Új törekvések a pedagógus gyermek- és ifjúságvédelmi valamint a családtámogatási feladatainak ellátásában 1. - Közoktatás-irányítás 1.3. - Gyermek- és ifjúságvédelem A sikeres és hatékony intézményvezetés elvei és módszerei 1. - Közoktatás-irányítás 1.4. - Intézményvezetői felkészítés A program célja a gyermek- és ifjúságvédelem és a családtámogatás tervezéséhez, megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák fejlesztése. A továbbképzési program célja, hogy a résztvevők a feldolgozott elméleti és gyakorlati információk segítségével ismereteket szerezzenek a vezetői szerepeket és feladatokat érintő változásokról. A program elsődleges célja tisztázni és világossá tenni a vezetői munkát érintő szükséges változásokat (vezetésfejlesztésszervezetfejlesztés, személyzetfejlesztés-hr, teljesítményminőségfejlesztés) és ezek intézményi adekvát alkalmazhatóságát. Második cél, hogy a résztvevők képesek legyenek áttekinteni a sikeres és hatékony intézményvezetés alapelveit, tevékenységi területeit és ezek szervezetet befolyásoló erejét. Felkészítés a mentorálás mesterségére 2. - Szervezet- és minőségfejlesztés 2.3. - Szakértő-, mentorfelkészítés A továbbképzés célja a referencia-intézményben dolgozó pedagógusok felkészítése a mentori munkára, a leendő mentorok tanácsadói attitűdjének, felnőttképzési kompetenciáinak kialakítása, az adaptív tanulás és az önfejlesztő gyakorlat megerősítésének, a mentorálás módszertanának elsajátítása, gyakorlása. Mérés-értékelési alapismeretek az óvodában 3. - Mérés-értékelés 3.1. - Intézményértékelés Cél a résztvevők szakmai tudásának, felkészültségnek bővítése az óvodás gyermekek nyomon követése, az óvoda iskola átmenetet támogató újszerű diagnosztikai eljárások, módszerek megismerése, az eredmények szakszerű elemzése, a hatékony fejlesztés érdekében. Tanulási magatartási zavarok serdülő korban 5. - Gyógypedagógia, fejlesztőpedagógia 5.2. - Fejlesztőpedagógia A továbbképzés célja, hogy a 10-18 éves korosztállyal foglalkozó pedagógusok korszerű, átfogó, elméleti és gyakorlati ismeretekre tegyenek szert a diákok körében tapasztalható tanulási és magatartási zavarok felismerése és kezelése érdekében. További cél, hogy a pedagógusok megismerjék az átalakuló pedagógiai szakszolgálati rendszer felépítését, működését, az együttműködés lehetőségeit. 1/7
Új tanulásszervezési eljárások (differenciálás, kooperatív tanulás, pedagógiai projekt, tantárgytömbösítés és epocha) 6. - Tanítás-tanulás 6.1. - Pedagógiai módszerek A résztvevők ismerjék meg az új tanulásirányítási eljárásokat, elevenítsék fel a korábban tanult tanulásszervezési ismereteiket, egészítsék ki módszertani tudásukat az újszerű tanulásszervezési eljárásokat illetően. A kooperatív tanulás, mint együttműködő tanulási forma 6. - Tanítás-tanulás 6.1. - Pedagógiai módszerek Cél, hogy a résztvevők megtapasztalhassák gyakorlati tevékenységeken keresztül a kooperatív tanulás négy alapelvét, illetve azok egy időben érvényesülését. További cél bemutatni és megismertetni a legalapvetőbb csoportalkotási és ismeret-feldolgozó módszereket, illetve fejlesztő játékokat. A projektpedagógia alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében-oktatásában 6. - Tanítás-tanulás 6.1. - Pedagógiai módszerek A képzés résztvevői megismerik a projektoktatás hagyományait, a projektkészítés technikáit, a projektekben történő tananyagszervezés sajátosságait, s így egy olyan tanulás szervezési mód ismeretével bővülhet pedagógiai eszköztáruk, mely segítséget nyújthat számukra ahhoz, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése minél hatékonyabban valósulhasson meg. Csapatépítés 6. - Tanítás-tanulás 6.1. - Pedagógiai módszerek A képzésen résztvevők ismerjék a csapatok létrehozásának, a csoportok fejlődésének, működésének, ellenállásának elméleti hátterét. 2/7
Drámapedagógiai eszközök alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjában 6. - Tanítás-tanulás 6.1. - Pedagógiai módszerek 60 Az elsődleges cél, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók ép társaikkal való együttnevelése terén dolgozó szakembereket, pedagógusokat felvértezze az e munkát hatékonyabbá és innovatívabbá tevő drámapedagógiai eszköztár alkalmazásának tágabb ismereteivel és pedagógiai eszközrendszerének a tanítási drámára vonatkozó alapjaival. A csoportvezetés módszertana. 6. - Tanítás-tanulás 6.1. - Pedagógiai módszerek A célok között kiemelt helyen szerepel a gyakorló pedagógusok attitűdjének és szemléletének változtatása, annak a személyes megtapasztalása, hogy a csoportban történő egyéni fejlesztés fáradságos, lassúbb, ám a leghatékonyabban fejleszti az egyéni kompetenciákat, különösen a szociális, értékorientációs képességek körét. A program célja továbbá a csoportvezetői kompetenciák fejlesztését szolgáló gyakorlati technikák elsajátítása, amelyekkel ötvözni lehet az egyéni kompetenciafejlesztés és a csoporthatékonyság facilitálásának szociálpszichológiai, pedagógiai eszközrendszerét. Korszerű ismeretek és lehetőségek a természettudományos oktatásban 6. - Tanítás-tanulás 6.1. - Pedagógiai módszerek A képzés célja a szakmai kompetencia fejlesztése a pedagógusképzésben megszerzett szakmai, szaktudományos ismeretek frissítése, az egyes tudományterületeken megszületett korszerű módszerek (mint például az IBSE-alapú oktatás, vagy a lényegkiemelési-, szövegértelmezési-, rögzítéses-, érzelmi térképes-, gondolattérképes-, mentális térképes módszerek) megismerése által. A tanfolyam feladata továbbá a NAT-ban és a kerettantervben kiemelt hangsúllyal szereplő digitális kompetencia fejlesztése olyan ismeretek átadása által, amelyek segítségével a résztvevők képesek lesznek elektronikus és papír alapú ismeretterjesztő tartalmak, tananyagok, feladatlapok készítésére. 3/7
Tehetségfelismerés és tehetségprojekt kidolgozása az óvodában Tehetséggondozás gazdagító programokkal Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében-oktatásában 7. - Tehetséggondozás 7.1. - Tehetséggondozás 7. - Tehetséggondozás 7.1. - Tehetséggondozás 8. - Esélyegyenlőség 8.1. - Integráció A képzésben részt vevő pedagógusok ismerjék meg az óvodás kori tehetséggondozás életkorhoz igazodó jellemzőit, valamint a pszichológiai, pedagógiai módszerek lehetőségeit az óvodás tehetségazonosításban és a fejlesztésében. A résztvevők ismerjék meg a tehetség fogalmát, korszerű komplex szemléletét, a tehetséggondozás szakaszait és jellemzőit, a tehetségazonosítással és a tehetségfejlesztéssel kapcsolatos alapvető fogalmakat, a tehetséggondozás lehetséges módszereit és eszközeit. A tehetségígéretek erős oldalának fejlesztése mellett tartsák szem előtt az esetleges gyenge oldal támogatását és a lazító programok szükségességét. Jussanak olyan gyakorlati ismeretek birtokába, melyek segítségével képesek lesznek komplex tehetséggondozó gazdagító projekt kidolgozására és megvalósítására. Ismerjék meg a tehetséggondozás gyakorlati fogásait, a tehetséggondozó, tehetségfejlesztő foglalkozások módszertanát, a tehetséggondozással kapcsolatos pedagógusszerepeket, vezetési technikákat. A cél az, hogy a résztvevőkben alakuljanak ki olyan kompetenciák, melyek felhasználhatók saját nevelési-oktatási gyakorlatukban, melyek erősítik az együttnevelés iránti elkötelezettségüket. A differenciálás megvalósításának lehetőségei a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált oktatásában 8. - Esélyegyenlőség 8.1. - Integráció A résztvevők megismertetése a tanórai differenciálás megvalósításának gyakorlati lehetőségeivel, a sajátos nevelési igényű tanulók sajátosságaival. A résztvevők saját élményű tapasztalatot szerezzenek a tanulási stílusoknak megfelelő tanulásszervezésről, a differenciált munka szervezéséről, az önálló tanulási technikákról. A résztvevők megismerjék a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó jogszabályi előírásokat. A gyakorlatok során a résztvevőknek lehetőségük nyíljon a fejlesztési tevékenység megtervezésére, kipróbálására. 4/7
A mentálhigiénés szemléletmód és technikák érvényesítése a pedagógus kompetenciájában (Egészségnevelés, mentálhigiéné) 9.8.1. - Egészségnevelés és mentálhigiéné A program elősegíti, hogy a pedagógus kellő szakmai önismeret birtokában egységben lássa és kezelje a gyerek és családjának problémáit, illetve életvezetésének nehézségeit. Konfliktuskezelés, problémamegoldás (folyamatba ágyazott pedagógustovábbképzés) (Egészségnevelés, mentálhigiéné) 9.8.3. - Erőszak- és konfliktuskezelés A továbbképzés célja, hogy résztvevők mindennapi pedagógiai, nevelőtestületi munkájába, partnereikkel (pl. tanulók, szülők, kollégák) való együttműködésükbe épüljön be a konfliktushelyzetek felismerése, a konfliktuskezelés konstruktív megoldása, a problémamegoldás módszertana és a strukturált esetmegbeszélés. Konfliktuskezelés, problémamegoldás (folyamatba ágyazott pedagógustovábbképzés) (Egészségnevelés, mentálhigiéné) 9.8.3. - Erőszak- és konfliktuskezelés A továbbképzés célja, hogy résztvevők mindennapi pedagógiai, nevelőtestületi munkájába, partnereikkel (pl. tanulók, szülők, kollégák) való együttműködésükbe épüljön be a konfliktushelyzetek felismerése, a konfliktuskezelés konstruktív megoldása, a problémamegoldás módszertana és a strukturált esetmegbeszélés. Áldozatok nélkül - Konfliktusok hatékony kezelése és a mediálás (Egészségnevelés, mentálhigiéné) 9.8.3. - Erőszak- és konfliktuskezelés Cél, hogy a tréning sikeres elvégzésével a résztvevők behatóan ismerjék meg a konfliktus fogalmát, a konfliktusok jellemzőit, típusait és különböző szintjeit, legyenek tisztában mind az intra-, mind pedig az interperszonális szinten kialakuló konfliktusokat kiváltó okokkal és a környezet szerepével. 5/7
Erdei iskoláról erdei iskolában - saját élmény alapú továbbképzés (Környezeti nevelés) 9.9.2. - Környezettudatosságra nevelés 60 A továbbképzés célja, hogy megismertesse a résztvevőkkel az erdei iskolai nevelés fogalmát, tartalmát, módszereit, valamint pedagógiai jelentőségét, és betekintést adjon a vonatkozó szakirodalomba oly módon, hogy a résztvevők a szükséges kompetenciákat a továbbképzés során saját élmények útján szerzik meg. Differenciálás, viselkedésrendezés az óvodában (Óvodai nevelés) 9.1. - Óvodai nevelés A képzés olyan speciális pedagógiai elméleti és módszertani ismereteket nyújt, amelyek elősegítik az egyéni eltérések felismerését, a differenciált fejlesztés alkalmazását. ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA AZ ISKOLAKÉSZÜLTSÉG KULCSAI (Óvodai nevelés) 9.1. - Óvodai nevelés Az óvoda iskola átmenet főbb kérdéseinek az új tudományos eredmények tükrében és korszerű szemlélettel történő újragondolása, az óvodás és a kisiskolás korosztályt nevelő szakemberek (hangsúlyozottan az óvodapedagógusok, a tanítók és a fejlesztő pedagógusok) szakmai-elméleti felkészültségének gazdagítása. Cselekvő, felfedező tevékenység szervezésének módszertana az óvodában (Óvodai nevelés) 9.1. - Óvodai nevelés Továbbképzésünk célja az óvodapedagógusok hozzásegítése ahhoz, hogy módszertani kultúrájukat korunk kihívásaihoz, a változásokhoz tudják igazítani. Korszerű szemlélet az óvodai környezeti nevelésben (Óvodai nevelés) 9.1. - Óvodai nevelés Cél olyan tevékenységek szerepének tudatosítása, amelyek a leghatékonyabbak az óvodáskorú gyermek személyiségének formálásában és a környezeti nevelés újszerű feladatainak megvalósításában. Kompetenciafejlesztés az óvodában (Óvodai nevelés) 9.1. - Óvodai nevelés A kompetencia alapú óvodapedagógia elméleti és gyakorlati megismertetése az Óvodai nevelés országos alapprogramjához kapcsolódóan. 6/7
Légy hű magadhoz... - Elméleti és módszertani továbbképzés az erkölcstan oktatásához (1-8. évfolyam) 9.2.14. - Emberismeret és etika 60 A továbbképzési program a magyar köznevelésben új tartalmi területként megjelenő általános iskolai erkölcstan órák vezetésére kívánja felkészíteni az érintett pedagógusokat. Pénzügyi és gazdálkodási ismeretek az iskolában 9.2.25. - Életvitel és gyakorlati ismeretek A képzésben részt vevők ismerjék meg mindazokat a korszerű anyagokat, programokat és módszereket személyes élményt szerezve, amelyek a mai pénzügyi, gazdálkodási ismeretek oktatása és fejlesztése kapcsán kifejlesztésre kerültek. Testnevelés a 21. században 9.2.26. - Testnevelés és sport 60 A résztvevők megismerik a korszerű, fejlődésközpontú, egészségorientált testnevelési szemléletű foglalkozásokat, a modern óvodai és iskolai testnevelés/mozgásfejlesztés alapelveit és azok alkalmazását a direkt és indirekt tevékenységszervezési (tanítási) stílusok mellett. Folyamatosság és átmenet az általános iskola és a középiskola között az angolnyelv-oktatás terén 9.2.2. - Angol nyelv A továbbképzés célja, hogy a résztvevők megismerjék azokat a kimeneti követelményeket, melyekre építhetnek a középiskolába lépő tanulók idegennyelv-oktatásában valamint azokat az eszközöket és eljárásokat, melyek segítségével mérhetik a belépők tudását. A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése az 1 12. évfolyamon 9.2.25. - Életvitel és gyakorlati ismeretek A képzés célja a kompetencia alapú szövegértés-szövegalkotás elméleti, pedagógiai, pszichológiai, szakmai, módszertani hátterének és ezek gyakorlatban való alkalmazásának megismerése. A képzés során a pedagógusok megismerkednek a korszerű szövegértésszövegalkotás tanításának: alapelveivel, motivációs bázisával, képességfejlesztési fókuszaival, a tanítástervezés és a tanulásirányítás sajátosságaival, dokumentumaival. 7/7
Jövőorientált-egészségtudatos testnevelés: a rekreációs és élethosszig tartó mozgáskultúra kialakítása az áramlatélményen keresztül (Flow) a testnevelés és sport műveltségterület eszközeivel 9.2.26. - Testnevelés és sport A továbbképzés célja, hogy a résztvevők ismerkedjenek meg a jövőorientált-egészségtudatos szemlélet alapjaival, továbbá ismerjék meg a rekreációs és élethosszig tartó mozgáskultúra kialakításhoz szükséges újszerű oktatás-módszertani fogásokat. A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása szövegértés-szövegalkotás az 5-8. évfolyamon 9.2.1. - Magyar nyelv és irodalom A képzés célja a kompetencia alapú szövegértés-szövegalkotás elméleti, pedagógiai, pszichológiai, szakmai, módszertani hátterének és ezek gyakorlatban való alkalmazásának megismerése. A képzés során a pedagógusok megismerkednek a korszerű szövegértésszövegalkotás tanításának: alapelveivel, motivációs bázisával, képességfejlesztési fókuszaival, a tanítástervezés és a tanulásirányítás sajátosságaival, dokumentumaival. A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása matematika az 5 8. évfolyam számára 9.2.10. - Matematika A közoktatásban dolgozó pedagógusok felkészítése a matematika kompetenciafejlesztésre irányuló programcsomagok alkalmazására, a helyi sajátosságokhoz való adaptálásra. A továbbképzés fő célja a programcsomagok bevezetésének pedagógiai, pszichológiai, szakmai indokainak, módszertanának megismerése. A modulok használatának elsajátítása. 8/7
A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése az 1 12. évfolyamon 9.2.1. - Magyar nyelv és irodalom A képzés célja a kompetencia alapú szövegértés-szövegalkotás elméleti, pedagógiai, pszichológiai, szakmai, módszertani hátterének és ezek gyakorlatban való alkalmazásának megismerése. A képzés során a pedagógusok megismerkednek a korszerű szövegértésszövegalkotás tanításának: - alapelveivel - motivációs bázisával - képességfejlesztési fókuszaival - a tanítástervezés és a tanulásirányítás sajátosságaival - dokumentumaival. A felnövekvő generáció egészségtudatos életmódjának kialakítása az egészségre nevelés eszközeinek segítségével (Egészségnevelés, mentálhigiéné) 9.8.1. - Egészségnevelés és mentálhigiéné A továbbképzés célja olyan elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, amelyek képessé teszik a résztvevőket az egészségkultúra területeinek összefüggéseiben történő értelmezésére, továbbá a magyar társadalom egészségkultúra területén meglévő hiányosságainak megismerésére. Fontos cél, hogy mindezek által a résztvevők képessé váljanak (saját szakterületükön belül és a tanulók életkori- és személyiségi sajátosságainak figyelembevételével) pozitív gondolkodású, egészségtudatos személyiséggel rendelkező, fiatal generációk nevelésére. Ismerjék meg a környezetvédelem, a környezettudatos élet alapjait, a korszerű táplálkozás lehetőségeit, a mozgás, a sport személyiségfejlesztő hatását. INTERAKTÍV ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK HASZNÁLATA A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRGYAK TANÍTÁSÁBAN 10. - Számítástechnika, informatika 10.2. - Infokommunikációs technológia A képzésen résztvevők ismerjék az interaktív tábla és a feleltető rendszer nyújtotta lehetőségeket, azokat a lehetőségeket, amelyekkel képesek beépíteni azokat a napi természettudományos oktatásba. 9/7
IKT eszközök a tanítás-tanulás szolgálatában a tanórán 10. - Számítástechnika, informatika 10.2. - Infokommunikációs technológia A képzésben résztvevők olyan IKT ismeretekre tegyenek szert, melyekre alapozva hatékonyabban tudják fejleszteni a tanulók készségeit és képességeit. Ismerjék az interaktív tábla, a projektor és a hordozható számítógép használatát, valamint azokat a módszereket, amelyek lehetővé teszik az IKT eszközök használatát tanórákon. 10/7