PEDAGÓGIAI PROGRAM, MELY A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ - KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAM ADAPTÁCIÓJA Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 3 sz. Intézmény OM azonosítója: 029583 Készítette: Sádtné Papp Ibolya intézményvezető Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: Véleménynyilvánító: Véleménynyilvánító: Dakáné Dési Tünde Óvodai szülői szervet elnöke Érdekképviseleti Fórum nevében 5/2013. (VIII.23.) Szakalkalmazotti határozattal elfogadta a szakalkalmazottak közösség Egyetértését kinyilvánító: Sánta Gizella fenntartó 10/2013 (VIII. 26.)Óvodavezetői határozattal jóváhagyta: Sádtné Papp Ibolya intézményvezető Ph. Hatályos:2013. 09. 01. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www. ruzsa.hu / intézmények/ Hétszínvirág Óvoda Iktatószám: 237-2/2013.
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 4 2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI 5 3. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA 7 3.1. Székhelyintézményünk óvodája 7 3.2. Tagintézményünk óvodája 9 3.3. Bölcsődei intézményegységünk 10 4. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK 11 5. GYERMEKKÉP 13 6. ÓVODAKÉP 14 7. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI 16 7.1. Csoportszervezési elvei és gyakorlata 16 7.2. A nevelés időkeretei 16 7.3. A pedagógiai munka dokumentumai 18 7.3.1. Csoportnapló 18 7.3.2. Fejlődési napló 19 7.3.3. A pedagógus által vezetett egyéb tanügyigazgatási dokumentum 19 8. A MŰKÖDÉS FELTÉTELEI 20 8.1. Az intézmény személyi feltételei 20 9. A NEVELŐMUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK 21 9.1. Az óvoda tárgyi feltételei 23 9.2. A program megvalósítását szolgáló eszközrendszer 24 10. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATA 25 11. A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉNEK FELTÉTELEI 26 11.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében 26 11.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében 29 11.3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében 30 12. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI 30 13. A FEJLESZTÉS TARTALMA 30 13.1. Játék és tanulási tevékenység 31 13.2. Társas és közösségi tevékenység (érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés) 35 13.3. Munka jellegű tevékenységek 38 13.4. Szabadidős tevékenység 40 14. A KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZÉSE 42 14.1. A komplex tevékenységek szervezésének fogalma, jellemzői 42 14.2. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenységszervezés 42 14.2.1. Anyanyelvi nevelés 42 14.2.2. Matematika 43 14.3. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex tevékenységszervezés 45 14.3.1. Természet társadalom ember 45 14.3.2. Művészeti tevékenységek 47 14.3.2.1 Mese- vers, dramatizálás, bábozás 47 14.3.2.2 Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc 49 14.3.2.3 Vizuális tevékenységek (Rajzolás, mintázás, kézimunka) 50 15. AZ EGYÉN TÁRSADALMI FELADATAIT TUDATOSÍTÓ, KÉPESSÉGEIT FEJLESZTŐ ISMERETEK, TEVÉKENYSÉGEK 51 15.1. Mindennapi testnevelés (Mozgás) 51 16. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI 53 17. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 54 17.1. Az óvoda és család kapcsolata 54 17.2. Az óvoda és iskola kapcsolata 56 17.3. Az óvoda és a bölcsőde kapcsolata a székhelyintézménynél 56 17.4. Civil szervezetekkel való kapcsolat 57 17.5. Óvodánk egyéb kapcsolatai 57 18. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 59 19. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK 59 19.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, 59 2
19.1.1. A sajátos nevelés igényű gyermekek nevelése, habilitációs, rehabilitációs tevékenységek 59 19.1.1.1 Egyéb pszichés fejlődés zavaraival küzdőgyermek befogadása 61 19.1.2. Kiemelten tehetséges gyermek 67 19.2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 68 19.2.1. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésének, fejlődésének segítése 68 19.2.2. Személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program (Óvodai integrációs program) szerinti nevelés 69 19.2.3. Szervezési feladatok 70 19.2.4. Nevelőtestületi együttműködés 70 19.2.5. Pedagógiai munka kiemelt területei 70 19.2.6. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka70 19.2.7. Együttműködés óvodán kívüli szervezetekkel 71 19.2.8. Óvoda iskola átmenet támogatása 71 19.2.9. Szülőkkel való kapcsolattartás együttműködés 71 19.2.10. Intézményi önértékelés, eredményesség 71 20. GYERMEKVÉDEM 72 21. A RUZSAI HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE, BÖLCSŐDE INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK SZAKMAI PROGRAMJA 74 21.1. Miért jó a játék? 75 21.2. A kisgyermeknevelő feladata a játékkal kapcsolatban 75 21.3. A játék színterei 75 21.4. Mondóka, ének 75 21.5. Vers 76 21.6. Alkotó tevékenységek 76 21.7. Mozgás 76 21.8. Tanulás 76 21.9. Hitvallásunk a gyermeknevelésről 77 21.10. Mit nyújtunk a gyermekeknek? 77 21.11. Gondoskodásunk eredménye, hogy 3 éves korára, az óvodai felvételig a legtöbb kisgyermek 78 21.12. Mit nyújtunk a szülőknek? 78 21.13. GYERMEKEINK NAPIRENDJE 79 21.14. A BÖLCSŐDE JÁTÉKOS PROGRAMJAI 79 21.15. SZOLGÁLTATÁSOK 79 21.16. Az intézmény működését szabályozó főbb jogszabályok 80 21.17. Módszertani levelek 80 21.18. A szakmai felügyeletet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság gyakorolja 80 22. MELLÉKLETEK 81 23. A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL TÁJÉKOZTATÁS, ÉS ANNAK MEGISMERTETÉSI RENDJE 82 24. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK 82 25. FELHASZNÁLT IRODALOM 83 3
1. BEVEZETÉS Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak módosítása 1996-ban kötelezővé tette, hogy az óvodák az "Óvodai nevelés országos alapprogramja" című dokumentum alapján 1999. év szeptemberétől helyi nevelési program alapján dolgozzanak. A ruzsai és pusztamérgesi nevelőtestületünk a választható programok között azt a programot kereste, amely óvodásaink számára a legjobb, legeredményesebben alkalmazható. Mindkét óvoda nevelőtestülete Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési programját választotta. 2007. szeptember 1-től a ruzsai és pusztamérgesi önkormányzat intézményi társulás keretében látta el az óvodai nevelést. 2009. szeptember 1-től folyamatosan bevezetésre került az általunk adaptált kompetencia alapú óvodai programcsomag. 2013. május 31-vel megszűntetésre került a ruzsai és pusztamérgesi önkormányzat intézményfenntartó társulása, helyette Feladat-ellátási szerződés keretében, a Ruzsa község Önkormányzata által fenntartott Hétszínvirág Óvoda, önállóan működő költségvetési szerv útján kerül ellátásra a Pusztamérges község közigazgatási területének óvodai ellátása. 2013. július 1-től többcélú, közös igazgatású köznevelési intézményként működik tovább intézményünk, kiegészülve a szervezetileg és szakmailag önálló bölcsőde intézményegységgel, elnevezése Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde névre változott. Munkánk során figyelemmel kísérjük az óvodai nevelés változásait és a továbbképzéseken elhangzottak, új ismeretek, az új, korszerű szemlélet arra ösztönöz bennünket, hogy nevelő munkánkat megújítsuk, melynek központi gondolata a gyermekek egyéni képességének figyelembe vétele és az erre épülő harmonikus gyermeki személyiség fejlesztése. Az óvoda az- az intézmény, mely elsőként lép be a gyermekek nevelésébe. Segíti a szülőket a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elérésében, ezen belül a gyermeki személyiség egészséges kibontakoztatásában. Az óvoda az az intézmény, mely a leghatékonyabb korszakban találkozik a gyermekekkel, amikor a kicsik a legérzékenyebbek az őket érő hatásokra, amikor a legnyitottabbak a világra, önmagukra és egymásra, és amikor a legtöbbet képesek elraktározni lelkükben az őket ért hatásokról /Hegedűsné Tóth Zsuzsanna/ 4
2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény neve: Rövidített neve: Székhelye: Tagintézménye: Tagintézmény címe: Intézményegysége: Intézményegység címe: Telephelye: Telephely címe: Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Hétszínvirág Óvoda 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 3 sz. Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pusztamérgesi Tagintézménye 6787 Pusztamérges, Móra tér 7 sz. Bölcsőde 6786 Ruzsa, Szent István út 6 sz. Konyha és ebédlő 6786 Ruzsa, Szent István út 6 sz. Az alapító okirat száma 108/2013(V. 29.) Kt. Létrehozásról rendelkező határozat száma: 39/1992.(VI.17.) Kth. Az intézmény fenntartója Fenntartó címe: Ruzsa Község Önkormányzata 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 2 sz. Irányító szerve Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő testülete Felügyeleti szerv címe: 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 2 sz. Működési köre Székhelyen lévő óvoda vonatkozásában: Ruzsa Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe. Telephelyen lévő óvoda vonatkozásában: Feladat ellátási szerződésben foglaltak szerint Pusztamérges Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe. Telephelyen lévő bölcsőde vonatkozásában: Ruzsa Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe, és ellátási szerződésben foglaltak szerint Pusztamérges Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe 5
Csoportok száma Székhelyen lévő óvodában: Telephelyen lévő óvodában: Bölcsőde intézményegységben: Engedélyezett férőhely száma Székhelyen lévő óvodában: Telephelyen lévő óvodában: Bölcsőde intézményegységben: 3 csoport 2 csoport 1 csoport 66 fő 50 fő 12 fő Törvényi háttér 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 257/2013 (VII. 5.) kormányrendelet Egyes gyermekvédelmi tárgyú és kapcsolódó kormányrendeleteknek a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapításával, valamint a családi pótlék felhasználásával összefüggő módosításáról Az intézmény hatályos Alapító Okirata 6
3. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA Ruzsa és Pusztamérges egymással határos települések, Szegedtől 40 km-re, az Alföld déli részén. Ruzsa 2500, Pusztamérges 1500 lélekszám alatti települések. Távol a várostól, ipar nélküli, nagy tanyavilággal rendelkező falvak, ahol fő megélhetési forrás a mezőgazdaság. A családok 30-40 %-a hátrányos helyzetű, 10-15%-a pedig halmozottan hátrányos helyzetű. A programok megalkotásakor mindkét nevelőtestület olyan programot keresett, mely addigi nevelési gyakorlatához közel állt. Ismerve a szülők igényeit, figyelembe véve a tárgyi feltételeket és anyagi lehetőségeket, valamint a nevelőtestületek összetételét, attitűdjét a Gáspári pedagógia elveivel azonosulva a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program adaptálásával készítettük nevelési programjainkat. A 2007. évi társulás következtében a két óvoda azonos elvű nevelési programját alapul véve és egymáshoz közel álló nevelési gyakorlatából kiindulva, közös nevelési programot alkottunk. 2009 szeptemberétől pedig folyamatosan kerül bevezetésre az általunk adaptált kompetencia alapú óvodai programcsomag. A mi óvodáink - a ruzsai és pusztamérgesi óvodák - 2007. évben az Óvodafenntartó társulás létrejöttével vették fel a HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA nevet. 2013.július 1-vel a bölcsőde beolvadásával- hivatalos elnevezésünk a Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde névre változott. 3.1. Székhelyintézményünk óvodája Székhelyintézményünk óvodája 2009. szeptember 26- án ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az évfordulót jelenlegi és régi óvodások, jelenlegi és volt dolgozók, és szülők részvételével bensőséges keretek között, jelenlegi és régi óvodások köszöntőjével, ünnepi tortával, kiállítások szervezésével, rajzpályázattal és emléktábla avatással ünnepeltünk. Az egy csoportos, főzőkonyhás óvodának épült intézményünk- ahol eleinte szolgálati lakás is volt és benne kapott helyet a 70-es évek végéig a védőnői tanácsadás is- az 50 év alatt többször esett át kisebb- nagyobb bővítésen, átalakításon, legutóbb 2007-ben és 2010-ben. Ezeknek a felújításnak köszönheti jelenlegi állapotát. 2007-ben kicserélésre kerültek az elavult nyílászárók, gázkazános központi fűtés váltotta fel a konvektoros fűtést. Mosdó helyiségeink teljes egészében felújításra kerültek és lett kevert vizünk is. Öltözőnk tágasabb, bejáratunk esztétikusabb és akadálymentesített lett. 2011-ben hőszigetelést és új tetőt kapott az épület, valamint kicserélték a konyhai rész nyílászárói is. 2001. január 1-től került bevezetésre az ISO 9001-es minőségbiztosítási rendszer, mely igen nagy szakmai kihívást jelentett számunkra. Három csoportos óvodánkban 66 fő kisgyermek talál naponta megfelelő elfoglaltságot, testi és lelki, értelmi fejlesztést. Szeretetteljes, biztonságos, az egyéni különbözősé- 7
geket toleráló légkörben, ésszerű korlátokkal, minden gyermeknek esélyt adunk saját erősségei felismerésére, és a sikerélményre. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a különbözőségeket, erre neveljük gyermekeinket is. Csoportszobáink barátságosak, esztétikusak, jól felszereltek. Egy helyiségben történik ugyan az egész napos tevékenység, a játék és tanulás, az étkezés és a pihenés, de a gyermekek bevonásával könnyen átalakítható a tevékenységnek megfelelő térré. Egy külön helyiség a fejlesztő szoba ad helyet a gyógypedagógiai, logopédiai, számítógépes és egyéb fejlesztéseknek, a hit és vallásoktatásnak, családokkal való kapcsolattartásnak. Gyönyörű, füves és fás játszóterünk 2004. október 4-től kezdődően működik jelenlegi helyén. A szülők és dolgozók közös munkájának eredményeként jött létre. Megtalálható itt számos mozgás és egyéb fejlesztőeszköz, hinta, homokozó, babaházak, csúszda, rugós játékok, egyensúlyozók. A játszótéren található raktár jól szolgálja a kisebb eszközök homokozó játékok, biciklik, motorok, szerepjátékhoz és munkajellegű tevékenységek végzéséhez szükséges eszközök - tárolását, illetve a munkajellegű tevékenységek végzésének lehetőségét. A családi házzal a közvetlen és tágabb környezetünkkel jó kapcsolatot és együttműködést alakítottunk ki. A szülők mindig is partnereink, segítőink voltak az együttnevelésben és a tárgyi környezet kialakításában egyaránt. Szívesen látogatják, illetve tevékenyen vesznek részt nyílt napjainkon, ünnepségeinken, szülői értekezleteinken, családi napunkon és óvodakóstolgatónkon. Lehetőségeikhez mérten anyagiakkal, munkájukkal, adományaikkal, részvételükkel támogatják az évenként megrendezésre kerülő jótékonysági bálunkat. Településünk intézményeivel iskola, gondozási központ, művelődési ház, szociális otthon, egészségügyi létesítmények- jó kapcsolatot ápolunk elsősorban gyermekeink erkölcsi és értelmi fejlesztése érdekében. Tágabb környezetünkkel való kapcsolattartásunk szintén gyermekeink érdekében, az ő támogatásukra létrehozott civil szervezet a ruzsai székhelyű Óvodák Kistérségi Egyesülete működésének kertében történik. 2013. évben tizennyolcadik alkalommal rendeztünk jótékonysági bált óvodás gyermekeink javára. Eddigi báli bevételeink, tárgyi környezetünk fejlesztésének - az önkormányzati támogatás és a pályázatok mellett- igen jelentős forrásai voltak. Számos csoportszobai és udvari eszközt, csoportszobai és öltözőbútort, sportszert tudtunk vásárolni a bevételekből. Az elmúlt évben mind a három csoportszobát esztétikus és higiénikus lambéria lábazattal láttuk el, ebben az évben pedig kényelmes és esztétikus asztalokat és gyermekszékeket vásároltunk ebből a forrásból. Minden évben kirándulásra is fordítunk a báli bevételekből. Saját konyhánk nagyban segíti a gyermekek egészséges fejlődését. Házias ízekkel, egészséges alapanyagokból készült ételekkel, egyéni igényekhez igazodó fogyasztással, helyes szokáskialakítással járulunk hozzá a gyermekek egészséges testi fejlődéséhez. 8
3.2. Tagintézményünk óvodája Óvodánk kialakulásának történetéről írásos dokumentumaink nincsenek. Idős emberekkel beszélve az 1940- es évek végétől, kb. 1948-tól van pusztamérgesen óvodai nevelés. Az épület a falu központjában helyezkedik el. Tudomásunk szerint, az épület csendőrlaktanya volt, majd később a falu általános iskolájának néhány osztálya is helyet kapott az épületben. Óvodánk, az eltelt 50 év alatt többszöri átalakításon, felújításon esett át. Az óvodák működésével kapcsolatban felmerülő tőrvényi elvárások, és nem utolsó sorban az épület állaga szükségessé tette a folyamatos átalakítást, fejlesztést. Szükséges volt a fűtés és világítás korszerűsítése. 1985-ben a megemelkedett óvodáskorú gyermekek száma szükségessé tette a harmadik csoportszoba kialakítását. Ez idő tájt került sor a fűtés korszerűsítésére; a vegyes tüzelés helyett áttértünk a központi fűtésre, korábban a csoportszobák egyedi fűtéssel üzemeltek. A nagy és látványos fejlődés, az intézmény korszerűsítése az elmúlt néhány évben történt. 2006-2009 között az intézmény teljes felújítása, önkormányzati pályázattal valósult meg. A világítás mindenütt az elvárásoknak megfelelő. Biztonságosak és csúszásmentesek a járólapok az óvoda adott helyiségeiben. Az óvoda melegítő konyhája teljes átalakításon ment keresztül, amely a higiéniai elvárásoknak maximálisan megfelel. A vizesblokkok teljes felújításra kerültek. A csoportszobákba laminált padló került a rossz állapotú parketta helyett. A rosszul záródó huzatos nyílászárók cseréje az óvoda minden területén megtörtént, az ablakok egy része már redőnnyel felszerelt. Az óvoda berendezése és felszerelése is nagyon sokat változott az elmúlt néhány évben. Ez részben pályázati forrásból, részben szülői segítséggel, a jótékonysági bál bevételéből valósult meg. Így újult fel a gyermeköltözők bútorzata is. 2008-ban az óvoda udvarának teljes felújítása vált szükségessé, melynek megvalósulását a szülők segítsége nélkül nem tudtuk volna véghezvinni. Az udvar játékai az EU elvárásainak megfelelő. Megvalósult az intézményünk tetőcseréje és a külső tatarozás. Így alakult ki a mai arculata intézményünknek. Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolattartásra törekszünk községünk intézményeivel, a családokkal, a lakossággal, hisz az ismeretek, a gyermekek tapasztalati köre, élményvilága e környezetből ered. Nevelőtestületünk mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyermekek személyiségét egyénenként, az ő képességeiknek megfelelő ütemben fejlesszük, és éretté tegyük őket az iskolai nevelésre. A gyermekek nevelésében partnerként tekintünk a szülőkre. A nevelési év folyamán nyitottá tesszük az óvodai életet a családok számára is, változatos közös programok szervezésével. Mottónk: Csak közös nevelési célokkal teremthetünk boldog, egészséges gyermekkort óvodásaink számára. 9
3.3. Bölcsődei intézményegységünk A Bölcsőde 1987. szeptemberében nyitotta meg kapuit az " apróságok " és szüleik előtt. Akkor 25 férőhelyes volt az intézmény, három csoportszobával és a hozzájuk tartozó 2 fürdőszobával. Volt egy 50 adagos konyhánk, és külön épületben a mosókonyha (teljes ruházatot biztosítottunk ). Azután az állami támogatás megszűnése és a gyermeklétszám folyamatos csökkenése szükségessé tette az intézmény átszervezését, amit 1991. márciusában a testület rendelt el. A férőhelyszám 10- re csökkent és 2 gondozónő, valamint 1 technikai dolgozó maradt az intézményben. A konyhát hamarosan átvette az iskola és a régi csoportszobákban étkezőt alakítottak ki. 1994.-ben az egyre növekvő igényekhez igazodva a meglévő csoportszoba mellé az ebédlőből leválasztva egy 14 négyzetméteres étkezőt kaptunk. Az évek során a kihasználtság bebizonyította, hogy a lakosság igényt tart a bölcsődére! 2010. június 16.-tól a férőhelyszám 10.-ről 12.-re emelkedett. A 2002.-es évben tartottunk első alkalommal nyílt napot, aminek keretében megmutattuk magunkat a falu lakosságának, betekintést nyerhettek az intézményben folyó munkába. A szülők örömmel vettek részt a rendezvény lebonyolításában, és gondtalanul- felszabadultan játszva töltöttek el gyermekeikkel egy rendkívüli napot. A bölcsődébe még nem járó gyermekek és szüleik is megelégedéssel fogadták, ezt az immár több éve visszatérő lehetőséget, amikor is intézményes keretek között, de még is csak szabadon játszva tölthetnek el egy napot saját gyermekeikkel. A nap folyamán betekintést nyerhettek a bölcsődések mindennapjaiba, a napirendbe, és megtapasztalhatták azt is, hogy hasonló korú gyermekek milyen sokrétűen tudnak egymással kapcsolatot teremteni, milyen kreatívak tudnak lenni játék közben, és azt is, hogy milyen nagy feladatunk van abban, hogy helyes viselkedési mintákat adjunk át gyermekeinknek. A megjelenteket, a szülők által felajánlott finomságokkal vendégeltük meg, amit az aktív játéktevékenység pihenőjében mindenki jóízűen fogyasztott. Módunk nyílt az egyéni beszélgetésekre is, melyek során sok olyan nevelést érintő kérdéssel fordultak hozzánk a szülők, melyek otthon problémát jelentenek számukra, és megoldásukhoz segítségre van szükségük. A tárgyi feltételek javítása minden évben meghatározó célja éves tevékenységünknek. A rendelkezésünkre álló helyiségeket igyekszünk a tőlünk telhető minden eszközzel rendben tartani és szépíteni, évszakoknak megfelelő dekorációval hangulatosabbá tenni. Az apróságok a nap jelentős részét esztétikus udvari környezetben töltik. 10
4. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést, mely egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz és fejlődési üteméhez igazodik, e differenciált bánásmód minden gyermeket megillet. Minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön a színvonalas nevelésben A nevelés segítse a gyermek személyiségfejlődését, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, az életkornak megfelelő tevékenység, kiemelten a szabad játék által. E tevékenységeken keresztül gondoskodni kell az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalom közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekedetein keresztül sajátít el, ezért minél több tapasztalatot és élményt szerezhessen és kiélhesse természetes kíváncsiságát. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember, ezért olyan pedagógiai környezetet működtetünk, ahol a másság mindenki számára természetes. Az óvodás gyermek magatartását érzelmei befolyásolják, ezért nevelési cél, hogy az óvodapedagógusban és az óvodában dolgozókban társra, természetes támaszra találjon. Valamennyi munkatárs folyamatosan együttműködik és összehangolja tevékenységét a befogadó nevelés érdekében. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével kívánjuk elérni, hogy a gyermek tisztelje környezetét, bátran alakítsa anélkül, hogy kárt okozna benne, ezzel szolgálva környezettudatos viselkedésének megalapozását. A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakoztatásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése. Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének, a szabad játék elsődlegességének biztosítása. 11
A migráns gyermekek nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. A gyermekek nevelését a családi házzal együttműködve, a családok igényeire alapozva, azok elvárásait figyelembe véve és nevelési gondjait segítve végezzük. 12
5. GYERMEKKÉP A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s a meglévő hátrányai csökkenjenek. Óvodánk nem ad helyet az előítéletes megnyilvánulásoknak sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Az óvodás gyermek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért elsődleges és elengedhetetlen, hogy őt érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Az érzelmi nevelés feladataiként törekedni kell a szeretet és kötődés képességének fejlesztésére, a mások iránti tisztelet és megbecsülés érzésének kialakítására, fejlesztésére, az ösztönök és érzelmek irányításának fejlesztésére, az érzelmi zavarok tompítására, leépítésére. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni: Akik képesek eligazodni környezetükben, bátran, szívesen, folyamatosan kommunikálnak, együttműködésre törekszenek, ugyanakkor megőrzik egyéniségüket a közösség szolgálatában. Akik képesek a másság megértésére, elfogadására, a különbözőségeket természetes módon élik meg. Akik a személyi, tárgyi és természeti környezet iránt nyitottak, tisztelik, óvják és védik azt. Számukra a szabad játék a legfőbb élményforrás. 13
6. ÓVODAKÉP Óvodai nevelésünk a szűkebb környezet igényeihez igazodva, azok által befolyásolva, a családi nevelés kiegészítője, biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, esetenként hátránycsökkentő szereppel. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti óvó-védő, szociális, nevelő- személyiségfejlesztő funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Szeretnénk, ha óvodánk olyan óvoda lenne: Ahol a gyermekeket, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkör, megbecsülés, tisztelet, bizalom, elfogadás veszi körül, egyedi személyiségként tartják számon őket és egyenlő hozzáférést biztosítanak számukra. Ahol minden gyermek életkori és egyéni sajátosságainak, képességeinek megfelelően, sokoldalúan, harmonikusan fejlődik. Ahol a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, életkori sajátosságaira építve biztosítanak változatos tevékenységeket, melyen keresztül tapasztalatokat szerezhetnek természeti és társadalmi környezetükről és megalapozzák környezettudatos magatartásukat. Ahol meg lévő korábbi tapasztalataikat egyéni képességeikhez igazítva differenciált formában rendszerezik, bővítik. Ahol fejlődésüket nem sürgetik, alkalmazkodnak a gyermekek egyéni érési üteméhez, és optimális feltételeket biztosítanak kiteljesedésükhöz. Ahol önkifejező, önérvényesítő törekvéseiket segítik. Ahol a szabad játék túlsúlyban van a gyermekek tevékenységei között. Ahol az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, a gyermekek meghallgatására, kérdéseinek támogatására és a válaszok megadására figyelmet fordítanak. Ahol a szolgáltatást igénybe vevők reális igényei kielégítést nyernek. Ahová a szülők pozitív meggyőződésből hozzák gyermekeiket, a gyermekek szívesen örömmel járnak, és jól érzik magukat. Ahol a szülők aktívan bekapcsolódnak az óvodai életbe. Ahol a szülők ismerik, véleményezik és támogatják az óvodai nevelőmunkát. 14
Ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógusok, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Ahol valamennyi munkatárs folyamatosan együttműködik és összehangolja tevékenységét a befogadó nevelés érdekében. Ahol a multikulturális, interkulturális nevelés a befogadó pedagógiában természetes szemlélet. Ahol a gyermekek örömmel mozognak, a mozgás egészséges életöröm számukra. Ahol a gyermekek testi, lelki, mentális egészségfejlesztése megvalósul. 15
7. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI A tervezés tudatos, átgondolt folyamat, melynek során számításba kell venni, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme és fejlődési dinamikája más és más lehet. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. Komplexitása abban rejlik, hogy a gyakorlatban a gyermeket érő élmények, tapasztalatok egyszerre, egy időben és sokoldalúan jelentkeznek. Így kell tervezni és megvalósítani is. Minden esetben az egyéni és az adott csoport eredményeire alapozottan tevékenységet tervezünk. A tervezést általában anyaggyűjtés és élményszerzés előzi meg. Javasolt a pedagógusok módszertani szabadságának érvényesítésével a kompetencia alapú programcsomag tématerv javaslatainak beépítése. A kompetenciai programcsomag témajavaslatai és tematikusan válogatott mese, vers és ének gyűjteménye segítik az óvodapedagógusok munkáját a napi gyakorlatban. A környezet tevékeny megismerését szolgáló foglalkozások anyagait, a meséket, verseket, dalokat, illetve ábrázolási technikákat a Programcsomag a négy őselem föld, víz, tűz, levegő köré csoportosítja. Az egyes őselemeket az év konkrét hónapjaihoz rendeli hozzá, ami azt jelenti, hogy az adott negyedévekben az óvodapedagógusok szabadon válogathatnak az adott időszak tématerv javaslatai közül, ezzel gazdagítva a foglalkozások anyagát. Az egyes őselemek időszakai Levegő: július, augusztus, szeptember Tűz: október, november, december Víz: január, február, március Föld: április, május, június. A helyi sajátosságokat is figyelembe kell venni, mint pl.: az erdő közelsége, a téli disznóvágások, mezőgazdasági munkák stb. 7.1. Csoportszervezési elvei és gyakorlata Óvodánkban vegyes életkorú csoportokat szervezünk. Szülők igényeinek megfelelően lehetőséget biztosítunk a testvérek, barátok egy csoportba kerülésére. A gyermekek csoportba kerülésének elvei: A csoportban biztosítani kell a megfelelő életkori és nemi arányokat. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek arányos elosztására is törekedni kell.(sni, HH és HHH) 7.2. A nevelés időkeretei A napirend, és a heti rend biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott légkört. A napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát a szokásrendszer kialakításával segítjük elő. Az egészséges fejlődéshez szükséges a mozgásos tevékenység és a pihenés váltakozó biztosítása. A napirenden belül a legtöbb időt a szabad játék kapja, mert ez a gyermekek legfőbb tevékenysége. A gondozás és a szabadlevegőn való tartózkodás jól illeszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. Törekszünk a várakozások, monoton cselekedtetések kiküszöbölésére. 16
Célunk, hogy a gyermekek minden tevékenységet kipróbálhassanak, elvégezhessenek, amire képesek, ami életkori sajátosságaikból adódik, és nem veszélyezteti önmaguk, vagy társaik biztonságát. Székhely óvodánk sajátossága, hogy egyszerre csak két csoportnak elegendők a mellékhelyiség. Fontos szempont, hogy a zsúfoltságot, balesetveszélyt elkerüljük, egymást ne zavarjuk, s a gondozási feladatokat maradéktalanul ellássuk. Ezért a csoportok napirendjét össze kell hangolnunk. A lehetőségekhez mérten igyekszünk ezt rugalmasan kezelni. A napirend nevelési évenként vagy szükség szerint változhat. (pl. ünnep, stb.) Törekszünk a várakozások, monoton cselekedtetések teljes kiküszöbölésére. Heti rend A napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. Nevelési év elején, a beszoktatás időszakában legyen alkalmazkodó, különösen rugalmas, míg a nevelési év végén, iskolakezdés előtt pontosabb betartását helyezzük előtérbe. Lényeges, hogy mindenre jusson elegendő idő. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. Heti rend javaslat Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Mindennapi testnevelés Mese-vers Mindennapi testnevelés Mese-vers Matematika Mindennapi testnevelés Mese-vers Művészeti tevékenység (ének-zene) Mindennapi testnevelés Mese-vers Természet - társadalom - ember Mindennapi testnevelés ( testnevelés foglalkozás) Mese-vers Művészeti tevékenységek (vizuális) 17
Napirend javaslat A napirend általános időkeretei a 10 órás nyitva tartás alatt: Tevékenységek 3-4 évesek 4-5 évesek 5 - óvodáskor végéig Szabad játék és egyéb szabadidős tevékenység 4 05 4 45 5 50 Komplex tevékenységek szervezése 0 35 0 35 0 35 Étkezés, pihenés 4 05 3 25 2 35 Öltözködés, tisztálkodási tevékenység 1 15 1 15 1 00 10 00 10 00 10 00 7.3. A pedagógiai munka dokumentumai 7.3.1. Csoportnapló Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, az óvodai körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét. Az óvodai csoportnapló tartalmazza a gyermekek nevét és óvodai jelét, a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három- négyéves, a négyötéves, az öt-hatéves a hat-hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak, a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét, a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket, a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó heti rendet napi bontásban, Tartalmazza a nevelési éven belüli időszakonként a nevelési feladatokat, a szervezési feladatokat, a tervezett programokat és azok időpontjait, a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat a következő bontásban: vers és mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgás, a külső világ megismerése, az értékeléseket, Tartalmazza a hivatalos látogatásokat, a látogatás célját, szempontrendszerét, időpontját, eredményét, a látogató nevét és beosztását, Tartalmazza még a gyermekcsoport életéről szóló feljegyzéseket. 18
7.3.2. Fejlődési napló A gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követő dokumentáció (Fejlődési napló) a gyermekek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. A gyermekek fejlődését nyomon követő kötelező dokumentum összhangban van az Óvodai nevelés országos alapprogramjával, valamint a 20/2012.(VIII.31.), és az azt módosító 22/2013.(III.22.) EMMI rendelettel. (1 számú melléklet) A fejlődési napló tartalmazza: a gyermekre, családra vonatkozó adatok, információk (anamnézis), családi beszélgetések (a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzések, családlátogatások, fogadóórák), a gyermek fejlődésének mutatóit (mozgás, értelmi, beszéd, érzelmi fejlettség, neveltségi szint), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket. A fejlesztést végző óvodapedagógus fejlődést szolgáló intézkedéseit, megállapításokat, javaslatokat, szakértői véleményeket. külön fejlesztési terv készítése nem indokolt, mivel a fejlettségi állapot rögzítése egyben fejlesztési tervként is értelmezendő. 7.3.3. A pedagógus által vezetett egyéb tanügyigazgatási dokumentum A felvételi és mulasztási napló: A felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaik vezetésére szolgál. A felvételi és mulasztási naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését. Tartalmazza a gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azonosító számát, nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselője nevét, a felvétel időpontját, az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítését, a szülők napközbeni telefonszámát, a megjegyzés rovatot, melyben az SNI gyermekek esetében fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény kiállításának időpontját és számát, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. A megjegyzés rovatba kell feltüntetni még az óvodai elhelyezés megszűnését is. Feladatunk: A Csoportnapló és Felvételi és mulasztási napló és a Fejlődési napló vezetése, melyet a csoport óvodapedagógusai egymás között megosztva végzik, a délelőttös óvodapedagógus irányítása mellett A napirend és a heti rend összeállítása és egyeztetése, illetve összehangolása. Rugalmas napirend mellett párhuzamos tevékenységek lehetőségének biztosítása. Nevelőmunka negyedéves tervezése és értékelése. A komplex foglalkozások (tanulás) tervezése heti intervallumra és annak negyedéves értékelése. Gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció (Fejlődési napló) vezetése évente 2 alkalommal. A szülők folyamatos tájékoztatása a gyermek fejlődéséről és javaslattétel a fejlődés elősegítéséhez szükséges fejlesztési feladatokról. 19
8. A MŰKÖDÉS FELTÉTELEI 8.1. Az intézmény személyi feltételei Az óvodánk teljes nyitvatartási ideje alatt a gyermekekkel való foglalkozás mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Ruzsa Óvodapedagógusok száma: 6,3 fő A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: 4 fő Pedagógiai asszisztens: 1 fő Dajkák száma: 3 fő Óvoda konyha: 2 fő Konyha és ebédlő telephely: 5 fő Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pusztamérgei Tagintézménye Óvodapedagógusok száma: 3 fő A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: 2,75 fő Pedagógiai asszisztens: 0.75 fő Dajkák száma: 2 fő Bölcsőde intézményegység: 3.75 fő Kisgyermek gondozó 2,75 fő Takarítónő 1 fő, Összes alkalmazott: 26,8 fő Az óvodapedagógus szerepe és feladatai Az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége jó, mindannyian gyermekszerető, humánus beállítású, sokéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, akik pályájuk jelentős részét jelenlegi munkahelyükön töltötték. A nevelési programunk az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti, ezért neki korszerű általános és szakmai műveltséggel kell rendelkezni. Ismerje a gyermeket, a gyermeki tevékenységeket, azok tartalmát, szervezeti formáit. Ezen kívül rendelkezzen a megfelelő pedagógiai képességekkel - empátia, tolerancia, kongruencia. Legyen önálló, rugalmas, dönteni tudó, helyzetfelismerő. Érzelem gazdag, a gyermeki személyiséget övező bizalomhoz szükséges elfogadó, befogadó, segítő, támogató attitűd jellemezze. Biztosítson kiegyensúlyozott légkört. Magatartása modellként szolgáljon a szülők és a gyermekek számára egyaránt. Az óvodapedagógusok a nevelőtestületben végzik munkájukat, melynek egységes nevelési elvek alapján kell dolgoznia. Célunk, hogy minden óvodapedagógus saját egyéniségének megtartása mellett a közösen kialakított és elfogadott célok, és feladatok érdekében tevékenykedjen. Nevelőtestületünk légköre saját megítélésünk szerint megfelelő, az egymás megértése, segítése a közös döntéshozatal és munkavégzés jellemzi. 20