Telepi Óvoda Pedagógiai Programja (PP) Ő azt hiszi, csak játszik. De mi tudjuk, mire megy vele. Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle. (Varga Domonkos) 1
Tartalom 1. Bevezetés... 1 1.1 Pedagógiai Programunk (PP) története... 1 1.2 A Telepi Óvoda bemutatása... 2 1.3 Személyi feltételek... 2 1.4 Tárgyi feltételek... 3 2 Nevelési célkitűzéseink... 4 3 Óvodakép, gyermekkép... 5 4 Nevelésünk alapjai... 6 4.1 A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében... 6 4.1.1 Az érzelmi nevelés... 7 4.1.2 A csoportok szokásrendszerének kialakítása... 9 4.1.3 A beszoktatás... 9 4.1.4 A gyermekek gondozása... 11 4.1.5 Erkölcsi nevelés... 13 4.1.6 Az egészséges életmód alakítása... 14 4.1.7 Egészségfejlesztési program... 18 4.2 A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében... 23 4.3 A képességek szerepe a nevelési cél elérésében... 25 4.4 A tudatos fejlesztés feltételei... 26 4.4.1 Az óvodai nevelés objektív feltételei... 26 4.4.2 A tudatos fejlesztés szubjektív feltételei... 27 5 Az óvoda csoportszerkezete... 30 6 Az óvodai élet megszervezése... 30 7 Óvodánk tevékenységformái... 32 7.1 Játék és szabadidős tevékenység... 33 7.2 Társas, közösségi tevékenység... 36 7.3 Munkatevékenység... 38 7.4 A tanulás... 40 8 A komplex foglalkozások rendszere... 43 8.1 A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások... 43 8.1.1 Anyanyelv... 43 8.1.2 Matematikai nevelés... 46 8.1.3 Természet - társadalom ember... 49 8.1.4 Művészeti tevékenységek... 53 8.1.5 Mozgás, testnevelés... 59 9 Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését biztosító tevékenységek, feladatok.. 62 9.1 Különleges bánásmódot igénylő gyermek egyéni fejlesztését, segítését biztosító tevékenységek, feladatok... 62 9.1.1 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése... 62 9.1.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek (BTMN)... 64 9.1.3 Kiemelten tehetséges gyermek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését biztosító tevékenységek, feladatok... 66 9.2 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését biztosító feladatok... 68 10 Tervezésünk... 70 11 Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei... 72 12 Az óvoda kapcsolatrendszere... 74 12.1 Az óvoda és a család kapcsolata... 75 13 Gyermekvédelem az óvodában... 76 14 Gyermekek fejlődésének nyomon követése... 78 15 A nevelőmunka során alkalmazott vizsgálatok rendje... 79 16 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére... 80 17 Érvényességi nyilatkozat... 81 18 Legitimációs záradék... 81 19 Mellékletek... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. számú melléklet: A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2
2. számú melléklet: Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének, fejlesztésének további speciális eszközeihiba! A könyvjelző nem létezik. 3
1. Bevezetés Az óvoda neve: Telepi Óvoda Címe: 2011 Budakalász Mályva u. 1. Fenntartó neve: Budakalász Város Önkormányzata Címe: 2011 Budakalász Petőfi tér 1. Telefon: 26/340-556 e-mail: tovi01@t-online.hu Honlap: www.telepiovoda.hu Csoportok száma: 8 csoport Férőhelyek száma: 208 gyermek 1.1 Pedagógiai Programunk (PP) története Helyi pedagógiai programunk kialakítása során a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program szemlélete nyerte el a tetszésünket, mert: ebben fedeztük fel a legerősebben azokat a vonásokat, melyek tükrözik az eddig kialakult szokásainkat, szemléletünket; a gyermekek őszinte szeretete, tisztelete, az egyéni képességeknek megfelelő fejlesztés, a játék elsődlegessége, a gyermeket az életre, a mindennapi társadalmi gyakorlatra készíti fel tevékenységek által és tevékenységeken keresztül; kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelését tűzte ki célul; Ehhez a szemlélethez összegyűjtöttük az elméleti, gyakorlati pedagógiai, pszichológiai ismereteinket, tapasztalatainkat. Felmértük lehetőségeinket, a szülői igényeket és az egészet jól összegyúrtuk, a saját igényeinknek, helyi sajátosságainknak, szokásainknak, elvárásoknak megfelelően. Megtartottuk saját idő- és szervezeti kereteinket, a fejlesztési tartalmakat. Nagy szabadságot és önálló döntési jogokat kaptak az óvodapedagógusok munkájuk megszervezésében, megtervezésében, a kivitelezésben. Csak keretfeladatokat fogalmazunk meg, az óvodapedagógusok módszertani szabadsága maximálisan biztosított, hisz óvodapedagógusaink jó szakemberek, akik képesek az önálló, színvonalas munkára. Elkészült a HOP, annak érdekében, hogy az óvodánkból kikerülő gyermekek alkalmasak legyenek az iskolai élet megkezdésére és rendelkezzenek olyan szokás és szabályrendszerrel, fejlettséggel, amelyek megalapozzák az életre való felkészülést. 2010-ben HOP (PP) a (255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról életbe lépése miatt aktualizálásra került a felülvizsgálat során. Jelen módosítás alapja a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról és a 363/2012 (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. A nevelőtestület azon munkálkodott, hogy a megújított ONOAP szellemében alakítsa az optimális cél- és feladatrendszert a helyi sajátosságok és a reális tárgyi-személyi feltételek figyelembevételével, és az elkészült PP megfeleljen a gyermeki, a szülői és fenntartói igényeknek, az Alapprogramnak és a törvényi előírásoknak. A cél, az óvodapedagógus feladata és a fejlődés várható jellemzői önállóan is értelmezhetők, de a tartalmi leírásokat benne hagytuk, mert véleményünk szerint így érthetőbb a szülők számára is a nevelési attitűd, illetve az újonnan beilleszkedő kollégákat is segítheti. 1
1.2 A Telepi Óvoda bemutatása Az óvodánk kétszintes, hat csoportos óvodaként épült 1976-ban. A 80-as évek végétől - belső átalakítással - 7 csoporttal, 2008-tól pedig 8 csoporttal működik. Az épület folyamatos karbantartást igényel. A kiszolgálóhelyiségek, csoportszobák kialakítása - optimális létszám estén - megfelelően biztosítják a gyermekek kényelmét, biztonságát, komfortérzetét. A gyermekek saját csoportszobájukban étkeznek, így valamennyi csoportban biztosított a folyamatos és rugalmas napirend (étellift 2002). A tornaszoba (volt ebédlő) mérete lehetővé teszi a gyermekek rendszeres testmozgását, óvodaszintű rendezvények megtartását, továbbá rendszeres színtere gyermekműsoroknak (színészek vagy óvodapedagógusok előadása). Az udvari játékeszközök (homokozó játékok) tárolása részben a fedett tároló padokban történik, viszont a nagyobb udvari eszközök (biciklik, rollerek, Rotikom kockák, pancsolók, játékok) elhelyezése nem megoldott. Ezeket az eszközöket rendszeresen ki- behordjuk, amitől hamarabb meg is rongálódnak. Udvari játékaink: mászókák, hinták, csúszdák, libikóka folyamatos karbantartást igényelnek, rendszeres szabványossági vizsgálatukról gondoskodni kell, pótlásukat biztosítani szükséges. 2012-től OVI-FOCI műfüves, multifunkcionális pályával is rendelkezünk. A nevelőtestület a 3-6-7 éves gyermekek sokoldalú harmonikus fejlődésének elősegítésére és az egyéni fejlesztésére törekszik. Az óvodai alkalmazottak gyermek- és szakmaszeretetét, hozzáértését bizonyítja a nyugodt, derűs, családias légkörben végzett, sokféle, változatos tevékenység biztosítása, a gyermekek szeretete, elfogadása, segítése, támogatása, tisztelete, a nevelésbe vetett hitük, hivatástudatuk. Az óvodapedagógusok az új, alternatív irányzatokból igyekeznek kiszűrni és hasznosítani azokat a jó dolgokat, amelyek a gyermekek megismerésében, nevelésében eredményesek lehetnek, illetve változatosabbá teszik a csoportok arculatát. Fontosnak tartjuk az óvodapedagógusok állandó továbbképzését, a módszertani, pszichológiai ismeretek folyamatos korszerűsítését. Az óvoda alkalmazásában logopédus a gyermekek beszédhibáit (hangzóhibák, megkésett beszédfejlődés, dadogás, hadarás stb.) igyekszik korrigálni, segít az óvodapedagógusoknak a problémás gyermekek szűrésében, dyslexia prevenciót és egyéni fejlesztést, felzárkóztatást végez. Nevelési, fejlődési problémák esetében logopédus és a Szakértői Bizottság szakemberei nyújtanak segítséget. Az óvodai alkalmazottak szerepe az óvodai élet során modell értékű, kulcsszereplője a folyamatnak. Az óvodai alkalmazottak közös, hagyományokra épülő programokkal rendelkeznek, melyek erősítik a közösség összetartó erejét (kirándulás, farsang, karácsonyi mese). A pedagógusetika megtartása, a hivatali titoktartás minden dolgozó munkaköri kötelessége. 1.3 Személyi feltételek Évente közel 200 gyermek neveléséről 16 óvodapedagógus, 1 logopédus, 8 dajka gondoskodik az óvodavezető irányítása, koordinálása mellett. A neveléssel összefüggő feladatok végrehajtásában két konyhás, egy mosónő, egy fűtő-karbantartó vesz részt. A vezetői, ügyviteli munkát óvodatitkár segíti. Minden alkalmazott teljes állásban végzi feladatát. Az óvoda arculatában meghatározó jelentőségűnek tekintjük dolgozóink felkészültségét, emberi értéküket. Az ideális óvodapedagógus az alapvető humanista értékek hordozója, amelyhez megfelelő szakmai felkészültség társul, s ez a mindennapi tevékenységében kifejeződik. Fontos a belső és 2
a külső összhangja, az érzések, a gondolatok és a viselkedés megfelelése, egyezése. Ez biztosítja a nevelői magatartás hitelességét. A nevelőtestület közös értéknek fogadja el a toleranciát, empátiát, egymás segítését, együttműködést, egymás véleménye iránti megértést, az emberi méltóság tiszteletben tartását, az esztétikus óvodai környezet jelentőségét, a nevelői tevékenység rugalmasságát, a helyzethez és a gyermek egyéni jellemzőihez történő alkalmazkodást, felelősségtudatot, az önművelésiönfejlesztési igényt. A demokratikus nevelési stílus ösztönzi a gyermekek kezdeményezéseit, messzemenően figyelembe veszi szükségleteiket. Alapelvei az elismerés, a dicséret, az elfogadás. A légkör oldott, bizalom teli, barátságos, melyre jellemző a csoport érzelmi kiegyensúlyozottsága, a közepes zajszint, az elmélyült játék, figyelmes viselkedés. Az óvodapedagógus bánásmódja, az eltérő szükségletek, érzelmi állapotok és hangulatok iránti toleranciája a gyerekek egymás közötti kapcsolatában mintát jelent. Az, hogy az adott helyzetben mi tűnik a leginkább megfelelőnek, a tevékenység tartalma, a gyerekek életkora és sajátosságai, eddigi tapasztalatai és elképzelései alapján alakítja ki. Az óvodába érkező gyermekek alapos megismerésének és szakszerű fejlesztésének alapvető feltétele az óvodapedagógusok folyamatos önképzése, továbbképzése, önálló tanulása. Ennek megvalósítását szolgálja az óvodapedagógusok továbbtanulási terve, és a továbbképzési tervek, belső képzések, melyek az évenként elkészítendő munkaterv részét képezik. Célunk a program megvalósítását segítő ismeretek megszerzése, az óvóképző főiskolák, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, a Pedagógiai Szakmai Szolgáltatók által meghirdetett szakmai programokon, előadásokon, továbbképzéseken, konferenciákon, országos szervezésű rendezvényeken való részvétel. 1.4 Tárgyi feltételek Tárgyi feltételeink segítik programunk megvalósulását, segítik a gyermek fejlődését. Eszközeink minden gyermek számára hozzáférhetőek, használhatóak. A csoportszobák, öltözők bútorzatát, világítását, nyílászáróit, a mosdókat az elmúlt évek alatt folyamatosan javítottuk, részben kicseréltük. Az öltözőszekrények, ágyak, udvari játékok folyamatosan cserélődnek. A csoportok textíliái erősen használtak, az eszköznorma alapján kiegészítésre, fejlesztésre szorulnak. A csoportszobák felszereltsége mennyiségileg és minőségileg megfelelően szolgálja az alapellátást, de az eszközellátottság érdekében folyamatos pótlás, kiegészítés szükséges. A csoportszobák esztétikuma, rendezettsége dicséri a bennük dolgozó felnőttek hozzáértését, elhivatottságát. Ügyelünk a biztonságos, a balesetmentes környezet alakítására. A játékeszközök mennyisége megfelelő, beszerzése körültekintően történik. Lehetővé teszi mozgás- és játékigényük kielégítését. A megfelelő mennyiségű, tartós, biztonságos képességfejlesztő játékok beszerzése gondos megválogatással és olcsó(bb) beszerzéssel valósul meg. Az óvodapedagógusok a szerepjátékokhoz gyakran barkácsolnak, (gyermekekkel együtt is) készítenek kiegészítő eszközöket, ezzel is gyarapítva a játékállományt. A gyermekeket is a játékok megbecsülésére, megóvására neveljük. A gyermek és szakmai könyvek beszerzése folyamatos, az alapos megválogatással a tartalmilag értékes könyvek beszerzése a cél, mennyiségi pótlás szükséges. Az étkezéshez szükséges eszközök, tálalóedények, felszerelések megfelelő számban, minőségben, mennyiségben biztosítottak a kulturált étkezéshez, de folyamatos pótlásuk szükséges. Az udvar nagysága, gondozottsága megfelelő teret nyújt a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. A meglévő játékeszközök karbantartásában, festésében szívesen segítenek társadalmi munkában a szülők és az óvodapedagógusok is. A mozgást, játékot serkentő udvari játékeszközök beszerzésére törekszünk. A sáros időben mozgási lehetőséget biztosít aszfaltozott 3
udvarrészünk, nyáron pedig védelmet nyújt az erős napfény ellen a fedett teraszunk. Szülői segítséggel megújult KRESZ pályánk és 2 kerti csap is kialakításra került. Az óvoda udvarát, kertjét a közeljövőben változások érik az épülő bölcsőde miatt. Reményeink szerint egy korszerű, EU-s szabványnak megfelelően átépült udvart sikerül kialakítani. Az óvodai dolgozók munkakörnyezete biztonságos, de ugyanakkor szűkös (8. csoport kialakítása). Az eszköznorma megfeleltségünk: Hiányzó helyiségeink: helyettesi iroda, nevelői szoba, orvosi szoba, szülői fogadóhely, mosléktároló, étkező. PP-unk megvalósításához szükséges eszközök jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza (értelemszerűen csoportonként, illetve esetenként óvodaszinten). Sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges speciális eszközök, felszerelések jegyzéke 2. számú melléklet Programunk megvalósításához jelen óvodai felszerelések megfelelőek. Az eszköznorma alapján mennyiségi pótlásokra van szükség: váltás ágynemű, textíliák, csoportszobai játékok, könyvek, vizuális eszközök, udvari játékok, kerti munka eszközök, tekintetében. Nem szabd megfeledkezni a jelen állomány folyamatos pótlásáról, felújításáról (anyagi feltételek). 2 Nevelési célkitűzéseink Cél: Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése az életkori, egyéni sajátosságaik, az egyenlő hozzáférés figyelembevételével, a családi nevelés kiegészítése. A gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeikhez, szükségleteikhez, érési tempójukhoz igazodó, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó differenciált személyiségfejlesztés, hátránykompenzálás és tehetséggondozás a tanuláshoz szükséges képességek és részképességek megalapozása a játékban és szervezett tevékenységekbe ágyazottan. Sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív nevelése. Alapvető feladatunknak a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekintjük. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben individuum és szociális lény aktivitását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés - az érés - sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Tehát nem csupán "megengedi", hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A 3-7 éves korú gyermekek szociális nevelését minden későbbi fejlődés alapjaként kezeljük, a pedagógiai célok és feladatok középpontjába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítjuk, azaz kooperációra és kommunikációra kívánjuk képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. 4
Felfogásunk szerint a nevelés a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése, így a mi esetünkben az óvodai nevelésünk célja: A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magába foglalja: A teljes gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztését, az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. A közösségi életre való felkészítést (befogadás, gondoskodás, tolerancia, alkalmazkodás, mások elfogadása). A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek (hátránykompenzálás, tehetséggondozás ) differenciált fejlesztését, fejlődésének elősegítését, ellátását. A kompetencia alapú nevelői szemlélet beépülését a nevelési folyamatba. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek ellátását. A környezettudatos magatartás formálás alapozását, alakítását (a környezet védelme, megóvása, szeretete). Ez a pedagógiai program - az óvodás gyermek szociális életképessége növelése érdekében - fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. A nevelési alaphelyzet mindenek előtt az adott nevelési intézményre jellemző tevékenységek, együttműködési formák, kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlődési lehetőségek összefüggő rendszerében és által létezik. A nevelés, mint "tudatos értékválasztás" a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik. A gyermeki megismerés alapja 3-7 éves korban a folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés. Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva tudjuk megvalósítani. 3 Óvodakép, gyermekkép Óvodakép Cél: A gyermeki tulajdonságok, készségek és képességek alakítása optimális feltételekkel, vidám, boldog, örömteli, szabad, játékos, bizalmas óvodai életben valósulhat meg, minden esetben igazodva a gyermek személyiségéhez, szükségleteihez, képességeihez. Az óvoda három főszereplője, a gyermek, az óvodapedagógus, a szülő. Az óvoda kiegészíti a család nevelési feladatainak ellátását. Óvodánk nyitott a szülők számára, betekintést nyerhetnek gyermekeik óvodai életébe, szülői értekezletek, fogadó órák, befogadás (beszoktatás), közös programok, nyílt ünnepek alkalmával. A Telepi Óvodában dolgozó óvodapedagógusok és alkalmazotti közösség tagjai is megtalálják az óvodások fejlesztésének szépségét, egyediségét, valóra tudják váltani emberi és pedagógiai törekvéseiket, és átlátják a nevelés távlati céljait is. Nevelőtestületünk szakmai tudására, saját emberi erőforrására, adottságára, végzettségére támaszkodva, a mai kor társadalmi igényeinek megfelelően korszerű, a nevelés távlatait is figyelembevevő óvodai nevelőmunkát végez. Óvodánk az Alapító Okiratában és az Országos Óvodai Alapprogramban meghatározott alapvető óvodai funkciók ellátását valósítja meg, melyek a következők óvó, védő, szociális, nevelő és személyiségfejlesztő funkciók. 5
Az óvoda közvetlenül segíti az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Ez alapján az óvoda gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról. az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. migráns, nemzetiségi gyermekek nevelése esetén biztosítja az önazonosság megőrzését és ápolását, nyelvi nevelését, multikulturális nevelésen alapuló integrációját. a sokoldalú, harmonikus személyiség fejlődéséről, fejlesztéséről az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is), a hátrányok csökkentéséről, segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Gyermekkép A 3 7 éves életkori szakasz a gyermek fejlődésében, személyisége alakulásában az egész életére meghatározó, megismételhetetlen lehetőségeket rejt. Az óvodás gyermek gyorsan és intenzíven fejlődő személyiség, fejlődését meghatározzák a veleszületett genetikai adottságok, az érés törvényszerűségei valamint a környezeti hatások. Az óvodás gyermeknek életkori sajátosságai és egyéni igényei alapján testi és lelki szükségletei vannak. Testi szükségletei a gondozás, a táplálkozás, a tisztálkodás, az öltözködés, a mozgás, a pihenés. Lelki szükségletei a szeretet, az érzelmi biztonság, a türelem, a megértés, az elfogadás, a tisztelet. Jellemzője a sokirányú érdeklődés, a környező világ megismerésére. Nagy mozgásigénye kielégítése során fejlődik érzékelése, észlelése, akarati tulajdonsága, szociális képessége. Alapvető tevékenysége a játék, mely sokoldalú tapasztalást biztosít számára, csiszolódik anyanyelvi kultúrája. A Telepi Óvodában a Pedagógiai Program megvalósításával az óvodáskor végére olyan gyermekeket kívánunk nevelni, akikre jellemző: az összerendezett, harmonikus mozgás, a nyitott érdeklődés, a differenciált érzékelés és észlelés, a kialakult testséma, éntudat és téri tájékozottság, a tanulás alapját képező szándékos figyelem, feladatértés, feladattartás, és feladattudat. együttműködés a társakkal, felnőttekkel. 4 Nevelésünk alapjai 4.1 A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében Cél: kiegyensúlyozott, vidám, óvodai életet szerető, kedvelő gyermek, aki optimálisan fejlődik az óvodai és a családi nevelés összehangolt együttműködése által. A tevékenység megszervezése: A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, amely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, hanem spontán módon hatnak. 6
Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyerekhez, a gyereknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. Az elsődleges szocializáció során a családi nevelés mellett az óvodának nagy szerepe van, hiszen hátránycsökkentő szerepet is betölt. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az óvoda nem csak a spontán szocializációnak, hanem a pedagógiailag determinált szocializációnak a színtere, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik. Az óvodáskorú gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagymértékben az a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése, pl. a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvodapedagógus nagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkozik. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárul a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. Azok a gyerekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek (agresszivitás, gátlás), különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek. Az óvodapedagógus feladata: Kielégíti a gyermek alapvető fizikai, lelki szükségleteit; Egészséges óvodai környezetet biztosít; Biztosítja a gyermek megfelelő gondozottságát; Személyes példamutatásával, viselkedésével, megjelenésével, közös élményekkel, játékokkal kialakítja a nyugodt, kiegyensúlyozott, vidám, szeretetteljes óvodai légkört; Példaadás, a pozitív értékek megmutatása; Emberi értékek közvetítése; Mindig a pozitívumból kiinduló (esetleg a szükséges korrigálásra rámutató) értékelés; Érzelmi, erkölcsi, közösségi magatartási módok alakítása Ésszerű korlátok közötti szabadság biztosítása; A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Teste arányosan fejlett, teherbíró (első alakváltozás, megkezdődik a fogváltás); Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes; Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését; A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. 4.1.1 Az érzelmi nevelés Cél: társaival és a felnőttekkel nyitott, elfogadó, befogadó, együttműködő gyermeki személyiség, egyre erősödő esztétikai, szociális és erkölcsi érzelemmel. Területei: A szeretet és kötődés képességének fejlesztése; A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése; Az élménybefogadás képességének fejlesztése; Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése; Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése; 7
A tevékenység megszervezése: Arra törekszünk, hogy a gyereket az óvodába lépéstől kezdve pozitív érzelmi hatások érjék, mert csak ennek eredményeképpen látjuk biztosítottnak a pozitív felnőtt-gyermek, gyermekgyermek kapcsolatok kialakulását. Önkifejező és önérvényesítő gyermeki törekvéseket figyelembe vesszük, a különbözőségeket elfogadjuk. A fejlesztés azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel és a gyerekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A gyerekek társas kapcsolatainak alakulását mindig nyomon követjük, adott esetben erősítjük a baráti kötődéseket, máskor társakhoz segítjük a magányosokat. Bevonjuk a gyerekeket a csoportélet hagyományainak, a szabályainak kialakításába, a gyermekek tevékenységéhez mindenkor szabadságot biztosítunk, a határok pontos megjelölésével. Követelményeinket röviden, érthetően, pozitívan fogalmazzuk meg, a javításhoz mindig lehetőséget adunk. A kapcsolatok erősítése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a személyes alkalmakat, ahol lehetőség nyílik a saját érzések elmondására, mások érzésének meghallgatására, elfogadására. A szocializáció szempontjából különös jelentősége van a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlásának. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat. Minimálisra igyekszünk csökkenteni a nemkívánatos magatartás módokat, figyeljük és elemezzük azokat a tüneteket, amelyek a gyerekek társas kapcsolatainak zavarát jelzik, és megkeressük az egyén viselkedésének rendezési lehetőségeit. Az óvodapedagógus feladata: Mintakövető magatartással példát ad a gyermekeknek és a szülőknek; Érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör biztosítása a beszoktatástól az óvodáskor végéig; Óvodába lépés előtt családot látogat a felvételt nyert gyermeknél; Biztosítja és támogatja a családos óvodakezdést; Folyamatosan kommunikál a gyermekekkel, biztosítja az állandó személyes érintkezést, erre biztatja őket társas kapcsolataikban; Közös tevékenységeket szervez, közös élményszerzést biztosít; Fokozatosan, tervszerűen ismerteti meg az udvarias viselkedés szabályait, normáit; Hagyományok ápolásával, ünnepek szervezésével közös örömteli élményeket biztosít; Támogatja a gyermekek barátkozását; Egymáshoz való alkalmazkodás tanulását segíti; Szokás és normarendszer megalapozása; Megismerteteti, elfogadtatja a gyerekekkel az elvárásokat, amelyek eltér(het)nek az otthoniaktól, de teljesítésük elengedhetetlen a közösségi élet és tevékenység szempontjából. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Ragaszkodik óvodájához, társaihoz, a felnőttekhez; ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozza nyilvánosságra; A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés és cselekvés, a szokások, szabályok betartása; Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén; Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival; A közösségért szívesen dolgozik, bízik képességeiben; Törekszik a konfliktus helyzetek önálló megoldására; A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján végzi, be is fejezi; Képes nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatja a felnőttek, gyermekek közléseit; 8
Értékeli saját és társai tetteit, megpróbál megfelelni az eléje tárt pozitív magatartási formáknak; Érvényesíti kezdeményező készségét, kinyilvánítja tartósabb érdeklődését; A játékszeren megosztozik a társaival; Érdeklődik társai iránt, érdeklődik hiányzásának okáról; Kialakul képessége a kapcsolatteremtésre, és a szabályokhoz való alkalmazkodásra. 4.1.2 A csoportok szokásrendszerének kialakítása Cél: tudatossá vált gyermeki cselekvés a napi óvodai élet során, harmonikus, kiegyensúlyozott, változatos tevékenységekben gazdag csoportélet. A tevékenység megszervezése: Az óvoda mindennapi életének zökkenőmentességét, harmonikusságát és nyugalmát biztosítja, ha megfelelő szokásrendszert sikerül kialakítani. A szokásalakítás hosszú, fáradságos munka, hiszen a jó szokásrendszer a mindennap gyakorolt cselekvések sorozatának állandó ismétlése. A szokásalakításban is elsődleges maga a cselekvés, a tevékenység, ami az egész személyiséget fejleszti. A feladatmegoldás ez esetben is öntevékenységre és a gyermek aktív együttműködésére épül. A szokásrendszer kialakítása az utánzáson és az ezzel összefüggő azonosuláson nyugszik. A szoktatás esetében tehát a példamutatásnak van kiemelt szerepe. Ez igazán egyszerűen belátható, hiszen köszönni megtanítani a gyermeket úgy lehet, ha az óvodapedagógus is köszön minden nap minden egyes gyermeknek. A jól kialakított szokások, melyek rendszert alkotnak, nem kívánnak akaratkifejtést a gyermektől, és nem kell koncentrálni sem, hiszen automatikusan cselekszik a gyermek. A szokásrendszer segítségével a mindennapi cselekvések egy része gazdaságosabbá válik, kiküszöbölődnek a felesleges mozdulatok, mindenki számára egyértelmű keretet kap a napi óvodai élet. A szokásalakítás módja tehát utánzás - ismétlés - tudatossá váló cselekvés. A szokásrendszer a csoport nyugalmát, derűs légkörét alapvetően befolyásolja. Erre építhető fel a harmonikus, kiegyensúlyozott, tevékenységgel teli napi óvodai élet. Az óvodapedagógus feladata: Szokás és normarendszer megalapozása; Viselkedésével példát mutat a napi életben; Türelmes, segítő, kitartó a tevékenységek gyakorlásában, gyakoroltatásában, míg azok automatizálódnak, és a gyermek szokásává válnak; Pozitív megerősítés alkalmazása. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A napi, óvodai élet során a gyermek biztonságosan, magabiztosan egyértelműen él, viselkedik, eligazodik a csoportban, a szokásrendszer segíti a tájékozódását. 4.1.3 A beszoktatás Cél: a gyermek örömmel (elfogadja, hogy) egyre hosszabb ideig marad egyedül az óvodában. A tevékenység megszervezése: Már a beszoktatásnál törekszünk arra, hogy a gyermekeket kedvező hatások érjék. Éppen ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy a szülőkkel való kapcsolatfelvétel már a beszoktatás előtt megtörténjen. Úgy gondoljuk, hogy nagyon sok előzetes konkrét ismeret szükséges ahhoz, hogy az óvodapedagógus fokozatosan elnyerje a gyermek bizalmát, átvehesse és biztosíthassa a szülő távollétében a felnőtt-kapcsolat biztonságát a gyermekben. Olyan családias légkört teremtünk az óvoda dolgozóival, amelyben a gyermekek érzelmileg kötődnek egymáshoz és a felnőttekhez. Arra 9
törekszünk, hogy ez a légkör hasson ösztönzőleg kapcsolatteremtésükre, cselekvésükre, játékukra. Lehetőséget adunk arra, hogy a szülők és a gyermek együtt ismerkedjen az óvodával. Betekinthetnek az óvoda szokásrendjébe, belső életébe, ezzel könnyebbé szeretnénk tenni a gyermek számára az új környezet elfogadását. A gyermekek magukkal hozhatják kedves tárgyaikat, játékaikat, mely az otthonról hozott biztonság egy darabkáját jelentik számukra. A beszoktatás idején is természetesnek tartjuk az egyéni eltérésekhez, igényekhez való igazodást, mely megjelenik a gyermekekkel való bánásmódban. Az érzékeny, félénk gyermekek esetében az óvodapedagógusok sok türelemmel, gyengédséggel, nyugalmat sugárzó magatartással igyekeznek a gyermekek lelki egyensúlyát biztosító kedélyállapot megteremtésére (ölbeli játékok, halk zene, meghitt mese ) Olyan gyermekeknél, akiket az érdeklődésből fakadó aktivitás és az intellektuális érzelmek motiváló hatása jellemez az ésszerű szabályok, szokások kialakítására, betartására helyezzük a hangsúlyt. A passzív, visszahúzódó gyerekeket fokozott odafigyeléssel és bátorítással segítjük az előrelépésben, és sikerélményekhez juttatjuk. Az önkéntesség az egész óvodai élet folyamán rendkívül fontos, a beszoktatás alatt pedig egyenesen hangsúlyos szabálya a gyermekekkel való foglalkozásnak. Az utánzási hajlamra építve előbb-utóbb úgyis minden gyermeknél elérhetjük, hogy beilleszkedik a csoportba és bekapcsolódik a tevékenységekbe, tehát ne legyünk türelmetlenek. A beszoktatás során kiépül a gyermekben az a bizalom, ami később az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködését meghatározza. A bizalom kiépítése a szülők irányában is rendkívül fontos. Éppen ezért jó, ha a beszoktatás alatt a szülők bent tartózkodnak az óvodában, mert saját tapasztalataik győzik meg őket arról, hogy jó helyre került a gyermekük. A gyermek egész későbbi óvodai életére kihat a beszoktatás minősége. Nagyon sok türelmet, gyöngédséget és időt igényel a gyermekek beszoktatása. Nem célszerű az új gyermekeket egyszerre fogadni. Mindenki számára megnyugtatóbb a fokozatos és folyamatos beszoktatás. Így 2-3 új gyermekre kell fokozott figyelmet fordítani és jut időnk a többi gyermekkel való foglalkozásra is. Ilyenkor a gyermek és a szülő egyéni igényei szerint először 1-2 órát, majd egyre hosszabb időtartamot tölt el a gyermek az óvodában eleinte anyjával együtt. Nincs szabály arra vonatkozóan, meddig tartson a beszoktatás, 1-2 hétig vagy tovább? Minden gyermek esetében egyénileg, a szülővel közösen kell ebben a kérdésben dönteni. Kivételt képezhet, ha a bölcsődéből kerülnek át egymást ismerő gyermekek. A beszoktatás napjaiban a csoportok mindkét óvodapedagógusa együtt foglalkozik a gyermekekkel. Igény esetén igyekszünk megteremteni a lehetőségét annak, hogy egy csoportba járhassanak azok a gyermekek, akik már korábbról ismerik egymást, érzelmileg kötődnek egymáshoz. A csoport régi tagjait érzelmileg előkészítjük az új gyermekek fogadására. A középső vagy a nagycsoportban óvodánkba érkező gyermekek számára is biztosítjuk a befogadó, szeretetteljes légkört, és a fokozatosságot. A harmonikus szülő-nevelő kapcsolatot rendkívül fontosnak tartjuk. A szülők a beszoktatás után is bent tartózkodhatnak az óvodában (óvodavezetői engedéllyel), ha ezt igénylik és maguk az óvodapedagógusok is kérik, várják a szülők a folyamatos együttműködését. Közös programok, ünnepek, kirándulások a szülők egyetértésével és konkrét segítségnyújtásával valósulnak meg. Az óvodapedagógus feladatai: Beszoktatás előtti kapcsolatfelvétel, családlátogatás; anyás beszoktatás, családias légkör biztosítása, bizalom kialakítása; Biztosítja a beszoktatás fokozatosságát, az anyától való elválást; Szükség esetén tapasztalatával, tanácsokkal segíti a szülőt; Kedvesség, türelem, gyengédség, motiváció, egyéni bánásmód, ésszerű szokásrend; Egyidejűleg mindkét óvodapedagógus jelen van a beszoktatás ideje alatt. Az első szülői értekezlet keretében az óvoda napi életéről tájékoztatást ad: óvodai nevelés törekvése, óvodakezdés ütemezése, átadás, búcsúzás körülményei; Készül az új gyermekek fogadására: dekoráció, jelek, környezeti feltételek 10
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyermek érzelmi törések nélkül, el tud válni az anyától; A gyermek szeret óvodába járni; Kialakul az érzelmi kötődés a gyermek és az óvodapedagógusok, illetve a gyermek és az óvoda között. 4.1.4 A gyermekek gondozása Cél: egyéni képességeihez mérten a gyermek önálló a személyével kapcsolatos teendőkben. Tevékenység megszervezése: A gondozási tevékenység a nevelés szerves részét képezi, azzal egységben valósul meg. Alapvető szükségleteket elégít ki, amelyek elősegítik a kisgyermek fejlődését. A gondozási feladatok magas szintű, hatékony megoldását feltételnek tekintjük a gyermekek kedvező fejlődésének és általános egészségügyi állapotának fenntartása, illetve erősítése tekintetében. A gondozás folyamatában lényeges a fokozatos szoktatás és gyakorlás, a szokáskialakításban pedig a következetesség. A különböző szokások (étkezés, önkiszolgálás, tisztálkodás, stb.) kialakulási folyamatában törekszünk arra, hogy a gyermekek sok elismerést, bizalmat kapjanak, jussanak sikerélményhez. Úgy gondoljuk, hogy az óvodáskor átmenetnek is tekinthető, hisz óvodáskorban tudatosulnak, rögzülnek, szokássá alakulnak a tevékenységek. A kiscsoportos gyermek még sokszor szorul a felnőtt segítségére, majd fokozatosan önállóvá válik, és egyre jobban megérti a kialakítandó szokások értelmét. A gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve az egészségügyi szokások kialakításában az óvodáskort alapozó jellegűnek tekintjük. Az egészséges életmód, az egészségügyi szokások kialakításában a gyermekek azonosulási, utánzási törekvésére építünk. A sikerélmény biztosítása, a szeretetteljes hangulat, a kellemes közérzet segíti az elfogadást, a beépülést. Fontosnak tarjuk a felnőtt példamutató magatartását, a megfelelő minta közvetítését, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelő magyarázattal kísért bemutatást. Az eredményes munkánk feltétele hogy a dajkák is tevékenyen részt vesznek az óvodapedagógussal egyeztetetve a szokások megtartásában. Törekszünk a családi és óvodai gondozási szokások összehangolására. A gondozás nemcsak a gyermekek egészséges fejlődését biztosítja, hanem magában rejti a megbetegedések megelőzését, a gyermekek egészségének védelmét is. Táplálkozás Napi háromszori étkezést biztosítunk térítési díj ellenében. Az étrendet kiegészítjük a gyerekek által hozott gyümölcsökkel, az ebből közösen elkészített gyümölcslevekkel, vitaminsalátákkal. Az étkezések azonos időpontban, 2,5-3 órás időközökre elosztva, kulturált körülmények között, derűs légkörben zajlanak. Az étkezések kötött keretek között folynak, de minden esetben tekintetbe vesszük a gyerekek egyéni tempóját, egyéni szükségleteit. Az étkezés körülményei, esztétikuma mindig is erőssége volt az óvodai gyakorlatnak. A mindig tiszta, vasalt, finom színekben pompázó asztalterítők, a minőségi, esztétikus étkezőedények, a szalvéták, az asztaldíszek stb. mind tovább fokozzák az étkezés pozitív hatását és nevelő értékét. Az étkezés közbeni halk beszélgetés, zsongás a kulturált étkezési szokások elsajátítása pedig tovább fokozza az egész tevékenységhez kapcsolódó pozitív hatásokat. A gyermek nem megérti, hanem megérzi ennek az egész miliőnek a jótékony hatását és megőrzi magában a későbbi életében is. A helyes étkezési (pl: alapos rágás), illetve táplálkozási (pl: sok gyümölcs és zöldség) szokások kialakításra nagy hangsúlyt helyezünk! 11
Törekszünk arra, hogy a gyermekek csak akkor üljenek asztalhoz, amikor az étel már a rendelkezésükre áll, ezzel minimálisra csökkentve a várakozási időt. A gyermekeket ösztönözzük, de nem kényszerítjük az új ízek megismerésére, az étel elfogyasztására. Folyadék egész nap a gyermekek rendelkezésére áll, így mindenki egyéni szükségleteinek megfelelő mennyiséget fogyaszthat, de emellett szükséges őket figyelmeztetni a rendszeres folyadékbevitelre. Fontosnak tartjuk a kölcsönös információcserét a szülőkkel az egyes gyermekek étkezési szokásairól. Testápolás A testápolás a gyerekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. A személyi tisztaság alapkövetelménye, hogy a gyermekben szokássá, igénnyé válik a tisztálkodás és a fésülködés, a testápolás tevékenysége. A test higiéniájának alapjai a mosakodással kezdődnek. E szempontból a legfőbb feladat az önálló kézmosás begyakorlása. Játék, munka vagy egyéb tevékenységek folyamán a gyerekek keze gyakran piszkos lesz, ezért figyelmeztetni kell őket a rendszeres kézmosásra (körömkefével is). A WC használata után és evés előtt is a rendszeres kézmosás segít a kórokozók ellen. A gyermek tisztálkodási teendőiben segítséget kap az óvodapedagógustól, valamint a dajkától, fokozatosan és folyamatosan szoktatjuk az önálló tisztálkodásra. A fogápolás és a száj higiénére nevelés az óvodai egészségnevelés és egészségügyi szokások kialakításának fontos mozzanata. Fontosnak tartjuk a helyes fogmosási technika elsajátíttatását a gyermekekkel. A papír zsebkendő a gyerekek számára elérhető. A helyes orrfújást és zsebkendő helyes használatát segítjük. Kialakítjuk és megalapozzuk a fésülködés igényét és annak helyes szokásait. Öltözködés A gyermekek öltözéke akkor célszerű, ha összhangban áll önállóságukkal és az óvodai élettel. Az öltözködésnél a rétegességet hangsúlyozzuk, mely az öltözködési szabályok közül a leglényegesebb. Így kerülhető el az izzadás, amit gyakran megfázás követ. A jó lábbeli kényelmes, levegőzik, és tartja a bokát. Pihenés A mindennapi mozgás után a gyerekeknek szükségük van hosszabb-rövidebb ideig tartó pihenésre. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket (a külső és belső zavaró ingerek megszüntetése, szellőzés, csend, nyugalom, megfelelő nagyságú fektető, ágy, megfelelő kényelmes ruházat, szükség szerint pizsama). Mesével csendesítjük le, nyugtatjuk meg a gyerekeket. A különböző alvásigényeket figyelembe vesszük, nem erőltetjük az alvást, a gyerekek alvásigényében is érvényesül az egyéni sajátosság elve. Alvó gyermeket lehetőség szerint gyengéden ébresztünk fel. A folyamatos kelést lehetővé tesszük a gyermekek számára. Az egész óvodában fokozott gonddal szervezzük meg azokat a munkafolyamatokat, amelyek a pihenő időre esnek. Az óvodapedagógus feladatai: Biztosítja a gyermek szükségleteinek kielégítését; Testápolással, étkezéssel, edzéssel, mozgással, pihenéssel, egészségvédelemmel kapcsolatos szokásokat igényesen alakítja; Önállósodás segítése, sikerélmény biztosítása, szeretetteljes légkör; Eszközök, felszerelések megfelelő biztosítása; Szokásrend megalapozása, szemléltetéssel, magyarázattal, gyakoroltatással, pozitív megerősítéssel; Csoportban dolgozó felnőttek példamutatása, munkájuk összhangja; A gyermek segítése; Családdal való együttműködés. 12
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Helyesen használja az evőeszközöket; Ügyel az étkező asztal esztétikumára; Kulturáltan étkezik; Szokásává válik a rendszeres, gondos tisztálkodás; Önállóan mos kezet, használja a körömkefét; Vigyáz a mosdó rendjére; Önállóan használja a WC-t; Önállóan mos fogat, a fogápoló szereket tisztán tartja; Szükség szerint használ zsebkendőt; fésülködik; Helyesen, megfelelő sorrendben öltözködik, vetkőzik, ruháját helyre rakja. Gombol, cipőt köt, csatol; Ruházatát önállóan megigazítja, betűri, Pihenő társaira tekintettel van; 4.1.5 Erkölcsi nevelés Cél: a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), megalapozása. Fontos a szerepe a mintaadó személyiségének és irányító tevékenységének. A közte és a gyerekek között létrejövő érzelmi kötődésre építve saját maga modell értékével hat és teremti meg a feltételeket a gyermekek között kialakuló őszinte, biztonságos, toleráns egymás mellett éléshez. Az óvodapedagógusgyermek, dajka-gyermek és gyermek-gyermek kapcsolatot a pozitív attitűd jellemezze. Az intézmény összes alkalmazottjával mintát ad a kommunikációra, bánásmódra. Arra törekszik, hogy gyermekkel igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságaihoz igazodva bánjon, találja meg a gyermekben azt az egyedi képességet, megnyerő tulajdonságot, mely a fejleszthetőség alapját képezi. A gyermekkel megérezteti, később elfogadtatja mit, miért tart helyesnek, illetve utasít el. Kialakítja a társaikkal való együttjátszás, egymáshoz való alkalmazkodás normáit. A gyermekeket a különbözőségek elfogadására és tiszteletére neveli. Az együttjátszó barátok és kisebb csoportok között segíti az együttműködést. Együtt örül a közös óvodai eseményeknek, ünnepléseknek. A társas együttélés szokásait, szabályait fokozatosan megismerteti. Az én tudat alakulását és az én érvényesítő törekvést segíti. A gyermek önmagához való viszonyát, énképét, önismeretét, önértékelését, önirányító képességét fejleszti. A társak elfogadását, a társas viselkedés megtapasztalását, a kulturált érintkezési formák megismertetését, gyakoroltatja. Kialakítja a gyermekek pozitív érzelmi viszonyulását az óvodapedagógus által közvetített szabályokhoz, értékekhez és a fejlesztő tevékenységekhez. A gyermekek erkölcsi tulajdonságát fejleszti a nevelési helyzetek tudatos kihasználásával, az óvodai élet helyes szervezésével. Udvariasság, önzetlenség tulajdonságát alakítja a felnőttek mintaadásával, a természetes élethelyzetek tudatos felhasználásával. A gyermekek akaratát fejleszti a pozitív erkölcsi érzelmek kialakításával, a szabálytudat erősítésével, a játéktevékenység és versenyjátékok során, a különböző feladathelyzetekben, a munka jellegű tevékenységekben. A változatos, érdekes és játékos feladatok végzése közben önállóságot, önfegyelmet, önbizalmat, önbecsülést fejleszt. A kitartást, pontosságot, feladattudatot, szabálytudatot, önértékelést alakítja. A társas együttélés szabályait, szokásait gyakoroltatja a csoport fejlettségi szintjén. Szükség esetén speciális szakemberek bevonását kezdeményezi (pl. nehezen szocializálható, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek). Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek közötti kapcsolatrendszer bővítése, társas szükségleteik kielégítése. A szociális érzékenység fejlesztése. Az erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása. Mintaadás értékközvetítésben, bánásmódban, kommunikációban; Helyes, helytelen - szituációs játékok kezdeményezése 13
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Viselkedését szándékosan irányítani képes; Ismeri, alkalmazza a helyes viselkedés alapvető szabályait; Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. 4.1.5.1 Az értékelés és jutalmazás: Cél: A gyermek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítása. Az óvodapedagógus feladata: Az értékelést fontos személyiség és közösségalakító tényezőként alkalmazza. A pozitív értékelése az elsődleges: a jutalmazás ennek előlegezett formája, a bíztatás. Ezzel erősíthetők leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásai, és ezzel alakíthatók ki a pozitív motivációk. Az életkori sajátosságokból fakadóan mindig a pozitív irányba ható mintaadás, átterelés, motiválás, megbeszélés, szélsőséges esetben/baleset-megelőzés érdekében a tevékenység megállítása. Elkülönítés (csoport területéről), étel, tárgy vagy szeretetmegvonás nem alkalmazható. Nem a gyermeket ítéli el, hanem a pillanatnyilag adott magatartást és a magatartás közösségre vonatkozó rossz hatását. Értékelésében a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás. Ezzel erősíti leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásait, és ezzel alakítja ki a pozitív motivációkat. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, (simogatás, kézfogás), kiemelt-megtisztelő feladatadás, kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású. Tárgyi jutalom adása ritkán (céllal), elfogadható. Évente minimum két alkalommal, megfigyelései, mérései alapján vezeti a gyermekek személyiséglapját (Elsődleges mérőeszköz a tudatos megfigyelés, és az 5 évesek esetében a DIFER alapmérés.). A gyermeki fejlődés nyomon követésére kidolgozott lapokat az óvodába lépéstől folyamatosan vezeti (a feladatokat, a szempontokat, az ütemezést a PP tartalmazza). A gyermek fejlettségéről, állapotáról fogadóórán (óvodapedagógus, logopédus), családlátogatáson tájékoztatást ad a szülőnek. A gyermekekről információt, pedagógiai véleményt kizárólag az óvodapedagógus adhat. 4.1.6 Az egészséges életmód alakítása Cél: az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Az egészséges életmódra nevelés mai életünkben felértékelődött, fontossága hosszú távon meghatározza a felnövő gyermekek önmaguk által kialakított életstílusát. Az egészséges életmód magában foglalja a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét és védelmét. Természetes körülmények között minél nagyobb mozgástér biztosítása a célunk. Tágas, levegős, világos csoportszoba és fákkal, növényekkel, füves területekkel beültetett udvar szükséges a nevelési feladatok megoldásához. A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. 14
Az egészség megőrzésére irányuló gondozás magába foglalja a személyi és környezeti higiéniát, az egészséges táplálkozást, kulturált étkezést, a szervezet edzését, a testnevelést és a betegségek, kisebb rendellenességek prevencióját, korrekcióját. (Az általános elvek mellett, természetesen, mindig figyelembe vesszük a gyermekek egyéni sajátosságait is!). A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; Az optimális mozgásfejlődéshez biztosítani szükséges a spontán mozgáslehetőségeket, mégpedig az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Ajánlatos tehát minden adódó lehetőséget kihasználni a nap folyamán a mozgásra. A gyermekek napirendjét úgy kell összeállítani, hogy elkerüljük az egyoldalú terhelést, azaz lehetőleg felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együtt járó tevékenységeket. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek el a szabad levegőn. A napfény, a levegő, a víz is edzi, erősíti őket. Természetesen az időjárásnak megfelelő ruházatra van szükség kint az udvaron és bent az épületben. Az udvaron nemcsak játszani, étkezni, hanem tevékenykedni is lehet. A gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a mindennapi testnevelések, a testnevelési foglalkozások és a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek (változatos udvari játékok, sokféle és sokirányú mozgásos szabályjátékok, népi dalos játékok, körjátékok) szolgálják. Óvodánk multifunkcionális műfüves sportpályával rendelkezik (OVI-FOCI), mely gyermekeink udvari életét és változatos mozgásfejlesztését szolgálja. A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A gyermekek mozgásának fejlesztése örömforrás és alkalmas lehetőség az esetleges mozgáshibák korrigálására is. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgást mozgásos játékokkal és feladatokkal biztosítjuk, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét figyelembe véve. Az óvodásakor a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, ezt a fejlődést sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal tudjuk elősegíteni. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; A testi és lelki egészség eléréséhez a test rendszeres edzése is hozzájárul. A mozgás a gyermek egyik legtermészetesebb életmegnyilvánulása. Nagy figyelmet fordítunk a levegőztetésre. A gyerekek lehetőség szerint minden évszakban, naponta minél több időt a szabad levegőn tartózkodnak, az időjárástól függően délután is. A levegőztetés idejére is gondoskodunk a gyermekek tevékenységének megszervezéséről. Szeles időben, sűrű ködben, vagy ha a hőmérséklet -10 C alá esik a csoportszobák fokozott szellőztetése mellett a gyermekek az épületben maradnak. Nyári kánikulában fokozottan ügyelünk arra, hogy a gyerekek ne hevülhessenek túl, tevékenységüket a szabadban, árnyékban, vagy az épületben szervezzük meg. A séták alkalmával, a párosával haladást csak addig követeljük meg, amíg a gyermekek biztonsága, testi épségének megóvása ezt igényli. A játék, a kirándulások célját és ezzel együtt időtartamát a gyermekcsoport életkori sajátosságaihoz igazítjuk. Az óvoda udvara az egészséges életmódra nevelés egyik színtere. Kialakítása, felszerelése az óvodának sokféle tevékenységét szolgálja minden évszakban és a különböző napszakokban. Talajfelületét igyekszünk változatossá tenni, jelenleg füves, aszfaltozott részek váltják egymást. Megfelelő arányban biztosítjuk a napos és az árnyékos részeket. Mozgást fejlesztő eszközök (pl.: különböző mászókák), homokozók és egyéb udvari, egyéni-társas játékszerek teremtik meg a lehetőségét a sokoldalú szabadon választott tevékenységeknek. A gyerekek jó közérzete biztosításának feltétele, hogy a szabad tevékenységük közben is érezzék az óvodapedagógus személyes törődését. 15
Télen a szánkózás, csúszkálás, a hóval való játék az örömet jelenti. Az egészséges életmódra nevelés nem csak az óvoda épületének és udvarának célszerű hasznosítását jelenti, hanem gyakori sétákat, kirándulásokat a szabad természetben. A csoportszobának legyen mindig megfelelő (20-22 C) a hőmérséklete a fűtési időszakban (ebben a radiátorok termosztatikus szeleppel történő ellátása nagy segítségünkre van), de fontos a folyamatos szellőztetés, különös tekintettel az étkezések utáni, a lefekvés előtti alapos és a délutáni pihenés ideje alatti folyamatos szellőztetésre. Mindezt az óvodapedagógus fali hőmérővel ellenőrzi. A testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; Testápolás Kézmosáshoz folyékony szappan használatát tartjuk megfelelőnek. Könnyen elérhető fogason minden gyermeknek jellel ellátott, saját törülközője van. A fogmosó felszerelések szintén jellel ellátottak, így biztosítva azt, hogy a gyermekek csak a sajátjukat használják. Megfelelő magasságban elhelyezett tükrök szolgálnak a ruházat és a haj rendbetételének, valamint a helyes fogmosási technika ellenőrzésére. Étkezés Az étkezés körülményei, esztétikuma erőssége az óvodai gyakorlatnak. A helyes étkezési, illetve táplálkozási szokások kialakítására nagy hangsúlyt helyezünk. Öltözködés A gyermekek öltözéke akkor célszerű, ha összhangban áll önállóságukkal és az óvodai élettel. Az öltözködésnél a rétegességet hangsúlyozzuk, mely az öltözködési szabályok közül a leglényegesebb. Pihenés A mindennapi mozgás után a gyerekeknek szükségük van hosszabb-rövidebb ideig tartó pihenésre. Betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés A gyermekek egészségének védelmét segíti: A fertőzések elterjedését gyakori szellőztetéssel, a helységek alapos napi takarításával, heti nagy takarításával, illetve az évente több alkalommal történő teljes fertőtlenítésével igyekszünk minimálisra csökkenteni. A védőnő, akihez szükség esetén bizalommal fordulhatunk segítségért, tanácsért. A gyermek-egészségügyi ellátás szerződése (önkormányzat, gyermekorvos, fogorvos). Az óvodában megbetegedett gyermeket elkülönítjük, a szülőt értesítjük. Megérkezéséig a gyermekről gondoskodunk, felnőtt felügyeletét biztosítjuk. Betegségből, vagy hosszabb hiányzás esetén csak friss orvosi igazolással jöhetnek vissza a gyermekek a közösségbe. Előre bejelentett hiányzást a szülő nyilatkozattal igazol. Szomatikus vagy pszichés betegség, zavar, elmaradás, akadályozottság alapos gyanúja esetén a szülőket tájékoztatjuk, felvilágosítást adunk a korai segítségadás szükségességéről, segítséget nyújtunk a megfelelő szakember megkeresésében. Házirendünkben szabályozzuk a gyermekek betegségére vonatkozó teendőket. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A gyermekek óvodai életében a személyi és tárgyi környezet biztonsága meghatározó. Mindig van felnőtt felügyelet illetve a biztonságos eszközök és a szervezett, szabályozott életforma nyújt biztonságos környezetet. 16
A gyermekekkel a védő-óvó előírásokat a életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetjük. Az ismertetés ténye és tartalma Balesetvédelmi jegyzőkönyv -ben kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében kerültek meghatározásra azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz az irodában található. Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; Célunk az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermek számára. Azt kell benne megerősíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. Legfontosabb feladatunk megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire. Ez képezi majd az alapját a később kialakuló természet és szülőföld szeretetnek. A környezetvédelem, a környezettudatos magatartás, a szelektív hulladékgyűjtés és az ezekkel kapcsolatos problémák megoldásának kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvethető és beépíthető a komplex foglalkozások rendszerébe. Környezetünkben lehetőségeinkhez mérten biztonságos sétákat, kirándulásokat szervezünk, melyek az élményhatásokon kívül a gyermekek mozgásigényének kielégítését, mozgásuk fejlesztését is szolgálják. Az óvodapedagógus tudatossága abban nyilvánul meg, hogy gondosan választja meg a helyszíneket és felhívja a figyelmet a környezet megóvásának fontosságára. Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátásában az óvodapedagógus a gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonását kezdeményezi az óvoda vezetője, orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. Beszédproblémáknál az óvoda logopédusával konzultál. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. Az óvodapedagógus a problémák észlelésekor a családdal együttműködve - Szakértői Bizottságnál a gyermek vizsgálatát kezdeményezheti, aki megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkájába. Az óvodapedagógus feladatai: Rendszeres, napi levegőzés biztosítása, Mozgásos tevékenység biztosítás naponta, Családdal való együttműködés (ruházat, tisztálkodási eszközök, lógó alkatrészek). A gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. 17