Jóváhagyta: Dr. Rezsıfi István igazgató

Jóváhagyta: Dr. Rezsıfi István igazgató SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE 2011. I. NEGYEDÉVES MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Tiszavasvári Kisvárdai Vásárosnaményi Nyíregyházi Baktalórántházi Fehérgyarmati Mátészalkai Csengeri Nagykállói Nyírbátori Nyíregyháza, 2011. február

BEVEZETÉS A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés (NMF) 2011-ben hatodik éve szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) eszköztárában, a PHARE idıszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentıs elırelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezéseinek megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerı-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitıl. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad a következı három hónap várható munkaerıforgalmának alakulásáról, valamint elırejelzi egy évre a létszámváltozás tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben a pályakezdık alkalmazásával kapcsolatos véleményüket kérdeztük. A MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE Hosszú idı óta az egy fıre jutó GDP nagyságrendjét figyelembe véve a megyék rangsorában Szabolcs-Szatmár-Bereg a tizennyolcadik helyen áll (mögötte csak Nógrád megye van). Az egy fıre jutó bruttó hazai termék 2000. évtıl vizsgálva folyamatosan emelkedik. A 2008. évi 1 384 ezer Ft/fı mutató az országos 2 665 ezer Ft/fı átlagnak mindössze 51,9%-át tette ki. Összehasonlítva az egy évvel korábbi adattal, 3,7 százalékos emelkedés figyelhetı meg a megyét illetıen, míg országosan 5,8 százalékos volt a GDP/fı növekedése. A KSH 2010. III. negyedévi adatai szerint a megyében 94 866 fı volt a teljes munkaidıben alkalmazásban állók száma a 4 fı fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezeteknél. Közülük 21,1% a feldolgozóipari cégeknél, 18,9% a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén, 14,4% a közigazgatásban, 13,2% pedig az oktatás területén dolgozott. Teljes létszámuk az egy évvel korábbi adathoz képest 5,4 százalékkal emelkedett, az ezt megelızı negyedévhez képest azonban 0,7 százalékkal visszaesett. A teljes munkaidıben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 147 584 forint volt 2010. I-III. negyedévében a megyében, amely 0,3%-kal (-400 forinttal ) alacsonyabb, mint 2009. azonos idıszakában volt. Ez tovább növelte a térségi és az országos átlagkeresetek közötti különbséget (53 662 Ft). Néhány gazdasági ágban, így a közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosításban (12,3%), valamint az iparban (7,6%) emelkedett, míg a többi területen (pl. mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat; humán-egészségügyi, szociális ellátás; információ, kommunikáció; szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; pénzügyi, biztosítási tevékenység; ingatlanügyletek) csökkent a havi bruttó átlagkeresetek mértéke. A KSH 2010/3 megyei statisztikai tájékoztatója szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel 107 805 vállalkozást regisztráltak, mely 1,4%-os (+1 487) növekedést jelentett az egy évvel korábbi adathoz. Ezer lakosra a megyében 193 (2009. I-III. negyedévében 188) vállalkozás jutott, ez az országos átlagnál (ezer lakosonként 163, a külföldön mőködıkkel együtt) 30-cal több. A KSH munkaerı-felmérése szerint a megyében 2010. III. negyedévében az 419,9 ezer fıs 15-74 éves népességébıl 219,2 ezer fı volt gazdaságilag aktív, amely 2,4%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány hasonló idıintervallumban 50,5%-ról 52,2%-ra módosult, ami még így is 3,6%-ponttal alacsonyabb az országosnál. Térségünkben a gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 5,4 ezer fıvel 181,0 ezerre emelkedett a bázisidıszakhoz képest. 2

Arányuk 43,1%-nak felelt meg, ami jelentıs mértékben elmaradt az országos 49,7%-os foglalkoztatási rátától. A munkanélküliek 38,2 ezer fıs létszáma 0,3 ezer fıvel volt kevesebb az egy évvel korábbinál, arányuk 18,0%-ról 17,4%-ra csökkent, mely az országos adathoz (10,9%) viszonyítva lényegesen kedvezıtlenebb. Összehasonlító adatok Megnevezés Megye Ország Megye az országos érték %-ában Népesség száma a), 1000 fı 560,4 10 014,3 5,6 15-74 éves népesség száma b), 1000 fı 419,9 7 686,7 9,0 Gazdaságilag aktívak száma b), 1000 fı 219,2 4 288,2 5,1 Aktivitási arány b),% 52,2 55,8 93,5 Foglalkoztatottak b), 1000 fı 181,0 3 822,5 4,7 Foglalkoztatási ráta b),% 43,1 49,7 86,7 Munkanélküliek b), 1000 fı 38,2 465,7 8,2 Munkanélküliségi ráta b), % 17,4 10,9 159,6 Alkalmazásban állók c), 1000 fı 94,9 2 446,9 3,9!!!!!!Bruttó átlagkereset c), Ft Nyilvántartott álláskeresık száma d), fı 56 850 582 664 9,8 Nyilvántartott álláskeresı pályakezdık száma d), fı 7 312 52 637 13,9 a) 2010. január 1-jén. b) A KSH munkaerı-felmérése alapján. 2010. III. negyedéves adatok. c) KSH Tájékoztatási adatbázis szerinti 2010. III. negyedéves adat (teljes munkaidıben alkalmazásban állók/a 4 fı fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek). d) 2010. évi átlag. NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK HELYZETE A MEGYÉBEN Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 2010. évben átlagosan 56 850 fı álláskeresı szerepelt a nyilvántartásokban. Számuk az elızı évhez képest 1,1 százalékkal (627 fıvel) csökkent. A kirendeltségek közül a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ esetében történt növekedés egy év távlatában (+778 fı; +5,0%). A többi kirendeltségen csökkenés figyelhetı meg, melyek közül a legnagyobb létszámban a Fehérgyarmati Kirendeltségen (-272 fı; -5,4%), százalékban pedig a Baktalórántházi Kirendeltségen (-6,6%) történt. A megyén belül a legnagyobb részarányú álláskeresıi állománnyal a megyeszékhely és körzete rendelkezett (28,6%-16 246 fı), míg a legkisebbel a csengeri térség (3,2%-1 818 fı). Évek óta jellemzı az álláskeresık között a férfiak nagyobb aránya. Megyei szinten a 30 736 férfi 54,1 százalékot képviselt az összes nyilvántartotton belül, létszámuk 2009. tizenkét hónapjának átlagánál 3,6%-kal kevesebb. Ugyanezen idıszak alatt a nık átlaglétszáma 2,1%-kal nıtt, így 26 114-en kerestek állást 2010-ben. Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 27,7 ezres átlaglétszáma az álláskeresıkön belül 48,7%-ot jelentett 2010-ben. Középfokú végzettséggel 27 305 (48,0%), felsıfokúval pedig 1 858 fı (3,3%) rendelkezett. Az álláskeresıkön belüli arányuk az alapfokú végzettségőek esetén 0,6%-ponttal csökkent, a középfokúaké stagnált, a diplomásoké pedig 0,6 százalékponttal emelkedett. A legfeljebb alapfokú (-647, -2,3%) és középfokú végzettségőek (-301 fı,-1,1%) száma csökkent, a diplomával rendelkezı álláskeresık száma viszont (+20,9%, +321 fı) növekedett egy év alatt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az álláskeresık korcsoportok szerinti összetételét vizsgálva jelentıs változás az elızı évhez képest nem történt. 2010. év átlagában továbbra is a 21-25 (8 960 fı, 15,8%) és a 31-35 év (8 168 fı, 14,4%) közöttiek súlya volt a domináns. A legnagyobb létszámbeli növekedés az 51-55 évesek (610 fıvel, 11,9%-kal) és az 56-60 évesek (336 fıvel, 118,1%-kal) körében következett be, rajtuk kívül még a 46-50 év közöttiek (+20 fı, +0,3%), 3

valamint a 60 év felettiek (+48 fı, +41,7%) létszáma emelkedett. A többi korcsoport egy év alatti létszámcsökkenése közül létszámban kiemelkedik a 31-35 éveseké (-519 fı), dinamikájában pedig a 17 évesek és az alattiaké (-26,9%). Az állás nélkül lévık nagyobb hányada, azaz 86,0%-a 48 911 fı fizikai foglalkozású volt, mely arány 0,8%-ponttal alacsonyabb a 2009. évben mértnél, amellett, hogy egy év alatt létszámuk 2,0%-kal (-985 fı) csökkent. A 7 938 szellemi foglalkozású körében 4,7%-os (+359 fı) növekedés következett be a vizsgált idıszakok viszonylatában. A megyében a nyilvántartásba került álláskeresık összlétszáma 69 669 fı volt, ami 5,8%-kal (3 829-cel) több belépési esetet jelentett, mint 2009-ben. Az elsı alkalommal nyilvántartásba kerülık 5 690 fıs létszáma az összes belépın belül 8,2 százalékot képviselt. Számuk az elızı év tizenkét havához képest 7,8 százalékkal (-480 fı) volt kevesebb. 2010-ben átlagosan 7 312 pályakezdı szerepelt megyei szinten a nyilvántartásokban, ez 1,6%-kal alacsonyabb létszám, mint 2009-ben. Az összes álláskeresıhöz viszonyított arányuk 12,9%-ponton stagnált. 2010. évben, a megyében átlagosan 19 775 fı volt a munkaügyi szervezet által tartósan nyilvántartott álláskeresı személy. 2009. évhez képest számuk 838 fıvel, 4,1%-kal csökkent. Az álláskeresıkön belüli 34,8%-os arányuk 1,1%-ponttal volt alacsonyabb a bázisidıszakinál. 2010. évben, a megyében regisztrált álláskeresık 60,7%-a (34 513 fı) kapott jogszabályi elıírások teljesülése alapján ellátást a munkaügyi központtól, vagy a lakóhelye szerinti illetékes önkormányzattól, mely arány 1,5%-ponttal magasabb, mint az elızı évben (34 009 fı, 59,2%). Az ellátottak átlagos létszáma egy év alatt 1,5%-kal (504 fıvel) emelkedett. A járadék típusú ellátásra jogosultak 2010. évi 6 788 fıs átlaglétszáma 11,2 százalékkal kevesebb, mint a bázisidıszakban volt. Segély típusú ellátásra 29,0%-os növekedés következtében 4 941 fı vált jogosult. Rendszeres szociális segélyben 242 fı, rendelkezésre állási támogatásban 22 542 fı részesült, így összesen átlagosan 22 784 fı (az álláskeresık 40,1%-a) szerzett jogosultságot az önkormányzatok által nyújtott támogatásokra, 1,1%-kal többen, mint 2009. évben. VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG 2011. év januárjában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkaügyi kirendeltségei 515 kérdıívet postáztak ki, melyekbıl 370 érkezett vissza. A beérkezési arány: 71,8%, ami az elızı negyedévinél alacsonyabb. Az adatlapot kitöltı munkáltatók 18,6%-a a Mátészalkai Kirendeltség, 17,6%-a a Kisvárdai, további 15,7%-a a Nyíregyházi Kirendeltség illetékességi területéhez tartozott. Megnevezés (Kirendeltség) Bevont munkaadók száma (db) megoszlása (%) Kitöltött adatlapok száma (db) megoszlása (%) Válaszadási arány (%) Kisvárda 100 19,4 65 17,6 65,0 Mátészalka 69 13,4 69 18,6 100,0 Nyírbátor 33 6,4 26 7,0 78,8 Nyíregyháza 121 23,5 58 15,7 47,9 Fehérgyarmat 47 9,1 38 10,3 80,9 Vásárosnamény 48 9,3 31 8,4 64,6 Tiszavasvári 29 5,6 28 7,6 96,6 Csenger 15 2,9 7 1,9 46,7 Nagykálló 26 5,0 21 5,7 80,8 Baktalórántháza 27 5,2 27 7,3 100,0 SZSZB megye 515 100,0 370 100,0 71,8 4

A NEGYEDÉVES MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVİ FOGLALKOZTATÓ, VALAMINT AZ ÁLTALUK FOGLALKOZTATOTTAK ÖSSZETÉTELE A korábbiakhoz hasonlóan a jelenlegi felmérésben résztvevı 370 munkáltató mintegy fél százalékát tette ki (KSH 2010/3 megyei statisztikai tájékoztatói szerint) a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel regisztrált 107 805 vállalkozásnak. A 2011. év I. negyedévében lezajlott negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésben résztvevı cégek ágazati megoszlása lényegesen nem változott a korábbi negyedévekhez képest, hiszen az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kirendeltségi munkatársak negyedévrıl-negyedévre igyekeznek ugyanazokat a partner cégeket felkeresni a kérdıívvel. A felmérésbe vont cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a munkaügyi körzet jellemzıit. Térségünkben a január hónapban megkeresett és értékelhetı választ adó foglalkoztatók közel egyharmada (32,4%-a) a feldolgozóiparba tartozott, ami 120 céget jelentett. A versenyszféra ágazatai közül a kereskedelem, gépjármőjavítás 20,8%-ot, míg a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat (10,8%), valamint az építıipar (10,0%) ágazatba tartozó szervezetek 10 százalék körüli hányadot képviselt. A megye kirendeltségein a jelenlegi felmérésben résztvevı gazdasági szervezetek összetétele nagy eltérést nem mutatott az átlaghoz képest: a feldolgozóiparba sorolt válaszadók részaránya Mátészalka (44,9%) és Csenger (57,1%) körzetekben volt a legdominánsabb. A kereskedelem, gépjármőjavítás a Kisvárdai Kirendeltségen (27,7%), a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat pedig a baktalórántházai (29,6%) munkaerı-piaci körzetben emelkedett ki. Vállalati méret szerint az adatot szolgáltató cégek közel kétharmada (74,6%) tartozott a mikro- és kisvállalkozások közé, 20,3%-a közepes mérető, míg a kifejezetten nagyvállalati kört 5,1 százalékuk reprezentálta. A kirendeltségek közül a mikro- és kisvállalkozások súlya Fehérgyarmat körzetében volt a legnagyobb (81,6%), a középvállalkozásoké a Nyírbátori Kirendeltségen (34,6%). A nagyvállalatok részesedése a felmérésben 0,0 és 14,3 százalék között mozgott. Válaszadók száma (db) Kisvárda Nyírbátor Csenger Nagykálló Mátészalka Nyíregyháza Fehérgyarmat Vásárosnamény Tiszavasvári Baktalórántháza Szabolcs- Szatmár- Bereg Mikro 24 24 5 4 17 14 1 2 7 6 104 Kis 28 32 12 29 14 12 18 2 9 16 172 Közép 8 10 9 19 7 4 8 2 4 4 75 Nagy 5 3 0 6 0 1 1 1 1 1 19 Összesen 65 69 26 58 38 31 28 7 21 27 370 A KSH intézményi munkaügyi adatgyőjtése szerint a megyében 2010. III. negyedévében az alkalmazásban állók száma 94 866 fı volt. Jelenlegi felmérésünknél a megkérdezett munkáltatók ennek a létszámnak valamivel több, mint egynegyedét (25,3%) foglalkoztatták, azaz 24 027 fıt. A létszámadatok vizsgálatakor látható, hogy a legmagasabb a villamosenergia-, gáz-, gızellátás reprezentációs aránya (96,3%). Jelentısnek mondható még a vízellátás; szennyvíz, hulladékgazdálkodás (61,8%) és a feldolgozóipar (54,5%) reprezentációja is. A nagyobb állományú (2 000 fı feletti) ágazatok közé a kereskedelem, javítás (26,5%), illetve humán-egészségügyi, szociális ellátás (15,1%) tartozott. 5

A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a létszámadatok alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma * 2010. III. negyedév A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma 2010. december 31. Reprezentációs arány, % A Mezıgazdaság, erdıgazd., halászat 4 119 1 973 47,9 B Bányászat, kıfejtés 0 0 0 C Feldolgozóipar 20 000 10 907 54,5 D Villamosenergia-, gáz-, gızellátás 270 260 96,3 E Vízellátás; szennyvíz, hulladékgazdálkodás 1 315 813 61,8 F Építıipar 3 918 1 335 34,1 G Kereskedelem, gépjármőjavítás 9 782 2 593 26,5 H Szállítás, raktározás 3 361 1 269 37,8 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1 874 137 7,3 J Információ, kommunikáció 295 58 19,7 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 781 176 22,5 L Ingatlanügyletek 1 265 8 0,6 M Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység 726 129 17,8 N Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev 1 672 49 2,9 O Közigazgatás, véd.; kötelezı társ.biztosítás 13 636 648 4,8 P Oktatás 12 559 516 4,1 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 17 963 2 708 15,1 R-U Mővészet...- Területen kívüli szervezet 1 326 448 33,8 Összesen: 94 866 24 027 25,3 *Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis Az adatszolgáltató szervezeteknél 2010. december 31-én alkalmazásban állók összetételét vizsgálva látható, hogy igen magas a feldolgozóiparban dolgozók hányada (45,4%, 10 907 fı). Jelentısnek mondható még a humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 708 fıs (11,3%), a kereskedelem, gépjármőjavítás 2 593 fıs (10,8%), valamint a 1 973 fıs (8,2%) mezıgazdasági dolgozók száma és aránya a felmérésen belül. A megye kirendeltségein gazdasági áganként jelentıs összetételbeli eltérések voltak tapasztalhatók a felmérés adatainál. A foglalkoztatotti létszám a mezıgazdaság nemzetgazdasági ágban Baktalórántháza körzetében emelkedett ki (43,1%). Csenger esetében a felmérésbe vont létszám 96,9%-át, Vásárosnamény esetében a 71%-át a feldolgozóipar foglalkoztatta. A kereskedelem ágazat Nyírbátor körzetében dominált (26,0%). A humán-egészségügy, szociális ellátás jelentıs mértékben (67,2%) képviseltette magát a Nagykállói Kirendeltség illetékességi területén. A felmérés megyénkénti foglalkoztatotti létszámösszetétele területenként szinte megegyezett az elızı negyedévivel: a Nyíregyházi Kirendeltség adatszolgáltatói alkalmazták a felmérésbe vont létszám egyharmadát (8 066 fı - 33,6%), emellett a Kisvárdai (4 254 fı 17,7%) és a Mátészalkai (3 276 fı 13,6%) Kirendeltségek részesedése volt még kiemelkedı. Az ez év januári negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésben részt vevı adatszolgáltatók dolgozói létszámának vállalati méret szerinti összetétele a sokévi tapasztalatnak megfelelıen merıben eltér a válaszoló szervezetek azonos megbontásától. A jelenlegi felmérésünkben résztvevı szervezetek által foglalkoztatott munkavállalók 18,3%-a a mikro- és kisvállalkozásoknál állt alkalmazásban, ugyanakkor az ebbe a kategóriába tartózó cégek 74,6 százalékos arányt képviseltek a válaszadók között. A közepes mérető cégek a felmért létszám 35,0 százalékát foglalkoztatták, részarányuk 20,3 százalékot tett ki. A nagy vállalatoknál dolgozott az alkalmazottak 46,7 százaléka, viszont a válaszadók mindössze 5,1 százaléka került ki ebbıl a körbıl. (1-2. sz. melléklet) 6

A KÖVETKEZİ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a március végéig tervezett bıvítések és leépítések létszámkihatása a válaszadók körében összességében 2 140 fıs létszámnövekedést jelent, azaz a foglalkoztatottak számának 8,9%-os emelkedését prognosztizálták a munkáltatók. Ez a 26 167 fıs elırevetített létszám 2 562 fı várható alkalmazása és 422 fı elbocsátása révén fog kialakulni. Egy munkaerı-piaci körzet kivételével valamennyi esetében hasonló irányú változás várható a válaszadók létszám-gazdálkodásában ugyanilyen idıtávon belül. A változás egyenlege tekintetében legnagyobb létszámú növekedés a Nyíregyházi Kirendeltség területén feltételezhetı (+1 060 fı), arányában azonban a baktalórántházi térségben prognosztizálták a legmagasabb éréket (+43,3%). A Nagykállói Kirendeltségen (-0,3%-os) csökkenést vetítettek elıre a megkérdezett munkáltatók. A megyében a felmérésbe bevont 370 szervezet 11,4%-a gondolta úgy, hogy a felmérést követı 3 hónapon belül alkalmazottainak száma csökkenni fog, 62,7%-a stagnálással számolt, míg egynegyede prognosztizált rövid távon kisebb-nagyobb növekedési ütemet létszám-gazdálkodásában. A felmérést követı 3 hónapon belül létszámcsökkenést tervezı 42 választ adó munkáltató 31,0%-a tartozott a feldolgozóiparba, 19,0 százaléka a mezıgazdaságba, illetve 14,3%-a a kereskedelem, gépjármőjavítás területérıl került ki. A 96 növekedéssel számoló cégnek 34,4 százalékát tették ki a feldolgozóipari vállalkozások, 22,9 százalékot a kereskedelem, míg 13,5 százalékot az építıipar területén tevékenykedık. A stagnálással számoló 232 cég közül 31,9 százalék tartozott a feldolgozóiparba, 21,1% a kereskedelem, gépjármőjavítás, 10,8% a mezıgazdasági ágazatot képviselte. A mikro- és kismérető cégek a legoptimistábbak, ık 13,0 százalékos létszámemelkedést irányoztak elı. İket a nagymérető vállalatok követik +9,3 százalékos elırejelzéssel, majd a középmérető szervezetek következnek +6,3 százalékkal. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az adatszolgáltató munkáltatók várakozásai eltérıen alakulnak 3 hónapos idıtávon a FEOR szerinti csoportokat figyelembe véve. Az elırejelzés alapján a legtöbb felvétel a szakképzettséget nem igénylı foglalkozásokat tömörítı FEOR csoportban várható (+1 387 fı). A legnagyobb mértékő kilépıi létszám is ebben a csoportban feltételezhetı (-134 fı). Ennek alapján a legintenzívebb mozgás ami a be- és kilépési esetek egyenlegeként értelmezhetı is itt számítható (+1 253 fı), de jelentıs még az ipari és építıipari foglalkozásokat tartalmazó csoport esetében is (+438 fı). (3-4. számú melléklet) AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TENDENCIÁK A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megkérdezett munkáltatók egy éves távlatban 7,4%-os létszámnövekedéssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy 2011. december 31-én vélhetıen 1 768 fıvel többen, azaz 25 795-en fognak náluk alkalmazásban állni, mint az adatfelvételkor. A megye kirendeltségei közül 12 hónapon belül mindössze két kirendeltségen jelezték azt a munkáltatók, hogy várhatóan csökken az alkalmazottak száma (Kisvárda: -0,2% és Nagykálló:-1,1%). A további nyolc munkaerı-piaci körzetben pozitív egyenleggel számolnak. Ezek közül a legnagyobb dinamikájú növekedés a Baktalórántházi Kirendeltség illetékességi körzetében várható (+35,7%). A legnagyobb felvételi várakozásról létszámban a feldolgozóipar (+758 fı) területéhez tartozó munkáltatók számoltak be, azonban dinamikájában az információ, kommunikáció szervezetei prognosztizálták a legmagasabb százalékot (+329,3%). Ugyanezen idıtávon csökkenésre a következı 7

ágazatokban számítanak: adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, vízellátás, villamosenergia és a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység. (3-5. számú melléklet) A KORÁBBI NEGYEDÉVEKBEN JELZETT MOZGÁSOK ÖSSZEVETÉSE A TÉNYLEGES HELYZETTEL A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévrıl-negyedévre állandóan változik, emellett esetlegesen nem ugyanazok a munkáltatók szerepelnek a felmérésben, e tekintetben a tervezett és a tényleges létszámadatok összehasonlítása nem ad teljeskörő, reális képet. A válaszadók foglalkoztatotti létszámának összevetése az elızı idıszakokban tervezett létszámmal Megnevezés 2010. I. negyedévi tény 2010. IV. negyedévi tény 2011. I. negyedévi tény 2010. IV. n.évben +3 hónapra prognosztizált 2010. I. n.évben +12 hónapra prognosztizált Foglalkoztatotti létszám 26 647 29 198 24 027 27 942 26 702 Cégek száma 387 392 370 - - A válaszadók körében a létszámadatok gazdasági ágankénti összetételének vizsgálatán keresztül a valós helyzet jobban megközelíthetı. A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az elızı idıszakokban tervezett létszámmal nemzetgazdasági ágazatonként Megnevezés 2011. I. negyedévi létszám 2010. IV. n.évben +3 hónapra prognosztizált létszám 2010. I. n.évben +12 hónapra prognosztizált létszám fı % fı % fı % Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat 1 973 8,2 2266 8,1 2465 9,2 Bányászat, kıfejtés 0 0,0 7 0,0 4 0,0 Feldolgozóipar 10 907 45,4 13 001 46,5 13 467 50,4 Vill.energia-, gáz-, gızellátás, légkond. 260 1,1 257 0,9 257 1,0 Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hull. 813 3,4 814 2,9 942 3,5 Építıipar 1 335 5,6 1 341 4,8 1 027 3,8 Kereskedelem, gépjármőjavítás 2 593 10,8 3 650 13,1 2 265 8,5 Szállítás, raktározás 1 269 5,3 1 272 4,6 1 233 4,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 137 0,6 259 0,9 134 0,5 Információ, kommunikáció 58 0,2 267 1,0 120 0,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 176 0,7 101 0,4 170 0,6 Ingatlanügyletek 8 0,0 88 0,3 171 0,6 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység 129 0,5 124 0,4 119 0,4 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 49 0,2 51 0,2 54 0,2 Közigazgatás, védelem; kötelezı társ.bizt. 648 2,7 652 2,3 518 1,9 Oktatás 516 2,1 521 1,9 454 1,7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 708 11,3 2 762 9,9 2 809 10,5 Mővészet, szórakoztatás, szabad idı 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Egyéb szolgáltatás 448 1,9 509 1,8 493 1,8 Összesen 24 027 100,0 27 942 100,0 26 702 100,0 A 2010. októberi felmérésben megyei szinten részt vett munkáltatók három hónapos elırejelzéséhez képest a kereskedelem, gépjármőjavítás (-2,3%-pont) területén történt jelentısebb részaránymódosulás, míg a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban foglalkoztatottak aránya 1,4 százalékponttal volt magasabb. 8

A 2010. I. negyedéves felmérés +12 hónapos elırejelzéséhez képest a jelenlegi foglalkoztatotti létszám ágazati megoszlása esetében legnagyobb csökkenés a feldolgozóipar területén (-5,0%-pont) figyelhetı meg. Ugyanakkor a választ adók 12 hónapos elképzelésével szemben 2010. év december 31-én leginkább a kereskedelem, gépjármőjavítás (+2,3%-pont) területén dolgozók aránya volt magasabb. A KERESETT ÉS TÚLKÍNÁLATI FOGLALKOZÁSOK BEMUTATÁSA A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés lehetıséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkezı 3 hónap munkaerımozgásának szakmánkénti megismerésére, ugyanis a választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést vagy létszámbıvítést terveznek. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés során elıre jelzett be- és kilépı forgalom esetében a megyében 614 munkakört vizsgáltunk. Ezek 77 százalékában nem várható mozgás, a további többségében is 30 fı alatti egyenlegő. Térségünkben összességében 14 olyan foglalkozást nevesítettek a munkáltatók a januári felmérésben, ahol a be- és a kilépık létszámának egyenlege meghaladja abszolút értékben a 30 fıt. Ebben a negyedévben a legnagyobb pozitív mozgás a kubikos, a húsfeldolgozó és egyéb vízgazdálkodási foglalkozások esetében lesz. Szakmák, melyek esetében 30 fı feletti létszámmozgás várható Ssz. Szakma megnevezése Belépı Kilépı (fı) (fı) Egyenleg 1 kubikos 1055-102 1157 2 húsfeldolgozó, hal- és baromfifeldolgozó 370-43 413 3 egyéb vízgazdálkodási foglalkozások 98-19 117 4 egyéb takarítók és hasonló jellegő egyszerő foglalkozások 91-4 95 5 szemétgyőjtı, utcaseprı 93 0 93 6 egyéb segédmunkások 69-21 90 7 egyéb ügyintézık 70-17 87 8 cipıgyártó gépkezelı és gyártósor mellett dolgozó 76 0 76 9 tehergépkocsi-vezetı 42-33 75 10 egyéb ügyviteli jellegő foglalkozások 41-17 58 11 erdész, segéderdész 43 0 43 12 egyéb erdıgazdálkodási foglalkozások 39 0 39 13 eladó 27-10 37 14 mezıgazdasági erıgépvezetı, -kezelı 16-18 34 A felmérésben résztvevı munkáltatók körében nagyobb létszámfelvétel a legnagyobb egyenleggel rendelkezı szakmák esetében valószínősíthetı (kubikos: +1 055 fı, húsfeldolgozó: +370 fı, egyéb vízgazdálkodási foglalkozások: +98 fı). Jelentısebb létszámcsökkentés pedig a korábban már említett kubikus (-102 fı), húsfeldolgozó (-43 fı), valamint a tehergépkocsi-vezetı (-33 fı) foglalkozások esetében várható. AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAINAK, ESZKÖZEINEK JELENTİSÉGE A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés keretén belül a négyes számú változó tartalmú kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól a pályakezdık alkalmazásával kapcsolatos véleményükrıl. A felsorolt 10 lehetıség közül a számukra legmegfelelıbbet/legmegfelelıbbeket kellett megjelölni a munkáltatóknak, így a megkérdezett 370 munkáltató összesen 788 értékelhetı választ adott. A megyében a felmérésben résztvevı munkáltatók többsége azért részesíti elınyben a fiatalokat, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk (20,2%). Az adatszolgáltatók releváns tényezınek 9

minısítették, hogy könnyebben betaníthatók (14,8%), hogy olcsó munkaerınek számítanak (11,3%), valamint azt, hogy friss szakmai tudással rendelkeznek (11,2%). A felmérés eredményébıl az derül ki, hogy a pályakezdık nehezen alkalmazkodnak a munkahelyeken, valamint hasznosságukat csökkenti, hogy önálló munkavégzésre kevésbé képesek. A pályakezdık alkalmazásával kapcsolatos vélemény Válaszok Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret Azért éri meg ıket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk 39 82 31 7 159 Betanításuk sok idıt vesz el 20 33 21 3 77 Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerı 27 40 13 9 89 Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok 23 53 28 13 117 Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 9 21 7 0 37 Tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük 14 20 12 2 48 Legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 20 36 24 8 88 Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát 19 36 16 3 74 Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 11 20 7 6 44 Hosszú távon nem lehet rájuk számítani 14 26 14 1 55 Összesen 196 367 173 52 788 Vállalati méret szerint megállapítható, hogy nagyvállalatok körében a könnyő betaníthatóság jelent prioritást a fiatalok tekintetében, míg a mikro- és kis, illetve a közép mérető szervezetek esetében inkább az utánuk járó támogatás. A RÉGIÓ ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA A megye kirendeltségein 2010. évben összesen 30 413 álláshelyet jelentettek be, ami 5,9%-kal (1 690-nel) több mint az elızı esztendıben. A 24 318 támogatási kérelemmel érkezett igény száma egy év alatt megyei szinten 19,3%-kal bıvült, így az összes új bejelentett munkahelyek 80,0%-át tették ki. 2010. év során újonnan bejelentett álláshelyek Megnevezés Az újonnan bejelentett álláshelyek száma Változás az elızı év azonos idıszakához képest Az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek Aránya az száma összes bejelentésbıl db db % db % Kisvárdai Kirendeltség 4 731-238 -4,8 328 6,9 Mátészalkai Kirendeltség 3 676 452 14,0 1 086 29,5 Nyírbátori Kirendeltség 3 907 328 9,2 769 19,7 Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ 4 742 146 3,2 2 021 42,6 Fehérgyarmati Kirendeltség 4 615 701 17,9 423 9,2 Vásárosnaményi Kirendeltség 1 357-494 -26,7 268 19,7 Tiszavasvári Kirendeltség 1 691-24 -1,4 438 25,9 Csengeri Kirendeltség 1 589 185 13,2 346 21,8 Nagykállói Kirendeltség 1 836 684 59,4 127 6,9 Baktalórántházi Kirendeltség 2 269-50 -2,2 289 12,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 30 413 1690 5,9 6 095 20,0 Forrás: NFSZ adattárház 10

A tíz kirendeltség közül a legtöbb (4 742 db) állásigény a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központhoz érkezett, számuk a megyei álláshelyek 15,6%-át tette ki. Leginkább a Nagykállói Kirendeltségen (+59,4%) emelkedett a bejelentett munkaposztok száma. A Kisvárdai, a Vásárosnaményi, a Tiszavasvári és a Baktalórántházi Kirendeltségen csökkenés következett be. A támogatott álláshelyek száma a Kisvárdai Kirendeltségen volt a legtöbb (4 403 db), így arányuk is itt bizonyult a legmagasabbnak (93,1%). A legkevesebbet a vásárosnaményi (1 089 db) térségben jelentették be, míg a támogatott álláshelyek aránya a nyíregyházi körzetben (57,4%) volt a legalacsonyabb. A támogatással segített álláshelyek száma a Kisvárdai Kirendeltségen (+98,1%) emelkedett a legintenzívebben, a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ (-12,9%), valamint a Vásárosnaményi Kirendeltség körzetében (-32,0%) viszont csökkent. INFORMÁCIÓK A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata elsısorban a munkahelyek feltárására, munkaerı-igények fogadására és azok feltöltésére irányul. Emellett fontos szempont még a széleskörő munkaerı-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekrıl és támogatásokról, munkaerı-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. A kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bıvebb, mint a negyedéves munkaerıgazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, ugyanis évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerı-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetıség szerint más munkáltatói kört vonunk be és ez lényegesen bıvebb információ nyerését teszi lehetıvé a gazdaság szereplıirıl. Közfoglalkoztatás (közmunka, közhasznú, közcélú) 2010. év során információnk alapján a megyében közmunka keretében 5 318 fı foglalkoztatása valósult meg. Közhasznú munkavégzés támogatásával összesen 1 704 személy foglalkoztatására nyílt lehetıség 452 millió forint felhasználásával. A Magyar Államkincstár adatai alapján 2010. évben megyei szinten közcélú foglalkoztatáshoz 13,5 milliárd forint került kiutalásra az önkormányzatok részére (177 677 esetszám). Csoportos létszámcsökkentések 2010. évben, csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésbejelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirendeltségekre 824 fıt érintıen érkezett, amely 7,8%-kal kevesebb dolgozó munkaviszonyának megszőnését jelentette, mint egy évvel korábban. A csoportos létszámcsökkentések döntésbejelentései a megyében az ipari cégek dolgozóit érintették leginkább. A vizsgált év tizenkét hónapjában összesen 680 fınek szőnt meg ebben a szektorban a munkaviszonya. A szállítás területén további jelentısebb leépítésekre került sor, ahol 111 fı vesztette el az állását. Az elbocsátással érintettek 36 százaléka a Fehérgyarmati Kirendeltségre, közel 20 százaléka pedig a Vásárosnaményi Kirendeltségre érkezett bejelentések következtében vesztette el állását. 11

Rendezvények, események A szervezet képviselıi az érintett negyedévben az alábbi eseményeken vettek részt: Rendezvény, konferencia, kiállítás Pontos helyszíne, ideje "Új irány a közfoglalkoztatásban - Cél az értékteremtı munka" konferencia Szolnok 2010. október 26. "Lépj egyet elıre" program az FSZH szervezésében Hajdúböszörmény 2010. október 27. Lépéselıny Egyesület TÁMOP 5.3.1.-08/2 munkáltatói fórum Debrecen 2010. október 28. Lépj egyet elıre TÁMOP 1.2.1.1-b projekt nyílt nap Debrecen 2010. október 28. TÁMOP 2.6.1. Workshop Debrecen 2010. november 2-3. TÁMOP 1.3.1. munkavállalói tanácsadó képzés Budapest 2010. november 3-4. TÁMOP 1.3.1. foglalkoztatási tanácsadó képzés Budapest 2010. november 8-9. "Motiváció a középkorú munkanélküliek számára" projekt záró konferenciája Debrecen 2010. november 11. "Motiváció a középkorú munkanélküliek számára" projekt partner találkozója a Debrecen MJV Családsegítı Központ szervezésében Debrecen 2010. november 12. TÁMOP 1.3.1. kiemelt projekt 3.6. "Nemzetközi és határon átnyúló együttmőködések támogatása" alprojekt értekezlet Lajosmizse 2010. november 22-23. TÁMOP 2.6.1. workshop Debrecen 2010. november 24-25. Civil szervezetek szakmai mőhely programja Berettyóújfalu 2010. november 25. Bihari, sárréti, hajdúszoboszlói TISZK infrastruktúrális fejlesztése TIOP-3.1.1 zárórendezvénye Berettyóújfalu 2010. november 30. "Európa 2020 stratégia a vállalkozások fejlesztéséért" - kerekasztal beszélgetés az ÉARFÜ szervezésében Debrecen 2010. december 16. A munkaügyi kirendeltségek szöveges elemzései tartalmazzák a közeljövıben tervezett és az elızı negyedévben szervezett munkáltatói rendezvények, állásbörzék leírását. Rendezvényeiken tájékoztatják a partnereket a jogszabályi változásokról, valamint a támogatási és pályázati lehetıségekrıl. Ugyancsak több kirendeltség jelezte, hogy a munkáltatók részére tájékoztatást nyújt Hírlevél formájában a munkaerı-piaci helyzetrıl, a pályázati, képzési lehetıségekrıl. A kirendeltségek ügyfélvárójában elhelyezett terminálokon megtekinthetık az ÁFSZ álláskínálatai, a szervezés alatt álló tanfolyamok listája, aktuális szervezeti hírek, információk. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja honlapjának elérhetısége: http://earmk.afsz.hu, ahol a munkáltatók és befektetık rendszeresen tájékozódhatnak az aktuális pályázati lehetıségekrıl, egyéb fontos munkaerı-piaci információkról. Fontos lehetıség még a lapon elhelyezett csoportos létszámcsökkentés bejelentésre szolgáló link. Nyíregyháza, 2011. február 28. Készítette: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 12

1. sz. melléklet A 2011. I. NEGYEDÉVI MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVİ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT TEÁOR létszám-kategória Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fı % fı % fı % fı % fı % 12 11,5 19 11,0 7 9,3 2 10,5 40 10,8 Bányászat, kıfejtés 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Feldolgozóipar 31 29,8 50 29,1 29 38,7 10 52,6 120 32,4 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 1 0,6 2 2,7 0 0,0 3 0,8 0 0,0 6 3,5 3 4,0 1 5,3 10 2,7 Építıipar 13 12,5 17 9,9 7 9,3 0 0,0 37 10,0 Kereskedelem, gépjármőjavítás 24 23,1 44 25,6 8 10,7 1 5,3 77 20,8 Szállítás, raktározás 5 4,8 5 2,9 3 4,0 1 5,3 14 3,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6 5,8 8 4,7 0 0,0 0 0,0 14 3,8 Információ, kommunikáció 0 0,0 2 1,2 0 0,0 0 0,0 2 0,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 1 0,6 2 2,7 0 0,0 3 0,8 Ingatlanügyletek 1 1,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,3 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás 5 4,8 3 1,7 1 1,3 0 0,0 9 2,4 2 1,9 3 1,7 0 0,0 0 0,0 5 1,4 1 1,0 3 1,7 1 1,3 1 5,3 6 1,6 Oktatás 2 1,9 1 0,6 4 5,3 0 0,0 7 1,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás, szabad idı 0 0,0 3 1,7 6 8,0 3 15,8 12 3,2 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Egyéb szolgáltatás 2 1,9 6 3,5 2 2,7 0 0,0 10 2,7 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen 104 100,0 172 100,0 75 100,0 19 100,0 370 100,0

2. sz. melléklet A 2011. I. NEGYEDÉVI MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVİ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT TEÁOR létszám-kategória Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fı % fı % fı % fı % fı % 48 10,4 533 13,5 674 8,0 718 6,4 1973 8,2 Bányászat, kıfejtés 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Feldolgozóipar 147 32,0 1299 33,0 3118 37,1 6343 56,5 10907 45,4 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 21 0,5 239 2,8 0 0,0 260 1,1 0 0,0 99 2,5 327 3,9 387 3,4 813 3,4 Építıipar 54 11,7 395 10,0 886 10,5 0 0,0 1335 5,6 Kereskedelem, gépjármőjavítás 120 26,1 862 21,9 986 11,7 625 5,6 2593 10,8 Szállítás, raktározás 20 4,3 122 3,1 218 2,6 909 8,1 1269 5,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 22 4,8 115 2,9 0 0,0 0 0,0 137 0,6 Információ, kommunikáció 0 0,0 58 1,5 0 0,0 0 0,0 58 0,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 23 0,6 153 1,8 0 0,0 176 0,7 Ingatlanügyletek 8 1,7 0 0,0 0 0,0 0 0,0 8 0,0 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás 14 3,0 40 1,0 75 0,9 0 0,0 129 0,5 5 1,1 44 1,1 0 0,0 0 0,0 49 0,2 8 1,7 100 2,5 64 0,8 476 4,2 648 2,7 Oktatás 7 1,5 37 0,9 472 5,6 0 0,0 516 2,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás, szabad idı 0 0,0 53 1,3 889 10,6 1766 15,7 2708 11,3 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Egyéb szolgáltatás 7 1,5 138 3,5 303 3,6 0 0,0 448 1,9 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen 460 100,0 3939 100,0 8404 100,0 11224 100,0 24027 100,0

3. sz. melléklet A 2011. I. NEGYEDÉVI MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVİ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERİ-PIACI KÖRZETENKÉNT Jelenlegi létszám Három hónap múlva várható létszám Tizenkét hónap múlva várható létszám Három hónap múlva várható létszám változása Tizenkét hónap múlva várható létszám változása (fı) (fı) (%) (fı) (%) Kisvárdai Kirendeltség 4254 4380 4247 126 3,0-7 -0,2 Mátészalkai Kirendeltség 3276 3345 3404 69 2,1 128 3,9 Nyírbátori Kirendeltség 1491 1732 1696 241 16,2 205 13,7 Nyíregyházi Kirendeltség 8066 9126 8994 1060 13,1 928 11,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg Fehérgyarmati Kirendeltség 1147 1152 1154 5 0,4 7 0,6 Vásárosnaményi Kirendeltség 1058 1087 1076 29 2,7 18 1,7 Tiszavasvári Kirendeltség 1736 1750 1752 14 0,8 16 0,9 Csengeri Kirendeltség 769 856 832 87 11,3 63 8,2 Nagykállói Kirendeltség 1047 1044 1035-3 -0,3-12 -1,1 Baktalórántházi Kirendeltség 1183 1695 1605 512 43,3 422 35,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 24027 26167 25795 2140 8,9 1768 7,4

HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A 2010. DECEMBER 31-EI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERİ-PIACI KÖRZETENKÉNT 4. sz. melléklet Ország: +2,1% Régió: +4,3% SZSZB megye: +8,9% Tiszavasvári +0,8% Kisvárdai +3,0% Nyíregyházi +13,1% Baktalórántházi +43,3% Nagykállói -0,3% Nyírbátori +16,2% Vásárosnaményi +2,7% Mátészalkai 2,1% Fehérgyarmati +0,4% Csengeri +11,3% Jelmagyarázat: +20,1% és felette +10,1% - +20,0% 1,1% - 10,0% 0,1% - 1,0% 0,0% és alatta

5. sz. melléklet TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A 2010. DECEMBER 31-EI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERİ-PIACI KÖRZETENKÉNT Ország: +1,6% Régió: +3,4% SZSZB megye: +7,4% Tiszavasvári +0,9% Kisvárdai -0,2% Nyíregyházi +11,5% Baktalórántházi +35,7% Nagykállói -1,1% Nyírbátori +13,7% Vásárosnaményi +1,7% Mátészalkai 3,9% Fehérgyarmati +0,6% Csengeri +8,2% Jelmagyarázat: +20,1% és felette +10,1% - +20,0% 1,1% - 10,0% 0,1% - 1,0% 0,0% és alatta

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés A PHARE modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés (NMF), 2005-tıl szerepel az ÁFSZ eszköztárában. Az elsı negyedéves NMF adatfelvétel idıszaka 2011. január 10-24. között volt. A kérdıívben a munkáltatók a 2010. december 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés elsıdleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és az ÁFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erısítése: a cégek várható munkaerıkeresletére történı gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielıbbi munkába helyezése. Másodlagos célja a munkaerı-piaci folyamatok iránt érdeklıdı pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A KSH fogalmi rendszere (Munkaerı-felmérés fogalmai) A gazdasági aktivitás arra ad választ, hogy a megkérdezett személy miként vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, rendelkezik-e saját jövedelemmel vagy sem, illetve jövedelmét munkával szerzi vagy egyéb módon. Ezek alapján beszélünk gazdaságilag aktív, illetve gazdaságilag nem aktív népességrıl. A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott idıszak alatt, az ILO javaslatának megfelelıen az elızı egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek. A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. A következı fıbb csoportokat különböztetjük meg: - gazdaságilag aktív népesség, ezen belül: foglalkoztatottak, munkanélküliek, - gazdaságilag nem aktív népesség, ezen belül: inaktív keresık, eltartottak. Gazdaságilag aktívak (gazdaságilag aktív népesség) a munkaerıpiacon megjelenık, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. İk a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Foglalkoztatott, aki a referencia-idıszakban (ún. vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülık gazdasági aktivitása a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján kerül meghatározásra. A munkaerıfelmérésre vonatkozó Eurostat-ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. Munkanélkülinek tekintendı az a személy, akire egyidejőleg érvényesek a következı feltételek: - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán,

- rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. (Forrás: www.ksh.hu) 3. Az NFSZ fogalmi rendszere Álláskeresı: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresı tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttmőködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresıként nyilvántart. (Forrás: 1991. évi IV. törvény)