A pályakövetési rendszerek fejlesztésének hazai és nemzetközi irányai

Átírás

1 A pályakövetési rendszerek fejlesztésének hazai és nemzetközi irányai Frissdiplomások a munkaerőpiacon műhelykonferencia Pécsi Tudományegyetem október 25. Veroszta Zsuzsanna Educatio Nonprofit Kft.

2 Miről lesz szó? A pályakövetés intézményi szinten nemzetközi kontextusban Pályakövetés országos szinten - a kutatási eredmények felhasználása

3 Mérleg 2011: 20 ezer végzett adatai - kb ban végzett - kb ben végzett (Teljes populáció: évi kb. 50 ezer fő szerzett oklevelet ~ 18%-os válaszadás) 2012: 2007, 2009 és 2010 végzettjeinek adatai 31 felsőoktatási intézmény adatai 5 képzési forma végzettjei

4 DPR eredmények felhasználása Intézmények (motiváció-függő) Szakpolitika (aggregált, értelmezett adatok) Kutatás (nyitottság elve)

5 A pályakövetés indokoltsága intézményi szinten (Forrás: TRACKIT) A pályakövetés intézményi indokoltsága Intézményekre ható külső nyomás: a felsőoktatás iránti társadalmi igények sokszínűvé váltak szakképzett (foglalkoztatható) munkaerő biztosításának elvárása elszámoltathatóság, átláthatóság elvárásának növekedése új közigazgatási trendek: kimenet-orientáció, teljesítmény-értékelés, minőségbiztosítás megváltozott finanszírozási szisztémák és kritériumok Intézményekre ható belső nyomás: tanulmányi rendszer és kínálat átalakítása, fejlesztése tekintettel a foglalkoztathatóságra képzési minőség ellenőrzése és biztosítása társadalmi relevancia biztosítása az igények felmérésével stratégiai célok meghatározása

6 Intézményi pályakövetési gyakorlatok Európában (Forrás: TRACKIT ) Kiterjedtsége: A vizsgált 31 országból 28-ban az intézmények legalább egy része végez pályakövetést 7 országban minden intézmény végez pályakövetést (Csehország, Dánia, UK, Hollandia, Írország, Görögország) Nincs intézményi pályakövetés 3 országban: Izland, Liechtenstein, Luxemburg Módszertan: döntően survey (jellemzően 1-3 évvel a végzés után) adminisztratív alapú adatgyűjtés kevéssé gyakori (inkább a hallgatói szintre jellemző) Az eredmények intézményi felhasználási köre: Adminisztráció, menedzsment számára statisztikai adatgyűjtés és elemzések Minőségbiztosítási rendszer bemeneti adata Tanulmányi reform, forrásgyűjtés, marketing-tevékenység hivatkozási bázisa Becsatornázás a diáktanácsadás, hallgatói szolgáltatások rendszerébe Állami finanszírozás elosztásának bázisa (Csehország, Olaszország, Szlovénia, UK) Akkreditáció bázisa (Ausztria, Belgium, Németország, Dánia, Hollandia)

7 Mit mondanak a DPR adatok? Adat alapú döntéshozás kérdések Az adatgyűjtés felelőssége Hallgatói döntések és a realitás? Felsőoktatás és diploma: nem megtérülő befektetés? DPR és keretszámok

8 Bízhatunk a hallgatók döntésében? Diplomás kutatás 2010: Havi nettó átlagkereset képzési területenként 3 évvel a végzés után Hallgatói motivációs kutatás 2009: A szakterületen várt átlagos frissdiplomás nettó kereset Tényleges kereset (végzettek) Várakozás (hallgatók)

9 Érdemes diplomát szerezni? Forrás: Frissdiplomások 2011 Átmenet sikeressége: Első munka átlagos keresési ideje (az államvizsga után állást keresők körében) 3,41 hónap Jövedelem: Végzettek (önbevalláson alapuló) havi nettó összjövedelme (Magyarországon foglalkoztatottak): 149,42 ezer Ft (KSH: I-XII.: Ft, fizikai: Ft, szellemi: Ft) Munkanélküliség: Diplomázás utáni 1-3 évben a megkereséskor munkanélküliek aránya 7,5 (regisztrált ill. megélt munkanélküliség) (KSH: IX-XI.: 10,6%)

10 DPR és a keretszámok Forrás: Frissdiplomások 2011 Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft Természettudomány képzési terület Társadalomtudomány képzési terület Sporttudomány képzési terület Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudomány képzési terület Művészet képzési terület Műszaki képzési terület Jogi és igazgatási képzési terület Informatika képzési terület Gazdaságtudományok képzési terület Bölcsészettudomány képzési terület Agrár képzési terület 126,64 139,57 129,09 136,15 126,98 130,68 116,05 118,50 122,79 114,52 131,01 131,62 140,16 134,14 139,41 156,88 154,42 159,72 176,81 193,09 172,11 181,16 199,06 224,27,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 N=13315; Magyarországon dolgozó végzettek Összes végzett

11 DPR és a keretszámok Forrás: Frissdiplomások 2011 A felsőfokú tanulmányok során szerzett ismereteket munkájukban egyáltalán nem hasznosítók aránya, Foglalkoztatottak körében, 2008, N=6466; 2010, N=8360 Természettudomány Agrár Művészeti Sporttudomány Bölcsészettudomány Társadalomtudomány Pedagógusképzés Jogi és igazgatási Gazdaságtudományok Műszaki Orvos- és egészségtudomány Informatika Végzettek összesen 2010-ben végzettek 2008-ban végzettek 19,70% 17,30% 15,30% 15,00% 14,60% 13,00% 11,50% 11,00% 8,20% 8,10% 5,90% 5,50% 10,90% 12,30% 9,20% 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0%

12 DPR és a keretszámok Forrás: Frissdiplomások 2011 Munkájukkal elégedetlenek aránya képzési területi bontásban Foglalkoztatottak körében, 1-3 évvel a végzés után, N=14516 Összesen Természettudomány Társadalomtudomány Sporttudomány Pedagógusképzés Orvos és Művészet Műszaki Jogi és igazgatási Informatika Gazdaságtudományok Bölcsészettudomány Agrár 20,40% 24,40% 22,80% 22,00% 20,90% 26,20% 19,90% 21,10% 17,10% 17,90% 16,10% 22,00% 21,30% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00%

13 DPR és a keretszámok Forrás: Frissdiplomások 2011 Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a szülők legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében; Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft Egyetem, tudományos fokozat Főiskola Gimnázium Szakközépiskola, technikum Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) Legfeljebb 8 általános 160,80 161,57 151,85 154,88 149,32 147,41 145,38 148,09 141,42 140,07 145,71 145,05 N=12805; 12785,00 50,00 100,00 150,00 200,00 Anya legmagasabb iskolai végzettsége Apa legmagasabb iskolai végzettsége

14 Köszönöm a figyelmet! Kapcsolat: veroszta.zsuzsanna@educatio.hu