Hallgatók Kutatási zárótanulmány

Átírás

1 Hallgatók 2012 Kutatási zárótanulmány

2 Tartalom Ábrák jegyzéke... A kutatásról... Az adatok forrása... Főbb megállapítások... Tanulmányok... Képzési háttér... Képzési tervek... Külföldi tapasztalatok és nyelvtudás... Nyelvismeret... Külföldi tanulmányok... Külföldi munkavállalási tervek... A munka világa... Tanulmányok melletti munkavállalás... A végzett munka jellemzői... Hallgatók munkaerő-piaci várakozásai... A szakterületi elhelyezkedés valószínűsége... Jövedelmi igények és várakozások...

3 Ábrák jegyzéke 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása ábra. Képzési forma ábra. A párhuzamosan más felsőfokú képzésben is részt vevők aránya képzési területenként ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája az MA/MSc képzési formában tanulók között ábra. Részvétel tervezése MA-/MSc-képzésben ábra. Részvétel tervezése doktori képzésben ábra. Részvétel tervezése szakirányú továbbképzésben ábra. Nyelvismeret ábra. Hallgatók nyelvismerete képzési területi bontásban ábra. Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési területenként ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai ábra. A felsőfokú tanulmányok után tervez-e külföldi munkavállalást? ábra. Külföldi munkavállalási tervek képzési terület szerinti bontásban ábra. Külföldi munkavállalási tervek képzési szint szerinti bontásban ábra. Külföldi munkavállalási tervek a képzés munkarendje szerint ábra. Dolgozó hallgatók aránya munkarendek szerint ábra. Dolgozó hallgatók aránya képzési formánként ábra. Dolgozó hallgatók képzési területi aránya ábra. A munkavégzés jellege ábra. A munkaviszony jellege munkarendenként ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása munkarendenként ábra. A nem szakmai munkát végzők aránya képzési szintenként ábra. A nem szakmai munkát végzők aránya képzési területenként ábra. A diplomázás utáni szakterületi elhelyezkedés valószínűsége ábra. Szakterületi elhelyezkedési nehézségeket valószínűsítők aránya képzési szint szerinti bontásban ábra. Szakterületi elhelyezkedési nehézségeket valószínűsítők aránya képzési szint szerinti bontásban...

4 28. ábra. A hallgatók által becsült és elvárt frissdiplomás jövedelmek képzési területenként ábra. A hallgatók által becsült és elvárt frissdiplomás jövedelmek nemek szerint...

5 A kutatásról Az adatok forrása A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretében 2012 tavaszán 32 felsőoktatási intézmény kereste meg hallgatóit online kérdőív segítségével, és a beérkezett intézményi adatokból épült fel a DPR országos hallgatói adatbázisa. A hallgatói kutatás kérdőívében elsősorban a tanulmányok és a munkaerő-piaci jelenlét kapcsolatára vonatkozó kérdések szerepelnek. A 2012-es kérdőívben mindezek azonban már a hallgatók munkaerő-piaci várakozásainak vizsgálatával is kiegészülnek. A programban részt vevő intézmények a 2012-ben aktív státuszban lévő hallgatóikat keresték meg az online kérdőívekkel. Az országos hallgatói adatbázis Hallgatók 2012 néven az intézményi megkeresésre válaszoló hallgatók adataiból épült fel. Az átlagos válaszadási ráta 16,87 százalékos. A válaszadók teljes létszáma fő. Az intézményi adatokból összeálló országos adatbázison az egyes intézmények alappopulációs megoszlásai alapján súlyozási eljárást végeztünk, amelynek eredményeképpen a későbbi feldolgozás alapját képező adatbázis a válaszadók neme, képzési területe és munkarendje szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve. 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása Eredeti, nem súlyozott adatbázis alapján Intézmény Minta esetszáma Alapsokaság esetszáma Válaszadási ráta AVF ,67% AVKF ,69% BCE ,10% BGF ,86% ANNYE ,61% BKF ,15% BME ,06% DE ,09% DF ,35% EDUTUS ,65% EJF ,68% EKF ,25% ELTE ,22% GDF ,52% KE ,31%

6 KF ,35% KJF ,58% ME ,05% NKE ,29% NYF ,78% NYME ,40% OE ,05% PE ,76% PPKE ,33% PTE ,49% SE ,25% SZE ,92% SZF ,33% SZIE ,08% SZTE ,45% WJLF ,80% ZSKF ,00% Összesen ,87% Főbb megállapítások A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretében 2012 tavaszán zajlott kutatás adatbázisa 32 felsőoktatási intézmény hallgatóinak adatait tartalmazza. A hallgatói kutatás kérdőíve elsősorban a felsőfokú tanulmányok és a hallgatók munkaerő-piaci kapcsolódásának kérdésére fókuszál. Emellett a vizsgálat külön figyelemmel fordul a hallgatók tervei és várakozásai felé, vizsgálva a külföldi munkavállalásra vonatkozó terveket valamint a munkaerő-piaci kilépésre, jövedelemre vonatkozó elvárásokat. A hallgatói tanulmányi adatokból elsősorban a kétciklusú képzési rendszer stabilizálódása látszik tisztán. A hagyományos egyetemi, főiskolai képzéseken tanulók aránya nagyon lecsökkent, e formák lényegében kikopóban vannak a felsőoktatásból. A tanulmányi tervek vizsgálata is a meghatározó bachelor-master átmenet jelentőségének további fokozódására enged következtetni. Az aktív munkaerő-piaci jelenlét főként a nem nappali munkarendben tanulók között jellemző, ennek szakmai kapcsolódása és beágyazottsága is erősebb, mint a nappali tagozatos hallgatók esetében. Fontos azonban, hogy már a nappali munkarendben tanulók majd egyharmada is kötődik a munkaerőpiachoz.

7 Fontos adatnak tekintjük a diplomázás utáni külföldi munkavállalásra vonatkozó hallgatói tervek magas, 40 százalék feletti arányát és ennek szakterületi megoszlását is. Jól látszik, ahogy a természettudományi, informatikai, gazdaságtudományi és orvos- és egészségtudományi diplomások átlag felett tervezik a külföldi munkavállalást a végzettség megszerzése után. A hallgatók szubjektív munkaerő-piaci előrejelzéseinek vizsgálata egyfelől azt mutatja, hogy a kilépés, helykeresés sikerességét illetően pozitívak a hallgatói várakozások. Különösen így van ez az orvosés egészségtudományi, jogi, műszaki és informatikai szakterületeken tanulók körében. Leginkább a bölcsészet- és társadalomtudományi hallgatók számítanak arra, hogy elhelyezkedésük nehézségekbe ütközik majd. Másfelől, a frissdiplomás jövedelmeket illetően a becsült és szubjektíve elvárt összegek között átlagosan kb. 40 ezer forintos különbség feszül, amely egyes szakterületeken (informatikai, műszaki) közelebb, másokon (orvos- és egészségtudományi) távolabb helyezi egymástól az elvárásokat és a becsült reális jövedelmet. Tanulmányok Képzési háttér A megkérdezett hallgatók többsége, 71 százaléka BA/BSc képzésben vesz részt. A hagyományos egyetemi, főiskolai képzések súlya a kétciklusú képzési rendszer bevezetése után mostanra immár elenyészővé vált. A mesterképzéseken részt vevők aránya 15 százalék, ami az előző évi adatfelvétel eredményeihez képest 4 százalékos emelkedést mutat. Az egységes és osztatlan képzéseken részt vevők aránya lényegében változatlan, 9 százalékos. 1. ábra. Képzési forma (Esetszám, %) N =

8 Egységes és osztatlan képzés; 3547; 9% Egyetemi hagyományos képzés; 958; 3% Főiskolai hagyományos képzés; 914; 2% Ma/MSc; 6016; 15% Ba/BSc; 28084; 71% A hallgatók között 6,2 százalék azok aránya, akik párhuzamosan más felsőfokú képzésben is részt vesznek. Ez a bölcsészettudományi képzések hallgatóit jellemzi leginkább (14,6%) de a pedagógusképzés és sporttudomány területén is átlag feletti gyakoriságú. 2. ábra. A párhuzamosan más felsőfokú képzésben is részt vevők aránya képzési területenként (%) N = Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár 6,2% 7,0% 8,2% 9,1% 9,6% 2,3% 4,2% 3,8% 2,7% 6,2% 3,8% 5,7% 14,6% 6,5% 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% A megkérdezettek egynegyedének már van felsőfokú végzettsége. Ezt a diplomát többnyire bachelorképzésben (47%) avagy hagyományos főiskolai képzésben szerezték (24%).

9 3. ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája A felsőfokú végzettséggel rendelkező hallgatók körében (esetszám, %) N = Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés; 1459; 15% Doktori - PhD, DLA; 98; 1% Főiskolai; 2404; 24% BA/BSc; 4712; 47% Egyetemi; 833; 8% Egységes, osztatlan képzés; 137; 1% MA/MSc; 405; 4% A mesterképzések hallgatói között nyilvánvalóan mindenki rendelkezik már diplomával. Ezt a hallgatói alcsoportot vizsgálva azt találjuk, hogy az MA-/MSc-képzéseken tanulók körében a meglévő előzetes végzettség esetében a BA-/BSc-diploma dominál (a mesterszakosok 71 százalékának ez az előzetes végzettsége). Nagyarányú, majd egynegyedes emellett a főiskolai diploma szerepe is. 4. ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája az MA/MSc képzési formában tanulók között Az MA-/MSc-hallgatók körében (esetszám, %) N = 5046

10 Főiskolai; 1240; 24% Egyetemi; 242; 5% BA/BSc; 3564; 71% Képzési tervek A hallgatóknak jelenleg 15 százalékát találjuk a felsőoktatás mesterképzésein. E képzési szint alapvetően a BA-/BSc-fokozatot szerzettek, kisebb részben a hagyományos főiskolai diplomával rendelkezők köréből táplálódik. A mesterképzési részvétel növekvő arányait előrevetítik a jelenlegi alapképzéseken tanulók felsőoktatási továbbtanulási tervei is. A jelenlegi bachelorhallgatók kétharmada a még főiskolai képzésben lévők 45, az egyetemi szinten tanulók majd 40 százaléka tervez tanulmányi továbblépést e képzési forma felé. Nyilvánvalóan ez a tervezett továbbtanulási arány főként a nagy tömegeket magában foglaló BA-/BSc-képzések hallgatóinak esetében nyújt fontos információt. E hallgatói csoporton belül egyébként a mesterképzéseken majdan továbbtanulók többnyire ugyanazt a felsőoktatási intézményt céloznák meg, mint ahol alapképzésük zajlik. 5. ábra. Részvétel tervezése MA-/MSc-képzésben A mesterképzést tervezők aránya képzési szintek szerint (%) N =

11 Főiskolai 30,2% 15,5% 54,4% Egyetemi 27,6% 11,9% 60,6% BA/BSc 49,5% 18,0% 32,5% 0% 20% 40% 60% 80% 100% igen, az adott intézményben igen, másik intézményben nem A doktori képzési terveket azokon a képzési formákon vizsgáltuk, amelyeken szerzett diplomával e továbblépés közvetlenül lehetséges. Az adatok szerint a legnagyobb továbbképzési motivációt a doktori szint felé az egységes és osztatlan képzések hallgatói mutatják, akiknek 41 százaléka valószínűsíti tanulmányai ilyen irányú folytatását többnyire aktuális képző intézményének doktori programjain. Az MA/MSc és egyetemi szintű hallgatók között a doktori képzések iránti érdeklődés egyharmados arányú. 6. ábra. Részvétel tervezése doktori képzésben A PhD/DLA képzést tervezők aránya képzési szintek szerint (%) N = 9374 Egyetemi 21,2% 10,2% 68,6% Egységes és osztatlan képzés 32,7% 8,8% 58,5% MA/MSc 25,2% 8,5% 66,3% 0% 20% 40% 60% 80% 100% igen, az adott intézményben igen, másik intézményben nem A diplomázás utáni szakirányú továbbképzés, vagy rezidensképzés tervezése a képzési sajátosságok miatt alapvetően az egységes és osztatlan képzések (orvos, jogász) hallgatói körében gyakori. A

12 legkisebb arányban (15,5 százaléknyian) a mesterképzési hallgatók tervezik ezt a továbbtanulási formát. A felsőoktatási intézményi kötődés a szakirányú képzési tervek esetében is összességében kb. kétharmados arányú. 7. ábra. Részvétel tervezése szakirányú továbbképzésben A szakirányú továbbképzést, rezidensképzést tervezők aránya képzési szintek szerint (%) N = Összesen 16,8% 7,2% 76,0% Főiskolai 17,7% 9,1% 73,1% Egyetemi 15,2% 8,1% 76,7% Egységes és osztatlan képzés 39,3% 14,6% 46,1% MA/MSc 8,8% 6,7% 84,5% BA/BSc 15,7% 6,2% 78,1% 0% 20% 40% 60% 80% 100% igen, az adott intézményben igen, másik intézményben nem Külföldi tapasztalatok és nyelvtudás Nyelvismeret A felsőoktatási intézmények hallgatóinak körében a nyelvismeret feltárásakor az egyes idegen nyelveket ismerők, illetve az azokat nem ismerők arányát mutatjuk be magát a nyelvismeret meglétét tehát, a nyelvtudás szintjétől függetlenül. A hallgatók körében az angol nyelv legalább alapszintű ismerete nagyon gyakorinak mondható, a válaszadók 95 százaléka ismeri a nyelvet. Német nyelvismerettel a hallgatók 70 százaléka bír. A többi felkínált nyelv közül a francia nyelv ismertsége 17,4 százalékos, az olaszé 14%, az orosz nyelvé 13,7%, míg a spanyolé 11,7 százalékos arányú. 8. ábra. Nyelvismeret Az egyes nyelveket ismerők aránya (%)

13 orosz spanyol olasz francia 13,70% 11,70% 14,00% 17,40% német 70,30% angol 95,20% egyéb 12,30% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% A nyelvtudás képzési területi megoszlása alapján (a három leggyakrabban ismert nyelvet elemezve) a pedagógusképzés hallgatóinak átlag alatti nyelvtudását emelhetjük ki, illetve bizonyos nyelvek átlag feletti ismertségét az egyes szakterületeken. Ilyen például a francia nyelvtudás átlagot meghaladó gyakorisága a művészeti, jogi, bölcsészet- és társadalomtudományi területen. A műszaki képzési területen a német, míg az informatikain az angol nyelv ismerete nagyobb arányú az átlagnál, ám a francia nyelvtudás mindkét csoportban elenyésző. 8. ábra. Hallgatók nyelvismerete képzési területi bontásban (%) N =

14 Összesen 17,40% 70,30% 95,20% Természettudományi 17,60% 69,00% 97,80% Társadalomtudományi 24,50% 66,40% 94,60% Sporttudományi 14,30% 72,90% 97,30% Pedagógusképzés 15,80% 66,40% 89,50% Orvos- és egészségtudományi 20,20% 70,80% 95,70% Közigazgatási, rendészeti és katonai 19,40% 67,80% 92,70% Művészeti 20,60% 75,90% 95,90% Műszaki 10,80% 72,80% 94,40% Jogi 22,00% 70,30% 94,30% Informatika 11,10% 66,80% 98,80% Gazdaságtudományi 18,60% 72,50% 96,20% Bölcsészettudományi 24,50% 69,60% 96,40% Agrár 15,70% 70,00% 94,40% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00%120,00% Francia Német Angol Külföldi tanulmányok A megkérdezett hallgatók 6,2 százaléka jelezte, hogy felsőfokú tanulmányai ideje alatt külföldi tanulmányokat is végzett. E tanulmányok átlagos időtartama 7,4 hónap, lényegében tehát többnyire egy szemeszter időtartamról van szó. A külföldi tanulmányokon részt vettek aránya az átlagnál alacsonyabb a természettudományi, a műszaki és az informatikai területeken. A bölcsészetgazdaság- és társadalomtudományi szakok hallgatói között az átlagnál gyakrabban fordul elő, hogy külföldön is folytatnak hosszabb-rövidebb felsőfokú tanulmányokat. 9. ábra. Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési területenként (%) N =

15 Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár 6,2% 4,0% 8,1% 4,4% 6,5% 4,9% 6,0% 4,8% 3,3% 6,7% 3,9% 8,5% 9,4% 6,5% 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% A külföldi tanulmányokat folytatók a lehetséges források közül leggyakrabban (59,9 %) Tempus/Erasmus támogatást vettek igénybe. Ugyanakkor a nemzetközi mobilitás egyéni vagy családi anyagi ráfordítást is igényelt az esetek 38 százalékában. A többi forrás (hazai, külföldi vagy intézményi ösztöndíj) gyakorisága 15 százalék alatti volt a mobil hallgatók körében. 10. ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai A külföldi tanulmányokat folytatottak körében (%) N = 2456 Tempus/Erasmus ösztöndíj 59,90% Saját családi finanszírozás 38,20% Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat 14,80% Egyéb külföldi/nemzetközi ösztöndíj, pályázat 13,40% Párhuzamos külföldi munkavállalás 10,70% A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja 9,60% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00%

16 Külföldi munkavállalási tervek A hallgatók 41 százaléka jelezte, hogy diplomázása után külföldi munkavállalást (is) tervez. Egyharmaduk e kérdésben még nem tudott nyilatkozni, s mindössze minden negyedik hallgató látja úgy, hogy nem akar a későbbiekben külföldön dolgozni. 11. ábra. A felsőfokú tanulmányok után tervez-e külföldi munkavállalást? Esetszám, % N = Nem tudom eldönteni; 12832; 33% igen; 15944; 41% nem; 10194; 26% A külföldi munkavállalás tervezése képzési területi bontásban leggyakoribb a művészeti (51,4%), informatikai (46,6%), sport- (51,9%) és természettudományi (46,6%) szakokon tanulók között. Az átlagnál ritkább ugyanakkor a külföldi munkavállalás motivációja a pedagógusképzési (25,7%), közigazgatási (31,6%) és jogi (26,3%) területek hallgatói között. 12. ábra. Külföldi munkavállalási tervek képzési terület szerinti bontásban Százalékos megoszlás N=

17 Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár 41,1% 46,6% 42,4% 50,9% 25,7% 44,1% 31,6% 51,4% 41,4% 26,3% 46,6% 44,7% 41,1% 41,2% 26,0% 17,3% 26,8% 18,5% 46,6% 21,8% 33,7% 15,5% 22,6% 42,3% 17,4% 24,4% 25,9% 27,3% 33,0% 36,1% 30,8% 30,6% 27,7% 34,1% 34,7% 33,1% 36,1% 31,5% 36,1% 30,9% 33,0% 31,5% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% igen nem nem tudja eldönteni Képzési szint szerinti összevetésben a jelenlegi BA/BSc hallgatók átlagot némileg meghaladó külföldi munkavállalási motivációit emelhetjük ki, szemben a hagyományos képzések hallgatói körében mért kisebb arányokkal. 13. ábra. Külföldi munkavállalási tervek képzési szint szerinti bontásban Százalékos megoszlás N= Összesen 41,5% 25,5% 32,9% Főiskolai 32,8% 34,0% 33,2% Egyetemi 35,9% 30,5% 33,6% Egységes és osztatlan 39,5% 26,2% 34,4% MA/MSc 36,4% 31,3% 32,4% BA/BSc 43,4% 23,8% 32,8% 0% 20% 40% 60% 80% 100% igen nem nem tudja eldönteni

18 A külföldi munkavállalási tervek inkább a nappali munkarendben tanulókhoz kötődnek. Körükben majd 50 százalékos (48,1%) azok aránya, akik diplomázás után más országban (is) vállalnának munkát. 14. ábra. Külföldi munkavállalási tervek a képzés munkarendje szerint Százalékos megoszlás N= levelező 23,5% 46,0% 30,5% igen nem nappali 48,1% 18,0% 33,9% nem tudja eldönteni 0% 20% 40% 60% 80% 100% A munka világa Tanulmányok melletti munkavállalás A hallgatók körében a tanulmányaik mellett munkát is vállalók aránya 44,8 százalékos. A tanulmányok melletti munkavégzés egyes képzési formák természetes velejárónak is tekinthető, így az esti, levelező vagy távoktatásos képzési formák hallgatói körében mért 90 százalékot megközelítő munkavállalói arányok nem meglepőek. A nappali tagozatosok esetében mért 28,1 százalékos munkavégzési arány is fontos mutató: e hallgatók már a felsőoktatási évek alatt aktívan részt vesznek a munkaerőpiacon, kötődéseket alakítanak ki a munka világához. 15. ábra. Dolgozó hallgatók aránya munkarendek szerint (%) N =

19 Távoktatás 89,60% Levelező 85,40% Esti 88,30% Nappali 28,10% Összesen 44,80% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% A tanulmányok melletti munkavállalás (avagy a munka melletti továbbtanulás) a képzési rendszer második lépcsőjén, az MA-/MSc-képzésben a leggyakoribb (59,3%). Az egységes/osztatlan képzés köti legszorosabban a felsőoktatáshoz a hallgatókat, nekik csak egynegyedük vállal munkát tanulmányai alatt. 16. ábra. Dolgozó hallgatók aránya képzési formánként (%) N = Főiskolai képzés 56,70% Egyetemi képzés 53,10% Egységes és osztatlan képzés 25,40% MA/MSc 59,30% BA/BSc 42,40% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% Képzési területi bontásban a pedagógiai, közigazgatási és gazdaságtudományi területeken találunk a legnagyobb arányban a tanulmányok mellett dolgozó hallgatókat. A legkisebb ez az arány az orvosés egészségtudományi, művészeti és természettudományi területek hallgatói között, akiknek alig egynegyedük kombinálja tanulmányait munkavállalással.

20 17. ábra. Dolgozó hallgatók képzési területi aránya (%) N = Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár 44,6% 23,1% 51,9% 49,8% 54,0% 24,2% 56,2% 29,9% 41,6% 51,3% 44,9% 53,4% 43,2% 43,0% 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% A végzett munka jellemzői A tanulmányok mellett dolgozó 45 százaléknyi hallgató munkaviszonya az esetek többségében (59 százalékában) állandó jellegű és határozatlan időtartamú munkaviszony. Határozott időtartamú munkát további 8 százalékuk végez. A hallgatói életformához jobban kapcsolható alkalmi, megbízási jellegű vagy kimondottan diákmunka a munkát végző válaszadók kb. egyharmadát jellemzi. 18. ábra. A munkavégzés jellege Dolgozó hallgatók körében Esetszám, százalék N=

21 diákmunka, gyakornoki munka; 3527; 20% alkalmi, időszakos; 1397; 8% megbízás jellegű; 898; 5% meghatározo tt időtartamú; 1418; 8% állandó jellegű és határozatlan időtartamú; 10392; 59% A munkaviszony típusa a különböző tagozatok hallgatói között jelentősen eltér. A választóvonal a nappali tagozatos hallgatók és a többi hallgató között húzódik: utóbbiak döntően állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszonyban állnak, míg a nappali tagozatos hallgatóknak ez mintegy egynegyedét jellemzi csupán. Ők inkább alkalmi munkákat, diákmunkát végeznek, gyakornoki feladatokat látnak el. 19. ábra. A munkaviszony jellege munkarendenként A munkát végző hallgatók körében (%) N = Összesen 58,9% 8,0% 5,1% 7,9% 20,0% Távoktatás 91,6% 3,4% 1,9% 2,4%,6% Levelező 85,9% 8,6% 2,4% 2,0% 1,2% Esti 86,7% 7,7% 2,5% 2,3%,8% Nappali 24,9% 7,9% 8,4% 15,3% 43,5% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% állandó jellegű és határozatlan időtartamú megbízás jellegű meghatározott időtartamú alkalmi, időszakos diákmunka, gyakornoki munka

22 A tanulmányok mellett végzett munka szakterületi illeszkedésének vizsgálata azt mutatja, hogy összességében a hallgatók 71 százaléka érzi úgy, hogy tanulmányai szakterületéhez kapcsolódó munkát végez. 17 százalékuk egy egészen más területen tevékenykedik, mint amit tanul, a fennmaradó 12 százalék pedig olyan munkát végez, amely nem igényel célzott szaktudást. 21. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása A munkát végző hallgatók körében (esetszám, %) N = Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban a végzett munkának? Egy egészen más szakterület; 2914; 17% Bármilyen szakterület; 2032; 12% Csak a saját szakterület; 2811; 16% A saját és a kapcsolódó szakterületek; 9712; 55% A végzett munka és a tanulmányok szakterületének illeszkedése a nappali tagozatos hallgatók körében a leggyengébb. Közülük 17,8 százalék speciális szaktudást nem igénylő munkát végez. 22. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása munkarendenként A munkát végző hallgatók körében, nappali és levelező munkarendben (%) N = Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban a végzett munkának?

23 levelező 16,3% 62,6% 14,1% 7,0% nappali 15,0% 46,4% 20,9% 17,8% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Csak a saját szakterület Egy egészen más szakterület A saját és a kapcsolódó szakterületek Bármilyen szakterület A továbbiakban a képzési háttérváltozók mentén a tanulmányok szakterületéhez nem kapcsolódó munkát végzők arányait vetjük össze. A nem szakterületi munkavégzés a BA/BSc és az egységes és osztatlan képzések hallgatói körében a legnagyobb arányú (32% körüli). A mesterképzéses hallgatók között ugyanakkor a legcsekélyebb nekik több mint nyolcvan százalékuk tanulmányai szakterületén dolgozik. 23. ábra. A nem szakmai munkát végzők aránya képzési szintenként A munkát végző hallgatók körében, képzési szintenként (%) N = Összesen 28,90% Főiskolai képzés 21,50% Egyetemi képzés 27,70% Egységes és osztatlan képzés 31,50% MA/MSc 19,60% BA/BSc 31,90% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% A végzett munka és a tanulmányok kapcsolódását szakterületi bontásban vizsgálva azt látjuk, hogy főként a természet-, társadalom- és bölcsészettudományi, valamint az agrár képzések hallgatói

24 végeznek szakmájukhoz nem kapcsolódó munkát. Az informatikai, műszaki, gazdaságtudományi területeken, illetve a pedagógusképzési szakokon tanulók körében inkább jellemző, hogy a tanulmányaik alatt végzett munkájuk szakmai kötődésű. 24. ábra. A nem szakmai munkát végzők aránya képzési területenként A munkát végző hallgatók körében, képzési területenként (%) N = Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár 28,50% 51,00% 37,20% 25,40% 21,50% 25,60% 28,60% 35,10% 24,30% 25,50% 19,00% 24,40% 42,60% 38,60% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% Hallgatók munkaerő-piaci várakozásai A szakterületi elhelyezkedés valószínűsége A 2012-es évi hallgatói adatfelvétel során a tanulmányi tervek mellett a hallgatók munkaerő-piaci várakozásainak kapcsán is alkalmaztunk előre-vetített kérdéseket. Az egyik ilyen várakozásokat érintő kérdés a szakterületi elhelyezkedés valószínűségére vonatkozott. A hallgatók 29 százaléka gondolja úgy, hogy a diplomázás után bizonyosan sikerül tanulmányai szakterületén elhelyezkednie. Nem valószínűsít elhelyezkedési problémákat a hallgatók többsége, 54 százaléka. Összességében a hallgatók 15 százaléka véli úgy, hogy szakterületi elhelyezkedése problémás lesz. 25. ábra. A diplomázás utáni szakterületi elhelyezkedés valószínűsége (esetszám, %) N = Mennyire tartja valószínűnek a szakterületen belüli elhelyezkedést a szakon szerzett diplomával?

25 biztosan nem sikerül; 472; 1% nem szeretne; 981; 2% valószínűleg nem sikerül; 5356; 14% biztosan sikerül; 11511; 29% valószínűleg sikerül; 21329; 54% A szakterületi elhelyezkedési problémákat valószínűsítők legnagyobb arányban a bölcsészettudományi (30,3%) és társadalomtudományi (26,6%) szakterületek hallgatói közül kerülnek ki. A legkevésbé az orvos- és egészségtudományi (5,9%), jogi (7,3%) és informatikai (7,6%) képzési területek hallgatói érzik problémának a szakterületi elhelyezkedést. 26. ábra. Szakterületi elhelyezkedési nehézségeket valószínűsítők aránya képzési terület szerinti bontásban (%) N= Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár 14,60% 22,30% 26,60% 25,20% 12,10% 5,90% 22,50% 22,50% 8,50% 7,30% 7,60% 10,20% 30,30% 19,50% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00%

26 Képzési szint szerinti bontásban leginkább a hagyományos egyetemi képzések hallgatói számítanak nehézségekre a munkaerő-piaci elhelyezkedésben (ám az ő elemszámuk igen alacsony). Beszédesebbek az egységes és osztatlan képzések hallgatóinak kedvezőbb várakozásai. 27. ábra. Szakterületi elhelyezkedési nehézségeket valószínűsítők aránya képzési szint szerinti bontásban (%) N= Összesen 14,50% Főiskolai 13,60% Egyetemi 25,10% Egységes és osztatlan képzés 3,70% MA/MSc 16,50% BA/BSc 15,10% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% Jövedelmi igények és várakozások A későbbi jövedelemmel kapcsolatban a hallgatóknak két kérdést tettünk fel: az egyik a saját szakján végzett frissdiplomások átlagos havi nettó jövedelmének becslése volt, a másik pedig annak a nettó átlagkeresetnek a megadása, amit maguk számára elegendőnek tekintetének. (Mennyire becsülné átlagosan az Ön szakján végzett frissdiplomások havi nettó átlagkeresetét? Mi az a havi nettó átlagkereset, amellyel frissdiplomásként Ön személy szerint elégedett lenne?) A becsült átlagkereset átlagértéke forint, az elvárt kereseté pedig forint. A becsült és elvárt keresetek képzési területi összevetése egyrészt azt mutatja, hogy a két érték között minden szakterületen jelentős, 40 ezer forint körüli az eltérés, ám ez az orvos- és egészségtudományi területen kiemelkedően sok, itt a becsült és az elvárt frissdiplomás jövedelem között 70 ezer forintos a távolság. A két érték a két legmagasabb becsült keresettel jellemezhető területen, a műszaki és informatikai diploma esetében áll egymáshoz legközelebb itt a vélt keresetek itt közelítik meg

27 leginkább az elvárásokat. A legalacsonyabb becsült kereseteket a hallgatók a pedagógusképzési, művészeti, bölcsészettudományi és orvos- és egészségtudományi területekhez társítják. 28. ábra. A hallgatók által becsült és elvárt frissdiplomás jövedelmek képzési területenként ezer Ft N= ; ,00 200,00 150,00 100,00 221,39 223,78 199,54 193,91 195,80 202,12 191,66 194,52 182,68 168,97 177,99 172,28 166,36 165,71 165,66 158,75 159,55 153,99 148,87 144,49 138,12 128,89 127,05 125,55 123,68 108,23 50,00 0,00 Elvárt jövedelem Becsült jövedelem Nemek szerinti bontásban jól látszik, hogy a női hallgatók nemcsak, hogy alacsonyabbra becsülik a szakterületükön elérhető jövedelmeket, de jövedelmi elvárásaik is alacsonyabbak a férfiakénál több, mint 40 ezer forinttal. 29. ábra. A hallgatók által becsült és elvárt frissdiplomás jövedelmek nemek szerint ezer Ft N= ;

28 250,00 200,00 150,00 178,64 216,10 142,03 174,86 159,33 194,37 Elvárt jövedelem 100,00 Becsült jövedelem 50,00 0,00 férfi nő összesen