KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA PÁLYAKÖVETÉS 2013.

Átírás

1 KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA PÁLYAKÖVETÉS

2 Tartalomjegyzék Előszó 3 Módszertan.3 3. Részletes kiértékelés A végzett hallgatók (2008, 2010, 2013) elemzése Az aktív hallgatók elemzése (2013) Eredmények

3 Előszó A KJF 2011-ben, 2012-ben, 2013-ban végzett DPR kutatásokat. A kiküldött évfolyamoknak szóló kérdőívekre történő válaszadási hajlandóság összesített eredménye a KJF-en meghaladta a 11%-ot, ami a magyarországi felsőoktatási intézmények eredményeinek az átlaga felett helyezkedik el, hasonló kutatások esetében. A diplomás pályakövetéses vizsgálat célja, hogy a végzett hallgatók visszajelzései alapján javítsuk az oktatás minőségét, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően aktualizáljuk, fejlesszük képzési kínálatunkat, programjainkat, valamint hallgatói szolgáltatásainkat. A 2013-as felmérés időpontja az előző évek gyakorlatának megfelelően központilag került meghatározásra. Az intézmények számára követelmény volt a teljes aktív hallgatói kör (beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan, az alap és mesterképzések hallgatóit) megkeresése. A végzettek esetében a 2008-ban, 2010-ben illetve 2012 ben abszolutóriumot szerzettek teljes körének megkeresése (beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan és az alap és mesterképzések végzettjeit) is kötelező volt. A kutatás menete A hallgatói címlista kiépítése A Kodolányi János Főiskola hallgatóinak adatait 2000 óta a Neptun-rendszerben tartja nyilván. Első lépésként ezért az alap populáció összes eleme elérhetőségének összegyűjtése történt meg a Neptun-rendszerből, egyszerű szűrés segítségével. Következő lépésként annak ellenőrzése történt meg, hogy teljes-e a címlista, abból a szempontból, hogy mindenki elérhető-e az segítségével. Végzett hallgatók esetében a hallgatók által a záróvizsgán kitöltött hozzájáruló nyilatkozat adatsorát használtuk. A mátrix a következő kvóta-adatokat tartalmazza: név, nem, Neptun-kód, szak, tagozat, finanszírozási forma, lakcím (irányítószám, település, utca házszám), telefon, cím, diploma megszerzésének dátuma Módszertan A felmérés során önkitöltős kérdőívet használtunk. A kérdőívek kidolgozásában az Educatio Kht-vel szorosan együttműködő EvaSys felméréskészítő rendszert üzemeltető csapat (VSL Kft.) volt nagy segítségünkre. A TÁMOP pályázat keretében ők együtt kidolgoztak két kérdőívet, amelyet ajánlásul bocsátottak a felsőoktatást végző intézmények, egyetemek, főiskolák rendelkezésére. Az EvaSys rendszer nemcsak a kérdőívek webes megjelenítésében nyújt segítséget, hanem elsősorban magát a lekérdezést bonyolítja le; kezdve a hallgatókhoz/válaszadókhoz intézett felkérő levéltől, az e- mail címek alapján történő szétküldésen és többszöri figyelmeztető üzeneten át az adatok összegyűjtéséig, valamint egyszerűbb statisztikák elkészítéséig. A felmérésbe két célcsoportot vontunk be. Külön kérdéssor irányult a végzett és a jelenleg aktív hallgatóinkra, az eredményeket is külön-külön értékeltük a két célcsoport válaszai alapján. A célcsoportoknak megfelelően két kérdőívet használtunk - kisebb módosításokkal- a végzett, és az aktív hallgatók lekérdezésére. A Végzett és Hallgatói kérdőívek a mellékletben megtekinthetők. A hallgatókhoz -ben juttattuk el a felkérést, amelyben szerepelt egy belépési kód, hogy felcsatlakozhassanak a kérdőívek kitöltését felügyelő szerverre. Természetesen anonim módon szolgáltatta mindenki az adatokat, a kódokat véletlenszerűen generálta a rendszer, az utólagos beazonosításra nem volt lehetőség. Kérdéseink témakörei a személyi, a tanulmányi és a munkahelyi információkra vonatkoztak. Nemcsak a végzettek körében volt értelmezhető a munkahely vizsgálata, az aktív hallgatók jelentős része is dolgozik a tanulmányai mellett. Rákérdeztünk többek között olyan területekre, hogy rendelkezik-e 3

4 munkahellyel, mi a munkakör, beosztás, kapcsolódik-e a végzettséghez, elégedett-e a körülményekkel. Az aktív hallgatók esetében a tanulmányokon túl többek között annak esélyét kérdeztük, hogy talál-e a végzettségének megfelelő munkát, hol, milyen formában szeretne elhelyezkedni, a későbbiekben folytatná-e tanulmányait. Az elemzés során több esetben összevonásokat alkalmaztunk, hogy áttekinthetők legyenek a magyarázó táblázatok. A kiértékelés során a válaszadói létszámadatokat (fő) és a megoszlásokat (%) tüntettük fel. Az egyszerűség kedvéért a százalékos értékeket egészre kerekítettük, és ha valamilyen értékre 0 adódott, a cellát üresen hagytuk. A kereszttáblákban, ahol egyszerre több ismérv szerinti vizsgálatot alkalmaztunk, az együttes értékektől, az átlagoktól való legalább 10 százalékpontos eltérést tekintettük szignifikánsnak. 3. Részletes kiértékelés 3.1. A végzett hallgatók (2008, 2010, 2012) elemzése Mintavétel 2013-ban a nyonkövetéses vizsgálatban érintett hallgatók száma 7710 fő volt, ebből ismert levelezési címén 7318 főt értünk el. Ahogy az alábbi összesítő alapján látszik, a válaszadási arány 10 % körüli értéken mozgott, ezért összesen 777 kiértékelhető kérdőíveket kaptunk vissza. Ebből 387 fő aktív és 390 fő korábban végzett hallgató. DPR 2013-Online (tavasz) lekérdezés Elérési arány (%) Ismert e- mail Összes fő Válaszadási arány (%) 95,00% 10% Válaszok Megkeresések Aktívak 97,04% ,92% ben végzettek 91,19% ,23% ben végzettek 90,03% ,57% ben végzettek 98,70% ,03% Képzési szint Alapképzés Mesterképzés Főiskolai képzés Összesen Képzési szint * Végzés éve ,0% 85,0% 79,2% 55,4% ,0% 0,0% 18,5% 6,2% ,0% 15,0% 2,3% 38,5%

5 Ahogy a fenti táblázat adataiból látszik, a válaszadók közül a 2008, 2010, 2012 években a hallgatók nagy többsége alapképzésben vagy főiskolai képzésben végzett. A vizsgált évek során a kettő aránya szinte teljes mértékben az alapképzés javára tolódott el. A mesterképzésben végzők 2012-ben jelennek meg, arányuk (18,5 %) ebben az évben az alapképzésben végzettekhez (79,2 %) képest nem elhanyagolható. Az összes végzett (390 fő) létszáma a vizsgált évekre bontva nem mutat érdemi ingadozást. A fenti diagramon szemléletesen látható, ahogy az alapképzés átveszi a főiskolai képzés helyét. A mesterképzés már megjelenése első évében tényező a képzési szintek között. Képzési terület Bölcsészettudomány Gazdaságtudomány Művészet Pedagógia Társadalomtudomány Összesen Képzési terület * Végzés éve ,8% 26,3% 7,7% 23,8% ,7% 48,9% 51,5% 52,3% ,0% 0,0% 0,8% 0,3% ,0% 0,0% 18,5% 6,2% ,5% 24,8% 21,5% 17,4%

6 A végzettek arányát tekintve stabilan a gazdaságtudomány a legjelentősebb képzési terület; a vizsgált időszakot összegezve 52,3 %-kal. Látványosan csökkent ezalatt a bölcsészettudomány súlya: 2012-ben már csak 7,7%, bár összesítve még így is 23,8%. A társadalomtudomány területe ben erősödött meg a végzettek körében. A fenti diagram még látványosabban mutatja a gazdaságtudomány vezető pozícióját. A pedagógia első végzettjei 2012-ben jelennek meg, és azonnal figyelemre méltó arányban. Szak * Végzés éve * Képzési szint Képzési szint Alapképzés Szak Anglisztika ,0% 8,8% 1,9% 5,6% Gazdálkodási és menedzsment 0,0% 15,9% 23,3% 19,4% Germanisztika ,0% 0,9% 1,0% 0,9% Kommunikáció és médiatudomány ,0% 17,7% 10,7% 14,4% Nemzetközi tanulmányok ,0% 7,1% 9,7% 8,3% Pedagógia ,0% 0,0% 1,9% 0,9% Szociális munka ,0% 4,4% 6,8% 5,6% Turizmus-vendéglátás ,0% 27,4% 38,8% 32,9% 6

7 Andragógia ,0% 17,7% 4,9% 11,6% Jazz gitár ,0% 0,0% 1,0% 0,5% Együtt ,0% 0,0% 100,0% 100,0% Mesterképzés Szak Multikulturális nevelés tanára ,0% 0,0% 4,2% 4,2% Inkluzív nevelés tanára ,0% 0,0% 58,3% 58,3% Minőségfejlesztés tanár ,0% 0,0% 37,5% 37,5% Együtt ,0% 0,0% 0,0% 100,0% Főiskolai képzés Szak Kommunikáció ,7% 10,0% 0,0% 8,7% Művelődésszervező ,9% 0,0% 0,0% 3,3% Francia nyelv és irodalom ,0% 5,0% 0,0% 0,7% Német nyelv és irodalom ,0% 5,0% 0,0% 0,7% Közgazdász ,5% 25,0% 0,0% 8,0% Gazdálkodási ,9% 20,0% 0,0% 18,7% Idegenforgalmi és szálloda ,9% 20,0% 33,3% 19,3% Nemzetközi kapcsolatok ,2% 5,0% 66,7% 10,7% Vendéglátó és szálloda ,1% 10,0% 0,0% 4,0% Általános szociális munka ,5% 0,0% 0,0% 4,7% Angol nyelvtanári ,7% 0,0% 0,0% 13,3% Francia nyelvtanári ,8% 0,0% 0,0% 0,7% Német nyelvtanári ,7% 0,0% 0,0% 7,3% Együtt Mindösszesen A évben többségében még az osztatlan főiskolai alapszakokon szereztek diplomát a megkérdezettek. Ezek közül jelentős a Gazdálkodási 18,9%, és az Idegenforgalmi és szálloda szakon végzettek száma 18,9%, de nem elhanyagolható az Angol nyelvtanári 15,7 % végzettséget szerzettek száma sem. 7

8 Az alapképzés (BA/BSc) szintjén a Turizmus-vendéglátás szak emelkedik ki, 2010-ben a végzettek 27,4%-át, 2012-ben 38,8%-át adta. A Gazdálkodási és menedzsment szak is erősödött, összesítve 19,4% végzőst adott. Csökkent viszont a kommunikáció és médiatudomány súlya, a két év átlaga 14,4%. A mesterképzésben az inkluzív nevelés tanára szak bocsájtotta ki a legtöbb végzettet (58,3%). A fenti diagram a végzettek arányát csak az alapképzés szintjén vizsgálja. A diagram a Turizmus-vendéglátás szak dominanciáját mutatja, amely 2010-hez képest 2012-re tovább nőtt. Hasonló képet mutat a Gazdálkodási és menedzsment szak. A két vizsgált évben a végzettek számában emelkedő tendenciát mutat a Nemzetközi tanulmányok szak, csökkenőt az Anglisztika és az Andragógia. 8

9 A mesterképzések közül az inkluzív nevelés tanára szak adta a legtöbb végzőst, jelentős a minőségfejlesztés tanár végzettségűek aránya is, a multikulturális nevelés tanáráé minimális. A főiskolai képzések kifutása jól látható a diagramon ban volt még jelentős a gazdálkodási; idegenforgalmi és szálloda; angol nyelvtanári szakon végzettek száma. 9

10 1.3. Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a szakon? * Végzés éve 1.3. Milyen tagozaton Nappali végzett ebben az 35,4% 51,9% 43,1% 43,6% intézményben, ezen a Esti szakon? 0,8% 1,5% 0,0% 0,8% Levelező ,8% 35,3% 36,9% 45,1% Távoktatás ,0% 11,3% 20,0% 10,5% Összesen A végzettek aránya tagozat szerint a vizsgált években együttesen csaknem azonos a nappali (43,6%) és a levelező (45,1%) hallgatók esetében, azonban a levelezősök 2008-as magas létszáma (63,8%) mérséklődött. Az esti tagozat nem jellemző. Látványosan emelkedett a távoktatásban végzettek aránya: 2008-ban 0%, 2010-ben 11,3%, 2012-ben 20,0%. A fenti diagramon is látható, hogy a két meghatározó tagozat a nappali és a levelező. A diagram ugyanakkor a távoktatás népszerűbbé válását is mutatja, jelentősége a végzősök számában megduplázódott 2012-ben 2010-hez képest Milyen finanszírozási formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a képzésben? * Végzés éve 2008,00 Végzés éve 2010, ,00 Együtt a 3 évfolyam 10

11 1.4. Milyen finanszírozási Államilag támogatott ,8% 30,3% 37,5% 31,5% formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a Költségtérítéses ,9% 67,4% 61,7% 66,7% képzésben? Mindkét finanszírozási formában 2,4% 2,3% 0,8% 1,8% Összesen A végzősök kétharmada (66,7%) költségtérítéses finanszírozási formában tanult, államilag támogatottban kevesebb, mint egyharmad (31,5%), néhányan (1,8%) mindkettőben. A diagramon egyértelműen látszik, hogy a vizsgált években a végzettek egyre nagyobb arányban jutottak állami támogatáshoz, azonban a költségtérítéses formában tanult hallgatók létszáma így is jóval magasabb maradt Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön ezt a szakot? * Végzés éve 1.5. Átlagosan milyen Elégséges ,4% 0,0% 0,0% 0,8% eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön ezt a szakot? Közepes ,2% 12,9% 10,1% 14,0% Jó ,2% 60,6% 49,6% 59,1% Jeles, kiváló

12 Összesen 11,2% 26,5% 40,3% 26,2% A végzettek többsége (együtt 59,1%) jó minősítéssel végezte el szakját, de arányuk a vizsgált évek folyamán visszaesett. Látványosan megemelkedett a jeles, kiváló minősítés aránya: 2008-ban 11,2%, 2010-ben 26,5%, 2012-ben 40,3% (együtt 26,2%). A fenti diagram is azt támasztja alá, hogy a legjellemzőbb eredmény a jó, de emelkedőben voltak a jeles eredmények, a közepes csökkenést mutat, elégséges pedig 2008 óta nem fordult elő a végzősök között Az ebben az intézményben, ezen a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb, vagy rosszabb volt? * Végzés éve 1.6. Az ebben az Valamivel rosszabb volt, mint

13 intézményben, ezen a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb, vagy rosszabb volt? Összesen a többieké 4,7% 2,3% 3,8% 3,6% Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké Valamivel jobb volt, mint a többieké Sokkal jobb volt, mint a többieké ,8% 46,6% 41,5% 46,9% ,6% 39,7% 41,5% 39,9% ,9% 11,5% 13,1% 9,5% A végzettek legnagyobb része (együtt 46,9%) úgy ítélte meg, tanulmányi eredménye nagyjából megegyezett a többi diákéval, de ebben a vizsgált éveket tekintve csökkenő tendencia látható. Egyre több hallgató vélte úgy, hogy társainál valamivel jobban teljesít (együtt 39,9%), és jelentősen nőtt azok aránya (együtt 9,5%), akik kifejezetten jobbnak tartották magukat. A diagramon is látszik, hogy vizsgált évről-évre emelkedett az önbecsülő, sikerélményekben gazdag végzősök aránya. Rendkívül kevesen becsülték alá teljesítményüket Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? * Végzés éve 2008,00 Végzés éve 2010, ,00 Együtt a 3 évfolyam 13

14 1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? Igen ,9% 51,5% 57,4% 58,1% Nem ,1% 48,5% 42,6% 41,9% Összesen ban a válaszadók több mint kétharmada (65,9%) késlekedés nélkül megszerezte diplomáját, ez az arány a továbbiakban némileg csökkent, de együttesen is 58,1% a vizsgált években. A késedelmeskedők aránya összesítve 41,9% ban a válaszadók kétharmada késlekedés nélkül megszerezte diplomáját, de a vizsgált 3 évfolyamra ez az arány csak 50% Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? * Végzés éve Az abszolutórium után 1-3 hónap ,3% 4,6% 7,3% 4,9% hány hónappal szerzete meg a 4-6 hónap diplomát? 6,8% 16,9% 5,5% 10,4% 7-12 hónap ,8% 4,6% 14,5% 8,5% hónap ,5% 3,1% 1,8% 7,3% 14

15 2 évnél több idő alatt ,5% 0,0% 1,8% 1,8% még nem szereztem meg ,1% 70,8% 69,1% 67,1% Összesen A diplomaszerzés kitolódására a 4-6 hónap a legjellemzőbb (10,4%) de gyakori a 7-12 hónapos csúszás is (8,5%). Hasonló a két évet vagy annál is többet halasztók aránya. Rendkívül magas (67,1%) azok aránya, akiknek diplomaszerzése még kétséges a válaszadók közül. A csaknem 400 válaszadó kb. fele nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a diplomaszerzés az abszolválás után mikor történt. A 164 válaszoló kétharmada még nem szerezte meg a diplomáját. Akik megszerezték az oklevelüket, 10-10%-ban 4-6 hónap, illetve 7-12 hónapos csúszással tették Mi (volt) a késedelem oka? * Végzés éve Mi (volt) a késedelem Nyelvvizsga hiánya oka? 68,2% 84,6% 82,1% 79,4% Egyéb ok ,8% 15,4% 17,9% 20,6% Összesen

16 A legfőbb akadály 79,4% esetében a nyelvvizsga hiánya. A 20,6% egyéb ok például pénzügyi, családi, egészségi állapot, külföldön tartózkodás lehet vélhetően. 80%-uk esetében a nyelvvizsga hiányzott a diplomához Kilépett-e a munkaerő-piacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? * Végzés éve Kilépett-e a Igen ,6% 27,7% 32,1% 25,5% munkaerőpiacra diploma Nem nélkül, csak 2,3% 15,4% 25,0% 15,2% abszolutóriummal? Már akkor is dolgoztam ,1% 56,9% 42,9% 59,4% Összesen A válaszadóktól kapott adatok azt mutatják, hogy jelentős részük (25,5%) kilépett a munkaerő-piacra az oklevél kézhez vétele nélkül. Az abszolutóriumot teljesítők 59,4%-a már akkor is dolgozott, de a vizsgált évekre bontva ez az arány határozott csökkenést mutat. 16

17 Az abszolutóriumot teljesítők 60%-a már a diploma megszerzése előtt is dolgozott. Akik abszolválás után kezdtek csak dolgozni, csaknem felük az oklevél kézhez vétele nélkül tette ezt Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? * Végzés éve Érzi/érezte-e a diploma Egyáltalán nem okozott problémát ,0% 29,2% 50,9% 35,4% hiányát a munkaerő - piaci Kismértékben problémának éreztem érvényesülésben? 50,0% 52,3% 30,9% 44,5% Nagy problémát jelentett ,0% 18,5% 18,2% 20,1% Összesen A válaszadók legtöbbjének (44,5%) problémás a diploma hiánya, de csak csekély mértékben. Több mint egyharmaduknak (35,4%) semmilyen gondot nem okoz a munkaerő-piacon, és ez a trend 2012-re megerősödött (50,9%). 20,1% érzi ezt komoly akadálynak. 17

18 A válaszadók kb. fele kicsit problémásnak véli a diploma hiányát, 20% nagymértékben. Több mint egyharmaduknak nem okoz gondot a munkaerő-piacon, hogy diploma nélkül dolgoznak, és ez a trend 2012-re megerősödött (51%) Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben? * Végzés éve 1.9. Az Ön tudomása szerint Igen működik-e alumni/öregdiák 48,8% 44,7% 57,0% 50,1% szervezet az intézményben? Nem ,2% 55,3% 43,0% 49,9% Összesen Az alumni/öregdiák szervezet működését a válaszadók fele gondolja valósnak, fele nem tud róla. A szervezet ismertsége azonban a vizsgált évekre bontva enyhe emelkedést mutat. 18

19 Az alumni/öregdiák szervezet működéséről a válaszadók fele-fele arányban tudnak. A szervezet ismertsége azonban a vizsgált évekre bontva enyhe emelkedést mutat Tagja-e Ön az intézmény alumni/öregdiák szervezetének? * Végzés éve Végzés éve Együtt a 3 Igen ,8% 8,3% 18,7% 11,2% Nem ,2% 91,7% 81,3% 88,8% Tagja-e Ön az intézmény alumni/öregdiák szervezetének? Összesen

20 Az alumni/öregdiák szervezeti tagság a válaszadók között alacsony, összesítve 11,2%, de a létszám a felmérés sz emelkedő tendenciát mutat, 2012-ben már 18,7% Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor? * Végzés 2.1. Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor? Összesen Igen Nem éve ,5% 11,4% 30,7% 20,7% ,5% 88,6% 69,3% 79,3%

21 A válaszadók többsége (79,3%) nem rendelkezett korábban megszerzett felsőfokú végzettséggel, azonban a 2012-ben végzettek 30,7%-a már szerzett valamilyen oklevelet, mielőtt a KJF-en folytatta tovább tanulmányait Ezt milyen képzési formában szerezte? * Végzés éve Ezt milyen képzési BA/BSc formában szerezte? 0,0% 12,5% 12,2% 8,4% MA/MSc ,0% 0,0% 7,3% 3,6% egységes és osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) 0,0% 0,0% 2,4% 1,2% egyetemi hagyományos képzés 7,7% 0,0% 9,8% 7,2% főiskolai hagyományos képzés 65,4% 25,0% 53,7% 51,8% felsőfokú szakképzés ,9% 62,5% 14,6% 27,7% Összesen A korábban felsőfokú végzettséget szerzők nagyrészt főiskolai hagyományos képzést (51,8%), vagy felsőfokú szakképzést (27,7%) jelöltek meg előző képzési formaként. 21

22 2.2. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú 2.2. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget? végzettséget? * Végzés éve Igen ,5% 14,3% 4,7% 9,6% Nem ,5% 85,7% 95,3% 90,4% Összesen A 9,6% igen azt mutatja, hogy viszonylag sok válaszadó vállalkozott arra, hogy több intézményben, formában képezze magát. Minden tízedik válaszadó szerzett további felsőfokú oklevelet a KJF-es tanulmányai alatt vagy azóta Ezt milyen képzési formában szerezte? Ezt milyen képzési formában szerezte? * Végzés éve BA/BSc ,4% 15,8% 16,7% 15,8% MA/MSc

23 30,8% 63,2% 16,7% 44,7% egységes és osztatlan képzés (pl. jogász, orvoskép... 7,7% 0,0% 0,0% 2,6% egyetemi hagyományos képzés 7,7% 0,0% 0,0% 2,6% főiskolai hagyományos képzés 23,1% 0,0% 0,0% 7,9% felsőfokú szakképzés ,4% 10,5% 33,3% 15,8% szakirányú továbbképzés, rezidensképzés 0,0% 0,0% 33,3% 5,3% kiegészítő, diplomás képzés, egyéb 0,0% 10,5% 0,0% 5,3% Összesen A leggyakrabban választott képzési formák a válaszadók körében az MA/MSc (44,7%) a BA/BSc (15,8%) és a felsőfokú szakképzés (15,8%). A leggyakrabban választott képzési formák a válaszadók körében az MA/MSc (45%) a BA/BSc (16%) és a felsőfokú szakképzés (16%) Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben? * Végzés éve 23

24 2.3. Részt vesz-e jelenleg Igen felsőfokú képzésben? 7,9% 12,1% 16,9% 12,3% Nem ,1% 87,9% 83,1% 87,7% Összesen A válaszadók döntő többsége (87,7%) a lekérdezéskor nem vett részt felsőfokú képzésben, bár a továbbtanulók aránya a vizsgált évek során emelkedett. A válaszadók döntő többsége a lekérdezéskor nem vett részt felsőfokú képzésben, bár a továbbtanulók aránya a vizsgált évek során emelkedett Ezt milyen szintű képzésben végzi? Ezt milyen szintű képzésben végzi? * Végzés éve BA/BSc ,0% 25,0% 13,6% 22,9% MA/MSc ,0% 50,0% 50,0% 43,8% egységes és osztatlan képzés (pl. jogász, orvoskép... 0,0% 12,5% 4,5% 6,3% főiskolai hagyományos képzés 10,0% 0,0% 0,0% 2,1% felsőfokú szakképzés

25 10,0% 0,0% 22,7% 12,5% szakirányú továbbképzés, rezidensképzés 20,0% 6,3% 4,5% 8,3% kiegészítő, diplomás képzés, egyéb 0,0% 6,3% 4,5% 4,2% Összesen A felsőfokú képzésben részt vevők főként az MA/MSc (43,8%), a BA/BSc (22,9%) és a felsőfokú szakképzés (12,5%) területén aktívak. A felsőfokú képzésben részt vevők főként az MA/MSc (44%), a BA/BSc (23%) és a felsőfokú szakképzés (13%) területén aktívak Szeretne továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi képzések valamelyikén? Felsőfokú szakképzés * Végzés éve Felsőfokú szakképzés Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben 10,9% 12,6% 10,0% 11,2% Igen, más felsőoktatási intézményben 15,5% 10,9% 16,4% 14,2% Nem szeretnék

26 Összesen 73,6% 76,5% 73,6% 74,6% Az elkövetkezendő 2-3 évben a felsőfokú szakképzés iránt mutatott érdeklődést a válaszadók negyede, de ezt csak 11,2% képzeli el a KJF-en, 14,2% más felsőoktatási intézményben szeretné. Az elkövetkezendő 2-3 évben a felsőfokú szakképzés iránt mutatott érdeklődést a válaszadók negyede, de ezt csak 11% képzeli el a KJF-en, 14% más felsőoktatási intézményben szeretné Alapképzés (BA/BSc) * Végzés éve Alapképzés (BA/BSc) Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben 3,3% 8,3% 6,5% 6,2% Igen, más felsőoktatási intézményben 6,5% 7,4% 13,9% 9,4% Nem szeretnék ,2% 84,3% 79,6% 84,4% Összesen Az elkövetkezendő 2-3 évben az alapképzés iránt mutatott érdeklődést a válaszadók 15%-a, de ezt csak 6,2% képzeli el a KJF-en, 9,4% más felsőoktatási intézményben szeretné. 26

27 Az elkövetkezendő 2-3 évben az alapképzés iránt mutatott érdeklődést a válaszadók 15%-a, de ezt csak 6% képzeli el a KJF-en, 9% más felsőoktatási intézményben szeretné Mesterképzés (MA/MSc) Összesen Mesterképzés (MA/MSc) * Végzés éve Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben 14,3% 20,2% 17,4% 17,3% Igen, más felsőoktatási intézményben 25,7% 17,4% 31,3% 24,9% Nem szeretnék ,0% 62,4% 51,3% 57,8% Az elkövetkezendő 2-3 évben a mesterképzés a válaszadók nagyjából felét érdekli, de ezt csak 17,3% képzeli el a KJF-en, 24,9% más felsőoktatási intézményben. 27

28 Az elkövetkezendő 2-3 évben a mesterképzés a válaszadók nagyjából felét érdekli, de ezt csak 17% képzeli el a KJF-en, 25% más felsőoktatási intézményben Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés Összesen Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés * Végzés éve Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben 14,7% 13,2% 13,3% 13,7% Igen, más felsőoktatási intézményben 7,8% 8,5% 11,4% 9,3% Nem szeretnék ,5% 78,3% 75,2% 77,0% Az elkövetkezendő 2-3 évben a szakirányú továbbképzés, rezidensképzés iránt is mutattak a válaszadók érdeklődést, körülbelül negyedük, közülük 13,7% képzeli el a KJF-en, 9,3% más felsőoktatási intézményben végezné. 28

29 Az elkövetkezendő 2-3 évben a szakirányú továbbképzés, rezidensképzés iránt is mutattak a válaszadók érdeklődést, körülbelül negyedük, közülük 14% képzeli el a KJF-en, 9% más felsőoktatási intézményben végezné Doktori (PhD, DLA) képzés Összesen Doktori (PhD, DLA) képzés * Végzés éve Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben 3,0% 2,8% 2,9% 2,9% Igen, más felsőoktatási intézményben 5,0% 4,7% 4,8% 4,8% Nem szeretnék ,0% 92,5% 92,4% 92,3% Az elkövetkezendő 2-3 évben a doktori képzésre tömeges igényt nem jeleztek a válaszadók kb. 8% -, de akik szeretnének tovább tanulni, kevesebben tennék ezt a KJF-en (2,9%), mint akik más intézményt választanának (4,8%). 29

30 Az elkövetkezendő 2-3 évben a doktori képzésre tömeges igényt nem jeleztek a válaszadók kb. 8% -, de akik szeretnének tovább tanulni, kevesebben tennék ezt a KJF-en (3%), mint akik más intézményt választanának (5%). Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) * Végzés éve Egységes, osztatlan képzés Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben 1,0% 2,8% 2,0% 2,0% (pl. jogász, orvosképzés) Igen, más felsőoktatási intézményben 2,1% 0,0% 3,9% 2,0% Nem szeretnék ,9% 97,2% 94,1% 96,1% Összesen Az elkövetkezendő 2-3 évben az egységes osztatlan képzésre tömeges igényt nem jeleztek a válaszadók 4% -, de akik szeretnének tovább tanulni, ugyanannyian tennék ezt a KJF-en (2,0%), mint akik más intézményt választanának. 30

31 Az elkövetkezendő 2-3 évben az egységes osztatlan képzésre tömeges igényt nem jeleztek a válaszadók 4% -, de akik szeretnének tovább tanulni, ugyanannyian tennék ezt a KJF-en (2%), mint akik más intézményt választanának ban végzettek 2.5. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? A 2008-ben végzett hallgatóink nyelvismerete angolból a legjobb, az átlag 3,46, a tudásszintet 1-5-ös skálán mérve. Németből a második legjobb az eredmény, az átlag 2,71. Franciául, olaszul, spanyolul nem tudnak a volt hallgatóink, az átlag csak 1,2 körüli. Oroszul kicsivel jobban beszélnek, itt az átlag 1, ban végzettek 31

32 A 2010-ben végzett hallgatóink nyelvismerete szintén angolból a legjobb, az átlag 3,50, a tudásszintet 1-5-ös skálán mérve. Németből a második legjobb az eredmény, az átlag 2,46. Franciául, olaszul, spanyolul, oroszul nem tudnak a volt hallgatóink, az átlag csak 1,2 körüli ban végzettek A 2012-ben végzett hallgatóink nyelvismerete is angolból a legjobb, az átlag 3,36, a tudásszintet 1-5-ös skálán mérve. Németből a második legjobb az eredmény, az átlag 2,31. Franciául és oroszul gyengébben beszélnek, itt az átlag 1,33 illetve 1,35. Olaszul, spanyolul nem tudnak a volt hallgatóink, az átlag csak 1,2 körüli. A három végzett évfolyamot együtt tekintve a következő jellemzi végzettjeinket: angol nyelvből: * Végzés éve angol nyelvből: nem ismeri ,9% 7,8% 9,3% 8,6% 2, ,1% 16,3% 14,0% 15,4% 3, ,2% 21,7% 24,8% 23,6% 4,

33 21,8% 26,4% 34,9% 27,7% nagyon jól ismeri ,0% 27,9% 17,1% 24,6% Összesen Angol nyelvből a végzettek több mint fele jó (27,7%) vagy kiváló (24,6%) tudásról számolt be, bár ez a színvonal a vizsgált éveket összehasonlítva hanyatlást mutat. Emelkedik azok aránya is, (összesítve 8,6%), akik nem ismerik a nyelvet német nyelvből: * Végzés éve német nyelvből: nem ismeri ,9% 30,9% 30,3% 29,4% 2, ,1% 25,2% 36,1% 29,1% 3, ,4% 22,8% 12,6% 16,3% 4, ,0% 8,9% 14,3% 13,0% nagyon jól ismeri ,6% 12,2% 6,7% 12,2% Összesen Német nyelvből a végzettek közel kétharmada semennyi, vagy minimális tudással rendelkezik. Az elfogadható szint stabilnak látszik 13,0% és 16,3% a vizsgált évekre vetítve, de a nyelvet nagyon jól ismerők aránya 2012-ben már csak 6,7% francia nyelvből: * Végzés éve francia nyelvből: nem ismeri ,5% 83,8% 82,0% 83,1% 2, ,7% 7,7% 8,1% 9,1% 3, ,9% 6,0% 5,4% 4,8% 4, ,0% 0,9% 3,6% 1,5% nagyon jól ismeri ,9% 1,7% 0,9% 1,5% Összesen

34 Francia nyelvből a végzettek döntő többsége (83,1%) semmi tudással nem rendelkezik. Kevesebb, mint egyötödük bír több-kevesebb ismerettel olasz nyelvből: * Végzés éve olasz nyelvből: nem ismeri ,3% 82,6% 87,9% 85,2% 2, ,3% 12,2% 10,3% 10,3% 3, ,4% 3,5% 0,9% 3,6% 4, ,0% 1,7% 0,0% 0,6% nagyon jól ismeri ,0% 0,0% 0,9% 0,3% Összesen Olasz nyelvből a végzettek döntő többsége (85,2%) semmi tudással nem rendelkezik. Kevesebb, mint egyötödük bír többkevesebb ismerettel spanyol nyelvből: * Végzés éve spanyol nyelvből: nem ismeri ,2% 82,1% 88,8% 87,6% 2, ,8% 12,5% 8,4% 9,0% 3, ,0% 3,6% 1,9% 2,2% 4, ,0% 0,0% 0,0% 0,3% nagyon jól ismeri ,0% 1,8% 0,9% 0,9% Összesen Spanyol nyelvből a végzettek döntő többsége (87,6%) semmi tudással nem rendelkezik. Kevesebb, mint egyötödük bír több-kevesebb ismerettel orosz nyelvből nem ismeri orosz nyelvből * Végzés éve

35 Összesen 2,00 3,00 4,00 nagyon jól ismeri 74,8% 79,5% 77,3% 77,2% ,3% 16,1% 12,7% 14,7% ,4% 4,5% 8,2% 6,0% ,7% 0,0% 1,8% 1,5% ,8% 0,0% 0,0% 0,6% Orosz nyelvből a végzettek háromnegyede (77,2%) semmi tudással nem rendelkezik. 14,7% bír több-kevesebb ismerettel, a nyelvet alaposabban ismerők aránya elenyésző A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? * Végzés éve 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Összesen Igen Nem ,7% 8,3% 8,5% 8,5% ,3% 91,7% 91,5% 91,5% A válaszadók, ha nem is magas arányban (8,5%), de megpróbálkoztak a külföldi tanulással. 35

36 A válaszadók nagyjából tizede próbálkozott külföldi tanulással, függetlenül a végzés évétől Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert? Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon! * Végzés éve Összesen hány Nem tanultam ,2% 18,2% 9,1% 15,2% alkalommal tanult külföldön legalább egy 54,5% 81,8% 81,8% 72,7% szemesztert? Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok 18,2% 0,0% 9,1% 9,1% időszakára gondoljon! 9, vagy több alkalommal ,1% 0,0% 0,0% 3,0% Összesen A pozitív választ adók 72,2%-a egyszer próbálkozott, többen (9,1%) kétszer is részt vettek egy szemeszter teljesítésében. 36

37 A külföldön is tanulók háromnegyede egyszer próbálkozott, kb. tizedük kétszer is részt vettek egy szemeszter teljesítésében Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert? Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert? Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon! Összesen gondoljon! * Végzés éve 2008,00 Végzés éve 2010, ,00 Együtt a 3 évfolyam Nem tanultam ,0% 81,8% 66,7% 63,6% ,0% 18,2% 33,3% 27,3% ,0% 0,0% 0,0% 3,0% ,0% 0,0% 0,0% 3,0% ,0% 0,0% 0,0% 3,0% A válaszadók közel kétharmada (63,6%) nem tanult külföldön, de kevesebbet, mint egy szemesztert, 27,3% egyszer. A válaszadók közel kétharmada nem tanult külföldön, de kevesebbet, mint egy szemesztert, egy alkalommal, a harmaduk. 37

38 Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje meg! Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon!: Tempus/Erasmus ösztöndíj * Végzés éve Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje 72,7% 50,0% 33,3% 51,4% meg! Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok Tempus/Erasmus időszakára gondoljon!: Tempus/Erasmus ösztöndíj ösztöndíj 27,3% 50,0% 66,7% 48,6% Összesen A válaszadók közül 18 fő tanult külföldön tanulmányai során. Ehhez döntő többségük, 17 fő Tempus/Erasmus finanszírozást vett igénybe. A válaszadók közül 18 fő tanult külföldön tanulmányai során. Az évek múlásával egyre többen vették igénybe a Tempus/Erasmus finanszírozási formát Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? * Végzés éve Gyakorlati helyén a későbbiekben Igen alkalmazták-e? 37,9% 43,4% 42,6% 41,2% Nem ,1% 56,6% 57,4% 58,8% Összesen

39 A gyakorlati helyek alkalmazási hajlandósága a válaszadókra vetítve 41,2%-os, tehát a hallgatók jelentős része munkához is jutott a szakmai gyakorlat megfelelő teljesítésével. A gyakorlati helyeken a válaszadók több mint 40%-át alkalmazták a későbbiekben, tehát a hallgatók jelentős része munkához is jutott a szakmai gyakorlat megfelelő teljesítésével Végzettsége megszerzése előtt (felsőfokú tanulmányi közben vagy azelőtt) végzett-e tanulmányaihoz kapcsolódó (szakmai) munkát? * Végzés éve végzett-e Igen tanulmányaihoz kapcsolódó 69,0% 65,2% 68,5% 67,5% (szakmai) munkát? Nem ,0% 34,8% 31,5% 32,5% Összesen A válaszadók több mint kétharmada (67,5%) tanulmányai közben vagy korábban, kipróbálta magát a választott szakterületen. Jelentős részük (32,5%) azonban nem szerzett ilyen tapasztalatot. 39

40 A válaszadók több mint kétharmada tanulmányai közben vagy korábban, kipróbálta magát a választott szakterületen. Harmaduk azonban nem szerzett ilyen tapasztalatot végzett-e nem szakmai munkát? * Végzés éve végzett-e nem Igen szakmai munkát? 61,6% 67,4% 64,3% 64,5% Nem ,4% 32,6% 35,7% 35,5% Összesen A válaszadók kétharmada (64,5%) tanulmányai közben vagy korábban, kipróbálta magát a munka világában. Jelentős részük (35,5%) azonban nem szerzett ilyen tapasztalatot. 40

41 A válaszadók kétharmada tanulmányai közben vagy korábban, kipróbálta magát a munka világában. Harmaduk azonban nem szerzett ilyen tapasztalatot dolgozott-e külföldön? * Végzés éve dolgozott-e Igen külföldön? 18,3% 16,7% 12,4% 15,8% Nem ,7% 83,3% 87,6% 84,2% Összesen Tanulmányai alatt vagy előtt a külföldi munkát megtapasztaltak aránya a válaszadók között 15,8%, tehát minden hatodik hallgató megpróbálkozott ezzel. 41

42 Tanulmányai alatt vagy előtt a külföldön munkát vállalt minden hatodik hallgató Melyik évben szerezte meg az abszolutóriumot (a kérdőív alapjául szolgáló szakon)? * Végzés éve 2.9. Melyik évben szerezte ,4% 2,3% 0,0% 29,5% meg az abszolutóriumot (a kérdőív alapjául szolgáló 11,0% 95,4% 0,8% 35,9% szakon)? ,6% 2,3% 99,2% 34,6% Összesen Az abszolutórium megszerzése szinte minden vizsgált évben, majdnem minden végzősnél a megfelelő időpontban teljesült Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? * Végzés éve 3.1. Ön a kérdőív alapjául főfoglalkozású diáknak, vagy ,6% 48,1% 45,7% 42,9% 42

43 szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? Összesen főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) ,4% 51,9% 54,3% 57,1% A hallgatók valamivel több, mint fele (57,1%) elsősorban főfoglalkozású dolgozónak tekintette magát; a többiek (42,9%) inkább főfoglalkozású diáknak. Tanulmányaik alatt a hallgatók 57%-a elsősorban főfoglalkozású dolgozónak tekintette magát, míg 43% inkább főfoglalkozású diáknak Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal, (szolgálati 3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal, (szolgálati jogviszonnyal)? Összesen Igen Nem jogviszonnyal)? * Végzés éve ,8% 48,1% 56,2% 57,5% ,2% 51,9% 43,8% 42,5%

44 Jelentős azon válaszadók száma (57,5%), akik munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal) rendelkeztek az abszolutórium megszerzésekor. A válaszadók 60%-a munkaviszonnyal rendelkezett már az abszolutórium megszerzésekor Hogyan jutott Ön ehhez a munkához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! * Végzés éve Hogyan jutott Ön ehhez a munkához?kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! Álláshirdetésre jelentkezett ,0% 27,0% 26,0% 25,1% Munkáltatónál jelentkezett, pl elküldte önéletrajzát 18,4% 17,5% 16,4% 17,5% Intézményi karrieriroda, állásbörze révén 1,1% 0,0% 0,0% 0,4% Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte 4,6% 4,8% 4,1% 4,5% Gyakorlati helyén alkalmazták 4,6% 3,2% 1,4% 3,1% Tanári ajánlás révén ,1% 0,0% 1,4% 0,9% Korábbi munkakapcsolat révén 18,4% 12,7% 11,0% 14,3% Egyéb személyes ismeretség révén ,4% 34,9% 34,2% 31,4% 44

45 Egyéb ,3% 0,0% 5,5% 2,7% Összesen A tanulmányaik során végzett munkához való hozzájutás leghatékonyabb eszközének a személyes kapcsolatok (31,4%) tűnnek. Ez a tényező része lehet az álláshirdetésre jelentkezés (25,1%) és a korábbi munkakapcsolat (14,3%) sikerességének is. Hatékony volt a válaszadók között az önéletrajz elküldése is (17,5%). A tanulmányaik során munkához leginkább személyes kapcsolatok (31%), álláshirdetés, (25%), önéletrajzos pályázattal (17%) és korábbi munkakapcsolat (14%) révén jutottak hallgatóink Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok feleltek meg a legjobban ennek a munkának? * Végzés éve Véleménye szerint Csak a saját (kérdőív alapjául milyen szakterületen végzett szolgáló) tanulmányai 19,8% 17,2% 11,3% 16,3% tanulmányok feleltek meg a A saját és a kapcsolódó legjobban ennek a szakterületek 52,3% 54,7% 66,2% 57,5% munkának? Egy egészen más szakterület ,6% 21,9% 14,1% 20,8% Bármilyen szakterület

46 2,3% 6,3% 8,5% 5,4% Összesen A válaszadók többsége szerint (57,5%) végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg legjobban. A válaszadók többsége szerint végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg legjobban Önnek ez a munkaviszonya... Összesen Önnek ez a munkaviszonya... * Végzés éve... állandó jellegű és határozatlan idejű volt... határozott idejű volt... alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, ,1% 90,6% 94,5% 92,9% ,4% 7,8% 4,1% 4,9% ,4% 1,6% 1,4% 2,2%

47 Jellemzően az állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyt részesítették előnyben a válaszadók, 92,9% így dolgozott. A válaszadók kilenctizede az állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozott tanulmányai alatt Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? * Végzés éve 3.3. Az abszolutórium Igen megszerzése után közvetlenül 33,3% 49,6% 32,3% 38,6% keresett-e munkát? Nem, mert már akkor is dolgoztam 62,7% 39,8% 54,6% 52,2% Nem, mert folytattam tanulmányaimat/tanulmányok at kezdtem 2,4% 6,0% 6,9% 5,1% Nem, egyéb okból ,6% 4,5% 6,2% 4,1% Összesen Az abszolutóriumot megszerzők több mint fele (52,2%) nem szorult rá, hogy munkát keressen; sokaknak (38,6%) ekkor jött el a nagy lehetőség, és azonnal éltek is vele. 47

48 Az abszolutóriumot megszerzők több mint fele már dolgozott a végzéskor, 40%-uknak munkát kellett keresnie Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? Összesen Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? * Végzés éve Azonnal, egy hónapon belül találtam 23,8% 13,8% 21,4% 18,8% Keresés után találtam ,4% 64,6% 42,9% 60,4% Még nem találtam ,8% 21,5% 35,7% 20,8% Az abszolutórium birtokában viszonylag sikeres elhelyezkedésről számoltak be a válaszadók: egy hónapnál rövidebb idő alatt 18,8%, keresés után 60,4% talált munkát. A munkát nem találók aránya azonban 2012-re 35,7%-ra emelkedett. 48

49 Az abszolutórium birtokában viszonylag sikeres elhelyezkedésről számoltak be a válaszadók: egy hónapnál rövidebb idő alatt 19%, keresés után 60% talált munkát. A munkát nem találók aránya azonban 2012-re 35,7%-ra emelkedett Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához?kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! * Végzés éve Álláshirdetésre jelentkezett ,0% 39,2% 37,0% 42,4% Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajz 17,5% 17,6% 22,2% 18,6% Intézményi karrieriroda, állásbörze révén 5,0% 2,0% 3,7% 3,4% Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte 2,5% 2,0% 3,7% 2,5% Gyakorlati helyén alkalmazták 5,0% 9,8% 0,0% 5,9% Tanári ajánlás révén ,0% 0,0% 3,7% 0,8% Korábbi munkakapcsolat révén 2,5% 2,0% 3,7% 2,5% Egyéb személyes ismeretség révén 15,0% 23,5% 25,9% 21,2% Egyéb módon

50 2,5% 3,9% 0,0% 2,5% Összesen Válaszadóink esetében a leghatékonyabb eszközzé az álláshirdetésre jelentkezés vált (42,4%). Nagy jelentőséggel bírtak a személyes ismeretségek is (21,2%). Hasznosnak bizonyult az önéletrajz küldés (18,6%). A végzés után a munkát 42%-uk álláshirdetés, 21%-uk személyes ismeretség, 19%-uk önéletrajzos pályázattal nyerte el Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? * Végzés éve Véleménye szerint Csak a saját (kérdőív alapjául milyen szakterületen végzett szolgáló) tanulmányai 15,0% 13,7% 23,1% 16,2% tanulmányok felelnek meg a A saját és a kapcsolódó legjobban ennek a munkának? szakterületek 40,0% 43,1% 46,2% 42,7% Egy egészen más szakterület ,0% 23,5% 26,9% 28,2% Bármilyen szakterület ,0% 19,6% 3,8% 12,8% Összesen

51 A válaszadók legtöbbje szerint (42,7%) végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg legjobban. A válaszadók 43%-a szerint a végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg legjobban Önnek ez a munkaviszonya Önnek ez a munkaviszonya... * Végzés éve... állandó jellegű és határozatlan idejű volt 77,5% 58,8% 74,1% 68,6%... határozott idejű volt ,0% 27,5% 18,5% 19,5%... alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas) ,5% 13,7% 7,4% 11,9% Összesen Jellemzően az állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyt részesítették előnyben a válaszadók (68,6%), de jelentős arányban (19,5%) egyeztek bele határozott idejű szerződésbe, és nem elhanyagolható az alkalmi munkaviszony jelenléte sem (11,9%). 51

52 Végzés után az állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszony 69%-ukra, határozott idejű 20%-ukra, alkalmi munkaviszony 12%-ukra jellemző Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek a jelenlegivel együtt? Ha az abszolutórium megszerzésekor már dolgozott, kérjük, azt is számítsa bele! *Végzéséve 4.1. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek a jelenlegivel együtt? Ha az abszolutórium megszerzésekor már dolgozott, kérjük, azt is számítsa bele! Egy sem ,2% 9,0% 17,8% 10,1% ,2% 46,6% 60,5% 51,4% ,4% 26,3% 14,7% 21,2% ,4% 11,3% 3,9% 9,8% ,0% 3,8% 0,8% 4,1% ,2% 2,3% 1,6% 2,3% 52

53 ,0% 0,8% 0,8% 0,5% ,6% 0,0% 0,0% 0,5% Összesen A válaszadók legtöbbje (51,4%) az abszolutórium megszerzésekor illetve azt követően első munkahelyénél tartott munkaerő-piaci életútján, de nem jelentéktelen a második (21,2%) és a harmadik (9,8%) helyen boldogulni próbálók száma sem. A 2008-ban végezetteknél 3%, a 2012-ben végzetteknél 18% a munkahellyel nem rendelkezők aránya. A válaszadók fele az abszolutórium megszerzésekor illetve azt követően az első munkahelyén dolgozik, a másodikon 21%, a harmadikon 10%. A 2008-ban végezetteknél 3%, a 2012-ben végzetteknél 18% a munkahellyel nem rendelkezők aránya Ennek a végzettségnek a megszerzése óta volt-e munkanélküli? Kérjük, hogy a hivatalosan nem regisztrált, ám munka nélkül, állás keresésével töltött időszakokra is gondoljon! * Végzés éve 4.2. Ennek a végzettségnek Igen a megszerzése óta volt-e 38,1% 40,6% 30,2% 36,3% munkanélküli? Kérjük, hogy Nem a hivatalosan nem regisztrált, ám munka nélkül, állás keresésével töltött időszakokra is 61,9% 59,4% 69,8% 63,7% gondoljon! Összesen

54 A válaszadók jelentős része (36,3%) rövidebb-hosszabb ideig megtapasztalta a munkanélküliséget. Minden harmadik válaszadó rövidebb-hosszabb ideig volt már munkanélküli Volt ezek közt regisztrált munkanélküli időszak? * Végzés éve Volt ezek közt igen regisztrált munkanélküli 83,3% 74,1% 47,5% 69,7% időszak? nem ,7% 25,9% 52,5% 30,3% Összesen A munkanélkülieken belül nagy részük (69,7%) volt regisztrált munkanélküli is. A regisztrálási hajlandóság a vizsgált évek során csökkenni látszik. 54

55 Akik voltak már munka nélkül, háromból két ember regisztráltatta is magát. A regisztrálási hajlandóság a vizsgált évek során csökkenni látszik A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően tanult-e hosszabb-rövidebb 4.3. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően tanult-e hosszabbrövidebb ideig külföldön? ideig külföldön? * Végzés éve Igen ,8% 3,0% 2,3% 3,4% Nem ,2% 97,0% 97,7% 96,6% Összesen A külföldön történő továbbtanulás nem jellemző, de 3,4%-a a válaszadóknak részt vett benne. 55

56 A külföldön történő továbbtanulás csupán 3%-os A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? (Kérjük, az esetleges jelenleg zajló külföldi munkavégzésére is gondoljon!) * Végzés éve 4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabbrövidebb ideig külföldön?(kérjük, az esetleges jelenleg zajló külföldi munkavégzésére is gondoljon!) Igen ,7% 8,3% 4,6% 7,2% igen, jelenleg is külföldön dolgozom 7,9% 4,5% 5,4% 5,9% Nem ,5% 87,2% 90,0% 86,9% Összesen A végzés után a külföldi munkavállalási kedv a válaszok alapján érezhető, 13,1% szánta rá magát végzettsége birtokában, hogy más országban próbálkozzon, de 2008-hoz képest visszaesés látható. 56

57 A végzés óta a válaszadók 7-7%-a dolgozott, vagy jelenleg is dolgozik külföldön hoz képest visszaesés látható Ez a munka/ezek a munkák kapcsolódtak-e a felsőfokú végzettségéhez? * Végzés éve Ez a munka/ezek a Igen, teljes mértékben ,8% 11,8% 15,4% 17,6% munkák kapcsolódtak-e a felsőfokú végzettségéhez? Részben ,6% 29,4% 46,2% 41,2% Nem ,6% 58,8% 38,5% 41,2% Összesen Az adatokból látható, hogy a munka gyakran (41,2%) csak részben, vagy nem (41,2%) kapcsolódott a felsőfokú végzettséghez. Csak a mintában szereplők 17,6%-a nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben. 57

58 A külföldi munka 41-41%-ban csak részben, vagy egyáltalán nem kapcsolódott a felsőfokú végzettséghez. Csak 18%-uk dolgozik/dolgozott a szakmájában Tervez-e (további) külföldi munkavállalást az elkövetkező 5 évben? * Végzés éve 4.5. Tervez-e (további) Igen külföldi munkavállalást az 26,8% 35,3% 36,9% 33,1% elkövetkező 5 évben? Nem ,8% 31,6% 40,8% 40,3% Nem tudom eldönteni ,4% 33,1% 22,3% 26,7% Összesen A válaszadók csak kevesebb, mint fele (40,3%) zárkózik el a külföldi munkavállalástól a következő öt évben; egyharmaduk (33,1%) kifejezetten erre készül, 26,7% még nem döntött. 58

59 A válaszadók harmada tervez a következő évben külföldi munkavállalást, 40% nem, 27% nem tudja eldönteni. A külföldi munkavállalás terve az évek során növekedést mutat, 2008 és 2012 között 10 százalékponttal nőtt (27-ről 37%-ra) Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? Kérjük, a leginkább jellemzőt jelölje meg! * Végzés éve Végzés éve státusza?kérjük, a leginkább jellemzőt jelölje meg! Együtt a 3 Alkalmazott ,4% 70,7% 70,0% 72,3% Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó, (szellemi sza... 7,1% 3,0% 3,1% 4,4% Vállalkozó ,1% 5,3% 0,8% 3,1% Munkanélküli ,9% 8,3% 11,5% 7,9% Nappali tagozaton tanuló diák ,8% 4,5% 8,5% 4,6% GYES-en, GYED-en (GYETen) van 7,9% 6,0% 4,6% 6,2% Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott) ,8% 2,3% 1,5% 1,5% Összesen

60 Jelenleg a válaszadók túlnyomó többsége (72,3%) alkalmazott. A gyesen lévők aránya (6,2%) csökkenő tendenciát mutat, azonban a vizsgált években a munkanélkülieké (7,9%) növekedett: 2008-as végzők 4%-a, 2012-ben végzők 12%-a Milyen beosztásban dolgozik? * Végzés éve Milyen beosztásban Felső vezető dolgozik? 4,2% 0,0% 13,2% 5,7% Középvezető ,5% 18,1% 18,7% 16,7% Alsó vezető ,3% 6,4% 4,4% 6,4% Beosztott diplomás ,9% 36,2% 37,4% 40,6% Beosztott nem diplomás foglalkozás 26,0% 39,4% 26,4% 30,6% Összesen A dolgozók legtöbbje (40,6%) beosztott diplomás. A különböző szintű vezetők együttesen sem teszik ki a válaszadók egyharmadát, 30,6% százalék pedig diplomához nem kötött, beosztott foglalkozást végez. 60

61 A dolgozók 41%-a beosztott diplomás. Az alsó-, közép-, vagy felsővezetők aránya 29%, diplomához nem kötött beosztott 31% Munkaerő-piaci részvétel * Végzés éve 5.2. Munkaerő-piaci részvétel Jelenleg (is) dolgozik ,3% 86,9% 87,8% 89,7% Sose dolgozott ,0% 1,6% 4,3% 1,9% Most nem dolgozik, de már volt munkahelye 5,7% 11,5% 7,8% 8,4% Összesen A válaszadók túlnyomó többsége (89,7%) dolgozott a felmérés időpontjában. A válaszadók kilenctizede dolgozott a felmérés időpontjában. 61

62 Az alábbiakban a jelenlegi fő munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket teszünk fel. Kérjük, ha több dolgot is csinál, akkor válassza ki, hogy melyiket tekinti a fő foglalkozásának, és a következőkben erre a tevékenységére és munka... * Végzés éve Az alábbiakban a jelenlegi fő munkaviszonyával... állandó jellegű és határozatlan idejű ,2% 91 85,8% 92 92,0% ,7% kapcsolatos kérdéseket... határozott idejű ,1% 8,5% 7,0% teszünk fel. Kérjük, ha több 7,2% dolgot is csinál, akkor... alkalami, vagy megbízás válassza ki, hogy melyiket jellegű (tiszteletdíjas,... tekinti a fő foglalkozásának, és a következőkben erre a tevékenységére és munka... Összesen 2,6% 5,7% 1,0% 3,1% A válaszadók döntően állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyban dolgoztak (89,7%). 7,2% vállalkozott határozott idejű szerződésre, a megbízás jellegű munka elenyésző arányú (3,1%). A válaszadók kilenctizede állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozik, 7% határozott idejű szerződéssel, 3% megbízásos jelleggel. 62

63 5.4. Ön köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő... állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja, vagy 5.4. Ön... * Végzés éve ,6% 17,1% 36,0% 27,5% ,7% 9,5% 3,0% 7,2%... más helyen dolgozik ,7% 73,3% 61,0% 65,3% Összesen A válaszadók egyharmada köthető a közszférához, többségük (65,3%) más helyen dolgozik. Minden harmadik válaszadó a közszférában dolgozik, kétharmaduk más helyen Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, 5.7. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív megszerzett készségeket? Osztályozzon 1-től 5-ig! * Végzés éve Egyáltalán nem ,4% 19,8% 11,0% 16,2% 2,

64 alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? Osztályozzon 1-től 5-ig! 17,4% 25,5% 25,0% 22,4% 3, ,7% 23,6% 26,0% 26,2% 4, ,2% 17,0% 22,0% 16,8% Teljes mértékben ,3% 14,2% 16,0% 18,4% Összesen A tanulmányok során megszerzett tudást, készségeket a válaszadók több mint egyharmada (35,2%) sikeresen használja. Valamivel többen (38,6%) nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben. A tanulmányok során megszerzett tudást a válaszadók egyharmada sikeresen használja, ugyanakkor kb. 40%-uk egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? * Végzés éve 5.8. Véleménye szerint Csak a saját (kérdőív alapjául milyen szakterületen végzett szolgáló) tanulmányok 15,8% 9,6% 11,1% 12,3% tanulmányok felelnek meg a A saját és a kapcsolódó legjobban ennek a munkának? szakterületek 51,8% 55,8% 64,6% 57,1% Egy egészen más szakterület

65 Összesen Bármilyen szakterület 24,6% 25,0% 17,2% 22,4% ,9% 9,6% 7,1% 8,2% A válaszadók többsége szerint (57,1%) végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg legjobban. A válaszadók 57%-a szerint a végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg legjobban Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi munkájának? * Végzés éve 5.9. Véleménye szerint PhD ,7% 0,0% 0,0% 0,6% milyen szintű képzettség felel Egyéb posztgraduális képzés meg legjobban jelenlegi 0,9% 1,9% 2,0% 1,6% munkájának? Egyetemi diploma/ma/msc végzettség 16,5% 16,2% 24,0% 18,8% Főiskolai diploma/ba/bsc végzettség 53,9% 47,6% 46,0% 49,4% Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget 27,0% 34,3% 28,0% 29,7% 65

66 Összesen A válaszadók legtöbbje (49,4%) azt gondolja, munkájához a főiskolai diploma/ba/bsc képzettség a megfelelő, de 29,7% úgy ítéli meg, munkája nem igényel felsőfokú végzettséget. A válaszadók fele gondolja, hogy munkájához a főiskolai képzettség a megfelelő, egyharmaduk szerint a munkájuk nem igényel felsőfokú végzettséget Az Ön munkahelye... * Végzés éve Az Ön munkahelye teljes mértékben Összesen állami/önkormányzati tulajdonú,... részben állami, részben magán tulajdonú, vagy... teljes mértékben magántulajdonú 39,5% 23,6% 40,0% 34,4% ,3% 9,4% 7,0% 7,2% ,3% 67,0% 53,0% 58,4%

67 A válaszadók nagyobb része (58,4%) magántulajdonú munkahelyen dolgozik. Egyharmaduk (34,4%) állami vagy önkormányzati területen, ritkábban (7,2%) vegyes tulajdonviszonyok mellett. A válaszadók 58%-a magántulajdonú, egyharmada állami vagy önkormányzati, 7%-a vegyes tulajdonú munkahelyen dolgozik Az Ön munkahelye... * Végzés éve Az Ön munkahelye teljes mértékben magyar tulajdonú 70,2% 68,9% 70,7% 69,9%... részben magyar tulajdonú ,9% 6,6% 5,1% 6,6%... teljes mértékben külföldi tulajdonú 21,9% 24,5% 24,2% 23,5% Összesen A munkahely tulajdonlását illetően a teljesen magyar vezet 69,9%-kal, a tisztán külföldi kevesebb, mint negyedét teszi ki a válaszadók munkahelyeinek. A részben magyar tulajdonú jogállás nem meghatározó (6,6%). 67

68 Végzettjeink munkahelye 70% esetében teljesen magyar, 25%-nál tisztán külföldi, 7% esetében vegyes Megközelítőleg hány fő dolgozik az Ön cégénél? Kérjük, a teljes legnagyobb munkavállalói létszámot jelölje meg, több telephellyel rendelkező cég esetén pl. az anyavállalat összesített létszámát! * Végzés éve Megközelítőleg hány fő Önfoglalkoztató vagyok ,1% 2,8% 2,0% 3,7% dolgozik az Ön 2-9 fő cégénél?kérjük, a teljes 9,6% 21,7% 11,0% 14,0% legnagyobb munkavállalói fő létszámot jelölje meg, több 23,5% 26,4% 21,0% 23,7% telephellyel rendelkező cég fő ,2% 14,2% 32,0% 23,7% esetén pl. az anyavállalat fő összesített létszámát! 15,7% 15,1% 15,0% 15,3% 1000 fő, vagy afölött ,0% 19,8% 19,0% 19,6% Összesen A válaszadók közel fele fős (23,7%), vagy főt foglalkoztató (23,7%) cégnél dolgozik fő, vagy afölötti létszámot 19,6% jelölt meg. Az önfoglalkoztatás ritka (3,7%). 68

69 A válaszadók közel fele kis és középvállalatoknál, 20%-uk nagyvállalatoknál dolgozik. Az önfoglalkoztatás ritka, 4%-os Kérjük, az alábbi listából válassza ki munkahelye ágazatát! Kérjük, az alábbi listából válassza ki munkahelye ágazatát! * Végzés éve Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1,7% 0,0% 0,0% 0,6% Feldolgozóipar (pl élelmiszer, ruházat, építőanya... 4,3% 10,4% 4,0% 6,3% Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0,9% 0,0% 2,0% 0,9% Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelés, hulladék 0,9% 0,9% 0,0% 0,6% Építőipar ,0% 2,8% 0,0% 0,9% Kereskedelem, gépjárműjavítás (minden nagy- és kis... 6,1% 9,4% 3,0% 6,3% Szállítás, raktározás (pl vasúti, közúti, légi... 0,0% 1,9% 1,0% 0,9% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 8,7% 12,3% 13,1% 11,3% Információ, kommunikáció (pl. távközlés, számít... 10,4% 7,5% 5,1% 7,8% Pénzügyi, biztosítási

70 tevékenység 9,6% 9,4% 6,1% 8,4% Ingatlanügyletek (pl. ingatlan adás-vétele, ügynökség) 0,9% 0,9% 0,0% 0,6% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (pl. piackutatás 2,6% 1,9% 1,0% 1,9% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékeny... 0,9% 5,7% 5,1% 3,8% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 7,0% 7,5% 3,0% 5,9% Oktatás ,5% 6,6% 29,3% 19,7% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2,6% 3,8% 9,1% 5,0% Művészet, szórakoztatás, szabadidő (pl. múzeum, sz... 2,6% 7,5% 7,1% 5,6% Egyéb szolgáltatás (pl. érdekképviselet, szakszerve ,6% 0,0% 3,0% 1,9% Egyéb, éspedig ,8% 11,3% 8,1% 11,6% Összesen A legtöbb válaszadó az oktatás (19,7%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (11,3%) a pénzügyi, biztosítási tevékenység (8,4%) ágazatban dolgozik. 11,06% sorolta magát az egyéb kategóriába Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését! (Azét a települését, ahol munkavégzésének többsége zajlik!) Ön külföldön (nem Magyarországon) dolgozik? * Végzés éve Kérjük, tüntesse fel Igen munkahelye települését! 8,7% 9,4% 9,0% 9,0% (Azét a települését, ahol Nem munkavégzésének többsége zajlik!) Ön külföldön (nem Magyarországon) dolgozik? 91,3% 90,6% 91,0% 91,0% Összesen A külföldön dolgozó válaszadók aránya a vizsgált években jelentősen nem változott, a 10%-hoz közelít. 70

71 A külföldön nagyjából minden tízedik végzettünk dolgozik, független az érték a végzés évétől Mennyi volt az előző hónapban / az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző, normál fizetést kapott, a főállásából származó havi nettó (adózás utáni) keresete? (Kérjük, az összeget ezer forintban adja meg! Amennyiben az összeg 999 ezer forint feletti, kérjük, 999-et tüntessen fel!) NETTÓ, Ezer Ft/hónap Végzés éve Együtt a évfolyam Nincs válasz (fő) Van válasz (fő) Együtt (fő) Nettó átlagkereset (E Ft/hó) A három vizsgált évben a válaszok nem tükröznek számottevő változást a nettó átlagkeresetet illetően, ez Ft. 71

72 A havi nettó átlagkereset értelemszerűen a legrégebben végzettek esetében a legmagasabb, 178 E Ft. A három végzős évfolyam esetében az átlagkereset 174 E Ft Van-e Önnek mellékállása, másodállása? * Végzés éve Van-e Önnek Igen mellékállása, másodállása? Nem Összesen ,3% 7,6% 17,2% 12,3% ,7% 92,4% 82,8% 87,7% A mellékállás, másodállás vállalása nem tömeges, de minden tízedik válaszadó (12,3%) beszámolt erről. 72

73 A mellékállása, másodállása minden tizedik válaszadónak van Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? * Végzés éve Véleménye szerint Csak a saját (kérdőív alapjául milyen szakterületen végzett szolgáló) tanulmá... 42,9% 37,5% 16,7% 30,0% tanulmányok felelnek meg a A saját és a kapcsolódó legjobban ennek a munkának? szakterületek 35,7% 12,5% 61,1% 42,5% Egy egészen más szakterület ,4% 37,5% 11,1% 20,0% Bármilyen szakterület ,0% 12,5% 11,1% 7,5% Összesen A mellékállások tekintetében a saját, illetve a kapcsolódó szakterületek fontosak a válaszadók közel háromnegyede szerint. 73

74 A mellékállásában a saját, illetve a kapcsolódó szakterületét használja a válaszolók háromnegyede Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi mellékállású munkájának? * Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi mellékállású munkájának? Végzés éve Egyéb posztgraduális képzés ,0% 0,0% 5,6% 2,5% Egyetemi diploma/ma/msc végzettség 14,3% 37,5% 38,9% 30,0% Főiskolai diploma/ba/bsc végzettség 42,9% 12,5% 33,3% 32,5% Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget 42,9% 50,0% 22,2% 35,0% Összesen A képzettség szintjét illetően fontos a diploma, de a válaszadók 35,0% szerint nem feltétel. 74

75 Mellékállásához minden harmadik válaszolónak fontos a diploma, ugyanekkora arányban nem feltétel, és szintén harmaduknak egyetemi végzettség az elvárás Másodállásából / mellékállásából mennyi havi nettó keresete származott az előző hónapban? (Nettó, Ezer Ft / hónap) Végzés éve Együtt a 3 évfolyam Nincs válasz (fő) Van válasz (fő) Együtt (fő) Nettó átlagkereset (E Ft/hó) mellékállásból Ebben a kérdésben rendkívül kevés a tényleges válaszadó (29 fő), így az eredmény nem igazán általánosítható. A másodállásból szerzett havi nettó kereset a régebben végzett évfolyamoknál kb. duplája a frissebb diplomásokénak: a 2008-ban és 2010-ben végzetteknél 65 E Ft, míg a 2012-ben végzetteknél 35 E Ft. A három vizsgált évfolyam együttes nettó átlagkeresete a mellékállásából, 53 E Ft. 75

76 A másodállásból szerzett havi nettó kereset a régebben végzett évfolyamoknál kb. duplája a frissebb diplomásokénak és 2010-ben végzetteknél 65 E Ft, míg a 2012-ben végzetteknél 35 E Ft. A három vizsgált évfolyam együttes nettó átlagkeresete a mellékállásából, 53 E Ft. Elégedettség a munkával: 2008-ban végzettek A 2008-ban végzett válaszadók a főállású munkahelyük egyes jellemzőivel való elégedettségét vizsgálva, legkevésbé az anyagi javadalmazás felel meg a válaszadóknak (2,4-os átlag az 1-4-es skálán), míg legjobban a munka szakmai, tartalmi része (3-as átlag az 1-4-es skálán). Viszonylag magas, 3-as körüli érték adódott még a munka tárgyi-, személyi körülményeire. Kevésbé vannak megelégedve (2,6-os átlag az 1-4-es skálán) a munka megbecsültségével, kicsit jobban (2,7-es átlag) a szakmai előmenetellel. Összességében 2,9-es átlag adódott a munkával való elégedettségre az 1-4-es skálán a 2008-ban végzett évfolyamra. 76

77 2010-ban végzettek A 2010-ban végzett válaszadók a főállású munkahelyük egyes jellemzőivel való elégedettségét vizsgálva, legkevésbé az anyagi javadalmazás felel meg a válaszadóknak (2,5-os átlag az 1-4-es skálán), míg legjobban a munka szakmai, tartalmi része (3-as átlag az 1-4-es skálán). Viszonylag magas, 2,9-es körüli érték adódott még a munka tárgyi-, személyi körülményeire. Kevésbé vannak megelégedve (2,6-os átlag az 1-4-es skálán) a szakmai előmenetellel, kicsit jobban (2,7-es átlag) a munka megbecsültségével. Összességében 2,9-es átlag adódott a munkával való elégedettségre az 1-4-es skálán a 2010-ban végzett évfolyamra ban végzettek A 2010-ban végzett válaszadók a főállású munkahelyük egyes jellemzőivel való elégedettségét vizsgálva, legkevésbé az anyagi javadalmazás felel meg a válaszadóknak (2,42-os átlag az 1-4-es skálán), míg legjobban a munka tárgyi feltételeivel (3-as átlag az 1-4-es skálán). Viszonylag magas, 2,9-es körüli érték adódott még a munka személyi 77

78 körülményeire és a szakmai-tartalmi részére. Kevésbé vannak megelégedve (2,6-os átlag az 1-4-es skálán) a munka presztizsével, megbecsültségével, kicsit jobban (2,7-es átlag) a szakmai előmenetellel. Összességében 2,9-es átlag adódott a munkával való elégedettségre az 1-4-es skálán a 2010-ban végzett évfolyamra. Mindhárom évfolyam hasonló elégedettséget mutat a munkája kapcsán (2,9-es átlag az 1-4-es skálán), legkevésbé az anyagiakkal (2,4-2,5 körüli átlagok), leginkább a szakmaisággal és a tárgyi feltételekkel (2,9-3 körüli átlagok az 1-4-es skálán) Mennyire elégedett főállású munkájával a munka szakmai, tartalmi része szempontjából? Végzés éve Mennyire elégedett Teljesen elégedetlen főállású munkájával a munka 2,6% 6,7% 6,1% 5,0% szakmai, tartalmi része Elégedetlen szempontjából? 19,3% 17,1% 21,4% 19,2% Elégedett ,5% 48,6% 48,0% 50,2% Teljesen elégedett ,6% 27,6% 24,5% 25,6% Összesen A válaszadók háromnegyede szakmai szempontból elégedett (50,2%) vagy teljesen elégedett (25,6%) főállású munkájával. 78

79 A válaszadók háromnegyede szakmai szempontból elégedett (50%) vagy teljesen elégedett (25%) főállású munkájával Mennyire elégedett főállású munkájával a szakmai előmenetel, karrierépítés szempontjából? * Végzés éve Mennyire elégedett Teljesen elégedetlen főállású munkájával a 12,3% 17,1% 12,2% 13,9% szakmai előmenetel, Elégedetlen karrierépítés szempontjából? 28,1% 21,0% 28,6% 25,9% Elégedett ,6% 42,9% 36,7% 39,4% Teljesen elégedett ,1% 19,0% 22,4% 20,8% Összesen A válaszadók több mint fele karrierépítés szempontjából elégedett (39,4%) vagy teljesen elégedett (20,8%) főállású munkájával. Magas az elégedetlenek (25,9%) és a teljesen elégedetlenek (13,9%) aránya. A válaszadók több mint fele karrierépítés szempontjából elégedett (39%) vagy teljesen elégedett (21%) főállású munkájával. Magas az elégedetlenek (26%) és a teljesen elégedetlenek (14%) aránya. 79

80 Mennyire elégedett főállású munkájával a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége szempontjából? * Végzés éve Mennyire elégedett Teljesen elégedetlen főállású munkájával a munka 14,2% 12,4% 12,4% 13,0% presztízse, társadalmi Elégedetlen megbecsültsége szempontjáb 30,1% 22,9% 34,0% 28,9% ól? Elégedett ,1% 44,8% 35,1% 39,4% Teljesen elégedett ,7% 20,0% 18,6% 18,7% Összesen A válaszadók több mint fele a társadalmi megbecsültség szempontjából elégedett (39,4%) vagy teljesen elégedett (18,7%) főállású munkájával. Magas az elégedetlenek (28,9%) és a teljesen elégedetlenek (13,0%) aránya. A válaszadók több mint fele a társadalmi megbecsültség szempontjából elégedett (39%) vagy teljesen elégedett (19%) főállású munkájával. Viszonylag magas az elégedetlenek (29%) és a teljesen elégedetlenek (13%) aránya Mennyire elégedett főállású munkájával a jövedelem és juttatások szempontjából? * Végzés éve 80

81 Mennyire elégedett főállású munkájával a jövedelem és juttatások szempontjából? Összesen Teljesen elégedetlen Elégedetlen Elégedett Teljesen elégedett ,8% 14,3% 12,4% 16,8% ,7% 32,4% 45,4% 35,8% ,5% 39,0% 29,9% 33,9% ,0% 14,3% 12,4% 13,6% A válaszadók kevesebb, mint fele a jövedelem szempontjából elégedett (33,9%) vagy teljesen elégedett (13,6%) főállású munkájával. Magas az elégedetlenek (35,8%) és a teljesen elégedetlenek (16,8%) aránya. A válaszadók kevesebb, mint fele (48%) a jövedelem szempontjából elégedett (34%) vagy teljesen elégedett (14%) főállású munkájával. Az anyagiak terén magasabb az elégedetlenek (36%) és a teljesen elégedetlenek (17%) együttes aránya (53%) Mennyire elégedett főállású munkájával a munka személyi körülményei szempontjából? Mennyire elégedett főállású munkájával a munka személyi körülményei szempontjából? * Végzés éve Teljesen elégedetlen ,4% 6,7% 4,1% 5,1% Elégedetlen ,2% 15,4% 20,6% 18,7% 81

82 Elégedett ,2% 52,9% 53,6% 51,4% Teljesen elégedett ,2% 25,0% 21,6% 24,8% Összesen A válaszadók háromnegyede a személyi körülmények szempontjából elégedett (51,4%) vagy teljesen elégedett (24,8%) főállású munkájával. Alacsony az elégedetlenek (18,7%) és a teljesen elégedetlenek (5,1%) aránya. A válaszadók háromnegyede a személyi körülmények szempontjából elégedett (51%) vagy teljesen elégedett (25%) főállású munkájával. Alacsony az elégedetlenek (19%) és a teljesen elégedetlenek (5%) aránya Mennyire elégedett főállású munkájával a munka tárgyi körülményei szempontjából? * Végzés éve Mennyire elégedett Teljesen elégedetlen ,4% 5,7% 5,1% 5,1% főállású munkájával a munka tárgyi körülményei Elégedetlen ,6% 24,8% 18,4% 20,6% szempontjából? Elégedett ,4% 49,5% 53,1% 50,9% Teljesen elégedett ,5% 20,0% 23,5% 23,4% Összesen

83 A válaszadók közel háromnegyede a tárgyi körülmények szempontjából elégedett (50,9%) vagy teljesen elégedett (23,4%) főállású munkájával. Nem elhanyagolható azonban az elégedetlenek (20,6%) és a teljesen elégedetlenek (5,1%) aránya. A válaszadók közel háromnegyede a tárgyi körülmények szempontjából elégedett (51%) vagy teljesen elégedett (23%) főállású munkájával. Nem elhanyagolható azonban az elégedetlenek (21%) és a teljesen elégedetlenek (5%) aránya Mennyire elégedett főállású munkájával a munka összességét tekintve? * Végzés éve Mennyire elégedett Teljesen elégedetlen főállású munkájával a munka 1,8% 3,8% 3,1% 2,8% összességét tekintve? Elégedetlen ,7% 19,0% 19,4% 20,8% Elégedett ,8% 63,8% 66,3% 62,8% Teljesen elégedett ,8% 13,3% 11,2% 13,6% Összesen A válaszadók nagy többsége összességében elégedett (62,8%) vagy teljesen elégedett (13,6%) főállású munkájával. Nem elhanyagolható azonban az elégedetlenek (20,8%) aránya. 83

84 7.1. Az Ön neme? * Végzés éve 2008,00 Végzés éve 2010, ,00 Együtt 7.1. Az Ön neme? Férfi ,0% 18,8% 20,0% 20,3% Nő ,0% 81,2% 80,0% 79,7% Összesen A válaszadó nők aránya (79,7%) valamennyi vizsgált évben magasan meghaladja a férfiakét (20,3%) Mi az Ön hivatalos családi állapota? 7.3. Mi az Ön hivatalos Egyedülálló családi állapota? Élettársi vagy tartós együttélési kapcsolatban él Házas Elvált Özvegy Összesen * Végzés éve ,6% 37,6% 38,0% 34,4% ,0% 31,6% 27,9% 27,2% ,5% 22,6% 31,0% 33,2% ,9% 6,0% 3,1% 4,4% ,0% 2,3% 0,0% 0,8% A válaszadók nagyobb része házas (33,2%) vagy tartós kapcsolatban él (27,2%), de magas az egyedülállók (34,4%) és az elváltak (4,4%) együttes aránya is. 84

85 7.4. Van-e 18 év alatti gyermeke? * Végzés éve 7.4. Van-e 18 év alatti Van gyermeke? 35,7% 23,7% 16,3% 25,1% Nincs ,3% 76,3% 83,7% 74,9% Összesen év alatti gyermeke, minden negyedik válaszadónak (25,1%) van. 85

86 . 18 év alatti gyermeke, minden negyedik válaszadónak van Milyen településen lakott Ön 14 éves korában? Ez a település külföldön (nem Magyarországon) van? * Végzés éve 7.5. Milyen településen Igen lakott Ön 14 éves 4,0% 2,3% 6,3% 4,1% korában?ez a település Nem külföldön (nem Magyarországon) van? 96,0% 97,7% 93,7% 95,9% Összesen éves korában kevés válaszadó (4,1%) lakott külföldi településen. 86

87 14 éves korában a válaszadó 4%-a lakott külföldön, 96%-a hazánkban Milyen településen él Ön jelenleg? (Arra a településre gondoljon, ahol ténylegesen, életvitelszerűen él!) Ez a település külföldön (nem Magyarországon) van? 7.6. Milyen településen él Ön jelenleg?(arra a településre gondoljon, ahol ténylegesen, életvitelszerűen él!)ez a település külföldön (nem Magyarországon) van? Összesen Igen Nem * Végzés éve ,9% 10,5% 8,6% 9,0% ,1% 89,5% 91,4% 91,0% A felmérés idején már majdnem minden tízedik válaszadó (9,0%) élt külföldön. Az életvitelszerűen külföldön tartózkodók aránya 2010-ben végzettek esetében a legmagasabb, átlépi a 10 %-os határt. 87

88 A felmérés idején már majdnem minden tízedik válaszadó élt külföldön. A külföldön lakók aránya 2010-ben végzetteknél a legmagasabb, több mint 10 % Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? * Végzés éve 7.7. Milyen típusú Gimnázium hagyományos osztályos 48,0% 52,6% 52,7% 51,2% középiskolai osztályban 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) szerzett érettségit? középiskola 7,1% 14,3% 11,6% 11,1% Szakközépiskola ,9% 33,1% 32,6% 36,8% Egyéb ,0% 0,0% 3,1% 1,0% Összesen Az érettségi megszerzése döntően a hagyományos iskolaszerkezetben történt; 51,2% gimnázium, 36,8% szakközépiskola arányban. A gimnázium aránya folyamatosan nőtt a szakközépiskolával szemben a vizsgált években; 2012-ben megjelent az egyéb kategória is. 88

89 Az érettségit 51%-uk gimnáziumban, 37%-uk szakközépiskolában szerezte Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? 7.8. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? * Végzés éve Legfeljebb 8 általános ,6% 5,3% 5,5% 5,4% Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) 32,5% 24,8% 25,8% 27,6% Szakközépiskola, technikum ,6% 24,8% 23,4% 24,3% Gimnázium ,7% 7,5% 9,4% 8,5% Főiskola ,5% 17,3% 18,8% 17,8% Egyetem, tudományos fokozat ,3% 20,3% 12,5% 14,5% Nem tudja, nem ismerte, nem élt ,8% 0,0% 4,7% 1,8% Összesen

90 A középiskolás korba lépés idején legtöbb válaszadó (27,6%) édesapja szakmunkás végzettségű volt. Jelentős a szakközépiskolát, technikumot végzett apák száma is (24,3%). Ha összeadjuk az értelmiségi indíttatást sugalló számokat (gimnázium 8,5%, főiskola 17,8%, egyetem 14,5%), a hallgatók 40,8%-át fedi le. Az apák szakmunkás végzettsége különösen 2008-ban volt kiugró arányú. Egyenletes növekedést mutat a főiskolát végzettek aránya. Ennél is magasabb volt 2010-ben az egyetemi végzettségűeké. A 8 általános stabilan nem jellemző. A válaszadók édesapjának legmagasabb iskolája leggyakrabban szakmunkásképző (28%), szakközépiskola (24%). Az értelmiségi (gimnázium, főiskola, egyetem) apák aránya a hallgatók 41%-át fedi le Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? * Végzés éve 7.9. Mi volt az Ön Legfeljebb 8 általános ,2% 9,8% 10,9% 10,3% édesanyjának legmagasabb Szakmunkásképző, szakiskola iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? (érettségi nélkül) 20,5% 11,3% 14,8% 15,5% Szakközépiskola, technikum

91 Összesen Gimnázium Főiskola Egyetem, tudományos fokozat Nem tudja, nem ismerte, nem élt 22,0% 27,1% 25,0% 24,7% ,6% 21,8% 22,7% 22,7% ,1% 21,8% 21,1% 20,4% ,7% 8,3% 4,7% 5,9% ,8% 0,0% 0,8% 0,5% A középiskolás korba lépés idején a válaszadók édesanyja leggyakrabban szakközépiskolai, technikumi végzettséggel rendelkezett (24,7%). Jelentős a gimnáziumot (22,7%) és a főiskolát (20,4%) végzettek aránya is. A szakmunkások aránya alacsonyabb (15,5%) mint az apáknál, az egyetemi diplomásoké (5,9%) szintén. Magasabb a legfeljebb 8 általánost kijártak aránya, 10.3%. Az anyák szakközépiskolai, technikumi végzettsége különösen 2010-ben volt kiugró arányú. A gimnáziumot végzettek aránya stabilan jelentős, a főiskolai diplomások jelenléte szintén számottevő, de nem egyenletes. A válaszadók édesanyjának legmagasabb iskolája leggyakrabban szakközépiskola (25%). Az értelmiségi (gimnázium, főiskola, egyetem) anyák aránya a hallgatók 68%-át fedi le Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét akkor, amikor Ön 14 éves volt? * Végzés éve 91

92 7.10. Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét akkor, amikor Ön Az átlagosnál sokkal jobb Végzés éve 2008, , ,00 Együtt a 3 évfolyam éves volt? 5,6% 3,0% 7,0% 5,2% Az átlagosnál valamivel jobb ,0% 29,3% 30,2% 26,3% Nagyjából átlagos ,8% 48,9% 43,4% 49,0% Az átlagosnál valamivel rosszabb ,3% 11,3% 14,0% 13,1% Az átlagosnál sokkal rosszabb ,3% 7,5% 5,4% 6,4% Összesen A válaszadók csaknem fele (49,0%) úgy emlékezik vissza, hogy átlagos körülmények között éltek. Ennél valamivel jobb helyzetről számolt be több, mint egynegyedük (26,3%); a szélsőségesen jó vagy rossz minősítés nem jellemző. A válaszadók nagy többsége családja anyagi helyzetét átlagosnak jelölte. Közülük a 2008-ban végzettek ítélték legmagasabb arányban azt, hogy családjuk anyagi helyzete átlagos volt 14 éves korukban. 92

93 A válaszadók fele átlagos körülmények között élt 14 éves korában. Ennél valamivel jobb helyzetről számolt be egynegyedük Van-e a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? Kérjük, ne a végzettség szintjére, hanem az esetleges szakmai kapcsolódásra gondoljon! Kérjük, a szülői és nagyszülői * Végzés éve Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolód... 4,0% 2,3% 7,0% 4,4% Igen, csak a szülők között ,9% 11,3% 8,5% 10,6% Igen, csak a nagyszülők között ,0% 2,3% 0,8% 1,0% Nincsen ,1% 84,2% 83,7% 84,0% Összesen Látható, hogy a válaszadók többségénél (84,0%) nem játszottak meghatározó szerepet a családi hagyományok a szakterület kiválasztásakor. Némi szakmai kapcsolódás a szülőkkel a 2008-ban és 2010-ben végzett válaszadók esetében mutatkozik meg. A válaszadók négyötödénél nem játszottak meghatározó szerepet a családi hagyományok a szakterület kiválasztásakor. 93

94 94

95 aktív hallgatók Mintavétel 2013-ban a nyomonkövetéses vizsgálatban érintett hallgatók száma 7710 fő volt, ebből ismert levelezési címén 7318 főt értünk el. Ahogy az alábbi összesítő alapján látszik, a válaszadási arány 10% körüli értéken mozgott, ezért összesen 777 kiértékelhető kérdőívet kaptunk vissza. Ebből 387 fő aktív hallgató. DPR 2013-Online (tavasz) lekérdezés Elérési arány (%) Ismert Összes fő Válaszadási arány (%) 95,00% 10% Válaszok Megkeresések Aktívak 97,04% ,92% ben végzettek 91,19% ,23% ben végzettek 90,03% ,57% ben végzettek 98,70% ,03% Az első kérdéscsoport az intézményhez való kapcsolódás területét érintette. 95

96 A válaszadók valamennyi alapszakot reprezentálják. A kérdőívet kitöltők között a legtöbben a Turizmus-vendéglátás, Gazdálkodási és menedzsment, valamint Andragógia alapszakon tanulnak. A válaszadók többsége (41,1%) nappali, jelentős része (38,5%) levelező tagozaton tanul. Számottevő a távoktatás aránya (20,4%). A válaszadók nagy többsége (80,1%) költségtérítéses, egyötöde (19,9%) államilag finanszírozott formában tanul. A válaszadók többsége (35,9%) 2011-ben kezdte meg tanulmányait. Jelentős még a 2010-ben (29,5%) és a 2012-ben (19,1%) indulók jelenléte a felmérésben. 96

97 A válaszadók jelentős többsége (52,5%) jó eredménnyel végzi tanulmányait. Korrekt vizsgáztatásra utal, hogy közepes (21,6%) és elégséges (2,6%) osztályzatot is kaptak hallgatók. A kiválóságot is elismeri a főiskola (23,2%). A válaszadók több mint fele (52,1%) úgy ítélte meg, hasonló teljesítményt nyújt, mint társai. Jelentős azok aránya (33,7%), akik úgy vélik, valamivel az átlag fölé emelkednek. Leszakadónak kevesen vallják magukat; kiemelkedőnek érzi teljesítményét 9,5% Szeretne továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi képzések valamelyikén? A többség (68,1%) felsőfokú szakképzésben nem tervez továbbtanulást a közeljövőben. Akik foglalkoznak a gondolattal, azok 21,4%-a a KJF-en, 10,5%-a más intézményben tenné. A többség (73,2%) alapképzésben nem tervez továbbtanulást a közeljövőben. Akik foglalkoznak a gondolattal, azok 19,2%-a a KJF-en, 7,7%-a más intézményben tenné. 97

98 A válaszadók 57%-a tervezi, hogy részt vesz mesterképzésben az elkövetkező 2-3 évben. 32,2 % a KJF-en, 24,9% százalék más intézményben szeretné elvégezni. A többség (75,0%) szakirányú továbbképzésben, rezidensképzésben nem tervez továbbtanulást a közeljövőben. Akik foglalkoznak a gondolattal, azok 17,3%-a a KJF-en, 7,7 %-a más intézményben tenné. A túlnyomó többség (81,5%) doktori képzésben nem tervez továbbtanulást a közeljövőben. Akik foglalkoznak a gondolattal, azok 9,6%-a a KJF-en, 8,9%-a más intézményben tenné. A túlnyomó többség (95,4%) egységes, osztatlan képzésben nem tervez továbbtanulást a közeljövőben. Akik foglalkoznak a gondolattal, azok 1,3%-a a KJF-en, 3,3%-a más intézményben tenné. Az egyéb szakon párhuzamosan tanulók aránya alacsony, mindössze 4,4%. 98

99 A képzési formák közül a BA/BSc a leggyakoribb (55,0%) valamint a MA/MSc (20,0%) és a szakirányú továbbképzés, rezidensképzés (20,0%). A válaszadók figyelemre méltó része (18,1%) már rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A felsőfokú végzettségűek közül legtöbben (44,9%) felsőfokú szakképzésben szereztek oklevelet. Sokan (39,1%) hagyományos főiskolai képzésben vettek részt. Az alábbi kérdések a válaszadók nemzetközi tapasztalataira irányulnak Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? 99

100 A 2013-ben aktív hallgatóink körében az angol nyelvtudás a legáltalánosabb. A válaszadók 94%-a valamilyen szinten beszél angolul. Az nyelvtudás átlaga 3,36 az 1-5-ös skálán. A második legkedveltebb nyelv a német, ezt a hallgatók kétharmada beszéli többé-kevésbé, de az átlag már csak 2,22, gyengébb az angolnál. A francia és olasz nyelv ismertsége sajnos elenyésző, az átlagok azonosak: 1,26. Aktív hallgatóink a spanyol nyelvből mutatnak leggyengébb teljesítményt, 1,22 az átlag. A harmadik legjobban beszélt nyelv az orosz, bár az átlag nem éri el az elégséges szintet még így sem, ez 1,29 az 1-5-ös skálán. A nyelvek ismertségének átlagait közös grafikonon ábrázolva látszik az angol nyelv fölénye (3,36), mérhető még a német (2,22), de a további nyelveket nem beszélik hallgatóink. 100

101 9,7% beszél egyéb idegen nyelven a válaszadók közül. A további idegen nyelv átlaga 2,56 az 1-4-es skálán. A válaszadók, ha nem is magas arányban (6,3%), de megpróbálkoztak a külföldi tanulással. A pozitív választ adók több mint fele (51%) egyszer próbálkozott, néhányan (11,1 %) kétszer is részt vettek egy szemeszter teljesítésében. 3,7 % kilenc, vagy több alkalommal kóstolt bele a külföldi tanulásba. A válaszadók háromnegyede nem tanult külföldön, és kevesebbet, mint egy szemesztert kb. egynegyedük egy alkalommal. 101

102 A külföldi tanulmányok finanszírozásában a Tempus/Erasmus ösztöndíj (51,9%), a párhuzamos külföldi munkavállalás (25,9%) és a saját/családi finanszírozás (22,2%) látszik meghatározónak. Az egyéb pályázatok, ösztöndíjak kevésbé jelentős források. A válaszadók között viszonylag magas (19,7%) azok aránya, akik dolgoztak már külföldön. Csak a válaszadók bő egyharmada (36,9 %) nem tervez külföldi munkavállalást, majdnem ugyanennyien (36,1%) erre készülnek, és közel egyharmad (27,0%) még nem döntött. A felmérés időpontjában a válaszadók kétharmada (66,1%) dolgozott, egyharmada (33,9%) nem. A válaszadók által említett munkaviszony leggyakrabban (73,4%) állandó jellegű és határozatlan időtartamú. Viszonylag jelentős teret tölt be a diákmunka, gyakornoki munka (10,2%). Az egyéb formák aránya megoszlik. 102

103 A válaszadók nagy többsége (81,6%) főfoglalkozású dolgozónak tartja magát, aki tanul is; csak kevesebb, mint ötödük (18,4%) főfoglalkozású diáknak. A válaszadók többsége szerint (58,3%) végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg legjobban. A válaszadók nagy többsége (kb. 80%) bizakodó, hogy sikerül majd elhelyezkednie szakterületén belül Mennyire becsülné átlagosan az Ön szakján végzett frissdiplomások havi nettó átlagkeresetét? 1-3 évvel a diplomaszerzés után, Magyarországon, a szakterületen belül elhelyezkedettek körében (nettó, ezer Ft / hónap) A válaszadók a frissdiplomások havi nettó átlagkeresetét 150 ezer Ft ra becsülik, amennyiben a szakmájukban helyezkednek el (361 fő válaszai alapján) Mi az a havi nettó átlagkereset, amellyel frissdiplomásként Ön személy szerint elégedett lenne? 1-3 évvel a diplomaszerzés után, Magyarországon, a szakterületen belül elhelyezkedettek körében (nettó, ezer Ft / hónap) A válaszadók a frissdiplomások havi nettó 200 ezer Ft-os átlagkeresettel lennének elégedettek, amennyiben a szakmájukban helyezkednek el (361 fő válaszai alapján). Tehát a hallgatók tisztában vannak azzal, hogy kikerülve a főiskoláról nem számíthatnak akkor jövedelemre, amire vágynának. 103

104 Ami a diplomaszerzés fő motivációját illeti, a válaszok összegzése szerint legfontosabb a szakmai, intellektuális fejlődés (53%) és a magas jövedelem reménye (43,7%). Fontos még a vezetői pozíció, karrier (26,4%), a munkanélküliség elkerülése is (24,8%), de a társadalmi megbecsülés már kevesebb jelentőséggel bír (17,6%). A válaszadók között a nők aránya (79,8%) jelentősen meghaladja a férfiakét (20,2%). 14 éves korában kevés válaszadó (5,7%) lakott külföldi településen. Az érettségi megszerzése döntően a hagyományos iskolaszerkezetben történt; 45,6% gimnázium, 38,9% szakközépiskola arányban. 104

105 A középiskolás korba lépés idején legtöbb válaszadó (31,8%) édesapja szakközépiskolai, technikumi végzettségű volt. Jelentős a szakmunkásképzőt végzett apák száma is (29,4%). Ha összeadjuk az értelmiségi indíttatást sugalló számokat (gimnázium: 8,1%, főiskola: 11,2%, egyetem: 12,0%), a hallgatók közel egyharmadát fedi le. A középiskolás korba lépés idején a válaszadók édesanyja leggyakrabban szakközépiskolai, technikumi végzettséggel rendelkezett (25,5%). Jelentős a gimnáziumot végzettek (19,5%) és a szakmunkások (15,6%) aránya is. A felsőfokú végzettségűeknél az anyák az apákhoz képest hasonló arányban végeztek főiskolát (15,6%), egyetemet (11,9%). Az értelmiségi anyák aránya 47%. Ugyanakkor magas a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya, 11 %. A válaszadók legtöbbje (41,8%) úgy emlékezik vissza, hogy átlagos körülmények között éltek. Ennél valamivel jobb helyzetről számolt be egynegyedük (25,2%). Sokan (20,8%) nyilatkoztak az átlagosnál valamivel rosszabb állapotokról. A szélsőségesen jó vagy rossz minősítés nem jellemző. Látható, hogy a válaszadók nagy többségénél (90,4%) nem játszottak meghatározó szerepet a családi hagyományok a szakterület kiválasztásakor. 105