FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) 100,3. Közép- Magyarország 100,5 101,2. Dél-Alföld

Átírás

1 A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) 101,3 Észak- Magyarország 100,3 99,5 101,2 101,7 Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Észak-Alföld Nyugat- Dunántúl 100,5 101,2 Dél- Dunántúl Dél-Alföld 101,6 to 102,0 (1) 100,5 to 101,5 (4) 99,0 to 100,4 (2) TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS I I. NEGYEDÉV KÖZÖTT A JELENLEGI LÉTSZÁM SZÁZALÉKÁBAN BUDAPEST

2 Készült A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Statisztikai és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Pénzné Somogyvári Zsuzsanna Számítógépes feldolgozások: Kiss János Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, informatikus 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) Fax: (1)

3 TARTALOM BEVEZETÉS... 5 A FELMÉRÉS MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZETE... 5 ORSZÁGOS MUNKAERŐPIACI ADATOK... 6 VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG...6 A TIZENKILENC ADATFELVÉTELBŐL AZ UTOLSÓ TIZENEGY FELMÉRÉS ADATAI... 7 A MINTA NAGYSÁGA ÉS ÖSSZETÉTELE... 7 A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÉS A KSH HASONLÓ ADATAI NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT... 8 A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÉS A KSH HASONLÓ ADATAI RÉGIÓNKÉNT... 9 A FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI HÁROM HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMVÁLTOZÁS TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS AZ ELŐZŐ NEGYEDÉVI 3 HÓNAPOS ELŐREJELZÉS TELJESÜLÉSE AZ EGY ÉVVEL KORÁBBI FELMÉRÉS 12 HÓNAPOS ELŐRE JELZÉSÉNEK TELJESÜLÉSE.. 17 A SZERVEZETEK PÁLYAKEZDŐK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYE GRAFIKONOK I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA A NEGYEDÉV VÉGÉIG NEMZETGAZDSÁGI ÁGAK SZERINT A I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA A NEGYEDÉV VÉGÉIG MEGYÉK SZERINT A I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA A NEGYEDÉV VÉGÉIG RÉGIÓK SZERINT A I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA A NEGYEDÉV VÉGÉIG VÁLLALATI MÉRET SZERINT MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA A ÉVES NÉPESSÉG KÖRÉBEN I. NEGYEDÉVBEN A KORÁBBI FELMÉRÉS 3 HÓNAPOS ELŐREJELZÉSÉNEK TELJESÜLÉSE TERÜLETI BONTÁSBAN AZ EGY ÉVVEL KORÁBBI FELMÉRÉS 12 HÓNAPOS ELŐREJELZÉSÉNEK TELJESÜLÉSE TERÜLET SZERINT A VÁLASZOLÓ SZERVEZETEK PÁLYAKEZDŐK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYÉNEK ALAKULÁSA, A MUNKÁLTATÓK SZÁMA SZERINT A VÁLASZADÓK SZÁZALÉKÁBAN

4 TÁBLÁZATOK A I. NEGYEDÉVES NMF ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA A I. NEGYEDÉVES NMF ALAPJÁN BECSÜLT ÉVES LÉTSZÁMVÁLTOZÁS NEMZETGAZDASÁGI SZINTEN, ÁGANKÉNT A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEKBEN FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK, RÉGIÓK ÉS MEGYÉK SZERINT A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMMOZGÁSAI FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT A I. NEGYEDÉVI NMF SZERINTI LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 3, ILLETVE 12 HÓNAP MÚLVA ÁGAZATOK ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT A I. NEGYEDÉVI NMF SZERINTI LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 3, ILLETVE 12 HÓNAP MÚLVA RÉGIÓK, MEGYÉK ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT A I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 3 HÓNAP MÚLVA NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK SZERINT A I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 3 HÓNAP MÚLVA RÉGIÓK ÉS MEGYÉK SZERINT A I. NEGYEDÉVI NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMMOZGÁSAI FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK ÉS TERÜLETI MEGOSZLÁS SZERINT A I. NEGYEDÉVI NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMMOZGÁSÁBAN A FELVÉTELBEN LEGINKÁBB ÉRINTETT FOGLALKOZÁSOK A I. NEGYEDÉVI NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMMOZGÁSÁBAN A LÉTSZÁMCSÖKKENÉSBEN LEGINKÁBB ÉRINTETT FOGLALKOZÁSOK A I. NEGYEDÉVI NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI CSÖKKENŐ LÉTSZÁMVÁLTOZÁSBAN LEGINKÁBB ÉRINTETT FOGLALKOZÁSOK A I. NEGYEDÉVI NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI BŐVÜLŐ LÉTSZÁMVÁLTOZÁSBAN LEGINKÁBB ÉRINTETT FOGLALKOZÁSOK A KORÁBBI FELMÉRÉS 3 HÓNAPOS ELŐRE JELZÉSÉNEK TELJESÜLÉSE FOGLALKOZÁSI FŐCSOPORT, TERÜLETI BONTÁS ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT FOGLALKOZÁSI FŐCSOPORT SZERINT TERÜLETI BONTÁSBAN ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT A KORÁBBI FELMÉRÉS 12 HÓNAPOS ELŐREJELZÉSÉNEK TELJESÜLÉSE TERÜLETI BONTÁS ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT A VÁLASZOLÓ SZERVEZETEK PÁLYAKEZDŐK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYÉNEK MEGOSZLÁSA, TERÜLET ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI ADATLAP

5 ORSZÁGOS ÉRTÉKELÉS BEVEZETÉS I. negyedéve során az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tizenkilencedik alkalommal készítette el a gazdálkodó szervezet válaszaiból összeállított negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérését. A megkérdezett szervezetek száma 9,1 ezer volt, melyből a felmérés szempontjából érvényes adatlapok száma db volt. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és az ÁFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az ÁFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. Az országos elemzéssel párhuzamosan a hét regionális munkaügyi központ saját elemzéseit is elérhetővé tettük az ÁFSZ honlapján. Az egyes kirendeltségek elemzéseit az érdeklődők az illetékes kirendeltségektől kérhetik. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés időpontja január 1 február 22. között volt. A kérdőívben a munkáltatók a január 1-jei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 1,8-os, egy év távlatában pedig 0,8-os létszámnövekedéssel számolnak a munkáltatók. A FELMÉRÉS MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZETE A KSH munkaerő felmérése szerint IV. negyedévben a éves népesség 55,0 százaléka bizonyult gazdaságilag aktívnak, ebből 49,2 százalék volt a foglalkoztatottak aránya, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 10,5 százalékot tett ki. Az országban összesen közel 1 670,3 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, közülük 1 577,1 ezer volt a vállalkozások száma (93,2). 5

6 ORSZÁGOS MUNKAERŐPIACI ADATOK Megnevezés IV. negyedév IV. negyedév ezer ezer Népesség száma (15-74 éves) , ,0 Gazdaságilag aktívak száma , ,9 Munkanélküliek száma 1 337,1 442,1 Foglalkoztatottak száma , ,8 Alkalmazásban állók száma , ,1 Inaktívak száma , ,1 Gazdasági szervezetek száma , ,3 ebből vállalkozások száma , ,1 Aktivitási arány 1 54,7 55,0 Foglalkoztatási ráta 1 50,4 49,2 Munkanélküliségi ráta 1 8,0 10,5 1 Forrás: KSH Lakossági munkaerő-felmérés Forrás:KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint október 31-én 3 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer A KSH munkaerő-felmérése szerint a IV. negyedévben országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 224,9 ezer t tett ki, mely az egy évvel korábbinál 7,1 ezer vel volt több. A foglalkoztatottak száma 3 millió 782,8 ezer volt, 97,9 ezer vel kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. A munkanélküliek száma 442,1 ezer t tett ki, 105,0 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3 millió 459,1 ezer, 30,4 ezer vel kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában október 31-én - az elmúlt év hasonló időszakához képest - a gazdasági szervezetek száma 46,1 ezerrel, a vállalkozások száma pedig 45,4 ezerrel emelkedett. VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG A évi I. negyedéves felvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 78,0 százalékos volt. A válaszadási hajlandóság régiónként meglehetősen egyenetlenül alakult. Míg öt régióban között (Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Magyarország, Nyugat- Dunántúl, Közép-Dunántúl), addig egy régió 50 százalék alatt teljesített. A válaszadási hajlandóság relatív szórása regionális szinten 15,2 százalék volt. 6

7 A TIZENKILENC ADATFELVÉTELBŐL AZ UTOLSÓ TIZENEGY FELMÉRÉS ADATAI A MINTA NAGYSÁGA ÉS ÖSSZETÉTELE A válaszadó több mint hét-ezer szervezet legnagyobb része 67,8-a a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, azonban ezek az érintett munkavállalóknak kevesebb mint hetedét foglalkoztatták. Az 50 s és nagyobb szervezetek viszont annak ellenére, hogy csak a minta 32,2-át adták, az érintett munkavállalók 85,5-át alkalmazták. Az alig több mint egynegyednyi mikro-vállalkozás viszont csak 1,7 százalékát. A közép vállalkozások a minta 26,3-át teszik ki és az itt foglalkoztatottak jelentik az érintett létszám 35,6-át. A nagyvállalkozások száma 413 (5,9), akik az érintett létszám felét foglalkoztatják. Vállalati méret Érvényes adatlapok Jelenlegi létszám 1 száma megoszlása megoszlása Mikro (0-9 ) , ,7 Kis (10-49 ) , ,8 Közép ( ) , ,6 Nagy (250 felett) 413 5, ,9 Összesen , ,0 Nemzetgazdasági szinten az NMF-ből összeállított adatbázis a gazdálkodó szervezetek 0,4-át, és a foglalkoztatottak közel 14,6-át reprezentálja. 1 Jelenlegi létszám: a január 1-jei statisztikai állományi létszám 7

8 Az ágazati arányokat a következő ábra mutatja: A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÉS A KSH HASONLÓ ADATAI NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT Gazdasági szervezetek száma Foglalkoztatottak száma NMF KSH NMF KSH , Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 30 Bányászat ,3 1 1, Feldolgozóipar Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vedéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Forrás:KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint október 31-én Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint Lakossági munkaerő-felmérés IV. negyedév 8

9 Valamennyi régióban a víz- és hulladékgazdálkodás, az energiaipar, a feldolgozóipar, az egészségügyi szolgáltatás és a mezőgazdaság ágazatai tették ki az adatszolgáltatásba bevont munkáltatók legnagyobb hányadát. A régiókban a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség szem előtt tartása). Jelentős eltérés tapasztalható a nemzetgazdaság és a felmérés ágazati szerkezete között, mind a szervezetek számát, mind az ott foglalkoztatottak létszámát tekintve. A víz- és hulladékgazdálkodás, a feldolgozóipari, az energiaipar, az egészségügyi szolgáltatás, a mezőgazdaság, a bányászat és az ingatlanügyek területén dolgozók ugyanis felülreprezentáltak a felmérés mintájában. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ezt azonban kizárólag Közép- Magyarország valós súlyához képesti kisebb mértékű megjelenése okozza. A KSH adatai szerint ebben a régióban a gazdálkodó szervezetek több mint harmada (34-a) működik, ahol a munkavállalók 32-át foglalkoztatják. Ugyanakkor az önkéntes felmérésben részt vevő gazdálkodó szervezetek és foglalkoztatottak kevesebb, mint tizedét reprezentálják az e régióban tevékenykedő munkáltatók. A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÉS A KSH HASONLÓ ADATAI RÉGIÓNKÉNT Gazdasági szervezetek száma NMF KSH , Közép-Magyarország KözépDunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyrország Foglalkoztatottak száma , NMF KSH Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás:KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint október 31-én Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint Lakossági munkaerő-felmérés IV. negyedév 9

10 A FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI HÁROM HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMVÁLTOZÁS Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A mintában szereplő gazdasági szervezeteknél a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 1,8-kal növekedhet a foglalkoztatottak száma. Az elmúlt negyedév felmérésében 1,7-os csökkenéssel számoltak az akkor megkérdezett munkáltatók. A vállalkozások 59,3-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 13,7-uk csökkenést vár és 27,0-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 57,4-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg negyedük növekedést jelzett és mindössze alig több mint ötödük jelzett létszámcsökkenést. Az NMF I. negyedév tényadatai alapján a március 31-ig becsült létszámváltozás a nemzetgazdasági ágak többségét pozitívan érintheti. A munkaadók megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint, 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, I. negyedév I. negyedév I. negyedév I. negyedév válaszadók aránya, csökkenő stagnáló növekedő Vállalati méret Csökkenő Stagnáló Növekvő Mikro (0-9 ) Kis (10-49 ) Közép ( ) Nagy (250 felett) Összesen Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerő-felvétel és -csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát 10

11 érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve az előrebecsült átlagos 1,8 százalékos munkaerő-növekedés 2,0-os létszámcsökkenéssel és 3,8 százalékos növekedéssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 5,8 százalékát érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, a válaszoló szervezetek által jelzett közel 10,8 ezer s létszám-csökkenés 20,7 ezer belépésével valósul meg, a változások 31,5 ezer munkavállalót érinthetnek. Az átlagot (1,8) meghaladó létszámbővítést az információ és kommunikáció (10,2), az adminisztratív szolgáltatás (9,6), a közigazgatás (8,6), a mezőgazdaság (4,6), az építőipar (4,1), az egyéb szolgáltatás (3,5), az energiaipar (3,0), a vízés hulladékgazdálkodás (2,7), a tudományos és műszaki tevékenység (2,6) valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (2,5) nemzetgazdasági ágak, ágazatok munkáltatói várnak a negyedév végéig. A közigazgatásban jelzett létszámbővítési szándék döntő hányadát az önkormányzatok által finanszírozott közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottak számának a negyedév végéig történő növekedése is okozhatja. Létszámcsökkenés a vegyi anyag, termék gyártása (-0,9), a bányászat (-0,8) és az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (-0,3) területén várható. A válaszadó gazdasági szervezetek között a negyedév végéig valamennyi régióban a létszámbővítési szándék pozitív, ennek aránya 1,1 2,2 között változhat. A mikro-vállalkozások 10,8-os létszámbővülést jeleztek, a létszámmozgásban a mikro-vállalkozásokban foglalkoztatottak mintegy 17,8-a válhat érintetté. A kis-vállalkozások esetében a létszámváltozás átlagos értéke (2,4-os) növekedést mutat, az adminisztratív szolgáltatás (17,2), az információ és kommunikáció (15,4), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (12,4), a közigazgatás (9,6), a szállítás és raktározás (5,3), a mezőgazdaság (4,6), az építőipar (4,4), a tudományos és műszaki tevékenység (4,0) és a bányászat (2,5) nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban. Létszámcsökkenést a villamos berendezés gyártása (-4,1), az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (-0,9), a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (-0,8), az energiaipar (-0,4) valamint a vendéglátás (-0,4) területén foglalkoztatók jeleztek. Az országos átlagot meghaladó mértékben a Nyugat-dunántúli (4,7-os), a Középmagyarországi (3,8-os), a Dél-Alföldi (3,5-os) és a Dél-dunántúli (3,4-os) régióban várható létszámnövekedés. A munkáltatók az első negyedév végéig csak Komárom-Esztergom megyében jelezték a létszámmozgás eredőjét negatívnak (-1,1). A következő negyedévben a létszámmozgásban a kis-vállalkozásokban foglalkoztatottak közel 8,6-a válhat érintetté. A közép-vállalkozások vezetőinek válaszai alapján a létszámváltozás eredője +1,7 lehet. Létszámnövekedést az információ és kommunikáció (14,2-os), a közigazgatás (5,6-os), az adminisztratív szolgáltatás (5,4-os), a mezőgazdaság (4,7-os), az egyéb szolgáltatás (3,9-os), a víz- és hulladékgazdálkodás (3,6-os), a villamos 11

12 berendezés gyártása (3,2-os), az egyéb feldolgozóipari, ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (2,4-os), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (2,4) valamint az építőipar (2,3-os) területén jeleznek a munkáltatók. Nagyobb (1 feletti) létszámcsökkentést a bányászat (-2,5-os), a gyógyszergyártás (-2,1-os) és a szállítás, raktározás (-1,4-os) nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban tevékenykedő közép-vállalkozások prognosztizálnak. Területi bontásban vizsgálva a létszámmozgásokat megállapítható, hogy a Dél-alföldi (2,7), az Észak-alföldi (2,2) és a Dél-dunántúli (2,2) régióban terveznek létszámbővítést a munkáltatók. Létszámcsökkenés Vas (-0,6) megyében és a városban (-0,8) várható a negyedév végéig. A létszámmozgásban a középvállalkozásokban munkát vállalók közel 6,4-a válhat érintetté. A felmérésben részt vevő nagy-vállalkozások létszámadatainak eredője +1,5. Az országos átlagot meghaladó létszámbővítést a közigazgatás (17,3), az adminisztratív szolgáltatás (9,7), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (6,2), az energiaipar (4,4), a mezőgazdaság (3,9), az egyéb szolgáltatás (3,6), a víz- és hulladékgazdálkodás (2,2), a textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása (2,1), a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (2,0), a tudományos és műszaki tevékenység (1,7), a járműgyártás (1,6) valamint területein terveznek a munkáltatók. Létszámcsökkenést az építőipar (-5,0), a vegyi anyag, termék gyártása (-2,7), a kereskedelem (-1,6), a bányászat (-1,3) és az információ és kommunikáció (-1,1) nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban jeleztek a munkáltatók. Területi bontásban: a Közép-dunántúli (2,3), a Nyugat-dunántúli (2,2) és a Déldunántúli (1,6) terveznek a nagyvállalatok vezetői létszámbővítést. Létszámcsökkenést Bács-Kiskun (-1,0), Jász-Nagykun-Szolnok (-0,9) és Hajdú- Bihar (-0,5) megyében jeleztek a munkáltatók. A létszámmozgásban az itt dolgozók mintegy 4,3-a válhat érintetté. A létszámmozgásokat a foglalkozási csoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy a létszámfelvétel és létszámcsökkenés összesített egyenlege pozitív, a jelenleg foglalkoztatott 551,3 ezer esetében 9,9 ezer munkavállalóval lehet több a megkérdezett munkáltatóknál az alkalmazottak száma. A felmérésben résztvevő munkáltatók körében nagyobb száz t meghaladó létszámbővítés várható elsősorban a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) (4287 ), a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (2641 ), az ipari és építőipari (1155 ), a mezőgazdasági és erdőgazdasági (885 ), az egyetemi, iskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozási (409 ) és az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő (325 ) foglalkozási csoportokban valószínű. 10 feletti létszámcsökkenés az élelmiszeripari (-138 ), a szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási (-58 ), a kereskedelmi, vendéglátóipari (-22 ), a közlekedési, postai és hírközlési (-16 ), a bányászati (-14 ) foglalkozások esetében jeleztek a munkáltatók. Az itt felsorolt foglalkozásokban alkalmazottak száma részben függ a szezonalitástól, de tükrözi a jelenlegi gazdasági helyzetet is. 12

13 Konkrét foglalkoztatási csoportokat tekintve a létszámváltozás negatív eredője a legnagyobb (100 nél több) az eladó, és az útépítő, útkarbantartó foglalkozások esetében. A létszámváltozás eredője pozitív (100 t meghaladó) az egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás), a gyártósori összeszerelő, az egyszerű erdészeti, vadászati, halászati, az egyéb erdőgazdálkodási, az egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelő, a kubikos, a fémmegmunkáló gépek kezelő, a kőműves, az erdészeti mag- és csemetenevelő, a tehergépkocsi-vezető, a bőrkikészítő, -feldolgozó gépkezelő, gyártósor mellett dolgozó, a minőségi, műszaki, biztonsági ellenőr, a mezőgazdasági erőgépvezető, -kezelő, a hegesztő, lángvágó, a targoncavezető, az egyéb vas- és fémipari valamint a személygépkocsi-vezető foglalkozások esetében. TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS Az éves létszámmozgás 4,5 ezer munkahely bővítését vetíti előre, ami 0,8-os létszámbővülésnek felel meg a felmérésben résztvevő munkáltatók körében. Az egy évvel ezelőtti felmérésben -1,6-os csökkenést jeleztek a munkáltatók. A vállalkozások 54,3-a egy éven belül stagnálással számol, 28,6-uk növekedést és közel 17,1 jelez létszámcsökkenést. Az elmúlt év negyedig negyedévében készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: stagnálást a vállalkozások közel fele (52,0), közel ötödük csökkenést és közel negyedük növekedést jelzett. A munkaadók megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásaik szerint, 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, I. negyedév I. negyedév I. negyedév I. negyedév válaszadók aránya, csökkenő stagnáló növekedő Vállalati méret Csökkenő Stagnáló Növekvő Mikro (0-9 ) Kis (10-49 )

14 Közép ( ) Nagy (250 felett) Összesen A mikro- 9,4-os, a kis- 1,8-os, a közepes- és a nagyvállalkozások ugyancsak 0,5-0,5-os létszámbővülést várnak éves távlatban. A munkáltatók létszámbővítést az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (8,1), az energiaipar (2,4), a textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása (2,3), a gép, gépi berendezés gyártása (2,2), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása és a járműgyártás (2,0-2,0), a szállítás, raktározás, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, az ingatlanügyletek (1,6 1,6), gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (1,5), az egyéb szolgáltatás (1,3), a villamos berendezés, az egyéb feldolgozóipari, ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (1,1 1,1), a vendéglátás (1,0) és az építőipar (0,9) területein terveznek a munkáltatók. Létszámcsökkenés a bányászat (-2,2), a víz- és hulladékgazdálkodás (-2,1), az információ és kommunikáció (-1,6), a vegyi anyag, termék gyártása (-1,5) és az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (-1,1) valamint a kereskedelem (-0,3) nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban várható egy év múlva. Területi bontásban vizsgálva az egy éves létszám előrejelzést megállapítható, hogy átlag feletti foglalkoztatás-növekedés a Közép-dunántúli (1,7), az Északmagyarországi (1,3), a Nyugat- és Dél-dunántúli (1,2 1,2) régióban várható. A létszámmozgás eredője az Észak-alföldi (-0,5) régióban negatív. A mikro-vállalkozásoknál tapasztaltuk a legmagasabb mértékű létszám-növekedési várakozást hiszen esetükben néhány felvétele is relatíve magas arányú változást eredményez. A megkérdezett 10 alatti gazdasági szervezeteknél átlagosan 9,4 százalékkal emelkedhet a foglalkoztatottak száma I. negyedév végéig, bár a növekedés döntő része valószínűleg az időszak végére várható. A kis-vállalatok éves távon átlagosan 1,8-os létszámnövekedést jeleztek. Átlag feletti létszámbővítést jeleztek a számítógép, elektronika, optikai termék gyártása (32,4), az információ és kommunikáció (16,3), az adminisztratív szolgáltatás (15,1), a szállítás és raktározás (5,0), a járműgyártás (4,2), a textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása (3,8), a tudományos és műszaki tevékenység (3,6), az egészségügyi szolgáltatás (2,9), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (2,3) és a mezőgazdaság (2,2) nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban. A villamos berendezés gyártása (-2,8), a bányászat (-1,0), a vendéglátás (-0,8), az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (-0,5) és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (-0,3) nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban csökkenéssel számolnak a munkáltatók. Területi bontásban az átlag feletti létszámbővítést jeleztek a Dél-dunántúli (4,1), a Nyugat-dunántúli (3,9) és a Közép-magyarországi (2,6) működő kisvállalatok. Létszámcsökkenéssel Komárom-Esztergom (-1,3) Hajdú-Bihar (-0,2) megyékben számolnak a munkáltatók. 14

15 A közepes vállalatok éves távlatban a létszám-kategória átlagánál (0,5) nagyobb mértékű létszámbővítést az adminisztratív szolgáltatás (6,3), a számítógép, elektronika, optikai termék gyártása (3,6), a villamos berendezés gyártása (3,6), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (2,4), a textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása (2,2), az egyéb feldolgozóipari gép, ipari gép, berendezés üzembe helyezése, gyártása (2,2), a járműgyártás (2,0), a gép, gépi berendezés gyártása (1,9), a vegyi anyag, termék gyártás (1,9), az ingatlanügyletek (1,7), kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (1,2), a pénzügyi szolgáltatás (1,0), az egészségügyi szolgáltatás (0,9), az építőipar (0,7) és a vendéglátás (0,6) nemzetgazdasági ágakban ágazatokban jeleztek. Létszámcsökkenést az információ és kommunikáció (-11,9), a gyógyszergyártás (-2,6), az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (-2,0), a bányászat (-1,9), a közigazgatás (-1,1), a víz- és hulladékgazdálkodás (-0,9), a kereskedelem (-0,7) és az energiaipar (-0,6) nemzetgazdasági ágakban terveznek a megkérdezett középvállalkozások vezetői. Területi bontásban, létszámbővülés a középvállalatoknál a Dél-dunántúli (1,3), az Észak-magyarországi (1,2), a Közép-dunántúli (1,0) és a Közép-magyarországi (0,7) várható. Létszámcsökkenést Fejér (-1,5), Zala (-1,1), Jász-Nagykun- Szolnok (-0,8), Hajdú-Bihar (-0,7) és Baranya (-0,6) megyében jeleztek a munkáltatók. A nagyvállalatok esetében egy éven belül aggregált foglalkoztatás növekedést valószínűsítenek az adminisztratív szolgáltatás (6,1), a közigazgatás (5,5), az energiaipar (3,6), a pénzügyi szolgáltatás (2,9), a gépgyártás (2,5), a textil- és bőripar (2,1), a gumi és műanyaggyártás (2,0), a járműgyártás (1,9), a szállítás és raktározás (1,6), az egyéb szolgáltatás (1,6) valamint fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, a villamos berendezés gyártása, az egyéb feldolgozóipari, ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (0,6-0,6-os) nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban. Létszámcsökkenést az építőipar (-9,3), a vegyi anyag, termék gyártása (-4,3), a tudományos és műszaki tevékenység (-3,8), a víz és hulladékgazdálkodás (-3,1), a bányászat (-3,0), a kereskedelem (-1,6), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (-0,9), a gyógyszergyártás (-0,7) valamint az élelmiszer gyártása (-0,4) nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban prognosztizáltak a munkáltatók. Területi bontásban, létszámbővülés a Közép-dunántúli (2,1), a Nyugat-dunántúli (1,2) és az Észak-magyarországi (0,5) nagy-vállalatoknál várható. Létszámcsökkenést az Észak-alföldi (-1,1), a Közép-magyarországi (-0,7) és a Déldunántúli (-0,1) régió nagyvállalatainak munkáltató jeleztek.. 15

16 AZ ELŐZŐ NEGYEDÉVI 3 HÓNAPOS ELŐREJELZÉS TELJESÜLÉSE A tervezett és tényleges létszámadatok összehasonlítását az elmúlt negyedévre azon munkáltatók körében is elvégeztük, akik mindkét mérésben részt vettek, ez munkáltatót jelentett. Az elmúlt negyedévben átlagosan -1,7-os létszámcsökkenéssel számoltak a munkáltatók, e helyett a visszaesés -2,3-os volt. A mindkét mérésben részt vevő vállalkozások 11,8 ezer munkavállalóval kevesebbet alkalmaztak mint ahogy azt tervezték. Valamennyi foglalkozási csoportokban a tényleges létszámmozgás elmarad tervezett létszámmozgástól. Az egyetemi, iskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásoknál létszámbővítést jeleztek a munkáltatók, ugyanakkor létszámcsökkenés következett be. Az ipari és építőipari foglalkozások esetében a tény létszámcsökkenés közel kétszerese lett a tervezettnek. Az elmúlt negyedévben valamennyi régióban létszámcsökkenést jeleztek a munkáltatók, a terv és tény eltérése a legnagyobb arányú az Észak-magyarországi (-1,5 -pont), a Dél-alföldi - (0,9 -pont), a Nyugat-dunántúli (-0,9 -pont), és a Közép-magyarországi (-0,8 -pont) régióban, a nagyvállalatoknál lényegében pontos volt az előjelzés. A tervezettnél nagyobb létszámcsökkenés történt a mikro- és a kis vállalatoknál. A középvállalkozások létszámbővülést prognosztizáltak, ami 0,8 -ponttal nagyobb volt, mint a tervezett létszámbővítés. A nagyvállalatoknál lényegében pontos volt az előrejelzés. A korábbi felmérés 3 hónapos előrejelzésének teljesülése foglalkozási csoport szerint z á s, á lto v z á m ts lé terv tény Egyéb felsofokú vagy középfokú képzettséget igénylő fogl. össz. Ipari és építőipari foglalkozások összesen Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők összesen Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) fogl. összesen Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vez.összesen I. negyedév Egyetemi, isk. képz. önálló alkalmazását igénylő fogl. összesen Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű fogl. összesen Mezőgazd. és erdőgazd. fogl. összesen Szolgáltatási jellegű foglalkozások összesen 16

17 AZ EGY ÉVVEL KORÁBBI FELMÉRÉS 12 HÓNAPOS ELŐRE JELZÉSÉNEK TELJESÜLÉSE A jelenlegi és az egy évvel korábbi felmérésben azonos munkáltató vett részt. Az egy évre előre tervezett létszámmozgás eredője -1,1 volt. A két időszak ténylétszámát összehasonlítva az tapasztalható, hogy egy év alatt -4,8-os csökkenés következett be a foglalkoztatottak számában. Az Közép-magyarországi és az Észak-alföldi régióban létszámbővítést terveztek a munkáltatók, ezzel szemben a létszámmozgás eredője negatív lett, az előbbinél -3,8, az utóbbinál -1,1. A Közép-dunántúli, a Nyugat-dunántúli és a Dél-dunántúli régióban létszámcsökkenést jeleztek a munkáltatók, de ennek tényleges értéke a tervezett csökkenés több mint háromszorosa lett. Az Észak-magyarországi régióban a tényleges létszámcsökkenés közel ötszöröse a tervezettnek (a terv -0,7, a tény -3,3). A tervezettnél nagyobb létszámcsökkenés történt a közép- és a nagy vállalatoknál. A kisvállalkozások létszámbővülést prognosztizáltak, ezzel szemben szintén létszámcsökkenés következett be. A mikro-vállalkozások létszámbővülést jeleztek az elmúlt negyedévben, ami 1 -ponttal meghaladta a tervezettet. 10,0 A korábbi felmérés 12 hónapos előrejelzésének teljesülése vállalati méret szerint 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0-8,0 Mikro (0-9 ) Kis (10-49 ) Közép ( ) Nagy (250 felett) I. negyedév terv I. negyedév tény 17

18 A SZERVEZETEK PÁLYAKEZDŐK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYE Ebben a negyedévben negyedik alkalommal kérdeztük meg a munkáltatókat a pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos véleményükről. A munkáltatók a kérdőíven tíz, a pályakezdőkkel kapcsolatos megállapítás közül választhattak. A feltett kérdések közül tetszőleges számú válaszlehetőséget jelölhettek meg, így a megkérdezett 7,0 ezer munkáltató összesen értékelhető választ adott. A leggyakrabban megjelölt állítások között most is többségben vannak a pályakezdők alkalmazásának pozitívumait kiemelők, ami arra utal, hogy a válaszadók a pályakezdők foglalkoztatására elsősorban kedvező lehetőségként gondolnak, s csak kisebb hányaduk asszociál az ezzel kapcsolatos hátrányokra. A válaszoló szervezetek pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos véleménye (az összes válasz -ában) 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 mikro kis közép nagy összesen mikro kis közép nagy összesen mikro kis közép nagy összesen mikro kis közép nagy összesen I. negyedév I. negyedév I. negyedév I. negyedév Pozitív válaszok Negatív válaszok A munkáltatók leggyakrabban e réteg után igénybe vehető támogatásokat, a könnyebb betaníthatóságukat, alacsonyabb munkabérüket és friss szakmai tudásukat emelték ki, így az alacsonyabb munkaköltség még mindig igen erőteljes motiváció a pályakezdők foglalkoztatásában. 18

19 Az egyes kérdésekről a következő bb megállapítást tehetjük: 1. Az állam számos támogatást nyújt utánuk Az elmúlt évhez képest nőtt azon munkáltatók részesedése (0,5 -ponttal), akik a pályakezdőket az állami támogatás igénybevételével alkalmazzák. A kis-, a közép- és a nagyvállalatok vezetőinek több mint kétötöde emelte ki ezt a támogatási formát a pályakezdők alkalmazásának indokaként. 2. Betanításuk sok időt vesz igénybe Ebben az évben nem változott azon munkáltatók aránya, akik ezt a választ választották, ami nem tekinthető pozitívumnak, hiszen a pályakezdők megítélése e tekintetben nem változott. A megkérdezett munkáltatók körében mikro-vállalkozásoknál és a nagyvállalatoknál emelkedett azok száma, akik ezt a hátrányt kiemelték. 3. Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő A munkáltatók csaknem negyede gondolja úgy, hogy a pályakezdők alkalmazása olcsóbb, számuk az elmúlt évhez viszonyítva csekély mértékben emelkedett. Vállalati méret szerint vizsgálva a nagyvállalatok (az összes válasz 8,4-a) vezetői tartották ezt a lehetőséget fontosabbnak. A munkáltatók körében nőtt azok aránya, akik előnyösnek ítélik meg a pályakezdők alkalmazásánál az alacsonyabb munkabért. 4. Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok A fiatalok a munka világába történő beilleszkedésének megítélése az elmúlt évi felméréshez képest visszaesés tapasztalható valamennyi vállalati méretnél. 5. Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen E területen is némi javulás következett be, összességében kevesebb munkáltató látja a fiatalok beilleszkedését problémásnak, mint egy évvel ezelőtt. 6. Tapasztalanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük A kis- és nagyvállalatok munkáltató esetében nőtt azok aránya, akik e megállapítással egyetértettek. 7. A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek A pályakezdők szakmai felkészültségének megítélése minden a felmérésben résztvevő foglalkoztató esetében némileg nőtt az elmúlt évhez képest. A nagyvállalatok közel fele (44,6-a), a középvállalkozások több mint harmada jelölte meg a fiatalok e pozitív készségét. 8. Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát Az elmúlt évhez képest szinte nem változott azon munkáltatók részesedése, akik egyetértettek ezzel a kérdéssel. 19

20 9. Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni A pályakezdő fiatalok ilyen irányú megítélése az elmúlt évi felméréshez képest gyakorlatilag nem változott, a munkáltatók több mint tizede ért egyet ezzel a megállapítással. 10. Hosszú távon nem lehet rájuk számítani Minden vállalati méret esetében a megállapítással egyetértő munkáltatók aránya csekély mértékben csökkent. A válaszoló szervezetek pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos véleményének aránya (a munkáltatók -ában) I. negyedév I. negyedév I. negyedév I. negyedév Az állam számos támogatást nyújt utánuk Betanításuk sok időt vesz el Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen Tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni Hosszú távon nem lehet rájuk számítani 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 20

21 GRAFIKONOK I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA A NEGYEDÉV VÉGÉIG NEMZETGAZDSÁGI ÁGAK SZERINT Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar összesen Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hull.gazd., szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárűjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenség -6,0 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen -2,4-2,1-0,8-1,8-1,1-1,9-3,6-2,4-2,0-1,9-2,6-0,7-2,4-1,3-4,1-0,8-1,0-1,3-2,8-2,0 4,6 1,3 1,1 2,9 3,0 4,1 2,7 4,7 4,1 0,0 2,4 0,5 2,5 0,5 2,4 0,7 1,4 0,7 2,9 2,6 3,7 0,1 0,9 0,4 1,4 0,6 1,9 3,5 1,8 3,8 7,0 7,7 10,2 9,6 8,6 6,3 12,8 13,7 14,6 Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás Munkaerő-felvétel 21

22 2. A I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA A NEGYEDÉV VÉGÉIG MEGYÉK SZERINT -1,8 Budapest -1,8 Pest -1,6 Fejér -1,0 Komárom-Esztergom -2,0 Veszprém -1,2 Győr-Moson-Sopron -1,8 Vas -2,0 Zala Baranya -1,7 Somogy -1,5 Tolna -2,4 Borsod-Abaúj-Zemplén -2,0 Heves -2,3 Nógrád -3,2 Hajdú-Bihar -2,2 Jász-Nagykun-Szolnok -2,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg -2,6 Bács-Kiskun -3,0 Békés -1,5 Csongrád -2,0 Összesen ,6 2,3 1,8 3,6 1,6 3,2 1,8 2,8 2,3 4,3 0,9 1,3 1,4 1,1 0,6 0,9 0,8 0,5 2,1 2,6 4,4 2,8 4,8 2,5 3,8 3,1 2,9 4,4 2,1 4,5 3,1 2,9 4,1 3,0 4,3 2,3 3,1 4,3 7,3 2,2 3,7 1,8 3,8 Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás Munkaerő-felvétel 22

23 3. A I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA A NEGYEDÉV VÉGÉIG RÉGIÓK SZERINT Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen -1,8-1,6-1,6-1,5-2,2-2,5-2,3-2,0 1,1 1,4 1,3 1,9 2,0 2,1 2,2 2,2 1,8 3,6 3,7 3,7 3,6 3,8 3,8 4,5 Munkaerő-leépítés Létszámváltozás Munkaerő-felvétel 4. A I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA A NEGYEDÉV VÉGÉIG VÁLLALATI MÉRET SZERINT ,5 Mikro 10,8 14,3 Ki s -3,1 2,4 5,5 Közép -2,3 1,8 4,1 Nagy -1,4 1,5 2,9 Összesen -2 1,8 3,8 Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás (a jelenlegi létszám -ban) Munkaerő-felvétel 23

24 5. MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA A ÉVES NÉPESSÉG KÖRÉBEN I. NEGYEDÉVBEN Forrás: KSH STADAT évközi táblák Munkanélküliségi ráta, IV. negyedév 6. A KORÁBBI FELMÉRÉS 3 HÓNAPOS ELŐREJELZÉSÉNEK TELJESÜLÉSE TERÜLETI BONTÁSBAN A korábbi felmérés 3 hónapos előrejelzésének teljesülése területi bontásban -6,0-5,0-4,0-3,0-2,0-1,0 0,0 1,0 Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Megyék összesen -4,3-4,4-4,6-4,7-4,0-4,0-3,9-3,4-3,3-3,0-2,7-1,9-1,8-1,8-1,6-1,7-1,5-2,3-2,2-1,8-1,6-1,6-2,1-2,0-1,5-1,5-2,4-1,4-1,7-1,7-2,3-0,7-0,9-0,7-0,8-0,4-0,1-0,5-0,2 0,2 0,1 0, I. negyedév terv I. negyedév tény 24

25 8. AZ EGY ÉVVEL KORÁBBI FELMÉRÉS 12 HÓNAPOS ELŐREJELZÉSÉNEK TELJESÜLÉSE TERÜLET SZERINT A korábbi felmérés 12 hónapos előrejelzésének teljesülése területi bontásban 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0-8,0-10,0-12,0-14,0-16,0-18,0 Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala terv létszámváltozás tény létszámváltozás 9. A VÁLASZOLÓ SZERVEZETEK PÁLYAKEZDŐK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYE, TERÜLET SZERINT A válaszoló szervezetek pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos véleménye, terület szerint hosszú távon nem lehet rájuk számítani hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő betanításuk sok időt vesz el azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl 25

26 10. A VÁLASZOLÓ SZERVEZETEK PÁLYAKEZDŐK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYÉNEK ARÁNYA, A MUNKÁLTATÓK SZÁMA SZERINT A VÁLASZADÓK SZÁZALÉKÁBAN Nagy Közép I. negyedév I. negyedév Kis Mikro Nagy Közép Kis Mikro -30,0-20,0-10,0 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 Hosszú távon nem lehet rájuk számítani Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát Tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok Betanításuk sok időt vesz el Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő Az állam számos támogatást nyújt utánuk 26

27 TÁBLÁZATOK 1. A I. NEGYEDÉVES NMF ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA * Forrás: Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint Lakossági munkaerő-felmérés IV. negyedév

28 2. A I. NEGYEDÉVES NMF ALAPJÁN BECSÜLT ÉVES LÉTSZÁMVÁLTOZÁS NEMZETGAZDASÁGI SZINTEN, ÁGANKÉNT Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) IV. negyedévben a foglalkoztatottak száma* Az NMF-ben szereplő szervezeteknél foglalkoztatottak száma január 1. (tényadat) január 1. (előrejelzés) Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , B Bányászat ,3-197 C Feldolgozóipar , Ebből: CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása , CB Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása , CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység ,4 63 CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás ,0 50 CE Vegyi anyag, termék gyártása ,5-335 CF Gyógyszergyártás ,4-70 CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása , CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása , CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ,9 496 CJ Villamos berendezés gyártása ,3 568 CK Gép, gépi berendezés gyártása , CL Járműgyártás , CM Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása ,0 801 D Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,3 929 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ,3-996 F Építőipar , G Kereskedelem, gépjárműjavítás , H Szállítás, raktározás , I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , J Információ, kommunikáció , K Pénzügyi, biztosítási tevékenység , L Ingatlanügyletek ,6 319 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,3 785 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás , P Oktatás ,3 262 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,5 902 R Művészet, szórakozás, szabad idő ,6 174 S-U Egyéb szolgáltatás , A - U Összesen , * Forrás: Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint Lakossági munkaerő-felmérés IV. negyedév 28

29 3. A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEKBEN FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK, RÉGIÓK ÉS MEGYÉK SZERINT (2010. január 1-jei statisztikai állományi létszám) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Budapest Pest Közép- Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson- Sopron Vas Zala A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat C Feldolgozóipar Ebből: CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása CB Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás CE Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék CG gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CJ Villamos berendezés gyártása CK Gép, gépi berendezés gyártása CL Járműgyártás CM Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása D Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakozás, szabad idő S-U Egyéb szolgáltatás A - U Összesen Nyugat- Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Észak- Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen 29