A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2011-ben (előzetes adatok)

Átírás

1 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2011-ben (előzetes adatok) Központi Statisztikai Hivatal 2013 május Tartalom A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2011-ben... 2 Táblázatok A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása, Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-paritáson, Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az országos és a megyék átlagának százalékában, A megyék fajlagos mutatói az egy főre jutó GDP megyei átlagától való eltérés szerinti csoportosításban, A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, Módszertani megjegyzések Elérhetőségek

2 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2011-ben (előzetes adatok) A bruttó hazai termék (GDP) előzetes, évi regionális adatai szerint tovább nőttek a régiók közötti különbségek Magyarországon. A fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország egy főre jutó GDP-értéke az országos átlaghoz viszonyítva 3,2 százalékponttal csökkent 2010-hez képest, ez azonban nem befolyásolta kiemelkedő gazdasági előnyét. Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon az országos átlaghoz viszonyított teljesítmény 1,0, illetve 0,4 százalékponttal csökkent, miközben a többi régióban nőtt (1,2 2,6 százalékponttal) az előző évihez képest. 1. ábra Az egy főre jutó GDP országos átlagától való eltérés a régiókban, 2000, 2010, 2011 Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország A bruttó hazai termék (GDP) 2011-ben folyó áron számítva milliárd forint volt, ennek 48,2%-át Közép-Magyarországon, 26,3%-át a Dunántúlon, 25,5%-át az Alföld és az Észak nagyrégióban állították elő. A központi régió részesedése 2011-ben tovább csökkent (0,5 százalékponttal), miközben a dunántúli nagyrégió és az alföldi és északi térségben lévő régiók részaránya 0,3, illetve 0,2 százalékponttal nőttek a 2010 évihez képest. A Dunántúl évi gazdasági teljesítményének növekedését a Közép- és Nyugat-Dunántúl feldolgozóipari teljesítményének ezen belül is leginkább a jármű-, gyógyszer-, valamint a gumi-, műanyagtermék-gyártás átlagnál nagyobb mértékű bővülése okozta. A bruttó hazai termék (GDP) megoszlása régiónként, ábra Észak-Magyarország 7,2% Dél-Dunántúl 6,3% Dél-Alföld 8,7% Észak-Alföld 9,6% Közép-Magyarország 48,2% Közép-Dunántúl 9,8% Nyugat-Dunántúl 10,2% 2

3 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2011-ben (előzetes adatok) Az egy főre jutó bruttó hazai termék 2011-ben 2 millió 797 ezer forint volt, 5,1%-kal több (folyó áron) az egy évvel korábbihoz képest. A fajlagos mutató értéke az országos átlag százalékában négy régióban nőtt, leginkább Nyugat- és Közép-Dunántúlon (2,6, illetve 2,0 százalékponttal). A rangsorban továbbra is utolsó helyen álló Észak-Magyarország egy főre jutó GDP-értéke 0,4 százalékponttal csökkent az előző évihez képest. Ezer Ft Az egy főre jutó GDP régiók szerint, ábra 0 Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Alföld Észak- Magyarország Egy főre jutó GDP Országos átlag 2011-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján a régiók közötti különbségek tovább nőttek, miközben a rangsor az elmúlt évekhez képest nem változott. A továbbra is első helyen álló Közép-Magyarország és az utolsó helyen lévő Észak-Magyarország fajlagos mutatója közötti különbség 2,66-szoros volt. Közép-Magyarországot figyelmen kívül hagyva a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Nyugat-Dunántúl és a legfejletlenebb régió között ennél lényegesen kisebb, 1,69-szeres volt a különbség; ugyanez 2009-ben 1,52-szeres, 2010-ben pedig 1,64-szeres volt. Az egy főre jutó GDP alapján a megyék fejlettségi sorrendjében 2011-ben nem volt jelentős változás az előző évihez képest. A megyék többsége (10 megye) megőrizte helyét, 7 megye egy, 1-1 megye három illetve két helyet javított, illetve rontott pozícióján. A rangsorban a legtöbbet, három helyett javító Jász-Nagykun-Szolnok a megyék átlagához viszonyított 5,2 százalékpontos javulásában jelentős szerepet játszott az ipar teljesítményének, azon belül a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásának az előző évi alacsony szinthez képest jelentős bővülése. Baranya megye két hellyel hátrább sorolódott, a hozzá közel álló fejlettségi szintű Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék mögé, azok nagyobb ütemű fejlődése miatt. A főváros kiemelkedő fajlagos mutatójának értéke az országos átlag 2,16-szerese volt 2011-ben, 9,8, illetve 3,6 százalékponttal csökkent 2009-hez és 2010-hez képest. Országos átlag feletti értékkel továbbra is két dunántúli megye Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom rendelkezik, hasonlóan 2010-hez. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye pozíciója 2011-ben sem változott, 2000 óta a rangsor utolsó két helyén állnak. A főváros és Nógrád megye közötti különbség továbbra is jelentős, 4,8-szeres volt, 0,1 százalékponttal csökkent hez képest. Budapest adatát figyelmen kívül hagyva a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Győr-Moson-Sopron, valamint Nógrád megye mutatója között folyamatosan tovább nőtt a különbség, a évi 2,3-szeresről a évi 2,8-szeresre. 3

4 Magyarország egy főre jutó bruttó hazai terméke 2011-ben a nemzetközi összehasonlításban használt vásárlóegység-paritáson euró volt, 3,8%-kal több, mint a évi, illetve 65,7%-a a évi európai uniós átlagnak. Az elmúlt években lassult hazánk gazdasági felzárkózása ben a fajlagos mutató értéke 11 százalékponttal haladta meg a évit, míg ugyanez az érték csupán 3, illetve 1 százalékponttal nőtt a évi és a évi átlaghoz képest. A központi régió fejlettségi szintje Budapest kiemelkedő 141,8%-os fejlettségi szintjének köszönhetően az uniós átlag 105,9%-át érte el. A többi hat régió közül a két legfejlettebb dunántúli régió egy főre jutó GDP-je az EU-27 átlagának 59-67%-át tette ki, a többi régióé a 40 44%-át. Az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagának százalékában, 2000, 2010, ábra % Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl EU-27=100 Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Alföld Észak- Magyarország Összesen

5 TÁBLÁZATOK 5

6 1. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása, Főváros, megye, régió Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron, millió forint Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen

7 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2011-ben (előzetes adatok) 1. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása, (folytatás) Bruttó hazai termék megoszlása, % Főváros, megye, régió 38,7 37,9 37,6 Budapest 10,4 10,8 10,6 Pest 49,0 48,7 48,2 Közép-Magyarország 3,6 3,8 4,0 Fejér 3,1 3,2 3,2 Komárom-Esztergom 2,5 2,6 2,5 Veszprém 9,2 9,6 9,8 Közép-Dunántúl 4,8 5,4 5,6 Győr-Moson-Sopron 2,1 2,2 2,3 Vas 2,4 2,4 2,3 Zala 9,3 10,0 10,2 Nyugat-Dunántúl 2,7 2,7 2,5 Baranya 2,0 2,1 2,0 Somogy 1,8 1,7 1,7 Tolna 6,6 6,4 6,3 Dél-Dunántúl 25,0 26,0 26,3 Dunántúl 4,3 4,3 4,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 2,2 2,1 2,1 Heves 1,0 0,9 0,9 Nógrád 7,5 7,3 7,2 Észak-Magyarország 4,0 4,0 4,0 Hajdú-Bihar 2,7 2,4 2,6 Jász-Nagykun-Szolnok 3,1 3,0 3,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 9,7 9,4 9,6 Észak-Alföld 3,5 3,4 3,6 Bács-Kiskun 2,1 2,0 2,1 Békés 3,2 3,1 3,1 Csongrád 8,8 8,6 8,7 Dél-Alföld 25,9 25,3 25,5 Alföld és Észak 100,0 100,0 100,0 Összesen 7

8 2. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), Főváros, megye, régió Az egy főre jutó bruttó hazai termék, ezer forint a) Sorrend az egy főre jutó GDP alapján Budapest Pest Közép-Magyarország I I I Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl III III III Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl II II II Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl IV IV IV Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország VII VII VII Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld VI VI VI Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld V V V Alföld és Észak Összesen a) Az évközi lakónépességgel számítva. 8

9 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2011-ben (előzetes adatok) 3. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-paritáson, Az egy főre jutó GDP Főváros, megye, régió vásárlóerő-paritáson, PPS-ben az EU-27 átlagának százalékában a) Budapest ,2 142,3 141,8 Pest ,5 56,6 55,7 Közép-Magyarország ,1 106,6 105,9 Fejér ,1 57,1 62,1 Komárom-Esztergom ,1 66,4 67,6 Veszprém ,2 47,5 46,6 Közép-Dunántúl ,4 56,6 58,7 Győr-Moson-Sopron ,9 77,3 81,6 Vas ,6 55,6 58,6 Zala ,7 53,8 52,9 Nyugat-Dunántúl ,0 64,9 67,4 Baranya ,4 43,8 42,6 Somogy ,6 41,8 42,0 Tolna ,9 48,3 49,7 Dél-Dunántúl ,2 44,2 44,1 Dunántúl ,7 55,5 57,0 Borsod-Abaúj-Zemplén ,4 40,2 40,5 Heves ,8 44,9 45,1 Nógrád ,2 29,2 29,4 Észak-Magyarország ,1 39,6 39,8 Hajdú-Bihar ,1 48,0 48,9 Jász-Nagykun-Szolnok ,4 40,0 43,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,6 35,4 35,7 Észak-Alföld ,5 41,2 42,5 Bács-Kiskun ,5 42,2 44,5 Békés ,8 36,3 37,8 Csongrád ,9 47,5 47,7 Dél-Alföld ,3 42,3 43,7 Alföld és Észak ,0 41,1 42,1 Összesen ,2 64,8 65,7 a) A 2013 áprilisában rendelkezésre álló európai uniós adatok alapján. 9

10 4. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az országos és a megyék átlagának százalékában, Egy főre jutó bruttó hazai termék Főváros, megye, régió az országos átlag százalékában a megyék átlagának százalékában Budapest 225,7 219,4 215,9 304,9 292,3 285,7 Pest 85,0 87,3 84,8 114,9 116,4 112,2 Közép-Magyarország 167,2 164,4 161,2 225,9 219,0 213,4 Fejér 84,5 88,0 94,6 114,1 117,2 125,2 Komárom-Esztergom 98,2 102,3 102,9 132,7 136,3 136,2 Veszprém 69,2 73,3 71,0 93,5 97,7 94,0 Közép-Dunántúl 83,4 87,3 89,3 112,7 116,3 118,2 Győr-Moson-Sopron 107,2 119,2 124,3 144,8 158,8 164,5 Vas 82,2 85,7 89,2 111,0 114,2 118,1 Zala 82,4 83,0 80,6 111,3 110,5 106,7 Nyugat-Dunántúl 93,5 100,0 102,6 126,3 133,3 135,8 Baranya 69,6 67,5 64,9 94,0 90,0 85,9 Somogy 63,8 64,5 63,9 86,2 85,9 84,6 Tolna 76,5 74,5 75,6 103,4 99,3 100,1 Dél-Dunántúl 69,3 68,2 67,2 93,7 90,9 88,9 Dunántúl 82,3 85,5 86,8 111,2 114,0 114,9 Borsod-Abaúj-Zemplén 61,9 62,1 61,7 83,6 82,7 81,7 Heves 70,2 69,3 68,7 94,9 92,3 90,9 Nógrád 46,2 45,1 44,7 62,5 60,1 59,2 Észak-Magyarország 61,4 61,0 60,6 83,0 81,3 80,2 Hajdú-Bihar 73,8 74,1 74,4 99,7 98,7 98,4 Jász-Nagykun-Szolnok 68,1 61,7 66,1 92,0 82,2 87,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 54,6 54,6 54,4 73,8 72,8 72,0 Észak-Alföld 65,1 63,5 64,7 87,9 84,6 85,7 Bács-Kiskun 66,6 65,0 67,8 90,0 86,7 89,7 Békés 56,4 56,0 57,6 76,2 74,6 76,3 Csongrád 75,0 73,3 72,6 101,3 97,6 96,1 Dél-Alföld 66,4 65,2 66,5 89,8 86,8 88,0 Alföld és Észak 64,4 63,3 64,1 87,0 84,4 84,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 135,1 133,2 132,3 10

11 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2011-ben (előzetes adatok) 5. A megyék fajlagos mutatói az egy főre jutó GDP megyei átlagától való eltérés szerinti csoportosításban, Megye Egy főre jutó bruttó hazai termék, ezer forint, 2010 Megye Egy főre jutó bruttó hazai termék, ezer forint, 2011 A megyei átlag 120 %-a felett Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Fejér A megyei átlag %-a között Fejér Vas Pest Pest Vas Zala Zala A megyei átlag %-a között Tolna Tolna Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Veszprém Csongrád Csongrád Veszprém Heves Heves A megyei átlag 90%-a alatt Baranya Bács-Kiskun Bács-Kiskun Jász-Nagykun-Szolnok Somogy Baranya Borsod-Abaúj-Zemplén Somogy Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád Nógrád

12 6. A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, 2010 Főváros, megye, régió Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Ipar Építőipar Szolgáltatások (millió forint) Gazdasági ágak összesen (alapáron) A B-E F G-U A-U Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen

13 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2011-ben (előzetes adatok) 7. A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, 2011 Főváros, megye, régió Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Ipar Építőipar Szolgáltatások (millió forint) Gazdasági ágak összesen (alapáron) A B-E F G-U A-U Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen

14 Módszertani megjegyzések A kiadványban közölt évi területi GDP-adatok előzetesek, a 2012 októberében publikált előzetes 2011-es nemzetgazdasági GDP-értékkel megegyezőek. Az előzetes adatok becslésekor a számításokhoz szükséges adatforrások csak részlegesen álltak rendelkezésre, így az adatok még változhatnak. A végleges évi területi GDP-adatok publikálására október második felében kerül sor. 1.) Fogalmi meghatározások A KSH a nemzeti számlák számításánál az ENSZ 1993-ban elfogadott nemzeti számlák rendszere (SNA 93) nemzetközileg egyeztetett ajánlásait veszi alapul. Ez megfelel az Európai Unióban kötelezően alkalmazott ESA 1995 előírásainak. Bruttó hazai termék (GDP): az ágazatok vagy a szektorok által előállított, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értékek összege és az ágazatokra vagy szektorokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlege. A GDP piaci áron értékelt mutató. Bruttó hozzáadott érték: a gazdasági egységek által létrehozott bruttó kibocsátás (termelési érték) és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének (folyó termelőfelhasználás) különbsége. A bruttó hozzáadott értéket alapáron értékeljük. Alapár: az az ár, amennyit a termelő egységnyi termék vagy szolgáltatás értékesítésekor realizál. (Azaz az értékesítési árból le kell vonni a termelő által befizetett termékadókat, és hozzá kell adni az értékesítéshez kapcsolódó terméktámogatásokat.) Piaci beszerzési ár az az ár, amennyit egységnyi termék vagy szolgáltatás igénybevételéért a felhasználó ténylegesen fizet (tehát nem tartalmazza a termelő célú felhasználáshoz vásárolt termékek és szolgáltatások után visszaigényelhető áfát, valamint a terméktámogatások értékét). PPS: nemzetközi összehasonlításhoz a KSH 1998 óta az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP-t) vásárlóerő-paritáson is közli megyei és regionális bontásban. A vásárlóerő-paritás a nemzeti valuták vásárlóerejének összehasonlítására alkalmazott statisztikai mérőszám. Megmutatja, hogy egy adott ország egységnyi valutája egy másik ország hány egységnyi valutájával azonos vásárlóerejű, a termékek és szolgáltatások adott körében. Vásárlóerő-paritás alapján kerül sor a bruttó hazai termék (GDP) és összetevői volumenének nemzetközi összehasonlítására. A vásárlóerőparitás-adatok forrása az Eurostat által koordinált európai összehasonlítási program, amelyben 37 ország működik közre. 2.) A GDP területi megoszlásának becslési módszere A területi számlák a gazdaság egészére vonatkozó számlák regionális megfelelői. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlását a termelés oldaláról becsüljük, kivéve a kormányzati szektort, ahol a jövedelmekből kiindulva történik a megyei/regionális adatok meghatározása. Az egyes szektorokban a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően az alábbi számítási módszereket alkalmazzuk. A vállalati szektorban a bruttó hozzáadottérték-adatokat a megyébe tartozó egyes vállalkozások adataiból összesítjük ben 1501, 2011-ben 1665 vállalatnak volt több megyében telephelye. A több telephellyel rendelkező szervezetek esetében a bruttó hozzáadott értéket a megyei bérek és keresetek arányában osztjuk fel az érintett megyék között. A többi szervezetet a székhely szerinti megyéjükben számoljuk el, feltételezve, hogy tevékenységüket a bejegyzés szerinti megyében végzik. A pénzügyi vállalatok szektora esetében a bruttó hozzáadott értéket a vállalati szektorral azonos módon számoljuk el, azaz a többmegyés pénzügyi vállalatok egyedi bruttó hozzáadottértékadatait a kereseti arányok alapján rendeljük a megyékhez, illetve régiókhoz. 14

15 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2011-ben (előzetes adatok) A kormányzati szektor hozzáadott értéke a bruttó munkavállalói jövedelem, a termelési adók és támogatások egyenlegének és a bruttó működési eredménynek (amelynek nagy része az értékcsökkenés) az összegeként áll elő. Az első két tétel intézményi szinten, az éves intézményi beszámolók alapján kiszámítható. Azon intézmények esetében, amelyek nem rendelkeznek a megyehatáron kívül eső telephellyel, a megyei szintű adatok az egyedi intézményi adatok összesítésével előállíthatók. A több megyében telephellyel rendelkező intézmények esetében az adatokat a munkaügyi statisztika segítségével osztjuk fel az érintett megyék között. Az értékcsökkenés számítása újrabeszerzési áron történik, ezért az éves intézményi beszámolók adatait nem tudjuk közvetlenül felhasználni. Az országos szinten kiszámított, ágazati felosztású adatok a tárgyi eszközök és az immateriális javak záróállományának arányában vannak felosztva a megyék közt. A fegyveres testületek intézményeire sem egyedi intézményi beszámolók, sem munkaügyi adatok nem állnak rendelkezésre, ezért hozzáadott értéküket az összes többi tevékenység hozzáadott értékének arányában csoportosítjuk a megyék között. A háztartási szektorban az egyéni vállalkozások termelési mutatóinak becslése megyei és szakágazati bontásban történik, így nincs szükség regionalizálásra. A háztartások kisegítő tevékenységeire vonatkozóan nem állnak rendelkezésre közvetlenül megyei szintű adatok, a regionális mutatók kiszámítása az alábbi két módszerrel történik. A legtöbb tevékenység esetében egy a tevékenységgel szoros kapcsolatban lévő területi indikátort használunk az országos adat megyei felosztására. Ilyen tevékenységek: a mezőgazdasági kistermelés és a saját fogyasztásra történő termelés, a sajátlakás-szolgáltatás, a házilagos építkezés és felújítás sajátmunka értéke, a magánszállások kiadásából származó jövedelem, a hálapénz, a kábítószertermelés és kereskedelem, háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartások termelése. A háztartások kisegítő tevékenységének másik csoportjában, mint pl. prostitúció és az oktatási szolgáltatások esetében a megfelelő területi indikátorok hiányában az adott ágazatba tartozó egyéni vállalkozók hozzáadott értékének területi arányát vetítjük rá a szakértői becslésen alapuló országos értékekre. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények reprezentatív adatgyűjtése a működés helyére is kiterjed. A statisztikai beszámolókból teljes körre becslési eljárással valósul meg a megyei szintű elemi adatok képzése, ami a számítás alapjául szolgál. A többi intézmény esetén pl. a politikai pártoknál a nonprofit szektor már felosztott adatainak arányát vesszük alapul. A termékadók és -támogatások egyenlegét az alapáras bruttó hozzáadott értékek arányában bontjuk meg a megyék között. Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Dr. Pozsonyi Pál főosztályvezető További információ: Bruckner Józsefné osztályvezető, Telefon: (+36-1) , Jozsefne.Bruckner@ksh.hu Geleta-Pábli Hajnalka, Telefon: (+36-1) , Hajnalka.Pabli@ksh.hu Információszolgálat, telefon: (+36-1) , fax: (+36-1)