A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei IV. negyedév

Átírás

1 Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására Eger, november

2 1. BEVEZETÉS októberben huszonhatodik alkalommal kértek a Heves megye területén működő kirendeltségek munkatársai információkat körzetük jelentősebb foglalkoztatóitól a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a területileg illetékes kirendeltségek közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés országos elemszámát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés október hónapban zajlott. A kérdőívben a munkáltatók a szeptember 30-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében minimális mértékű, 0,7%-os létszámcsökkenéssel, míg egy évre előretekintve 1,1%-os, mérsékelt ütemű létszámnövekedéssel számolnak a válaszoló heves megyei munkáltatók. 2. HEVES MEGYE TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Heves megye lakónépessége elején 308 ezer fő volt, 1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A természetes szaporodás évek óta negatív értéket mutat, 2011 első hat hónapját is a kedvezőtlen népmozgalmi mutatók jellemezték, ami további ezer fős természetes fogyást eredményezett. A megye településhálózata igen változatos. Az északi részén mintegy a szomszédos megyék aprófalvas területének folytatásaként kicsiny létszámú, 1000 fő alatti települések sokaságát találjuk. Nagyváros nincs a térségben; központja, Pétervására lakosainak száma nem éri el a háromezer főt. A hegyes-dombos vidéken, kanyargó utakon nehéz a kistelepüléseket megközelíteni. Ez a megye legelmaradottabb része. A térség népességeltartó ereje elegendő munkahely hiányában kicsi. Magas az időskorú népesség aránya. A munkavállalási korúak körében jelentős a munkanélküliség. A közművekkel való ellátottság kedvezőtlen. A mikrovállalkozások nagy része erdőgazdálkodási és fafeldolgozási tevékenységet folytat. A legnagyobb létszámot az önkormányzatok foglalkoztatják időszakosan közfoglalkoztatás keretében. A megye középső, gazdaságilag legfejlettebb sávjában az átlagos településméret lényegesen nagyobb. A három legnépesebb várost (Egert, Gyöngyöst és Hatvant) körülvevő községek átlagos lélekszáma fő. Fejlődésüket a nagyobb ipari és szolgáltatási centrumokhoz való közelség nagymértékben elősegíti. Hatvan és Gyöngyös térségének gazdasági előrelépésében az M3 autópálya jelenős húzóerőt képvisel, hiszen a fővárossal és azon keresztül az ország nyugati felével való gyors összeköttetést biztosítja. A munkahelyek kínálata bővebb, a munkanélküliség alacsonyabb, mint a megyei átlag. A közműellátottság színvonala is kiemelkedően e sávban a legjobb. 2

3 A megyében Eger a legjelentősebb foglalkoztatási centrum, a feldolgozóipar mellett különösen fejlett a szolgáltatási szektor, és igen jelentős az idegenforgalom. Megye-székhelyi funkcióiból adódó közigazgatási és egészségügyi szerepköre is sok munkahelyet jelent, csak úgy mint fejlett középfokú és felsőfokú oktatási intézmény hálózata. A Gyöngyösi kistérségben meghatározó szerepe van az iparnak, a szolgáltató szektornak és a nem termelő infrastruktúrának. A foglalkoztatás a villamosenergia-termelés ágazatában a legnagyobb, közel 2,5 ezer fő, de a gépipar és a kereskedelem súlya is kiemelkedő. A mezőgazdaságban jelentős a szőlő és a gyümölcstermesztés. A körzet fejlett oktatási hálózattal rendelkezik. A modern ipar megtelepedése elsősorban Hatvanban tapasztalható. Az ipari parkban megjelent a nyugati és a távol-keleti tőke, az elmúlt 10 évben számos üzem települt be, amelyek összesen közel 4 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A körzet munkáltatói elsősorban a feldolgozóiparban tevékenykednek, de több kisebb vállalkozás foglalkozik kereskedelemmel, illetve szolgáltatással. A legtöbb munkavállalót a közúti jármű alkatrész gyártás és a híradástechnikai termék gyártás területén foglalkoztatják. A megye középső sávjától dél felé haladva ismét kisebb, de az aprófalvak népességszámát közel kétszeresen meghaladó községek (átlagos lélekszámuk 1600 fő) találhatók a két kisváros, Füzesabony és Heves térségében. Hagyományosan a kedvező termőhelyi adottságok alapján gazdálkodó mezőgazdaság volt a fő foglalkoztató. A legnagyobb létszámot a mezőgazdasági nagyüzemek foglalkoztatták, melyek a rendszerváltást követően termőterületeik és melléküzemágaik nagy részét elveszítve létszámukat is jelentősen leépítették. A mezőgazdaság továbbra is jelentős ágazat a körzetben, bár a tulajdonosi szerkezet ebben az ágazatban jelentősen átalakult az utóbbi 20 évben. A szövetkezetek megszűnése után magángazdaságok, családi vállalkozások működnek tovább, a korábbinál sokkal kisebb létszámot sok esetben csak szezonálisan foglalkoztatva. Az alapvetően mezőgazdasági adottságú települések gazdaságai a kedvező lehetőséget kihasználva folytatják tevékenységüket. Ennek köszönhetően a szántóföldi növénytermesztés mellett hagyománya van a térségben a dinnye- és gyümölcstermesztésnek. A füzesabonyi körzetben az ipari szektor a körzetközpontban és Kál térségében koncentrálódik. A kistérség vasúton és közúton jól megközelíthető, az M3-as autópálya nyugat-keleti irányban szeli át. A Hevesi kistérség jellemzője, a megyei átlagnál lényegesen nagyobb arányú gyermekkorú népesség, és viszonylag sok az időskorú is, így e körzet eltartottsági rátája a megyei átlagnál jóval magasabb. Kevés a munkahely, főként az iparban, ebből fakadóan magas a munkanélküliség. Az elhelyezkedést nehezíti a lakosság viszonylag alacsony iskolázottsági szintje, és a halmozottan hátrányos helyzetű roma etnikum megyei átlagnál magasabb aránya. A megye gazdaságát az első félévben változó irányú elmozdulás jellemezte, melyet az alábbiakban összegezhetünk I. félévben a legalább 5 főt foglalkoztató Heves megyei telephellyel működő ipari szervezetek termelési értéke 18%-kal bővült, a növekedés mértéke mind a régió, mind az ország átlagát felülmúlta. A legalább 50 főt foglalkoztató megyei székhelyű ipari vállalkozások termelékenysége 19%-kal emelkedett, amit a termelés 17%-os élénkülése és az alkalmazásban állók számának 1,4%-os mérséklődése együttesen eredményezett. Az ipari konjunktúra elsősorban a külföldi kereslet (export értékesítés) 22%-os növekedésének köszönhető. A Heves megyei székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások építésiszerelési teljesítménye I félévhez képest 52%-kal visszaesett. A kereskedelmi szálláshelyeken mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma emelkedett. A beruházások értéke folyó áron 1,7%-kal növekedett. 3

4 A KSH magánháztartások körében végzett munkaerő-felmérése alapján Heves megyében II. negyedévben 235,6 ezren tartoztak a éves munkaképes korú népesség körébe. A gazdaságilag aktívak aránya a munkaképes korú népességen belül 52%, 1%ponttal felülmúlja a II. negyedévi értéket. Az aktivitási ráta növekedése azonban nem párosult kedvező munkaerő-piaci folyamatokkal, a vizsgált időszakban 14%-kal nőtt a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottaké pedig 1%-kal, mintegy ezer fővel csökkent. Ennek következtében folytatódott a munkanélküliségi ráta IV. negyedévtől tapasztalt növekedése, április-júniusban 13,1%-ra emelkedett, 1%ponttal haladta meg a II. negyedévit. A foglalkoztatási ráta gyakorlatilag stagnált, a évesek 46%-a minősült foglalkoztatottnak. Mindhárom aktivitási arányszám az Észak-magyarországi régión belül a legkedvezőbb, de az országos átlagtól jelentősen elmarad. A éves népesség gazdasági aktivitása a második negyedévben Megnevezés Magyarország Változás Heves megye Változás Foglalkoztatottak(ezer fő) 3 778, ,8 29,9 108,4 107,3-1,1 Munkanélküliek (ezer fő) 473,3 460,7-12,6 14,1 16,2 2,1 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 4 252, ,5 17,3 122,5 123,5 1,0 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 3 436, ,7-29,9 115,9 112,1-3,8 Aktivitási arány (%)* 55,3 55,6 0,3 51,4 52,4 1,0 Foglalkoztatási ráta (%)* 49,2 49,6 0,4 45,5 45,6 0,1 Munkanélküliségi ráta (%)* 11,1 10,8-0,3 11,5 13,1 1,6 KSH Munkaerő-felmérése alapján *A változás %-pontban értendő 1 Forrás: KSH, Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2011/2 Az intézményi adatgyűjtés alapján a legalább 5 főt foglalkoztató heves megyei székhelyű vállalkozásoknál, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és a társadalombiztosítási intézményeknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél I. félévben átlagosan 58,0 ezer főt foglalkoztattak. Míg országosan 0,2%-kal nőtt (vagyis stagnált) az alkalmazásban állók száma, addig Heves megyében 2,6%-kal csökkent I. félévhez képest. A versenyszférában mindössze 0,4%-kal csökkent a foglalkoztatás, a költségvetési intézményeknél alkalmazottak száma viszont jelentősen, 9,4%-kal visszaesett. Heves megyében szeptember végén regisztrált álláskereső keresett munkát kirendeltségeink segítségével, I-III. negyedév végéhez viszonyítva 513 fővel, 2,6%-kal a régiós (1,0%) és az országos átlagnál (1,2%) intenzívebben - csökkent a létszám. A nyilvántartott álláskeresők közül fő (10,4%) pályakezdő álláskereső, az egy évvel korábbi létszámhoz képest 9,7%-kal (213 fővel) csökkent számuk, jelentősen gyorsabb ütemben, mint az észak-magyarországi régióban (2,0%) és országosan (2,6%) I-III. negyedévben havonta átlagosan álláskeresőt tartottunk nyilván, 193 fővel, 0,9%-kal többet, mint 2010 hasonló időszakában. Az álláskeresők számának havonkénti alakulása az utóbbi hónapokban többnyire az előző év tendenciájának megfelelően alakult. A novemberben kezdődött téli hónapokra jellemző szezonális létszámnövekedés februárig tartott, legintenzívebb emelkedés januárban figyelhető meg. Az új közfoglalkoztatási programok beindulásának köszönhetően kedvező fordulat márciusban következett be. 4

5 Álláseresők számának alakulása Heves megyében január szeptember jan. febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec szeptember végén az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva a megyében működő hat kirendeltség közül a gyöngyösi körzetben jelentősen 10,7%-kal, az egri és a pétervásárai kirendeltség körzetében kisebb arányban, 4,4%-kal illetve 4,8%-kal csökkent a regisztrált álláskeresők száma. A hatvani és a füzesabonyi körzetben a tavalyi szinten alakult, a hevesi körzetben nagy mértékben, 8,0%-kal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve Heves megye 14,5%-os, az országos átlagot 2,4%-ponttal meghaladó mutatójával a megyék rangsorában a középmezőnyben foglal helyet (10 megyének és a fővárosnak jobb, 8-nak kedvezőtlenebb a mutatója). Az egyes körzetek közti különbségek is jelentősek. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességre vetített aránya a hatvani, a gyöngyösi és az egri körzetben 11 és 13% között alakul, Heves körzetében a 27%-os, Pétervására térségében a 22%-os arányt is meghaladja. Az álláskeresők száma és változása Körzet száma (fő) Az álláskeresők számának változása az előző évhez képest 5 Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez*, % szeptember szeptember szeptember (fő) (%) (%) (%) Eger ,4 13,3 12,7 Gyöngyös ,7 12,6 11,3 Hatvan ,1 11,0 11,1 Heves ,0 25,3 27,3 Füzesabony ,2 19,4 19,2 Pétervására ,8 23,5 22,4 Heves megye ,6 14,8 14,5 Észak-Magyarország ,0 20,1 19,6 Országosan ,2 12,4 12,1 Forrás: *A nemzetgazdaság munkaerőmérlege, (KSH), I-III. negyedévben fő kérte álláskeresőként való regisztrálását a hat heves megyei munkaügyi kirendeltségen, mely létszám fővel 10,0%-kal meghaladja a bázis időszakban belépők számát. A nyilvántartásba vett álláskeresők 92%-a korábban már volt ügyfelünk, és mindössze 8% az első ízben bejelentkezők aránya. Az új belépők száma 1773 fő volt, egy év alatt lényegében nem változott (2010. I-IX. hónapban 15 fővel többen, 1788-an jelentkeztek be először álláskeresőként). A visszatérő ügyfeleink száma viszont 11%-kal 2049 fővel emelkedett,

6 ez a 20,5 ezer fős nyilvántartásban idén belépő réteg már korábban is regisztrálva volt álláskeresőként. A fenti adatokból arra következtethetünk, hogy a belépők számának 10%-os növekedése a nagyobb tömegeket megmozgató közcélú munkák következménye. A legutóbbi munkahelyről szóló adatok szerint a legtöbben a közigazgatás, közösségi, személyi szolgáltatás - többségüknek támogatott közfoglalkoztatása fejeződött be és a feldolgozó-ipar területéről (27-27%), a kereskedelemből (10%) és az építőiparból (9%) érkeztek. A nyilvántartásból kilépők száma I-III. negyedévben fő volt, fővel, 5,1%-kal több, mint I-III. negyedévben. A kilépők közül 9,0 ezer fő (37%) nyilvántartását rövid idejű munkavállalás (szinte kizárólag közfoglalkoztatás) miatt szüneteltettük. 15,4 ezer fő (63%) nyilvántartását megszüntettük, közülük önállóan elhelyezkedett 6,0 ezer fő (25%), közvetítéssel 2,3 ezer fő (9,5%). Együttműködés hiánya miatt kizárásra került 5,2 ezer fő (21%), nem fogadta el a felajánlott munkahelyet 486 fő (2%), nappali tagozatos hallgató vagy nyugdíjas lett 200 fő (1%), a megszűnés oka az eseménynaplóba nem került bejegyzésre 1,2 ezer fő (5%) esetében. Az összes álláskereső 42,5%-a (8 137 fő) legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű. Számuk 276 fővel, 3,3%-kal csökkent egy év alatt, az összes álláskeresőn belüli részarányuk nem változott jelentősen (0,3%-ponttal csökkent). A legfeljebb 8 általános iskolát végzett álláskeresők aránya a hevesi kirendeltség körzetében a legmagasabb, 61,2%, de a füzesabonyi (56,2%) és a pétervásárai (49,4%) körzetben is meghaladja, illetve csaknem eléri az 50%-ot. Az év folyamán 3,2%-kal csökkent a középfokú végzettségű álláskeresők száma a megyében szeptember végén 9938 fő volt a számuk, az összes álláskereső 51,9%- a, részarányuk az alapfokú végzettségűekhez hasonlóan - 0,3%ponttal csökkent egy év alatt. Közülük az érettségivel rendelkezők száma (szakközépiskola, technikum, gimnázium) 0,9%-kal nőtt, a szakmunkás képzőben végzetteké 6,5%-kal csökkent. A diplomás álláskeresők száma 1067 fő volt szeptember 20-án a megyében, 90 fővel nőtt egy év alatt, az összes álláskeresők közötti részesedésük 5,0%-ról 5,6%-ra emelkedett Az álláskeresők összetételére vonatkozó főbb adatok szeptember szeptember Létszámváltozás Megnevezés megoszlás megoszlás fő fő (%) (%) főben %-ban Az álláskeresők száma ,6 Ebből: Pályakezdő , , ,7 Férfi , , ,5 Nő , , ,6 Alacsony iskolai végzettségű , , ,3 Középfokú végzettségű , , ,2 Diplomás 977 5, ,6 90 9,2 25 év alatti , , ,1 50 év feletti , , ,1 Tartósan regisztrált , , ,5 A hosszú ideje (több mint egy éve) folyamatosan nyilvántartott álláskereső ügyfelek számát tekintve egy év alatt 12,5%-os (697 fős) csökkenés mérhető szeptember végén 4886 fő (az összes álláskereső 25,5%-a) szerepelt 12 hónapnál hosszabb ideje nyilvántartásunkban. Az ún. tartósan munkanélküliek létszámváltozását iskolai végzettség szerint vizsgálva azt találjuk, hogy a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű ügyfelek száma 12,3%-kal, 334 fővel csökkent. A középfokú iskolai végzettségűek közül a szakmunkásképzőben, szakiskolában végzetteké ezt is meghaladóan 19,5%-kal (317 fővel) csökkent, az érettségizett tartós álláskeresők száma viszont csak 6,5%-kal, 63 fővel lett egy év alatt kevesebb, a diplomások között pedig 17 fővel, 9%-kal nőtt a tartósan elhelyezkedni nem tudók száma az egy évvel korábbi állapothoz képest. 6

7 A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma szeptember végén főt tett ki, az egy évvel korábbi létszámhoz képest 9,7%-os (213 fős), országos átlagnál jóval intenzívebb csökkenést tapasztaltunk. A szeptember végén nyilvántartott pályakezdő álláskeresők az összes regisztrált álláskereső 10,4%-át reprezentálták (országosan ugyanez az arány alig alacsonyabb, 10,2%). A legfeljebb 8 általános iskolát végzettek súlya nem változott 40,0% maradt, mivel létszámuk az összes pályakezdőével azonos arányban, 9,7%-kal csökkent egy év alatt. A középfokú végzettségűek száma 8,3%-kal 94 fővel (ezen belül a szakmunkásképzőt végzetteké 8,8, az érettségizetteké 8,1%-kal), a diplomásoké ennél is nagyobb arányban 18,5%-kal (34 fővel) csökkent. A szervezetünk által folyósított álláskeresési ellátásokra (álláskeresők járadéka, valamint segélye) szeptember végén fő volt jogosult. Az egy évvel korábbi létszámhoz képest 455 fővel, 8,4%-kal esett vissza számuk. A járadékosok száma 52 fővel nőtt, az álláskeresési segélyben részesülők száma 507 fővel csökkent egy év alatt. Az ellátásban részesülők összes álláskeresőkön belüli részaránya ennek megfelelően a tavaly szeptemberi 27,5%-ról 25,9%-ra mérséklődött. A bérpótló juttatásra és a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak közül szeptember végén fő regisztrált álláskereső szerepelt kirendeltségeink nyilvántartásában. Számuk az egy évvel korábbi létszám szintjén alakult (mindössze 2 fővel csökkent). A regisztrált álláskeresőkön belüli arányuk a szeptemberi 33,2%-ról 34,0%-ra emelkedett A munkaerő-kereslet alakulása Az újonnan létesült állásokról szóló információink nem teljes körűek, csak azokról tudunk, melyet kirendeltségeinken bejelentenek vagy munkatársaink a munkaadókkal való kapcsolattartás során feltárnak I-III. negyedévben a hat heves megyei munkaügyi kirendeltséghez összesen álláshelyre vonatkozó munkaerőigény-bejelentés érkezett, 22%-kal, nel több, mint azonos időszakában. A félév folyamán feltárt, nyilvántartásba vett új állások 70%-a ( állás) támogatott álláshely volt, 30%-a (4 916 állás) pedig nem támogatott foglalkoztatásra irányult. A támogatott álláshelyre vonatkozó közvetítési igények száma I-III. negyedévhez képest fővel, 41%-kal nőtt. A közfoglalkoztatás keretében betölthető állások száma emelkedett elsősorban, nel, 50%-kal 6650-ről re nőtt az ilyen típusú álláshelyek száma. Az új közfoglalkoztatási formák közül az önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás címén 7105, önkormányzati huzamosabb időtartamú közfoglalkoztatás nyomán 1 521, országos közfoglalkoztatási program keretében pedig 898, összesen álláshelyet regisztráltak kirendeltségeink. 7

8 2010. jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A feltárt, bejelentett havi új munkaerő-igény alakulása fő január szeptember támogatott nem tám.(normál) A támogatáshoz nem kötött új létszámigények száma első kilenc hónapjában fő volt, az egy évvel korábbi állásbejelentések volumenéhez képest 6,8%-os, 356 fős csökkenés tapasztalható. A legtöbb támogatást nem igénylő álláshely bejelentést a gyöngyösi (1659 fő), a hatvani (1270 fő) és az egri kirendeltségen (1203 fő) regisztráltuk. A nem támogatott álláshelyek 83%-át a három kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű körzet központjában jelentették be. Hevesen, Füzesabonyban és Pétervásárán együttesen mindössze 784 főre vonatkozó támogatás nélküli munkaerőigényt regisztrálhattunk I-III. negyedévben. A munkáltatók tevékenységét tekintve a legnagyobb létszámot érintő támogatás nélküli állásbejelentés a feldolgozóipar (1289 fő), a kereskedelem (760 fő), a munkaerő-kölcsönzés (597 fő) és az építőipar (477) területéről érkezett. A bázis időszakhoz viszonyítva a legnagyobb mértékű kereslet visszaesés az építőiparban (27%, 178 fő) és az egészségügyi, szociális ellátás területén (42%, 91 fő) tapasztalható, de a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cégek munkaerőigénye is jelentősen visszaesett 816 főről 597 főre (27%, 219 fő). A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatból viszont 76 fővel, 26%-kal több támogatás nélküli munkaerőigény érkezett mint I-III. negyedévben. A I-III. negyedévben bejelentett nem támogatott álláshely mindössze 14%-a (701 munkahely) segédmunkás munkakör, nagyobb része, 29% (1416 fő) betanított fizikai munkással és 41% (2014 fő) szakképzett fizikai munkással betölthető munkára irányul, további 16%-a (785 fő) szellemi munkakörre vonatkozik. A támogatás nélkül alkalmazni kívánt létszámból 1280 fő (26%) gyártósori összeszerelő (Hatvan 799 fő, Gyöngyös 414 fő), 614 fő (12%) vas- és fémipari foglalkozású. (Gyöngyös 273 fő, Eger 201 fő), 501 fő (10%) kereskedelmi, vendéglátó ipari foglalkozású (Eger 219 fő, Gyöngyös 165 fő). A havi új állásajánlatok összességét (támogatott, nem támogatott együtt) tekintve, a munkaerőigények 55%-a (9 030 fő) szakképzetlen segédmunkás munkakörre vonatkozott, az állásbejelentések 9%-a betanított jellegű munkát (gépkezelők, összeszerelők) igényelt, és összesen fő foglalkoztatására irányult. A szakképzett dolgozók iránti fős (24%) kereslet a megyében leggyakrabban kereskedelmi eladó 474 fő, lakatos 253 fő, egyéb gépek, berendezések szerelői 148 fő, tehergépkocsi vezető 147 fő, forgácsoló 128 fő, szakács 118 fő, hegesztő, lángvágó 110 fő, felszolgáló 105 fő, raktárkezelő 98 fő, kőműves 81 fő, varrónő 75 fő, vagyonőr 60 fő, festő és mázoló 54 fő, villanyszerelő 47 fő, targonca-vezető 45 fő, gépjármű és motorszerelő 43 fő épületasztalos 40 fő, pék 39 fő, bútorasztalos és villamossági szerelő fő szakmákban képzettek foglalkoztatására irányult. 8

9 A szellemi munkakör betöltésére szóló mintegy (12%) ajánlatból a leggyakrabban keresett foglalkozások: irodai adminisztrátor, írnok 248 fő, gyermek és ifjúsági felügyelő 180 fő, kereskedelmi szervező (ügynök) 96 fő, szociális gondozó, ápoló 74 fő, piackutató, reklámtevékenységet végző 38 fő, kereskedelmi ügyintéző 30 fő, ügyfél tájékoztató 29 fő első kilenc hónapjában Heves megye területéről három munkáltató hajtott végre csoportos létszámleépítést 102 főt érintően. Az élelmiszeriparból 34 fő, a közigazgatásból 28 fő, a szociális ellátás területéről 40 fő munkaviszonyát szüntették meg ilyen módon. A csoportos leépítések legnagyobb számban szociális gondozó (23 fő), igazgatási ügyintéző (15 fő), csomagológépkezelő (12 fő) és szállító, rakodó munkás (8 fő) munkakörökben dolgozókat érintettek júniusban két jelentős létszámbővítéshez kapcsolódó állásbejelentést is elkönyvelhettünk. A hevesi körzetben egy gépipari cég jelentős kapacitásbővítő és munkahelyteremtő fejlesztést hajt végre. A beruházást kivitelező cég 120 fő fémipari szakmunkást (50-50 fő lakatost és hegesztőt, valamint 20 fő forgácsolót) igényelt a beruházás időtartamára. Ilyen tömegű igényt a hevesi kirendeltség állományából nem lehet kielégíteni, de legalább a kistérség fémipari szakmunkásainak foglalkoztatása biztosítottnak tűnik rövidtávon. Gyöngyösön 80 fő betanított munkás igényt jelentett be egy bérelt telephelyre betelepült csokoládé termékek gyártásával foglalkozó vállalkozás augusztus hónapban a füzesabonyi körzetben jelentettek be három 10 főt meghaladó munkaerő igényű létszámbővítést. Egy textiliparban tevékenykedő vállalkozás 30 fős, egy nyílászáró szerkezeteket gyártó vállalkozás 20 fős, a kistérség legnagyobb fémipari üzeme pedig 13 fős bővítést kíván megvalósítani segítségünkkel. Szeptemberben az egri körzet egyik jelentős fémfeldolgozással foglalkozó középvállalata jelentett be 5 fő gépészmérnök és 50 fő géplakatos létszámbővítési igényt, egy hevesi székhelyű vállalkozás 12 fő építőipari szakmunkást (kőműves, ács, vasbetonszerelő) venne fel. Hatvanban pedig egy budapesti agglomerációban tevékenykedő vállalkozás létesít 14 főt (adminisztrátor, raktáros, targoncavezető) foglalkoztató logisztikai egységet. Az I-III. félév folyamán lezárt közvetítések és visszajelzések adatai alapján az állapítható meg, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül fő tudott munkát vállalni fővel, 9,5%-kal többen, mint egy évvel korábban. Az elhelyezkedettek közül fő támogatással (ebből fő a közfoglalkoztatásban) jutott munkához, míg támogatás nélkül, a kirendeltség közvetítésével vagy önállóan talált munkahelyet álláskereső. A támogatással elhelyezettek száma fővel, 27,0%-kal több mint az egy évvel korábbi időszak elhelyezkedési esetszáma. A nem támogatott álláshelyre elhelyezkedettek száma 4,7%-kal, 431 fővel elmaradt az egy évvel korábbi értéktől. A foglalkoztatottá váltak számának alakulása Heves megyében Megnevezés fő I-III. negyedév megoszlás (%) fő I-III. negyedév megoszlás (%) (fő) Változás 2011/ (%) Foglalkoztatottá váltak száma összesen , , ,5 Ebből Támogatott munkahelyre , , ,0 Nem támogatott munkahelyre , , ,7 A támogatás mellett elhelyezkedők számának megyei szintű növekedését a közfoglalkoztatási programoknak köszönhetjük. A legnagyobb számban az önkormányzatok, illetve intézményeik által szervezett rövid idejű tevékenységekbe kapcsolódtak be ügyfeleink. 9

10 3. A IV. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés kérdőíve rövid, mindössze négy kérdéscsoportot tartalmaz, amelyet minden negyedév első napjaiban kapnak meg a kirendeltségek által kiválasztott munkáltatók. Első kérdésünk a felméréskori létszámra, illetve a felmérést megelőző negyedévben történt létszámmozgáshoz kapcsolódik, amelyben a különböző munkakörökben belépők és kilépők számát adják meg a választ adók. A második kérdésünkkel a tárgy negyedévben várható munkakörönkénti felvételről és kibocsátásról kérünk információt, és a 3 hónap múlva várható statisztikai állományi létszámot is itt kell feltüntetni. A 3. kérdés az 1 év múlva várható létszámot tudakolja meg. A negyedik kérdés viszont negyedévről negyedévre változik, ezúttal a munkáltatók munkaerő igény kielégítési csatornái felöl érdeklődtünk Az 26. alkalommal lebonyolított, minden kistérségre kiterjesztett negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésbe (NMF) 259 céget vontak be kirendeltségeink, ami a megyében regisztrált szervezetek 0,5%-át jelentette. Mintánkban a 4 fő alatti kisvállalkozástól a 3 ezer főt foglalkoztató társas vállalkozásig szerepelnek a cégek. A piaci szféra társas és egyéni vállalkozásai a legfőbb adatszolgáltatók, hiszen a gazdasági életben zajló folyamatok rövid időn belül tükröződnek a létszámgazdálkodásukban. A megyében regisztrált szervezetek 0,5 %-ától kapott adatokkal a foglalkoztatottak 22,4%-áról nyertünk információt, az alkalmazásban állóknál (4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, költségvetési szervek létszámhatártól függetlenül) ez az arány 41,5%. Nemzetgazdasági ág* A i NMF ágazati reprezentációja Alkalmazásban állók I. félévben Az NMF-ben szereplőknél foglalkoztatottak szeptember 30-án Reprezentációs arány Száma, fő Megoszlása, % Száma, fő Megoszlása, % % Mezőgazdaság , ,1 83,7 Bányászat 78 0,1 50 0,2 64,1 Feldolgozóipar , ,7 71,8 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás , ,1 93,8 Vízellátás , ,6 34,5 Építőipar , ,0 19,2 Kereskedelem , ,8 30,3 Szállítás , ,7 51,5 Szálláshely-szolgáltatás , ,4 18,1 Egyéb gazdasági szolgáltatások , ,3 34,1 Közigazgatás , ,2 23,6 Oktatás , ,4 10,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,3 11,5 Egyéb személyi szolgáltatások ,6 54 0,2 3,6 Összesen , ,0 41,5 A felmérésben szereplőknél foglalkoztatottak között feldolgozóiparban a dolgozók aránya 52% (12,4 ezer fő), miközben a gazdaság egészét tekintve 30%-ra becsülhető az ezen ágazatban foglalkoztatottak súlya. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, valamint a mező- és erdőgazdaság szintén felülreprezentált. Ezekben az ágazatokban ugyanis nagy létszámot foglalkoztató vállalkozások találhatók magas arányban, és ezek mint egy-egy térség meghatározó munkáltatói szükségszerűen kerülnek be a mintába. 10

11 A felmérésbe bevont 259 munkáltatónál szeptember végén fő állt alkalmazásban. A mintában szereplő cégek válaszai szerint ben összesen 70 fővel, 0,3%-kal csökken a foglalkoztatottak száma. Az éves időhorizonton kicsit kedvezőbb a helyzet, szeptember 30-ig összességében 271 fővel, 1,1 %-kal nő a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatott létszám. Létszámváltozás nemzetgazdasági ágak szerint A mintában szereplő cégek válaszai alapján IV. negyedében egyetlen gazdasági ágban sem lehet jelentős létszámbővülésre számítani. A megyében lényegében stagnál a foglalkoztatottak száma. A közigazgatás létszáma csökken észrevehetően, ezen a területen 128 fős, 12,7%-os létszámszűkítést terveznek a munkáltatók. A mező- és erdőgazdálkodás 81 fős, 6,1%-os létszámcsökkenési várakozása az ágazatra jellemző szezonálissal magyarázható. Az építőipari cégek viszont csak 27 fős,5,6%-os létszámfogyást várnak december végéig szeptember végéig a gépiparban és a fémfeldolgozásba várnak mérsékelt ütemű létszámbővülést (+102 fő, illetve 61 fő). 82 fővel nőhet a létszám a mező- és erdőgazdaságban, és 69 fővel a kereskedelmi vállalkozásoknál. A közigazgatásban dolgozók száma éves szinten is közel 100 fővel lenne kevesebb. Az építőipar létszáma se töltődne fel a szeptember 30-i szintre. Létszámváltozás Nemzetgazdasági ág Változás Változás fő % fő % Mező- és erdőgazdaság , ,7 Bányászat , ,0 Feldolgozóipar , ,4 - Élelmiszeripar , ,1 - Textilipar , ,2 - Fa és papíripar , ,5 - Műanyagipar, nem fém , ,5 ásványi termék gyártása - Fémalapanyag-ipar, , ,7 fémfeldolgozás - Gép- és műszeripar , ,6 - Egyéb feldolgozó-ipar , ,8 Villamosenergia-, gáz-, , ,6 gőzellátás Vízellátás , ,8 Építőipar , ,5 Kereskedelem , ,9 Vendéglátás , ,4 Szállítás , ,7 Gazdasági szolgáltatás , ,9 Közigazgatás , ,1 Oktatás , ,5 Egészségügy , ,0 Egyéb szolg , ,3 Heves megye , ,1 11

12 Létszámváltozás vállalati méret szerint A NMF-ben szereplő munkáltatók létszámára, valamint a 3 és 12 hónap múlva várható változására vonatkozó adatok Létszám 3 hónap múlva Létszám 12 hónap múlva Létszámnagyságkategória létszám (fő) Fő Fő Jelenlegi Változás Változás Fő % Fő % Mikro (0-9 fő) , ,7 Kis (10-49 fő) , ,5 Közepes ( fő) , ,1 Nagy (249 fő felett) , ,4 Összesen , ,1 A mintába bekerült mikro-vállalkozások létszámbővítése a legnagyobb arányú, a IV negyedévben 4%. Abszolút számban azonban ez csak 11 fő bővülést jelent. A minta kicsi mérete miatt sem gondolhatjuk azt, hogy a több mint tízezer heves megyei mikro-vállalkozás hasonló ütemben fogja növelni létszámát. A prognózisokba való bekerülés (és bennmaradás) sajnos nem véletlenszerű kiválasztással történik. A nagyvállalkozásoknál a teljes körűségre törekszünk, a minél széleskörű információ megszerzése érdekében, a kicsiknél pedig a kialakult munkakapcsolat biztosítja az adatlap kitöltését. A munkaügyi kirendeltséggel hosszabb távon együttműködő kisvállalkozások pedig sok esetben támogatásunkkal folyamatosan bővítik létszámukat. A többi létszámnagyság szerinti kategóriában stagnálás, vagy létszámcsökkenés várható a IV. negyedévben. Éves szinten is a mikro vállalkozások terveznek jelentősebb arányú (43%-os) létszámbővítést, de abszolút számban ez is csak 111 fős növekedést jelent. Az főt foglalkoztató, közepes nagyságú cégek 101 fős létszámfejlesztése pedig mindössze 1,1%-os bővítésnek tekeintendő. A nagy vállalatok (249 fő felett) létszáma pedig (a októberi várakozások szerint) várhatóan nem változik az elkövetkező 12 hónap alatt. Létszámváltozás területi bontásban Létszámváltozás Kirendeltség Változás Változás körzete fő % fő % Eger , ,6 Gyöngyös , ,2 Hatvan , ,1 Heves , ,6 Füzesabony , ,3 Pétervására , ,1 Heves megye , ,1 Kistérségenként tekintve a válaszadó munkáltatók ben a hatvani körzetben tervezik a legnagyobb mértékű létszámbővítést, három hónap alatt 72 fővel, 1,3%-kal nőne foglalkoztatottaik száma, a hevesi körzetben viszont 3,2%-kal 64 fővel csökkenne a foglalkoztatottak száma. Egy év múlva is a hatvani válaszadók létszámváltozása mutat 171 dfős pozitív egyenleget, ez 3,1%-os létszámnövekedést jelentene. Jelentős létszámcsökkenéssel egyedül a hevesi kistérség válaszadó munkáltatói számolnak (-32 fő, 1,6%), de ennek mértéke is mérsékeltebb, mint amit a három hónapos időtáv esetén tapasztaltunk. 12

13 Az összevont adatoknál részletesebb információt nyújt a foglalkozási főcsoportonkénti várható felvételek és munkaviszony megszűnések elemzése. A hatvani kistérségben előre jelzett 1,3%- os, 72 fős létszámbővülés fele a gépkezelő összeszerelő szakmacsoportban realizálódik. A negyedéves időtávon létszámleadó körzetek közül Füzesabonyban ugyanebben a szakmacsoportban csökkenhet a foglalkoztatás. A hevesi körzet 64 fős negatív foglalkoztatási egyenlegéből -56 fő a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásokban jelentkezik, a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásúak közül 18 fővel több személyt építenek le mint amennyit felvesznek, viszont kedvező momentum, az ipari foglalkozásúak 22 fős pozitív egyenlege. A legnagyobb fluktuáció ezúttal is az egri (196 fő felvétel, 247 fő elbocsátás) és a gyöngyösi körzetben (81 fő felvétel, 96 fő elbocsátás) figyelhető meg. Egerben az ipari, építőipari szakmák (50 fő felvétel illetve 62 fő elbocsátás) mellett a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban is jelentős a létszámmozgás (61 fő felvétel illetve 131 fő munkaviszony megszűnés). A gyöngyösi kistérségben a létszámmozgás 50%-a (28 fő felvétel, 60 fő elbocsátás) betanított munkás munkakörben megy végbe. Foglalkozási főcsoportok ben várható létszámfelvételek és elbocsátások Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására Megye egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő fogl. szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő fogl. belépő fő kilépő fő belépő fő kilépő fő belépő fő kilépő fő ipari és építőipari foglalkozások belépő fő gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozás mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások kilépő fő belépő fő kilépő fő belépő fő kilépő fő belépő fő kilépő fő belépő fő kilépő fő belépő fő kilépő fő összesen belépő fő kilépő fő Foglalkozásonként, szakmánként tekintve a várható létszámmozgásokat, azt láthatjuk, hogy az egyszerű ipari foglalkozások, gépkezelők, gépkocsivezetők iránti kereslet a leggyakoribb. A hatvani körzetben 30 fő termék-összeszerelőt, 11 fő rakodómunkást terveznek felvenni a IV. negyedév folyamán. A tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr munkakörben megfigyelhető intenzív létszámmozgás többsége várhatóan az egri és a gyöngyösi körzetben történik. A 18 fő gépkarbantartó és 12 fő forgácsoló szakmunkás igény Egerben jelentkezik. 13

14 ben az alábbi munkakörökben várnak 5 főt elérő, vagy meghaladó létszámmozgást a munkáltatók: Munkakör Felvétel Kilépés Egyenleg Egyszerű ipari foglalkozású Bolti eladó Mezőgazdasági, ipari gép karbantartója Kézi csomagoló Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Pék Rakodómunkás Épületvillamossági szerelő Forgácsoló Húsfeldolgozó Hegesztő, lángvágó Papíripari gépkezelő Kereskedelmi ügyintéző Szociális segítő Minőségbiztosítási mérnök Fémöntő minta készítő Műanyagtermék gyártó gép kezelője Bútorasztalos Gépészmérnök Minőségbiztosítási technikus Egyéb termék összeszerelő Autóbuszvezető Szabó, varró Irodai adminisztrátor Famegmunkáló Ifjúságsegítő Portás Mezőgazdasági, erdőgazd. gép kezelő Egyéb máshová nem sorolható szolgáltatási fogl Intézmény takarító Egyéb máshová nem sorolható ipari, építőipari foglalkozás Egyszerű erdészeti foglalkozású Egyéb máshová nem sorolható egyszerű szolgáltatási foglalkozás MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI Kérdőívünk a fent említett három állandó kérdéseken túl, melyek a létszámmozgásokat vizsgálják tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók jellemzően milyen rendszerességgel használják munkaerő-igényük kielégítésére az említett forrásokat. Az alábbi táblázat a gyakran alkalmazott módszer szerinti rangsorban mutatja a fenti kérdésekre adott munkáltatói válaszokat. A válaszok feldolgozása után megállapíthatjuk, hogy a munkaadók leggyakrabban a munkaügyi központok segítségét veszik igénybe. A cégek 41%-a gyakran, 53%-a legalább alkalmanként a szervezetünkhöz fordul a válaszadó 230 munkáltató közül, és mindössze 15 (6%) nem kérte még sohasem a segítségünket. A második legnépszerűbb az informális csatornák használata, a 14

15 megkérdezett munkáltatók mintegy egynegyede gyakran, 60%-a alkalmanként alkalmazza ezt a munkaerő-toborzási módszert. Harmadik leggyakrabban a cégek a hirdetést nevezték meg, melyet a munkaadók kétharmada használ (17% rendszeresen, 49% alkalmanként) munkaerőigénye kielégítéséhez. A megüresedett álláshelyek belső átcsoportosítás útján való betöltése szintén kedvelt módszer, de gyakran csak a cégek 12%-a alkalmazza, alkalmanként viszont54%- uk él vele. A pályázat útján történő álláshely betöltés nem mindennapos gyakorlat, de alkalmanként a munkáltatók több mint egyharmada alkalmazza. A válaszadók egynegyede már keresett munkatársat interneten keresztül. A megkérdezett munkaadók szinte egyáltalán nem veszik igénybe munkaközvetítő cégek szolgáltatásait, csupán öt cég (2,5%) használja gyakran ezt a csatornát. Munkaerő-igény kielégítésének módja Milyen gyakran használja? (%) Gyakran Alkalmanként Soha Munkaügyi Kirendeltségek segítségével 40,9 52,6 6,5 Informális csatornákon keresztül 26,4 58,6 15,0 Hirdetés útján 17,1 49,1 33,8 Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással 12,2 54,3 33,5 Pályázatokkal 8,5 36,8 54,7 Munkaközvetítőkön, kölcsönzőkön keresztül 2,5 11,5 86,0 Interneten keresztül 2,0 24,9 73,1 15

16 Módszertani leírás 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés, amely 2005 közepétől országosan bevezetésre került. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel a különböző területi szinteken, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 3. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 16

17 4. TEÁOR 08, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere A köznyelvben, illetve tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következő területeket fedik le: TEÁOR 08 Rövidített változat Ágazat betűjele Ágazat megnevezése Ágazat megnevezése A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mezőgazdaság B Bányászat C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Ipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyvízmentesítés E F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek Gazdasági szolgáltatások M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Közigazgatás P Oktatás Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások S-U Egyéb szolgáltatás 17