Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összefoglaló

Átírás

1 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről A működő munkaerő-kölcsönzők száma (székhely és telephely együtt) megyénként a december 31-ei állapot alapján (db) Budapest június

2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Osztályvezető: Tajti József Készítette: Putnoki Péter 2

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 4 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai... 5 III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai... 9 IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött adatai V. A kölcsönzött állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői VI. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok VII. Táblázatok

4 I. Bevezetés A munkaerő kölcsönzése Magyarországon a Munka Törvénykönyve július 1-jei módosításával vált lehetővé. A munkaerő-kölcsönzők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, valamint az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet, továbbá a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szigorú feltételekhez köti a tevékenység gyakorlását, a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központjához rendeli. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok végzik a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A munkaerő-kölcsönzés egy speciális atipikus foglalkoztatási forma, a foglalkoztatás három fél megállapodásával valósul meg: a munkavállaló, a kölcsönvevő, valamint a kölcsönző cég által. A kölcsönzött munkavállalót a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától ugyanazok a jogok illetik meg, mint a kölcsönvevő cég belső dolgozóit. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a munkaerő-kölcsönzők éves tevékenységére vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő január 31-éig kell teljesíteni. A évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként kell az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjának a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai a tárgyévet követő év március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékes munkatársa részére. 4

5 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai A december 31-ei állapot szerint a munkaerő-kölcsönzők közül 784 db székhelyként, 339 db pedig telephelyként működött az országban, számuk együttesen 1120 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat a december 31-ei állapothoz képest 10,7%-os növekedést jelent ben összesen 322 db székhely és 282 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 248 db székhely, 203 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 640 db, a telephelyek száma pedig 271 db volt, együttes számuk 911 db-ot tett ki. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek 6,5%-kal több munkaerő-kölcsönző tett eleget, mint egy évvel korábban. Az adatszolgáltató székhelyek közül 614 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, 19 db pedig jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek körében 270 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás és 3 jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet működött. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság keretében 5 db kölcsönző székhely szerepelt a nyilvántartásban. A munkaerő-kölcsönzők székhely és telephely együttesen nézve döntő hányada, 84,4%-a csak belföldre folytatott kölcsönzést, közel 11,6%-uk végezte belföldre és külföldre is ezt a tevékenységet, míg csak külföldre 4%-uk fókuszált 2014-ben hoz képest a tárgyévben 1,8%-ponttal csökkent azoknak a kölcsönzőknek az aránya, amelyek belföldre és külföldre is egyaránt folytattak kölcsönzést, és közel 1%-ponttal csökkent a csak külföldre kölcsönzők aránya, viszont 2,7%-ponttal nőtt a csak belföldre kölcsönzők aránya. Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők területi elhelyezkedésével kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy számuk a korábbi évekhez hasonlóan a székhelyek és a telephelyek számát együttesen nézve a legnagyobb Közép-Magyarországon volt, ezen belül is a főváros súlyát kell kiemelnünk. Az adatszolgáltató és a működő kölcsönzők aránya ebben a régióban közel 38,9% volt. A fővárosban a működő munkaerő-kölcsönzők 42,7%-a, Pest megyében pedig 9,6%-a volt található. Ezt követően Közép-Dunántúlt és Nyugat-Dunántúlt emelhetjük ki, előbbi régióban található az adatszolgáltató székhelyek, valamint telephelyek több mint 10%-a, míg utóbbi esetében ez az adat 9,7%. A két régión belül Komárom-Esztergom (7,4%) és Győr-Moson- Sopron (5,%) megyék szerepe meghatározó. 5

6 Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők fontosabb adatai megyénként a december 31-ei állapot szerint Régió/megye Az összes működő munkaerőkölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2014/2013 (%) Az összes adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2014/2013 (%) db % db % Budapest ,7 105, ,9 93,2 Pest 108 9,6 99,1 87 9,5 89,7 Közép-Magyarország ,3 104, ,4 92,5 Fejér 45 4,0 132,4 36 4,0 109,1 Komárom-Esztergom 83 7,4 113,7 69 7,6 115,0 Veszprém 28 2,5 103,7 23 2,5 109,5 Közép-Dunántúl ,9 116, ,1 112,3 Győr-Moson-Sopron 56 5,0 105,7 51 5,6 106,3 Vas 23 2,1 92,0 22 2,4 88,0 Zala 30 2,7 250,0 30 3,3 250,0 Nyugat-Dunántúl 109 9,7 121, ,3 121,2 Baranya 25 2,2 125,0 25 2,7 125,0 Somogy 6 0,5 100,0 6 0,7 100,0 Tolna 10 0,9 111,1 10 1,1 111,1 Dél-Dunántúl 41 3,7 117,1 41 4,5 117,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 52 4,6 94,5 44 4,8 93,6 Heves 15 1,3 93,8 12 1,3 92,3 Nógrád 17 1, ,5 Észak-Magyarország 84 7,5 118,3 70 7,7 116,7 Hajdú-Bihar 24 2,1 126,3 24 2,6 126,3 Jász-Nagykun-Szolnok 36 3,2 138,5 31 3,4 134,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 15 1,3 107,1 11 1,2 78,6 Észak-Alföld 75 6,7 127,1 66 7,2 117,9 Bács-Kiskun 19 1,7 105,6 17 1,9 100,0 Békés 21 1,9 150,0 19 2,1 135,7 Csongrád 29 2,6 100,0 26 2,9 96,3 Dél-Alföld 69 6,2 113,1 62 6,8 106,9 Összesen ,0 110, ,0 102,9 A évhez képest minden régióban nőtt a működő munkaerő-kölcsönzők száma. A legszámottevőbben az Észak-Alföldi régióban gyarapodott a működő székhelyek és telephelyek száma. Az itt található három megye mindegyikében nőtt a kölcsönző cégek száma, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 38,5%-kal, míg Hajdú Bihar megyében 26,3%-kal. A második legjelentősebb növekedés Nyugat-Dunántúlon következett be ahol 2013-hoz képest 21,1%-kal több működő székhely és telephely volt. Ez a növekedés elsősorban Zala 6

7 megyében található székhelyek és telephelyek számában bekövetkező 150%-os gyarapodásnak volt köszönhető. A kölcsönzéssel foglalkozó és az adatszolgáltatásnak is eleget tevő működő székhelyek és telephelyek együttes száma ugyanakkor Közép-Magyarországon 7,5%-kal csökkent egy év alatt. Pest megyében az adatszolgáltató kölcsönzők száma több mint 10%-kal esett vissza. Az adatszolgáltató székhelyek és telephelyek száma ugyanakkor csupán két régióban (Közép és Észak Magyarországi régiók) csökkent egy év alatt a többi régió területén mind gyarapodott számuk. A megyéket figyelembe véve arányaiban a legnagyobb növekedés Zala megyében következett be, 150%-kal nőtt az adatszolgáltató kölcsönzők száma. Emellett több megye területén több mint 20%-os növekedés következett be számukban. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő cégek 2014-ben összesen több mint 136,9 milliárd forintnak megfelelő nettó árbevételt realizáltak 1, amely a évinél 14%-kal kisebb összeget jelent. A gazdasági ágakat nézve kiemelhetjük, hogy két ágban haladta meg az árbevétel a 10 milliárd Ft-ot: a feldolgozóiparban és az adminisztratív szolgáltatás területeken. A feldolgozóiparba irányuló kölcsönzések összesen 89,8 milliárd Ft-nak (az összárbevétel 65,6%-a) megfelelő árbevételt eredményeztek, az adminisztratív szolgáltatások ág területre történt kölcsönzések pedig 16,5 milliárd Ft-ot (az összárbevétel 12%-a). Emellett kiemelhetjük még az információ, kommunikáció, a szállítás, raktározás és a kereskedelem nemzetgazdasági ágakat, ahol a nettó árbevétel 4 és 7 milliárd Ft között alakult. A feldolgozóiparban a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatokat emelhetjük ki, ahol a nettó árbevétel bőven 10 milliárd Ft felett volt a tárgyévben. A 2013 és 2014 között tapasztalt csökkenés a munkaerő-kölcsönzők által realizált nettó árbevétel tekintetében főként az olyan gazdasági ágak visszaesésének köszönhető, mint a mezőgazdaság, ahol a bevételek a 2013-hoz képest kevesebb mint négyedére csökkentek, de jelentősen csökkent a nettó árbevétel több másik ágazatban is. Arányaiban a legnagyobb csökkenés olyan ágazatokban következett be ahol korábban sem realizáltak magas bevételt a kölcsönző cégek. Ugyanakkor számos korábban magas nettó árbevételt biztosító ágazatban is jelentősen csökkent a hozam, úgy a mint fém és fémfeldolgozás (9,9%); a gép, gépi berendezés gyártása (55,7%), az egyéb feldolgozóipar (4%); a kereskedelem (33,6%), a 1 A kölcsönző cég által, a kikölcsönzött után realizált nettó árbevétel. Ha a cég további tevékenységet, tevékenységeket is folytatott a kölcsönzés mellett, ezeket a további jövedelmeket ez az adat nem tartalmazza. 7

8 szállítás raktározás (21,5%) és az információ kommunikáció (30,1%). E területek szinte mindegyikében több milliárdos bevételcsökkenésről beszélhetünk hoz képest közel 50%-kal nőtt a bevétel a bányászat területén, de 30% feletti bővülést könyvelhettek el a kölcsönzők a fafeldolgozás, a járműgyártás és a szakmai tudományos műszaki tevékenységek területén is. A kokszgyártás ágazatában több mint 15- szöröségre nőtt a nettó árbevétel 2014-ben. A munkaerő-kölcsönzők árbevételének 82,4%-a a fizikai foglalkozásúak (112,8 milliárd Ft), 17,6%-a pedig a szellemi foglalkozású (24,0 milliárd Ft) után keletkezett. A fizikaiak körében a betanított munkások (72,4 milliárd Ft), a szellemiek körében pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak (26,8 milliárd Ft) foglalkoztatása után realizálódott a legtöbb bevétel höz képest a fizikai munkát végzők után jelentősen emelkedett a nettó árbevétel (16,3%-kal), míg a szellemi foglalkozásúaknál inkább stagnált a kölcsönzők hozama (0,1%-os csökkenés). A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele állománycsoportonként (Ft) Állománycsoport Index, 2014/2013 (%) Szakmunkás ,7 Betanított munkás ,6 Segédmunkás ,0 Fizikai összesen ,4 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott ,6 Vezető, felső vezető, irányító ,1 Szellemi összesen ,1 Mindösszesen , ban a munkaerő-kölcsönző cégektől kölcsönbevett ( fő) közül a kölcsönbevevő foglalkoztatók összesen 25 ezer munkavállalót vettek át saját munkaerő állományukba, amely 24,1%-os arányt jelent. Területi szinten nézve azt mondhatjuk, hogy Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében volt a legmagasabb a kölcsönvevő foglalkoztatók által átvett aránya, meghaladta a 60%-ot. 8

9 III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai ben összesen 7,5 ezer db belföldi foglalkoztatóval szerződtek a munkaerőkölcsönzők, közülük a legtöbben a feldolgozóipari cégek köréből kerültek ki, arányuk 42,7%- át jelentette az összes szerződöttnek, amely 3,2 ezer db céget jelent. Jelentősebb szerepe van továbbá az adminisztratív szolgáltatás (17,1%), a szállítás, raktározás (11,7%), a vendéglátás (6,5%) és az egyéb szolgáltatások (5,9%) területén működő foglalkoztatóknak, akik ily módon elégítették ki átmeneti vagy tartós munkaerőigényüket. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként (2014) Nemzetgazdasági ág (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 23 Bányászat 9 Feldolgozóipar Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 91 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 31 Építőipar 195 Kereskedelem, gépjárműjavítás 279 Szállítás, raktározás 884 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 488 Információ, kommunikáció 100 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 81 Ingatlanügyek 8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 363 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 17 Oktatás 2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 3 Művészet, szórakozás, szabad idő 17 Egyéb szolgáltatás 449 Összesen A feldolgozóiparban négy ágazatot emelhetünk ki ebből a szempontból: az egyéb feldolgozóipari (foglalkoztatók 3,5%-a), villamos berendezés gyártása (együttesen a foglalkoztatók 4,4%-a), a gép, gépi berendezés (foglalkoztatók 10,9%) és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (foglalkoztatók 10,9%-a) ágazatokban volt a legmagasabb a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók aránya. 2 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma nettó létszámot jelöl, tehát egy foglalkoztató csak egyszer kerül figyelembe vételre, függetlenül attól, hogy az adott évben többször is kölcsönöztek részére munkavállalót. A korábbi években eltérő módszertannal készült az adatfelvétel, ezért e fejezet adatai a korábbi évek adataival nem összehasonlíthatók. 9

10 2014-ben a legtöbb munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztató a fővárosban volt található, az összes munkaadó több mint fele (81,5%-a) működött itt a tárgyévben. Az előző évben ez az arány 59,3%-os volt, ami azt jelenti, hogy a korábbi viszonylag kiegyensúlyozottabb helyzet után a kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma még inkább a fővárosba összpontosult. Fejér megyében a foglalkoztatók 2,6%-ka, Győr-Moson-Sopron megyében 2,1%-ka, Komárom-Esztergom megyében 1,7%-ka működött, a legkisebb arányszám ebből a szempontból Tolna (0,2%), Nógrád (0,2%), Hajdú Bihar (0,2%) és Pest (0,3%) megyében volt található. Ezek az arányok annyiban térnek el az előző év során tapasztaltaktól, hogy a főváros súlya nagy mértékben nőtt a többi területen pedig csökkent a kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma, megoszlása megyénként 2014-ben Régió/megye A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) száma számának megoszlása db % Budapest ,5 Pest 24 0,3 Közép-Magyarország ,8 Fejér 196 2,6 Komárom-Esztergom 132 1,7 Veszprém 69 0,9 Közép-Dunántúl 397 5,3 Győr-Moson-Sopron 161 2,1 Vas 39 0,5 Zala 89 1,2 Nyugat-Dunántúl 289 3,8 Baranya 127 1,7 Somogy 68 0,9 Tolna 14 0,2 Dél-Dunántúl 209 2,8 Borsod-Abaúj-Zemplén 114 1,5 Heves 27 0,4 Nógrád 15 0,2 Észak-Magyarország 156 2,1 Hajdú-Bihar 14 0,2 Jász-Nagykun-Szolnok 61 0,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 36 0,5 Észak-Alföld 111 1,5 Bács-Kiskun 45 0,6 Békés 38 0,5 Csongrád 128 1,7 Dél-Alföld 211 2,8 Összesen ,0 10

11 Ha megvizsgáljuk a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók főbb mutatóit, az alábbi megállapításokat tehetjük: Egy foglalkoztatóra országosan 12,2 db munkaerő-kölcsönző jutott 2014-ben. Megyei szinten nézve a legtöbb kölcsönző egy foglalkoztatóra vetítve a fővárosban (26,9 db), majd Somogy (17 db), Csongrád (7,5 db), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (7,2 db) volt található. A legkisebb mutatószámokkal Pest (0,5 db) és Hajdú-Bihar (1 db) megye rendelkezett. Egy munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztatóra átlagosan 8,8 fő foglalkoztatott jutott 3 országos szinten. A legmagasabb ez a mutató Szabolcs-Szatmár-Bereg (43,9 fő/foglalkoztató) Vas (42,2 fő/foglalkoztató), Veszprém (39,2 fő/foglalkoztató) és Komárom-Esztergom megyében (32 fő/foglalkoztató) volt. A legalacsonyabb értékek Somogy (1,3 fő/foglalkoztató) és Baranya megyében (4,5 fő/foglalkoztató) születtek. IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött adatai 2014-ben munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerő-kölcsönzőkkel, ez 13,9%-kal (16,7 ezer fővel) kevesebb, mint a évi adat. A korábbi évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett a kölcsönzött száma 2009-ben. Ez év adatához képest 2010-ben jelentős mértékben nőtt fővel a kölcsönzött munkaerő-állomány, viszont 2010-et követően mindkét évben csökkenés volt regisztrálható. A évben a korábbi csökkenéstől azonban eltérő trend következett, azonban az idei érték ismét a ben mért munkavállalói létszámhoz konvergál. 3 A foglalkoztatottak számán jelen esetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott számát értjük. 11

12 A kölcsönzött aránya az összes kölcsönzött munkavállalóhoz viszonyítva a legnagyobb a fővárosban (41,8%), továbbá Fejér (11,2%), Borsod-Abaúj-Zemplén (6,6%), és Komárom-Esztergom (6,1%) megyében volt 2014-ben. A legkisebb arányszámokat ugyanakkor Tolna, Nógrád, Hajdú-Bihar és Békés megyében találjuk, ahol a kölcsönzött aránya 1%-ot sem tett ki. Abszolút számokban nézve a kölcsönzötteket, azt mondhatjuk, hogy mindössze hat megyében kölcsönöztek kevesebb munkavállalót 2014-ben, mint 2013-ban, de ezek közül csupán két megye és a főváros területén következett be jelentősebb csökkenés: Pest (14,4 ezer fővel) és Csongrád megyében (4,1 ezer fővel) valamint a fővárosban (12,7 ezer fővel) megyében. Ezzel párhuzamosan lényegesen magasabbak voltak a kölcsönzött létszámok Fejér (4,3 ezer fővel), Borsod-Abaúj-Zemplén (2,3 ezer fővel), továbbá Jász-Nagykun-Szolnok (1,9 ezer fővel), és Komár-Esztergom (1,8 ezer fővel) megyében. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a 63,0%-át a feldolgozóiparba, 13,2%-át az adminisztratív szolgáltatás területekre kölcsönözték. A kereskedelem, az információ, kommunikáció, a vendéglátás és a szállítás, raktározás ágak esetében ezek az arányok 2-6,5% között alakultak ben az előző évhez képest a bányászat, a vízellátás, a szakmai tudományos tevékenységek és az oktatás ágazatokban nőtt a kölcsönzött egyének száma. A felsorolt területek mindegyékében meghaladta a létszámnövekedés a 40%-ot ban még gyarapodó feldolgozó iparba és mezőgazdaságba ugyanakkor idén kevesebb embert kölcsönöztek. Csökkent a kölcsönzött munkaerő továbbá a kereskedelem (18,9%) a szállítás 12

13 raktározás (10,8%) és a vendéglátás (48,1%) ágazatokban is. A közigazgatásban tavaly jelentős növekedés volt tapasztalható, ez 2014-ben nem folytatódott és 2013-hoz 95,1%-kal csökkent a kölcsönzött munkaerő létszáma. Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) A kölcsönzött fontosabb adatai nemzetgazdasági áganként Kölcsönzött száma 2014-ben (fő) Kölcsönzött számának megoszlása 2014-ben (%) Kölcsönzött száma 2013-ban (fő) Kölcsönzött számának megoszlása 2013-ban (%) Kölcsönzött számának változása (fő), ( ) Index, 2014/2013 (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 775 0, , ,0 Bányászat 502 0, , ,8 Feldolgozóipar , , ,7 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 308 0, , ,9 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 561 0, , ,8 Építőipar , , ,1 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,6 Szállítás, raktározás , , ,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , , ,9 Információ, kommunikáció , , ,6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 910 0, , ,2 Ingatlanügyek 19 0,0 83 0, ,9 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , , ,1 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , , ,6 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 7 0, , ,9 Oktatás 39 0,0 17 0, ,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 0,0 9 0,0-7 22,2 Művészet, szórakozás, szabad idő 194 0, , ,0 Egyéb szolgáltatás , , ,9 Összesen , , ,1 A kölcsönzött állomány legnagyobb mértékű csökkenése az egészségügyi szolgáltatások (87,8%-kal), az információ kommunikáció (71,4%-kal), a villamosenergia (71,1%) az ingatlanügyek (77,1%) és a közigazgatás (95,1%-kal) területén következett be. Ezen túlmenően a feldolgozóipart tekintve, a gyógyszergyártás (45,8%-kal) és a gépi berendezést gyártó (59,1%-kal) ágakban is jelentősebb mértékű csökkenés következett be. A feldolgozóiparba a tárgyévben 65,5 ezer főt kölcsönöztek a munkaerő-kölcsönzők, ebből a legtöbb munkavállalót, 11,8 ezer főt egyéb feldolgozó ipari; 9,8 ezer egyént a számítógép, 13

14 elektronikai, optikai termék gyártása, 8,2 ezer munkavállalót a járműgyártás és 7,2 ezer embert a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatokba kölcsönözték ki. A foglalkozási főcsoportok vizsgálatánál három főcsoportot kell kiemelnünk a év tekintetében melyekbe összpontosul a kölcsönzött munkaerő 77,7%-ka. Az összes kölcsönzött munkavállaló 39,4%-a (40,9 ezer fő) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások, 27,8%-a (28,9 ezer fő) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportba került kölcsönzésre. Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokba a 10,6%-át (11,0 ezer főt) sikerült kölcsönbe adni. A évi adatokhoz képest a tárgyévben hat foglalkozási főcsoportba, köztük a gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók (70,2%-kal), felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (60,1%-kal), az ipari és építőipari foglalkozások (7,9%-kal), a gépkezelők esetében (23,7%-kal) és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások főcsoportjába (0,7%-kal) kölcsönöztek kevesebb munkavállalót. A kölcsönbeadott száma csupán három foglalkozási főcsoportban nőtt az előző évhez képest. A legnagyobb mértékben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási (74,4%- kal) foglalkozási csoportba nőtt a kölcsönzött száma. Az egyéb felsőfokú végzettségűek (4,7%-kal) és a kereskedelmi, szolgáltatási főcsoportba kölcsönzöttek száma szintén nőtt 2013-hoz képest, de nem jelentősen. 14

15 A kölcsönzött 87,5%-a (90,9 ezer fő) teljes munkaidőben dolgozott 2014-ben, 12,5%-a (12,9 ezer fő) pedig részmunkaidőben. A évi adattal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy 27,0%-kal csökkent a részmunkaidősök és 11,6%-kal a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma. A teljes unkaidőben foglalkoztatottak 79,5%-a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett, míg a részmunkaidős foglalkoztatottak esetében ez az arány mindössze 50,9%. Továbbá mindkét csoport körében döntő többségében voltak a belföldre kölcsönzött. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott számának megoszlása a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint, % Foglalkoztatás formája Munkaszerződés típusa szerint Határozatlan idejű rendelkezők Határozott idejű rendelkezők Kölcsönzés iránya szerint Belföldre kölcsönzött Külföldre kölcsönzött Teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának 79,5 20,5 98,3 1,7 megoszlása (%) Részmunkaidőben foglalkoztatottak számának 50,9 49,1 99,7,3 megoszlása (%) Összesen 75,9 24,1 98,5 1,5 A szerződést kötött 103,9 ezer munkavállaló 75,9%-a határozatlan idejű szerződéssel végzett kereső tevékenységet, amely 78,9 ezer fős létszámot jelent és a évi adathoz képest 17,5%-kal alacsonyabb, a határozott idejű szerződéssel rendelkező száma pedig csupán 0,1%-kal több (25,0 ezer fő). A kölcsönzött döntő többségét belföldre adták kölcsön a munkaerőkölcsönzők, mindössze 1,5%-uk dolgozott külföldön ban ez az arány csupán 0,3%- ponttal volt magasabb az ideitől. A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a legmagasabb 2014-ben az oktatás és a szociális, egészségügyi ágazat területén volt, ezekbe az ágazatokba a kölcsönzöttek 100%- át, határozott idejű szerződéssel foglalkoztatták. Szintén jelentős volt a bányászat területén határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya, ami meghaladta a 96%-ot. Ezen kívül 15

16 az ingatlan ügyek ágazatát lehet kiemelni, ahol a munkaszerződés típusa szerint a több mint 40%-ka dolgozott határozott idejű szerződéssel. Összességében, a néhány fent említett kivételtől eltekintve a nemzetgazdasági ágak döntő többségében a határozatlan idejű szerződéssel történő foglalkoztatás a leginkább domináns, a legalább háromnegyede minden gazdasági ágban határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett. Foglalkozási főcsoportonként vizsgálva azt mondhatjuk, hogy csupán egyetlen csoportban voltak nagyobb arányban a határozott idejű szerződéssel rendelkezők. Az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások területén a kölcsönzött több mint 60%-a volt foglalkoztatva határozott idejű. Az összes többi foglalkozási főcsoport esetében a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya 30% alatt volt. V. A kölcsönzött állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői 2014-ben a 103,9 ezer kölcsönzött munkavállaló 88,5%-a (92,0 ezer fő) fizikai, 11,5%-a (12,0 ezer fő) szellemi foglalkozású volt. A fizikaiak közül a betanított munkások és a szakmunkások voltak a legtöbben, a szellemiek közül pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak. A évben az egy évvel korábbihoz képest egyetlen kivétellel minden állománycsoportban kevesebb munkavállalót adtak kölcsönbe a munkaerő-kölcsönző cégek. Csupán a segédmunkások száma nőtt 2013-hoz képest 13%-kal. A legjelentősebb változás az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak és a felsővezetők körében következett be. Előbbi csoport 45,1%-kal, míg utóbbi esetében 33,6%-kal csökkent a kölcsönzött száma. A fizikai foglalkozásúak közül szakmunkásból 7,6%-kal, betanított munkásokból 17,6%-kal, kevesebb munkavállalót juttattak munkához a kölcsönző cégek. 16

17 A kölcsönzött száma állománycsoportonként és a munkaszerződés típusa szerint (2014) Munkaszerződés típusa szerint Határozott idejű Állománycsoport Határozatlan idejű rendelkezők rendelkezők (fő) (fő) Összesen Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a fizikai foglalkozásúak körében alacsonyabb a szellemiekhez képest, előbbiek esetében 23,5%-os (22 ezer fő), utóbbiaknál pedig 28,3%-os (3,4 ezer fő). Ez főként annak köszönhető, hogy a szellemi foglalkozások közül az ügyintézők és ügyviteli alkalmazottak közel 30%-ka dolgozott ilyen. A munkaerő-kölcsönzőkkel 2014-ben munkajogi kapcsolatot létesítő több mint 60%-a a éves korcsoportba tartozott, a 25 év alattiak több mint a negyedét tették ki az összes kölcsönzöttnek (25,7%), míg az 50 éves és afeletti korkategória aránya 14,0%-os volt. Ez a struktúra szignifikánsan nem tér el a évi adatoktól. A kölcsönzött fontosabb adatai korcsoportok szerint (2014) Korcsoport Kölcsönzött száma, (fő) Kölcsönzött számának megoszlása, (%) Index, 2014/2013, (%) 25 év alatti ,7 90, éves ,3 82,6 50 éves és 50 év feletti ,0 95,5 Összesen ,0 86,1 17

18 Ha az egyes csoportokban megvizsgáljuk a határozott és határozatlan idejű szerződéseket, azt mondhatjuk, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a 25 év alattiaknál volt a legmagasabb (27,8%-os), másodikként a éveseket említhetjük (24,6%-uk rendelkezett ilyen típusú szerződéssel), harmadikként pedig a legidősebb korcsoportot (17,6%-os volt az arányuk). A kölcsönzött 60,3%-a férfi, 39,7%-a nő volt a tárgyévben, a férfiak aránya 2013 után nőtt 3,2%-ponttal. Mindkét nem esetében a létszámok változását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mind a férfiaknál, mind a nőknél fogyásról számolhatunk be. A nők esetében a létszámcsökkenés a kölcsönzött körében jelentősebb. Iskolai végzettség szerint nézve a at, azt mondhatjuk, hogy a kölcsönzöttek 38,1%-ának (39,6 ezer fő) szakiskolai, szakmunkásképző végzettsége volt, a második domináns csoportot azok alkották, akik legfeljebb 8 osztályos általános iskolai végzetséggel rendelkeztek. Ez utóbbi csoport a 25,6%-át (26,7 ezer fő) tette ki. A szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők 22,1%-át, a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők 9,0%-át, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 3,5%-át, a technikummal rendelkezők 1,6%-át tették ki az összlétszámnak. 18

19 Az iskolai végzettségeknél is jól látszik, hogy minden egyes kategóriában a határozatlan idejű munkaszerződéses kölcsönzött a dominánsak. A határozott idejű szerződéssel bírók aránya a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek körében volt a legmagasabb (29,6%-os) 2013-ban. Ezt követően a legfeljebb 8 általános iskolával rendelkezőket (23%) és a szakközépiskolai, gimnáziumi végzettségűeket említhetjük, akiknek együtt 27,7%-uk tartozik az említett csoportba. A évi adatokkal összehasonlítva kiemelhető, hogy továbbra is csökkent a tárgyévben a kölcsönző cégek által kölcsönbe adott felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma. Létszámuk több mint 40%-kal kevesebb volt mint 2013-ban. Ennél is jelentősebb arányban csökkent a technikummal rendelkező kölcsönbe adása, 2014-ben 58,7%-kal kevesebb foglalkoztatottat sikerült kölcsönbe adniuk a kölcsönző cégeknek. A legfeljebb 8 általános iskolai, vagy szakközépiskolai végzettséggel rendelkező csökkent a legkisebb mértékben a többi csoporthoz képest. A gimnáziumi végzettséggel rendelkezők esetében 24,5%-os a szakiskolai vagy szakmunkásképzőt végző esetében pedig 13,4%-os csökkenés következet be a kölcsönzött alkalmazottakat figyelembe véve. VI. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok 2014-ban összesesen 1558 munkavállaló kölcsönzése történt meg külföldre, mindez azt jelenti, hogy az összes kölcsönzött 1,5%-át sikerült külföldi foglalkoztatónál elhelyezni ben 0,6 ezer fő kölcsönzése történt meg külföldre, amelyhez képest a évi adat több mint háromszoros növekedést jelentett 1,8 ezer fővel, míg 2013-ra tovább folytatódott a növekedés és 20,2%-os gyarapodást realizálható a külföldre kölcsönzött számában. A külföldre kölcsönzött munkaerő száma 2014-ben jelentősen visszaesett és bár még mindig magasabb 2011-ben és az azt megelőző időszakban, a tárgyévi létszám a 2012-es létszámot sem érte el. A kölcsönzött számával együtt azoknak az országoknak a száma is visszaesett amelyek területére valamely munkavállalót sikerült az év folyamán kölcsönbe adni. A korábbi 9 potenciális ország helyett 2013-ról 2014-re már csak 6 maradt. 19

20 A külföldre történő kölcsönzések esetében a célországok és a kölcsönzött száma ( ) Év Külföldre történő kölcsönzésnél a célországok száma, (db) Munkavállalók száma, (fő) év év év év év év év ben ahogyan már korábban is említettük összesen 7,5 ezer db cégnek kölcsönöztek munkaerőt a munkaerő-kölcsönzők, emellett 623 db cég volt a külföldi kölcsönbevevők, foglalkoztatók száma. A legtöbb kölcsönbevevő cég Franciaországban (277 db) és Németországban (220 db) működött, a harmadik legfontosabb célország Ausztria volt, ahol 104 db cég vett igénybe kölcsönzésen keresztül magyar munkaerőt. A korábbi évek adatainak ismeretében azt mondhatjuk, hogy a legfontosabb három célország listája nem változott. De a sorrend átalakult, hiszen a korábban harmadik Franciaországban több mint 4-szeresére nőtt a kölcsönbe vevő cégek száma. Tovább folytatva az országok sorát, történt még kölcsönzés Csehországba, Hollandiába, és Máltára, ugyanakkor az Európai Unión kívüli országok közül egyikbe sem kölcsönöztek at. A legtöbb kölcsönbevevő külföldi foglalkoztató az építőipar (343 db), a feldolgozóipar (175 db), a szállítás, raktározás (45 db), az energiaipar (15 db) és az információ, kommunikáció (17 db) területén működött. A feldolgozóiparban a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása és az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása ágazatban működő cégek voltak a meghatározók. A külföldre kölcsönzött 97,2%-a teljes munkaidőben, 3,8%-a részmunkaidőben végzett kereső tevékenységet a tárgyévben. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya 9,8%-ponttal magasabb, mint a belföldre kölcsönzöttek esetében. A külföldre kölcsönbeadott 97,9%-a fizikai foglalkozású volt, ezen belül a szakmunkások aránya a meghatározó (69,4%), másodsorban a segédmunkásoké (19,3%), 20

21 harmadsorban pedig a betanított munkásoké (9,1%). Megjegyzendő, hogy a belföldre kölcsönzött hoz képest a szellemi foglalkozásúak súlya rendkívül alacsony (2,1%). A szóban forgó több mint 60%-ka ipari és építőipari, 22,8%-a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű), 7,4%-ka pedig gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozásban végzett munkát kölcsönzött munkaerőként. A nemzetgazdasági ágakat tekintve elmondhatjuk, hogy a kölcsönzött munkaerő 46,0%-a a feldolgozóipar, 20,9%-a az adminisztratív szolgáltatás, 20,7%-a az építőipar, 5,6%-a a vendéglátás területén került kölcsönbeadásra 2014-ben. A kölcsönzött demográfiai adatait az alábbiakban foglaljuk össze: A külföldre kölcsönzöttek döntő többsége férfi (95,7%-a) volt 2014-ben, amely erőteljesen eltér a belföldre kölcsönzöttek nemek szerinti szerkezetétől. A több mint háromnegyede 25 és 49 év közötti, e korcsoport súlya itt jóval nagyobb a belföldre kölcsönzöttekéhez képest (79,6%-os e korkategória aránya). Ezzel párhuzamosan a legfiatalabb és a legidősebb korcsoport aránya nagyobb a belföldre kölcsönzöttekénél. Az iskolai végzettséget nézve elmondható, hogy a külföldre kölcsönzöttek között 2014-ben közel kétszer akkora volt a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők aránya (64,1%), mint a belföldre kölcsönzött (37,7%) esetében. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők esetén éppen fordított a viszony, ugyanis míg a külföldre kölcsönbeadottak csupán 7,3%-ának volt ilyen végzettsége, addig a belföldre kölcsönzött munkaerő 25,9%-ának. 21

22 VII. Táblázatok 22

23 1. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai 2014-ben Régió/megye Adatszolgáltató munkaerőkölcsönzők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása db % jogi személy Az adatszolgáltatást benyújtó munkaerő-kölcsönzők közül (székhely és telephely együtt) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság évben kölcsönzési tevékenységet nem folytatókszáma db munkaerő közvetítést is végző cégek száma közhasznú kölcsönzést végző cégek száma csak belföldre csak külföldre mindkét irányba folytat munkaerőkölcsönzést A évben kölcsönzési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) száma számának megoszlása db % db % Budapest , , ,5 Pest 87 9, ,5 24 0,3 Közép-Magyarország , , ,8 Fejér 36 4, , ,5 Komárom-Esztergom 69 7, , ,7 Veszprém 23 2, ,9 69 0,9 Közép-Dunántúl , , ,0 Győr-Moson-Sopron 51 5, , ,0 Vas 22 2, ,6 39 0,5 Zala 30 3, ,2 89 1,1 Nyugat-Dunántúl , , ,6 Baranya 25 2, , ,6 Somogy 6 0, ,6 68 0,9 Tolna 10 1, ,3 14 0,2 Dél-Dunántúl 41 4, , ,6 Borsod-Abaúj-Zemplén 44 4, , ,4 Heves 12 1, ,5 27 0,3 Nógrád 14 1, ,6 15 0,2 Észak-Magyarország 70 7, , ,0 Hajdú-Bihar 24 2, ,3 14 0,2 Jász-Nagykun-Szolnok 31 3, ,1 61 0,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 11 1, ,8 36 0,5 Észak-Alföld 66 7, , ,4 Bács-Kiskun 17 1, ,4 45 0,6 Békés 19 2, ,9 38 0,5 Csongrád 26 2, , ,6 Dél-Alföld 62 6, , ,6 Összesen , , ,0 db 23

24 2. Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző szervezetek száma és indexei 4 megyénként ( ) Régió/megye Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek száma (db) Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek számának indexei években az előző év %-ában Budapest ,4 129,6 124,0 125,8 117,6 73,8 114,3 117, ,3 111,4 93,2 Pest ,2 184,2 148,6 144,2 116,0 108,0 72,3 119,1.. 96,8 107,8 89,7 Közép-Magyarország ,9 136,4 128,1 129,4 117,2 81,1 102,4 117,4.. 99,5 110,7 92,5 Fejér ,2 150,0 120,8 89,7 119,2 100,0 119,4 89,2.. 83,8 106,5 109,1 Komárom-Esztergom ,0 151,6 114,9 103,7 116,1 104,6 29,4 505, ,2 113,2 115,0 Veszprém ,0 142,9 100,0 160,0 106,3 123,5 319,0 43, ,8 123,5 109,5 Közép-Dunántúl ,7 150,0 114,8 105,4 115,3 106,2 103,3 131, ,0 112,9 112,3 Győr-Moson-Sopron ,0 169,2 109,1 100,0 112,5 96,3 80,8 114, ,0 96,0 106,3 Vas ,5 114,3 175,0 107,1 100,0 100,0 113,3 82, ,5 92,6 88,0 Zala ,0 100,0 166,7 160,0 81,3 100,0 100,0 92,3.. 95,5 57,1 250,0 Nyugadt-Dunántúl ,0 138,5 133,3 114,6 100,0 98,2 94,4 98, ,1 86,7 121,2 Baranya ,0 300,0 144,4 92,3 133,3 131,3 76,2 43, ,5 95,2 125,0 Somogy ,0 100,0 100,0 100,0 100,0 125,0 20,0 200,0.. 50,0 120,0 100,0 Tolna ,0 116,7 100,0 100,0 85,7 116,7 128,6 66,7.. 87,5 128,6 111,1 Dél-Dunántúl ,5 153,8 120,0 95,8 113,0 126,9 78,8 57,7.. 89,2 106,1 117,1 Borsod-Abaúj-Zemplén ,4 975,0 89,7 102,9 97,2 85,7 73,3 118, ,0 111,9 93,6 Heves ,0 100,0 62,5 220,0 127,3 107,1 66,7 40, ,0 100,0 92,3 Nógrád ,9 180,0 105,6 126,3 108,3 119,2 61,3 5, ,4 0,0 0,0 Észak-Magyarország ,9 295,5 90,8 120,3 105,6 101,3 67,1 60, ,4 85,7 116,7 Hajdú-Bihar ,4 180,0 100,0 122,2 136,4 133,3 95,0 68,4.. 78,3 105,6 126,3 Jász-Nagykun-Szolnok ,6 129,6 94,3 93,9 119,4 118,9 65,9 127, ,1 69,7 134,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,0 150,0 91,7 136,4 100,0 113,3 94,1 75,0.. 90,0 77,8 78,6 Észak-Alföld ,2 140,0 94,6 107,5 117,5 120,9 79,0 96,9.. 92,0 81,2 117,9 Bács-Kiskun ,4 107,7 128,6 150,0 92,6 100,0 80,0 50, ,3 70,8 100,0 Békés ,0 115,4 86,7 138,5 133,3 91,7 63,6 150,0.. 93,3 100,0 135,7 Csongrád ,0 200,0 87,5 185,7 92,3 125,0 80,0 175, ,0 100,0 96,3 Dél-Alföld ,0 123,3 102,7 152,6 105,2 101,6 74,2 113, ,0 89,2 106,9 Ö sszesen ,2 149,0 115,6 121,6 113,4 94,0 92,6 110, ,3 102,1 102,9 4 A év és a év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 24

25 2. Az alkalmazott száma (fő) ( ) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen Az alkalmazott számának indexei az előző év %-ában ( ) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen ,0 141,5 108,9 134, ,8 129, ,6 117,0 201,9 136, ,4 134, ,4 139,3 132,7 137, ,8 144, ,3 132,4 115,8 128, ,7 134, ,2 97,9 142,5 102, ,5 100, ,8 119,2 129,7 114, ,7 113, ,9 58,4 48,8 62, ,9 67, ,4 170,1 238,6 180, ,2 164, ,9 87,6 98,4 85, ,5 85, ,1 90,9 71,1 95,0 71,8 114,1 73,2 91, ,6 118,6 103,2 116,0 139,0 124,5 138,3 118, ,4 84,6 113,0 90,1 64,8 54,9 64,4 86,1 25

26 4. A munkaerő-kölcsönzők fajlagos mutatói megyénként 2014-ben Régi/megye Egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatók száma (db) Az egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatottak száma (fő/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó munkanapok száma (nap/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó bruttó keresettömeg (Ft/kölcsönző) Budapest 26,9 155, Pest 0,5 5, Közép-Magyarország 21,9 127, Fejér 6,3 182, Komárom-Esztergom 3,0 96, Veszprém 3,8 150, Közép-Dunántúl 4,3 135, Győr-Moson-Sopron 3,7 12, Vas 2,4 102, Zala 3,4 115, Nyugat-Dunántúl 3,4 60, Baranya 6,7 95, Somogy 17,0 18, Tolna 1,8 54, Dél-Dunántúl 6,7 75, Borsod-Abaúj-Zemplén 4,1 107, Heves 3,0 70, Nógrád 1,5 41, Észak-Magyarország 3,3 86, Hajdú-Bihar 1,0 31, Jász-Nagykun-Szolnok 3,2 85, Szabolcs-Szatmár- Bereg 7,2 316, Észak-Alföld 2,9 95, Bács-Kiskun 3,0 74, Békés 3,2 42, Csongrád 7,5 91, Dél-Alföld 4,8 71, Összesen 12,2 107,

27 5. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2014-ben Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 23 Bányászat 9 Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 179 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 43 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 202 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 90 Vegyi anyag, termék gyártása 33 Gyógyszergyártás 35 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 187 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 827 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 100 Villamos berendezés gyártása 334 Gép, gépi berendezés gyártása 827 Járműgyártás 101 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 265 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 91 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 31 Építőipar 195 Kereskedelem, gépjárműjavítás 279 Szállítás, raktározás 884 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 488 Információ, kommunikáció 100 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 81 Ingatlanügyek 8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 363 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 17 Oktatás 2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 3 Művészet, szórakozás, szabad idő 17 Egyéb szolgáltatás 449 Összesen

28 6. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók fajlagos mutatói megyénként 2014-ben Régi/megye Egy foglalkoztatóra jutó foglalkoztatottak száma (fő/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó munkanapok száma (munkanap/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó keresettömeg (Ft/foglalkoztató) Az összes munkavállaló egy főre jutó keresettömege (Ft/fő) Budapest 5, Pest 11, Közép-Magyarország 5, Fejér 28, Komárom-Esztergom 32, Veszprém 39, Közép-Dunántúl 31, Győr-Moson-Sopron 3, Vas 42, Zala 33, Nyugat-Dunántúl 17, Baranya 14, Somogy 1, Tolna 31, Dél-Dunántúl 11, Borsod-Abaúj- Zemplén 26, Heves 23, Nógrád 27, Észak-Magyarország 25, Hajdú-Bihar 31, Jász-Nagykun-Szolnok 26, Szabolcs-Szatmár- Bereg 43, Észak-Alföld 32, Bács-Kiskun 24, Békés 13, Csongrád 12, Dél-Alföld 15, Összesen 8,

29 7. Az egy főre, az egy munkanapra és az egy hónapra jutó keresettömeg alakulása a szerződés típusa szerint megyénként 2014-ben Régi/megye Foglalkoztatottak száma megoszlása Teljesített munkanapok száma fő % munkanap Ft Budapest , ,9 155, Pest 281 0, ,5 5, Közép-Magyarország , ,9 127, Fejér , ,3 182, Komárom-Esztergom , ,0 96, Veszprém , ,83 150, Közép-Dunántúl , ,3 135, Győr-Moson-Sopron 517 0, ,7 12, Vas , ,4 102, Zala , ,4 115, Nyugat-Dunántúl , ,4 60, Baranya , ,7 95, Somogy 75 0, ,0 18, Tolna 435 0, ,8 54, Dél-Dunántúl , ,7 75, Borsod-Abaúj-Zemplén , ,1 107, Heves 635 1, ,0 70, Nógrád 415 0, ,5 41, Észak-Magyarország , ,3 86, Hajdú-Bihar 435 0, ,0 31, Jász-Nagykun-Szolnok , ,2 85, Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,2 316, Észak-Alföld , ,9 95, Bács-Kiskun , ,0 74, Békés 504 0, ,2 42, Csongrád , ,5 91, Dél-Alföld , ,8 71, Összesen , ,2 107, Kifizetett bruttó keresettömeg Egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatók száma Az egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatottak száma Egy kölcsönzőre jutó munkanapok száma Egy kölcsönzőre jutó bruttó keresettömeg 29

30 8. A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2014-ben Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR'08) Nettó árbevétel (Ft) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen