NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS III. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS III. negyedév Tolna megye július-szeptember

2 A felmérés lényege A negyedéves munkaer -felmérés tapasztalatai Tolna megyében III. negyedév III. negyedéve során a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja immár 33. alkalommal készítette el a negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérését. A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés els dleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a Munkaügyi Központ kirendeltségei közötti munkakapcsolat er sítése: a cégek várható munkaer -keresletére történ gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók miel bbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumen adatgy jtése, melyben f ként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérd ívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül, on-line történhet. A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaer -piaci folyamatok iránt érdekl pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2013 harmadik negyedévére vonatkozó adatfelvételre július 2. és július 19. között került sor. A kérd ívben a munkáltatók a június végi statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A rendelkezésünkre álló 434 db érvényes adatlap alapján a felmérésben résztvev munkáltatók 3 hónapon belül összességében 0,6%-os növekedést, egy év távlatában pedig 1%-os emelkedést prognosztizáltak. Ebben a létszámmozgásban mindkét id távban a közfoglalkoztatottak is benne vannak. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemz i Tolna megyében a KSH adatai alapján Népességi és a KSH munkaer -felmérésének adatai Tolna megyében 1 Megnevezés Népesség száma a) (ezer f ) 231,2 229,1 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma a) (ezer f ) 176,5 175,1 Gazdaságilag aktívak b) (ezer f ) 89,7 92,3 Foglalkoztatottak száma b) (ezer f ) 79,6 85,0 Munkanélküliek száma b) (KSH, ILO) (ezer f ) 10,1 7,3 Alkalmazásban állók száma c) (ezer f ) 43,4 43,7 Inaktívak száma b) (ezer f ) 86,8 82,8 Aktivitási arány b) (%) 50,8 52,7 Foglalkoztatási ráta b) (%) 45,1 48,5 Munkanélküliségi ráta b) (%) 11,3 7,9 1 a) 2011, ill január 1-jén. b) és els negyedéves adatok KSH stadat táblákból. c) A négy f nél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti és I. negyedéves adatai. 2

3 A munkaer -piaci helyzet alakulása A KSH legfrissebb intézményi munkaügyi statisztikái szerint a megyei székhely legalább 5 f s vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél január márciusban f állt alkalmazásban, mintegy 240 f vel (0,5%-kal) többen mint egy évvel korábban. A közszférában regisztrált alkalmazásban álló létszáma gyakorlatilag stagnált (0,2%-kal b vült), a versenyszférában nyilvántartott f s állomány pedig 1,2%-kal volt több a I. negyedévinél. Az elhelyezkedési lehet ségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelent sen befolyásolja a munkaer -kínálat összetétele is. A nyilvántartott álláskeres k I. félévi átlagos száma Tolna megyében f volt, ami 276 f vel, 1,9%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A létszám csökkenése egyértelm en a közfoglalkoztatás kiszélesítésével hozható összefüggésbe. (Országos szinten ugyanakkor az álláskeres k I. félévi átlagos létszámának 0,3%-os emelkedése volt a jellemz.) Tolna megyében január-júniusban átlagosan a gazdaságilag aktív népesség 15%-át tették ki a regisztrált álláskeres k, a mutató az országos átlagot 1,9%-ponttal meghaladta, az el évi megyei adatnál pedig 0,7%-ponttal volt kedvez tlenebb. A megyei mutató emelkedését jelent sen befolyásolta, hogy a kiszámításához nevez ként használt és a KSH által publikált január 1-ei gazdaságilag aktív népesség számában 6,4%-os csökkenés következett be. Az álláskeres k összetétele Az álláskeres k elhelyezkedési esélyeit legnagyobb mértékben az iskolai végzettségük határozza meg. Komoly problémát jelent, hogy Tolna megyében I. félév átlagában a regisztráltak 44,4%-a alacsony iskolázottságú, legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzett volt, ez az arány 0,6%-ponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A szakmunkás végzettség ek részaránya 30,8%-os, az érettségivel rendelkez ké 21,1%-os volt, mindkét mutató csaknem megegyezett az el év azonos id szaki átlagos mutatóval. F iskolai, vagy egyetemi végzettséggel a vizsgált id szakban átlagosan a regisztráltak 3,8%-a rendelkezett, ez 0,3%- ponttal jelent alacsonyabb arányt az egy évvel korábbinál. A regisztráltak nemek szerinti megoszlását tekintve a tárgyid szakban a férfiak voltak 52,8%- os többségben. A vizsgált id szakban a nyilvántartott álláskeres k 13,5%-a volt pályakezd, havi átlagos létszámuk f t tett ki, ami 291 f vel (17,4%-kal) magasabb az el év azonos id szakinál. Az álláskeres k 28,4%-a (4.113 f ) egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban, ez is jelzi Tolna megye kedvez tlen munkaer -piaci helyzetét. Tolna megyében I. félévben a munkáltatók összesen f re vonatkozó új munkaer igényt jelentettek be a megyében m köd munkaügyi kirendeltségeken, ez 2012 azonos id szakához képest 2,9%-os csökkenést jelent. Így a tárgyévben havonta átlagosan 980 új állásajánlat állt rendelkezésre a munkát keres knek az el év azonos id szaki zel szemben. Az új ajánlatok többsége, 76,5%-a (4.499) támogatott munkahelyekre vonatkozott, támogatás nélkül álláshely (30,7%) volt betölthet. Ez utóbbi kategórián belül külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatását 62 álláshely célozta. A támogatott álláshelyek 88,6%-a közfoglalkoztatást jelentett, 5,6%-os volt a bértámogatás, 5,8%-os pedig az egyéb támogatott állások aránya. 3

4 A felmérés mintájának összetétele A III. negyedévi adatfelvételbe a Tolna megyében m köd munkaügyi kirendeltségek összesen 434 munkáltatót vontak be, a körzetenként megadott mintanagyság 51 és 150 között mozgott. A megyei mintával érintett létszám 62,2%-a Paks és Szekszárd térségben megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. E térségekben a válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma sorrendben 97, illetve 60 f volt, míg a második legtöbb céget bevonó Tamási esetében ez a mutató csak 24 f t tett ki. A felméréssel megszólított munkaadók és az általuk foglalkoztatottak kirendeltségenkénti megoszlása 2 A felmérésben résztvev gazdálkodóknál Kirendeltségek Kitöltött adatlapok száma foglalkoztatottak (közfoglalkoztatottakkal együtt) száma (db) megoszlása (%) száma (f ) megoszlása (%) Bonyhád 61 14, ,6 Dombóvár 70 16, ,2 Paks 51 11, ,9 Tamási , ,9 Szekszárd , ,3 Összesen: , ,0 Vállalati méret alapján a 434 válaszadó szervezet legnagyobb része, 79,7%-a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, azonban ezek az érintett munkavállalóknak mindössze 19,1%- át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 15,9%-át tették ki és az itt foglalkoztatottak jelentették az érintett létszám 32,7%-át. A minta csupán 4,4%-át alkották nagyvállalkozások, viszont a létszám mintegy 48,2%-ának voltak munkaadói. A felmérésben résztvev szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk vállalati méret szerint Vállalati méret Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma júni. 30-án száma megoszlása (f ) (%) Ebb l: a közfoglalkoztatottak száma (db) megoszlása (%) száma (f ) megoszlása (%) Mikro (0-9 f ) , ,7 3 0,8 Kis (10-49 f ) , ,4 32 8,0 Közép ( f ) 69 15, , ,3 Nagy (250 felett) 19 4, , ,0 Összesen: , , ,0 A felmérésbe vont 434 munkáltató június végén a közfoglalkoztatottak számával együtt f t foglalkoztatott. Ez a létszám 8,2%-kal több a negyedévvel korábbi felvételben érintett 432 szervezet összlétszámánál. A KSH legfrissebb statisztikája alapján Tolna megyében I. negyedévében az alkalmazásban állók átlagos száma 43,7 ezer f volt, így a felmérésünkben szerepl foglalkoztatotti létszám 51,4%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 434 gazdasági szervezet a március végén regisztrált 3 37,7 ezer gazdasági szervezet 1,2%-át képviselte. 2 A III. negyedévre vonatkozó munkaer -gazdálkodási felmérésben a válaszadó munkáltatók kirendeltségi körzetek szerinti besorolása még a július 1. el tti illetékességi viszonyok alapján történt. 3 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 2013/I negyedév. 4

5 A negyedéves felmérésben részt vev gazdálkodók legnagyobb számban most is a feldolgozóiparból (129 cég) kerültek ki, ahogy a megye gazdaságában is ezen ágazat szerepe a legmeghatározóbb. Emellett jelent s számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárm javítás (104 cég), az épít ipar (40 cég), a mez gazdaság (31 cég) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területér l (27 cég). A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (43 cég), az élelmiszergyártás (20 cég), a textília, ruházat, b r és b rtermék gyártása (18 cég), és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása ágazatoknak (14 cég) volt a legnagyobb az érintettsége. A jelen felmérésünkbe került regisztrált összlétszám 35,7%-át a feldolgozóipar adta, 12,3%-át a humán-egészségügyi, szociális ellátás, 11,4%-át a villamosenergia-, gáz-, g zellátás, légkondicionálás, 11,2%-át a kereskedelem, gépjárm javítás szolgáltatta, de jelent sebb foglalkoztatóként említend a mez gazdaság is, ahonnan az alkalmazotti létszám 7,2%-a származott. A felmérés f bb eredményei: Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés id pontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. Három hónapon belüli létszámváltozás A felmérésben szerepl gazdálkodó szervezetek a korábbiakhoz képest kisebb mérték változást jeleztek el re, mind három, mind pedig 12 hónap vonatkozásában. Ebben az óvatosság és az információhiány mellett valószín leg az amúgy is stagnáló m ködés volt a dönt tényez. A felmérésben szerepl munkaadók 78,6%-a 3 hónap múlva a jelenlegihez képest változatlan létszámmal tervezi m ködését, 15,4%-uk növekedéssel, 6% pedig a létszám csökkenésével számol. A jelenlegi felmérésünk eredménye szerint, szeptember végére a megkérdezett munkáltatói kör összességében létszámának 143 f s, 0,6%-os növekedésére számít a júniusi 31-i állapothoz képest. A be- és kilépések egyenlegét tekintve vegyes a kép. Mindenképpen pozitívum, hogy említésre méltó csökkenést (-16 f ) csak a vízellátás, szennyvíz gy jtése, kezelése, hulladékgazdálkodás gazdasági ágból jeleztek. A foglalkoztatotti létszám legnagyobb, 116 f s emelkedését a feldolgozóiparból jelezték el re a megszólított munkáltatók. A kereskedelem, gépjárm javítás ágazatban 22 f s, a szakmai, tudományos, m szaki tevékenység területén 10 f s létszámemelkedést prognosztizáltak. A feldolgozóiparon belül a járm gyártás (39 f ), valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatban (24 f ) lehet számítani a legnagyobb létszámb vülésre. 5

6 Jelen adatok esetében fel kell hívnunk a figyelmet, hogy azok a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazzák! A három hónapos el rejelzést tekintve, a foglalkoztatottak számában számottev változás a Szekszárdi munkaügyi körzetben várható, ahol 1,3%-kal emelkedhet a létszám. A megye többi kirendeltségi körzetében 1%-nál kisebb mérték elmozdulás, vagyis stagnálás valószín síthet. A szeptember végéig várható létszámváltozásokat méretkategóriánként vizsgálva a mikro, közepes és nagyválallkozások 1% körüli létszámb vülésre, a kisválallkozások 1%-os létszámcsökkenésre számítanak az el ttük álló 3 hónap vonatkozásában. A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaer szakmánkénti mozgásáról is. A következ negyedévre összességében 534 belépést és 391 kilépést jeleztek a megkérdezett munkáltatók. (Lásd 2. sz. melléklet!) A létszámmozgások legnagyobb része szokás szerint betanított-, illetve segédmunkásokat takar, a harmadik negyedév folyamán belép k 46,4%-a (248 f ), a kilép k 42,7%-a (167 f ) közülük kerülhet ki. Ezen kívül 10 f nél nagyobb felvétel az egészségügyi foglalkozásúak (68 ), az irodai, ügyviteli foglalkozásúak (67 f ), a fém- és villamosipari foglalkozásúak (36 f ), a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozásúak (27 f ) és az élelmiszeripari foglalkozásúak (21 ) köréb l várható. Kismérték b vülés várható az üzleti jelleg szolgáltatások, hatósági ügyintéz k (13 f ), valamint az épít ipari foglalkozásúak (12 f ) esetében. 10 f t meghaladó kilépésre a már említett betanított illetve segédmunkásokon kívül az irodai, ügyviteli foglalkozásúak (-56 f ), az egészségügyi foglalkozásúak (-41 f ), a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozásúak (-24 f ), az épít ipari (-16 f ) és az élelmiszeripari foglalkozásúak (-14 f ) esetében lehet számítani. 6

7 Az elkövetkez 3 hónapra jelzett létszámmozgások összesített egyenlegét foglalkozási csoportok szerint tekintve többségben emelkedést mutatnak az adatok. A legnagyobb, 43 f s vülést az el negyedévhez hasonlóan az összeszerel k köréb l prognosztizálták. Az egyszer szolgáltatási, szállítási foglalkozásúak számában 31 f s, az egészségügyi foglalkozásúak körében 27 f s, a fém- és villamosipari foglalkozásúak létszámában 26 f s emelkedés várható. Az irodai, ügyviteli foglalkozásúak száma az el rejelzések alapján összességében 11 f vel, az egyszer ipari, épít ipari, mez gazdasági foglalkozásúaké 10 f vel fog növekedni. Az el bbiekkel szemben 10 f t meghaladó létszámcsökkenést egyetlen gazdasági ágból sem jeleztek. A következ 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegy csoportokban (10 f vagy afelett) egyszer ipari, épít ipari,mez gazdasági foglalkozások irodai, ügyviteli foglalkozások fém- és villamosipari foglalkozások egészségügyi foglalkozások egyszer szolgáltatási, szállítási foglalkozások Összeszerel k Változás (f ) 12 hónap múlva várható létszámváltozás A 12 hónapra el revetített létszámvárakozások megyei szinten kismérték pozitív elmozdulásról (1%-os emelkedésr l) tanúskodnak. A megkérdezett munkaadók 69,8%-a változatlan foglalkoztatotti létszámot feltételez 12 hónap vonatkozásában, 24,7%-uk növekedést jelzett el re, 8,5%-uk pedig csökkenést prognosztizált. Az összesített el rejelzések alapján egy év távlatában a felmérésben résztvev cégek foglalkoztatotti létszáma a közfoglalkoztatásban résztvev k számával együtt f lesz, ami a jelenlegihez képest 220 f s emelkedést jelent. Ágazatonként tekintve jelent sebb létszámb vülés a feldolgozóiparban (601 f ), a humánegészségügyi, szociális ellátás (62 f ) és a kereskedelem, gépjárm javítás (39 f ) gazdasági ágakban várható. A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártása (276 f ), a villamos berendezés gyártása (117 f ) és a textília, ruházat gyártása (109 f ) ágazatokban b vülhet leginkább a munkavállalók száma. A foglalkoztatottak számának említésre méltó csökkenését csak a mez gazdaság területér l jelezték (-34 f ). 7

8 A cégek méretei alapján tekintve a 12 hónapos el rejelzéseket, a foglalkoztatottak számában némi visszaesést egyedül a kisvállalkozások prognosztizáltak (-0,3%), a nagyvállalkozások 0,4%-os b vüléssel, a mikrocégek 1,8%-os, a középvállalkozások pedig 2,3%-os létszámemelkedéssel kalkulálnak. Területi aspektusban vizsgálva a 12 hónapos prognózisokat, csak a Tamási körzetben számítanak a foglalkoztatottak számának (0,9%-os) kismérték csökkenésére, ezen belül is nem az alkalmazotti, hanem a közfoglalkoztatásban résztvev k számában várható a visszaesés. Bonyhád körzetében 2%-os, Szekszárd térségében 1,9%-os b vülés várható, míg Paks és Dombóvár vonzáskörzetét leginkább a stagnálás jellemezheti 1 éves id intervallumot vizsgálva. Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás jelent s szereppel bír megyénk foglalkoztatásában ban június végéig megyei szinten sikeres közvetítés történt a közfoglalkoztatás különböz formáira. Sajnos a feldolgozott adatokból látszik, hogy a negyedéves felmérésünk a közfoglalkoztatásról nem ad hiteles információt, hiszen a felvétel id szakában július elején a megszólított munkáltatóknál mindössze 400-an dolgoztak közfoglalkoztatás keretében, jellemz en a mez gazdaság területén. Ez a létszám 1 év távlatában 434 f re emelkedhet a felmérésben résztvev munkáltatóknál el rejelzéseik alapján. Szolgáltatásaink és az aktív eszközök felhasználása a válaszadók körében A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés keretében, ebben a negyedévben arra kértük a munkáltatókat jelöljék meg, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásai és aktiváló eszközei közül melyeket használják, és egyben rangsorolják is ket fontosságuk sorrendjében. (A válaszadók rendelkezésére 4 kategória állt: 1. nagyon fontos, 2. fontos, 3. egyáltalán nem fontos, 4. nem ismerjük az adott szolgáltatást illetve támogatási formát.) 8

9 A három legnépszer bb aktív eszköznek a bér, és bérköltség támogatást, a munkahelymeg rzés támogatását, valamint a bérkompenzáció támogatását ítéltek a munkáltatók. A bér, bérköltség támogatást a kérdésre választadók 71,3%-a, a munkahelymeg rzést 58%-uk, a bérkompenzációt 57,3%-uk sorolta a cégük szempontjából a nagyon fontos kategóriába. A munkahelyteremt beruházások támogatása a válaszadók 50,9%-nál, az Els Munkahely Garancia program 48,6%- uknál bírt kiemelt jelent séggel. Az NFSZ aktív eszközeinek megítélése, % (az adott eszközt véleményez gazdálkodó szervezetek megoszlása) Aktív eszköz megnevezése Nagyon fontos Fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük a támogatási formát Els Munkahely Garancia program 48,6 27,8 8,1 15,5 Bér, bérköltség támogatás 71,3 20,1 5,6 3,0 Munkahelymeg rzés támogatása 58,0 31,2 7,1 3,7 Bérkompenzáció támogatása 57,3 31,5 5,9 5,2 Munkahelyteremt beruházás támogatása 50,9 28,5 13,2 7,5 A szervezet szolgáltatásai közül a munkaközvetítésnél jelölte be a legtöbb foglalkoztató, hogy a munkaer biztosításának ez a formája nagyon fontos számára, arányuk 37%-ot tett ki. Ezt követ en a jogszabály ismertetésnél, majd pedig a foglalkoztatáshoz kapcsolódó segítségnyújtásnál találjuk a legnagyobb arányokat. Az NFSZ szolgáltatásainak megítélése, % (az adott szolgáltatást véleményez gazdálkodó szervezetek megoszlása) Aktív eszköz megnevezése Tájékozódás a munkaer piacról, az álláskeres k összetételér l Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás Megfelel munkaer biztosítása (munkaközvetítés) Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése Szolgáltatás, segítségnyújtás, amelyre Önnek szüksége lenne: Egyéb támogatási formák, amelyre Önnek szüksége lenne Nagyon fontos Fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük a támogatási formát 22,6 44,5 29,1 3,8 32,1 39,7 23,3 5,0 37,0 40,2 19,6 3,3 36,3 44,4 16,3 3,0 11,9 29,9 0,0 58,2 8,9 14,3 1,8 75,0 9

10 Szekszárd, augusztus 30. Készítette: Bartha Viktória Jóváhagyta: Sz csné dr. Füredi Szilvia igazgató 10

11 1.sz.melléklet A III. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szerepl cégeknél foglalkoztatottak száma (f ) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, I. név 4 Reprezentációs arány (%) Mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat ,9 Feldolgozóipar ,2 Villamosenergia-, gáz-, g zellátás, légkondicionálás ,0 5 Vízellátás, szennyvíz gy jtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyez désmentesítés ,1 Épít ipar ,5 Kereskedelem, gépjárm javítás ,8 Szállítás, raktározás ,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,8 Információ, kommunikáció ,7 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,1 Ingatlanügyletek ,1 5 Szakmai, tudományos, m szaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelez társadalombiztosítás , , ,1 Oktatás ,5 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,2 vészet, szórakoztatás, szabadid ,1 Egyéb szolgáltatás ,5 Tolna megye összesen: ,5 4 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 2013/I. negyedév 5 A 100%-ot meghaladó reprezentációs arány részint abból fakad, hogy az NMF telephelyi adatokat tartalmaz szemben a KSH székhely szerinti felmérésével, másrészt eltér a két felmérés vonatkozási id szaka 11

12 2. sz. melléklet A évi III. NMF-ben résztvev szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (közfoglalkoztatottakkal együtt) (f ) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belép Kilép Egyenleg 12 Gazdasági, költségvetési szervezetek vezet i Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezet i Gazdasági tevékenységet segít egységek vezet i szaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi (fels fokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozások Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jelleg foglalkozások Technikusok és hasonló m szaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális gondozási és munkaer -piaci szolgáltatási foglalkozások Üzleti jelleg szolgáltatások ügyintéz i, hatósági ügyintéz k, ügynökök Egyéb ügyintéz k Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások Mez gazdasági foglalkozások Erd gazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könny ipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Épít ipari foglalkozások Egyéb ipari és épít ipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezel i Összeszerel k Helyhez kötött gépek kezel i Járm vezet k és mobil gépek kezel i Takarítók és hasonló jelleg egysze foglalkozások Egyszer szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszer ipari, épít ipari, mez gazdasági foglalkozások Összesen:

13 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaer -felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaer -felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaer -felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott id szakban (a hónap 7.napját követ els hétf l kezd három hétben, a kikérdezés hetét megel hétre vonatkozóan, a hetet hétf l vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következ két f csoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaer ) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaer ) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaer piacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintend mindenki, aki a vizsgált id szakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, kés bb realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segít családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthet jövedelemszerz nek, ha annak eredménye jellemz en piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesül ket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelel en január 1-t l a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltér en az addigi magyar gyakorlattól. A munkaer -felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelel en a munkaer -felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. félévét l a munkaer -felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelel en 2003-tól módosítják a korábbi id szakok adatait is. 13

14 Munkanélkülinek tekintend az a személy, aki egyidej leg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelyt l átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megel négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelel állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidej teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintend, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetít n keresztül érdekl dött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismer söknél érdekl dött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaer piacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvez tlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következ fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelel korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelel korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelel korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeres k közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást el segít támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevev k (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lév k, valamint gyedet igénybe vev k adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keres tevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a t kejövedelmükb l (ingatlan-, és pénzt ke jövedelméb l) él k; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgy jtés); a háztartásbeliek; a szociális gondozottak. a közületi eltartottak; 14