A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei IV. negyedév

Átírás

1 Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására Eger, december 20.

2 1. BEVEZETÉS októberben huszonkilencedik alkalommal kértek a Heves megye területén működő kirendeltségek munkatársai információkat körzetük jelentősebb foglalkoztatóitól a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a területileg illetékes kirendeltségek közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés országos elemszámát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés október hónapban zajlott. A kérdőívben a munkáltatók a szeptember 30-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében 0,2%-os, egy évre előretekintve 2,6%-os, mérsékelt ütemű létszámnövekedéssel számolnak a válaszoló heves megyei munkáltatók. 2. HEVES MEGYE TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Heves megye lakónépessége január 1-jén 306 ezer fő volt, az ország népességének 3,1%-a ben a halálozások száma 70%-kal meghaladta az élveszületésekét, így a megye népessége a természetes népmozgalmi folyamatok következtében 1850 fővel csökkent az év során hez képest 0,3%-kal kevesebb, 2650 gyermek jött a világra, a halálozások száma se változott jelentősen, 4550 fő volt. Ezer lakosra 8,6 élveszületés és 14,7 halálozás jutott. A fajlagos mutatók értékei mind országosan, mind régiós szinten ennél kedvezőbbek voltak. Az előzetes adatok szerint Hevesben 2012 első kilenc hónapjában 2030 gyermek született, 1,2%- kal több mint év azonos időszakában I-III. negyedévben 3378 személy hunyt el, számuk 2,9%-kal haladta meg az előző év január-szeptemberit. Mivel az adott időszakban a halálozások száma nagyobb mértékben nőtt, mint az élveszületéseké, a természetes fogyás mértéke is jelentősebb az előző év azonos időszakinál. A népesség korösszetétele rendkívül elöregedett, a gyermekkorú népesség (0-14 éves) aránya 14,5%, az idős népességé (65 éves és idősebb) 18,1%. A 100 fő munkavállalási korú népességre jutó gyermekkorúak száma 21,5 fő (Észak-Magyarországon 22,9 fő, országosan 21,3 fő), az időskorúaké 26,9 fő (Észak-Magyarországon 25,6, Magyarországon 24,4). Az eltartottsági ráta (a két előző ráta összege) Heves megyében 48,4, az észak-magyarországival csaknem megegyező, az országos átlagnál 2,8-cal magasabb. Az öregedési index (100 fő gyermekkorú népességre jutó idős népesség) a megyéket tekintve Heves megyében az egyik legmagasabb, 125,2, messze meghaladja a régiós (111,5) és az országos (114,7) öregedési mutatót. Heves megye az ország kisebb kiterjedésű megyéinek egyike, az ország területének mindössze 3,9%-át foglalja el A megyében 9 város és 112 közigazgatásilag önálló község található, a 9 város közül 7 egy-egy kistérség központja január 1-én a lakónépesség 46%-a városban, 54%-a községben élt. 2

3 A megye településhálózata igen változatos. Az északi részén mintegy a szomszédos megyék aprófalvas területének folytatásaként kicsiny létszámú, 1000 fő alatti települések sokaságát találjuk. Nagyváros nincs a térségben; az itt elterülő két kistérség központja, a 2,5 ezer fő lakosú Pétervására és a 3 ezer lelket számláló Bélapátfalva. A hegyes-dombos vidéken, kanyargó utakon nehéz a kistelepüléseket megközelíteni. A térség népességeltartó ereje elegendő munkahely hiányában kicsi. Magas az időskorú népesség aránya. A munkavállalási korúak körében jelentős a munkanélküliség. A közművekkel való ellátottság kedvezőtlen. A mikrovállalkozások nagy része erdőgazdálkodási és fafeldolgozási tevékenységet folytat. A legnagyobb létszámot az önkormányzatok foglalkoztatják időszakosan közfoglalkoztatás keretében A megye középső, gazdaságilag legfejlettebb sávjában az átlagos településméret lényegesen nagyobb. A három legnépesebb várost (Egert, Gyöngyöst és Hatvant) körülvevő községek átlagos lélekszáma fő. Fejlődésüket a nagyobb ipari és szolgáltatási centrumokhoz való közelség nagymértékben elősegíti. Hatvan és Gyöngyös térségének gazdasági előrelépésében az M3 autópálya jelenős húzóerőt képvisel, hiszen a fővárossal és azon keresztül az ország nyugati felével való gyors összeköttetést biztosítja. A munkahelyek kínálata bővebb, a munkanélküliség alacsonyabb, mint a megyei átlag. A közműellátottság színvonala is kiemelkedően e sávban a legjobb. A megyében Eger a legjelentősebb foglalkoztatási centrum, a feldolgozóipar mellett különösen fejlett a szolgáltatási szektor, és igen jelentős az idegenforgalom. Megyeszékhelyi funkcióiból adódó közigazgatási és egészségügyi szerepköre is sok munkahelyet jelent, csak úgy mint fejlett középfokú és felsőfokú oktatási intézmény hálózata. A Gyöngyösi kistérségben meghatározó szerepe van az iparnak, a szolgáltató szektornak és a nem termelő infrastruktúrának. A foglalkoztatás a villamosenergia-termelés ágazatában a legnagyobb, közel 2,5 ezer fő, de a gépipar és a kereskedelem súlya is kiemelkedő. A mezőgazdaságban jelentős a szőlő és a gyümölcstermesztés. A körzet fejlett oktatási hálózattal rendelkezik. A modern ipar megtelepedése elsősorban Hatvanban tapasztalható. Az ipari parkban megjelent a nyugati és a távol-keleti tőke, az elmúlt 15 évben számos üzem települt be, amelyek összesen közel 4 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A körzet munkáltatói elsősorban a feldolgozóiparban tevékenykednek, de több kisebb vállalkozás foglalkozik kereskedelemmel, illetve szolgáltatással. A legtöbb munkavállalót a közúti jármű alkatrész gyártás és a híradástechnikai termék gyártás területén foglalkoztatják. A megye középső sávjától dél felé haladva ismét kisebb, de az aprófalvak népességszámát közel kétszeresen meghaladó községek (átlagos lélekszámuk 1600 fő) találhatók a két kisváros, Füzesabony és Heves térségében. Hagyományosan a kedvező termőhelyi adottságok alapján gazdálkodó mezőgazdaság volt a fő foglalkoztató. A legnagyobb létszámot a mezőgazdasági nagyüzemek foglalkoztatták, melyek a rendszerváltást követően termőterületeik és melléküzemágaik nagy részét elveszítve létszámukat is jelentősen leépítették. A mezőgazdaság továbbra is jelentős ágazat a körzetben, bár a tulajdonosi szerkezet ebben az ágazatban jelentősen átalakult az utóbbi 20 évben. A szövetkezetek megszűnése után magángazdaságok, családi vállalkozások működnek tovább, a korábbinál sokkal kisebb létszámot sok esetben csak szezonálisan foglalkoztatva. Az alapvetően mezőgazdasági adottságú települések gazdaságai a kedvező lehetőséget kihasználva folytatják tevékenységüket. Ennek köszönhetően a szántóföldi növénytermesztés mellett hagyománya van a térségben a dinnye- és gyümölcstermesztésnek. A füzesabonyi körzetben az ipari szektor a körzetközpontban koncentrálódik. A kistérség vasúton és közúton jól megközelíthető, az M3-as autópálya nyugat-keleti irányban szeli át. A Hevesi kistérség jellemzője, a megyei átlagnál lényegesen nagyobb arányú gyermekkorú népesség, és viszonylag sok az időskorú is, így e körzet eltartottsági rátája a megyei átlagnál jóval magasabb. Kevés a munkahely, főként az iparban, ebből fakadóan magas a 3

4 munkanélküliség. Az elhelyezkedést nehezíti a lakosság viszonylag alacsony iskolázottsági szintje, és a halmozottan hátrányos helyzetű roma etnikum megyei átlagnál magasabb aránya. A 62/2007. (VI: 28.) OGY. határozat alapján az országban 174 kistérség közül 94 kedvezményezett kistérséget határoltak le, a 7 heves megyei kistérség közül 4 lett kedvezményezett. A besorolást foglalkoztatási, gazdasági, szociális, infrastrukturális és társadalmi indikátorok alapján kialakított komplex mutató alapján végezték, melynek országos átlaga 2,90. A megye kistérségei közül a hevesi rendelkezik a legalacsonyabb fejlettségi mutatóval (1,97) így a Leghátrányosabb helyzetű, komplex programmal is segítendő csoportba kapott besorolást. A 2,19 értékű komplex mutatójú Pétervásárai kistérség a Leghátrányosabb helyzetű kategóriába került. A 2,40 mutatójú Bélapátfalvi és a 2,55 mutatójú Füzesabonyi kistérség Hátrányos helyzetű kistérségnek minősül. Heves megye ipari termelése I-III. negyedévben a több mint 4 főt foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai alapján 616,4 milliárd forintot tett ki, mely az előző évhez képest összehasonlító áron 8,8%-os növekedést jelentett (országosan a termelés volumene 0,8%- kal mérséklődött) Egy lakosra a megyében 2019 ezer forint termelési érték jutott, ez az országosnál 16%-kal magasabb. A megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozások termelése I-III. negyedévhez képest 9,8%-kal nőtt, az előállított ipari produktum értéke 556,2 milliárd forintot ért el. Az ipari konjunktúrát elsősorban az exportlehetőség bővülése alapozta meg, ugyanis a külpiacokról származó árbevétel 17%-kal nőtt I.-III negyedévhez képest, a belföldi eladások 5%-kal visszaestek. A Heves megyei ipar mutatóit két ágazathoz tartozó vállalkozások határozzák meg, a termelési érték egytizedét előállító villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ág termelése 5,6%- kal visszaesett. Az elektronikai termékek gyártása, mely az ipari termelés felét állította elő 27%- kal növelte termelését, az export 30%-os növekedése mellett, miközben az ágazatban foglalkoztatottak száma 1,5%-kal csökkent. Az építőipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató Heves megyei székhelyű építőipari vállalkozások adatai alapján I-III. negyedévben 7,9%-kal maradt el a bázistól. Az építőipari vállalkozások a vizsgált időszakban 11,8 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, mely egy lakosra vetítve 39 ezer forintot tett ki. A mutató értéke kevesebb, mint fele az országos átlagnak. Az építőipari cégek termelési értékének 61%-a épületek, 39%-a egyéb építmények építéséből, kivitelezéséből származott. Mindkét építményfőcsoport volumenében csökkenés következett be a bázishoz képest. Az épületek esetében 3%-os a visszaesés. Az egyéb építmények esetében tapasztalt 15%-os termelési érték csökkenés a nagy részarányt képviselő útépítés szakágazat visszaesésének következménye. Heves megye idegenforgalma I-III. negyedévben bővült azonos időszakához képest. A megye kereskedelmi szálláshelyei 12%-kal több (296 ezer) vendéget fogadtak, összesen 704 ezer vendégéjszakára, mely 14%-os bővülést jelentett. A Heves megyei székhellyel működő gazdasági szervezetek I-III. negyedévben 36,1 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszköz beszerzésre, illetve a meglévők fejlesztésére, folyó áron 4,3%-kal kevesebbet, mint 2011-azonos időszakában. Egy lakosra 118,3 ezer forint beruházási érték jutott, mely az országos 59,3%-a. Heves megyében I-III negyedévben a legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél átlagosan mintegy 58,8 ezer fő állt alkalmazásban, ezek 65%-a a versenyszférában, 29%-a költségvetési szerveknél. Számuk összességében 0,4%-kal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül a versenyszférában 0,3%-kal, a költségvetésiben 0,7%-kal többen dolgoztak. Az alkalmazásban állók hattizede 4

5 fizikai foglalkozású, körükben 1,9%-kal bővült a szellemi foglalkozásúaknál 1,8%-kal csökkent a létszám. Nemzetgazdasági áganként vizsgálva megállapítható, hogy az alkalmazásban állók legnagyobb hányadát, 35,7%-át, az iparban foglalkoztatták, ahol 0,8%-kal kevesebben jutottak munkalehetőséghez, mint egy évvel korábban. 3. HEVES MEGYE MUNKAERŐ-PIACA A KSH munkaerő-felmérése alapján 2012 III. negyedévében Heves megye éves gazdaságilag aktív népességéből 106,9 ezer fő foglalkoztatottként, 18 ezer fő munkanélküliként jelent meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 2,9%-kal csökkent, a munkanélkülieké 9,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatási arány 46%, a munkanélküliségi ráta 14,4% volt, az előbbi 5,4 százalékponttal alacsonyabb, míg az utóbbi 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. A megyében november végén regisztrált álláskereső keresett munkát kirendeltségeink segítségével, az előző hónaphoz képest 307 fővel 1,6%-kal - az országos átlagnál (2,5%) kevésbé intenzívebben, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 387 fővel, 2,0%-kal - az országos átlaggal (1,9%) megegyező ütemben- nőtt a létszám. Álláseresők számának alakulása Heves megyében január november jan. febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec november hónapban az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva a három munkanélküliségtől legnagyobb mértékben sújtott kistérségben (hevesi körzet -4,0%, füzesabonyi -3,8%, pétervásárai -2,1%) csökkent, a gyöngyösi körzetben mérsékelten, 1,2%-kal, az egri és a hatvani kistérségben jelentősebben 7,0 illetve 7,8%-kal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve Heves megye 15,0%-os, az országos átlagot 2,9%-ponttal meghaladó mutatójával a megyék rangsorában a középmezőnyben foglal helyet (10 megyének és a fővárosnak jobb, 8-nak kedvezőtlenebb a mutatója). Az egyes körzetek közti különbségek is jelentősek. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességre vetített aránya a hatvani, a 5

6 gyöngyösi és az egri körzetben 11 és 14% között alakul, Heves körzetében a 28%-os, Pétervására térségében a 20%-os arányt is meghaladja. Az álláskeresők száma és változása Az álláskeresők aránya Az álláskeresők a gazdaságilag aktív népességhez*, % Körzet számának változása száma (fő) az előző évhez november november képest november (fő) (%) (%) (%) Eger ,0 12,6 13,5 Gyöngyös ,2 11,5 11,6 Hatvan ,8 10,8 11,6 Heves ,0 29,2 28,1 Füzesabony ,8 20,8 19,9 Pétervására ,1 20,9 20,6 Heves megye ,0 14,7 15,0 Észak-Magyarország ,4 19,6 20,1 Országosan ,9 11,9 12,1 Forrás: *A nemzetgazdaság munkaerőmérlege, (KSH), november hónapban fő kérte álláskeresőként való regisztrálását a hat heves megyei munkaügyi kirendeltségen, mely létszám 86 fővel 3,9%-kal meghaladja a bázis időszakban belépők számát. A nyilvántartásba vett álláskeresők 93%-a korábban már volt ügyfelünk, és mindössze 7% (153 fő) az első ízben bejelentkezők aránya. A pályakezdő belépők száma 315 fő volt, 40 fővel, 14,5%-kal több, mint novemberben. A legutóbbi munkahelyről szóló adatok szerint a legtöbben a feldolgozóiparból (21%), a közigazgatás, közösségi, személyi szolgáltatás (szintén 21%) területéről - többségüknek támogatott közfoglalkoztatása fejeződött be -, a kereskedelemből (11%), és az építőiparból (10%) érkeztek. A kilépők száma fő volt, 94 fővel, 4,6%-kal kevesebb, mint novemberben. A kilépők 63%-a, fő munkaviszonyt létesített. Az összes álláskereső 44,3%-a (8 779 fő) legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű. Számuk 284 fővel, 3,3%-kal, az összes álláskeresőn belüli részarányuk 0,6%-ponttal nőtt egy év alatt. A legfeljebb 8 általános iskolát végzett álláskeresők aránya a hevesi kirendeltség körzetében a legmagasabb, 62,6%, de a füzesabonyi körzetben (53,5%) és a pétervásárai körzetben (51,1%) is meghaladja az 50%-ot. Az év folyamán 185 fővel, 1,9%-kal nőtt a középfokú végzettségű álláskeresők száma a megyében november végén fő volt a számuk, az összes álláskereső 51,0%-a, részarányuk 0,1%ponttal csökkent egy év alatt.. A diplomás álláskeresők száma 936 fő a megyében, 81 fővel csökkent egy év alatt, az összes álláskeresők közötti részesedésük 5,2%-ról 4,7%-ra esett vissza. 6

7 Az álláskeresők összetételére vonatkozó főbb adatok november november Létszámváltozás Megnevezés megoszlás megoszlás fő fő főben %-ban (%) (%) Az álláskeresők száma ,0 Pályakezdő , , ,8 Férfi , ,7 13 0,1 Nő , , ,9 Alacsony iskolai végzettségű , , ,3 Középfokú végzettségű , , ,9 Diplomás , , ,0 25 év alatti , , ,0 50 éves és idősebb , , ,7 Tartósan regisztrált , , ,1 Álláskeresési ellátásra jogosult , , ,1 Aktív korúak ellátására jogosult , , ,9 A hosszú ideje (több mint egy éve) folyamatosan nyilvántartott álláskereső ügyfelek számát tekintve egy év alatt 27,1%-os (1 752 fős) növekedés mérhető november végén fő (az összes álláskereső 29,8%-a) szerepelt 12 hónapnál hosszabb ideje nyilvántartásunkban. A növekedés annak tulajdonítható, hogy az álláskeresők nagy tömegét érintő rövid időtartamú közfoglalkoztatás helyébe hosszabb idejű foglalkoztatást biztosító konstrukció lépett. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma november végén főt tett ki, 427 fővel, 20,8%-kal többet, mint 1 évvel korábban. (Országosan 14,2 ezer fővel, 27,5%-kal nőtt a pályakezdő álláskeresők száma novemberhez viszonyítva!) A november végén nyilvántartott pályakezdő álláskeresők az összes regisztrált álláskereső 12,5%-át reprezentálták (országosan ugyanez az arány alacsonyabb, 12,2%). Egy év alatt a pályakezdő álláskeresők összetétele is módosult, így csökkent a 20 év alatti (19,9%-ről 18,8%-ra), és a 25 éves és idősebb (8,2%-ról 6,7%-ra) fiatalok aránya. Az iskolai végzettség szerinti megoszlást tekintve 2,4%ponttal nőtt a középfokú végzettségűek súlya 50,3%-ról 52,7%-ra,. a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű pályakezdő álláskereső aránya (abszolút számban az alacsony iskolázottságú pályakezdő álláskeresők száma is jelentősen emelkedett) csaknem ugyanennyivel 42,4%-ról 40,3%-ra csökkent. A diplomások aránya alig változott, 7,3%-ról 7,1%-ra csökkent. A szervezetünk által folyósított álláskeresési ellátásokra (álláskeresők járadéka, valamint segélye) november végén fő volt jogosult. Az egy évvel korábbi létszámhoz képest fővel, 49,1%-kal esett vissza létszámuk. Az ellátásban részesülők összes álláskeresőkön belüli részaránya ennek megfelelően a tavaly novemberi 18,4%-ról 9,2%-ra, közel 10%ponttal mérséklődött. A bérpótló juttatásra és a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak közül november végén fő regisztrált álláskereső szerepelt kirendeltségeink nyilvántartásában. Számuk az egy évvel korábbi létszámhoz viszonyítva 2,9%-kal, 215 fővel növekedett. A regisztrált álláskeresőkön belüli arányuk a novemberi 38,7%-ról 39,1%-ra emelkedett. 7

8 2010. jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés novemberben a hat heves megyei munkaügyi kirendeltséghez összesen 857 álláshelyre vonatkozó munkaerőigény-bejelentés érkezett, 12%-kal, 70-nel több, mint azonos időszakában. A november hónap folyamán feltárt, nyilvántartásba vett új állások 75%-a (646 állás) támogatott álláshely volt, 25%-a (211 állás) pedig nem támogatott foglalkoztatásra irányult. A támogatott álláshelyre vonatkozó közvetítési igények száma novemberhez képest 246 fővel, 61,5%- kal nőtt. A novemberben bejelentett támogatott álláshelyek 81%-a, 526 munkahely közfoglalkoztatásra irányult. A feltárt, bejelentett havi új munkaerő-igény alakulása fő január november támogatott nem tám.(normál) A támogatáshoz nem kötött új létszámigények száma november hónapban 211 volt, az egy évvel korábbi állásbejelentések volumenéhez képest 45,5%-kal, 176 fővel csökkent. A csekély számú támogatást nem igénylő álláshely bejelentés többségét az egri (63 fő), a gyöngyösi (73 fő) és a hatvani (47 fő) kirendeltségen regisztráltuk. A nem támogatott álláshelyek 87%-át a három nagyobb kiterjedésű körzetben jelentették be. Hevesen, Füzesabonyban és Pétervásárán együttesen mindössze 28 főre vonatkozó támogatás nélküli munkaerőigényt regisztrálhattunk novemberben. A nem támogatott álláshelyek 8%-a segédmunkás munkakör, 36%-a betanított fizikai munkással, 33%-a szakképzett fizikai munkással betölthető állásra irányul, további 23% szellemi munkakörre vonatkozik. A támogatás nélkül alkalmazni kívánt létszámból 76 fő gépkezelő, összeszerelő, járművezető (Hatvan 36 fő, Gyöngyös 26 fő), 38 fő ipari, építőipari foglalkozású (Gyöngyös 19 fő, Eger 15 fő) 31 fő kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozású (Eger 15 fő, Gyöngyös 11 fő I-XI. hónap folyamán munkaerő-igényt jelentettek be kirendeltségeinken, fővel,21,7%-kal kevesebbet, mint első 11 hónapjában. A támogatással igényelt munkaerő-igény fő volt, fővel, 24,1%-kal kevesebb, mint a bázisidőszakban. Ezen belül a közfoglalkoztatásra szóló igények száma fő volt, fővel, 22,7%-kal esett vissza. Az elsődleges munkaerő-piacról 1336 fő támogatott alkalmazására vonatkozó igény érkezett, 619 fővel, 31,7%-kal kevesebb, mint 2011-ben. A támogatás nélküli foglakoztatásra vonatkozó igények száma 2012 I-XI. hóban fő volt, 925 fővel, 16,3%-kal kevesebb, mint a bázisidőszakban. 8

9 4. A III. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés kérdőíve rövid, mindössze öt kérdéscsoportot tartalmaz, amelyet minden negyedév első napjaiban kapnak meg a kirendeltségek által kiválasztott munkáltatók. Első kérdésünk a felméréskori létszámra vonatkozik. A második kérdésünkkel a tárgy negyedévben várható munkakörönkénti felvételről és kibocsátásról kérünk információt, és a 3 hónap múlva várható statisztikai állományi létszámot is itt kell feltüntetni. A 3. kérdés a közfoglalkoztatottak következő háromhavi létszámára vonatkozik. A 4. kérdés az 1 év múlva várható létszámot tudakolja meg. Az utolsó kérdés viszont negyedévről negyedévre változik, ezúttal arra vonatkozott, hogy a munkáltatók jellemzően mely forrásokból elégítik ki munkaerő-igényüket. Az 29. alkalommal lebonyolított, minden kistérségre kiterjesztett negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésbe (NMF) 448 céget vontak be kirendeltségeink, ami a megyében regisztrált szervezetek 1%-át jelentette. Mintánkban a 4 fő alatti kisvállalkozástól a 3 ezer főt foglalkoztató társas vállalkozásig szerepelnek a cégek. A piaci szféra társas és egyéni vállalkozásai a legfőbb adatszolgáltatók, hiszen a gazdasági életben zajló folyamatok rövid időn belül tükröződnek a létszámgazdálkodásukban. A megyében regisztrált szervezetek 1 %-ától kapott adatokkal a foglalkoztatottak 25%-áról nyertünk információt, az alkalmazásban állóknál (4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, költségvetési szervek létszámhatártól függetlenül) ez az arány 45%. Nemzetgazdasági ág* A i NMF ágazati reprezentációja Alkalmazásban állók I-III. negyedévben Az NMF-ben szereplőknél foglalkoztatottak szeptember 30-án Reprezentációs arány Száma, fő Megoszlása, % Száma, fő Megoszlása, % % Mezőgazdaság , ,7 52,9 Bányászat 94 0,2 41 0,2 43,6 Feldolgozóipar , ,4 74,3 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás , ,3 99,7 Vízellátás , ,4 34,1 Építőipar , ,5 28,2 Kereskedelem , ,1 59,2 Szállítás , ,5 52,8 Szálláshely-szolgáltatás , ,0 41,5 Egyéb gazdasági szolgáltatások , ,5 30,1 Közigazgatás , ,8 10,2 Oktatás , ,3 16,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,6 16,0 Egyéb személyi szolgáltatások , ,7 12,6 Összesen , ,0 45,2 9

10 A felmérésben szereplőknél foglalkoztatottak között feldolgozóiparban a dolgozók aránya 48% (12,9 ezer fő), miközben a gazdaság egészét tekintve 30%-ra becsülhető az ezen ágazatban foglalkoztatottak súlya. A villamos energia-, gáz-, gőzellátás, valamint a mező- és erdőgazdaság szintén felülreprezentált. Ezekben az ágazatokban ugyanis nagy létszámot foglalkoztató vállalkozások találhatók magas arányban, és ezek mint egy-egy térség meghatározó munkáltatói szükségszerűen kerülnek be a mintába. A felmérésbe bevont 448 munkáltatónál III. negyedév végén fő állt alkalmazásban. A mintában szereplő cégek válaszai szerint ben mindössze 54 fővel, 0,2%- kal nő a foglalkoztatottak száma. Az éves időhorizonton kedvezőbb a helyzet, szeptember 30-ig 689 fővel, 2,6%-kal nő a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatott létszám. Létszámváltozás nemzetgazdasági ágak szerint Létszámváltozás Nemzetgazdasági ág Változás Változás fő % fő % Mező- és erdőgazdaság , ,1 Bányászat , ,4 Feldolgozóipar , ,5 - Élelmiszeripar , ,8 - Textília, ruházat gyártása , ,5 - Fa- és papíripar , ,6 - Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása , ,5 - Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása , ,0 - Gép- és műszeripar , ,1 - Egyéb feldolgozó-ipar , ,7 Villamosenergia-, gáz-, , ,4 gőzellátásl Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, , ,2 kezelése, hulladék Építőipar , ,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,6 Szállítás, raktározás , ,0 Szálláshely-szolgáltatás, , ,9 vendéglátás Gazdasági szolgáltatás , ,5 Közigazgatás, védelem; , ,7 Oktatás , ,5 Egészségügyi, szociális ellátás , ,1 Egyéb szolg , ,6 Heves megye , ,6 A mintában szereplő cégek válaszai alapján ben szinte valamennyi nemzetgazdasági ágban stagnál a foglalkoztatottak száma. A közel 13 ezer főt foglalkoztató mintában szereplő, feldolgozóiparban működő munkáltatók mindössze 67 fővel, 0.6%-kal 10

11 növelik létszámukat. Ezen belül a termelését, export értékesítését dinamikusan növelő gép- és műszeripar is csak 37 fős, szintén 0,6%-os létszámfejlesztést irányoz elő a IV. negyedévben. Egyedül a kereskedelmi cégek jeleztek mérsékelt, 78 fős, 2,9%-os létszámbővítést. Az építőiparban és az energiaszektorban csökken várhatóan 63 illetve 31 fővel a létszám. Egy éves időtávon a feldolgozóiparban várják a legnagyobb mértékű létszámbővülést. A 842 fő többletfoglalkoztatás 92%-a, 775 fő a gép- és műszeriparban valósulna meg, ezen belül is 700 fő bővítés egyetlen foglalkoztatóhoz kötődik. Az elektronikai iparban (elektronikai áramköri kártyák gyártása) tevékenykedik a megye legnagyobb létszámot, mintegy 3100 főt foglalkoztató munkáltatója. Mind a rövid távú munkaerő-piaci prognózisban, mind a negyedéves felmérésben 700 fős létszámbővítést prognosztizáltak szeptemberre. Terveik szerint 300 fővel növelik a fizikai állományukat, a szellemi dolgozók létszámát pedig 400 fővel. Csakhogy a 2012 IV. negyedéves előrejelzésben a létszám szinten tartását tervezték. Ha nem tekintjük ezt a kiemelkedő (de csak várhatóan 2013-ban megvalósuló bővítést) a létszám stagnálásáról számolhatunk be. A kereskedelem,a szállítás és az élelmiszer ipar területén számolnak 2-3%-os létszámfejlesztéssel. Ugyanakkor létszámcsökkenés várható az építőiparban (-23 fő), a közigazgatásban (-84 fő) és az energiaszektorban (-182 fő). Létszámváltozás vállalati méret szerint A NMF-ben szereplő munkáltatók létszámára, valamint a 3 és 12 hónap múlva várható változására vonatkozó adatok Létszám 3 hónap múlva Létszám 12 hónap múlva Létszámnagyságkategória létszám (fő) Fő Fő Jelenlegi Változás Változás Fő % Fő % Mikro (0-9 fő) , ,2 Kis (10-49 fő) , ,6 Közepes ( fő) , ,1 Nagy (249 fő felett) , ,0 Összesen , , IV negyedévben minden létszám kategóriában stagnálás figyelhető meg. 1 éves időtávon a 250 főfelettieknél tapasztalható 5%-os létszámbővülés, de ha a fentiekben említett egyetlen cég 700 fős bővítését kivesszük, akkor a többi 15 nagyvállalkozás összességében124 fős, mintegy 1%-os létszámcsökkenést produkál. A közepes nagyságú cégek létszáma 1,1%-kal, 117 fővel növekedik. A mikro vállalkozások létszámuk 2,2%-os bővítéséről számoltak be,.abszolút számban azonban ez csak 17 fő bővülést jelent. A minta kicsi mérete miatt sem gondolhatjuk azt, hogy a több mint tízezer heves megyei mikro-vállalkozás hasonló ütemben fogja növelni létszámát. A prognózisokba való bekerülés (és bennmaradás) sajnos nem véletlenszerű kiválasztással történik. A nagyvállalkozásoknál a teljes körűségre törekszünk, a minél szélesebb körű információ megszerzése érdekében, a kicsiknél pedig a kialakult munkakapcsolat biztosítja az adatlap kitöltését. A munkaügyi kirendeltséggel hosszabb távon együttműködő kisvállalkozások pedig sok esetben támogatásunkkal folyamatosan bővítik létszámukat. 11

12 Létszámváltozás területi bontásban Kirendeltség körzete Létszámváltozás Változás Változás fő % fő % Eger , ,4 Gyöngyös , ,8 Hatvan , ,1 Heves , ,6 Füzesabony , ,7 Pétervására , ,4 Heves megye , ,6 Kistérségenként tekintve a válaszadó munkáltatók IV negyedévben minden körzetben a jelenlegi foglalkoztatottsági szint fenntartásáról számoltak be. Az egri és a gyöngyösi körzet munkáltatói összességében 56 illetve 33 fővel több alkalmazottal számolnak, de ez csak 0,7 illetve 0,4%-os létszámnövekedést jelent.. Egy év múlva a hatvani körzetben nőhet meg a foglalkoztatottak száma, ha az elektronikai iparban működő cég valóban végrehajtja a már sokat emlegetett 700 fős létszámbővítést. Az egri körzet 182 fős létszámbővülése elsősorban a közúti jármű alkatrészgyártásban és a húsfeldolgozásban realizálódhat. A gyöngyösi körzetben az energiaszektor létszámcsökkenése okozhat foglalkoztatottsági szint csökkenést. Az összevont adatoknál részletesebb információt nyújt a foglalkozási főcsoportonkénti várható felvételek és munkaviszony megszűnések elemzése: III. negyedévben várható létszámfelvételek és elbocsátások Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására Foglalkozási főcsoportok Megye egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő fogl. szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő fogl. belépő fő kilépő fő belépő fő kilépő fő belépő fő kilépő fő ipari és építőipari foglalkozások belépő fő gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozás mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások kilépő fő belépő fő kilépő fő belépő fő kilépő fő belépő fő kilépő fő belépő fő kilépő fő belépő fő kilépő fő összesen belépő fő kilépő fő

13 .A legnagyobb volumenű létszámmozgás a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportban megy végbe, 209 belépő és 164 kilépő, ebből a gyöngyösi körzetben 164 felvétel és 91 elbocsátás realizálódhat. A szakképzettséget igénylő foglalkozások közül az ipari és építőipari foglalkozásokban 99 belépés és 147 kilépés révén 48 fővel csökkenhet az év végéig a létszám. Az egri és a gyöngyösi körzetben várható jelentős létszámmozgás: Egerben 42 belépő és 53 kilépő, Gyöngyösön 27 belépő és 76 kilépő ipari és építőipari szakmunkással számolnak a munkaadók. A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokban stagnál a létszám (71fő felvétel és 55 fő elbocsátás) és a gyöngyösi körzetben (20 fő felvétel és 12 fő elbocsátás) nőhet a foglakoztatás. A szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásokban is az egri körzetben várható jelentős létszámbővülés (95 belépő és 48 kilépő), a füzesabonyi körzetben viszont a kilépők száma (24 fő) meghaladja a belépő létszámot (5 fő). ben az alábbi munkakörökben várnak /5/ főt elérő, vagy meghaladó létszámegyenleget a munkáltatók: Munkakör Felvétel Kilépés Egyenleg Termék-összeszerelő Egyszerű ipari foglalkozású Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Fémmegmunkáló gép kezelője Húsfeldolgozó Pincér Szabó, varró Portás telepőr Bolti eladó Általános adminisztrátor Kézi csomagoló Ápoló, szakápoló Pék Szakács Gépészmérnök Forgácsoló Gépjárműjavító és karbantartó Autóbuszvezető Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Egyébfeldolgozó ipari gép kezelője Mechanikai gép összeszerelő Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó Takarító és kisegítő Egyszerű szolgáltatási foglalkozású Lakatos Szilárdásvány-kitermelő gép kezelője Vezeték- és csőhálózat szerelő

14 5. MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI Kérdőívünk a fentiekben elemzett állandó kérdéseken túl, melyek a létszámmozgásokat vizsgálják tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók jellemzően milyen rendszerességgel használják munkaerő-igényük kielégítésére az említett forrásokat. Az alábbi táblázat a gyakran alkalmazott módszer szerinti rangsorban mutatja a fenti kérdésekre adott munkáltatói válaszokat. A válaszok feldolgozása után megállapíthatjuk, hogy a munkaadók leggyakrabban a munkaügyi központok segítségét veszik igénybe. A cégek 38%-a gyakran, 57%-a legalább alkalmanként a szervezetünkhöz fordul a válaszadó 355 munkáltató közül, és mindössze 17 (5%) nem kérte még sohasem a segítségünket. A második legnépszerűbb az informális csatornák használata, a megkérdezett munkáltatók 29%-a gyakran, 54%-a alkalmanként alkalmazza ezt a munkaerőtoborzási módszert. Harmadik leggyakrabban a cégek a hirdetést nevezték meg, melyet a munkaadók csaknem kétharmada használ (20% rendszeresen, 43% alkalmanként) munkaerőigénye kielégítéséhez. A megüresedett álláshelyek belső átcsoportosítás útján való betöltése szintén kedvelt módszer, de gyakran csak a cégek 13%-a alkalmazza, alkalmanként viszont 44%-uk él vele. A pályázat útján történő álláshely betöltés nem mindennapos gyakorlat, de alkalmanként a munkáltatók több mint egyharmada alkalmazza. A válaszadók egyharmada már keresett munkatársat interneten keresztül. A megkérdezett munkaadók 84%-a egyáltalán nem veszi igénybe munkaközvetítő cégek szolgáltatásait, csupán 13 cég (5%) használja gyakran ezt a csatornát. Munkaerő-igény kielégítésének módja Milyen gyakran használja? (%) Gyakran Alkalmanként Soha Munkaügyi Kirendeltségek segítségével 38,0 57,2 4,8 Informális csatornákon keresztül 28,6 54,1 17,3 Hirdetés útján 19,8 43,0 37,2 Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással 12,7 44,4 42,9 Pályázatokkal 9,7 36,3 54,0 Munkaközvetítőkön, kölcsönzőkön keresztül 4,9 11,5 83,6 Interneten keresztül 6,5 26,3 67,2 6. A 100 FŐ FELETTI GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK RÖVID TÁVÚ LÉTSZÁMBŐVÍTÉSI, LEÉPÍTÉSI SZÁNDÉKAI A 100 fő feletti munkáltatók döntő többsége a jelenlegi létszáma megtartására törekszik, létszámbővítést a bizonytalan piaci helyzet általában nem tesz lehetővé, különösen érvényes ez az év utolsó negyedévére. Éves szinten kicsit gyakoribbak a létszámbővítési tervek, de ezen az időtávon még nagyobb a bizonytalanság. Az egyes ágazatok munkáltatóinak várakozásait az alábbiakban részletezzük: Az élelmiszer vertikumban egy egri körzetben működő, halfeldolgozással foglakozó cég tervezte létszámát 114 főről 144 főre felfuttatni év végére, és ezt a létszámot tartósan kívánja foglalkoztatni. A fémfeldolgozás ágazatban szintén egy az egri körzetben tevékenykedő cég során 372 főről 333 főre csökkenti létszámát, elsősorban lakatos (20 fő) és gépmunkás (13 fő) munkakörökben csökken a foglalkoztatás. A szomszédos telephelyen, hasonló profillal 14

15 rendelkező cég viszont 260 fős bázisról három hónapos időtávon 11 fős, egy évre előretekintve 15 fős létszámbővítést tervez. A gép-és műszeriparban három jelentős létszámbővítéssel járó fejlesztés valósult illetve valósul meg a megyében. Közel 3 milliárdos beruházás fejeződött be októberben a megyeszékhelyen a közúti jármű alkatrészgyártásban 800 főt foglalkoztató Kft-nél.. A fejlesztés révén és szeptember között 58 új munkás foglalkoztatására nyílt lehetőség a cégnél, amely a világ egyik legjelentősebb hajtómű-, kormánymű- és futómű-gyártó konszernjének leányvállalata. A társaság a fejlesztés megvalósításához csaknem 420 millió forint uniós és hazai támogatást kapott az Új Széchenyi Terv keretéből. A cég 1996 óta készít korszerű sebességváltókat és részegységeket az egri ipari parkban található gyártóbázison. A termékeiket kizárólag exportpiacokon értékesítik. A komplex beruházás lehetőséget biztosít a gyártókapacitás, a termékválaszték, valamint a kutatásfejlesztési tevékenység bővítésére is. A fejlesztéssel lehetőség nyílik a Volkswagen kisteherautó modellje, az Amarok hatfokozatú sebességváltójának gyártására is. A szerkezet lelke magyar, hiszen fejlesztése az egri cégnél történt. A jármű 2010-ben került piacra Dél-Amerikában, a mostani beruházás eredményeképpen pedig elkezdődhet az európai sorozatgyártása is év végéig további 29 fő foglalkoztatását tervezik. Egy a gyöngyösi körzetben japán autógyáraknak első és hátsó lámpákat készítő cég a IV. negyedévben tovább bővíti kapacitását, és 204 fős létszámát év végéig többek között 42 fő operátor (betanított munkás) felvételével 249 főre emeli. Az elektronikai iparban (elektronikai áramköri kártyák gyártása) tevékenykedik a megye legnagyobb létszámot, 3115 főt foglalkoztató munkáltatója. A hatvani székhelyű cég tájékoztatása szerint jövő évben 300 fővel szeretnék növelni a fizikai állományukat, a szellemi dolgozók létszámát pedig 400 fővel fogják megerősíteni. A létszámbővítés teljes egészében 2013-ban valósulhat meg, mivel ben nem változott foglalkoztatottaik száma. A 100 főt meghaladó szakmunkás, technikus és mérnök felvétel realizálása tekintetében kissé szkeptikusak vagyunk, mivel a cég hagyományos foglalkoztatási körzetében (a hatvani kistérségen kívül a gyöngyösi kistérség, valamint a szomszédos pest megyei és jász-nagykunszolnok megyei települések) nem biztos, hogy rendelkezésre áll ilyen volumenű magasan kvalifikált szakember, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a felsőfokú végzettségűeknél általában a német és/vagy az angol nyelvtudás is felvételi kritérium. A legnagyobb volumenű létszámcsökkenés a villamos energia iparban tevékenykedő Zrt hajtja végre. e során 2250 főről 2220 főre csökkent létszáma, többek között 16 fő szilárdásvány kitermelőnek szűnt meg a munkaviszonya szeptember 30-ig 2066 főre kívánják redukálni alkalmazottaik számát. A törvényi szabályozás kritériumainak megfelelő létszámleépítés nem valósul meg, a határozott idejű szerződéssel alkalmazott fizikai állományú szak- és betanított munkások munkaviszonya fog több lépcsőben megszűnni. Eger, december

16 Módszertani leírás 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés, amely 2005 közepétől országosan bevezetésre került. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel a különböző területi szinteken, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 16

17 3. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 4. TEÁOR 08, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere A köznyelvben, illetve tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következő területeket fedik le: TEÁOR 08 Rövidített változat Ágazat betűjele Ágazat megnevezése Ágazat megnevezése A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mezőgazdaság B Bányászat C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Ipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyvízmentesítés E F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek Gazdasági szolgáltatások M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Közigazgatás P Oktatás Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások S-U Egyéb szolgáltatás 17