NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

Átírás

1 Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye I. negyedév MISKOLC

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, 2016 Tájékoztató Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Jóváhagyta: Demeter Ervin kormánymegbízott nevében és megbízásából: Lórántné Orosz Edit főosztályvezető 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) Honlap (megyei): Honlap (országos):

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE, 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA I. NEGYEDÉVBEN A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2016 DECEMBER VÉGÉN VÉLEMÉNYEK A PÁLYAKEZDŐKKEL KAPCSOLATBAN MÓDSZERTAN MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 22 TÁBLÁZATOK 1. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2016 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2016 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2016 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2016 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján az 50 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2016 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 50 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2016 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 50 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása JÁRÁSOK ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 8. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 9. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT GRAFIKONOK 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT KÉRDŐÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3

4 1. BEVEZETÉS december és január hónapban, immáron negyvenharmadik alkalommal kerestük meg ( en, postai úton vagy személyesen) megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A korábbi (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerő-piac várható folyamatairól. 1 A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors felkészülés, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során B.-A.-Z. megye járási hivatalai (a továbbiakban járási hivatalok) a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy 1 oldalas, 5 kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra keressük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók hogyan vélekednek a pályakezdők alkalmazásáról. A kérdőív többek közt rákérdez arra is, hogy a munkáltatók mennyire befogadóak a pályakezdőkkel szemben, hogy mennyire elégedettek a képzésükkel, hogy sikeresnek ítélik-e meg munkahelyi beilleszkedésüket, illetve, hogy a legújabb nemzedék mennyire tudja hasznosítani szakmai tudását. Az NMF adatfelvétele december 28. és január 29. között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a december 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül (a közfoglalkoztatottak létszámát nem tekintve) összességében 1,2%-os, míg egy év távlatában 2,4%-os létszámemelkedéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 1 A honlapon valamennyi megyei elemzés elérhető, évek szerinti bontásban. 4

5 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 2, 3 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint IV. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 540,1 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 79,9 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 60,3%, amely 1,3%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 4 259,3 ezer fő volt, mely 117,6 ezer fővel, 2,8%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 37,7 ezer fővel, 280,7 ezer főre csökkent, így arányuk 6,2% lett, 1,0 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 2 987,9 ezer fő volt, 111,0 ezer fővel mérséklődött IV. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* IV. negyedév Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megnevezés IV. negyedév Változás IV. negyedévhez viszonyítva IV. negyedév Változás IV. negyedévhez viszonyítva ezer fő ezer fő %, ill. %-pont ezer fő ezer fő %, ill. %-pont Foglalkoztatottak 4 259,3 117,6 2,8 260,8 15,6 6,4 Munkanélküliek 280,7-37,7-11,8 20,1-9,2-31,4 Gazdaságilag aktívak 4 540,1 79,9 1,8 281,0 6,4 2,3 Gazdaságilag inaktívak 2 987,9-111,0-3,6 219,7-12,7-5, éves népesség 7 527,9-31,1-0,4 500,7-6,3-1,2 Aktivitási arány (%) 60,3 1,3 56,1 2,0 Foglalkoztatási arány (%) 56,6 1,8 52,1 3,7 Munkanélküliségi ráta (%) 6,2-1,0 7,2-3,5 * A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján. Az elmúlt egy-két évben lezajlott jelentős javulás ellenére a gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is számottevő Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében IV. negyedévében a évesek 56,1%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 52,1%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 7,2% volt, ami az elmúlt év hasonló időszakához képest 3,5 százalékpontos csökkenést mutat. A évi közfoglalkoztatási programok egy része év végén befejeződött, az új programok indításáig átmenetileg emelkedik a nyilvántartott álláskeresők közé visszakerülők száma. Az év első hónapjaiban szezonális okok miatt rendszerint alacsonyabb az elsődleges munkaerőpiac munkaerő-kereslete is, így ebben az időszakban havi szinten növekvő az álláskeresők száma a megyében is. Éves összehasonlításban azonban 2011 óta folyamatosan csökkenő tendencia érvényesül a megyében, ami januárban is folytatódott, az álláskeresők száma hosszú ideje nem volt ilyen alacsony az év első hónapjában, mint most. Ezt a folyamatot nagymértékben támogatja a közfoglalkoztatás, ezeken a munkahelyeken ebben a hónapban is több mint 39 ezer fő dolgozott a megyében. 2 Forrás: KSH, STADAT-táblák ( 3 Forrás: Havi munkaerő-piaci tájékoztató, B.-A.-Z. megye, január ( 5

6 A megye járási hivatalai január végén összesen fő álláskeresőt tartottak nyilván, ami 2,2 ezer fővel (5,4%-kal) meghaladta az előző havit, azonban a januári létszámhoz képest 6,8 ezer fős (13,4%-os) csökkenés ment végbe. Országosan is hasonló irányú és mértékű változások figyelhetők meg január végén országosan 359,2 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 6,4%-kal (21,7 ezer fővel) többet, mint egy hónapja, de 13,2%- kal (54,6 ezer fővel) kevesebbet, mint 2015 első hónapjában. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyilvántartott álláskeresők számának országosból való részesedése nem változott, e hónapban 12,2%- ot tett ki, pontosan annyit, mint egy éve. fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, 2014 január január fő Az álláskeresők számának változása járásonként B.-A.-Z. megyében, és január jan jan jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd A havi létszámváltozás mértéke néhány járásban (pl. putnoki, a sárospataki, a sátoraljaújhelyi, edelényi) meghaladta a 10%-ot, de csak a miskolci és az edelényi térségben nőtt mintegy 300 fővel a nyilvántartott álláskeresők száma, máshol ennél kevésbé. Az előző év januárjához képest a kazincbarcikai, a gönci és a mezőcsáti járásban több mint 20%-kal, további 8 járásban pedig 12-17%- kal apadt az álláskeresők száma. Szám szerint leginkább a megye két legnagyobb népességű járásában, a miskolci (-2 ezer fő, -14,6%) és a kazincbarcikai (-1,2 ezer fő, -22%) járásban csökkent a létszám, de az edelényi, a szerencsi a gönci és még további három járásban is fő közötti volt az apadás. Januárban csak négy olyan járása volt a megyének, ahol a tavalyival közel azonosan alakult a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma. A regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány első hónapjában 15,4%-ot tett ki, a létszámváltozás hatására 0,3 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest, ami továbbra is 2,9 százalékponttal alacsonyabb, mint egy éve. Az országos arány az előző hónaphoz képest ugyancsak 0,3 százalékponttal 7,9%-ra nőtt, s ahogy már több hónapja, januárban is 1,4 százalékponttal volt kevesebb, mint egy éve. A megye munkaerőpiacán zajló kedvező változások nyomán a legnagyobb arányú munkanélküliséggel terhelt járásokban is számottevően csökkent az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült létszámán belül, s mérséklődtek a járások közti különbségek is. Az elmúlt év folyamán ötre emelkedett (a miskolci, a tiszaújvárosi, a mezőkövesdi a sárospataki, a sátoraljaújhelyi járások) azoknak a járásoknak a száma, ahol tartósan 15% alatti ez az arány. Az előző évhez képest a járások felében az átlagosnál kevésbé csökkent ez a mutató, viszont a mezőcsáti, a gönci, a cigándi, valamint az edelényi járásban kiemelkedően, 6 7 százalékponttal süllyedt az értéke. 4 A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH által megállapított gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva. 6

7 % 30,0 27,0 24,0 21,0 18,0 15,0 12,0 9,0 6,0 3,0 0,0 A regisztrált álláskeresők arányának alakulása B.-A.-Z. megyében, január január jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, B.-A.-Z. megye járásaiban, január (%) JELMAGYARÁZAT A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, % <15,0 15,1-20,0 20,1-25,0 25,1-30,0 >30,1 A nyilvántartott álláskeresők közé bekerülők száma nőtt januárban, 12%-kal (677 fővel) meghaladta a decemberben nyilvántartásba vett álláskeresőkét. A hónap folyamán 6,5 ezer álláskeresőt vettek nyilvántartásba a járási hivatalok, negyedével kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Közülük mindössze 359 főt (5,5%) vettek első ízben nyilvántartásba, a többiek (6,2 ezer fő, 94,5%) ismételten váltak álláskeresővé. Az újként regisztrált álláskeresők 62%-a (223 fő) pályakezdő fiatal volt, az ismételten nyilvántartásba vett álláskeresők közötti arányuk ennél jóval alacsonyabb, 11% (668 fő) volt. Az első ízben nyilvántartásba vett pályakezdők felét a 8 vagy kevesebb általános iskolai osztályt végzett fiatalok alkották, minden tízedik diplomás volt, a többiek középfokú végzettséggel rendelkeznek (40%). Az ismét nyilvántartásba vett álláskeresők 62%-a egy éven belül tért vissza a járási hivatal ügyfelei közé. A nyilvántartásból kikerülők száma az előző havihoz képest 40%-kal (2,9 ezer fővel) 4,3 ezer főre csökkent, s az előző év januárjához képest is kevesebb volt (0,7 ezer fővel, 13%-kal). A nyilvántartásból távozók közül csaknem minden második (45,5%) elhelyezkedett, többségük közfoglalkoztatott lett (25,8%), kisebb részük (19,7%) a nyílt munkaerő-piacon talált munkát. Ez utóbbiak harmadát bérjellegű támogatással alkalmazta munkaadója. Rajtuk kívül közel 400 fő (9%) nyilvántartása szünetel, mert támogatott munkaerő-piaci képzés keretében az első vagy egy újabb szakmát kezdtek tanulni. Hosszú ideje a megyei álláskeresők legnagyobb csoportját az alacsony iskolai végzettségűek alkotják: 38,6% legmagasabb szintű iskolai végzettsége az általános iskola 8 osztálya, további 10,2%-nak ennél kevesebb. A második legnagyobb csoportot a szakmunkásképzőből, szakiskolából kikerültek (27,3%) teszik ki. Az álláskeresők alig negyede középiskolát vagy felsőfokú iskolát végzett, legtöbben szakközépiskolában, technikumban érettségiztek, illetve szereztek szakképesítést (12,7%), kisebb részük gimnáziumba járt (7,8%), a diplomások részaránya 3,3%-ot tett ki. Az elmúlt év januárjához képest a legfeljebb 8 osztályt végzettek részaránya emelkedett, a többieké csökkent vagy stagnált. A legnagyobb, munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetűnek tekintett álláskeresői csoportot változatlanul a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzettek alkották (21,3 ezer fő). Számuk éves összevetésben továbbra is jelentős mértékű apadást mutat, január végén 11,7%-kal (2,8 ezer fővel) voltak kevesebben, mint januárban. E hónap végén 11 ezer fő volt tartósan, legalább egy éve folyamatosan nyilvántartott álláskereső, 16,8%-kal (2,2 ezer fővel) kevesebb, mint egy éve, részarányuk 25,1%-ot tett ki, alacsonyabb, mint országosan (27,1%). A 25 évesnél fiatalabb 7

8 álláskeresők száma az év első hónapjában 7,3 ezer fő volt, ami 13%-os (1,1 ezer fős) csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ennél jóval kevésbé apadt az 50 éves vagy idősebb álláskeresők száma (12,4 ezer fő), ez év elején 6,7%-kal (0,9 ezer fővel) voltak kevesebben, mint egy éve. A megváltozott munkaképességű álláskeresőké (1,8 ezer fő) az utóbbi hónapokban stagnál, éves szinten most 6,6%-kal (128 fővel) voltak kevesebben. Az elmúlt hónaphoz képest valamennyi kiemelt csoport létszáma nőtt, a legkevésbé (7 fővel) a tartósan nyilvántartott álláskeresőké, a nagyobb mértékű növekedés pedig az alacsony iskolai végzettségűek létszámában következett be (6,5%). fő A leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, és január Alacsony iskolai végzettségű Legalább 1 éve foly. nyilvántartott 25 évesnél fiatalabb 50 évesnél idősebb január január Megváltozott munkaképességű Álláskeresők ellátása Pénzbeli ellátásban részesülő álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, és január Ellátatlan FHT január január ezer fő Az álláskeresők ellátására jogosultak száma több mint fél éve folyamatosan emelkedik a megyében, s most nőtt az előző hónaphoz képest a pénzbeli ellátásban nem részesülők, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, az FHT-ra jogosultak száma is január végén 4 ezer fő volt jogosult álláskeresési járadékra, 1,7 ezer fő pedig a nyugdíj előtt állók segélyére, együttes létszámuk (5,7 ezer fő) 6,4%-kal múlta felül az előző havit, de 3,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közfoglalkoztatásból kikerülők közül sokan váltak jogosulttá álláskeresési ellátásra vagy FHT-ra. Ez utóbbiak száma január végén 18,4 ezer főt tett ki az álláskeresők között, szintén 6,4%-kal többet, mint decemberben, de 9%-kal (1,8 ezer fővel) kevesebbet, mint egy éve. A pénzbeli ellátásra nem jogosultak száma 4,2%-kal 19,6 ezer főre emelkedett, ám továbbra is lényegesen 19,6%-kal (4,8 ezer fővel) - kevesebb, mint egy éve. Az álláskeresők pénzbeli ellátás szerinti összetétele hosszabb ideje állandó, a januári létszámadatok alapján az álláskeresők ellátására jogosultak aránya 13%-ot, az FHT-ra jogosultaké 42,1%-ot, míg az ezek egyikére sem jogosultaké 44,9%-ot tett ki. Ez év elején 5,2 ezer fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván a járási hivatalok, mindössze 9 fővel kevesebbet, mint egy hónapja. Éves összehasonlításban viszont kiemelkedő mértékű létszámcsökkenés figyelhető meg, január végén 20,7%-kal (1,4 ezer fővel) kevesebb pályakezdő álláskeresővel álltak kapcsolatban a járási hivatalok, mint egy éve. Országosan havi szinten kissé emelkedett a pályakezdő álláskeresők száma, éves összevetésben viszont hasonló a csökkenés mértéke. Január végén országosan 38,7 ezer pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, 3,1%-kal (1,2 ezer fővel) többet, mint az előző hónap végén, éves szinten pedig 22,7%-kal (11,4 ezer fővel) csökkent a számuk. A pályakezdők részaránya a megyében 11,9%-ot tette ki, ami továbbra is kissé több, mint országosan (10,8%). 8

9 Január folyamán 891 fő pályakezdő álláskeresőt vettek nyilvántartásba a járási hivatalok 25%-ot első ízben, 75%-ot ismételten -, 900 főt pedig töröltek onnan. A nyilvántartásba került pályakezdők száma mindössze 13 fővel haladta meg a decemberit, de csaknem ötödével (207 fővel) elmaradt az egy évvel korábbitól. A nyilvántartásból kilépők száma viszont 41%-kal elmaradt a decemberben kikerültek meglehetősen magas számától, az egy évvel korábbitól viszont csak 1 fővel különbözött. A nyilvántartásból a hónap folyamán kikerült pályakezdők 35,4%-a munkavállalás miatt kérte nyilvántartása megszüntetését (vagy szüneteltetését), közülük 17,5% támogatással vagy a nélkül - az elsődleges munkaerőpiacon kapott munkát, s szinte pontosan ennyien (17,9%) pedig közfoglalkoztatást vállaltak. További 11,8% munkaerő-piaci támogatással szakmai képzést kezdett, s ez alatt szünetel a nyilvántartásuk. Az elmúlt év őszén nagyobb volumenű létszámcserét illetve bővítést hajtottak végre az ún. hosszabb idejű közfoglalkoztatást működtető települési önkormányzatok, így azt követően egyre kevesebb üres állást jelentettek be a járási hivatalokban. Ezzel szemben az elsődleges munkaerő-piaci foglalkoztatók már az év első hónapjában jelentős számú üres állást jeleztek, melyek betöltéséhez a járási hivatalok munkaerő-közvetítési szolgáltatását igényelték. Az előző havi bejelentések alapján még érvényes állásajánlatokkal együtt azonban januárban 8,5 ezer állásra végeztek közvetítést a járási hivatalok januárban a megyei munkáltatók 3,7 ezer üres állást jelentettek be, ami 18,3%-kal (0,8 ezerrel) maradt el a decemberitől, s némileg kevesebb (78 állással, 2,1%-kal) volt az egy évvel korábbitól is. A hónap folyamán nyilvántartásba vett üres állások 67%-a (2,5 ezer állás) a közfoglalkoztatás révén a másodlagos munkaerőpiacon, 33%-a (1,2 ezer állás) pedig az elsődleges (vagy nyílt) munkaerőpiacon állt rendelkezésre. Az elmaradás mindkét viszonylatban a közfoglalkoztatásban rendelkezésre álló üres állások számának csökkenéséből adódott, amely 31,6%-kal (1,1 ezerrel), illetve 21,4%-kal (0,7 ezerrel) volt kevesebb, mint egy hónapja, vagy mint az előző év januárjában. Az elsődleges munkaerő-piaci foglalkoztatók által kért munkaerő-közvetítések száma azonban számottevően emelkedett, bő harmadával (35,1%-kal, 0,3 ezer állással) haladta meg a decemberit, s kétszer annyi volt, mint egy éve. A megyei foglalkoztatók által bejelentett állások 76%-a támogatással jött létre, 24%-a támogatás nélküli állás volt. Támogatással 2,8 ezer főt kerestek, közülük 329 főt az uniós programokban nyújtott bérvagy egyéb támogatással az elsődleges munkaerőpiacon, a többiekre (3,6 ezer fő) a közfoglalkoztatásban tartottak igényt. Támogatás nélkül 890 főre kezdeményeztek munkaerő-közvetítés a nyílt munkaerőpiacon tevékenykedő munkáltatók. Országosan 25,8 ezer állást vettek nyilvántartásba január folyamán, ami 38,8%-kal maradt el a decemberitől, de 10%ksl több volt, mint januárban. A hónap folyamán jelzett állások 14,4%-át Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vették nyilvántartásba. 9

10 db A hónap folyamán feltárt, bejelentett állások számának alakulása B.-A.-Z. megyében, január január támogatott nem támogatott db A hónap folyamán bejelentett új állások száma járásonként, január nem tám. állás egyéb támogatás közfoglalkoztatás jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec jan. Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd Az elsődleges munkaerőpiacon működő foglalkoztatók által bejelentett állások 60%-a két tevékenységi területen, a feldolgozóiparban (28,7%) és az adminisztratív szolgáltatások (31,1%) területén állt rendelkezésre. Ez utóbbiak egy része a magán munkaerő-kölcsönző cégek szolgáltatásai révén szintén a feldolgozóipari pozíciók betöltésére irányult. Ezen kívül számottevőbb közvetítési igényt még a kereskedelem, gépjárműjavítás (8%), a közigazgatás (6,1%), az építőipar és az információ, kommunikáció (5,5% - 5,5%) területén tevékenykedő vállalkozások jeleztek. Az elmúlt év januárjához képest a legnagyobb keresletet jelző területekről bejelentett munkaerő-igények közel kétszeresére (feldolgozóipar), illetve csaknem háromszorosára (adminisztratív szolgáltatások) emelkedtek. Az ingatlanügyletek, valamint az egészségügy, szociális gondozás nemzetgazdasági ág kivételével minden egyéb területről érkezett állásajánlatok számában is hasonló nagyságrendű növekedés figyelhető meg. Ezeknek a munkaerő-igényeknek a kisebb részéhez (27%-ához) különféle típusú bértámogatási igény is kapcsolódott. A hónap folyamán bejelentett összes állás legnagyobb részét a miskolci (30%, 1078 állás) és a szerencsi (14%, 508 állás) járás területén lévő munkahelyek betöltésére jelentették be, a többi járásban 2 7,5% ( állás) közötti arányban oszlott el az újonnan bejelentett munkaerőigények száma. A támogatási igénnyel nem társuló állásajánlatok túlnyomó többsége két járásban, a miskolci (66,1%, 561 állás) és a tiszaújvárosi (16,7%, 142 állás) járás településein állt rendelkezésre. A bejelentett állások közül 363 db (9,8%) állás szólt szakképzett álláskeresőknek, a többi állásra segéd-vagy betanított munkást kerestek. A szakképzettséggel betölthető állások köre nem sokat változott az előző hónaphoz képest. Csaknem százféle szakmai képzettséggel betölthető munkakörbe kerestek megfelelő szakembert, de a legtöbb állást januárban is a bolti eladóknak, a mezőgazdasági, ipari gépjavítóknak, karbantartóknak, a vezeték- és csőhálózat-szerelőknek, pékeknek, szakácsoknak, valamint irodai ügyviteli vagy adminisztratív munkában jártas álláskeresőknek kínálták. Jelentősebb telephelybővítése végrehajtásához 3 miskolci cég vette igénybe a járási foglalkoztatási osztály munkaerő-közvetítő szolgáltatását. A fejlesztések révén 84 új munkahely jött létre az érintett cégeknél, melyek elsősorban gyártósori összeszerelő, műanyagtermék-gyártó gépkezelő pozíciókban kínálnak elhelyezkedési lehetőséget betanított munkások számára, de javult ezek révén a különféle építőipari szakmákban képzettek számára is (pl. kőműves, vízvezeték és központifűtés-szerelő, épületgépész technikus, mérnök) az elhelyezkedés lehetősége. A hónap folyamán egyetlen csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntést sem jelentettek be a megyében. 10

11 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási hivatala december és január hónapban a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1543 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis, valamint az elkövetkező időszakra (2015. december március, illetve december) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint ben kiküldött kérdőívünkre 1306 szervezet, a megkeresett munkáltatók 84,6%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint* Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás , ,8 Kisvállalkozás , ,8 Középvállalkozás , ,5 Nagyvállalkozás 44 3, ,9 ÖSSZESEN , ,0 * Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 53,9% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 29,2%-a a kis-, 13,6%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú foglalkoztatók 3,4%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a munkaerő-gazdálkodási felmérésben való részvételre elsősorban a kisebb munkavállalói létszámmal működő cégek vállalkoznak. Fontos azonban figyelmet fordítani a csekély számú, kérdőívet kitöltő nagyvállalat(ok)ra is, hiszen jellegükből adódóan sokkal több alkalmazottal, szélesebb körű információval rendelkeznek. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, december 31-re vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) fő volt. Ez a szám a KSH I-III. negyedéves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 5 34,8%-át teszi ki. Felmérésünk nem reprezentatív (azaz nem jellemzi a B.-A-Z. megyei munkaerő-piac ágazati és foglalkoztatási struktúráját), ennek következtében a mérés eredményei csak bizonyos megkötésekkel, lehatárolásokkal érvényesek, ugyanakkor a jelentős minta-elemszám alapján kellően informatívnak tekinthető. (ld. 8. sz. melléklet) 5 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 11

12 Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 6 szerinti besorolása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb szolgáltatások A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); az egyéb szolgáltatások; a kereskedelem, gépjárműjavítás; valamint a mezőgazdaság ágba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg a humánegészségügyi, szociális ellátás; a közigazgatás; az oktatás; illetve a szállítás, raktározás ágakhoz tartozók alulreprezentáltan szerepeltek; az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei és országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a közép-, és a kisvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei válaszadók között a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 83%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban 3,9 százalékponttal alacsonyabb. A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele négy járás (Miskolc, Kazincbarcika, Szerencs, valamint Ózd) munkaerő-piaci vonzáskörzetéből szolgáltatott adatot. 6 A főbb nemzetgazdasági ágakat ismertető táblázat a módszertani összefoglalóban (21. oldal) található. 12

13 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA I. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A létszámadat az esetlegesen alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül kerül bemutatásra. Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 10% felett 5-10% között NÖVEKEDÉS 5% alatt 0% 5% alatt 5-10% között CSÖKKENÉS 10% felett december 31-én a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma I. negyedév végére várhatóan átlag 1,2%-kal emelkedik (országosan 1,4%-os létszámnövekedés várható). Mindez 2,5%-os létszám-felvétellel és 1,4%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 3,9%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1322 fős létszámfelvétel és 715 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 2037 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként március 31-én összesen fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a december 31-ei bázisadathoz képest 1,2%-os (607 fős) emelkedést jelent. 13

14 A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye tíz járási területéről jeleztek a munkáltatók létszámemelkedést, közülük jelentősebb: 100 fő feletti Ózd (168 fő, 6,5%); Tiszaújváros (134 fő, 2,2%) és Miskolc (125 fő, 0,7%); 50 fő feletti Sárospatak (57 fő, 2,4%), és Kazincbarcika (57 fő, 0,8%) körzete. Három járási foglalkoztatási osztály (Sátoraljaújhely, Szerencs, Szikszó) területén március végén is a decemberi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben három járás területén negatív (-10 fő feletti) egyenleget mutat a be- és kilépők száma: Gönc (-24 fő, -2,5%); Edelény (-13 fő; -1,1%) és Cigánd (-12 fő, -3,6%). A létszám negatív egyenlege főleg a kereskedelem, gépjárműjavítás és az építőipar ághoz kapcsolódik. Vállalati méret szerint azonos előjelűek, de különböző mértékűek az előrejelzések. A december végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 6,5%-kal (163 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. Őket a középvállalkozások követik, rövidtávú 1,1%-os (181 fős) bővítési tervekkel. A felmérésben részt vett nagy-, és középvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, előbbi esetében várhatóan 0,8%-kal (204 fővel), utóbbi esetében szintén 0,8%-kal (viszont 59 fővel) emelkedik a foglalkoztatott létszám. (ld. 2. sz. melléklet) Az egy évvel korábbi, I. negyedévi felmérés során is mind a négy vállalati méret szerinti kategóriában azonos irányú pozitív létszámváltozást rögzítettünk. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma - 3 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 16 2, ,8 70 9, ,0 Kisvállalkozás 28 7, , , ,0 Középvállalkozás 20 11, , , ,0 Nagyvállalkozás 8 18, , , ,0 ÖSSZESEN 72 5, , , ,0 A vállalkozások 79,4%-a három hónapon belül stagnálással, 15,1%-uk növekedéssel számol, miközben 5,5%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben az előző negyedévhez képest kisebb pozitív irányú elmozdulás várható. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 82,0%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 13,5% növekedést, 4,5% pedig létszámcsökkenést jelzett. 14

15 A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-csökkenés, munkaerő- felvétel) az adatszolgáltatóknál nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat -0,9 0,2 1,1 Bányászat, kőfejtés 0,0 1,2 1,2 Feldolgozóipar -1,8 1,9 3,7 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás -0,9 5,2 6,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás -0,7 0,2 1,0 Építőipar -2,0 2,2 4,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás -1,4 1,1 2,5 Szállítás, raktározás -2,2-0,9 1,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás -0,4 5,8 5,3 Információ, kommunikáció -5,8-5,8 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,0 0,1 0,1 Ingatlanügyletek -0,9 2,1 2,9 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység -2,3-0,8 1,5 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység -0,8 4,5 5,3 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás -0,5-0,2 0,3 Oktatás -0,5 0,1 0,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás -0,7-0,1 0,6 Művészet, szórakoztatás, szabad idő -1,2-1,2 0,0 Egyéb szolgáltatások -1,8-0,2 1,6-8,0-6,0-4,0-2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 % Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában a (létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) a pozitív előrejelzések dominálnak. A be- és kilépési forgalom várhatóan számottevőbb létszámnövekedést eredményez az ipar, azon belül főként a feldolgozóipar (423 fő, 1,9%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (61 fő, 1,1%); valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (51 fő, 5,3%) nemzetgazdasági ág(ak)ban közölt adatszolgáltatóknál. Negatív, jelentősebb létszámcsökkenést eredményező egyenleget a válaszadók nem jeleztek. A január - március között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (205 fő); az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (202 fő); a feldolgozóipari gépek kezelői (146 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (130 fő); illetve a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások (106 fő) csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (150 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (97 fő); illetve a feldolgozóipari gépek kezelői (87 fő) vonatkozásában. A be- és kilépők egyenlege alapján az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (127 fő); a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások (84 fő); valamint a fém- és villamosipari foglalkozások (67 fő) estében mérsékeltebb foglalkoztatás-növekedés várható. 15

16 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2016 DECEMBER VÉGÉN Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 10% felett 5-10% között NÖVEKEDÉS 5% alatt 0% 5% alatt 5-10% között CSÖKKENÉS 10% felett A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a december 31-ei bázis időszaki létszámhoz képest december végére várhatóan 2,4%-kal nő az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés azonos irányú, de valamivel alacsonyabb (2,2%-os) mozgást prognosztizál IV. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 1280 fős munkahely-bővítést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A várható megyei 1280 fős munkahely-bővítés több, mint 3/4-e négy járásban (Miskolc, Tiszaújváros, Ózd, Kazincbarcika) fog megvalósulni. A miskolci járásban (388 fő) döntően a feldolgozóipar - azon belül pedig a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása -; a tiszaújvárosi járásban (285 fő) szintén a feldolgozóipar - azon belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása -; az ózdi járásban (172 fő) az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása; a kazincbarcikai járásban (160 fő) pedig a vegyi anyag, termék gyártása területén prognosztizálható létszámbővülés. 16

17 Ezen felül a munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan még hat járásban alakul ki (20-77 fő közötti) létszámbővülés december végére vonatkozóan. Jelentősebb: Encs (77 fő), döntően a pénzügyi, biztosítási tevékenység, illetve a feldolgozóipar - azon belül az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása - ; valamint Sárospatak (63 fő), szintén a feldolgozóipar - azon belül a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása; és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása - területén. A munkáltatók által jelzett várakozások szerint a megye 16 járásából a cigándi (-18 fő) és a gönci (-15 fő) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak enyhe létszámfogyást. Előbbi jellemzően a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, utóbbi az építőipar szektorban. További négy járásban (Szerencs, Sátoraljaújhely, Edelény, Szikszó) nem jeleztek számottevő változást az adatszolgáltatók, a jelenlegi illetve az egy év múlva várható létszámváltozás egyenlege járási összesítésben alig tér el. Vállalati méret szerint tekintve is azonosak az előrejelzések. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a december végi létszámhoz viszonyítva legnagyobb arányú növekedésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan 8,1%-kal (203 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező tizenkét hónap során. Őket a nagyvállalkozások követik, rövidtávú 2,5%-os (665 fős) bővítési tervekkel. Arányaiban kisebb, de létszámvonzatában jelentős (253 főt érintően, 1,6%-os, illetve 159 főt érintően, 2,0%-os) növekedést jeleztek az fő közötti létszámot foglalkoztató közép-, valamint a kisvállalkozások. A munkáltatók száma - 12 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 20 2, , , ,0 Kisvállalkozás 23 6, , , ,0 Középvállalkozás 19 10, , , ,0 Nagyvállalkozás 6 13, , , ,0 ÖSSZESEN 68 5, , , ,0 A vállalkozások 20,2%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 74,6%-uk stagnálást, 5,2%- uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 19,1%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számolt, míg 76,1% stagnálást, 4,8% pedig létszámcsökkenést jelzett. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (+917 fő, +4,1%); az építőipar (98 fő, +5,0%); illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (63 fő, 6,6%) területén tevékenykedő szervezeteknél. Jelentősebb létszámcsökkenést IV. negyedévének végére egyetlen nemzetgazdasági ágban sem jeleztek a munkáltatók, ugyanakkor az ágazatok többségében stagnálást várnak. 17

18 6. VÉLEMÉNYEK A PÁLYAKEZDŐKKEL KAPCSOLATBAN Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók hogyan vélekednek a pályakezdők alkalmazásáról. Foglalkoztatásuk esetén milyen előnyök jelentkeznek, milyen ösztönző elemek hatnak, illetve milyen problémák felmerülésével kell számolni. A pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatban megfogalmazott attitűdökkel egyetértők részarányát az alábbi grafikon szemlélteti* Az állam számos támogatást nyújt utánuk 43,0 Hosszú távon nem lehet rájuk számitani 22,7 Könnyebben betanithatók, mint más korosztályok 21,4 Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő 16,5 Betanitásuk lefoglal egy szakképzett kollegát 16,0 Betanításuk sok időt vesz el 14,9 A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 14,3 Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 11,9 Lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük 5,1 Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 3,3 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 % *Az eredmények elemzésekor fontos megjegyezni, hogy az egyes attitűdök esetében mért válaszadási arány meglepően széles skálán mozog (3,4 75,3%), továbbá, hogy a kérdőív kitöltők több lehetséges választ is megjelölhettek. A kérdőíven felsorolt állításból öt a pályakezdők-, illetve az alkalmazásuk pozitívumaira, öt pedig esetleges negatívumaira utal. A munkáltatók válaszaiból az derül ki, hogy megyénkben az állami támogatás fontossága még mindig kiemelt nagyjából minden második válaszadó által helyeselt tényező, ezzel együtt annak hordereje az országos átlaghoz képest (2,1%-ponttal) kisebb. A könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok változó a pályakezdők alkalmazásnak második legjelentősebb pozitív faktoraként jelenik meg. Az elmúlt évhez hasonlóan - igaz a sorrend helyet cserélt - a munkáltatók a pályakezdők egyik legnagyobb problematikájaként említik, hogy hosszú távon nem lehet rájuk számítani (22,7%), sőt betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát (16,0%), Szintén sajnálatos, hogy - évek óta egyre - kevesebb válaszadó gondolja úgy, hogy a pályakezdők képesek önállóan feladatokat ellátni. Egy évvel ezelőtt is feltettük ugyanezeket a kérdéseket a munkáltatóknak és megállapítható, hogy némileg romlott a pályakezdők alkalmazkodó-, illetve szakmai felkészültségéről alkotott vélemény, amit viszont némileg árnyal az a kép, hogy már jóval többen gondolják úgy, hogy könnyebben betanithatók, mint más korosztályok 18

19 7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. A Nemzetgazdasági Minisztérium (azon belül a Munkaerő-piaci Főosztály, Elemzési és Bérpolitikai Osztály) szakmai irányításával az országban 173, a régióban 28, míg B.-A.-Z. megyében 16 foglalkoztatási osztály vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik az ún. kikérdezést megelőző héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban kikérdezést megelőző héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. 19

20 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le: 20

21 TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, teljes hierarchia (forrás: A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 21

22 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2016 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN (közfoglalkoztatottak nélkül) 1. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Járás/Megye/Ország létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolc , ,1 Encs , ,1 Kazincbarcika , ,3 Tiszaújváros , ,7 Mezőkövesd , ,6 Ózd , ,6 Sárospatak , ,7 Sátoraljaújhely , ,1 Szerencs , ,0 Edelény , ,0 Szikszó , ,9 Tokaj , ,7 Putnok , ,0 Gönc , ,6 Mezőcsát , ,3 Cigánd , ,4 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,4 Magyarország , ,2 A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2016 januárjában hónapban adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 2. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Vállalati méret létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás , ,1 Kisvállalkozás , ,0 Középvállalkozás , ,6 Nagyvállalkozás , ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,4