Tájékoztató Komárom-Esztergom megye munkaerı-piaci helyzetérıl

Átírás

1 Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Komárom-Esztergom megye munkaerı-piaci helyzetérıl Készült: 2009.november 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Telefon: (22) , Fax: (22) ,

2 I. A Közép-dunántúli régió munkaerı-piaci helyzetének áttekintése 2 A KSH II. negyedévi munkaerı-felmérése alapján a Közép-dunántúli régióban a gazdaságilag aktív népesség száma 482,0 ezer fı, ami fıs növekedést mutat az elızı negyedévhez képest, az egy évvel korábbi létszámuknál pedig ezerrel kevesebb. A foglalkoztatottak száma 441,5 ezer fı, az elızı negyedévinél fıvel magasabb, az egy évvel korábbi értéktıl viszont 16,6 ezer fıvel elmarad. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya 51,9 %-os foglalkoztatási szintet eredményez, s ez 2,5 %-ponttal magasabb, mint az országos 49,4 %-os mutató. A KSH által számított munkanélküliségi ráta 8,4 %-ot tett ki a régióban, ami az elızı negyedévi értékkel azonos, az egy évvel korábbit pedig 3,2 %-ponttal meghaladja, de az országos 9,6 %-nál még így is 1,2 %-ponttal kedvezıbb. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott álláskeresık száma októberben fı, ami több mint fıs (0,6 %-os) növekedést mutat a múlt hónaphoz képest, az egy évvel korábbi idıszaknál pedig mintegy 145 ezerrel (34,2 %-kal) több a nyilvántartásban szereplık száma. fı A nyilvántartott álláskeresık számának alakulása a régió megyéiben, Fejér m Kom.-Eszt. m Veszprém m Fejér m Kom.-Eszt. m Veszprém m I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII A decemberi záró értékhez ( fı) képest a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában szereplı álláskeresık száma ez év áprilisáig mintegy 16 ezer fıvel emelkedett, majd az ekkor mért csúcs ( fı) után júniusig lassan, de egyenletesen fıvel csökkent ( fıre), ezután a III. negyedév során hónapról-hónapra mérsékelten növekedett. Így szeptember végén fı álláskeresı szerepelt a regiszterben, ami 279 fıs (0,5 %-os) növekedésnek felel meg számukban augusztushoz képest. Októberre a létszámuk egy kicsit még tovább /59119 fıre/ emelkedett. A régión belül egyedül Veszprém megyében nıtt a nyilvántartott állomány (179 fıvel, 0,9 %-kal), míg Komárom-Esztergomban 142 fıvel (0,9 %-kal), Fejérben pedig csupán 8 fıvel (0,0 %-kal) kevesebb nyilvántartott álláskeresı volt, mint szeptemberben. Az elızı hónapokhoz hasonlóan Fejér megye regisztrálta a régióban a legtöbb álláskeresıt ( fı), ami megközelítette a régió nyilvántartottainak kétötödét (38,0 %). Közel fıvel lemaradva Veszprém megye nyilvántartásában szerepelt csaknem ugyanekkora hányaduk ( fı, 35,7 %), míg Komárom-Esztergomban egynegyedük (26,3 %, fı). Az elızı év azonos hónapjához mért bıvülés a nyilvántartásban szereplık számában fıs növekedést jelentett. Ezzel régiónké a harmadik hely az országos rangsorban az egy évvel ezelıtti állapothoz viszonyított növekedés (66,3 %) tekintetében. Ez abból adódik, hogy elızı év azonos hónapjához képest a régió mindhárom megyéjében jóval, 56,0-99,4 % közötti mértékben magasabb az álláskeresık száma, mellyel a régió megyéi az elsı (Komárom- Esztergom), a hatodik (Fejér) és a hetedik helyen (Veszprém) állnak az országos rangsorban. Az egy évvel ezelıtti létszámhoz képesti régiós bıvülés csaknem egyenlıen oszlik meg a három megye között: annak 35,0 %-át Fejér megye (8.255 fı), 32,9 %-át Komárom- Esztergom (7.752 fı), míg maradék 32,1 %-át (7.571 fı) Veszprém megye növekménye adja.

3 3 Az év eddig eltelt hónapjai során a belépık száma februárig emelkedett, majd az ekkor mért csúcs (9.495 fı) után áprilisra fıre csökkent, ezután mintegy 500 fıvel nıve májusban újabb maximumot (8.623 fı) ért el. Augusztusra fıs abszolút minimumig mérséklıdött, ezt követte a szeptemberi csaknem ezer fıs növekedés. Október hónap folyamán a nyilvántartásba belépık száma fı, akiknek állománya az elızı hónaphoz képest több mint kétszáz fıvel emelkedett. A régióban nyilvántartott álláskeresıkön belül a nık száma 54 fıvel (0,2 %-kal) nıtt, a férfiak létszáma viszont 25 fıvel (0,1 %-kal) csökkent az elızı hónaphoz képest. Ezzel együtt az elızı hónaphoz hasonlóan most is a férfi álláskeresık száma ( fı) a magasabb, a nıkét ( fı) több mint kilencszáz fıvel meghaladva. A férfiak-nık aránya 50,8 %-49,2 % volt a hónap végén, mely az elızı hónaphoz mérten most sem változott, tavalyhoz képest pedig 2,5 %-ponttal az erısebb nem irányába tolódott. Elızı év azonos idıszakához mérten a férfiak száma fıvel (74,7 %-kal), a nıké pedig fıvel (58,5 %-kal) magasabb. Az álláskeresık életkorát tekintve továbbra is több mint egynegyedük (25,9 %-uk, fı) a évesek, további közel egynegyedük (22,8 %-uk) a évesek és 20,9 %-uk az 50 évnél idısebb munkaerı-piaci szempontból hátrányos, nehezen elhelyezhetı korosztályhoz tartozik. Az elızı hónaphoz viszonyítva a legnagyobb mértékben (132 fıvel, 0,9 %-kal) a éves korosztály létszáma nıtt, az elızı év azonos hónapjában nyilvántartott létszámuknál pedig fıvel (66,2 %-kal) vannak többen. Részarányuk a múlt havi értékhez képest 0,2 %-ponttal nıtt, a tavalyival pedig megegyezik. Másodikként a legidısebb korcsoporthoz tartozók száma emelkedett leginkább (94 fıvel, 0,8 %-kal), míg arányuk (20,9 %) 0,1 %-ponttal nıtt. A múlt év októberéhez mérten számuk fıvel emelkedett, arányuk viszont 0,2 %-ponttal mérséklıdött, létszámuk fı volt a zárónapon. Az elızı havi létszámhoz képesti legnagyobb mértékő (157 fıs, 1,4 %-os) csökkenés a legifjabb, 25 éves és fiatalabb korosztályban következett be, mialatt arányuk (18,9 %) is 0,2 %-ponttal mérséklıdött. A és a évesek csoportjában szintén csökkent a létszám az elızı hónaphoz képest (35 illetve 5 fıvel), míg arányuk elıbbi csoportnál 0,5 %-ponttal kisebb lett, utóbbinál pedig változatlan maradt éves 25,9% A nyilvántartott álláskeresık összetételének életkor szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, október éves 22,8% Általános iskola 30,8% A nyilvántartott álláskeresık összetételének iskolai végzettség szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, október Szakmunkásképzı, szakiskola 36,1% 25 éves és fiatalabb 18,9% 50 évesnél idısebb 20,9% éves 11,5% 8 általánosnál kevesebb 3,0% Fıiskola, egyetem 4,9% Gimnázium 8,5% Szakközépiskola, technikum 16,8% Az álláskeresık iskolázottsága alapján legnagyobb csoportjukat (36,1 %) jelenleg is a szakmunkásképzıt, szakiskolát végzettek jelentik, számuk fı volt októberben. További egyharmaduk (33,8 %-uk, fı) legfeljebb általános iskolai végzettségő, közülük fıt (3,0 %-ot) tesz ki azok száma, akik a 8 osztályt sem végezték el. Szakközépiskolában, technikumban 16,8 %-uk (9.944 fı), míg gimnáziumban 8,5 %-uk (5.005 fı) érettségizett, felsıfokú végzettséggel pedig 4,9 %-uk (2.885 fı) rendelkezett. Részarányaik nem változtak az elızı hónaphoz képest, mivel létszámaikban sem történt jelentısebb változás. A legnagyobb mértékő növekedés a gimnáziumban végzettek

4 4 csoportjában volt, ott is csupán 32 fıs, míg a legjelentısebb mérséklıdés 26 fıs volt a diplomások körében. Az egy évvel ezelıtti létszámhoz képest mindenütt jelentıs növekedést tapasztalhattunk, a legnagyobb mértékő, közel 10 ezer fıs (83,1 %-os) bıvülést a szakmunkásképzıt, szakiskolát végzettek csoportjában, ami részarányukban is 3,4 %-pontos emelkedést okozott. A tavaly októberihez viszonyítva ezen kívül a szakközépiskolát, technikumot végzettek aránya nıtt 1,1 %-ponttal, ami létszámuk fıs (78,7 %-os) növekedésének köszönhetı. A többi csoport részaránya csökkent az egy évvel ezelıttihez képest, a legnagyobb mértékben (3,7 %-ponttal) a legfeljebb általános iskolát végzetteké, létszámuk azonban fıvel (49,6 %-kal) haladja meg a tavalyit. A gimnáziumban érettségizett álláskeresık aránya 0,5 %-ponttal mérséklıdött, míg létszámuk fıvel (57,3 %-kal) növekedett, a diplomások aránya pedig 0,2 %-ponttal csökkent létszámuk fıs (59,3 %-os) bıvülése mellett. A nyilvántartott álláskeresık újra növekvı, jelenleg 16,7 %-os hányada tartósan, folyamatosan egy éven túl szerepel a regisztrációban. Számuk fı, csaknem félezerrel emelkedett a múlt havi értékhez képest, az egy évvel korábbi létszámukat pedig közel 2,5 ezer fıvel meghaladja. Az álláskeresıkön belüli részarányuk a szeptemberihez képest 0,8 %- ponttal nıtt, a októberinél viszont 4,3 %-ponttal alacsonyabb. A régió tartós álláskeresıinek legtöbbje most nem Fejér, hanem Veszprém megye (42,3 %-a) kirendeltségeinek nyilvántartásában szerepel, de ettıl nem sokkal marad el a Fejér megyeiek részaránya (41,3 %) sem, ezekhez képest viszont eltörpül a Komárom-Esztergomiak 16,4 %- os hányada. A folyamatosan legfeljebb egy éve regisztráltak száma fı, 460 fıvel mérséklıdött a múlt hónap óta, de több mint 21 ezer fıvel, mintegy háromnegyedével nıtt az egy évvel ezelıtti állapothoz képest. Hányaduk 83,3 %, mely a tartós álláskeresık arányával épp ellentétesen - 0,8 %-pontot mérséklıdött az elızı hónaphoz mérten, míg 4,3 %-pontnyit emelkedett októbere óta. A teljes nyilvántartott állomány nagy részét az utóbbi hónapokban, valamint a gazdasági válság kezdı hónapjaiban bekerültek teszik ki, hiszen egyharmaduk (33,6 %-uk) 1-3 hónapja van a regiszterben, további több mint egyötödük (21,1 %-uk) 4-6 hónapja, 28,6 %-uk pedig 7-12 hónapja. Az 1-3 hónapja nyilvántartottak száma emellett csaknem fıvel emelkedett, míg a 4-6 és a 7-12 hónapja állományban lévıké fıt meghaladóan illetve csaknem 600 fıvel csökkent az utóbbi hónapban. A nyilvántartott álláskeresık gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 11,8 %, ami a múlt havi értékkel megegyezik, az egy évvel ezelıttit pedig 4,9 % ponttal meghaladja. A régión belül továbbra is Komárom-Esztergom megyében a legalacsonyabb (10,7 %) és Veszprémben a legmagasabb (12,7 %) az álláskeresık gazdaságilag aktív népességen belüli aránya, Fejérben pedig a kettı közötti, a régiós átlaggal megegyezı (11,8 %). Az elızı hónaphoz képest Veszprémben 0,1 %- 14,0 13,0 12,0 11,0 10,0 9,0 8,0 7,0 % Jan. A nyilvántartott álláskeresık arányának alakulása a Közép-dunántúli régióban ponttal emelkedett, Komárom-Esztergomban ugyanekkora mértékben mérséklıdött az álláskeresık aránya, míg Fejér megyében nem változott. Febr. Már c. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. 12,7 11,8 11,8 10,7 Fejér megye Komárom-Eszt. megy e Veszprém megye Közép-Dunántúl Nov. Dec.

5 5 Az egy évvel korábbi adatot viszont mindhárom megyében jóval meghaladta az októberi érték, a legnagyobb mértékben (5,4 %-ponttal) Komárom-Esztergomban, ennél mérsékeltebben (4,7 %-ponttal) Veszprémben, míg a legkisebb mértékben (4,6 %-ponttal) Fejérben. A hónap folyamán érkezett új állásbejelentések száma megközelíti a két és félezret (2.477 db), mely az elızı havinál 244-gyel (10,9 %-kal) magasabb, az elızı év októberitıl viszont több mint zal elmarad, alig haladva meg a tavalyi érték felét (annak 52,6 %-a). Az állásbejelentések Fejér megyei száma 703 db, Komárom-Esztergom megyei 791 db, a legtöbb, 983 db pedig Veszprém megyében került bejelentésre. A bejelentett új állásokkal fı A tárgyhónapban bejelentett munkaerıigények alakulása a régió megyéiben Fejér m Kom.-Eszt. m Veszprém m Fejér m Kom.-Eszt. m Veszprém m I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII együtt a rendelkezésre álló összes álláshelyek száma db-ot ért el a tárgyhónapban, ami a múlt havi értéknél 686 db-bal magasabb. Ebbıl db-bal a Komárom-Esztergom megyei álláshelyek száma a legmagasabb, ennél mintegy félezerrel kevesebb a Veszprém megyeiek száma (1.411 db), de a Fejér megyei álláshelyek száma is meghaladja az ezret (1.069 db). Az álláshelyek tárgyhavi záró állománya db volt, mely az elızı havi záró értéknél 280-nal alacsonyabb. A tárgyhónapban a régió 2 foglalkoztatójától érkezett összesen 814 fıt érintı csoportos létszám-leépítési bejelentés. Ez a létszám az elızı hónapban bejelentettnél 436 fıvel több meghaladja annak két-szeresét. A leépítéssel érintett foglalkoztatók a régió két megyéjében találhatók. A Fejérben mőködı cég 784 leépítendı fıt jelölt meg illetékességi területünkön, s további 30 fıt a Komárom-Esztergom megyei munkáltató. A leépítendı létszám kicsit több mint tizedének (13,4 %-ának) szőnik meg rendes felmondással a munkaviszonya, a túlnyomó többség (86,6 %) azonban közös megegyezéssel távozik munkahelyérıl. Állománycsoport szerint több mint négyötödük (94,8 %) fizikai, míg 5,2 %-uk szellemi munkakörben állt alkalmazásban. A cégméreteket tekintve mindkét munkáltató 300 fı feletti létszámmal gazdálkodó vállalkozás, tulajdonosi szerkezetére és tevékenységére nézve pedig a 30 fıt leépítı belföldi villamosenergia-termelı, míg a 784 fıtıl megváló külföldi alkatrészgyártó vállalat. A csoportos létszám-leépítések közül az érintett létszám az egyik esetben haladta meg a 100 fıt. Jogutód nélküli megszőnés fentiek közül egy cégnél sem fordult elı. fı Jan. A csoportos létszám-leépítések alakulása 2009-ben Régió Veszprém Komárom-Esztergom Fejér Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.

6 6 II. Komárom-Esztergom megye munkaerı-piacának alakulása A foglalkoztatás alakulása A KSH negyedéves munkaerı-felméréseinek adatai szerint megyénk foglalkoztatási mutatói az elmúlt két évben, de még az idei év elsı félévében is kedvezıbbek voltak mind az országosnál, mind a régiónkra jellemzınél. A évi adatok szerint a megye gazdaságilag aktív népességének száma 144,4 ezer fıt, a munkavállalási korú, azaz a év közötti lakónépességen belüli arányuk 59,2 %-ot ért el. A foglalkoztatottak átlagos száma ugyanebben az évben 135,8 ezer fı volt, amihez 55,7 %-os foglalkoztatási arány tartozott. Az utóbbi mutató az országos értéket 4,8 százalékponttal, régiónkét 1,0 százalékponttal haladta meg, míg az aktivitási rátában az országoshoz képest 4,3 százalékpontos, a régió egészére jellemzıhöz viszonyítva 1,6 százalékpontos különbség mutatkozott megyénk javára. Az elmúlt, évben megyénkben a gazdaságilag aktív és az inaktív népesség száma is csak minimálisan, és egymáshoz hasonló arányban emelkedett az elızı évihez képest, így az aktivitási arányban nem történt változás. A foglalkoztatottak hányada viszont 0,4 százalékponttal magasabb lett, ami a létszámukban bekövetkezett, 1,5 %-os (2,1 ezer fı) növekedésnek köszönhetı. A foglalkoztatottak évi átlagos létszáma így 137,9 ezer fıt, a munkavállalási korú népességen belüli hányaduk 56,1 %-ot ért el. Mivel régiónkban és országosan is a megyénkre jellemzıvel ellentétes, kedvezıtlen változások következtek be, azaz a foglalkoztatottak és a gazdaságilag aktívak száma is csökkent, miközben az inaktív népességé emelkedett, az aktivitási és a foglalkoztatási arány is mérséklıdött. Mindemiatt a évi megyei, régiós és országos mutatók közötti eltérés kissé növekedett az egy évvel korábbiakhoz képest. Az aktivitási ráta változása I. félév végéig A foglalkoztatási ráta változása I. félév végéig 58,0 56,0 Megye Régió Országos 61,0 60,0 Megye Régió Országos 59,0 54,0 58,0 52,0 57,0 56,0 50,0 55,0 48,0 54,0 53,0 46,0 52,0 44, I II III IV I II III IV I II. 51, I II III IV I II III IV I II. Az idei évben megyénk foglalkoztatási mutatói jelentısen romlottak, ami annak a következménye, hogy a gazdasági válság megyénk húzóágazatait, a gépjármő- és az elektronikai ipart sújtotta leginkább. A I. félévi adatok szerint megyénkben a foglalkoztatottak száma 130,5 ezer fıt ért el, ami az egy évvel korábbitól 4,9 %-kal (6,7 ezer fı) maradt el. A gazdaságilag aktívak számában ez idı alatt 2,8 %-os (4,0 ezer fı) csökkenés következett be, az inaktívak létszáma viszont hasonló arányban, 2,9 %-kal (2,9 ezer fı) emelkedett. A minden tekintetben kedvezıtlen változás következtében az aktivitási ráta értéke

7 7 1,4 százalékponttal mérséklıdött, míg a foglalkoztatási arány 2,5 százalékponttal csökkent. Az idei év elsı felében így a gazdaságilag aktív népesség hányada 57,4 %-ot, a foglalkoztatottaké 53,4 %-ot mutatott. Elsısorban amiatt, hogy a foglalkoztatottak száma régiós és országos szinten kevésbé csökkent, mint megyénkben, illetve hogy az inaktívaké nem emelkedett, hanem némileg mérséklıdött, a mutatók értéke közelebb került egymáshoz. A KSH intézményi statisztikájának évi adatai szerint az általuk megfigyelt munkáltatók fıt alkalmaztak, akiknek száma az egy évvel korábbit 1,7 %-kal, több mint fıvel haladta meg. A versenyszférában jóval erısebben, 3,7 %-kal (2.680 fı) nıtt, miközben a költségvetési szerveknél 7,5 %-kal (1.270 fı) csökkent a létszám. Az alkalmazásban állók számát tekintve a régiós adatokban 1,1 %-os növekedés, míg országosan ugyanilyen arányú mérséklıdés következett be. A versenyszféra megyei adatait tekintve két évvel ezelıtt a fizikai dolgozók állománya 3,3 %-kal (1.820 fı), a szellemi besorolásúaké 5,2 %-kal (880 fı) bıvült. A megyénk foglalkoztatási helyzetének alakulásában meghatározó jelentıséggel bíró feldolgozóiparban az alkalmazottak száma egy év alatt 9,7 %-kal, kis híján fıvel nıtt, s így az ide sorolódó cégek már az alkalmazásban állók felének, mintegy fınek biztosítottak munkát. A versenyszférában bekövetkezett létszámbıvülés meghatározó részben tehát a feldolgozóipar akkor még töretlen fejlıdésének volt köszönhetı, aminek hatását jelentısebben csak a mezıgazdaságban, az energiaszektorban és az építıiparban bekövetkezett, együttvéve közel fıs csökkenés tompította. Az alkalmazásban állók számának alakulása nemzetgazdasági ágak szerint év év I. félév egy évvel egy évvel egy évvel Nemzetgazdasági ágak fı korábbi %-ában 1 fı korábbi %-ában fı korábbi %-ában Mezıgazdaság , , ,8 Ipar összesen , , ,8 ebbıl : feldolgozóipar , , ,9 Építıipar , , ,8 Kereskedelem , , ,7 Szállítás, raktározás , , ,8 Szálláshely-szolg., vendéglátás , , ,4 Nem anyagi jellegő szolgáltatás , , ,3 Összesen , , ,5 ebbıl : versenyszféra , , ,1 költségvetési szféra , , ,0 A következı, évben még nagyobb mértékben 2,3 %-kal, több mint fıvel nıtt az alkalmazásban állók száma, ami így fıt ért el. A versenyszférában az elızı évivel megegyezı, 3,7 %-os, létszámát tekintve csaknem fıs létszámbıvülés, míg a költségvetési szerveknél 3,8 %-os (600 fı) csökkenés következett be. A megyénkben bekövetkezett növekedéssel szemben régiónkban 0,9 %-kal mérséklıdött az összlétszám, míg az országos adatokban az elızı évihez viszonyítva nem történt érdemleges változás. A megyei adatokat tekintve a versenyszférán belül a szellemi és a fizikai munkakörőek számában mutatkozó bıvülés aránya az egy évvel korábbinál közelebb esett egymáshoz, de a számszerő különbség növekedett köztük. A fizikai dolgozók létszáma 3,5 %-kal (2.000 fı), a szellemi alkalmazottaké 4,3 %-kal (770 fı) haladta meg az egy évvel korábbit. 1 A változás a mindenkori megfigyelési körbe tartozó munkáltatók egy évvel korábbi létszámához viszonyítva értendı

8 8 A feldolgozóipar foglalkoztatásban betöltött szerepe még ekkor is erısödött. A teljes évre vonatkozó adatok szerint az e gazdasági ágban tartozó cégek már az alkalmazásban állók 51,9 %-ának, mintegy fınek biztosítottak munkát, miután létszámuk az elızı évihez képest 6,0 %-kal, csaknem fıvel nıtt. Ezen kívül a szállítás, raktározás ágazatában is jelentısen, 16,8 %-kal, közel 550 fıvel bıvült a létszám. Ezzel szemben az építıiparban 8,0 %-os (320 fı), az energiaszektorban 6,7 %-os (250 fı), a nem anyagi jellegő szolgáltatási szférában pedig 2,8 %-os (660 fı) csökkenés következett be. A gazdaság többi területén csak mérsékelt változás mutatkozott az alkalmazásban állók számában. Az alkalmazásban állók számának I. félévi alakulása alapvetıen eltért a korábbiaktól. A KSH általuk megfigyelt megyei munkáltatók ekkor fıt alkalmaztak, akiknek száma 12,5 %-kal, csaknem 12 ezer fıvel maradt el az egy évvel korábbitól. A versenyszférában ennél nagyobb arányban, 14,9 %-kal ( fı) csökkent, míg a költségvetési szerveknél csupán 1,0 %-kal (150 fı) mérséklıdött a létszám. A versenyszférán belül a fizikai dolgozók száma 17,4 %-kal ( fı) esett vissza, miközben a szellemi besorolásúaké 7,0 %-kal (1.300 fı) lett alacsonyabb. Régiónkban az elızı évihez képest 8,5 %-kal, országosan pedig még kevésbé, 4,1 %-kal csökkent az összlétszám. Emellett azt is meg kell említeni, hogy Komárom-Esztergom megyén kívül egyetlen megyében sem érte el a 10 %-ot az alkalmazásban állók számában mutatkozó csökkenés aránya, és régiónkon kívül 5 %-nál nagyobb mértékő változás is csak hat megyében fordult elı. Az egyes gazdasági ágakat tekintve a I. félévi adatok szerint az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva a feldolgozóipari cégeknél alkalmazásban állók száma csökkent a legerısebben, 17,1 %-kal, csaknem fıvel. Az e területen tevékenykedı vállalkozások az év elsı felében fıt alkalmaztak, ami a visszaesés ellenére is a teljes létszám 48,6 %-át tette ki. A gazdaság többi területét is a létszámcsökkenés jellemezte, aminek aránya az építıiparban (12,2 %, 470 fı) és a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás területén (14,6 %, 270 fı) volt a legnagyobb. A mezıgazdaság, a kereskedelem és a munkaerı-kölcsönzést is magába foglaló, nem anyagi jellegő szolgáltatások területén alkalmazottak száma 7,5 % körüli arányban maradt el az egy évvel korábbitól, ami az utóbbi szektorban csaknem fıs, a kereskedelemben mintegy 530 fıs, a mezıgazdaságban pedig valamivel több mint 200 fıs csökkenést jelentett. 2. A munkanélküliség alakulása A megyénkben nyilvántartott álláskeresık száma december végén fı, egy évvel késıbb fı volt. A év során összességében 6,7 %-kal (543 fı) csökkent a létszám, ami a nyilvántartott álláskeresık gazdaságilag aktív népességen belüli arányában 0,3 százalékpontos mérséklıdést eredményezett. A mutató értéke az év végén így 5,2 %-ot ért el. A megyénkben nyilvántartott álláskeresık száma az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva még kedvezıbben változott, mint akár országosan, akár a közép-dunántúli régióban. A tárgyév folyamán ugyanis régiónkban elhanyagolható mértékben, 0,3 %-kal emelkedett, országosan viszont 10,3 %-kal nıtt a nyilvántartásban szereplık száma. Az elızı évi viszonylag mérsékelt csökkenést évben a nyilvántartott álláskeresık számának igen jelentıs növekedése követte. Létszámuk december végén fıt, a gazdaságilag aktív népesség számán belüli arányuk 6,5 %-ot mutatott. A nyilvántartásban szereplık létszáma az év folyamán 25,6 %-kal, azaz fıvel lett magasabb, ami a relatív mutató értékében 1,3 százalékpontos emelkedést okozott.

9 9 A megye fı munkaerıpiaci mutatói tehát igen kedvezıtlenül alakultak, két évi csökkenés után a nyilvántartott álláskeresık év végi létszáma a december végén jellemzı szintre jutott vissza. A nyilvántartott álláskeresık számának növekedése ebben az évben sem volt folyamatos, az elsı félévben a megye munkaerıpiaci helyzete az egy évvel korábbinál ugyan kedvezıtlenebbül alakult, de összességében némileg mérséklıdött a létszám. A nyilvántartott álláskeresık számának harmadik negyedévi alakulását folyamatos, de viszonylag enyhe növekedés jellemezte. Az igazán kedvezıtlen változás a negyedik negyedévben, s azon belül is az év utolsó két hónapjában következett be. A év eleji adatokhoz viszonyítva a nyilvántartott álláskeresık száma megyénkben nıtt a legnagyobb mértékben, amit a középdunántúli régió másik két megyéjében bekövetkezett növekedés aránya követett. Régiónkban egy év alatt 23,0 %-kal, országosan lényegesen kisebb mértékben 7,3 %-kal bıvült a nyilvántartott álláskeresık állománya. A nyilvántartott álláskeresık számának alakulása Komárom-Esztergom megyében december 20. és október 20. között Dec Febr. Ápr. Jún. Aug. Okt Dec Febr. Ápr. Jún. Aug. Okt Dec Febr. Ápr. Jún. Aug. Okt. Munkaviszonyt vesztett álláskeresık Pályakezdık A megyénkben nyilvántartott álláskeresık száma az idei év elsı féléve során egyre mérséklıdı ütemben, de folyamatosan emelkedett. Ezt követıen már csak júliusban, meghatározó részben a pályakezdık munkaerıpiacra történı belépése miatt nıtt jelentısebben, a harmadik negyedév utolsó két hónapjában stagnáláshoz közeli helyzet alakult ki, amit októberben enyhe mérséklıdés követett. Megyénk így az októberi hónapot fıs nyilvántartott állománnyal és 10,7 %-os rátával zárta. Az idei év eltelt idıszakát tekintve a nyilvántartott álláskeresık száma összességében 64,2 %-kal (6.078 fı), a gazdaságilag aktív népességen belül arányuk pedig 4,2 százalékponttal emelkedett. A nyilvántartott álláskeresık számának megyénkénti alakulását tekintve az elmúlt év végi adatokhoz viszonyítva megyénkben nıtt legerısebben a létszám. Az idei év eltelt idıszakában országosan jóval kisebb arányú, 19,3 %-os, de régiónkban is csak 37,3 %-os létszámemelkedés következett be. Annak ellenére, hogy a megyénkben nyilvántartott álláskeresık száma az elmúlt évben és az idei év eltelt idıszakában is lényegesen nagyobb mértékben nıtt, mint országosan, a nyilvántartott álláskeresık megyei aránya szerint felállított növekvı sorrendben elfoglalt helyünk csak az idei év márciusában módosult.

10 10 Akkortól kezdve a korábbiakhoz képest egy pozícióval hátrébb sorolódva, folyamatosan az 5. helyen álltunk. Így a fıváros, Gyır-Moson-Sopron és Pest megye mellett már Vas megyében is kedvezıbb volt a mutató értéke, mint nálunk. Megyénk rátája azonban továbbra is alacsonyabb maradt mind a régiós, mind az országos szintnél, de a különbség jelentısen mérséklıdött köztük. A nyilvántartott álláskeresık gazdaságilag aktív népességen belüli aránya december 20. és október 20. között 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0, Megye Régió Országos A évben megyénk két kistérségében nıtt, a többiben egymástól jelentısen eltérı mértékben csökkent a nyilvántartott álláskeresık száma. A tatai és a kisbéri körzetben kiugró mértékő létszámcsökkenés következett be, az elsıként említett kistérségben ugyanis 20,5 %- kal (223 fı), az utóbbiban 19,5 %-kal (150 fı) fogyatkozott meg a nyilvántartásban szereplık száma. Ennek köszönhetıen a Kisbéri Kirendeltség relatív mutatója 1,7 százalékponttal, a tataié 1,2 százalékponttal javult. A megye egészére jellemzınél nagyobb arányban, 11,5 %-os (245 fı) csökkent a létszám Tatabánya körzetében is, ahol a becsült kistérségi ráta is 0,6 százalékponttal süllyedt. Az elızıeknél kevésbé változott a nyilvántartott álláskeresık száma az egymással szomszédos esztergomi (4,0 %, 46 fı) és dorogi térségben (1,5 %, 19 fı), ahol a relatív mutató értéke is csak minimálisan 0,1-0,2 százalékponttal mérséklıdött. A fennmaradó két kistérség közül Oroszlány körzetében viszonylag enyhén 5,5 %-kal (35 fı), a Komáromi Kirendeltség területén viszont 10,3 %-kal (105 fı) nıtt a létszám, ami az oroszlányi körzet rátájában 0,3 százalékpontos, a komáromiéban 0,5 százalékpontos emelkedést okozott. A nyilvántartott álláskeresık számának és a gazdaságilag aktív népességen belüli arányának alakulása kirendeltségek szerint december december október 20. Kirendeltség Létszám Ráta Létszám Ráta Létszám Ráta és mőködési az év az év az év körzete fı eleji %- % fı eleji %- % fı eleji %- % ában ában ában Dorog ,0 6, ,3 7, ,5 13,1 Esztergom ,5 5, ,2 6, ,6 11,2 Komárom ,3 5, ,9 5, ,2 9,7 Oroszlány ,5 5, ,2 6, ,9 10,3 Tata ,5 4, ,9 5, ,3 9,4 Tatabánya ,5 4, ,7 6, ,2 10,0 Kisbér ,5 7, ,8 8, ,4 13,1

11 11 Megye ,3 5, ,6 6, ,2 10,7 Az elmúlt évben megyénk valamennyi munkaerıpiaci körzetében emelkedett a nyilvántartott álláskeresık száma, aminek aránya még abban a térségben is jelentıs volt, ahol a legkisebb mértékő növekedés következett be. A Komáromi Kirendeltségen nyilvántartott álláskeresık száma az év során 9,9 %-kal (111 fı), a gazdaságilag aktív népesség számához viszonyított arányuk 0,5 százalékponttal emelkedett. A megye két legkisebb körzetében közel azonos arányú változás mutatkozott, az Oroszlányi Kirendeltségen 21,2 %-kal (143 fı), Kisbér térségében 21,8 %-kal (135 fı) nıtt a létszám, ami az elsı esetben 1,1 százalékpontos, az utóbbiban 1,5 százalékpontos emelkedést okozott a kistérségi mutató értékében. Ugyancsak közel esett egymáshoz a Dorogi Kirendeltségen nyilvántartottak számának 26,3 %-os (289 fı) és az esztergomi létszám 27,2 %-os (346 fı) emelkedése is. Ennek következtében az elsıként említett körzet becsült rátája 1,6 százalékponttal, az esztergomi kistérségé 1,4 százalékponttal emelkedett. A Tatai Kirendeltség mutatója ugyancsak 1,4 százalékponttal emelkedett, ami mögött 30,9 %-os (267 fı) létszámnövekedés állt. A legnagyobb mértékben, 33,7 %-kal, létszámát tekintve pedig 638 fıvel a Tatabánya körzetébe tartozó álláskeresık száma nıtt, ami a becsült, kistérségi ráta értékének 1,5 százalékpontos emelkedését vonta maga után. A nyilvántartott álláskeresık gazdaságilag aktív népességen belüli arányának változása Komárom-Esztergom megye munkaerıpiaci körzeteiben december 20. és október 20. között 15,0 14,0 13,0 12,0 11,0 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2, Dec Febr. Ápr. Jún. Aug. Okt Dec Febr. Ápr. Jún. Aug. Okt Dec Febr. Ápr. Jún. Aug. Okt. Dorog Esztergom Komárom Oroszlány Tata Tatabánya Kisbér Megye Az idei év eltelt idıszakában megyénk három körzetében nıtt a megye egészére jellemzıt meghaladó arányban a nyilvántartott álláskeresık száma. A legerısebb, 74,6 %-os (1.206 fı) létszámnövekedés az Esztergomi Kirendeltség körzetében következett be, ahol ennek hatására a becsült ráta 4,8 százalékponttal romlott. Nem sokkal maradt el ettıl a szomszédos, Dorogi Kirendeltségen nyilvántartottak számában mutatkozó emelkedés, 72,5 %-os (1.007 fı) mértéke sem, ami azonban 5,5 százalékponttal növelte meg a térség relatív mutatóját. A Komáromi Kirendeltségen 68,2 %-kal (840 fı) nıtt a nyilvántartott álláskeresık száma, a kistérségi ráta pedig 4,0 százalékponttal lett magasabb. Tatabánya és Tata körzetében a megye egészére jellemzınél valamivel kisebb arányban emelkedett a létszám és a becsült ráta értéke is. Az elsı kistérségben az október végi záró létszám 60,2 %-kal (1.523 fı), a hozzá tartozó relatív mutató 3,8 százalékponttal haladta meg az év eleji szintet. Alig volt alacsonyabb ennél a tatai körzetben bekövetkezett létszámváltozás mértéke, ahol az 58,3 %-os (659 fı) növekedés a ráta értékében 3,5 százalékpontos emelkedést okozott. A megye két legkisebb, oroszlányi és kisbéri körzetében a változás arányát tekintve egymáshoz hasonlóan alakult a nyilvántartott álláskeresık száma, a relatív mutatójuk azonban eltérıen változott. Az elsı

12 12 kistérségben a létszám 53,9 %-kal (441 fı), a nyilvántartott álláskeresık gazdaságilag aktív népességen belüli aránya 3,7 százalékponttal nıtt, míg a Kisbéri Kirendeltséghez tartozó álláskeresık állományának 53,4 %-os (402 fı) bıvülése a mutató értékében 4,6 százalékpontos emelkedést okozott. A nyilvántartott álláskeresık hó végi létszámából képzett átlagos adatok szerint számuk évben fıt, a gazdaságilag aktív népességen belüli arányuk 5,4 %-ot mutatott. A munkaviszonyt vesztettek fıs létszámukkal ebben az évben a teljes állomány 91,6 %-át adták, a pályakezdık száma 663 fıre adódott. A következı évre az összlétszám 2,2 %-kal (174 fı) emelkedve fıre változott, amin belül a pályakezdıként nyilvántartottak átlagos száma 596 fıt, a munkaviszonyt vesztetteké fıt ért el. Mivel az utóbbi csoportba tartozók száma 3,3 %-kal (241 fı) emelkedett, miközben a fiataloké tizedével (67 fı) alacsonyabb lett, a munkaviszonyuk elvesztése miatt nyilvántartott álláskeresıvé váltak aránya megemelkedett, s így 92,6 %-ra módosult. Az idei év eltelt idıszakára vonatkozó átlagos adatok szerint a nyilvántartottak összlétszáma, ami fıre adódott, 81,5 %-kal (6.570 fı), ezen belül a munkaviszonyt vesztett álláskeresık száma 83,9 %-kal (6.265 fı), a pályakezdıké 51,5 %-kal (307 fı) ugrott meg. Mindez az elsı csoport arányának további növekedését vonta magával, az idei évben a teljes állománynak már a 93,8 %-át fedték le, ami szám szerint fıt takart, míg a pályakezdık átlagos létszáma 903 fıt ért el. A nyilvántartott álláskeresık nemek szerinti megoszlását az átlagos létszámadatok szerint vizsgálva megállapítható, hogy a férfiak hányada fokozatosan emelkedett. Részarányuk a évi 46,6 %-ról (3.675 fı) a következı évben még csak 47,2 %-ra (3.804 fı) módosult, ez évi 51,9 %-os (7.596 fı) arányukkal viszont már ık kerültek többségbe. A évi még csak minimális arányeltolódás annak a következménye, hogy míg a nık létszáma alig emelkedett (1,1 %, 45 fı), a férfiaké 3,5 %-kal (129 fı) növekedett. Az idei év eltelt idıszakában még inkább eltért egymástól a két nem létszámában bekövetkezett növekedés mértéke. A férfiak száma ugyanis megkétszerezıdött, miközben a nıké 65,2 %-kal (2.778 fı) lett magasabb. Az álláskeresık fı állománycsoportok szerinti megoszlása ugyancsak folyamatosan tolódott el a fizikai munkát keresık felé, akiknek évi, 77,1 %-os hányada (6.087 fı) a következı évben 79,3 %-ra (6.395 fı), majd 82,9 %-ra ( fı) emelkedett. Állományuk évi átlagos létszáma 5,1 %-kal (308 fı) haladta meg az egy évvel korábbit, azt követıen viszont már 89,6 %-kal (5.730 fı) nıtt. Ezzel szemben a szellemi besorolású álláskeresık száma évben 7,4 %-kal (133 fı) csökkent, és az idei évben is kevésbé 50,2 %-kal (839 fı) emelkedett. A nyilvántartott álláskeresık állománycsoportok szerinti összetétele Komárom-Esztergom megyében

13 I - X. hó Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Szellemi A fizikai besorolású álláskeresık körén belül azonban évente egymástól eltérı létszámváltozás, többnyire növekedés következett be, ami részarányukat is különbözıképpen alakította. A évben 32,9 %-kal (2.597 fı) még a szakmunkások részaránya volt a legmagasabb, amitıl nem sokkal maradt el a betanított munkát vállalóké (30,2 %, fı). A segédmunkások ekkor a teljes nyilvántartott állomány 14,0 %-át (1.104 fı) adták. Utóbbiak aránya a évben is hasonló maradt (14,3 %, fı), mivel számuk az összlétszámét csak kissé meghaladó mértékben (4,2 %, 46 fı) emelkedett. A betanított munkások átlagos létszáma viszont 16,3 %-kal (39 fı) nıtt, ami hányadukban is 4,2 százalékpontos emelkedést okozott. Így az elmúlt évben 34,4 %-os részarányukkal (2.776 fı) már ık fedték le a nyilvántartott álláskeresık legnagyobb részét. Az elızıekkel szemben a szakmunkások száma ekkor még 4,9 %-kal (128 fı) csökkent, aminek köszönhetıen arányuk 2,3 százalékponttal mérséklıdve 30,6 %-ra változott (2.469 fı). A évi adatok szerint minden fizikai állománycsoport létszáma nıtt, de míg a segédmunkásoké 59,5 %-kal (684 fı), a betanított munkások 88,3 %-kal (2.451 fı) lett magasabb, a szakmunkásoké több mint a kétszeresét érte el az elızı évinek, fıvel haladta meg azt. Ennek ellenére továbbra is a betanított munkások adták a teljes állomány legnagyobb csoportját, akiknek aránya 1,3 százalékponttal emelkedve 35,7 %-ot mutatott (5.064 fı). Igen közel esett ehhez a szakmunkások 34,6 %-os aránya (5.064 fı), ami viszont 4,0 százalékponttal nıtt. Az elızıekkel szemben a segédmunkások hányada 1,7 százalékponttal mérséklıdött, így az átlagos létszámadatok szerint ık a nyilvántartott álláskeresık nyolcadát adták. A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség szerinti összetétele Komárom-Esztergom megyében

14 I - X. hó Legfeljebb általános iskola Szakmunkásképzı, szakiskola Szakközépiskola, technikum Gimnázium Fıiskola, egyetem A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség szerinti megoszlása kevésbé változott, a és évi adatok nem is tértek el jelentısen egymástól. E két évet tekintve a legnagyobb különbségnek az számított, hogy a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya, ami az elmúlt évben 35,3 %-ra adódott, 1,3 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit. A többi iskolázottsági csoport hányada nem vagy legfeljebb 0,6 százalékponttal módosult. A középfokú szakképzettséggel rendelkezık a teljes létszám valamivel több mint harmadát, a szakközépiskolát, technikumot végzettek annak %-át adták. A gimnáziumban érettségizettek részaránya kissé meghaladta a 10 %-ot, míg a felsıfokú végzettséggel rendelkezıké az 5 % -ot. Az ez évi adatok szerint is legfeljebb 1,5 százalékponttal változott, mégpedig mérséklıdött a különbözı iskolázottsági rétegek aránya, ami alól csak a szakmunkásképzıt, szakiskolát végzettek köre jelentett kivételt. E csoport 37,0 %-os részaránya 3,2 százalékponttal emelkedett az elızı évihez képest, amit a létszámuk kiugró mértékő növekedése okozott. Az álláskeresık korcsoportok szerinti megoszlása sem módosult jelentısen, a és évi arányok szinte teljesen megegyeztek egymással. Ebben a két évben az átlagos létszámadatok szerint a teljes nyilvántartott állomány mintegy hatodát a 25 év alatti, felét a év közötti, harmadát pedig az ennél idısebb, életkoruk miatt már hátrányos helyzetőnek számító álláskeresık adták. Az ez évi, hasonlóan számított megoszlási arányok is hasonlóak voltak, legfeljebb 1,5 százalékponttal tértek el a évitıl, mégpedig oly módon, hogy a fiatalok és a középsı korosztályhoz tartozók hányada minimálisan emelkedett a 44 év felettiek rovására. 3. Az állásfeltárás és a közvetítés eredményei A év során megyénk kirendeltségeire álláshelyet jelentettek be a munkáltatók, melyek között úgynevezett normál állásajánlat (64,9 %), támogatott munkalehetıség (21,9 %) és fıre vonatkozó (13,2 %), a külföldi munkavállalók alkalmazásának engedélyeztetése céljából benyújtott igény szerepelt. A támogatott munkahelyek meghatározó részét a közhasznú foglalkoztatás keretében rendelkezésre álló munkahely adta, amit a közcélú munkavégzéshez kapcsolódó 571 fıs igény, majd a közmunka-programok kapcsán bejelentett 405 munkalehetıség követett. A határozott idejő foglalkoztatást biztosító, támogatott álláshelyek így összesen fı elhelyezését tették lehetıvé, míg a hosszabb távú megoldást célzó támogatások igénybe vétele mellett alkalmazni kívánt álláskeresık száma csupán 427 fıt ért el.

15 15 A bejelentett álláshelyek összetétele a munkaerıigény jellege szerint Komárom-Esztergom megyében I - X. hó év év Normál álláshely Határozott idejő támogatott foglalkoztatás Külföldi munkavállaók iránti igény Bér- és járulékjellegő támogatás Az elmúlt, évben megyénk kirendeltségeire összesen állásbejelentés érkezett, ami 21,7 %-kal (3.046 állásajánlat) haladta meg az egy évvel korábbit. A kedvezı változás döntıen a normál álláshelyek számának megugrásából eredt, bár egy kissé a külföldi munkavállalók iránti igények is megszaporodtak. December végéig normál álláshelyet jelentettek be, 32,5 %-kal (2.955 álláshely) többet, mint az elızı évben. A külföldi munkavállalók foglalkoztatásának engedélyeztetése céljából fıre vonatkozó munkaerıigényt nyújtottak be a munkáltatók, ami 7,0 %-kal, létszámát tekintve 129 fıvel haladta meg az egy évvel korábbit. Az elızıekkel szemben a támogatott munkahelyek száma minimálisan (1,2 %, 38 ajánlat) mérséklıdött. Ezek az álláshelyek összesen álláskeresı elhelyezésére biztosítottak lehetıséget, akiknek legnagyobb részét, 51,4 %-át a közhasznú foglalkoztatásba bevonni kívánt fı adta. A közcélú munkavégzéshez és a közmunkaprogramokhoz hasonló számú, együttvéve 981 fıs (32,3 %) létszámigény tartozott. A határozott idejő foglalkoztatást biztosító álláshelyek így összesen álláskeresı elhelyezését tették lehetıvé, ami az egy évvel korábbitól csupán 4,0 %-kal (105 fı) maradt el. A hosszú távú munkaviszony létesítését célzó, szinte kizárólag bérjellegő támogatásokhoz kapcsolódóan 494 fıre vonatkozó munkaerıigény (16,3 %) érkezett, ami viszont 15,7 %-kal (67 munkahely) meghaladta az elızı évit. A különbözı jellegő munkaerıigények számában bekövetkezett, eltérı változások miatt módosult a bejelentett álláshelyek megoszlása is. A évi teljes kereslet meghatározó részét, 70,6 %-át a normál álláshelyek adták, melyek aránya 5,7 százalékponttal emelkedett az elızı évihez képest. A támogatott munkahelyek hányada, ami évben 17,8 %-ot ért el, ellenkezıleg változott, 4,1 százalékponttal csökkent. A külföldi munkavállalók iránti igények részarányában történt a legkisebb változás, a tárgyidıszakban beérkezett állásbejelentéseknek a 11,6 %-át fedték le, ami 1,6 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az idei év eltelt idıszakában állásajánlat érkezett megyénk kirendeltségeire, ami az elmúlt év azonos idıszakában benyújtott ajánlatok számának csupán az 56,7 %-át érte el. A nagy mértékő csökkenés elsısorban a normál álláshelyek számának visszaesésébıl eredt, de a külföldi munkavállalók iránti igények is visszaszorultak. Az október végéig benyújtott ajánlatok között normál álláshely szerepelt, ami az egy évvel korábbi, hasonló jellegő létszámigényeknek mindössze 45,4 %-át tette ki, attól fıvel maradt el. Ezekkel a bejelentésekkel kapcsolatban azt is meg kell említeni, hogy meglehetısen nagy számban

16 16 fordultak elı köztük munkaerı-kölcsönzı cégektıl érkezett, illetve ajánlati jellegőnek minısíthetı igények. A külföldi munkavállalók alkalmazására irányuló kereslet az egy évvel korábbi 44,6 %-ára csökkent, s így 840 fıre vonatkozott. Az elızıekkel szemben a támogatott álláshelyek száma 6,1 %-kal (178 munkalehetıség) emelkedett. Az idei év eltelt idıszakában bejelentett, támogatott munkahely közül munkalehetıség határozott idejő foglalkoztatásra vonatkozott, a bér- és járulékjellegő támogatási lehetıségekhez 897 fıs munkaerıigény kapcsolódott. A közhasznú, közcélú foglalkoztatás és a közmunka-programok keretében rendelkezésre álló munkahelyek száma 10,3 %-kal (252 munkalehetıség) csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a hosszabb távú munkaviszony létesítését célzó támogatási formák igénybe vétele mellett felvenni kívánt álláskeresık száma viszont csaknem megkétszerezıdött. Elsısorban a normál állásajánlatok számának drasztikus visszaesése miatt az idei évben érkezett állásbejelentéseknek a munkaerıigény jellege szerinti megoszlása jelentısen eltért az egy évvel korábbitól. A normál ajánlatok 55,1 %-os aránya 13,8 százalékponttal, a külföldi munkavállalók iránti igényeké, ami 9,6 %-ot ért el, 2,5 százalékponttal csökkent. A támogatott munkalehetıségek hányada viszont ugrásszerően nıtt, az egy évvel korábbi, 18,9 %-kal szemben 35,3 %-ot tett ki. A év során beérkezett állásajánlatok 89,7 %-a fizikai munkakörökre vonatkozott, ami bejelentést takart. A legnagyobb, fıs igény (43,5 %) a betanított munkát vállaló álláskeresık iránt mutatkozott, míg megfelelı képzettséggel rendelkezı szakmunkásokat álláshelyre (25,7 %) kerestek. A legegyszerőbb munkakörökre felvenni kívánt álláskeresık száma csak fıt ért el (20,5 %), ami nagyrészt a határozott idejő támogatási programok kapcsán érkezett bejelentésekhez kapcsolódott. A szellemi foglalkozásokra vonatkozóan állásajánlat érkezett. A évben benyújtott állásajánlatok között némileg mérséklıdött, s így 88,2 %-ot ért el a fizikai munkakörökre vonatkozó igények aránya, ami bejelentést takart. A legnagyobb, fıs igény (44,6 %) továbbra is a betanított munkát vállaló álláskeresık iránt mutatkozott, szakmunkásokat álláshelyre (27,6 %), míg segédmunkásokat munkahelyre (15,9 %) kerestek. Az újonnan bejelentett fizikai munkahelyek száma összességében 19,7 %-kal (2.476 bejelentés), amin belül a szakmunkások iránti kereslet 31,1 %-kal (1.119 fı), a betanított munkakörök száma pontosan negyedével (1.525 álláshely) nıtt, míg a segédmunkások elıtt nyitva álló munkahelyeké 5,8 %-kal (168 munkalehetıség) mérséklıdött az elızı évihez képest. Mindebbıl következıen a segédmunkásokra vonatkozó kereslet aránya 4,6 százalékponttal csökkent, miközben a kizárólag megfelelı képzettséggel rendelkezı szakmunkások által betölthetı munkahelyek részaránya 1,9 százalékponttal, a betanított munkások iránti igények hányada 1,1 százalékponttal magasabb lett. Az év során szellemi munkakörökre vonatkozóan fıs igénybejelentés érkezett, ami 39,3 %-kal (570 fı) haladta meg az egy évvel korábbit. A számottevı növekedés miatt az összes beérkezett állásbejelentésen belüli arányuk 1,5 százalékponttal megemelkedett, de így is csak 11,8 %-ot ért el. A bejelentett álláshelyek összetétele állománycsoportok szerint Komárom-Esztergom megyében

17 I - X. hó év év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Szellemi munkakör Az idei év eltelt idıszakában beérkezett állásajánlatok fı állománycsoportok szerinti megoszlását tekintve 6,1 százalékponttal emelkedett a szellemi munkakörök száma, s így 15,9 %-ot ért el. A változás mögött a fizikai és szellemi foglalkozásúak iránti igények számában bekövetkezett, egymástól erısen eltérı arányú csökkenés állt. A fizikai álláshelyek száma ugyanis 47,1 %-kal (6.577 bejelentés) esett vissza, miközben a szellemi munkahelyek száma mindössze 7,8 %-kal (119 ajánlat) mérséklıdött. Utóbbi álláshelyekre fıt vártak, a fizikai munkakörökre összesen fıt kívántak felvenni. A beérkezett ajánlatok legnagyobb részét, 36,0 %-át ezúttal is a betanított munkások iránti, fıs igény fedte le, bár létszámuk 55,0 %-kal (3.869 fı), a teljes keresleten belüli arányuk 9,4 százalékponttal visszaesett az egy évvel korábbiakhoz képest. A felvenni kívánt, megfelelı képzettségő szakmunkások fıs létszáma is csupán az 51,0 %-át érte el az elızı év azonos idıszakában érkezett igényekének, a segédmunkások iránti, kereken fıs kereslet viszont csak 22,3 %-kal (575 fı) csökkent. Emiatt ezeknek az álláshelyeknek az aránya 6,2 százalékponttal emelkedve 22,8 %-ra változott, és nem sokkal maradt el a szakmunkások által betölthetı álláshelyek 25,3 %-os hányadától, ami viszont 2,8 százalékponttal mérséklıdött az egy évvel korábbitól. A közvetítési tevékenység eredményességére a rendelkezésre álló álláshelyek száma mellett minden esetben meghatározólag a kereslet összetétele is. A támogatott munkahelyek betöltése, bár a nagylétszámot megmozgató határozott idejő munkavégzés esetében rendkívül idıigényes, általában sikerrel jár. A normál és különösen a külföldi munkavállalókkal betölteni kívánt ajánlatoknak lényegesen kisebb része kerül közvetítés útján betöltésre, gyakoribb, hogy más okok miatt szőnik meg az érvényességük. A közvetítések sikerességét egyrészt a megszőnt állásajánlatok betöltésének arányán, másrészt a közvetítés útján elhelyezkedett álláskeresık kilépık közötti hányadán keresztül értékelhetjük. A évben álláskeresı közvetítése zárult sikerrel, akik a nyilvántartásból kikerülteknek több mint negyedét, 26,2 %-át adták. Közülük fı (50,3 %) került támogatott munkahelyre, fıt (47,4 %) normál állásban, a fennmaradó 108 fıt pedig eredetileg külföldi munkavállalókkal betölteni tervezett munkahelyeken alkalmazták. A másik oldalról nézve ez azt jelentette, hogy az év során érvényét vesztett állásajánlatoknak ( munkahely) a 32,3 %-a, azon belül a normál bejelentések 23,1 %-a, míg a támogatott álláshelyek 75,9 %-a került közvetítés útján betöltésre. A kirendeltségek évi közvetítési tevékenysége az elızı évinél sikeresebbnek bizonyult, mivel összesen álláskeresıt, a kilépık 30,4 %-át sikerült ily módon munkához juttatni. Létszámuk 17,4 %-kal (805 fı), a nyilvántartásból kikerültek számához viszonyított arányuk

18 18 4,2 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. Ebben az évben a közvetítés útján elhelyezkedett álláskeresık között fıs létszámukkal a normál álláshelyekre felvettek voltak enyhe többségben (50,5 %), támogatott munkahelyre fı (48,3 %), külföldi munkavállalókkal betölteni kívánt állásba 64 fı került. A támogatott munkahelyre kiközvetített, jellemzıen hátrányos helyzető álláskeresık száma bı nyolcadával (12,7 %, 296 fı), a normál álláshelyre, illetve az eredetileg külföldi munkavállalókkal betölteni kívánt munkakörökre felvettek együttes létszáma pedig 22,1 %-kal (509 fı) nıtt egy év alatt. Az érvényét vesztett álláshelyek ( ajánlat) között az egy évvel korábbival pontosan megegyezı, 32,3 %-os arányban fordultak elı a közvetítéssel betöltött munkahelyek. A megszőnt támogatott álláshelyeknek azonban az egy évvel korábbinál lényegesen nagyobb részére, 85,0 %-ára, a normál álláshelyeknek viszont csak 21,9 %-ára került sikeresen kiközvetített álláskeresı. Az ide év eltelt idıszakában megszőnt állásajánlatoknak (8.754 állásbejelentés) az elızı két évben jellemzınél jóval nagyobb részét, 41,3 %-át azaz munkahelyet közvetítés útján sikerült betölteni. Az ily módon elhelyezkedett álláskeresık meghatározó része, fı (64,7 %) támogatott munkahelyre került, a többiek közül fıt (33,6 %) normál álláshelyre, 61 fıt eredetileg külföldi munkavállalókkal betölteni kívánt munkahelyre vettek fel. Az érvényét vesztett, támogatott munkahelyeknek ily módon a négyötödét sikerült betölteni, míg a normál igények közvetítés útján történı kielégítésére ennél lényegesen kisebb, 24,5 %-os arányban került csak sor. A sikeresen közvetített álláskeresık kilépık összlétszámán belüli aránya elmaradt az elızı két évitıl, az idei év eltelt idıszakában ugyanis 20,2 %-ot ért el. 4. A csoportos létszámleépítések jellemzıi A évben, amikor megyénkbıl 14 munkáltató jelentette be összesen 754 fıre vonatkozó létszámcsökkentési döntését, a leépítések hatása még nem növelte kimutatható mértékben a nyilvántartásba vett álláskeresık számát. Ugyanez mondható el a évet illetıen is, annak ellenére, hogy a bejelentési kötelezettség alá esı leépítések száma emelkedett, az elbocsátandó munkavállalók létszáma pedig ugrásszerően nıtt. Ebben az évben 19 munkáltató jelzett csoportos leépítést, melyek összesen fı elbocsátásával jártak. A teljes létszám mintegy 60 %-ának, azaz fınek a leépítését az év utolsó negyedévében jelentette be 8 munkáltató. Ezeknek a leépítéseknek a hatása az elmúlt évben még nem volt érzékelhetı, mert néhány fı kivételével az elbocsátott dolgozók felmondási idejének letelte a évre húzódott át. A világmérető pénzügyi, gazdasági válság az idei évben is több, korábban stabilan mőködı céget is nagyarányú létszámcsökkentésre kényszerített. Az év eltelt idıszakában 22 munkáltató jelentett be együttvéve fıs létszámcsökkentést. A leépítések novemberétıl kezdıdı megszaporodása nagyrészt a gazdasági válság következménye, amit az elbocsátandó munkavállalók létszámának gazdasági ágak szerinti megoszlása, illetve a létszámcsökkentési döntések hátterében álló okok is mutatnak.

19 19 Csoportos létszámleépítési bejelentések nemzetgazdasági ágak szerint október év Nemzetgazdasági ágak január-szeptember október cég fı cég fı cég fı Mezıgazdaság Feldolgozóipar ebbıl : papírgyártás, nyomdai tev gumi, mőanyagtermék gyártása villamos gép, mőszer gyártása gépjármő- és -alkatrészgyártás egyéb ágazat Villamosenergia ellátás Építıipar Anyagi jellegő szolgáltatások Nem anyagi jellegő szolgáltatások Összesen A évben bejelentett létszámcsökkentések hátterében hat esetben még a közigazgatási átszervezés, illetve az egészségügyi reform húzódott meg. Ezek a leépítések a bejelentésekben foglaltak szerint összesen 164 fıt sújtottak. A többi bejelentı a versenyszférához, azon belül három vállalkozás a villamosgép-, mőszergyártási ágazatba tartozott. Ezek a cégek gazdaságossági, finanszírozási problémák, illetve az éles piaci versenyhelyzet miatt kényszerültek összesen 238 fı elbocsátására. Mivel a dolgozók között meglehetısen nagy számban találhatóak szlovák állampolgárok, a hazai munkavállalók létszáma ennél lényegesen alacsonyabb volt, pontosan 100 fıt ért el. További három, ugyancsak feldolgozóipari vállalkozásnál a tevékenység teljes beszüntetése mellett döntöttek, amit finanszírozási nehézségeikkel indokoltak. Ezek között egy olyan, papíráruk elıállítását végzı munkáltató is volt, melynél 194 megváltozott munkaképességő dolgozó munkahelye szőnt meg. A fennmaradó két cég közül az egyik az energiaellátási ágazatba tartozik, ahol szervezeti átalakulás miatt ugyan 27 fı munkaviszonya megszőnt, de foglalkoztatásuk egy másik vállalkozásnál tovább folytatódott. Egy építıipari nagyvállalat által bejelentett, megyénket 24 fıvel érintı létszámleépítés a téli leállással függött össze. A év elsı három negyedévében 12 munkáltató jelzett bejelentési kötelezettség alá esı létszámleépítést, melyekben együttvéve fı, köztük 217 külföldi munkavállaló elbocsátását jelentették be. A bejelentések háromnegyede, az elbocsátásra kerülık létszámának pedig több mint a 90 %-a feldolgozóipari cégekhez kapcsolódott, melyek közül három különösen nagy létszámot érintı leépítést jelzett. A létszámleépítésre az egyik üzletág megszüntetése miatt került sor, amit gazdaságossági problémákkal indokoltak. Egy másik termelési területen azonban még ugyanarra az évre 200 fıs létszámbıvítést terveztek, amit legalább részben a feleslegessé vált dolgozók körébıl kívánnak megvalósítani. Létszámát tekintve ezt egy mőanyag termékek gyártásával foglalkozó cég 286 fıs leépítése követte, amire a rendelésállomány csökkenése miatt kényszerültek. A harmadik, 100 fı feletti leépítést végrehajtó cég egy vegyipari vállalat volt, mely termelı, kiszerelı kapacitásának Magyarországról történı kivonása miatt szüntette meg telephelyét, s mondta fel 114 fı munkaviszonyát. Az elızıek mellett további öt munkáltató, köztük egy mezıgazdasági cég is, 50 fıt meghaladó, de együttvéve kereken 300 munkavállalót sújtó létszámcsökkentést jelentett be. A mezıgazdasági vállalat esetében a privatizációval összefüggı szervezeti átalakulás, a fennmaradó feldolgozóipari cégeknél a termékeik iránti kereslet csökkenése, illetve gazdaságossági problémák miatt került sor a létszámcsökkentésre.

20 20 Az elızıekhez képest a fennmaradó négy vállalkozás által bejelentett leépítések hatása lényegesen kisebb volt, mivel összesen 59 fıt érintettek. Az elmúlt év utolsó negyedévében, illetve az idei év eltelt idıszakában benyújtott leépítési bejelentések meghatározó részénél a munkáltatók a világkereskedelemben bekövetkezett változásokat jelölték meg a létszámcsökkentés okaként. Az ebben az idıszakban bejelentést tevı 27 vállalkozás közül 15 cég (55,6 %), melyek mind feldolgozóipari tevékenységet végeztek, erre hivatkozott. Ezeknél a munkáltatóknál fıs leépítésre került sor, ami az idıszakhoz kapcsolódó összlétszám (5.705 fı) több mint 60 %-át fedte le. A legnagyobb mértékő elbocsátásra a villamos gépek és az elektronikai termékek (2.066 fı), valamint a gépjármő- és alkatrészek (954 fı) gyártásának területén került sor. A fennmaradó vállalkozások közül egy mőanyagipari cégnél belföldi rendelésállományuk visszaesése miatt 879 fıt építettek le, egy energetikai nagyvállaltnál pedig több, egymással összefüggı ok vezetett az ugyancsak jelentıs, 493 fıs létszámcsökkentéshez. Ezen kívül egy csıdbe jutott papírgyárnál szőnt meg jelentıs számú, 367 fı munkaviszonya. Az eddig nem említett 8 cégtıl az elızıeknél kisebb mértékő, együttvéve 429 fıs létszámcsökkentést jelentettek be. A év utolsó negyedévében és az idei eltelt 10 hónapjában bejelentett, csoportos létszámleépítések hazai, köztük megyénkbéli, továbbá külföldi, döntı többségében szlovák állampolgárságú munkavállalót sújtanak. Állománycsoportok szerinti besorolásukat tekintve a fizikai dolgozók az összlétszám 83,4 %-át (4.758 fı) adták, akik között legnagyobb számban, fıvel a betanított munkát végzık fordultak elı. A szakmunkások létszáma fıvel, míg a legegyszerőbb munkaköröket ellátók mindössze 86 fıvel jelentek meg. A szellemi foglalkozásúak (947 fı) többsége, 549 fı elbocsátása elıtt ügyintézıi munkakört töltött be, míg a vezetı irányító beosztásúak száma 265 fıt, az ügyviteli alkalmazottaké 133 fıt ért el. 5. A létszámleépítések megelızésének kezelése A létszámleépítések megelızésének kezelésére több forrásból álltak rendelkezésre pályázati lehetıségek, úgy, mint: A régiós decentralizált foglalkoztatási alaprész, OFA munkahely-megırzési pályázata, A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által pályázatra rendelkezésre bocsátott 10 milliárdos központi keret, TÁMOP pályázatai. A pályázatokat rendszerben kezeltük és a három nagy forrás mellett a saját decentralizált keretünket azon vállalkozások számára nyitottuk meg kizárólag KKV-k amelyek nem fértek bele az országos pályázati kiírás feltételrendszerébe. A decentralizált foglalkoztatási alaprészbıl nyújtandó támogatásra munkahelymegırzés esetében régiós szinten 177 kérelem érkezett, ebbıl Komárom-Esztergom megyébıl 53 db kérelem. Mindösszesen 101 kérelem esetében kötöttek hatósági szerzıdést 658 fı munkahelymegırzésére ,- Ft összegben, ebbıl 36-ot Komárom-Esztergom megyében, a támogatott munkáltatók esetében 221 fı munkahelymegırzésére ,- Ft összegben, elutasított kérelmek száma 17.