Tanulmánykötet - Tanulmánykötet Magyar Sportmenedzsment Társaság Magyar Sporttudományi Társaság A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció A projekt eredményei megtekinthetők a www.sportmenedzsment.hu honlapon 1
Tanulmánykötet Szerzők: Szmodis Márta, Bosnyák Edit, Cselik Bence, Protzner Anna, Trájer Emese, Tóth Miklós, Szőts Gábor, Dr. Dóczi Tamás, Dr. Gál Andrea, Sáringerné Dr. Szilárd Zsuzsanna, Dr. Géczi Gábor, Dr. Sterbenz Tamás, Gulyás Erika Projekt szakmai vezető, szerkesztő: Dr. Farkas Judit Grafikus, műszaki szerkesztő: Sütő Dávid Zsolt A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása, TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt A projektben sor kerül a sport nemzetközi - különösen európai - dimenzióinak megfelelő hazai tartalmak feltárására. Tudományos alapossággal megtörténik a szabadidős célú fizikai aktivitásban rejlő egészségfejlesztő, sportszociológiai, oktatáspolitikai, a társadalmi felelősségvállalás és kohézió erősítését szolgáló értékek magyarországi kiteljesítési lehetőségeinek azonosítása. Nemzetközi kitekintésben is bemutatásra kerül a jelenlegi és a célokat szolgáló ideális jogi/szakpolitikai eszközrendszer, humán-erőforrás és szervezeti adottságok, és a sportágazat elemzett célcsoportjaira jellemző országos felmérésekkel nyert adatok. Budapest, 2014 Magyar Sportmenedzsment Társaság Magyar Sporttudományi Társaság Elérhetőségeink: Magyar Sportmenedzsment Társaság 1123 Budapest, Alkotás utca 44. Tel: +36 (1) 487-9248 E-mail: sportmenedzsment@gmail.hu E-mail: mst@sportmendzsment.hu www.sportmenedzsment.hu Konzorciumi partnerünk elérhetőségei: Magyar Sporttudományi Társaság Magyar Sport Háza 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel: +36 (1) 460-6980 E-mail: mstt@sporttudomany.hu www.sporttudomany.hu A projekt eredményei megtekinthetők a www.sportmenedzsment.hu honlapon
Tanulmánykötet a TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása című projekt keretében végzett kutatás eredményeiről A fizikai aktivitás magyarországi dimenziói, iskoláskorúak vizsgálata Társadalmi befogadás a sportban és a sport által (szociális inklúzió) Magyar Sporttudományi Társaság Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül Jó kormányzás a sportban Magyar Sportmenedzsment Társaság
Tanulmánykötet tartalomjegyzék: Bevezető 6 A fizikai aktivitás magyarországi dimenziói, iskoláskorúak vizsgálata 9 Társadalmi befogadás a sportban és a sport által (szociális inklúzió) 77 Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül 143 Jó kormányzás a sportban 201
Tanulmánykötet - Bevezető Bevezető A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása című, a Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Sportmenedzsment Társaság konzorciuma által megvalósított TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok c. pályázati felhívás, a lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció keretében valósult meg. A projekt célja az volt, hogy olyan objektív, mérhető és aktuális eredményekkel, ösztönzőkkel szolgáljon a döntéshozók és szolgáltatók számára államháztartáson belül és kívül, amely egyrészt hivatkozhatóvá válik a stratégiaalkotási, döntéshozási folyamatokban, másrészt megerősíti a testmozgás, a fizikai aktivitás és a sport, mint jelentős nemzetgazdasági ágazat pozícióját a 2014 és 2020 közötti pénzügyi, tervezési és programozási időszakban. Igyekeztünk a fizikai aktivitás és a sport magyarországi társadalmi és jogi környezethez illeszkedő tudományos és sportmenedzsment tartalmait és eszközeit feltárni. A fejlesztéssel támogatjuk a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiában a sporttudomány, a diák- és a szabadidősport kapcsán megfogalmazott célok és beavatkozások megvalósítását, preventív jellegű válaszokat adva egy-egy célcsoportra, figyelembe véve a célcsoportba tartozók eltérő környezeti, szocio-kulturális, ill. korcsoportra jellemző adottságait, érdeklődését, valamint motivációjának lehetőségeit. A projekt jelentős eredménye azon hiánypótló elemzések, ismeretanyagok, iránymutatások, ajánlások megszületése, melyek az egészségfejlesztési célkitűzésekhez kapcsolhatók, közérthetőek, és sportszervezési szemszögből mutatják be elsősorban a sport- és a társadalomtudományok, a sportegészségügy, a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás, valamint a közigazgatás és a sportszolgáltatások területén fennálló helyzetet, kitörési pontokat. A hét kutatási tématerület összegző tanulmányai elektronikus formában elérhetők az interneten a www.sportmendzsment.hu weboldalon. Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása. Társadalmi befogadás a sportban és a sport által: hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők és nők sportja. Oktatás, képzés és képesítések a sportban és sportolói kettős karrier a köz- és felsőoktatásban. Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül. A jó kormányzás a sportban. Jó gyakorlatok a sportszervezés és sportmenedzsment területén. Innovatív és kreatív kommunikációs, média- és marketing tartalmak az egészségfejlesztést szolgáló fizikai aktivitás fokozásának szolgálatában. Az 1, 2, 4 és 5-ös témák keretében végzett tudományos kutatás eredményeit külön, ebben a tanulmánykötetben nyomtatott formában is közreadjuk, remélve, hogy jól szolgálja a téma iránt érdeklődő oktatók, kutatók, hallgatók, döntés-előkészítők és döntéshozók munkáját. Budapest, 2014. május 6
Összegző tanulmány a TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása című projekt keretében végzett kutatás eredményeiről A fizikai aktivitás magyarországi dimenziói, iskoláskorúak vizsgálata Szerzők: Dr. Szmodis Márta, Bosnyák Edit, Cselik Bence, Protzner Anna, Trájer Emese, Dr. Tóth Miklós, Dr. Szőts Gábor Magyar Sporttudományi Társaság 2014
Tanulmánykötet - A fizikai aktivitás magyarországi dimenziói, iskoláskorúak vizsgálata Tartalomjegyzék: 1. Bevezető 13 2. Vizsgált személyek, alkalmazott módszerek 16 3. Eredmények 20 3.1 Antropometria 21 3.2 Csont ultrahang 25 3.3 Vérnyomás 27 3.4 Fittségi próbák 29 3.5 Fizikai aktivitás (akcelerométer) 32 3.6 Kérdőíves felmérések 35 3.7 Sport és egészség 61 4. Megbeszélés és ajánlások 66 5. Köszönetnyilvánítás 72 6. Irodalomjegyzék 72 11
Tanulmánykötet - A fizikai aktivitás magyarországi dimenziói, iskoláskorúak vizsgálata 1. Bevezető Régi törekvés, hogy megteremtsük az egyensúlyt a természet és a társadalom (benne az egyén és az egyének összessége) között. Ahhoz, hogy egészséges társadalomról beszélhessünk, elengedhetetlen, hogy a társadalmat alkotó személyek is egészségesek legyenek. A társadalom tagjainak egészsége kihat a társadalom egészére, így az egyén és a társadalom kettőssége szoros összhangban van egymással. A társadalom tagjainak egészsége, szellemi, testi jóléte kihat a gazdaságra, hiszen az egészséges munkaerő, fejlődő gazdasághoz vezet, a fejlődő gazdaság eredményeként megteremtődhetnek azok a feltételek, melynek révén egészségesen tudunk élni, mind testben, mind lélekben. Erre az összefüggésre már 1817-ben Széchényi Ferenc is felhívta fiának figyelmét hozzá intézett intelmeiben, mely szerint: Nagyobb gonddal ápold tested épségét is, hogy az méltó lakása legyen lelkednek és könnyebben cselekedhesd a jót! Ez az intelem szinte az élete végéig elkísérte a teste épségéről gondoskodni kívánó és a fizikai aktivitással teli életet élő gróf Széchenyi Istvánt. Természetszerűleg a gazdasági-társadalmi változások az életmód sokszor kedvezőtlen alakulásával és a civilizációs betegségek növekvő gyakoriságával járnak. A mai gazdasági helyzetben, egyre gyorsuló világunkban a gazdasági versenyképesség egyik alappillére azonban az egészséges munkavállaló. A sport, a mindennapi testmozgás, vagyis a rendszeres testedzés így fontos társadalmi szerepet is betölt és nagyban hozzájárulhat a társadalmi jóléthez. A gazdaságilag fejlett országokra jellemző csökkent fizikai aktivitás, az ülő életmód, világszerte egyre fenyegetőbb népegészségügyi probléma, amely hozzájárul olyan krónikus betegségek és egészségkárosodások kialakulásához, akár súlyosbodásához, mint a kóros kövérség, a szívbetegségek, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a mozgásszervi megbetegedések, a rosszindulatú daganatok, a depresszió. Ezek a jelenségek azonban nemcsak a felnőtteket érintik, hanem a felnövekvő generációkban is egyre gyakrabban fordulnak elő. Így az egészség,- és a sporttudománnyal foglalkozó kutatók és gyakorlati szakemberek számára kiemelt feladattá vált e betegségek fizikai aktivitás segítségével való megelőzése. A fizikai és lelki fittség javítása, a rendszeres, ellenőrzött testmozgás minél korábbi beillesztése mindennapjainkba hatásos lehet az említett krónikus betegségek prevenciójában, kezelésében. Ezt ismerték fel az Amerikai Egyesült Államokban a sportorvosokat, sportszakembereket összefogó Amerikai Sportorvosi Kollégium (ACSM) vezetői is. Sok évtizedes fejlesztés, kutatómunka következményeként útjára indították az Exercise is Medicine A Mozgás Gyógyszer népegészségügyi programot, amely nagyon gyorsan szinte világmozgalommá vált. Ennek a programnak a lényege és célja, hogy az orvosok, többnyire a háziorvosok, receptre írják fel a mozgást, mivel a rendszeres sport- és egészségügyi szakember által irányított, kidolgozott elvek alapján működő testmozgás révén számos, a mozgáshiányból is fakadó betegség megelőzhető, illetve kezelhető. Ez a rendkívül pozitív gondolat az elmúlt négy évben elindult világhódító útjára és eljutott mind az öt földrészre, így Európába is. A Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT) felismerte a mozgalom társadalmi és gazdasági jelentőségét és hazánkban élére állt ennek a programnak, melynek keretében két hazai és egy nemzetközi tudományos konferenciát tartott a Magyar Tudományos Akadémia falai között, ahol egyébiránt a sport ritka vendégnek számít. 13
Tanulmánykötet - A fizikai aktivitás magyarországi dimenziói, iskoláskorúak vizsgálata A konferencia sorozat révén a szervezők és az előadók ismertették azokat a hazai és nemzetközi kutatási eredményeket, melyek egyértelműsítik, hogy a legolcsóbb, leggazdaságosabb és legegyszerűbben kivitelezhető program az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés szempontjából a lakosság rendszeres fizikai aktivitásának növelése. A konferenciasorozat anyagát foglalja össze a Magyar Sporttudományi Füzetek sorozat tagjaként A fittség mértéke mint a megbetegedések rizikóját befolyásoló tényező című szakkönyv. A fejlett országokban, így hazánkban is, évtizedek óta manapság már a fejlődő országok közül is egyre inkább jellemző a civilizációs betegségek prevalenciájának növekedése, azok egyre korábbi életkorban történő megjelenése. Az életmód tényezői között ami kimutatások szerint majd 40%-os szerepet játszik a betegségek kialakulásában, jelentős arányú a rendszeres fizikai aktivitás hiánya (Szőts (szerk), 2012). Magyarországon az Eurobarometer 2010-ben végzett felmérése szerint a lakosság 77%-a gyakorlatilag inaktívnak tekinthető, mivel havi három alkalomnál nem mozog többet. Ez rendkívül rossz arány. Míg a magyarok 53%-a soha nem végez rendszeresen testmozgást, addig ez a szám az európai átlagot tekintve csak 37% (Ács és mtsai, 2011). Globális, világméretű problémával nézünk tehát szembe, ami súlyos károkat okoz a nemzetek szintjén, veszélyezteti a családok és a közösségek jövőjét, rontja az érintett emberek életkilátását és életminőségét (WHO, 2010). Az Országos Gyermek Egészségügyi Intézet a HBSC nemzetközi kutatás keretében 2009-ben vizsgálatot végzett az 5., 7., 9. és 11. osztályos tanulók körében, a fiatalok fizikai aktivitásának és szabadidős tevékenységeinek felmérésére. A gyermekeknek csak 17,3%-a mozog eleget (szignifikánsan több fiú és fiatalabb korosztályba tartozó), 30,7%-uk keveset, és 34,5%-uk nagyon kevés fizikai aktivitást végez (az arányuk életkorral nő). A nemzetközi ajánlások alapján napi minimum egy órás mérsékelt aktivitású mozgás a magyar gyermekek kevesebb, mint 20%-a mozog eleget, ami nemzetközi összehasonlításokban közepesnek mondható. Kijelenthető, hogy három tanulóból kettő végez intenzív mozgást hetente legalább kétszer, a heti legalább két óra erőteljes mozgás a gyermekek felénél sem tapasztalható (HBSC, 2009). A probléma globális, ezért csak globális válaszokat kell és szabad adni. Számos vizsgálat hívja fel a figyelmet arra, hogy különösen veszélyeztetett helyzetben vannak már a gyermekek és a serdülők is. A mozgáshiány kiváltképp a tévé és a számítógép előtt töltött egyre növekvő idő miatt már a legfiatalabb korosztályt is veszélyezteti. A gyermek- és ifjúkorban rögzült minták döntően befolyásolják későbbi viselkedésünket, meghatározhatják további életünket. Az orvostudomány tradicionálisan az egészséget általában a betegség oldaláról közelíti meg, azzal a céllal, hogy az egészség helyreállítása megtörténjen. Ugyan a megelőzés az orvosi tevékenységnek fontos része, a modern népegészségügy eszköztárának jelentős része nem orvosi beavatkozás. A beavatkozások manapság egyrészt a fizikai környezetet, másrészt a társadalmi környezetet, illetve magukat az egyéneket célozzák meg. A környezet oldaláról való megközelítés lehetséges módja, hogy próbáljunk olyan körülményeket teremteni magunk körül, amelyek révén csökkentjük, csökkenthetjük a betegségek kialakulásának lehetőségét. A társadalmi oldal felől megközelítve a kérdést a legegyszerűbb, leggazdaságosabb módja a megelőzésnek, az egyéni viselkedést alakító társadalmi szabályok, értékek, ösztönző, illetve gátló tényezők befolyásolása. A sport, a rendszeres fizikai tevékenység célja az egészség, a fittség, az edzettség elérése és megtartása. A rendszeres fizikai aktivitás emellett erősíti a mentális jólétet, valamint a szociális kapcsolatokat, és támogatja ennek fenntartását. A jó fittségi állapot minden korosztályban javítja az élet minőségét és megfelelő alapot nyújt a mobilitáshoz és a testi-lelki függetlenséghez a mindennapi életben. 14
Tanulmánykötet - A fizikai aktivitás magyarországi dimenziói, iskoláskorúak vizsgálata A fiatal korban megszerzett tudás, később a felnőtt korban hozhatja meg gyümölcsét és jelenthet egészséges életet, megfelelő életminőséget az idős emberek számára is. A WHO ajánlása felnőttek részére minimálisan a 150 perces, mérsékelten megerőltető és 75 perces közepesen megerőltető tevékenység végzése hetente. Természetesen gyermek- és serdülőkorban ennél jóval több időt kell fordítani a rendszeres testmozgásra (legalább napi 60 perces közepes és magas intenzitású fizikai aktivitás). Ennek érdekében vezették be Magyarországon a közoktatásban 2012 szeptemberében felmenő rendszerben a mindennapos testnevelést. Hazánkban évekkel ezelőtt elindították azokat a népegészségügyi szűrőprogramokat is, melyek segítségével nemcsak megismerhetjük a résztvevők egészségügyi állapotát, hanem felmérhetjük azokat a tényezőket is, melyek ismeretében képet alkothatunk arról, hogy hol és milyen mértékben kell beavatkozni. A Magyar Sporttudományi Társaság szakemberei is csatlakoztak ezekhez a programokhoz. Első lépésként a fiatal korosztályok összetett vizsgálata indult meg egy Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002) A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása pályázati projekt keretében, kapcsolódva az MSTT Mozgás=Egészség Programjához. A pályázati projekt keretében a szakemberek 3400 tanulót mértek fel. A regionális felmérések során, a rétegzett vizsgálat szakmai szempontrendszerének érvényesítésével, a kérdésfeltevésnek megfelelő módon kiválasztott gyermekek vettek részt. A megcélzott korosztály a közoktatáson keresztül volt elérhető, így a vizsgálatok elsődleges helyszínei és együttműködő partnerei az általános és középiskolák (Budapesten, Budakeszin, Alsónémediben, Pécsett, Tatán, Sopronban, Nyíregyházán, Kecskeméten), valamint helyi és országos sportrendezvények voltak. A projekt a 7-18 év közötti gyermekek állapotának komplex felmérésére irányult, egyben lehetőséget nyújtott az esetleges kóros elváltozások kiszűrésére is. A vizsgálat interdiszciplináris jellegénél fogva, a humánbiológiai jellemzők (testi fejlettség, tápláltsági státusz, testösszetétel, testalkat) kapcsán antropometriai mérés történt. A fizikai aktivitás, életmód, táplálkozási szokások és a szociodemográfiai háttér felmérése kérdőívek segítségével valósult meg, az egészségi státusz felmérésére vérnyomásmérés és ultrahangos csont vizsgálat zajlott, a habituális fizikai aktivitás mennyiségének és intenzitásának objektív mérése akcelerométer segítségével történt, valamint az iskolákban felmért fittségi próbák eredményei is rendelkezésre álltak. A populációs gyermekvizsgálatok egyik jelentős követelményének megfelelően a vizsgálatok teljesen fájdalommentesek és non-invazívak voltak, a vizsgálatban való részvétel szülői engedéllyel, a személyiségi jogok figyelembevételével, önkéntes és reverzibilis anonimitással zajlott. További cél volt olyan jellemző nemi, életkori, regionális és/vagy szocio-ökonómiai jellegzetességek feltárása, melynek során a célcsoportok és a sport kapcsolatrendszere újszerű szempontok alapján, összetett módon, a helyi sajátosságokat messzemenően tekintetbe véve, remélhetőleg növekvő társadalmi részvétel mellett a gyakorlatban is egyre szélesebb körűvé válhat. A tanulmány az elmúlt évben az általános és középiskolások körében összetett szempontrendszer alapján végzett vizsgálatok legfontosabb eredményeit mutatja be. Bízunk benne, hogy kutatási eredményeink hozzájárulnak a szakmai alapokon nyugvó, felelősségteljes és hatékony döntések és intervenciók kialakításához. 15
Tanulmánykötet - A fizikai aktivitás magyarországi dimenziói, iskoláskorúak vizsgálata 2. Vizsgált személyek, alkalmazott módszerek A rétegzett minta kiválasztása során az életkori és nemi megoszlás mellett figyelembe vettük az ország közigazgatási egységeit (főváros, nagyrégiók), gazdaságföldrajzi viszonyait, a települések négy nagyságkategóriáját (1000-nél kisebb lélekszámú települések, ezer és tízezer lakosú, tízezer és százezer lakosú települések és százezer fő feletti városok), az iskolatípust és az eltérő szocio-ökonómiai státuszt. A vizsgálatok alanyai Budapest, Budakeszi, Alsónémedi, Tata, Kecskemét, Sopron, Pécs, Nyíregyháza általános és középiskoláiból, illetve az említett települések vonzáskörzetéből kerültek ki. A teljes mintában (N = 3402), 7 18 éves fiúk (n = 1683) és leányok (n =1697) adatai szerepelnek, a csak kérdőíveket kitöltők esetében 22 fő nem adta meg a nemét (2.1. táblázat). A vizsgálatokban való részvétel önkéntes alapon, reverzibilis anonimitással és írásbeli szülői (nagykorúak esetében a vizsgált személy írásbeli beleegyezésével) engedéllyel és előzetes tájékoztatással történt, a Helsinki Nyilatkozat vonatkozó előírásainak figyelembevételével. Az összetett vizsgálatban az adott kérdésfelvetésnek megfelelően vettek részt a gyermekek, a véletlenszerű, rétegzett mintavételi eljárásnak megfelelően. Ez alól kivételt képzett az akcelerométeres és a háromnapos táplálkozási felmérés, melyben célzott, adott iskola, adott évfolyamába (1., 4., 5., 8., 9., 12. osztály) járó tanulók közül random módszerrel kiválasztott gyermekek vettek részt, elsősorban a mindennapos testnevelés első évének hatásvizsgálata érdekében. 2.1. táblázat: A felmértek nemek és decimális életkor szerinti megoszlása (n=3402) Nem Életkor Életkor fiú leány nincs adat összesen kategóriák (év) N % N % N % N % 6,50-7,49 7 66 1,9% 80 2,3% 0 0,0% 146 4,3% 7,50-8,49 8 124 3,6% 119 3,5% 0 0,0% 243 7,1% 8,50-9,49 9 119 3,5% 120 3,5% 0 0,0% 239 7,0% 9,50-10,49 10 127 3,7% 120 3,5% 0 0,0% 247 7,3% 10,50-11,49 11 128 3,8% 125 3,7% 1 0,0% 254 7,5% 11,50-12,49 12 162 4,8% 138 4,1% 1 0,0% 301 8,8% 12,50-13,49 13 132 3,9% 181 5,3% 0 0,0% 313 9,2% 13,50-14,49 14 147 4,3% 141 4,1% 0 0,0% 288 8,5% 14,50-15,49 15 137 4,0% 145 4,3% 0 0,0% 282 8,3% 15,50-16,49 16 179 5,3% 173 5,1% 4 0,1% 356 10,5% 16,50-17,49 17 147 4,3% 136 4,0% 1 0,0% 284 8,3% 17,50-18 és 18+ 116 3,4% 113 3,3% 1 0,0% 229 6,8% nincs adat 99 2,9% 107 3,1% 14 0,4% 220 6,5% összesen 1683 49,5% 1697 49,9% 22 0,6% 3402 100,0% 16
Tanulmánykötet - A fizikai aktivitás magyarországi dimenziói, iskoláskorúak vizsgálata Antropometria Vizsgálatunkban az antropometriai méréseket a Nemzetközi Biológiai Program által megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően végeztük, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő hitelesített mérőeszközökkel (Weiner és Lourie, 1969). A testméretek pontos felvételéhez fontos a testhezálló sportruházat viselete vagy az adott testrész (has, hát, comb) időleges szabaddá tétele. Összesen 24 testméret került rögzítésre. A felmért adatok alapján becsülhető a tápláltsági állapot (Body Mass Index, BMI), és a testösszetétel is. A négykomponensű testösszetétel becsléséhez Drinkwater és Ross (1980) javaslatait használtuk, míg a kétkomponensű testösszetétel leírásához Parízková (1961) ajánlásait alkalmaztuk. Kvantitatív ultrahangos csontsűrűség mérés A sarokcsont ultrahangos vizsgálatát OSTEOSYS SONOST 3000 típusú ultrahangos csontsűrűség-mérő készülékkel végeztük el. Az elemzésekbe három paramétert vontunk be. SOS - Speed Of Sound, ultrahang terjedési sebesség (m/s): Az SOS értéke a hullámterjedés módjától és a csontszövet rugalmasságától függően változik. Az ultrahang sebességének változását a csontszövet elaszticitása erősebben befolyásolja, mint a csontdenzitás, így az adott csont anyagi minőségéről is hordoz információt. BUA - Broadband Ultrasound Attenuation, frekvenciafüggő ultrahang-gyengülés (db/mhz): A BUA a csont mikroarchitekturájáról és a csonttömegről ad információt. (Langton és mtsai, 1990; Hosszú, 2009). BQI index Bone Quantitive Index vagy QUI index Quantitative Ultrasound Index: Az SOS és a BUA ismeretében, a megfelelő képlet alkalmazásával kiszámolható az úgynevezett BQI (QUI) index, ami a csont minőségét jellemzi. A két mért paraméter (SOS és BUA) kombinálása csökkenti a megbízhatósági hiba mértékét (BQI = αsos+βbua, αβ: hőmérséklet-korrekció), amely a törési rizikóra is jó becslést adhat. Kardiovaszkuláris mutatók A vérnyomásmérés pontos technikája igen fontos az objektív eredmények eléréséhez. Fontos, hogy nyugalmi körülmények között, csendes helyen mérjük a vérnyomást, ülő helyzetben a hátat és lábakat megtámasztva, minimum egy visszaméréssel. Az alapvetően elfogadott életkori és nemi tartományok a következő percentilisekre vonatkoznak: normál értékeknek tekinthető a 90 percentilis alatti érték, magas normál értéknek számít a 90-95 percentilis közötti érték, kezdődő magas vérnyomásúnak számít a 95-99 percentilis plusz 5 Hgmm, és magas vérnyomásúnak tekintjük a 99 percentilis felett plusz 5 Hgmm vérnyomásúakat. A fentiekből következik, hogy a gyermekeknél magas vérnyomás diagnózis állítható fel, ha a szisztolés és/vagy a diasztolés vérnyomás érték eléri vagy meghaladja a 95 percentilist. Vizsgálatainkban Omron M6 Comfort (HEM-7221-E8 (V)) típusú vérnyomásmérőt használtunk cserélhető mandzsettával, melyet igazítottunk az aktuális karkörfogatra. Nyugalmi körülmények között négy mérést végeztünk, az elsőt a bal karon (ezt az első mérést nem vettük figyelembe a számolásnál), a másodikat a jobb, majd a bal és megint a bal karon. Az utolsó három mérés átlagát vettük alapul a kiértékeléshez. 17
Tanulmánykötet - A fizikai aktivitás magyarországi dimenziói, iskoláskorúak vizsgálata Motoros próbák Vizsgálatsorozatunkban az Eurofit és a Hungarofit tesztrendszerek alapján mérhető motorikus képességek közül az iskolai testnevelő tanárok által felmért alábbi próbák eredményeit gyűjtöttük össze: Az aerob fittség mérésére alkalmazott motorikus próbák: 6 perc futás (méter) 8 perc futás (méter) 2000 méter futás (perc) 12 perc futás (Cooper teszt) 20 méteres ingafutás Az általános testi erő- erő állóképesség fittség mérésére alkalmazott motorikus próbák: Helyből távolugrás (cm) Hanyatt fekvésből felülés, térd érintéssel (db) Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db) Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (db) 2 kezes mellső lökés helyből (medicin labda)(cm) 30 méter futás (másodperc) 60 méter futás (másodperc) 100 méter futás (másodperc) Az elemzésekbe az objektív összevethetőség érdekében csak a legtöbbször használt néhány próba eredményét vontuk be. A habituális fizikai aktivitás vizsgálata akcelerométerrel Ezzel a módszerrel az aktuális fizikai állapot felmérése mellett, a nemi és életkori jellegzetességek feltárásán túl, az életmóddal (sportolási szokások, táplálkozás) és a testösszetétellel is öszszefüggő jelenségeket vizsgáltuk. A vizsgálatba bevont évfolyamok kiválasztásánál fő szempont az adott tanévben bevezetett mindennapos testnevelés hatáselemzése volt. Ennek megfelelően az 1., 4., 5., 8., 9., 12. osztályba járó tanulók közül random módszerrel választottuk ki a gyermekeket. A habituális fizikai aktivitást triaxiális akcelerométer segítségével mértük. Az Actigraph GT3X+ készülék a három térirányban történő mozgások erősségét méri, valamint ezek időtartamát rögzíti. Egy ütés alatt azt a jelet értjük, amelynek a magnitudója elegendő arra, hogy a jelet az akcelerométer analógból digitálissá alakítsa. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a napi aktivitást pontosan felmérjük, és ezáltal kategóriákba soroljuk. 18
Tanulmánykötet - A fizikai aktivitás magyarországi dimenziói, iskoláskorúak vizsgálata Az aktivitásmérőt a vizsgálati személyek 5 napig, 24 órán át viselték, a mérésbe egy hétvégi napot is bevontunk. Alanyaink a tartós vízben tartózkodást (tisztálkodás, úszás) kivéve állandóan viselték a szenzort. A kiértékelésnél a reggel 6 és este 8 óra közötti időintervallumot vettük figyelembe. Az Actigraph GT3X+ adatainak elemzése során 5 epoch (mintavételi sűrűség, 5 másodpercenkénti egységben) időket állítottunk be. Azt az időt, amikor a készülék nem volt a vizsgált személyen, kizártuk. Az értékelés során öt aktivitási szintet különböztettünk meg: inaktivitásnak (sedentary) a <149 ütés/perc, könnyű (light) aktivitásnak a 150-499 ütés/perc közötti, közepesnek (moderate) a 500-3999 ütés/perc közötti, intenzívnek (vigorous) a 4000-7599 ütés/perc közötti nagyon intenzív (very vigorous) aktivitásnak a >7600- ütés/perc közötti érték számított. Az MVPA kifejezés a Moderate to Vigourous Physical Activity, azaz a közepesen intenzív, intenzív és nagyon intenzív zónák összességét fejezi ki (Freedson et al, 2005). Kérdőíves felmérések Az anonimitást és az összevethetőséget egyaránt szolgáló kód feltüntetésével, és az életkortól függően, a gyermekek a szüleik segítségével töltötték ki a döntően zárt kérdéseket tartalmazó kérdőíveket. A Szocio-demográfiai kérdőív a szocio-ökonómiai helyzet felmérésére vonatkozott. A sportolási szokásokat, a szabadidő eltöltését és a közérzet, egészségkép felmérését a Fizikai aktivitási kérdőív segítségével végeztük (HBSC, Currie et al., 2004, 2012). A táplálkozási szokásokat és az élelmiszerek fogyasztási gyakoriságát (Food Frequency Questionnaire hazai adaptációja), a diétázást, valamint az alkohol és a cigaretta fogyasztását vizsgáló Táplálkozási kérdőív alapján vizsgáltuk. Az összetett vizsgálat adatainak rögzítése és feldolgozása Microsoft Excel táblázatkezelő programmal történt. Az adatok elsődleges feldolgozását követően, amennyiben szükséges volt, élve a reverzibilis anonimitás lehetőségével, egyéni értékelést adtunk, és az eredményekkel összhangban a jövőre nézve javaslatot tettünk. Ha az iskola igényelte, általános tájékoztatót és ajánlást is adtunk az adott intézménybe járó tanulók általunk felmért adatairól és az eredményekről. 19
Tanulmánykötet - A fizikai aktivitás magyarországi dimenziói, iskoláskorúak vizsgálata Statisztikai elemzések A statisztikai elemzéshez az IBM SPSS Statistics Version 20, Statistica 11, valamint a Microsoft Excel 2010 szoftvereket használtunk. A minta normális eloszlását One-Sample Kolmogorov-Smirnov Teszt alapján vizsgáltuk meg. A paraméteres változók esetén kétmintás t-próbát, Pearson-féle lineáris korreláció-analízist és variancia-analízist (F-teszt, Tukey-féle Post-Hoc teszt), a nem paraméteres változóknál Mann- Whitney U-tesztet, Khi 2 -próbát, Kruskall-Wallis tesztet, Spearman-féle korreláció-analízist alkalmaztunk. A szignifikancia szint p < 0,05 volt. 3. Eredmények 3.1 Az antropometriai vizsgálatok főbb eredményei A gyermekek antropometriai vizsgálatából az alap testméretek életkori és nemi variációin kívül, az egészséggel és az életmóddal, azon belül is a rendszeres fizikai aktivitással közvetlen módon összefüggő eredményeket mutatjuk be. A testmagasság és a testtömeg a fiatalabbaknál korcsoportonként szignifikánsan különbözött, a leányoknál, a növekedés lassulásával, 14 éves kortól, a fiúknál 16 éves kortól az átlagok nem tértek el. A leányok átlaga 12 éves korban, a korábbi érés következtében szignifikánsan nagyobb volt, 14 éves kortól szignifikánsan magasabbak és nehezebbek voltak a fiúk (3.1.1.-3.1.2. ábra). 3.1.1. ábra: A testmagasság nemenként és életkoronként (átlag és szórás) A fiúknál a 7-13 évesek testtömeg-index átlaga szignifikánsan alacsonyabb volt, mint idősebb társaiké, leányoknál a korcsoportonkénti átlagok 14 éves korig szignifikánsan eltértek, a 17 éveseké szignifikánsan meghaladta a szomszédos korcsoportokét. Ez a megállapítás valószínűleg azonban csak erre a mintára jellemző. A nemek közti különbség a 18 évesek kivételével nem volt jelentős (3.1.3. ábra). 20
Tanulmánykötet - A fizikai aktivitás magyarországi dimenziói, iskoláskorúak vizsgálata 3.1.2. ábra: A testtömeg nemenként és életkoronként (átlag és szórás) 3.1.3. ábra: A testtömeg-index nemenként és életkoronként (átlag és szórás) A relatív zsírtömeg átlagai szignifikánsan eltértek a két nemben, kivéve 8, 10-11 éves korban a leányok átlagai nem haladták meg a fiúkét. A testzsír százalék a leányok esetében az életkorral párhuzamosan nőtt, azonban a legidősebbeknél feltehetően az ebben az életkorban jellemző testsúly-kontroll miatt szignifikánsan kisebb volt. A fiúk esetében a szomszédos korcsoport-átlagok nem különböztek, a nemre jellemző relatív (és abszolút) zsírvesztés ebben a mintában is igazolható volt (3.1.4. ábra). 21