Emberi Erőforrások Minisztere KLIK Koordinációs, Jogi és Személyügyi Főosztály 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46. Azonosító szám: 2016-07-11 Intézményvezetői pályázat Budatétényi Kozmutza Flóra Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Magyar Gabriella magyar.kozmutza@gmail.com 2016
Alulírott - Magyar Gabriella gyógypedagógus, oligofrénpedagógiapszichopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, okleveles informatikatanár, közoktatási vezető - megpályázom az Emberi Erőforrások Minisztere által, a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. alapján meghirdetett, az Oktatási és Kulturális Közlönyben, valamint a https://kozigallas.gov.hu/pages/jobviewer.aspx?id=ravf4t1bb7 weboldalon közzétett 2016-07-11 azonosító számú Budatétényi Kozmutza Flóra Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Intézményvezető (magasabb vezető) beosztását. Pályázatom benyújtásakor rendelkezem az álláspályázati felhívásban rögzített feltételekkel: befejezett, főiskolai szintű gyógypedagógus (okl.sz.: 249/1997 - BGGYTKF) és egyetemi szintű informatikatanári (okl.sz.: 24/2007 ELTE-IK) tanulmányokkal, pedagógus szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel (okl.sz.: 10803 BMGE-GTK), 17 év 8 hónapos pedagógus szakmai gyakorlattal, 6 év 8 hónapos magasabb vezetői gyakorlattal valamint érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal. Budapest, 2016. május 6-án Magyar Gabriella
A pályázat tartalma: 1. Bevezető motivációm... 4 2. Helyzetelemzés... 6 2.1 A főváros gyógypedagógiai intézményrendszerének vázlatos elemzése... 7 2.2 A XXII. kerület köznevelési intézményeinek működésének vázlatos elemzése az SNI gyermekek, tanulók ellátása szempontjából... 8 2.3 A Budatétényi Kozmutza Flóra Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény működésének elemzése... 10 2.4 Külső és belső partnerek elvárásai, elégedettsége... 18 2.4.1 Fenntartó elvárásai... 18 2.4.2 Működtető elvárásai... 18 2.4.3 Tanulók, szülők elvárásai... 18 2.4.4 Integráló intézmények elvárásai... 18 2.4.5 Munkatársak elvárásai... 18 2.4.6 SWOT analízis... 19 3. Jövőkép és célmeghatározás... 20 3.1 Rövidtávon megoldandó feladatok... 20 3.2 Középtávon megoldható feladatok... 21 3.3 Hosszú távú feladatok... 21 4. Vezetői program... 22 4.1 Az intézményi pedagógiai folyamatok stratégiai irányítása... 22 4.2 A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása... 23 4.3 Vezetői kompetenciáim fejlesztése... 24 4.4 Munkatársaim stratégiai vezetése és operatív irányítása... 26 4.5 Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása... 26 5. Zárszó összegzés... 28 6. Mellékletek... 29 6.1 Nyilatkozat a pályázati anyag sokszorosításáról... 29 6.2 Nyilatkozat a személyes adatok pályázattal összefüggő kezeléséről... 30 6.3 Önéletrajz... 31 6.4 Diplomamásolat (Gyógypedagógiai tanár)... 34 6.5 Diplomamásolat (Informatikatanár)... 35 6.6 Diplomamásolat (Pedagógus szakvizsga, közoktatási vezető)... 36 6.7 Munkáltatói igazolás a pedagógiai szakmai gyakorlatról... 37 6.8 Hatósági erkölcsi bizonyítvány... 38 3 / 38
1. Bevezető motivációm Több mint húsz éve, 1992 óta foglalkozom sajátos nevelési igényű gyerekekkel. Kezdetben gyermekfelügyelőként dolgoztam szülőfalumban, Iregszemcsén, majd főiskolai tanulmányaim megkezdésével képesítés nélküli nevelőtanárként az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulókat oktató-nevelő általános iskolában (akkori rövidítése: EÁI) és a hozzátartozó diákotthonban. Családi körülmények változása miatt kerültem Budapest XXII. kerületébe 1997-ben és helyezkedtem el 1998-ban - a GYES lejártával - a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Logopédiai Szakszolgálathoz. Azóta itt élek és itt dolgozom. A kerület otthonom lett, itt nőtt fel a fiam, itt járt bölcsődébe, óvodába, általános iskolába. Én pedig itt Járai Attila igazgató úr keze alatt váltam végképp gyógypedagógussá. Sok területen kipróbálhattam magam, mindig vállaltam plusz feladatokat is, az intézményi adminisztráció-, minőségirányítás- és egyéb területeken is. Továbbképzéseim, tanulmányaim is fokozatosan az intézményvezetés felé tereltek. Informatikai tanulmányaim nemcsak az elektronikus adatszolgáltatásban elvégzendő feladatok kapcsán jelentettek kézzel fogható előnyt, gondolkodásmódomat is nagymértékben formálták. A programozás módszertan hozzásegített ahhoz, hogy még tudatosabban tervezzek. Bármilyen folyamat tervezése, kivitelezése analógiát mutat a programírással. Ez nem véletlen, hiszen a programozás a való világ modellezéséről szól. Ezek a felismerések és párhuzamok sokat segítenek vezetői munkámban. Az egyensúly megteremtése végett olyan képzéseken is részt vettem, ahol a holisztikus szemlélet, az indirekt irányítás, a pedagógus segítő-, facillitátor-, és nem az irányító szerepe hangsúlyos. 2009-es intézményvezető-váltáskor szinte magától értetődött, hogy intézményvezető-helyettes lettem. Majd az eredménytelenül zárult intézményvezetői pályáztatás után megbízott intézményvezető 2014. augusztusától. A szakmai fejlődésem érdekében kezdtem el az ELTE BGGYK-n a logopédiai szakirányt. A komplex sérülés specifikus ellátás nélkülözhetetlen része a beszéd-, nyelvi- és kommunikációs zavarok kezelése, hiszen minden fogyatékosságnál, zavarnál is másodlagos sérülésként megjelenhetnek. 4 / 38
Az út így visszanézve - elég egyenes volt idáig. A döntés, hogy megpályázom a Budatétényi Kozmutza Flóra Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény intézményvezető beosztását, teljesen természetes, szükségszerű lépés. Ebben az intézményben nőttem fel pedagógussá, váltam vezetőjévé ennek a tantestületnek. Itt szocializálódtam kollégáim révén, akik elfogadtak, és segítették munkámat. Úgy gondolom továbbra is szeretném ezt a tevékenységet folytatni, összefogni szakmai munkájukat, képviselni őket, inspirálni, irányítani, ezt az intézményt vezetni. Hiszem, hogy a nevelőtestülettel és Luteránné Kollár Adrien intézményvezetőhelyettessel amennyiben a továbbiakban is vállalja ezt - képes leszek az előttünk álló kihívásoknak megfelelni. Az elmúlt két év megbízott intézményvezetői tapasztalata is ezt igazolja. Ez ad motivációt a folytatásra. 5 / 38
2. Helyzetelemzés Budapest egyik peremkerületében működő gyógypedagógiai intézményként sajátos helyzetben vagyunk. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók ellátására létesült intézményünk, valamint 2008-ban ennek bázisán létrehozott integrációt támogató, segítő, funkciót ellátó EGYMI - melynek 2010-től 2013-ig a Nevelési Tanácsadó is intézményegységként része volt - a kerületi sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók nevelését-oktatását, gyógypedagógiai megsegítését hivatott ellátni a gyermek szükségleteinek, állapotának leginkább megfelelő formában. Az integrált nevelés-oktatás terjedése, valamint a szakértői bizottságok diagnosztikai gyakorlatának változása, finomodása révén a mi gyógypedagógiai iskoláink változáson mentek át. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számának csökkenésével nyitottabbá váltak egyéb fogyatékossági típusok, fejlődési zavarok irányába. Ez a fajta nyitás előbb-utóbb hozza maga után a specializálódás szükségességét. Ezek a spontán elindult folyamatok a gyógypedagógiai ellátórendszer fővárosi szintű összehangolását igénylik. 2016. januárjától a Fővárosi Tankerülethez tartozunk, így ez könnyebben valósulhat meg a jövőben. Történelmünk és tevékenységünk, mindennapi életünk továbbra is a XXII. kerülethez köt minket. Ezért vázolom egyrészt a fővárosi helyzetet, majd a XXII. kerületi köznevelésen belül a gyógypedagógia, az SNI ellátás helyzetét, s mindezek tükrében intézményünk helyét, helyzetét, feladatait. Az elemzéshez az adatok javarészt a budapesti Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervéből (2013-2018.) 1 valamint a KSH Statisztikai tükör 2015/31 (Oktatási adatok 2014/2015) 2 származnak. 1 http://dload.oktatas.educatio.hu/megyei_fejlesztesi_tervek/budapest_megyei_fejlesztesi_terv_2013.pdf utolsó letöltés: 2016. április 26. 2 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1415.pdf utolsó letöltés: 2016. április 28. 6 / 38
2.1 A főváros gyógypedagógiai intézményrendszerének vázlatos elemzése A sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Magyarországon folyamatos növekszik. A 2014/2015-ös tanévben 1,6%-kal lett magasabb, számuk, mint a megelőző tanévben. A 748,5 ezer főből 52,5 ezer fő (7,0%). Az többségi iskolákban együttnevelt SNI tanulók száma 2,8%-kal nőtt, ezzel arányuk az összes SNI tanulón belül 67%- ról 68%-ra nőtt. Ez az átlag régiónként nagy eltéréseket mutat: míg Dél-Alföldön (78%) az országos átlagot 10 százalékponttal meghaladja, addig Közép-Magyarországon ez az arány 57%. Ez nem azt jelenti, hogy együttnevelés ennyivel fejlettebb a Dél-Alföldön, itt a legmagasabb (11%) az SNI tanulók aránya és a különnevelő intézményrendszer ezt a növekedést valószínűleg képtelen volt befogadni, így az integráció lehet, hogy sok esetben csak kényszermegoldás. A Közép-Magyarországi régió magasabb különnevelési arányát emeli a sok országos és térségi beiskolázású specializált gyógypedagógiai intézmény is. 2014/2015-ös tanévben óvodás SNI gyermekek száma % növekedést mutat (4,5%) Ez jelzi, hogy egyrészt a problémaazonosítás és a differenciáldiagnosztika korábban történik, másrészt, hogy további növekedés várható. Az óvodás korú SNI gyermekek többsége (81%) integrált nevelésben részesül. A középfokú oktatásban az SNI-tanulók száma és aránya a szakiskolák esetében a legmagasabb (14,6%), mert a speciális szakiskolákban kizárólag a sajátos nevelési igényük miatt a többi tanulóval együtt haladásra képteleneket oktatják. Ebből adódóan az integráltan oktatott SNI-tanulók aránya a szakiskolákban a legalacsonyabb (48%). Ezzel szemben a középiskolákban oktatott 7100 SNI-tanuló 97%-a integráltan tanul. A fővárosban 2012-ben 10 262 sajátos nevelési igényű tanuló/ gyermek tanult. Ennek kb. fele integrált és fele pedig szegregált formában. A gyógypedagógiai nevelésioktatási intézmények fogyatékossági típusonként jöttek létre. Egy-egy fogyatékossági típusra specializálódva látják el az SNI tanulókat. Az volt a kiindulási pont, hogy a hasonló problémákkal küzdő gyermekek a számukra előnyösebb, speciális feltételek biztosítása mellett fejlődnek a legjobban. Ma már az igények változásával, az integráció térhódításával ez kicsit átalakult. 7 / 38
Budapest 23 kerületében 39 gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény működik. Ebből 32 a KLIK fenntartásában. 4 kerületben nincs gyógypedagógiai intézmény 9 kerületben több is. 10 kerület a XXII. kerülethez hasonlóan 1-1 intézményt működtet, melyek régen kisegítő iskolák voltak. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók ellátása kerületi önkormányzati feladat volt. Ezek az iskolák már nem tisztán ilyen profilúak, sőt néhány intézményben a tanulásban akadályozott tanulók kerültek kisebbségbe. A tanulók száma enyhe növekedést mutatott 2008 óta. Ebben a tanévben tetőzött, mostantól lassú csökkenés várható. Ezzel együtt a sajátos nevelési igényű tanulók száma várhatóan nem fog csökkeni, sőt továbbra is lassú növekedést mutat százalékos arányban. A fogyatékossági típus szerinti összetétel azonban változik. Az enyhe értelmi fogyatékosok száma csökkenő tendenciát mutat, az autizmus spektrumzavarral és egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók száma pedig folyamatosan növekszik. Ezekhez a fogyatékossági típusokhoz nem alakultak ki intézmények, a már meglevő intézményrendszernek kell megoldani az ellátásukat. A fordított integráció mellett egyre több intézmény specializálódott. Az intézmények 65%-os kihasználtsággal működnek, van kapacitás a tanulók ellátására. Mivel az ellátás kapcsán nem kerületekben kell gondolkodni, a szakmai szempontok figyelembevételével a Budapest egész területén működő intézményrendszer ismeretében lenne biztosítható racionálisan, szem előtt tartva, hogy ez nem jelenthet aránytalan terhet sem a tanuló, sem a szülő számára. Ebben könnyebbséget jelenthet, hogy valamennyi gyógypedagógiai intézmény egy tankerülethez tartozik. 2.2 A XXII. kerület köznevelési intézményeinek működésének vázlatos elemzése az SNI gyermekek, tanulók ellátása szempontjából A XXII. kerületben az óvodás tanulók mintegy 80%-át az önkormányzati fenntartású XXII. Kerületi Egyesített Óvoda látja el 14 tagóvodában, 15 telephelyen. Ez mintegy 1500 gyermeket jelent. A maradék 20% gyermek egyházi és magánfenntartású intézményekben nevelkedik. SNI gyermekek száma 33 (2015-ös adat). Egy tagóvodában van gyógypedagógus, ott nem mi látjuk el a gyermekeket, a többi tagóvoda SNI ellátását az EGYMI biztosítja (20 gyermek). 8 / 38
Az általános iskolai tanulók tíz KLIK- és egy egyházi fenntartású iskolában tanulnak. A tanulók 88%-a jár KLIK fenntartású intézménybe. Az SNI tanulók száma 93 (2012-es adat), ami 3,12%-os arány. Az egyházi iskolában még ennél is alacsonyabb (2,02%). Ez igen alacsony a magyarországi átlaghoz képest (7%), azonban elég nagy szóródást mutat iskolánként (0-9% között). A kérdés, hogy mi az oka ennek a rendkívül alacsony aránynak? Vajon más kerületekbe járnak az SNI tanulóink, vagy nem kerülnek diagnosztizálásra, vagy egyéb oka van? A középfokú oktatásban 1300 (2012-es adat) tanuló vesz részt a kerületben, a két KLIK fenntartású gimnáziumban és a szintén állami fenntartású borászati szakközépiskolában 1% alatti az SNI tanulók aránya. Bár az SNI gyermekek, tanulók ellátásának folyamatos fejlesztésére törekszik a köznevelési rendszer valamennyi résztvevője, vannak fehér foltok az ellátásban, amire szeretném ráirányítani a figyelmet: A 9 általános iskola szakmai alapdokumentumába és az egyesített óvoda alapító okiratába belekerültek 2008-ban azok a fogyatékossági típusok, melyeket az intézmény ellát. Itt igazából csak a mozgásszervi fogyatékosságnál volt kitétel az akadálymentesítés. Értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos és egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekeket, tanulókat az összes intézmény ellát. Az érzékszervi fogyatékosok számára is csaknem az összes intézmény nyitott. Autizmus spektrumzavarral csak egy iskola fogad tanulókat (előreláthatólag szeptemberig), tagóvoda egy sem. Szükség lenne egyre növekvő számuk miatt ellátást biztosítani. Óvodás korban a súlyosabban érintett gyermekek szülei kénytelenek az alapítványi óvodába íratni a gyermeküket, vagy távolabbi kerületekbe hordani, ami aránytalanul nagy terhet jelent, az amúgy is nagy súlyokat cipelő családnak. Az enyhébb eseteket esetleg szülői nyomásra, más diagnózissal fogadja (pl: beszédfogyatékosság) az óvoda, de így nem kap sérülés-specifikus fejlesztést. 9 / 38
A szegregált gyógypedagógiai óvoda is hiányzik a kerület köznevelési palettájáról. A Tündérkert Tagóvoda fogad SNI tanulókat, de nem a halmozottan sérült gyermekeket. Olyan gyermekekről beszélünk, akik nem fejlesztő nevelésre, hanem óvodai ellátásra jogosultak és 3 éves koruktól kötelezően órákat kell, jellemzően autóval utaztatni, hogy megfelelő ellátásban részesülhessenek. Az iskolai ellátás területén is szükség van az ép értelmű autisták szegregált ellátására, melyet fokozatos integráció követne. Az autista tanulókat nem lehet 25-30 fős osztályközösségekbe integrálni. Autizmus specifikus módszerek segítségével alkalmassá kell őket tenni arra, hogy a neurotipikus világba be tudjanak illeszkedni. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók alapvetően három csoportba sorolhatók: súlyos tanulási zavar, súlyos magatartási zavar, súlyos aktivitás- és figyelemzavar. Az utóbbi két csoportba tartozó tanulók okozzák a legnagyobb problémát az integrációban. Valóban nagyon nehéz 25-30 fős csoportba egy, esetleg két-három ilyen tanulót beilleszteni, teljesen tönkre tehetik a csoport életét. Gyógypedagógiai segítségre van szükségük, ezt lehet szegregált formában, de megoldást jelenthet egy-egy csoport létrehozása, ami 8-13 fős a többségi iskolákban. A beszédfogyatékos tanulók is egyre többen vannak, nagyon fontos lenne az intenzív segítség kisiskolás korban, hiszen az iskola a verbális tanulást preferálja, ebben nagyon-nagy hátrányt szenvednek és ez később már nem behozható. Jó lenne logopédiai osztályt indítani, szintén kis létszámmal (8-13 tanulóval). 2.3 A Budatétényi Kozmutza Flóra Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény működésének elemzése A XXII. kerületben 1946-ban indult az első gyógypedagógiai osztály a Szent István téri Általános Iskolában. Az ezt követő években több kerületi iskolában is működtek ilyen osztályok, végül a Budatétényi Általános Iskolához került ez a feladat, majd 1976-ban új, erre a célra tervezett épületet kapott itt Budatétényben. A nyolc osztályos általános iskolában egy előkészítő osztály és egy középsúlyos értelmi fogyatékosok számára létesített osztály működött, ezen kívül a kerületi iskolákban és óvodákban biztosította az intézmény a 10 / 38
logopédiai ellátást. 1994-ben az intézmény előkészítő szakiskolával bővült, 1996-tól Kozmutza Flóra Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Logopédiai Szakszolgálat néven működött. 2008-ban Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény lett és már utazó pedagógiai hálózatot is működtetett, illetve gyógytestnevelési ellátást biztosított. Ebben az időben már megkezdődött az integráció a kerület oktatási-nevelési intézményeiben. 2010- ben a kerületi Nevelési Tanácsadó is az intézménybe integrálódott. 2013 januárjában fenntartóváltás történt. 2013. január 1-jétől a fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett, a működtető Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület Önkormányzata maradt. 2013 szeptemberétől a szakszolgálati feladatok a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálathoz kerültek és az előkészítő szakiskolai képzés is kimenő rendszerben megszűnésre került. Ezzel az intézmény feladatai jelentősen csökkentek, viszont más feladatokkal bővültünk: megkezdtük a speciális szakiskolai képzésünket és a fejlesztő nevelést-oktatást is. Az iskolaépületet a kisegítő iskola számára tervezték, vagyis az osztálytermek kicsik, maximum 12-15 fő befogadására alkalmasak. A szinteltolásos épületben: 10 tanterem, 1 technika terem, 1 tornaterem, 1 tornaszoba, 5 fejlesztő szoba, 1 orvosi-logopédiai szoba, 1 számítástechnika terem, 1 tankonyha van. Ezen kívül könyvtár, melegítő konyha, étkező, irodák, tanári szoba, öltözők, karbantartó műhely és a mosdók, mellékhelyiségek, szertárak és pince-raktár állnak rendelkezésre. Az épület 2011 óta akadálymentesített. A volt gondnoki lakásban 1 mozgásfejlesztő szobát, egy pszichológusi szobát és egy nagyobbak számára alkalmas fejlesztő helyiséget alakítottunk ki. Ezek sajnos nem akadálymentesek. Az épület mára kissé elavult. A lapos tető folyamatosan beázik. A fűtés- és energetikai korszerűsítésből 2015 őszén a kazáncsere megvalósult, az iskolaudvaron a földben futó távhővezeték cseréje azonban nem. A homlokzati szigetelés és nyílászáró csere is még várat magára. Az éves felújítások eredményeit igyekszünk megőrizni, barátságossá, otthonossá varázsolni a termeket, a közösségi tereket. Az intézményben az általános iskola 8 évfolyamon egy-egy osztállyal működik. A speciális szakiskola felmenő rendszerben indult el 2014-ben. Jelenleg 9E és 9. osztállyal rendelkezünk és 1+2 évfolyamos OKJ-s számítógépes adatrögzítő részszakképesítést oktatunk. A fejlesztő iskolai nevelés-oktatás keretében 5 tanulót látunk el a szomszédos 11 / 38
Reménysugár Habilitációs Intézetben. Emellett utazó gyógypedagógusi hálózatot működtetünk. Az intézményvezető munkáját egy intézményvezető helyettes segíti közvetlenül. Intézményegység-vezetőink nincsenek, hat munkaközösség-vezető alkotja még az intézmény tágabb vezetését, a döntés előkészítésben és a szakmai tevékenység koordinálásában segítenek. A Közalkalmazotti Tanács, az Intézményi Tanács, az Iskolaszék és a Diákönkormányzat a jogszabályoknak megfelelően működik az intézményben. A személyi feltételek folyamatosan változnak, a köznevelésben végbemenő változások igen nagy hatással voltak a gyógypedagógusokra. A vidéki szakszolgálatok megalakulásával jelentős munkaerő elszívás volt tapasztalható a kerületben. Sokan választották a magánszférát, valamint általános iskolákban a fejlesztő pedagógusi munkakört is. A gyógypedagógus hiány általában elmondható, ám egyes szakoknál (logopédia, szomatopedagógia) kiemelkedően magas. Emiatt sajnos évközben is könnyedén talál munkát, aki el szeretne menni, viszont nagyon nehéz ilyenkor, kellő szakmai tapasztalattal rendelkező, megfelelően képzett, megbízható, elkötelezett szakembert találni. Ezért sajnos minden évben év végére egyre több álláshely lesz betöltetlen, túlmunkát kell elrendelni, mert máshogy nem megoldható a feladatok ellátása. Jelenleg a tantárgyfelosztás szerinti pedagógus szakmai álláshelyek száma 40,75 ebből jelenleg betöltetlen 6 álláshely. Kettő utazó gyógypedagógusi, egy a fejlesztő iskolai nevelésben, egy a szakiskolában és kettő az általános iskolában. Ezeket a feladatokat megbízási- vállalkozói szerződéssel, és túlmunka elrendelésével tudjuk részben ellátni. Tartósan távol levő kollégák száma 4 fő. Mindegyikük helyére sikerült helyettes pedagógust alkalmazni. A nevelőtestület átlagéletkora 45 év, ez két éve nem változott, mert akkor 43 volt, vagyis nem történt az elmúlt években előrelépés a fiatalításban. Itt számításon kívül hagytam a tartósan távollevő kollégák helyettesítésére alkalmazott dolgozókat, ha őket is számolnám, majdnem egy évvel magasabb lenne az átlagéletkor. Ebben a kerületi átlagnál rosszabbul állunk, kollégáink legnagyobb csoportját a 45-49 évesek képzik (9 fő, 25%) és csak 1 harminc év alatti kollégánk van (ld.: 1. sz. ábra). Örömmel mondhatom azonban, hogy a fiatalok viszont lelkesek, megtalálták helyüket a nevelőtestületben, elfogadják a tapasztaltabb kollégák segítségét szakmai fejlődésük érdekében. 12 / 38
Pedagógusok életkor szerinti megoszlása 2016. 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 9 5 5 5 4 3 3 1 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 1. számú ábra A pedagógiai munkát segíti 6,5 álláshelyen 7 fő gyógypedagógiai asszisztens, és egy iskolatitkár. A NOKS dolgozók felsőfokú gyógypedagógiai asszisztensi képesítéssel rendelkeznek. A pedagógusok 82%-a gyógypedagógus, közülük négyen rendelkeznek tanítói-, ketten szociálpedagógusi-, hárman pedig egyéb tanári végzettséggel is. Hatan egyetemet végeztek, tízen szakvizsgáztak. A szakmai megújító képzéseken, továbbképzéseken a beiskolázási terv szerint vesznek részt a kollégák. Hárman gyógypedagógia alapszakot végeznek, ketten további gyógypedagógiai szakirányt. Ezek többségében önerőből valósulnak meg. Kollégáim igyekeznek az ingyenes képzési lehetőségeket a 120 pont eléréséhez igénybe venni. Az önerőből vállalt képzések a kollégák érdeklődésének megfelelő témában történnek. Így ezek nem feltétlenül esnek egybe az intézményi szükségletekkel. Összességében elmondható, hogy jól képzett, nyitott, kreatív nevelőtestülete van az intézménynek. Az intézményünkben működő iskola gyógypedagógiai tanterv szerint nevel-oktat sajátos nevelési igényű tanulókat. Kizárólag a megyei szakértői bizottságok szakvéleménye 13 / 38
alapján kerülnek hozzánk. Tanulólétszámunk a 2000-es évek elejétől folyamatosan csökkent, részint a demográfiai tényezőknek, részint az integráció spontán beindulásának köszönhetően (ld.: 2. sz. ábra). A grafikonról megfigyelhető azonban, hogy a 2008/2009 tanév környékétől stabilizálódik a létszám. Ez egybeesik az utazó gyógypedagógiai hálózat elindulásával. Az évek között vannak ingadozások, de 85-90 fő közötti a tanulólétszámunk az utóbbi 8 évben. 140 120 100 80 60 40 20 0 Tanulólétszám alakulása a gyógypedagógiai iskolában 2. számú ábra Tanulóink 24%-a vidékről jár be, jellemzően Érdről, Diósdról, de van a Fejér megyei Tordasról is két tanulónk. 12 tanulónk hátrányos helyzetű (13 %-a). Ebből halmozottan hátrányos helyzetű 6 tanuló (mind az hatan átmeneti elhelyezésben részesülnek, ketten gyermekotthonban, négyen nevelőszülőnél). Magántanulók száma 5 fő szakértői bizottsági javaslatra, így heti 10 órában foglalkozunk velük egyenként. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben tanulóink 30%-a részesül. Tanulóink 27%-a veszélyeztetett egy vagy (általában inkább) több tényező miatt. A gyermekvédelmi feladatokat egy olyan szociálpedagógusi végzettségű napközis nevelői státuszban foglalkoztatott kolléganő látja el, aki nagy tapasztalatokkal rendelkezik, így nagyban segíti az intézményvezető ilyen irányú munkáját. 14 / 38
A tanulók fogyatékosság szerinti összetétele az elmúlt két évben nem sokat változott, a megkezdődött tendenciák tovább folytatódnak. A szakmai alapdokumentum változása miatt megjelentek a súlyosan, halmozottan sérült tanulók. Tovább nőtt az autista tanulók aránya (15%) és csökken a középsúlyos értelmi fogyatékosoké (7,5%). De továbbra is az enyhe értelmi fogyatékos tanulók vannak többségben (59%). Az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók száma nem emelkedett, de sok az érdeklődő ebben az irányban. Tanulók fogyatékosság szerinti összetétele Súlyos, halmozottan fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos 6 7 Autizmus spektrumzavarral küzdő 14 Halmozottan fogyatékos Érzékszervi fogyatékos 1 2 Egyéb pszichés fejlődési zavar Enyhe értelmi fogyatékos 8 0 10 20 30 40 50 60 54 3. számú ábra A habilitációs-, rehabilitációs foglalkozások a lehetőségekhez képest a szakértői javaslatban foglaltaknak megfelelően kerültek megszervezésre. Öt kolléga 2-16, összesen heti 70 órában biztosította ezt. A foglalkozások nagy része komplex gyógypedagógiai fejlesztés, de alapozó terápiában, szurdo- és tiflopedagógiai terápiában, mozgásfejlesztésben is részesülnek az arra rászoruló tanulóink. Sikerült az elmúlt két évben belső logopédust és pszichológust is alkalmazni. A szabadidős foglalkozások, sportkörök és szakkörök a szakiskolai tanulókkal közösen kerülnek megszervezésre a tanulók érdeklődésének és a kollégák kapacitásának megfelelően. A speciális szakiskolai képzést 2016 nyarán a vegyes profilú intézményekben is a Nemzetgazdasági Minisztérium veszi át 3, erre a változásra felkészültünk, a technikai 3 A 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet 3. melléklete 15 / 38
megvalósítás és a jövőbeni működés részletei még nem tisztázottak, de remélem, időben megkapjuk az információkat. Az utazó gyógypedagógiai hálózat 2008 szeptemberétől látja el a kerületi köznevelési intézményekben nevelkedő, tanuló gyermekeket, tanulókat. Az első évek után elindult gyors növekedés, stagnálni, sőt csökkenni látszik (ld.: 4. sz. ábra). Ennek okainak feltárása csak hosszabbtávú tanulmányozással deríthető fel. Integráltan nevelt gyermekek, tanulók 160 146 140 120 112 125 130 100 80 60 52 59 77 40 20 0 28 2008 2009 2011 2012 2013 2014 2015 2016 4. számú ábra A fogyatékosság szerint a legtöbb SNI tanuló, gyermek egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd (63%). Jelentős a beszédfogyatékosok száma és az érzékszervi fogyatékosok is markánsan megjelennek az intézményekben, sőt halmozottan sérült (látás-hallás) gyermek is került az óvodai integrációba. Szükséges a megfelelő szakos utazó gyógypedagógus alkalmazása, mert az országos EGYMI-k nem mindig tudják heti több alkalommal a rehabilitációs foglalkozásokat biztosítani. 16 / 38
Fogytékosság szerinti összetétel (integrált tanulók, gyermekek) Beszédfogyatékos 28 Értelmi fogyatékos 8 Halmozottan fogyatékos 1 Érzékszervi fogyatékos 8 Egyéb pszichés fejlődési zavar Mozgásfogyatékos 83 2 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 5. számú ábra Az utazó gyógypedagógusok munkakörülményei nem javultak és nem is romlottak az elmúlt években. Gyakorlatilag ugyanazok a problémák évek óta. Van ahol megfelelő a terem és a felszereltség is. Az adminisztratív munkánk ellátásához számítógépre van szükség, de a számítógépekhez nem férünk hozzá a befogadó intézményekben, mert a tanároknak is kevés a gép vagy le van kódolva. Ugyanez a helyzet a fénymásolással is. Kevés intézmény engedélyezi, hogy fénymásoljunk feladatlapokat, ezért a székhelyre kell feljárni. Ez jelentősen megnehezíti a munkát. Van ahol a termek színvonala enyhén szólva kifogásolható. A felső tagozatos tanulók mulasztásaival, jelzéseink ellenére sem tudnak, mit kezdeni az iskolák. Az alapozó terápiás mozgásfejlesztés óvodás, kisiskolás korban igen hatékonyan, komplex módon fejleszti a gyermeket. Elősegíti azoknak a funkcióknak az érését, melyek szükségesek a megfelelő iskolai teljesítményhez. Három szakemberünk is van, aki jártas e terápiában, azonban ez megfelelő terem hiányában nem végezhető. Tudjuk, hogy az intézményekben a tornatermek és -szobák a mindennapos testmozgás miatt telítettek, de ezt a terápiát azonban legjobb szándékunk ellenére sem tudjuk 6 m 2 -es multifunkciós helyiségekben megvalósítani. 17 / 38
2.4 Külső és belső partnerek elvárásai, elégedettsége Az IMIP működtetése során (2006-2012) az intézmény legfontosabb partnereinek azonosítása megtörtént. Az ő elvárásaik, valamint a nevelőtestületi SWOT analízis is kiindulópont a vezetői programom összeállításánál. 4 Az intézmény fenntartása a KLIK megalakulásával (2013) elkülönül a működtetetéstől, így elvárasaik is részben különböznek. 2.4.1 Fenntartó elvárásai A szakmai alapdokumentumban meghatározott köznevelési feladatok ellátása. Törvényes működés az aktuális jogszabályoknak megfelelően. A nevelő-, oktatómunka magas szakmai színvonalon, a szülők megelégedésére folyjon. 2.4.2 Működtető elvárásai A kerületben lakó sajátos nevelési igényű tanulók minél teljesebb körű gyógypedagógiai ellátása integrált vagy szegregált módon. Az intézményi vagyon állagának megóvása, rendeltetésszerű használata a jó gazda gondosságával. 2.4.3 Tanulók, szülők elvárásai A ránk bízott tanulók optimális fejlesztése, oktatása-nevelése, társadalmi integrációjuk elősegítése. Az egyéni képességek, lehetőségek maximális figyelembevétele. 2.4.4 Integráló intézmények elvárásai A sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók komplex sérülés specifikus habilitációs és rehabilitációs gyógypedagógiai ellátása a befogadó intézményekben. Segítségnyújtás az együttneveléshez: tankönyvek, segédeszközök, egyéni fejlesztési tervek. 2.4.5 Munkatársak elvárásai Közös, egyértelmű, világos célok meghatározása. Hatékony, őszinte és kölcsönös kommunikáció, jó munkahelyi légkör. Szakmai elképzelések, egyéni ambíciók támogatása. 4 Intézményi Minőségirányítási Program 2012. 18 / 38
2.4.6 SWOT analízis Erősségek Gyengeségek Szakmai sokszínűség, biztos tudásbázis, változatos terápiás tapasztalat Széles módszertani kultúra Nyitottság, empátia Kreativitás A sérült gyermekek feltétel nélküli elfogadása Szakmai fejlődés és továbbképzés hiánya Kommunikáció akadozása külső partnerekkel Nem megfelelő probléma-megoldási mód választása Hiányos, elhasználódott eszköztár Lehetőségek Veszélyek További feladatokkal bővítés (autizmus specifikus ellátás, logopédiai osztály, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, óvoda) Továbbképzések (új terápiák) Egymás jó gyakorlatainak megismerése Támogatók bevonása Nem biztosított a megfelelő tárgyi feltétel a feladatellátáshoz, a bővítéshez Elöregszik a nevelőtestület Az épület szerkezete, beosztása Az egyéni érdekérvényesítések előtérbe kerülése Nem megfelelő szakmai alázat Kiégés szindróma ( Burnout ) 19 / 38
3. Jövőkép és célmeghatározás A helyzetelemzésből fakadóan az intézményi szabályzó dokumentumokkal összhangban, a jövőt egy olyan jól felszerelt, kulturált körülmények között működő intézményben látom, ahol a nevelőtestület pozitív attitűddel, minden partner megelégedésére, a gyógypedagógiai és pszichológiai tudás legjavát adva és azt gyarapítva, a rájuk bízott gyermekek képességeit az általuk elérhető legmagasabb szintre fejlesztve végzi munkáját. A nevelési-oktatási, terápiás tevékenység mellett a széleskörű szakmai ismeretterjesztő-, felvilágosító-, szemléletformáló munkára is hangsúlyt fektet. Célom egy olyan intézmény vezetése, mely a kerületi és fővárosi intézményrendszerben határozott identifikációval rendelkezik. Magas szakmai színvonalon végzi gyógypedagógiai tevékenységét, a külön nevelt és együtt nevelt gyermekek maximális fejlődésének és társadalmi integrációjának érdekében. A célok elérése érdekében a következő feladatokat szükséges elvégezni: 3.1 Rövidtávon megoldandó feladatok Folyamatos törvényes működés biztosítása Fenntartóval és működtetővel folyamatos egyeztetés, együttműködés A várható változások hatékony menedzselése Az intézményi dokumentumok felülvizsgálata, átdolgozása Kerületi oktatási/nevelési intézményekkel új kapcsolatok kialakítása, meglevőek ápolása, bővítése FPSZ XXII. kerületi Tagintézményeivel, Szakértői Bizottsági Tagintézményeivel új kapcsolatok kialakítása, meglevőek ápolása, bővítése Fővárosi gyógypedagógiai intézményekkel új kapcsolatok kialakítása, meglevőek ápolása, bővítése 20 / 38
3.2 Középtávon megoldható feladatok Folyamatos törvényes működés biztosítása A vezetői program beválásának felülvizsgálata, szükség szerinti korrekciója Felkészülés a vezetői, illetve intézményi önértékelésre Megfelelő szakmai kompetenciákkal rendelkező kollégák alkalmazásával a nevelőtestület fejlesztése, közösség építése Szakmai fejlődés lehetőségének biztosítása a kollégák számára Intézményi marketingstratégia kialakítása 3.3 Hosszú távú feladatok Folyamatos törvényes működés biztosítása Az intézmény szakmai presztízsének megőrzése, továbbfejlesztése Módszertani kultúra fejlesztése, innovációk menedzselése Olyan rugalmas szervezet kialakítása, mely a környezet kihívásaira gyorsan és hatékonyan tud reagálni 21 / 38
4. Vezetői program Az adott feladatokkal összhangban készítettem el vezetői programomat, melyet a Central5 intézményvezetői kompetenciái mentén építettem fel. 5 Az intézményi önértékelés és a pedagógiai szakmai ellenőrzés során is ezek a vezető értékelésének területei. 4.1 Az intézményi pedagógiai folyamatok stratégiai irányítása Az intézmény alapvető feladata a tanulás, ennek a folyamatnak a segítése, támogatása. A tanulói eredményesség kritériuma intézményünkben a gyermek önmagához mért optimális fejlődése. A tantárgyi követelményeknek, a helyi tantervnek kellő rugalmasságot kell biztosítania az egyéni tanulási utak megtalálásához. A tananyag elsajátításával párhuzamosan a kulcskompetenciák fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Kiemelkedően fontos a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. Ez tanulóink társadalmi integrációja szempontjából nélkülözhetetlen. A cselekvéssel történő tapasztalatszerzés szerepének különösen nagy fontossága van az SNI gyermekeknél. A projektpedagógia megfelelő eszköz erre a tanulásra: elméleti ismeretek megszerzését és gyakorlati alkalmazását cselekvésen keresztül közvetíti. Nem elszigetelt ismereteket nyújt, hanem komplex módon, természetesen biztosítja a tantárgyi koncentrációt. A pedagógiai program és annak részét képező helyi tanterv átdolgozásakor ezeket markáns módon kívánom megjeleníteni. Az integráltan nevelt, oktatott tanulók, gyermekek hatékonyabb ellátása, tanulásuk támogatása érdekében a befogadó intézmények vezetőivel hatékonyabb együttműködésre törekszem, akár a foglalkozások tárgyi feltételeinek javítása, akár az ellátás megszervezése terén. 5 Az intézményvezetés tudománya és művészete Centrál5: A vezetők kompetenciái közép-európai megközelítésben Tempus Közalapítvány Budapest 22 / 38
Az intézményi kompetenciamérések eredményeinek elemzését és azok tapasztalatainak hatékony felhasználását várom a tanmenetek és az egyéni fejlesztési tervek elkészítésénél és az év végi beszámolókban. A pedagógiai programban az értékelésről szóló részek is átalakításra várnak. Tágabb teret kell kapnia a szöveges értékelésnek, amelyben fejlesztő jelleggel a pozitívumok dominálnak és alapvetően a tanuló önmagához képest való fejlődését emelik ki. Erre - a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján - halmozott fogyatékosság esetén, felsőbb évfolyamokon is van lehetőség. Törekednünk kell azonban, hogy az érdemjegyekkel történő értékelés objektív és rendszeres legyen. Célszerűnek látom ennek szabályozását, hiszen az elektronikus naplóban különösen fontos, hogy a tanuló és a szülő is folyamatos visszajelzést kapjon. A helyi tanterv alapján készült tanmeneteket az adott tanulócsoportra kell elkészíteni, különös gondot kell fordítani a tanulásban akadályozott tanulóktól eltérően haladó ép értelmű, illetve értelmileg akadályozott tanulók egyéni tanmenetére, haladási tervére. Ezeknek a terveknek összhangban kell lenniük a tanmenettel, az adott tanuló képességeit, előzetes tudását figyelembe véve kell a számukra meghatározott tantervi követelményekre építeni. A tanulócsoportban ezeknek az egyéni terveknek kell képezniük a differenciálás alapjait. 4.2 A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Mostanában elég sok változás volt az intézmény életében. Ezeket a változásokat nem terveztük, jogszabályok írták elő. Így ezekre stratégiát nem lehet kidolgozni. Úgy gondolom, hogy ezeknek, és a jövőben bekövetkező hasonló változásoknak kapcsán az a helyes magatartás, hogy időben tájékoztatom a kollégáimat minden olyan dologról, ami az intézmény jövőjét befolyásolja. Igyekszem proaktív lenni és akár több lehetőségre is felkészülni, hogy a változások zökkenőmentesen lépjenek be mindennapi életünkbe, a nevelőtestület és legfőképp a tanulók életében minél kisebb legyen a felfordulás. Az intézmény jövőképét a nevelőtestülettel közösen rugalmasan alkalmazkodva a változásokhoz alakítjuk. Jelenleg úgy gondolom legfontosabb, hogy optimizmust, derűt 23 / 38
sugározzak, ne engedjem, hogy olyan hangulat uralkodjon el a nevelőtestületben, melynek a ránk bízott tanulók látnák kárát. Aki gyereket nevel, különösen, ha az a gyermek fogyatékos, tudnia kell, hogy az állandóság, a megbízhatóság, kiszámíthatóság és a nyugalom a legfontosabb tényezők a gyermek optimális fejlődéséhez. A környezettünkben végbemenő változások rányomják bélyegegüket mindennapjainkra. Fontos, hogy ebből tanulóink minél kevesebbet érezzenek. Az autista csoport, a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók összevont csoportja és a szegregált óvodai csoport kialakítására is szakmailag nyitottnak érzem a nevelőtestületet. Természetesen amennyiben lesz hozzá hely, biztosítottak a tárgyi feltételek, valamint egybecseng a kerület és a főváros elképzeléseivel. A szakiskola helyén esetlegesen felszabadult termek jelenthetnek alapot ehhez a tervezéshez. Ezeket szakmailag szükségesnek látjuk, így remélhetőleg a változások nagyobb támogatással, ezáltal gördülékenyebben történhetnének. Az intézményi önértékelésben fontos, hogy félévente határozzuk meg gyengeségeinket, erősségeinket. Az összehasonlítás és elemzés során világossá válhatnak az operatív beavatkozást igénylő területek. A stratégiai célok is ezek nyomán felülvizsgálatra kerülhetnek. A belső információáramlás mindig fontos, a változások során különösen lényegesnek tartom, hogy időben értesüljenek a kollégák mindenről, hogy senkit ne érhessen váratlanul a változás. A kollégáimtól várom, és szívesen fogadom azokat az ötleteket, innovációkat, melyek összhangban állnak az intézmény céljaival 4.3 Vezetői kompetenciáim fejlesztése "A vezetés olyan tevékenység, amely - a kommunikációs folyamatra támaszkodva - meghatározott cél (célok) érdekében befolyásolja az emberek közötti kapcsolatokat és az emberi magatartásokat." 6 6 Bayer J.: Vezetési modellek - vezetési stílusok. Vinton Budapest, 1995 24 / 38
Úgy vélem, hogy a személyes adottságok, képességek, készségek határozzák meg elsősorban kiből lesz hatékony vezető. Azonban ezek bizonyítottan jól fejleszthetőek. Tisztában vagyok erősségeimmel és képes vagyok ezeket hatékonyan kamatoztatni. Ugyanakkor a fejleszthető képességeimet, készségeimet is igyekszem objektíven feltárni és tudatosan fejleszteni. Ebben a nem könnyű feladatban támaszkodom vezetőtársamra, a munkaközösség-vezetőkre a közalkalmazotti tanácsra, s valamennyi olyan kollégámra, aki megtisztel azzal, hogy szemembe mondja el a véleményét rólam. A szocio-emocionális készségek közül feltétlen erősségem az objektivitás. Fejleszthető még e területen az alkalmazkodási képességem. Bizonyos szituációkban jobban kéne viselkedésemet a környezetemhez és az elvárásokhoz igazítanom. Az interperszonális készségek közül erősségem, hogy kellő önbizalommal rendelkezem, szociálisan érzékeny vagyok, bár ezt nem mindig sikerül a kommunikációmban egyértelműen kinyilvánítani. A kommunikáció kulcsfontosságú, ezért úgy gondolom, hogy ezzel kell a legtöbbet foglalkozni. Az elsődleges funkciókat kiválóan megjelenítem, használom: információközlés, érzelmek kifejezése és felszólítás. Törekednem kéne az érzelmek tudatos visszaszorítására. Sokat fejlődtem már ebben, de még nem eleget. A kommunikáció másodlagos, kiegészítő funkcióit is jobban ki lehetne aknázni a hatékony vezetés érdekében. Gondolok itt a kapcsolatfenntartó szerepére. Erősségeim még a motiváltság, vállalkozói kedv és a logikus gondolkodás. Döntéseimet, intézkedéseimet folyamatosan felülvizsgálom, szükség esetén korrigálom. Pedagógiai és vezetői munkámban is tudatosan alkalmazom a PDCA ciklust. Szakmai tudásomat folyóiratokból, internetes forrásokból és könyvekből is folyamatosan gyarapítom. Ebből a szempontból nagyon jó volt újra iskolapadba ülni és részt venni a logopédia szakirányú képzésen az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Karon. Tagja vagyok a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének és hallgatóként a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetségének is. Igyekszem a szakmai szervezetek munkájában aktívan részt venni, konferenciákon, hírlevélben tájékozódom a szakmai újdonságokról. Ezekről kollégáimnak rendszeresen beszámolok. 25 / 38
4.4 Munkatársaim stratégiai vezetése és operatív irányítása A munkatársaim mellett a tanulók irányítása is feladatom. Hiszem, hogy inspirálni személyes példamutatással lehet legjobban. Feladataim ellátása mellett szeretnék továbbra is minél többet részt venni a tanulók mindennapi életében, programokon, kirándulásokon. A vezetői feladatokat továbbra is úgy szeretném ellátni, hogy az iskola operatív irányítását az intézményvezető helyettesre bízom, aki a szakmai munkaközösségek vezetőinek bevonásával végzi a napi feladatokat. Az intézményi önértékelésben az önértékelési munkaközösségé a vezető szerep, de szeretnék én is részt venni a munkában. Bízom benne, hogy a rendszeres óralátogatások és a dokumentumok elemzése során elhangzó, a kollégák erősségeire épülő fejlesztő hatású vezetői értékelés elősegíti, hogy a tanfelügyeleti és minősítési látogatásokat pozitív élményként élhessék meg kollégáim. A gyakornokokkal és a főiskolai hallgatókkal való foglalkozást is kiemelten fontosnak tartom vezetői munkámban. Hiszen a jövőnkről van szó, az intézmény humán erőforrásáról. Most, amikor gyógypedagógus hiány van, stratégiai fontosságú, hogy az itt főiskolai gyakorlaton lévő kollégák jól érezzék magukat és esetleg pályakezdőként visszavágyjanak ebbe a környezetbe, ahogy erre az elmúlt két évben volt néhány jó példa. 4.5 Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Az intézményt érintő jogszabályi változásokat folyamatosan figyelem, kollégáimat időben tájékoztatom. A szakmai értekezleteket a nevelőtestületben úgy alakítottam, hogy minél kevésbé zavarják a nevelő-oktató munkát. Három olyan értekezlet van, ahol az egész nevelőtestület egyszerre vesz részt: tanévnyitó-, félévi-, és tanévzáró értekezlet. A többit két részletben, azonos tartalommal az intézmény és a kollégák munkarendjéhez igazodva kedd délután és szerda délelőtt tartjuk. A NOKS dolgozók számára szükség esetén tartunk megbeszéléseket. Úgy gondolom, hogy ez a rendszer bevált, tervezhető, nem okoz fennakadást az intézmény életében. Az értekezleteket igyekszem röviden és hatékonyan levezetni. A munkamegbeszéléseket, döntés előkészítéseket, e-mailben és a munkaközösségi 26 / 38
értekezleteken megoldjuk, így az értekezleteken a rövid kölcsönös tájékoztatás és a döntés kap központi szerepet. Az egyenlő munkamegosztásban nem hiszek. Úgy vélem minden kollégának a képességeihez, ambícióihoz és teherbírásához mért feladatokat kell kapnia. Ez egy kemény dió, mert úgy kell elosztani a munkát, hogy minden feladatra legyen felelős és mindenki elégedett legyen a saját feladatával, ugyanakkor ne érezze azt sem, hogy mások semmit sem csinálnak. Meg kell találni a balanszot a nevelőtestületen belül. Ez jó emberismeretet és megfelelő, nyitott kommunikációt feltételező, folyamatos feladat. A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülők nehéz döntés előtt állnak, sokszor hosszú utat tettek már meg lélekben és fizikailag is gyermekük érdekében. Természetesen a legjobbat szeretné neki biztosítani, mi szeretnénk ebben a döntésben segíteni, megismertetni a különnevelés és együttnevelés előnyeit és esetleges hátrányait is. Biztosítani őket az átjárhatóságról és a szakmai támogatásról. Ezért szükséges lenne nyitnunk, megmutatni magunkat, hogy ne találgatások és téveszmék keringjenek rólunk. Erre úgy gondolom remek alkalmat fog kínálni, hogy a kerületi gyógypedagógiai nevelés szeptemberben lesz 70 éves. A jubileum tripla, mert az intézmény épülete idén 40 éves, és 20 éve vette fel a hazai gyógypedagógia kiemelkedő alakjának, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola volt főigazgatójának Kozmutza Flórának nevét. Így a 70-40-20 jubileum jó lehetőséget ad a kerületen és a fővároson belül, hogy magunkra irányítsuk a figyelmet. Szeretném ezt minél jobban kihasználni az intézmény érdekében. EGYMI-ként kiemelten fontosak külső partnereink, az együttnevelő óvodák, általános- és középiskolák. Így a velük való kapcsolattartás kiemelten fontos volt eddig is és ezután is. 27 / 38
5. Zárszó összegzés A köznevelési intézményekben még mindig zajlanak a változások. Fontos, hogy ebben a helyzetben is a gyermekek számára folyamatosan magas színvonalú ellátást tudjunk biztosítani. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek joga, hogy sérülésükhöz, személyiségükhöz, képességeikhez igazított fejlesztést kapjanak. Jogaik és emberi méltóságuk tiszteletben tartásával a kötelességeik teljesítésére neveljük, elősegítsük önállóságukat és felkészítsük őket arra, hogy minél sikeresebben integrálódjanak a társadalomba. Emellett a pedagógusok számára biztonságot jelentő intézmény megteremtése működtetése is lényeges feladat és hatalmas kihívás. Ehhez tartozik az egyszerű, és átlátható információáramlás a nyitott, demokratikus légkör kialakítása és fenntartása, egymás szakmai munkájának támogatása és emberi értékeinek tiszteletben tartása. Hiszem, hogy az intézményvezetői munka elsősorban nem pozíció, hanem szolgálat, a nevelőtestület zavartalan szakmai munkája érdekében. Két éve élvezem kollégáim bizalmát, továbbra is számítok erre. Kérem, az Intézményi Tanács, a Közalkalmazotti Tanács és a szülői közösség támogatását programom megvalósulásához. Bízom a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és az intézményt működtető Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata támogatásban valamint az Emberi Erőforrások Miniszterének pozitív döntésében. 28 / 38
6. Mellékletek 6.1 Nyilatkozat a pályázati anyag sokszorosításáról
6.2 Nyilatkozat a személyes adatok pályázattal összefüggő kezeléséről
6.3 Önéletrajz Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) Telefonszám(ok) E-mail(ek) Állampolgárság Magyar Gabriella magyar.kozmutza@gmail.com magyar Születési dátum 1971. Betölteni kívánt munkakör / foglalkozási terület Budatétényi Kozmutza Flóra Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Intézményvezető (magasabb vezető) beosztás Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök 2014 jelenleg is Gyógypedagógus, informatikatanár, mb. intézményvezető szakértő pedagógusminősítés és pedagógus szakmai ellenőrzés szakterületen Az intézmény stratégiai és operatív irányítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően, informatika tantárgy tanítása a 3-9. évfolyamokon, habilitációsrehabilitációs foglalkozások tartása, pedagógusminősítési-, tanfelügyeleti szakértői tevékenység Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök Foglalkozás / beosztás Időtartam 2009-2014 Gyógypedagógus, informatikatanár, intézményvezető-helyettes Az iskola és operatív irányítása, tantárgyfelosztás, statisztikai adatszolgáltatások a jogszabályi előírásoknak megfelelően, informatika tantárgy tanítása az 5-10. évfolyamokon, habilitációs-rehabilitációs foglalkozások tartása Időtartam 1998-2009 Gyógypedagógus, informatikatanár Főbb tevékenységek és feladatkörök osztályfőnök 1-4. osztályokban, napközis nevelő, informatika tantárgy tanítása 5-10. osztályokban, alsós-, szabadidős munkaközösség vezető, minőségirányítási csoport tagja, iskolaszék tagja, mérésért felelős pedagógus, táborvezető A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat KLIK Budatétényi Kozmutza Flóra Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 1223 Budapest, Kápolna u. 2-4. Köznevelés, gyógypedagógia CV-1
Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök Időtartam 2009-2011 Gyógypedagógiai tanácsadó (megbízási szerződéssel, heti 10 órában) Tanulásban akadályozott tanulók fővárosi kompetenciamérésben való részvétel (mérőlap összeállítás, javítás, elemzés), fővárosi habilitációs munkaközösség munkájának koordinálása, előadások, műhelyfoglalkozások szervezése, segítségnyújtás prezentációk készítésében. A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8. Pedagógiai szakmai szolgáltatás Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam 1993-1998 Nevelőtanár (képesítés nélkül) Az iskolában napközis foglalkozások vezetése, a diákotthonban szabadidős tevékenység szervezése esténként, hétvégén és tanítási szünetekben. Időtartam 1992-1993 Gyermekfelügyelő A diákotthonban lakó gyermekek körüli teendők ellátása, felügyelete. KLIK Tolna Megyei EGYMI Göllesz Viktor Tagintézmény 7095 Iregszemcse, Bartók Béla u. 10. Köznevelés, gyógypedagógia Tanulmányok Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Országos / nemzetközi besorolás Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Országos / nemzetközi besorolás Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Időtartam 2008-2009 Közoktatási vezető Vezetéselmélet, tanügyigazgatás, vezetéslélektan, jogi ismeretek, innováció, minőségfejlesztés, értékelés BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Időtartam 2003-2007 Szakirányú továbbképzés, szakvizsga Okleveles informatika szakos tanár Analízis, lineáris algebra, valószínűségszámítás, numerikus analízis, programozás módszertan, informatika alkalmazása, programozási nyelvek, formális nyelvek, alkalmazói rendszerek, hálózatok, adatbáziskezelés ELTE Informatika Kar Egyetemi képzés Időtartam 1993-1997 Oligofrénpedagógia-pszichopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár Anatómia, filozófia, pedagógia, általános pszichológia, inadaptáltak pszichológiája, gyermekvédelem, fejlődéstan, kórtan, tantárgypedagógiák CV-2