Intézményvezetői Pályázat

Átírás

1 EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE KLIK Személyügyi Főosztály 1051 Budapest Nádor u.32. Intézményvezetői Pályázat Alulírott Fodor Annamária pályázatot nyújtok be, melyet az Emberi Erőforrások Minisztere hirdetett meg a Budapest XXI. Kerületi Karácsony Sándor Általános Iskola intézményvezetői beosztásának ellátására február 28-án a kozigallas.hu honlapján, s melynek azonosító száma: A pályázathoz mellékelem a következő dokumentumokat: 1. A tanítói szakmai végzettséget igazoló diploma másolatát 2. Szakmai önéletrajzot 3. A legalább 5 éves szakmai gyakorlatot igazoló munkáltatói igazolást a munkakör megnevezésével 4. A közoktatási vezetői pedagógus szakvizsga megszerzését igazoló diploma másolatát 5. Hozzájáruló nyilatkozatot 6. Hatósági bizonyítványt a büntetlen előélet igazolására 7. Az intézmény vezetésére vonatkozó programot Budapest, Tisztelettel: Fodor Annamária 1

2 INTÉZMÉNYVEZETŐI PÁLYÁZAT A Budapest XXI. Kerületi Karácsony Sándor Általános Iskola intézményvezetői állására A pályázatot készítette: Budapest, Fodor Annamária 2

3 TARTALOMJEGYZÉK. 3 I. BEVEZETÉS Pályázati motiváció indoklása Célmeghatározás 7 II. HELYZETELEMZÉS Intézménykép 7 2.Tárgyi feltételek 9 3.Tanulói adatok A nevelőtestület Az iskola vezetése Belső kommunikáció, információáramlás Az iskola kapcsolatrendszere Gazdálkodás, marketing munka. 16 III. HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK Vezetői alapelveim A nevelés és oktatás főbb súlypontjai A szakmai munka fejlesztése Szervezetfejlesztés, feladatmegosztás, döntéshozatal Hagyományokra, intézményi arculatra irányuló fejlesztési elképzelések A kapcsolatrendszer fejlesztése.. 25 IV. ZÁRÓ GONDOLATOK.. 25 Mellékletek 3

4 A pedagógus nem lehet elkeseredett, megtorpant ember, mert a pedagógusnak egyetlen karizmája van: a jövőbe vetett hit optimizmusa. Karácsony Sándor I.BEVEZETÉS Pályázatom mottójául választottam ezt az idézetet, mely egyben pedagógusi hitvallásom is. Hiszem, hogy a gyermek a jövő záloga. Az az elkötelezettség, amellyel képesek vagyunk a gyermekeket szeretettel és odaadással nevelni, oktatni, a jövőjük alappilléreit lefektetni, értük minden tőlünk telhetőt megtenni, az emeli mindennapi tevékenységünket pedagógusi munkából hivatásunkká. A jövő fiatal nemzedéke olyan lesz, amilyenné a szülőkkel, családokkal közös munkával mi formáljuk őket. Az iskola és az iskolában tanító pedagógusok szerepe hatalmas jelentőséggel bír a tanulóink személyiségének fejlesztésében, és olyan alkalmazható tudás birtoklásában, amely tudás megalapozza további tanulmányaik sikerességét, későbbi életük alakulását. Ezen gondolatot tükrözi intézményünk Pedagógiai Programja, melyet irányadó dokumentumként kívánok felhasználni pályázati munkám elkészítése során a Szervezeti és Működési Szabályzattal együtt. Teljesen egyetértek és azonosulok az ebben megfogalmazott pedagógiai hitvallásunkkal és céljainkkal: Célunk, 1 hogy tanítványaink nevelő-oktató munkánk nyomán életkorukhoz igazodó gyermekléptékű, humanista szellemiségű és környezetű feltételek között egészséges testben és lélekben; képességeikben és készségeikben; erkölcsi, akarati tulajdonságaikban; ismereteikben és gondolkodásukba; emberi és a természeti környezetükhöz fűződő kapcsolataikban, önmagukhoz képest, az adott szerkezeti és tárgyi feltételek mellett optimálisan gyarapodjanak és fejlődjenek. Célunk olyan gyermekek nevelése, 1 Karácsony Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja

5 akik megszerzett ismereteik és képességeik birtokában képesek felismerni és elismerni az emberi, társadalmi és természeti értékeket, aszerint élni és utódaiknak átörökíteni, akik megszerzett ismereteik, képességeik, készségeik és az elsajátított módszerek segítségével képesek az általuk választott középfokú iskolában való eredményes továbbtanulásra, akik képesek alkalmazkodni a környezetükben és a társadalomban bekövetkezett változásokhoz és megtalálják helyüket, boldogulásukat a munka világában, felnőtt társadalomban, egyéni és családi életükben. ezen célok eléréséhez pedagógusaink a kompetencia alapú oktatási módszereket alkalmazzák Az új tanulásszervezési módszerek bevezetése segít a tanulóknak képességeik kibontakoztatásában. Napjainkban egy felgyorsult világban felgyorsult életet élünk. A társadalmi és gazdasági változások hatással vannak az élet minden területére. Ezek a változások megjelennek szervezeti, egyéni szinten, de a családok szintjén is, befolyásolják anyagi és szociális helyzetüket, ezáltal életminőségüket, jövőképüket is. A változások hatásai alól nem mentesülnek a pedagógusok sem. Csak néhány változást említek az utóbbi néhány évből: - a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló Törvény változásai, - a Köznevelési Törvény bevezetése, - az intézmények állami fenntartásba vétele, - az életpálya- modell bevezetése, illetve a tanfelügyeleti és minősítési rendszer. Az eddigi változások nyomon követése és a hozzájuk való alkalmazkodás hatalmas feladat mind a pedagógusok, mind a vezetők számára. Jelenleg az eddigi tapasztalatok átgondolása, felülvizsgálata folyik, de már most kirajzolódni látszik néhány jövőbeli változás. Meggyőződésem, hogy egy iskolának, szervezetnek csak megfelelő stratégiával van jó esélye a változásokhoz alkalmazkodni, az új kihívásoknak megfelelni. Új feladatok, új szerepek várnak a vezetőkre is, hiszen alapvető követelmény az új helyzetekben a gyors helyzetfelismerés, reagálás és rugalmas alkalmazkodás. Olyan nehéz, és változékony időszakban kívánok tehát intézményvezetői feladatot vállalni, amelyben vezetőként számos ismert és jelenleg még nem teljesen körvonalazódott elvárásnak, változásnak kell megfelelni. Ez legkevésbé hatalom, mint inkább hatalmas felelősség. Nem tartok a változásoktól, hiszen a változások sok esetben (eddigi élettapasztalatom alapján is) jót hoznak. Lehet úgy kezelni a változásokat, hogy azoknak jó oldalát erősítsük, negatív hatásait minimalizáljuk. Ez az optimizmus vezérel, miszerint lehet, és kell is jó iskolát csinálni. Ez a végső célom, melyet a nevelőtestülettel közös célként, közös erőfeszítésekkel kívánok megvalósítani, amennyiben a nevelőtestület megtisztel a bizalmával. 5

6 I.1. Pályázati motiváció indoklása Pedagógusként 21 éve tevékenykedek Csepelen. Tanítói végzettségem megszerzése után az akkori Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában kaptam napközis tanítói állást. Abban az évben döntés született az ottani alsó tagozat megszüntetéséről, illetve az alsós osztályok más intézményekbe való áthelyezéséről. Így kerültem a Karácsony Sándor Általános Iskolába az osztályommal együtt, osztálytanítóként. Azóta is ugyanitt dolgozom a 3-4. évfolyamon. Akkor itt egy harmincas éveikben járó, képzett, lelkes, segítőkész, aktív és összeszokott tantestületbe csöppentem. Viszonylag hamar beilleszkedtem, s az évek múlásával magam is aktív, tevékeny tagja lettem a csapatnak. Három év kihagyás volt az eltelt időben, mikor gyermekem született. Abban a helyzetben vagyok, amelyben egyrészt tanítóként, másrészt szülőként is rálátásom nyílik az intézmény működésére. Hiszek a tanulásban, a tudás szinten tartásában, a megújulásban. Egy pedagógusnak igenis szükséges, hogy a körülötte lévő változásokat észrevegye, kövesse, alkalmazkodjon a korhoz, lehetőségei szerint igyekezzen lépést tartani vele. Folyamatosan igyekeztem magam is szakmai, módszertani szempontok alapján továbbképzéseken részt venni, megújítani tudásomat, gazdagítani módszertani eszköztáramat. Emellett mindig is fontosnak tartottam a precíz, pontos munkavégzést, a határidők betartását, a feladatvállalást és azok korrekt elvégzését, az azokért való felelősségvállalást. Tanítóként igyekeztem, és igyekszem ma is követni a tanulói igények, tanulási szokások, tanulói képességek változásait, és igyekszem az általános elvárásokat és lehetőségeket az éppen adott, aktuális tanulócsoporthoz, akár tanulóhoz igazítani. A múltban és a jelenben is aktívan részt veszek az iskola életében. Osztálytanítói munkám során számos eseményt készítek elő, valósítok meg. Ezeken kívül a teljesség igénye nélkül például táncot tanítottam, versenyekre készítettem tanulókat, iskolai szintű dokumentumok készítésében vállaltam feladatokat, hosszú évek óta vállalom a betlehemes játékok betanítását, az Iskolába hívogató programban, illetve az alapítványi bálokkal kapcsolatban is számos feladatot vállalok. Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek nem tétlenül teltek el felettem. Ezalatt az idő alatt bebizonyítottam mind kollégáim, mind az aktuális vezetés számára, hogy teszek a közösségért, a gyerekekért, az intézményért. A számos továbbképzés során egyre világosabbá vált számomra, hogy bizonyára ennél is többre vagyok képes, és az osztálytanítói szerepnél többre vagyok elhivatott. Nevezhetjük tudatos karrierépítésnek. Saját költségemen megkezdtem és be is fejeztem tanulmányaimat a BME közoktatási vezetői szakán, ahol 2013-ban másoddiplomát szereztem. Ezután felvettek az Országos Szakértői Névjegyzékbe köznevelési szakértőként. Lehetőséget láttam benne, ezért elvégezetem a minősítési szakértői, illetve tanfelügyeleti szakértői képzéseket is. Azóta is szakértői feladatokat látok el az Oktatási Hivatal megbízásából. Ezek az évek számos 6

7 tekintetben megerősítettek, szélesítették látókörömet. Ezen munkám során sok tapasztalattal gazdagodtam más iskolák tanítási, működési és vezetői gyakorlatát látva. Eltökélten hiszek a csapatmunkában, és abban is, hogy a közösen kitűzött célok közös erővel, konstruktív szellemben folytatott közös gondolkodással és tettekkel igenis megvalósíthatóak, amennyiben azokat mindenki a sajátjának is érzi, és hajlandó kivenni a részét a munkából. Nyilvánvaló, hogy a megszerzett tudásomat szeretném alkalmazni, felhasználni, a gyakorlatban hasznosítani az intézményvezetés területén magasabb vezetői beosztásban. Az eddigi tanulmányaim során megszerzett tudás és a több mint húsz pedagóguspályán eltöltött évben szerzett szakmai tapasztalat feljogosít az intézményvezetői feladat ellátására. Az elkötelezettség a pedagógushivatás, a gyermekek és szülők, valamint intézményünk iránt részemről megkérdőjelezhetetlen. Személyes kvalitásaim, és az a késztetés, hogy valamit szebbé, jobbá, hatékonyabbá tegyek az iskolámban, felvérteznek azokkal a készségekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Karácsony Sándor Általános Iskolának jó vezetője legyek, s mint ilyen, annak hasznára váljak. I.2. Célmeghatározás Pályázatom benyújtásának két célját kívánom megjelölni. Az egyik célom, hogy pályázatommal megismertessem az intézményünk vezetésével kapcsolatos jövőbeli vezetői elképzeléseimet a nevelőtestülettel, véleményezési jogkörrel rendelkező testületekkel és döntéshozókkal. Másik célom, hogy valós alternatívát, tényleges választási lehetőséget kínáljak és jelentsek kollégáim, munkatársaim számára. II.HELYZETELEMZÉS II.1. Intézménykép Intézményünk a Pedagógiai Programunkban a következőként határozza meg önmagát: A Karácsony Sándor Általános Iskola egy általánosan képző gyermekközpontú, az ismeretközvetítést személyiség- és képességfejlesztés szolgálatába állító, a gyermekek aktív tevékenységére építő nevelőiskola. A gyermekléptékűséget, a képesség- és személyiségfejlesztés, a nevelés elsődlegességét és a derűt sugározza, melynek legfontosabb eszköze az ismeret és az ismeretnek a gyermekek képességeihez és érdeklődéséhez alkalmazkodó érdekfeszítő, változatos és színes közvetítése. 2 2 Karácsony Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja 5. oldal 7

8 Ez határozza meg identitásunkat és tevékenységünket immár több mint három évtizede, hiszen pont ebben a tanévben ünnepeljük iskolánk fennállásának 35. évfordulóját. Iskolánk tehát nagy múlttal, sajátos intézményi arculattal és hagyományokkal rendelkező intézmény. Kedvező környezeti adottságokkal rendelkezünk, hiszen Csepel központi részén, jól megközelíthető helyen található iskolánk. Tanulóink közel fele a beiskolázási körzetünkből, és közel szintén ekkora része más körzetekből, illetve az agglomerációból érkezik. Továbbtanulási mutatóink alapvetően jók, hiszen végzős diákjaink közel 80 %-a gimnáziumban, vagy szakközépiskolában folytatja tanulmányait. A felzárkóztatást és a tehetséggondozást egyformán fontos feladatnak tekintjük. Ezeket a feladatokat korrepetálások és szakkörök formájában is megvalósítjuk. Ezeken kívül intézményünkben számos speciális program 3 folyik, melyek szintén ezeket a célokat szolgálják, színesítik tevékenységi körünket, és vonzóvá tehetik a szülők számára iskolánkat: - diszlexia prevenciós oktatás működik 1-4. évfolyamokon, - tehetségképző oktatás működik 7-8. évfolyamon nívós csoportjainkban, - sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása folyik minden évfolyamon, - emelt óraszámú idegen nyelvi oktatás, - emelt óraszámú természettudományos oktatás 5-8. évfolyamokon, (természettudományos tagozat) - kézműves program 1-8. évfolyamokon, - emelt szintű testnevelés oktatás 1-8. évfolyamokon. Tagozataink, emelt szintű és óraszámú, illetve valamilyen orientáltságú osztályaink rendszere - nyilván a szülői igényeknek próbálva megfelelni- akár évfolyamonként is változó képet mutat. A felmenő rendszerben való bevezetés miatt jelenleg egy átmeneti állapotot élünk meg. Véleményem szerint olykor pedagógusként, és szülőként is meglehetősen nehézkes lehet követni, hogy melyik osztály milyen, és milyen lesz. A következő egy-két évben ennek az átmeneti állapotnak a normalizálásán, optimalizálásán kell munkálkodni, amelyhez fel kívánom használni a programokban tevékenykedő kollégáim tapasztalatait és javaslatait. Iskolánkban a művészeti nevelésnek is hagyománya van, jelentős szerepet játszik a tanulóink személyiségének, tehetségének kibontakoztatásában. Ezek a foglalkozások az intézményben működő Artikuláció nevű Közhasznú Alapítvány keretében valósulnak meg. Ez az alapítvány működteti a Kaméleon Galériát, ahol a diákjaink munkáiból készített kiállítások mellett helyi, csepeli művészek munkái is kiállításra kerülnek. Az 1-4.évfolyamon heti 1,5 órás időkeretben, több csoportban kézműves és néptánc foglalkozásokon vesznek részt diákjaink. Felső tagozaton ennek folytatása jelenleg nincs, de véleményem szerint továbbvitele a megfelelő feltételek mellett megvalósítható. 3 Karácsony Sándor Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Pedagógiai Program 8

9 Felső tagozaton viszont 3 színjátszó csoport, valamint egy filmszerkesztő csoport is működik, tanulóink közül körülbelül 50 fő részesül művészeti oktatásban. Iskolánkban a hitoktatás is jelen van, valamint a Zeneiskola is megjelenik, ezzel színesítve a lehetőségek, foglalkozások palettáját. További szabadidős lehetőséget biztosítanak sport szakköreink, táboraink, valamint az erdei iskola. Az intézményi dokumentumok tekintetében elmondható, hogy az utóbbi időben a kötelező módosítások megtörténtek. Azonban számos tekintetben a Pedagógiai Program változásokhoz való alkalmazkodáshoz szükséges elemeinek, egyes részeinek felülvizsgálatát, átgondolását és változtatását tartom szükségesnek. Természetesen mindezt csak a nevelőtestület véleményének kikérésével, egyetértésével tudom elképzelni. Mióta az IMIP már nem kötelező, szülői elégedettségmérés nem volt az intézményben. Ez azt jelenti, hogy nem kértünk, így nem is kaptunk az elmúlt időszakban hivatalos visszajelzést, visszacsatolást az egyik legfontosabb partneri körtől, a szülőktől. Ezt feltétlenül fontosnak és szükségesnek érzem. Fontos, hogy milyen az iskola megítélése. Erről jelenleg csak a környezetünkből érkező informális jelzésekből kaphatunk képet. Tapasztalataim alapján az a véleményem, hogy iskolánk megítélése, - ami egyben az itt folyó nevelőmunkánk megítélését is jelenti sajnos nem a pozitív tendencia irányába halad. (Ezt az Iskolába hívogató programunkon az utóbbi 1-2 évben megjelenő és részt vevő óvodások száma is alátámasztani látszik.) Bizony voltak olyan időszakok is az iskola életében, amikor megítélésünk, így keresettségünk is sokkal pozitívabb volt. Véleményem szerint a változás okait vizsgálni szükséges. Egy esetleges elégedettségmérés alkalmas lehet olyan hiányosságok, problémák feltárására, amelyekkel szembesülnünk kell. Magunk is feltárhatnánk a problémás területeket akár egy SWOT- analízis segítségével. Vannak tehát erre lehetőségeink, csak az első lépést kellene mielőbb megtennünk. Az eredmények fényében közös gondolkodással és célok kijelölésével, a módszerek meghatározásával és közös munkával mi magunk kell, hogy képesek legyünk a saját magunkról kialakuló megítélés alakítására, javítására, hiszen ezért mi magunk vagyunk a felelősek. Természetesen ezt a munkát, feladatot is csak a nevelőtestület együttműködésével tartom megvalósíthatónak, bár hozzáteszem, hogy a mi megítélésünk érdekében kizárólag csak mi magunk tudunk tenni, tehát hosszabb távban gondolkodva egyszerűen elemi érdekünk. II.2. Tárgyi feltételek Iskolánk 35 éves, az épület maga is ennyi idős könnyűszerkezetes épület. Kívülről és belülről is láthatóak az elhasználódás, elöregedés jelei. Mindannyiunk közös vágya, és a színvonalas oktatás-nevelés elengedhetetlen feltétele, hogy diákjaink és mi magunk is tiszta, szép és jól felszerelt környezetben végezhessük feladatainkat. Mi magunk is sokat tehetünk az állagmegőrzés érdekében odafigyeléssel, vigyázva értékeinkre. Sajnos azonban ez már kevés. Sok ilyen értékünk van: szaktantermeink, színháztermünk, média termünk, kiállítótermünk, 2 9

10 tánctermünk, 5 interaktív táblával illetve projektorral felszerelt termünk, műanyag borítású pályánk. Számos tárgyi feltétel azonban fejlesztésre szorul. A teljesség igénye nélkül megemlítem a legfontosabbakat: - a tantermek, folyosók, lépcsők burkolata teljesen elhasználódott, itt-ott veszélyes, - az ablakok egy részét kicserélték, de azoknak a felső, bukó részét nem, így azon jön a hideg, - a vizesblokkok, mosdók folyamatos karbantartást igényelnek, felújításra szorulnak, - a második emeleti mosdók ablakaira rács lenne szükséges, mert veszélyes, - az ajtók, szekrényajtók folyamatos karbantartásra szorulnak, - a tantermek festésre szorulnak, egy részükben a táblák és a bútorzat cseréje is szükséges lenne, - a nagy udvar betonja a felület egyenetlensége miatt egyszerűen veszélyes, - szintén ott tanulói játéklehetőségek, udvari játékok elhelyezése lenne kívánatos. Hasonlóan fontosnak tekintjük azt, hogy a tanítási órák szakszerű megtartásához szükséges feltételek biztosítva legyenek. Ezek közül is megemlítem a legfontosabbakat: - az IKT eszközök területén a digitális oktatás feltételeinek bővítése: projektorok, táblák, digitális tananyagok, a tantermekben internet hozzáférés, a számítástechnikai eszközök folyamatos fejlesztése - testnevelés órákhoz szükséges eszközök, valamint térképek, földgömbök, mérlegek, színes kréták, táblafilcek, fizika kémia szertár eszközei, CD-játszók, írásvetítő fóliák, fénymásolópapír, elsősegély nyújtó felszerelés és még sok-sok apróság. Összefoglalva: az épület állaga tekintetében a karbantartás már nem minden esetben elég, felújításokra van szükség. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a fent említett munkák elvégzése és eszközök biztosítása rendkívül sok pénzbe kerül. A megvalósulásukhoz egyeztetés és együttműködés szükséges a fenntartó KLIK kel (Megjelenő napi hír 4 a KLIK megszüntetése, tehát a helyébe lépő fenntartó szervezettel.), és a működtető Csepeli Önkormányzattal. Az intézmények gazdálkodásával kapcsolatban is megjelenhetnek, várhatóak változások. A fenti okok miatt nyilvánvalóan ezeknek a megvalósulását nem tudom sem megígérni, sem garantálni. Azt viszont ígérhetem, hogy ezeknek a feladatoknak a megvalósulása érdekében minden lehetőséget meg fogok ragadni. II.3. Tanulói adatok 5 Az iskolánk alapító okiratában leírtak szerint a maximálisan feltölthető tanulói létszám 801 fő. Jelenlegi tanulólétszámunk 700 fő, ebből leány 325 fő. Az előző néhány tanévhez képest ez március 22. Forrás: média 5 A os tanév év eleji adatai alapján. 10

11 kismértékű csökkenést mutat, körülbelül fő. Nyolc évfolyamunkon összesen 32 tanulócsoportban folyik a nevelés - oktatás. Napközis és tanulószobai foglalkozásra járó tanulóink száma 314 fő. Iskolaotthonos oktatási formában 166 diákunk tanul. Sajátos nevelési igényű tanulóink száma 67 fő, beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő tanulóink száma 31 fő. Hátrányos helyzetű 8 tanulónk, halmozottan hátrányos helyzetű 2diákunk. Veszélyeztetett tanulóink száma nagyon magas, hiszen a 700 fős összlétszámhoz viszonyítva 199 tanulónk megközelítőleg 35%-ot jelent. Tanulócsoportjaink összetétele is jelentősen megváltozott. Ezt nagymértékben befolyásolta a Régi Rákóczi bezárása és a beiskolázási körzetek határainak átalakítása is. A nálunk tanuló gyermekek képességei, családjaik tanulást segítő és támogató háttérként való jelenléte, szociokulturális helyzete nagyon eltérő, ezért a velük kapcsolatos oktatási és nevelési feladatok is rendkívül sokrétűek. A feladat nem könnyű, hiszen a saját lehetőségeikhez mérten kell megvalósítani a fejlesztést a valamilyen hátránnyal küzdő, az átlagos képességekkel rendelkező, és a valamely területen tehetséges tanulóink számára egyaránt. Pedagógiai Programunk tartalmazza ennek alapjait, kereteit, és a nevelőtestület már rendelkezik az ehhez szükséges pedagógiai és szakmai gyakorlattal. II.4. A nevelőtestület Nevelőtestületünk létszáma 75 fő, ebből 65 nő. Munkánkat logopédusok, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus és pszichológus segíti, valamint a Nevelési Tanácsadóból is 1-1 utazó fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus is jár hozzánk. Működésünket 16 fő technikai dolgozó is segíti, akik a Csepeli Városgazdálkodási Iroda alkalmazásában állnak. Szintén a Városgazda állományába tartozik az oktatást segítő 4 munkatársunk is. Intézményünkben is megkezdődtek, és folyamatosan zajlanak a minősítési eljárások és minősítő vizsgák, melyeket figyelemmel kísérek. Az általam ismert adatok szerint a nevelőtestület tagjai közül: - Gyakornok: 3 fő - Pedagógus I.: 58 fő - Pedagógus II.: 10 fő - Mesterpedagógus: 4 fő Nevelőtestületünk 8 munkaközösségre tagozódik, melyek: évfolyamon tanítók munkaközössége évfolyamon tanítók munkaközössége - Napközis munkaközösség 11

12 - Humán munkaközösség - Reál munkaközösség - Alkotói munkaközösség - Osztályfőnöki munkaközösség - Gyógypedagógusok munkaközössége A nevelőtestület jelentős része innovatív, újdonságokra nyitott, saját magát fejleszteni tudó és akaró, öntevékeny, elhivatott és az iskolánk iránt elkötelezett pedagógus. Nevelőtestületünk magját képező tagjai az iskola megnyitása óta dolgoznak itt. Ez azt is jelenti, hogy viszonylag egymáshoz közeli időpontban fogják elérni a nyugdíjba vonulásuk idejét, lehetőségét. Ez a folyamat most kezdődik el. Az ő tapasztalataikat, szakmai tudásukat, rátermettségüket és tenni akarásukat nem lesz könnyű feladat pótolni. A legtevékenyebb véleményem szerint még most is ez az itt kezdő mag, és az őket néhány évvel követő néhány kolléga. Köztük lelhetők fel a kulcsembereink, a húzóemberek, akik szinte a hátukon viszik az iskolát. A pedagógus életpálya modell bevezetése során ezeknek a nagy tapasztalatú és színvonalas munkát végző kollégáimnak az iskolai szakmai hierarchiában megváltozott a státuszuk. Több évtizedes munkájukat ismerem és tisztelem. Minden lehetőséget meg kívánok ragadni arra, hogy munkájuk elismerését és megbecsülését erősítsem. Egyértelműen fiatalításra van szükség tehát. Az utóbbi időszakban elég sok új és fiatal kolléga érkezett. Azonban ez kevés. Meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, hogy a tudást és tapasztalatokat át lehessen adni számukra. Szükséges a bevonásuk a tanítási órákon túli iskolai teendőkbe, feladatokba. Szeretnénk, ha hagyományainkat is megőriznék, továbbvinnék. A szándék azonban a tapasztaltabb generáció részéről nem elég. Jó volna, ha a fiataljaink maguk is aktívak lennének, kérdeznének, tanácsot kérnének, és magukénak éreznék az iskolát, a feladatokat, szívből és lélekből tenni akarnának érte. Biztos vagyok abban, hogy kollégáiktól minden tekintetben segítséget és támogatást kapnának, és ez megerősítené őket abban, hogy ők is nagyon fontos tagjai a csapatnak. Természetesen vannak ilyen kollégáink, velük kapcsolatban dolgunk törekvéseik és szellemiségük megerősítése, lelkesítő, bíztató és támogató légkör megteremtése. II.5. Az iskola vezetése Iskolánk vezetési struktúráját az SZMSZ tartalmazza. Az alábbi ábra a törzskari vezetési modell 6, mely az elmúlt évtizedekben bevált, hiszen egyesíti a funkcionális és lineáris vezetési modellek előnyeit is. Megítélésem szerint ez a legcélravezetőbb, amennyiben megfelelően működik. 6 Benedek András: Közoktatási szervezettan BME Budapest, 2009 alapján 12

13 I. Intézményvezető Törzskar II. vezető-helyettes IIIIiihhhhhIIIIIiv vvvezevvvvvvv vezető II. vezető-helyettes II. vezető-helyettes III. munkaközösség vezető. III. munkaközösség vezető. pedagógusok III. munkaközösség vezető pedagógusok pedagógusok pedagógusok A törzskari modellben a vezetés három szintje jelenik meg. I. Intézményvezetői szint II. Vezető helyettesek szintje III. Munkaközösség vezetők szintje Az intézményvezető mellett működik a törzskar, amely nem más, mint a kibővített vezetőség. A kibővített vezetőség tagjai tehát a helyettesek, a munkaközösség vezetők, a közalkalmazotti tanács képviselője, a reprezentatív érdekképviseletek képviselője, a diákönkormányzat képviselője, valamint a gyermekvédelmi felelős. Ez vezetői testületként működik általában havi rendszerességgel, ezekről a megbeszélésekről írásbeli emlékeztető is készül. 7 A testület a legfontosabb kérdésekben, ügyekben véleményezhet, javaslatokat tehet, közös álláspontot alakít ki. Ezáltal nyújthat segítséget az intézményvezetőnek az egyszemélyes döntések meghozatalában is. A pedagógusok és a törzskar nem lehet egymástól független, sem egymástól elszigetelt. A pedagógusoknak tudniuk kell és megtapasztalniuk szükséges, hogy az őket képviselő munkaközösség vezetők közvetítésével nyilváníthatják ki véleményüket, ebben a formában saját maguk is részt vesznek és vehetnek a döntéshozatalban. A vezető pedig jó esetben jelentős mértékben figyelembe veszi a pedagógusok véleményét, kéréseit, javaslatait, és meghozza döntéseit. Véleményem szerint csak így valósulhat meg a demokratikus vezetés. II.6. Belső kommunikáció, információáramlás Minden intézmény, szervezet működésében meghatározó szerepet tölt be a belső kommunikáció. Az alapvető működés feltétele, hogy az információk gyorsan és pontosan 7 Karácsony Sándor Általános Iskola Szervezeti és Működési szabályzata alapján 13

14 eljussanak az érintettekhez. Létfontosságú tehát, hogy a kommunikációs csatornák jól működjenek. Ezeknek már számtalan formája ismert, jól kialakult rendszert alkotnak. Mi magunk is napi szinten használjuk ezeket a formákat: értekezletek, megbeszélések, hirdetőfal, fakk - rendszer, ek, körözvények, stb. Haladva a korral, ma már a kollégák többsége nagy biztonsággal használja a számítógépes levelező rendszereket. Fontos, hogy az információk minden pedagógushoz eljussanak, mindenki értse, tudja a feladatát, tisztában legyen az elvárásokkal egy-egy feladat kapcsán. A nem kellő alapossággal és tisztán megfogalmazott feladatok és elvárások bizonytalanságot eredményeznek, ezeknek nem lehet megfelelni. Ezek nyilvánvalóan megkérdőjelezik a felelősségre vonás jogosságát és a számon kérhetőséget is, amellett, hogy további számos felmerülő kérdés tisztázását, újabb és újabb pontosítást vonnak maguk után. Rendkívül fontos tehát a gyors, pontos és egyértelmű kommunikáció, mely szerencsés esetben fentről lefelé, és lentről fölfelé is egyaránt jól működik. Ebben is kiemelten fontosnak tartom a munkaközösség vezetők tevékenységét, hiszen az információáramlásban is egyféle összekötő kapocsként vesznek részt a pedagógusok és a vezetés között. Azért meg kell említenem a befogadó oldalának esetleges hiányosságát, mert mindig van, volt és lesz is, aki valamilyen ok folytán lemarad az információról, arra hivatkozik, hogy nem tudta. Fontos hogy tudjuk, az információ nem mindig jön készen hozzánk, a dolgoknak utána kell járni, tájékozódni, informálódni kell. Ez viszont a pedagógus saját felelőssége. Emellett mindenképpen fontosnak tartom a vezetők személyes jelenlétét, az élőszóban lefolytatott rövid, tisztázó, megerősítő informális beszélgetéseket. Véleményem szerint a vezetők és helyetteseik jelenléte már magában is egyfajta kommunikáció, jelentése pedig: igen, ez nekem is fontos, érdekel, törődöm vele. Összefoglalva: a belső kommunikáció működtetése rendkívül fontos vezetői feladat. Az, hogy ez a rendszer jól működjön, mindannyiunk közös érdeke. II.8. Az iskola kapcsolatrendszere Egy intézmény, szervezet kapcsolatrendszere, annak működése sokat elárul magáról az intézményről, hiszen sok egyéb mellett a benne dolgozók, az iskolát csinálók személyiségét, céljait és elhivatottságát tükrözi. A jól működő kapcsolatrendszerek pedig számos lehetőséget teremthetnek újításokra, innovációkra, és megkönnyíthetik bizonyos célok elérését. A Karácsony Sándor Általános Iskola 35 éves múltra visszatekintő, Csepel nevelési-oktatási életében is jelentős intézmény. Szerteágazó kapcsolatrendszerünk hagyományokra épül és azokat ápolva általában véve jól működik. Iskolánk Szervezeti és Működési Szabályzata az az alapdokumentum, amely az iskolai élet belső rendjét szabályozza, illetve a hosszú távú tervezéshez szükséges külső és belső kapcsolatrendszert és a kapcsolattartás módját is tartalmazza. 14

15 Belső kapcsolatrendszer Az iskola belső életének résztvevői a pedagógusok, diákok és szülők. Az iskolai élet szereplőinek különböző szervezetei, testületei vannak, melyek részt vesznek a döntések előkészítésében, a véleménynyilvánításban és a végrehajtásban is. A mi iskolánk SZMSZ-e meghatározza például: - a vezetők és a szervezeti egységek közti kapcsolattartás rendjét és formáját, - a vezetők közötti feladatmegosztást, kapcsolattartásukat, - a vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, - a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formáját, - a tanulók tájékoztatásának és véleménynyilvánításának rendjét és formáját. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjének szabályozása nagyban hozzájárulhat a köznevelési intézmény zavartalan működéséhez. Rendszeres és folyamatos a kapcsolat a szülőkkel, hiszen a tájékoztatásuk kiemelten fontos feladat. Ennek számos eszköze van: üzenő, tájékoztató, fogadóórák és értekezletek, de napjainkban már iskolánk honlapjáról és az egyes osztályoknál már megjelenő facebookcsoportok oldalairól is tájékozódhatnak. A szülői munkaközösségekkel szervezett formában évente kétszer SZMK értekezlet formájában valósul meg a kapcsolattartás. A Diákönkormányzattal szintén folyamatos az együttműködés. Az egyes munkaközösségek is kapcsolatban állnak egymással, hiszen vannak olyan közös feladatok, amelyek ezt az együttműködést szükségessé teszik. Iskolánkban - bár hosszú évekig működött- már néhány éve nem működik az Iskolaszék, mert a fenntartói oldal képviselete nem valósul meg. Kapcsolatban állunk még a Csepeli Hétkrajcár Alapítvánnyal, a kapcsolattartás a kuratóriumával általában értekezlet formájában valósul meg. A másik alapítvánnyal szintén együttműködünk a művészeti nevelés kapcsán, ez az Artikuláció Közhasznú Alapítvány. Külső kapcsolatok Iskolánk külső kapcsolatrendszere rendkívül szerteágazó. Célunk és alapvető érdekünk, hogy külső partnereinkkel jó kapcsolatot ápoljunk. Fontos, hogy részt vegyünk külső környezetünk életében, Csepel vérkeringésében. Az állami fenntartásba vétel óta a legfontosabb a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal való kapcsolattartás, hiszen a tankerületen keresztül ez az intézmény látja el a fenntartással és tanügyigazgatással kapcsolatos feladatokat, gyakorolja a munkáltatói jogok jelentős részét. Ugyanilyen fontos a működtetővel, a Csepeli Önkormányzattal való kapcsolattartás is, hiszen a működés feltételei és lehetőségei a mindennapi életünket határozzák meg. Szintén fontos az Oktatási Hivatallal való kapcsolat, hiszen folyamatosan zajlanak a pedagógiai-szakmai ellenőrzések és minősítések, illetve aktuálisan a különböző mérések (OKÉV, PIRLS). 15

16 Kapcsolatban állunk még számos külső partnerrel, például: - a Csodakút óvodával, - más kerületi intézményekkel, akikkel versenyek, bemutatók alkalmával találkozunk, - a Nevelési Tanácsadóval, - a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, - a középiskolákkal, - a Junior Rt. gyermekétkeztetési vállalattal, - az Egressy Béni Zeneiskolával, - a különböző egyházi közösségek képviselőivel. A kapcsolattartást minden partnerrel a korrektség és kölcsönösség kell, hogy jellemezze. Az egyes érintettekkel rendszeres, naprakész információcsere szükséges. Fontos, hogy ápoljuk már meglévő kapcsolatainkat, illetve lehetőség szerint szélesítsük azok körét. II.9. Gazdálkodás, marketing munka Gazdálkodás Az állami fenntartásba vétellel a már csak részben önálló gazdálkodású intézmény státuszunk is megszűnt. A gazdálkodással kapcsolatos feladatok a fenntartóra és működtetőre szálltak. Ilyen módon saját célra felhasználható pénzkerettel nem rendelkezünk. A jelenleg is folyamatban lévő változások ebben a tekintetben is új kereteket és lehetőségeket hozhatnak. Ennek első jele a nemrégiben megjelenő intézményvezetői kártya, melyre pénz is került, így az alkalmas lehet egyszerűbb kiadások fedezésére. Ennek felhasználásáról azonban ésszerűnek és célszerűnek tartom a nevelőtestülettel való egyeztetést, az igények és lehetőségek összehangolását. Bármilyen változás is lesz ebben a tekintetben, a pénzeszközök takarékos és célorientált felhasználását mindenképpen szem előtt kívánom tartani. Bevételek és felhasználásuk Valós bevételek a Csepeli Hétkrajcár Alapítvány támogatásából adódnak. Az alapítvány a szülők és pedagógusok által szabadon felhasználható adó 1%-okból, illetve az Alapítványi bálok bevételeiből gazdagodhat. A pénz felhasználásáról az alapítvány kuratóriuma dönt. Az alapítvány támogatja például szociálisan rászoruló tanulóink kirándulását, erdei iskolai részvételének lehetőségét, táboroztatásukat. A diákönkormányzat papírgyűjtésekkel, és az abból származó pénzzel próbálja meg előteremteni a az általa szervezett programok megvalósításához szükséges forrásokat, például a már hagyománnyá vált Dök - napi udvari játszóházat és programot. Fontosnak tartom a meglévő bevételi források megtartását. Azonban keresnünk kell a lehetőségeket, melyeket a pályázatok keresésében, a pályázásban és további, egyéb 16

17 szponzorok felkutatásában látok. Erre azért vannak jó példáink: az Erasmus + projektben való részvétel, a Határtalanul projektben való részvétel, a rendkívül nagy sikert hozó adatvédelmi pályázatban való részvétel. Az ilyen, és ezekhez hasonló pályázati lehetőségek felkutatását és az abban való részvételt feltétlenül támogatom. Marketing munka Napjainkban már minden szervezetnek szüksége van arra, hogy minden lehetőséget megragadjon önmaga megismertetésére és népszerűsítésére. Az általános iskolák számára a legfontosabb, hogy az ott folyó magas színvonalú oktató - nevelő munka kapja a legnagyobb hangsúlyt. Számos olyan eredményünk van, amire büszkék lehetünk: mérési eredmények, továbbtanulási adatok, kitűnő tanulóink magas száma, tanulóink rendkívül eredményes szereplései különböző szintű versenyeken a sportok, művészetek és tanulmányi versenyek tekintetében egyaránt. Nagyon fontosnak tartom ezeknek az eredményeknek a megtartását, de ezek környezetünkkel való megismertetését is. Számos hagyományos rendezvényünk is van: nyílt napok, Iskolába hívogató program, Alapítványi bál, Környezetvédelmi nap. Ezeket is meg kell ismertetni tágabb környezetünkkel, ezek is javíthatnak iskolánk jó hírén. Vegyünk részt kerületünk éltének jelentős eseményein, versenyeken és rendezvényeken mutassuk meg tanulóink tehetségét, mutassuk magunkat. A marketing eszközeit ismerjük, élnünk kell velük. (szórólapok, aktuálisan és folyamatosan frissített honlapunk szükségessége, a média adta lehetőségek kihasználása, például helyi újság.) Támogatom kollégáim ezzel kapcsolatos ötleteit. III.HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK Vezetői program a közötti időszakra Egy vezetőváltás, vezetőválasztás minden intézmény, szervezet életében jelentőségteljes esemény. Az érintettek szempontjából az egyik legfontosabb tényező, hogy milyen elképzelései, tervei vannak a jövőt illetően. Szeretném leszögezni, hogy nem kívánok a jelenlegi, változásokat hozó, lassan körvonalazódó helyzetünkben be nem tartható, vagy jól csengő, de üres ígéreteket tenni. Ennek oka tehát az, hogy egyszerűen még a vezetők jogosítványai, régi-új hatáskörei és felelősségi körei is változóban vannak. Szeretném azokat az értékeket és hagyományokat megőrizni, amelyek eddig is sajátos arculatunkat adták, ezáltal hozzájárultak iskolánk jó híréhez. Folytatni kívánom azokat a nevelési-oktatási, szervezési módszereket, jó gyakorlatainkat, amelyek hozzájárulnak a magas színvonalú nevelés és oktatás megvalósításához. Vezetőként szeretnék a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodni úgy, hogy közben az intézményben folyó munka stabilitását megőrizzük. Vannak persze területek, ahol változások, változtatások szükségességét érzékelem, érzékeljük. Ezeket a változtatásokat mindenképpen a nevelőtestülettel közös munkával kívánom megvalósítani. Közösen kitűzött célok, közös gondolkodás a megvalósítás módjáról, közös tettek, egységesebb elvárás rendszer kialakítása - ezeket tarom a változások irányadó tényezőinek a jövőre nézve. 17

18 III.1. Vezetői alapelveim Vezetői alapelveim között elsőként említem a hagyományos, Comenius által kidolgozott didaktikai alapelveket. Elsőre talán furcsa lehet, hogy miért említem itt ezeket. Meggyőződésem, hogy ezek az elvek bár porosnak tűnnek, de a mai napig megállják a helyüket, és nemcsak a nevelő-oktató munkára, de a vezető munkájára nézve is fontos, a vezetés minőségét meghatározó elvek. Vezetői munkám során tehát alkalmazni szeretném az életközeliség elvét, a szakszerűséget, a rendszeresség elvét, az érthetőség elvét, a motiválást, aktivizálást, a folyamatos visszacsatolás és megerősítés elvét. Hiszek az életfogytig tartó tanulásban, a folyamatos megújulásban, és abban, hogy mindenki tehet - és tennie is kell - saját eszközeivel és lehetőségeivel a saját élete alakulásáért. Soha nem vagyunk készen, soha nem jön el az a pillanat, hogy már nincs mit tanulnunk, mert mindent tudunk. Ezt szeretném közvetíteni a nevelőtestület és a diákjaink felé is. Legfontosabb alapelvem a demokrácia, a demokratikus, de nem liberális, olykor anarchikus, sem autokratikus vezetési stílus megvalósítása. Olyan iskolát szeretnék, ahol jó diáknak lenni, és jó pedagógusnak lenni. Meghatározónak tartom a pedagógusok együttműködését, hiszen ugyanazt a szekeret toljuk, és csak közösen, egymással együttműködve tudunk egy irányba haladni. Ennek alapfeltétele, hogy az itt dolgozóknak jó legyen a munkahelyi közérzete. Olyan vezetési stílust szeretnék képviselni, amely ezt segíti elő. Fontosnak tartom, hogy utasítások helyett a közösen megfogalmazott célok és feladatok motiválják a pedagógusokat. Fontosnak tartom, hogy a döntések előkészítésébe bevonjam a kollégáimat, meghallgassam véleményüket, valóban képviselhessék a közösség érdekeit, ezáltal valós segítséget adhassanak a helyes döntések meghozatalában. Fontosnak tartom, hogy minden kolléga egyértelműen tisztában legyen a vele kapcsolatos elvárásokkal. Fontosnak tartom, hogy a pedagógusok munkájának értékelése személyre szóló, motiváló legyen, és a valós teljesítményen alapuljon. Fontosnak tartom, hogy a közös munkában jelentőséget kapjon az építő jellegű vita, a közös megoldásokat eredményező kompromisszum. A munkahelyi légkör stressz mentes, szorongásmentes, biztonságos és nyugodt alapfeltételként határozza meg az itt folyó munkát. III.2. A nevelés és oktatás főbb súlypontjai Terjedelmi okokra hivatkozva néhány általam fontosnak ítélt dolgot szeretnék kiemelni, hiszen ez a téma kimeríthetetlen. Tervem és célom, hogy ezekről a pedagógusok és a tanulók érdekeinek figyelembevételével a nevelőtestület közösen beszélgessen, elinduljon egy párbeszéd, és közös álláspontra jussunk. Iskolánk a Pedagógiai Program szerint nevelőiskola. A nevelés kapja a főhangsúlyt. Természetesen az oktatás jelentősége vitathatatlan, de mi magunk is egyre jobban érezzük a nevelés fontosságát. Tanulóink eltérő szociokulturális hátteréből adódóan eltérő neveltségi 18

19 szinttel rendelkeznek. Fontos célunk a tiszta környezet fenntartására való nevelés éppúgy, mint a kulturált kommunikációra, kulturált viselkedésre való nevelés. A rend és a fegyelem fenntartása egyre nehezebb, egyre több feladat hárul ránk ezzel kapcsolatban. Ez az iskolában dolgozó összes pedagógus közös feladata. Megoldását csakis a fokozott jelenlétben, a helyzetek észlelésében és az azokra való azonnali reagálásban látom. Rendkívül fontosnak tartom a folyosói ügyelet megerősítését, az osztályfőnökök odafigyelését, a vezetés megjelenését, illetve azt a tényt, hogy minden gyerek a mi gyerekünk. Adott helyzetben bármelyikünk észleli is a fegyelmezetlen viselkedést, reagáljon, függetlenül attól, hogy kihez tartozik az illető tanuló. Az iskolai életnek vannak írott és íratlan szabályai. Ezek: a Házirend, és a szokásrend. A mi feladatunk és felelősségünk a szabályok megismertetése és betartatása. Tervezem, hogy egy nevelési értekezlet keretében mérjük fel, beszéljük meg és értékeljük a jelenlegi helyzetet. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy a tetteik nem maradhatnak következmények nélkül. Próbáljunk meg közösen megoldási utakat keresni, lehetőségeket, határozzunk meg közösen elvárásokat, és képviseljük, illetve közvetítsük azokat diákjaink felé. Ez csak akkor működhet, ha egy emberként tesszük mindezt, hiszen ha van, aki megenged valamit, a másikunk pedig nem, az már lehetőség a szabályok be nem tartására. Tisztáznunk kell a szabályszegések következményeit is, hiszen ez is az egységes elvárás rendszer része. Ha a nevelőtestülettel közösen szükségesnek érezzük, akár változtathatunk saját szabályrendszerünkön is, a Házirenden is. Támogatom a Házirend minden teremben való elhelyezését, ezzel is jelezve a tanulóink számára, hogy az nem csak egy gondolati dolog, hanem létező, és rájuk is vonatkozó szabályzat. Támogatom továbbá a Magatartás füzet következetes használatát, a fokozatok alkalmazását a Pedagógiai Programban rögzített módon. Az egységes elvárás rendszer megismertetését nem csak a diákok körében szorgalmazom, hanem a szülők körében is. Szeretném, ha ezeket levinnénk az osztályok szintjére. Lehetségesnek és szükségesnek tartom, hogy az év eleji szülői értekezlet alkalmával a szülők is megkapják vagy meghallgassák a Házirendünket, különös tekintettel a Tanuló kötelességei című részre. Azt sem tartom kizártnak, hogy aláírásukkal rögzítsék, hogy megismerték és tudomásul vették az abban foglaltakat. Ezáltal mi magunk is teljesíthetjük az ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségünket, hiszen a szülők egy része nem olvassa el a honlapunkon nyilvános dokumentumokat. Természetesen ezt is csak a nevelőtestület véleményével és egyetértésével tudom elképzelni, de az nyilvánvaló, hogy valamit tennünk kell ebben az ügyben. Az oktatás terén a legfontosabb feladatainknak tartom tanulóink egész életen át tartó tanulásra való felkészítését, használható tudás adását. Célunk, hogy a kulcskompetenciák birtokában legyenek, ennek alapja pedig, hogy megtanítsuk őket tanulni. Tanulóink meglehetősen túlterheltek, magasak az óraszámok, és ennek mi magunk is okozói vagyunk, hiszen a rendelkezésünkre álló órakereteket teljes mértékben felhasználjuk. A tanulói óraszámok csökkentése várható, valamint a tananyag mennyiségének tekintetében is változások lehetnek a jövőben. Egyes osztályaink - akár egy évfolyamon belül is nagy értékben különböznek egymástól úgy a viselkedéskultúra, mint a tanulmányi eredményesség, a teljesítmény területén. Itt is fontosnak tarom az egységes elvárás és követelményrendszer szerepét és annak képviseletét. Általános problémának gondolom, hogy kevés az idő a 19

20 gyakorlásra, ez leginkább felső tagozaton mutatkozik meg. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznem, hogy meggyőződésem, hogy csak azt kérhetjük számon a tanulóktól, amit megtanítottunk, amit gyakoroltunk. Ezen a területen számos egyeztetést látok szükségesnek a jövőben. Hasonlóan fontos területnek tartom a tanítási órák védelmét. Ezen a területen a gyerekekhez hasonlóan magunknak is be kell tartanunk a szabályokat, saját fegyelmezett munkavégzésünkkel példát kell mutatnunk akár a pontos órakezdés és befejezés tekintetében is. Akinek órája van, akár tanuló, akár tanár, annak ott a helye. Ettől rendkívüli, kivételes helyzetben lehet eltérni. Ez egy iskolában nem lehet kérdés. Az viszont kérdést vethet fel, hogy ha az óráról elkéső diák esetében a késést szankcionáljuk, a tanár esetében ez milyen következményekkel jár, ha jár. Ennek a tanévnek a kezdetén új csengetési rend került bevezetésre. Azóta számos tapasztalatra tettünk szert ezzel kapcsolatban. Terveim szerint a nevelőtestület egyeztetését és vélemény nyilvánítását szorgalmazom a tízperces szünetekkel és félórás menzaszünettel kapcsolatban. A tapasztalatok megvitatása után a vélemények alapján a nevelőtestület egyetértése esetén ebben a kérdésben is nyitott vagyok a változtatásra. III.3. A szakmai munka fejlesztése A szakmai munka fejlesztése nagyon fontos feladat, hiszen a színvonalas nevelő oktató munka alapja. Elsőként említem meg saját intézményi dokumentumaink felülvizsgálatát, összefésülését, kiegészítését, változásokhoz való igazítását. Alapvetőnek tartom, hogy az itt dolgozó kollégák egyáltalán ismerjék az alapdokumentumaink tartalmát. A Helyi tanterv áttekintését és átdolgozását számos tényező indokolja, például az utolsó átdolgozása óta megváltozott óraszámok, más tankönyvek, ezáltal más-más tananyagrészek, más hangsúlyok. Az alsó-felső tagozat közötti kontinuitás biztosítása érdekében egyeztetést szorgalmazok. Legalább egyszer rá kell szánnunk az időt, hogy megbeszéljük, ki meddig juthat vagy jusson el alsóban, és honnan kezdhet, mire építhet a felső tagozat az ötödik osztály átvételekor. Elképzelésem szerint ezt a munkát adott tantárgyanként team-ekben, tantárgycsoportokban célszerű elvégezni, lehetőleg az összes adott tantárgyat tanító kolléga részvételével. Természetesen ezt is csak a nevelőtestülettel közösen tartom megvalósíthatónak, a vélemények kialakításával, ütköztetésével, párbeszédek kialakulásával, kompromisszumokon alapuló megegyezéssel. Szintén az alsó felső átmenet kapcsán említem, hogy ezen a területen is vannak jó szokásaink, melyek megtartását támogatom. Üdítő jó példa volt ebben a tanévben a feljövő ötödik osztályok tekintetében az egy osztályban tanító tanárok értekezlete, melynek új szokássá, hagyománnyá való alakítását feltétlenül támogatni kívánom, és feltétlenül hasznosnak tartom. A szakmai munka fejlesztésében fontos szerepe van a továbbképzéseknek. Magam is nagyon fontosnak tartom a megújulást, az önfejlesztést, ezért támogatni kívánok mindenkit, aki önmagában hordozza az önképzés, tanulás, tudásmegújítás iránti késztetést. A továbbképzési 20

21 terv elkészítésének szempontjai között azért meg kell említeni az anyagi forrásokat, és annak esetleges változásait. Ezen a téren véleményem szerint mi magunk is tehetünk lépéseket, például a továbbképzéseken résztvevő kollégáink megoszthatnák velünk az újdonságokat. Szívesen támogatnám, hogy ha valaki valami nagyon jót lát, hall, azt néhány percben megmutathatná, megismertethetné velünk. A tudásmegosztásnak ezzel a lehetőségével is szélesedne látókörünk, gazdagodnánk általa. Alakuljon ki az egymástól tanulás gyakorlata és kultúrája! A tudásmegosztás kapcsán szintén szeretnék kitérni a minősítések és tanfelügyeleti látogatások témájára. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen az épületben, köztünk 4 köznevelési szakértő dolgozik, és mert már jó néhány kolléga túl van a fent említett eljárásokon. Saját nevemben beszélve elmondhatom, hogy a hozzám tanácsért forduló kollégák számára igyekeztem segítséget nyújtani ennek a nem kis feladatnak az elvégzésében, mentorként is részt vettem egyikben. Meggyőződésem, hogy a többi szakértőtársam is minden segítséget megadott, és hozzám hasonlóan nem kötelességből tette ezt. Ebben a tekintetben is változások várhatóak, melyekhez alkalmazkodnunk szükséges. A megszerzett tudásunk és tapasztalataink megosztását, a portfólióírók és eljárásokban résztvevők támogatását nagyon fontosnak tartom. Szeretném, ha kollégáink tudnák, hogy fordulhatnak hozzánk. Tervezem, hogy az érintett kollégák és az érdeklődők számára tájékoztató megbeszéléseket szervezzünk, ahol kérdezhetnek, ahol tanácsot kérhetnek és kaphatnak. (Ezekhez már kész digitális bemutatókkal is rendelkezünk, hiszen egy nevelőtestületi értekezlet során már elkezdődött a tájékoztatás.) Meglehetősen sok szakértői papírral rendelkező tanulónk van, akiknek az ügyeit gyermekvédelmi felelős kollégánk rendkívül korrekten, pontosan vezeti, figyelemmel kíséri. A szakértői vélemények arról is tájékoztatnak minket, hogy milyen szolgáltatások, támogatások, segítségek járnak a tanulónak. Ilyen például a méltányos értékelés. Ennek a mindennapi életben való megvalósítása nem könnyű feladat, számos kérdést vet fel. Hogyan valósítsuk ezt meg? Mit csináljunk? Dolgozat? Felelés élőszóban? Ezzel kapcsolatban is volt már egyeztetés, egy értekezlet alkalmával a gyógypedagógiai munkaközösség tagjai adtak erre ötleteket, mutattak megoldási lehetőségeket. Azt is tudom, hogy alsó tagozaton ezt valamivel könnyebb megvalósítani, mint felsőben. Az alsó tagozatból felsőbe való átlépésnél azonban ez a terület is nagy jelentőséggel bír. Nagyon jónak tartanám, ha ezeket a módszereket, módokat, technikákat újra megbeszélnénk, felelevenítenénk. A szakmai munka belső ellenőrzése és értékelése szintén fontos terület. A belső ellenőrzésre jogosultak köre az SZMSZ szerint 8 az igazgató, az igazgató-helyettesek és a munkaközösség-vezetők. Alapdokumentuma a belső ellenőrzési terv. A hospitálások, óralátogatások rendszerét jónak és fontosnak tartom, hiszen a pedagógus munkájáról való kép kialakításában is jelentős tényező. Terveim szerint a látogatott órákat, foglakozásokat óramegbeszélés követi. Ezeken valós és korrekt elemzés, pozitív, előremutató értékelés, és szakmai beszélgetés zajlana a valós teljesítmény alapján. Az SZMSZ-ben foglalt értékelési szempontokat jónak és megtartandónak, követendőnek tartom. 8 Szervezeti és Működési Szabályzat 36. oldal 21