BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (TQM) SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány A MINŐSÉGÜGYI RENDSZER VIZSGÁLATA A HUBAY JENŐ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN Budapest 2007 Készítette: Banu Zsuzsanna

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 6 I. A MINŐSÉGÜGYI RENDSZEREK HATÁSA A KÖZOKTATÁSRA Minőségügy az oktatásban A hazai közoktatás minőségügyi története A minőségügy középpontba kerülése a hazai oktatásügyben Az oktatás minőségügyi lehetőségei Minőségügyi rendszerek Önértékelési minőségdíj-modellek II. A KUTATÁSI PROBLÉMA ÉS A MÓDSZEREK BEMUTATÁSA III. A XV. KERÜLETI HUBAY JENŐ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY MINŐSÉGÜGYI RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA (ESETTANULMÁNY) Környezetelemzés A magyar zeneoktatás története A magyar művészeti oktatás helyzete Az alapfokú művészetoktatási intézmény filozófiája, céljai Az alapfokú művészetoktatási intézmény hazai és nemzetközi helyzetének felmérése A Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény rövid bemutatása és belső környezetelemzése A minőségirányítási rendszer kialakítása Az intézményi minőségpolitika Minőségpolitikai Nyilatkozat, alapelvek, értékek, küldetés Vezetői koncepció, jövőkép, stratégiai tervek Az intézmény minőségcéljai Az intézményi minőségirányítási rendszer működése A vezetés felelőssége és elkötelezettsége Az éves tervezés A fenntartói ellenőrzés rendszere Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer A pedagógusok teljesítmény-értékelési rendszere

3 A tanulói értékelés A vezető értékelése Az intézményi értékelés A mérési, ellenőrzési, értékelési rendszer panaszkezelése A továbbképzési rendszer működése A minőségirányítási rendszer fenntarthatósága A minőségügyi rendszer bevezetésének eredményei és a további fejlesztés lehetőségei A minőségügyi rendszer bevezetésének eredményei, hatásai az intézményre A folyamatos fejlesztés útja BEFEJEZÉS Irodalomjegyzék Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Függelék: Mélyinterjú-vázlat a Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény minőségügyi vezetőjével készített interjúról Mellékletek melléklet: Az alapfokú művészetoktatási intézmény ágai melléklet: A kérdőívek, az innovációs táblázatok és a SWOT-analízis összegzése a Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményben melléklet: A Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény erősségei és gyengeségei melléklet: Minőségirányítási információs háló melléklet: A minőségcélok rövid, közép-, hosszú távú megvalósításának ütemterve melléklet: A fenntartói követelményekből (ÖMIP) adódó szabályozandó területek (IMIP) melléklet: A pedagógusok teljesítmény-értékelésének területei a Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményben melléklet: Óralátogatási szempontok melléklet: A Hubay Jenő Zeneiskola hangszeres 1. osztályosainak szintfelmérése, 2006/ melléklet: Alkalmazott módszertani anyagok listája

4 Egy-két évtized alatt beláthatatlan utat tehetnénk a zenei művelődés és vele minden ember boldogsága felé. Nem lehet egészen boldog ember, akinek nem öröm a zene. Erre az örömre azonban tanítani kell az emberiséget, mert magától nem jut el odáig. /Kodály Zoltán: Gyermeknapi beszéd, 1951/ 5

5 BEVEZETÉS A XXI. század társadalmában a minőség szerepe felértékelődött, így a minőségügy egyre meghatározóbb szerepet játszik a társadalmi-gazdasági fejlődésben. Hiszen tudjuk, hogy a mai globalizálódó versenyben hosszú távon csak a minőségi termék állja meg a helyét. A mennyiségi szemléletet fokozatosan felváltja a minőségi szemlélet. Ez a megközelítés természetesen az oktatásra is érvényes, amint azt a későbbiekben részletezem. Az oktatásnak ezenkívül fontos szerepe van a társadalmi fejlődésben, mivel egy ország versenyképessége nem az üzemekben vagy a kutatólaboratóriumokban dől el, hanem a tantermekben. 1 Ezért a minőségügynek az oktatáspolitika minden lehetséges eszközét meg kell ragadnia a társadalmi fejlődés elősegítésének érdekében. A XV. kerületi Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény minőségfejlesztési munkájának bemutatásával, elemző-értékelő ismertetésével az a célom, hogy bizonyítsam, a minőségügyi rendszer jól működhet a zeneiskolákban is. Egy olyan példát választottam, amely más oktatási intézményeket is ösztönözhet a minőségfejlesztési munkára. Témaválasztásomat meghatározta a kérdés aktualitása: a hazai közoktatásban egyre nagyobb szerepet kap a minőségügy, így a közoktatási intézmények minőségügyi rendszerei is egyre kidolgozottabbá válnak. A Közoktatási Törvény közelmúltbeli módosításai miatt a zeneiskolák minőségügyi rendszerei is átalakításra várnak. Ennek a folyamatnak igen közelről vagyok tanúja a XV. kerületi Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményben, hiszen annak 14 évig, 1992 és 2006 között tanulója voltam, de a mai napig rendszeresen visszalátogatok és ápolom a kapcsolatot egykori tanáraimmal és diáktársaimmal. Ez tette lehetővé, hogy az intézményben működő minőségügyi rendszerrel kapcsolatban teljes körű információra tettem szert. Témaválasztásom gyakorlati hasznosságát abban látom, hogy a téma feldolgozása ténylegesen hozzájárulhat választott iskolám minőségügyi rendszerének további tökéletesítéséhez, továbbfejlesztéséhez különösen egy olyan időszakban, amelyben a művészeti oktatás állami támogatottsága egyre csökken. Ez a tény bizonyítja témám társadalmi fontosságát, hiszen egy olyan társadalmi környezetben, 1 Bálint Julianna: Minőség tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg, TERC Kft, Budapest, 2001, 184. p. 6

6 ahol az állam egyre inkább kivonulni szándékozik a művészeti oktatás finanszírozásából, a zeneiskolák számára a hazai törvények szerint 2008-tól a minisztérium által megállapított minősítő kritériumokat 100 %-osan teljesítő minőségirányítási rendszer marad az egyetlen eszköz, amely segítségével az eddigi állami támogatásra szert tehetnek. Ez az állami támogatás pedig döntően meghatározhatja a zeneiskolák fennmaradási esélyeit. A művészeti oktatás fenntartása és biztosítása a további felnövekvő nemzedékek számára, a zenei kultúra megőrzése pedig a társadalom alapvető, elemi érdeke. Kutatásom tárgya a minőségügyi rendszer, objektuma, alanya pedig a XV. kerületi Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (zeneiskola). Dolgozatomban feltételezem, hogy a minőségügyi rendszer kedvezően befolyásolja az intézmény működését, különös tekintettel az intézmény szervezetére, folyamataira és eredményességére amit más közoktatási intézmények korábbi tapasztalatai alapján valószínűsítettem. Dolgozatom keretét alkotja a minőségügyi rendszereknek a közoktatásra gyakorolt hatása, ennek fényében vizsgálom a XV. kerületi zeneiskola példáját. Először a témám elméleti hátterét mutatom be. Igyekeztem felkutatni a hazai és nemzetközi könyvtári és interneten elérhető szakirodalmat. Ennek alapján részletezem az oktatás minőségügyét és a hazai közoktatási minőségügy történetét, amelyben alapvető forrásnak tekintem a témakör szakértőinek, többek között Bálint Juliannának, Horváth Attilának, Tóth Andrea Évának, Tóth Tibornénak, Veress Gábornak és Veres Zoltánnak műveit. Ezután bizonyítom a minőségügy szükségességét a hazai oktatásban. Végül a hazai oktatás minőségügyi lehetőségeit vizsgálom, amihez kiváló forrást jelentett a Magyar Minőség minőségügyi szakmai folyóirat. Ezután részletesen bemutatom a kutatási problémát és a kutatásomhoz használt módszereket. Főbb kutatási kérdéseim: Milyen hatások érik az intézményt a külső és belső környezetből? Hogyan vezették be a minőségügyi rendszert az intézményben? Hogyan működik a minőségügyi rendszer az intézményben? Miben nyilvánul meg a minőségügyi rendszer hatása az intézményre? Melyek az intézmény minőségirányítási rendszerének erősségei, valamint fejlesztendő területei? Milyen lehetőségeket és módokat látok az intézményben működő minőségügyi rendszer továbbfejlesztésére? 7

7 Kutatási módszerként az esettanulmány-készítést választottam, ennek segítségével vizsgálom és bizonyítom feltételezésem. Kutatásom során szisztematikusan gyűjtöttem az adatokat. A zeneiskolában a minőségügyi rendszerrel kapcsolatos összes dokumentumot felkutattam, többek között a Minőségirányítási Programot (MIP), a Pedagógiai Programot és a Szervezeti és Működési Szabályzatot. A 2004-ben készült teljes körű partneri igény-, elégedettség- és elégedetlenség-mérés eredményeit is megismertem. Mélyinterjút készítettem a zeneiskola minőségügyi vezetőjével, valamint az intézmény igazgatójától is hasznos információkat tudtam meg a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatban. A terepmunkát április 22-éig folytattam. Esettanulmányomat, azaz a budapesti XV. kerületi Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény minőségirányítási rendszerének bemutatását a III. fejezet tartalmazza. Első lépésként fontosnak tartom bemutatni a zene- és művészetoktatás környezeti elemzését, annak történetét. Dolgozatom teljes megértéséhez lényeges az alapfokú művészetoktatási intézmény különlegességének, céljainak, filozófiájának, valamint környezetének ismerete. Ezután mutatom be röviden magát az általam választott zeneiskolát, a Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményt. A fentiek ismerete megfelelő alapot ad az intézményben működő minőségirányítási rendszer megértéséhez. Először bemutatom a rendszer kialakításának, bevezetésének folyamatát. Ezután részletezem az intézmény minőségpolitikáját, minőségcéljait, stratégiai terveit, amelyek a jelenleg működő minőségirányítási rendszer alapjául szolgálnak. Az intézményi minőségirányítási rendszer működésének részletes bemutatása ezután következik. Miután lépésről lépésre ismertettem az intézmény minőségirányítási rendszerét, bemutatom következtetéseimet a rendszer bevezetésének eredményeire, hatásaira vonatkozóan. Végül a folyamatos fejlesztés jegyében az intézmény minőségirányítási rendszerének további fejlesztésére vonatkozó javaslataimat, fejlesztési lehetőségeket ismertetem. Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik gondolataikkal, ötleteikkel segítették munkámat, akik motiváltak és segítettek dolgozatom megírása során, akik időt és energiát szántak elképzeléseim meghallgatására, észrevételeikkel hozzájárultak dolgozatom létrejöttéhez. Hálás vagyok azoknak, akik a Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény belső minőségirányítási dokumentumait, felméréseinek eredményeit rendelkezésemre bocsátották. Köszönetet mondok belső konzulensemnek, Abdalla Rozália főiskolai tanársegédnek; külső konzulensemnek, Váradi Katalinnak, a 8

8 Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény minőségügyi vezetőjének, tanárának, a dolgozatom során többször hivatkozott, a BME Közoktatási Vezetőképzőjére írt Minőségfejlesztés az alapfokú művészetoktatási intézményben című diplomadolgozat szerzőjének, az intézmény 2004-ben illetve 2007-ben készített Minőségirányítási Programjai elkészítőjének, aki 20 éven keresztül az intézmény igazgatóhelyettese volt; valamint Homor Istvánnénak, a Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatójának. Segítségüket még egyszer köszönöm! 9

9 I. A MINŐSÉGÜGYI RENDSZEREK HATÁSA A KÖZOKTATÁSRA 1. Minőségügy az oktatásban Dolgozatom kezdetén fontos megvilágítanom annak szubjektív, nehezen mérhető és szolgáltatás mivolta miatt is -, hogy mit értünk az oktatás minősége a minőségi oktatás alatt. A minőség egyik kulcstényezője az ügyfeleknek való megfelelés. Ahogy Parányi György írja, a minőség az, amit a vevő annak tart. 2 A kiváló minőségű oktatásban is érvényesül a korábbi mennyiségi szemlélet helyett a minőségi elv: nem a tananyag mennyisége, hanem a tanulási képesség, az élethosszig tartó tanulásra való motiváció és az elsajátított ismeretek alkalmazásának képessége jelentik a minőséget az oktatásban. 3 Mivel az oktatás szolgáltatás, nem csupán a kimeneti oldal, az output (vagyis az előbb említett képességekkel rendelkező végzett tanuló) jelenti a minőség szempontjából kritikus pontot, hanem az egész oktatási folyamat. Ez következik az oktatás folyamatjellegéből is, hiszen az oktatási folyamat egy konkrét tanuló esetében nem megismételhető. Ezért nőtt meg napjainkra a folyamatellenőrzés, a folyamatszabályozás szerepe az oktatásban. Horváth Attila ezért a teljes oktatási szolgáltatást, annak folyamatában, teljes időtartama alatt outputnak tekinti. 4 Ezek szerint lehet, hogy a termék nem a tanulók tudása, s nem a tanulók tudása válik áruvá, hanem valamiképpen a folyamatok. (Bár a tudáspiacon a tudást veszik és adják, s az oktatási-képzési intézmények erre a piacra termelnek.) Ezek szerint (továbbá) az oktatási-képzési minőség nem a tanulók tudásában rejlik, hanem a folyamatokban, mivel a kliensi elvárásoknak való megfelelés kötelmei sem a tanulók tudására, hanem a folyamatokra vonatkoznak. 5 2 Parányi György: Minőséget gazdaságosan, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999, 24. p. 3 Bálint Julianna: Minőség tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg, TERC Kft, Budapest, 2001, 185. p. 4 Horváth Attila: Minőségbiztosítási technikák óvodában és iskolában, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1999, pp. 5 Csoma Gyula: Különvélemény az oktatási-képzési minőség biztosításáról (és a minőségről) I., in: Új Pedagógiai Szemle, 2003/6, 8. p. 10

10 Hogy az oktatási szolgáltatás igénybevevője (azaz a tanuló és a szülő) mit tart minőségnek, azaz hogyan alakul a minőségérzete, kitűnően szemlélteti Berry gapmodellje. 1. ábra A gap-modell Forrás: Veres Zoltán: Szolgáltatásmarketing, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999, 80. p. Az ábrából kitűnik, hogy a vevői elvárások és a vevő által észlelt szolgáltatás között öt kommunikációs rés (gap) található. Az első gap a valós igénybevevői elvárások és a szolgáltató (azaz az iskola) által feltételezett igénybevevői elvárások között található. A szolgáltató által feltételezett elvárások és az azok alapján meghatározott minőség-specifikációk között szintén rés található, ahogyan 11

11 a specifikált és a nyújtott szolgáltatás között is. A szolgáltató által nyújtott és ígért szolgáltatás közötti eltérés különösen fontos, hiszen a szülők és a tanulók nagyrészt az iskolák által ígért szolgáltatások alapján választanak intézményt. Az ígért szolgáltatások be nem tartása súlyos bizalomvesztést és rossz megítélést eredményezhet. Ezért erre különös figyelmet kell fordítani az oktatás minőségmenedzsmentje során. Végül az ötödik rés az igénybevevők által elvárt és tapasztalt szolgáltatás között helyezkedik el. Ez a rés az előbbi négy kommunikációs rés függvényeként jön létre, tehát azok csökkentésével ez az ötödik rés is csökkenthető. Az oktatási folyamat minősége azonban tágabban is értelmezhető. Veress Gábor a témával foglalkozó egyik alapművében kifejti, hogy az oktatási folyamatnak az igénybevevőn (tehát a tanulón és a szülőn) kívül több érdekeltje is van, akik mind különböző szempontok szerint értelmezik az oktatás minőségét. Az igénybevevő, vagyis a hallgató és annak eltartója, a szülő a fogyasztó, vagyis a tanítási-tanulási folyamat fogyasztói érdekeltje. Érdeke, hogy oktatóitól hasznos ismereteket kapjon. Szempontjából az oktatási folyamat jó minőségű, ha a tananyag elsajátítható, a tanulás és tanítás körülményei, feltételei jók, megfelelő az oktató hozzáállása és hasznosítható a megtanult anyag. Az oktatási folyamat termelője az oktató, hiszen ő állítja elő az átadandó ismereteket. Tágabban értelmezve azonban az oktatási intézmény is termelő. Az ő érdekük a tanítás hatékonysága és a tanulási folyamat sikere is. Az ő szempontjukból az oktatási folyamat minőség-kritériumai az anyag jól taníthatósága, a tanítás megfelelő körülményei, a hallgató érdeklődése és megfelelő részvétele, tanulási képessége, valamint a tananyag későbbi felhasználásának, alkalmazásának képessége. Ahogy már korábban említettem, az oktatási intézmény is érdekelt a tanítási-tanulási folyamatban, hiszen annak irányítója, felügyelője. Szempontjából az oktatás jó minőségét jelenti, ha az a tanterv szerint halad, ha az oktatók és a hallgatók kölcsönösen elégedettek egymással, valamint ha a folyamat hatékony és gazdaságos. 12

12 Végül a társadalom is érdekelt az oktatási folyamatban. Annak minőségével kapcsolatban azonban csak annyi értékítéletet támaszt, hogy a folyamat jogszerű, emberséges és megfelelő legyen ábra Az oktatás minőségmenedzsmentje Forrás: Veress Gábor (szerk.): A felsőoktatási intézmények minőségmenedzsmentje, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999, 68. p. 6 Veress Gábor (szerk.): A felsőoktatási intézmények minőségmenedzsmentje, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999, pp. 13

13 Az oktatás minőségmenedzsmentjének felépítését jól ábrázolja Veress Gábor ábrája. Az oktatás teljes körű minőségmenedzsmentje magában foglalja az oktatás minőség-tökéletesítését és annak minőségszabályozását. Ez utóbbi három szinten valósul meg: a legalsó szint az oktatás folyamatainak (tanítási, tanulási és értékelési folyamat) szabályozása. Ezt követi az oktatás megfelelőségének szabályozása, a legfelső szint pedig a minőségszabályozás szintje. E fölött a minőség-tökéletesítés szintje áll, azaz a megfelelőség-értékelés alapján a technikák, folyamatok továbbfejlesztése. A teljes körű minőségmenedzsment pedig a hallgatók és az oktatók teljes körének aktivizálását, motiválását, bevonását jelenti. A minőség- és a megfelelőségszabályozás között a teljesítmény-jellemzők szintje jelenti az átmenetet, amely segítséget nyújt a minőség nehezen mérhetőségével szemben. 7 Éppen ez a nehezen mérhetőség veti fel a legtöbb kérdést az oktatás minőségmenedzsmentjével kapcsolatban. Mivel a minőség szubjektív tulajdonság, a különböző igénybevevők és érdekeltek különböző szempontok szerint határozzák meg, mit jelent számukra az oktatás minősége. A különböző értékítéleteken túl azok a tulajdonságok, amelyeket az egyes érdekeltek a minőséggel azonosítanak, igen nehezen vagy egyáltalán nem mérhetők, számokkal ki nem fejezhetők. Ráadásul nincsen egységes, elfogadott nézet arról, hogy mely tulajdonságok jellemzik jól a minőséget, ezért legtöbbször a minőség értékelésébe bevont tulajdonságok csak részben jellemzik azt. Éppen ezért megoszlanak a vélemények abban a kérdésben is, hogy kell-e egyáltalán mérni a minőséget, van-e erre szükség, különösen egy olyan szubjektív szolgáltatásban, mint az oktatás. A bizonytalanságok és nehézségek ellenére a minőségügyi szakemberekkel együtt jómagam is azon a véleményen vagyok, hogy szükséges a minőség mérése. Ezért is foglalkozom ezzel a témával részletesen, és dolgozatommal igyekszem véleményemet alátámasztani. A szolgáltatói tevékenység, az oktatási folyamat hatékonyságát, annak kiválóságát a minőség fogalma fejezi ki. Ezt csak úgy tökéletesíthetjük, fejleszthetjük, ha a minőséget valamiféle kritériumok szerint értékeljük, mérjük. Hiszen pontosan tudnunk kell, mit is akarunk fejleszteni. Mivel a minőséget nem lehet objektíven mérni, ezért szubjektíven, valamilyen megegyezés, rendszer szerint kell megállapítanunk a minőséget kifejező tulajdonságokat. Ezek 7 Veress Gábor (szerk.): A felsőoktatási intézmények minőségmenedzsmentje, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999, 67. p. 14

14 lehetnek leíró tulajdonságok, megfelelőségtulajdonságok, teljesítmény-jellemzők, minőségjellemzők és az ezekből számítható minőségmutatók. 8 A minőség értékelésére szolgálnak a különböző minőségi díjak kritériumrendszerei is, amelyekre később részletes példát is hozok. Ezenkívül a minőségügy szükségességének tekintetében meggyőződésem, hogy több oktatási intézményben gyakorlatilag kimondatlanul már régóta létezik a minőségmenedzsment, csak éppen nem nevezték azt nevén, és nem tekintettek rá külön tudományként, nem űzték azt szervezetten. Például a mindennapi oktatásban tudattalanul is érvényesül a PDCA-elv, hiszen a pedagógus előre megtervezi az óráját, majd miután megtartotta, az évek során folyamatosan továbbfejleszti, az aktuális helyzetnek megfelelően korszerűsíti. 9 A minőség mérése, értékelése szintén mindig is jelen volt az oktatásban számonkérések, osztályzatok, bizonyítványok formájában. Hosszú távon és az intézmények egészében azonban már nem ilyen szervezettek a folyamatok. Sok oktatási intézmény azért idegenkedik a minőségügytől, mert az üzleti életből a közszférába került minőségügyi szakértők a fent említettekre sokszor nincsenek tekintettel, nem értékelik az iskola által ki nem mondva már bevezetett minőségügyi lépéseket, és magukat tekintik a minőséggel kapcsolatos tudás kizárólagos letéteményeseinek. Mivel a minőségügy először az iparban jelent meg, ez bizonyos szempontból érthető, azonban fontos a közszférában tevékenykedő minőségügyi szakemberek felkészítése az ottani viszonyokra, pontos ismeretek nyújtása számukra az adott intézmény folyamatairól. Egyes oktatási intézmények minőségügytől való idegenkedésének az is oka, hogy nem rendelkeznek pontos ismeretekkel a minőségügyről, annak céljairól és módszereiről. Sokan abban a hiszemben élnek, hogy a minőségügy egy erőszakkal, az iskolák akarata ellenére bevezetendő rendszer, amely nem illeszkedik az oktatáshoz, annak szubjektivitásához, és minden lehetséges dolgot számszerűen akar mérni. Azonban véleményem szerint a minőségügyet sokkal inkább a már kimondatlanul is elkezdett fejlesztések, az intézményi folyamatok tökéletesítésének folytatásaként, annak egy (intézményenként változó, hogy mennyivel) szervezettebb módjaként kellene felfogni, amely láthatóan hasznára válik az intézményeknek. A 8 Veress Gábor (szerk.): A minőségügy alapjai, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999, 244. p. 9 Bálint Julianna: Minőség tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg, TERC Kft, Budapest, 2001, 189. p. 15

15 minőségügyi rendszer bevezetése lehetőséget ad a pedagógiai célok megvalósításához szükséges szervezeti és működési rend kialakítására. Hiszen az iskolában zajló tartalmi munka, oktatás hatékonysága a szervezet, iskola működésén múlik. A minőségi oktatás csak hatékonyan működő iskolaszervezetben valósulhat meg igazán. A minőség kulcsa azonban az elkötelezett vezetés, hiszen az igazgatóság támogatása nélkül a minőségügyi munka szinte lehetetlen. Az intézmény alkalmazottainak teljes körű részvétele, együttműködése is elengedhetetlen, mivel az egyes kiváló tanárok külön-külön nem tudnak az intézmény egészére kiterjedő minőségi oktatást létrehozni. Jó példa erre a két kőfaragó esete, akik kockaköveket hasítanak ki a gránittömbből. Arra a kérdésre, hogy mit csinálnak, az egyik fáradtan morogja:»kockát faragok ebből az átkozott kőből.«a másik lelkesen feleli:»én is részt veszek a katedrális felépítésében.«10 A minőségügy, illetve a minőség mérésének szükségessége mellett szóló további érvek megértéséhez ismertetem az oktatás minőségügyi történetét és a hazai oktatáspolitikát. Ezekről szól a következő két fejezet. 10 Bálint Julianna: Minőség tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg, TERC Kft, Budapest, 2001, 200. p. 16

16 2. A hazai közoktatás minőségügyi története Hazánkban az első oktatással kapcsolatos minőségügyi intézkedésnek a Mária Terézia által 1777-ben bevezetett Ratio Educationis-t tekinthetjük, mivel valamelyest egységesítette a népoktatást, kötelezővé tette azt, és elindította a tankerületi és tanfelügyeleti rendszert előtt hazánkban a központosított, centralizált oktatási rendszer volt jellemző. Ez a bemenetet, az inputot szabályozta szigorú központi tantervek révén. Az ellenőrzés hagyományos rendszere biztosította a minőséget, így sem szükség, sem pedig lehetőség nem volt az intézményenkénti egyéni minőségügyi rendszerek kidolgozására. A 80-as évek végétől kezdve azonban színesedésnek indult a képzési kínálat, fokozatosan tért hódított az iskolahasználók igényeinek figyelembevétele. De ahogy a figyelem a társadalomban végbemenő demokratizálódásra, a politikára terelődött, úgy egyre inkább háttérbe szorult a közoktatási szabályozás. Ez két utat jelentett az iskolák számára: az önfejlesztő iskolák az innováció útjára léptek, a kevésbé innovatív iskolák azonban támasz nélkül maradtak. Mivel nem voltak képesek innovációra, ezért számukra a Pedagógiai Program követése bizonyult megvalósíthatónak. A 90-es évek oktatáspolitikája megújulási kényszert jelentett az iskolákra nézve. A közoktatási törvény szellemében az iskoláknak az 1998/99-es tanévtől kezdve be kellett vezetniük az előzőleg elkészített és nyilvánosságra hozott pedagógiai programjukat. Maga a koncepció jó volt, mivel az a közoktatásban már meglévő értékeket rögzítette és próbálta nemzetközileg is elfogadottá tenni. Azonban a megvalósítás módja vitatható, mivel az akkor elkezdett folyamat politika- és nem szakmavezérelt. A négyévenkénti választások az elmúlt évtizedek gyakorlatában oktatáspolitikai irányváltásokat is jelentettek, az addigi értékeket nem építették tovább, hanem félretették azokat. Ennek eredményeképpen az iskolák igyekeztek elbliccelni a minőségügyi tervezést, programkészítést. Az elmúlt húsz évben lezajlott változások során a helyzet kézbentartásának érdekében élni lehetett volna a változásmenedzsment eszközeivel. Ez csupán néhány ezer iskolavezető felkészítését jelentette volna, hiszen a minőség és a pedagógiai program színvonala is elsősorban igazgatófüggő, ahogyan azt már az előző fejezetben említettem. 17

17 Az 1998/99-ben bekövetkezett megújulás tehát ambivalensen értékelhető: vannak ugyan pozitív hatásai, de a hatások tekintetében igen nagy a szóródás: eredményeképpen halódó, megélni nem tudó, de eredményesen oktató és sikeres iskolákat is találhatunk. 11 A 2000-es években kezdett hazánkban is megfigyelhetővé válni az a világszerte terjedő jelenség, hogy az oktatási piramis megfordul. 3. ábra Az oktatási piramis Forrás: Tóth Tiborné - Tóth Andrea Éva: Értékelés és minőség a közoktatásban, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999, 15. p. A hagyományos oktatási piramisban az iskolavezetés helyezkedett el a piramis csúcsán, kezében tartotta a hatalmat, a tantestület pedig közvetítő szerepet játszott a menedzsment és a piramis alján elhelyezkedő igénybevevők között. A megfordított oktatási piramisban az igénybevevők igényeinek megismerése, kielégítése a legfontosabb, a tantestület a piramis középső szintjére került, a menedzsment pedig legalulra, hiszen a jó menedzsment törekszik az összes külső és belső fogyasztó elégedettségére. 11 Tóth Tiborné - Tóth Andrea Éva: Értékelés és minőség a közoktatásban, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999, pp. 18

18 Amikor az oktatás minőségéről beszélünk, muszáj figyelmet szentelnünk a minőség oktatásának is, hiszen ez a kérdés szinte automatikusan jelentkezik ugyanannak a kérdésnek másik aspektusaként. Az oktatás minőségügyével kapcsolatban felmerül a minőségügy oktatásának lehetősége is. Egyrészt az oktatók minőségügyi képzettsége hatással van az adott intézményben zajló oktatás minőségére. Másrészt az oktatási intézmények feladata a jövő minőségügyi szakembereinek és minőségtudatos vevőinek képzése. 12 Napjainkban az oktatás minőségbiztosítását a Közoktatási Törvény szabályozza: meghatározza az alapvető követelményeket, jogosultságokat, szakmai kritériumokat és a finanszírozás feltételeit. A minőségügy prioritás a magyar oktatás számára, ahogyan az az Agenda 2000-ben is szerepel. Az OECD hazánkról készített több országtanulmánya is rámutat erre, valamint a magyar fejlesztési programok is kiemelten kezelik a kérdést. 13 Az 1999-ben létrejött Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) és a Comenius program is az oktatási rendszer minőségügyi fejlesztését szolgálják. Az oktatás-irányítás feladata a minőségközpontú iskolák továbbépítése, minden érintett (iskolák, diákok, szülők, tanárok, társadalom) érdekeit szem előtt tartva, a minőség folyamatos biztosításával. Kiemelten fontos állami feladat lenne ezenkívül a pedagógus-társadalom erkölcsi és anyagi megbecsültségének biztosítása. 12 Bálint Julianna: Minőség tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg, TERC Kft, Budapest, 2001, pp. 13 Turcsányi Károly, Prof. Dr. (szerk.): Minőségoktatók IV. Országos Konferenciája, Budapest, nov. 22., Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, 1999, 13. p. 19

19 3. A minőségügy középpontba kerülése a hazai oktatásügyben Az elmúlt évtized során a hazai oktatásban egyre nagyobb szerepet kapott a minőségügy. Gyakran halljuk, hogy az oktatás olyan szolgáltatás, amelynek igénybevétele bizonyos életkorig mindenki számára kötelező, így kényszerfogyasztókká váltunk. Mégis rendelkezünk azonban választási lehetőséggel. Az egyes iskolák pedig a fejkvóta bevezetése óta anyagilag is érdekeltek abban, hogy minél többen válasszák az ő szolgáltatásaikat. Annál is inkább, mivel az évek során egyre csökken a gyereklétszám. Az iskolaválasztást pedig nagymértékben befolyásolja az iskola által nyújtott szolgáltatás minősége. Hiszen valamilyen módon különbséget tesz a tanuló és a szülő az egyes iskolák között, mégpedig a minőség alapján. Így minden iskola érdekelt abban, hogy jó minőségű szolgáltatást nyújtson. A jelenlegi oktatási rendszerben minden iskolának van fenntartója, amely általában az önkormányzat, esetleg egyház vagy alapítvány, vállalat. A fenntartók számára fontos, hogy tudják, az intézmény pontosan milyen feladatokra mennyi pénzt költ. Hiszen sokat számít, hogy az iskola milyen célra fordítja a fenntartó hozzájárulását, hogy mit is finanszíroz valójában. Mivel ezeket a célokat és feladatokat a pedagógiai programban pontosan és nyilvánosan részletezniük kell az iskoláknak, így a fenntartó biztos lehet benne, hogy hozzájárulását a megfelelő célokra használják majd fel. A pedagógiai program követéséről, betartásáról a minőségbiztosítási rendszer ad információt. Tehát a minőség biztosítása szükséges azért is, hogy az iskola fenntartója megfelelő tájékoztatást kapjon az iskola kötelezettségvállalásairól és a források felhasználásáról. Közszolgáltatás-jellege miatt az oktatással szemben hatékonysági és költséghatékonysági elvárások is léteznek. Egyre többen tekintik az oktatás finanszírozását befektetésnek (amely egyébként az egyik legnagyobb tétel a közkiadások között), amelynek megtérüléséről azonban pontos adatokkal szeretnének rendelkezni, ahogyan a hatékonyságáról is. Ezt pedig valamilyen módon mérni kell, és ez a mód ismét a minőség mérése. Miután a 80-as években megszűnt az oktatási intézmények külső mérésére szolgáló tanfelügyeleti rendszer, a szakmai munka rendszeres értékelése, ellenőrzése és mérése, a minőség biztosítása is elvesztette jelentőségét. Ez az igénybevevők és a fenntartók elégedetlenségéhez vezetett. A pedagógusok sem kaptak szakmailag megalapozott visszajelzést munkájuk eredményeiről és minőségéről. Szükség volt az 20

20 iskolákban zajló munka mérésére, ellenőrzésére, fejlesztésére, ami jelenleg a minőségbiztosítási rendszerek formájában történik. Napjaink gazdaságának versenyképességi elvárásai és az információs társadalom térhódítása szintén igénylik a minőség folyamatos és rendszeres ellenőrzését, értékelését és fejlesztését. A minőségbiztosítás mellett szól az az érv is, hogy eddig semmilyen más eszközzel nem sikerült hatékonyabbá tenni az oktatási rendszert. Az iskolák nagyon lassan és megkésve reagálnak csak a körülöttük lévő világ változásaira, ezért is szükséges a minőségügy bevezetése az oktatásba. A fent említett érvek indokolják a minőségügyi rendszer bevezetésének szükségességét, mégis sokan akadnak, akik ellenzik azt. Szerintük az iparban használatos kifejezések (mint például termelő, fogyasztó, szolgáltatás) nem ültethetők át az oktatás rendszerébe. Hiszen itt emberekről van szó, nem pedig termékekről. Azonban egyrészt az iskolákat működtetni, menedzselni, finanszírozni kell, hiszen ez a társadalom érdeke, ehhez pedig elengedhetetlen a minőség valamilyen kritériumok szerinti ellenőrzése, értékelése, fejlesztése. Másrészt a minőségügy ellenzői sokan helytelenül értelmezik a fogalmat. A minőségbiztosítás nem a gyerek minőségbiztosítása és csak közvetett kapcsolatban van a tanulóval. 14 A minőségbiztosítás az iskolai tanítás-tanulás folyamatainak leszabályozását tekinti hangsúlyosnak, és ahhoz, hogy tudjuk, mit kell fejleszteni, szükséges a folyamat eredményeit rendszeresen ellenőriznünk és értékelnünk. Erre szolgál a minőségirányítási rendszer. 14 Horváth Attila: Minőségbiztosítási technikák óvodában és iskolában, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1999, 27. p. 21

21 4. Az oktatás minőségügyi lehetőségei Minőségügyi rendszerek A minőségbiztosítás szükségességét felismerve létrejöttek az első oktatásban alkalmazható minőségirányítási modellek. Az Oktatási Minisztérum kidolgozta a Comenius 2000 közoktatási és minőségfejlesztési programot, az Európai Unió által elindított Socrates oktatási együttműködési program keretében. A program két modellt tartalmaz. A Comenius I., azaz a partnerközpontú működés programja a PDCA-elven alapul. Lényege a partnerek igényeinek felmérése és az azokra való válaszadás, a PDCAmódszer segítségével. E modell alapján alakította ki minőségirányítási rendszerét az általam választott zeneiskola is, ezért ezt részletesebben bemutatom. 1. A nyitott önértékelés, azaz az intézményi helyzetfelmérés során az intézmény a munkatársak lehető legteljesebb körének bevonásával méri fel az intézményképet. 2. Ezután a közvetlen és a közvetett partnerek azonosítása történik. Az intézmény meghatározza, hogy a későbbiekben milyen időközönként ismétli meg a partnerek azonosításának folyamatát. 3. Következő lépésben az azonosított partnerek igényeinek, elégedettségének és elégedetlenségének felmérése történik, a folyamatos javítási tevékenység működtetésének céljával. 4. Az igények elemzése során az azonosított igényeket összeveti az intézmény a pedagógiai programjával. Az ebből levont következtetések alapvetően meghatározhatják az intézmény későbbi céljait. 5. Ebben a lépésben történik az intézmény rövid, közép- és hosszú távú céljainak megfogalmazása az azonosított partneri igények alapján. A célok között prioritási sorrendet kell felállítani, azokat el kell fogadtatni az intézmény munkatársaival és partnereivel. 6. A célok megvalósítására az intézkedési tervben írásban rögzíteni kell a szükséges erőforrás- és időigényt, az elérendő eredményeket és mérésük módját. 7. Ezután következik az intézkedési terv megvalósításának folyamata. 8. Az intézkedési terv megvalósítását az abban megfogalmazott mérési eredmények elemzése alapján kell értékelni. 22

22 9. A sikeres fejlesztéseket be kell építeni az intézmény napi működésébe, a hibák kiküszöbölésére pedig visszacsatolásként korrekciós terveket kell készíteni, majd újraindítani a ciklust. 10. Végül az önértékelés folyamatának, területeinek, módszereinek és gyakoriságának írásba foglalása történik. A folyamatot a 4. ábra mutatja. 4. ábra A Comenius 2000 I. intézményi modell Forrás: Közokos: Comenius 2000 I. intézményi modell, (Letöltés: május 2.) A Comenius II., a teljes körű minőségirányítás modellje az első modell továbbfejlesztett változata. Célja a minőségközpontú vezetés, a rendszerszemlélet, a folyamatszabályozás és a TQM kiépítése a közoktatási intézményekben. A Comenius program modelljei nagyon elterjedtek a különböző közoktatási intézményekben, mivel a 3/2002 (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről ajánlja a Comenius programhoz való csatlakozást. 23

23 Egy másik lehetőség a közoktatásban a minőségirányítási rendszer kiépítésére az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány alkalmazása. A szabvány egységes nemzetközi követelményrendszert állapít meg, széles körben alkalmazható a gazdaság minden területén. Lényege a folyamatos fejlesztés, a vevői igényeknek történő megfelelés és a folyamatok áttekinthetősége és dokumentálhatósága. Az ISO szabványcsaládot először az iparban alkalmazták, ahol ez igen széles körben elterjedt szabvány, majd onnan adaptálták a szolgáltatásokra, így az oktatásra is. Ezért a szabvány az iparban használatos fogalmakat felelteti meg az oktatásban használt fogalmaknak is. Sokakban emiatt váltott ki idegenkedést, mások viszont sikerrel alkalmazták. A Comenius 2000 program megjelenése szintén csökkentette az ISO 9001:2001 szabvány elterjedését a közoktatásban Önértékelési minőségdíj-modellek Dolgozatomban külön figyelmet szentelek az EFQM-modellnek és az azon alapuló Közoktatás Minőségéért Díj-modellnek, mert a vizsgálatom tárgyául választott zeneiskola is az EFQM-modell szellemében alakította ki irányított önértékelési rendszerét. Az EFQM Üzleti Kiválóság Modellt kezdetben az ipar, a termelő és szolgáltató vállalatok számára fejlesztették ki. Alapja a TQM filozófiája, amely a minőség összetevőit, az üzleti kiválóság eléréséhez szükséges kritériumokat adja meg. Figyelembe veszi a szervezetek különbözőségét, nem tartalmaz tehát univerzális előírásokat, csupán az önértékelés kritériumait. Ezek részben az adottságokat, részben az eredményeket vizsgálják, ahogyan a CAF-modell is. Az adottságok között az intézményi vezetés, a szervezeti stratégia, a dolgozók irányítása, az erőforrások hasznosítása, valamint a folyamatok fejlesztése kap helyet. Az eredményeket a szolgáltatást igénybe vevők elégedettsége, a dolgozói, társadalmi eredmények és a teljesítmény legfontosabb eredményei alapján mérik. Ez a 9 kritérium 32 alkritériumra osztható, amelyek szintén tovább oszthatók. Az EFQM Kiválóság Modellen alapul az Európai Minőségi Díj és a magyar Nemzeti Minőségi Díj is. Így az EFQM modell alkalmazása 4 lépésben történik. Az első a TQM filozófia megvalósítása az intézményben. 24

24 Ezt követi a szervezet önértékelése a modell kritériumrendszere alapján. Majd a különböző minőségi díjak megpályázása következik. A díjak odaítélése előtt pedig külső helyszíni vizsgálat zajlik a szervezetben. Az EFQM Kiválóság Modellt hazánk a világon egyedülálló fejlesztésként a közoktatásra is adaptálta a Közoktatás Minőségéért Díj (KMD) formájában. A 3/2002 (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről tartalmazza a KMD hivatalos megalapítását. A díj a közoktatásban kiemelt minőségügyi teljesítményt nyújtó példaértékű intézményeket díjazza. Szakmai követelményrendszere tartalmazza a Comenius 2000 I. és II. modellek követelményeit is, és azok alapján két kategóriában kerül átadásra: Partnerközpontúság Díj és Kiválóság Díj. A modell alapján végzett önértékelés lehetővé teszi a közoktatási intézmények összemérhetőségét. A díjazott intézmények példaként állnak a többi intézmény előtt, így megkönnyítik számukra a minőségügyi rendszerek kialakítását. A díjazott intézmények kiváló teljesítménye pedig hivatalosan is elismerésre kerül, a partnerek számára is értékelhetővé válik. A Közoktatás Minőségéért Díj eddig a világon egyedülálló fejlesztés, mivel az amerikai Malcolm-Baldridge Díj kivételével ez az egyetlen olyan közoktatási minőségi díj, amelynek kritériumrendszere eredetileg nem az iparra lett kialakítva, hanem kifejezetten a közoktatásra. A díj 9 kritériumát az 5. ábra mutatja. 5. ábra A Közoktatás Minőségéért Díj modellje Forrás: Közokos: KMD Modell, (Letöltés: április 8.) 25

25 A modell elsősorban az erősségeik és a fejlesztendő területek azonosításában nyújt segítséget a közoktatási intézményeknek. Segít kijelölni azokat a területeket is, amelyek az intézmények fejlesztésében kiemelt szerepet játszanak. Ez az önértékelési modell ideális eszköze a közoktatási intézményekben folyó fejlesztő munka értékelésének, és lehetőséget nyújt az intézményeknek arra is, hogy teljesítményüket, a minőségfejlesztés terén elért eredményeiket összemérhessék úgy hazai, mint európai viszonylatban. 15 Az Általános Értékelési Keretrendszer (Common Assessment Framework, CAF) európai minőségügyi szakmai szervezetek kidolgozásában jött létre. Célja, hogy a közigazgatási intézmények számára lehetővé tegye az önértékelést, illetve hogy összehasonlíthatóvá tegye az egyes intézmények működését. A modell a korábban létrejött EFQM-modell közigazgatási intézményekre átdolgozott változata. A szervezeti adottságokat illetve az eredményeket méri 5 illetve 4 fő kritérium alapján, melyek további alkritériumokra bonthatók. A modell könnyen, jelentősebb költség nélkül bevezethető, az önértékelés pedig önállóan végezhető a modell alapján. A közoktatási intézmények némileg eltérő igényei miatt a CAF-modell alapján, annak átdolgozásával jöttek létre a Comenius 2000 modelljei. A 2002 novemberében elfogadott, a szakképzés minőségének fejlesztésére létrejött Koppenhágai Folyamat szakértői 2003-ban kidolgozták a Közös Minőségbiztosítási Keretrendszert (CQAF). Ennek célja a szakképzés minőségének javítása és biztosítása. A rendszer működtetése önkéntességen alapul. A rendszer tartalmazza a szakképzés minőségének fejlesztéséhez szükséges valamennyi kritériumot, azonban lehetővé teszi az egyes tagállamok számára, hogy a saját viszonyaiknak megfelelően alkalmazzák a rendszert. A CQAF egy olyan modell, amely lehetővé teszi a rendszerek tervezését, realizálását, ellenőrzését a szükséges szinteken. Ezenkívül egy módszertant is jelent, amelynek lényege a külső értékelés és az önértékelés. Célja a rendszerek folyamatos fejlesztése. A CQAF egy monitoringrendszer is, amelynek nemzeti vagy regionális szintű kialakítása ajánlott. 15 Részlet az EFQM-nek a KMD pályázat nyerteseihez címzett gratuláló leveléből, június, (Letöltés: április 8.) 26

26 A keretrendszer mérőeszköz is, amely segíti a tagállamokat saját rendszereik ellenőrzésében. A közös minőségbiztosítási keretrendszer modellje négy elemre tagolódik, amelyek a következők: elsőként a tervezés (célok és tervek megállapítása), a megvalósítás, végrehajtás, a mérés (assessment) és értékelés (evaluation), végül a felülvizsgálat, vagyis a visszacsatolás és változás menedzselése. A négy elemet a módszertan foglalja egységes rendszerbe. Ezek az elemek lényegükben követik a PDCA-elvet, amely minden minőségrendszernek alapját képezi. A modell előnye abban áll, hogy minden eleméhez egységes Európa-szerte elfogadott minőségi kritériumokat határoztak meg. Néhány példa ezekre az alapvető minőségkövetelményekre: egyértelmű cél és bevezetési terv, szisztematikus értékelés, rendszerszerű megközelítés. 16 A CQAF igen pozitív hatással lehet a szakképzés minőségére. Segít a korábbi szakképzési irányelvek felülvizsgálatában és egy következetesebb minőségpolitika kidolgozásában, jobb rálátást nyújt a szakképzési minőségbiztosítási rendszerekre, keretet ad azok kialakításához. Lehetővé teszi a hatékonyság értékelését a szakképzésben, az intézmények akkreditációs rendszerének felülbírálását, valamint teret és keretet ad a reformtörekvéseknek. Ehhez elengedhetetlenül fontos az országok komoly elkötelezettségének megteremtése a CQAF iránt, ami már hazánkban is kezdetét vette Menner Ákos Molnárné Stadler Katalin: Közös minőségbiztosítási keretrendszer az oktatásban, in: Magyar Minőség, XV. évfolyam, 1. szám, január, pp Uo. 27

27 II. A KUTATÁSI PROBLÉMA ÉS A MÓDSZEREK BEMUTATÁSA Dolgozatommal azt szándékozom bizonyítani, hogy igenis szükséges a minőség mérése, a minőség irányítása a közoktatási intézményekben. Ezt egy konkrét zeneiskola, a Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény példáján keresztül is illusztrálom. Azt feltételezem, hogy a minőségügyi rendszer bevezetése összességében pozitív hatást gyakorol az intézményre, és kedvezően befolyásolja annak működését. Ezt mutatják több közoktatási intézmény korábbi tapasztalatai is. Kutatási problémámhoz kérdéseket is megfogalmaztam, amelyekre válaszolva vonom le dolgozatom végső következtetéseit. Főbb kutatási kérdéseim: Milyen külső és belső környezeti hatások érik az intézményt? Hogyan vezették be a minőségügyi rendszert az intézményben? Hogyan működik a minőségügyi rendszer az intézményben? Miben nyilvánulnak meg a minőségügyi rendszer hatásai az intézményre? Melyek az intézmény minőségügyi rendszerének erősségei, valamint fejlesztendő területei? Milyen lehetőségeket és módokat látok az intézményben működő minőségügyi rendszer továbbfejlesztésére? Kutatásom módszeréül az esettanulmány-készítést választottam, ennek segítségével vizsgálom és bizonyítom kezdeti feltételezésemet. Ezt indokolja, hogy kutatási kérdéseim kifejezetten egy intézményre irányulnak, az ott működő minőségügyi rendszer vizsgálatára összepontosítok. Az átfogó vizsgálat során törekszem a rendszer minél részletesebb megismerésére, tanulmányozom a különböző folyamatok egymásra gyakorolt hatását. Az esettanulmány nagy előnye a többi módszerrel szemben, hogy megpróbál átfogó lenni, és arra készteti az embert, hogy a kérdéses szervezet (...) eseményeit és problémáit azok teljes részletességében leírja és elemezze. 18 Kutatásom során szisztematikusan gyűjtöttem az adatokat, információkat. A zeneiskola alapvető adatairól és helyzetéről már rendelkeztem információkkal, hiszen annak évekig tanulója voltam. Így először a zeneiskolában található, a minőségügyi rendszerrel kapcsolatos dokumentumokat kutattam fel. Ezek a 2004-ben illetve a ben készült Minőségirányítási Programok és azok dokumentációi, a Szervezeti és 18 Majoros Pál, Dr: A kutatásmódszertan alapjai, Perfekt Kiadó, é. n., 133. p. 28

28 Működési Szabályzat, a Minőségügyi Kézikönyv, valamint az ezek alapjául szolgáló törvények, OM-rendeletek és az alapfokú művészetoktatási intézmények évi minősítési eljárásának leírása. A legutóbbi, 2004-ben végzett teljes körű tanári, szülői és tanulói felmérés eredményeihez is hozzájutottam. Ezután kvalitatív kutatásként mélyinterjút készítettem a zeneiskola minőségügyi vezetőjével -20 éven át igazgatóhelyettesével-, a Minőségirányítási Programok elkészítőjével, amelynek vázlatát a függelékben közlöm. Őt kértem fel külső konzulensemnek is, így dolgozatom megírása során is folyamatosan konzultáltam vele. A zeneiskolában tett személyes látogatásaim során az intézmény igazgatójával is volt alkalmam a minőségügyi rendszerről értekezni április 22-éig folytattam a terepmunkát. Kutatásom során részletes információkhoz jutottam a zeneiskolában működő minőségügyi rendszerről. Ezeket behatóan tanulmányoztam, igyekeztem felismerni a legjellemzőbb összefüggéseket. A megismert információkból való következtetések levonását és a következtetéseim indoklását, alátámasztását nehezítette a kutatás részben kvalitatív jellege, valamint az a tény, hogy a 2004-ben készítetthez hasonló teljes körű partneri elégedettség-és elégedetlenségmérést jövőre, 2008-ban végez legközelebb a zeneiskola. Így a 2004-ben készített felmérés eredményeihez képest történt változásokat főként a zeneiskola minőségügyi vezetőjével készített mélyinterjúból ismertem meg, és újabb felmérések híján az interjú során elhangzottakkal bizonyítom. Dolgozatom keretei természetesen csak a fontosabb információk ismertetését teszik lehetővé. Ezek vizsgálata után vonom le következtetéseimet és teszek javaslatokat a minőségügyi rendszer továbbfejlesztésére. Esettanulmányomat a következő fejezet tartalmazza. 29

29 III. A XV. KERÜLETI HUBAY JENŐ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY MINŐSÉGÜGYI RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA (ESETTANULMÁNY) 1. Környezetelemzés A zeneiskola makrogazdasági helyzetét, valamint külső és belső környezetét is elemeztem. A külső környezet elemzésében a PEST (Politics, Economy, Society, Tecnology) -analízis nyújtott segítséget. Az intézmény külső környezetét meghatározó tényezők (politika, gazdaság, társadalom és technológia) elemzését jelenti. A belső környezet elemzéséhez SWOT (Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats) - analízist használtam. A módszer az intézmény erősségeit, gyengéit, lehetőségeit és veszélyeit tudatosítja, ezzel segíti elő annak további fejlődését. Ezek eredményeit részletezi a fejezet A magyar zeneoktatás története Ahogyan a közismereti oktatásban is fontos esemény volt a már említett Ratio Educationis bevezetése 1777-ben, úgy a magyar zeneoktatás létét is innentől számítjuk. Mária Terézia rendelete alapján a zene helyet kapott a tantervben. Az ingyenes ének- és zeneoktatás tanfolyam jelleggel zajlott több nemzeti iskolában. Később a XIX. század elejétől kezdve országszerte jöttek létre zeneiskolák. Eötvös József 1868-ban törvénybe foglalt népoktatási reformja a zeneoktatásnak is javára vált, hiszen a kötelező iskolai oktatás részeként az ének és zene oktatását is szentesítette a törvény, külön erre a célra íródott magyar ének- és zongoratanítási kézikönyvek alapján ben alakult meg a Nemzeti Zenede, Budapest első zenei tanintézete. A Zeneakadémia megnyitására 1875-ben került sor. Az intézmény kezdetben Erkel Ferenc, később Liszt Ferenc igazgatósága alatt működött. Ettől kezdve a magyar zenei oktatás egyre híresebbé vált, és meghatározó szerepet játszott a magyar művészeti életben. A XX. század elejétől sorra létesültek a különböző magán-zeneiskolák. A század zenei életének egyik legjelesebb alakja volt Bartók Béla és Kodály Zoltán. Kodály különösen sokat adott a magyar zenepedagógiának. Céljának tekintette, hogy legyen a zene mindenkié! Világszerte ismert módszere, a Kodály-módszer azon 30

30 alapul, hogy az embernek még kisgyermek korában meg kell ismernie zenei anyanyelvét, amely a népdalokon alapszik. Az emberi hang és a közös éneklés a mindenki számára elérhető zenekultúra alapja, a zenei hagyományok megőrzésének és továbbadásának eszköze. Munkásságának eredményeként a zenei nevelés egyre fontosabb kérdése lett a hazai közoktatás ügyének után a centralizálás időszaka következett a magyar zeneoktatásban ben közzétették az egységes zeneiskolai tantervet, majd 1947-ben a zeneiskola szervezetéről és igazgatásáról szóló utasítást, amelynek értelmében a zeneiskolai szakfelügyelet az egyes tankerületek hatáskörébe került, vagyis a zeneiskolák az egységes iskolarendszer részeként működtek. Az 1950-es évek elején országszerte igény mutatkozott a zeneiskolák létrehozására, ám gazdasági okokból ezt igyekeztek központilag visszafogni. Ekkoriban a zeneoktatás 4-6 hangszerre korlátozódott, és a zenét tanulók 60 %-ának a zongora volt a hangszere. A zenei oktatásban struktúraváltás kezdődött, amely a városiasodásra, ennek következtében az életmód és a lakáskörülmények változására, a könnyűzene térhódítására és a zenei ízlés változására vezethető vissza. A zenetanulás iráni érdeklődés egyre növekedett. Budapesten 1952-ben jött létre a Fővárosi Zeneiskola Szervezet. A főváros területét 8 körzetre osztották, mindegyikben működött egy központi zeneiskola. Itt zajlott az év végi vizsgáztatás, a zeneoktatás pedig a körzetek általános iskoláiban. Azonban ez az intézményi forma nem működhetett sokáig az egyre növekvő tanuló- és pedagóguslétszám miatt. Ez a létszámnövekedés tette szükségessé a zeneiskolák decentralizálási törvényének létrejöttét 1968-ban. A törvény értelmében minden kerületben önálló zeneiskola működhetett, amelynek fenntartási joga a kerületi tanácsok kezébe került. Az 1985-ös oktatási törvény hivatalosan is a nevelési-oktatási rendszer intézményeiként tartja számon a zeneiskolákat. A törvény központilag meghatározta a zeneiskolai oktatás céljait, követelményeit, működését, szervezetét, tantervét és vizsgáztatási rendjét. A közvetlen szakmai irányítást a zeneiskolák fenntartói, a kerületi tanácsok végezték. Fontos ezenkívül, hogy a törvény külön cím alatt foglalkozik az alapfokú művészetoktatással, ezen belül is a zeneiskola intézményével. Ezzel az alapfokú oktatási intézmények sorába emelte a zeneoktatást, vagyis stabilizálta a 31

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM IMIP. Mesevár Óvoda ÓVODAI MINŐSÉGIRÁNYITÁSI PROGRAM RAKAMAZ

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM IMIP. Mesevár Óvoda ÓVODAI MINŐSÉGIRÁNYITÁSI PROGRAM RAKAMAZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM IMIP Mesevár Óvoda ÓVODAI MINŐSÉGIRÁNYITÁSI PROGRAM RAKAMAZ 1 Tartalomjegyzék : I. Minőségirányítási program rendeltetése:... 4 I/1. Hatálybalépés érvényesség ideje,

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben Alapító: Prof. Solymosi József DSc. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Tibenszkyné Fórika Krisztina

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA SZABÓ LÁSZLÓ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 4200 Hajdúszoboszló, Arany János u. 2. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Hatálybalépés dátuma: 2010. szeptember 1. Felülvizsgálat időpontja: 2014.június 15. Példány

Részletesebben

A diplomás pályakövetés és a felsőoktatási intézmények sikerességének összefüggései

A diplomás pályakövetés és a felsőoktatási intézmények sikerességének összefüggései Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tamándl László A diplomás pályakövetés és a felsőoktatási intézmények sikerességének összefüggései Doktori értekezés tervezet Konzulens:

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a

1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a 1 1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a Magyar Táncművészeti Főiskolán... 5 2.2. A Minőségfejlesztési

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Kaposvár, Baross u. 19. Tantestület jóváhagyásának dátuma: 2007. 12. 12. Fenntartóhoz történt benyújtás

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Szent Margit Általános Iskola Tatabánya Szent Margit Általános Iskola Szent László Tagiskolája Bicske MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM PH. Csák Lajos igazgató Tatabánya, 2007. december 20. Tartalomjegyzék I.

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Intézményfejlesztési Terv

Intézményfejlesztési Terv Intézményfejlesztési Terv SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM 2007-2011 2007. decemberben frissített változat Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 1. Az intézmény bemutatása: múlt jelen jövő... 3 1.1. Felsőoktatási

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM JÁRDÁNYI PÁL ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM JÁRDÁNYI PÁL ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009 JÁRDÁNYI PÁL ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY I. Az Intézményirányítási Program alapelvei 1. Minőségpolitikai nyilatkozat Iskolánk, a Járdányi Pál Zeneiskola

Részletesebben

Intézményértékelés szervezetfejlesztés

Intézményértékelés szervezetfejlesztés Intézményértékelés szervezetfejlesztés Cseh Györgyi 1. Bevezetés 1.1. Intézményértékelés, de miért? Miért is kell intézményértékeléssel foglalkozni? Érdemes ezt végiggondolni! John MacBeath professzor

Részletesebben

Nem feltétlenül, és akkor sem biztos, hogy azonnal. Az alábbiakban ennek az elhatározásához adunk néhány meggondolandó szempontot és tapasztalatot.

Nem feltétlenül, és akkor sem biztos, hogy azonnal. Az alábbiakban ennek az elhatározásához adunk néhány meggondolandó szempontot és tapasztalatot. 343. Az EU-jövôkép készítés jelentôsége, funkciói 1. Kell-e minden vállalkozásnak EU-jövôképet készítenie? Nem feltétlenül, és akkor sem biztos, hogy azonnal. Az alábbiakban ennek az elhatározásához adunk

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV 2. SZ. VERZIÓ A HATÁLYBA LÉPÉS DÁTUMA: 2015. 04. 20. HATÁLYOS: visszavonásig KÉSZÍTETTE: ELLENŐRIZTE: JÓVÁHAGYTA: Dr. Horváth Ágnes minőségirányítási vezető Dr. Ailer Piroska rektor Dr. Ailer Piroska rektor

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban

Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső konzulens: Szintén László

Részletesebben

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY

Részletesebben

Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola. Minőségirányítási Program 2012

Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola. Minőségirányítási Program 2012 Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola Minőségirányítási Program 2012 Tartalom Tartalom...2 Mottónk:...4 1. Általános rendelkezések...4 2. Bevezető...4 2.1. Törvényi szabályozás...4 3. Az

Részletesebben

W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE Rektor

W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE Rektor W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE Rektor Kelt: Budapest, 2015. Telefon: 577-0502, fax: 577-0503 Vezetői nyilatkozat A Wesley János Lelkészképző

Részletesebben

A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008

A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008 A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008 1. Az európai és a hazai helyzet A globális kihívások között Európa számára egy út

Részletesebben

SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA

SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítás szak Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI

Részletesebben

I. Pedagógus teljesítményének értékelése

I. Pedagógus teljesítményének értékelése Petőfi Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat A Minőségirányítási Program előírt kötelező mellékletei Csenger 2007. március 28. Kazamér Tibor A Minőségirányítási Program

Részletesebben

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól 2002. június 0219 Az ellenőrzést felügyeli: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés

Részletesebben

A könyvtári minőségirányítás bevezetésére

A könyvtári minőségirányítás bevezetésére AJÁNLÁS A könyvtári minőségirányítás bevezetésére készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kultúráért Felelős Államtitkárságának megbízásából 1. Bevezető Már a szakfelügyeletről szóló 2001. évi rendeletben

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS. DE HOGYAN? ÖNÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV BEMUTATÁSA. MÓD-SZER-TÁR Műhelykonferencia 2015.04.24.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS. DE HOGYAN? ÖNÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV BEMUTATÁSA. MÓD-SZER-TÁR Műhelykonferencia 2015.04.24. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS. DE HOGYAN? ÖNÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV BEMUTATÁSA MÓD-SZER-TÁR Műhelykonferencia 2015.04.24. CÉLUNK Rendszerlátás támogatása; összefüggések megismertetése Gyors és naprakész információ

Részletesebben

A FEKOSZ ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÓJA A MEGVÁLASZTÁSA ÓTA ELTELT IDŐSZAKBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL

A FEKOSZ ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÓJA A MEGVÁLASZTÁSA ÓTA ELTELT IDŐSZAKBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL A FEKOSZ ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÓJA A MEGVÁLASZTÁSA ÓTA ELTELT IDŐSZAKBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL Beszámolómat, hasonlóképpen elődömhöz, a szervezetünket érintő nagyobb témacsoportok köré építettem föl. E struktúrába

Részletesebben

A KÖZMŰVELŐDÉSI MINŐSÉG DÍJ SZERKEZETE

A KÖZMŰVELŐDÉSI MINŐSÉG DÍJ SZERKEZETE A KÖZMŰVELŐDÉSI MINŐSÉG DÍJ SZERKEZETE ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK EMBERI ERŐFORRÁSOK (3. KRITÉRIUM) 110 PONT A SZOLGÁLTATÓKKAL KAPCSOLATBAN ELÉRT EREDMÉNYEK (7. KRITÉRIUM) 90 PONT VEZETÉS (1. KRITÉRIUM) 80

Részletesebben

A TABÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ

A TABÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ A TABÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2007. SZEGED TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. Az intézmény rövid bemutatása 1.2. Az intézmény minőségfejlesztési

Részletesebben

I N T É Z M É N Y I M I N Ő S É G I R Á N Y Í T Á S I P R O G R A M T I S Z A L Ö K 2 0 0 4.

I N T É Z M É N Y I M I N Ő S É G I R Á N Y Í T Á S I P R O G R A M T I S Z A L Ö K 2 0 0 4. 1 I N T É Z M É N Y I M I N Ő S É G I R Á N Y Í T Á S I P R O G R A M T I S Z A L Ö K 2 0 0 4. 2 Osztani magad hogy így sokasodjál, kicsikhez hajolni hogy magasodjál, hallgatni őket, hogy tudd a világot,

Részletesebben

Jelentkezési lap. A Tempus Közalapítvány által koordinált és az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló

Jelentkezési lap. A Tempus Közalapítvány által koordinált és az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló Jelentkezési lap A Tempus Közalapítvány által koordinált és az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló Raising Awareness. of Lifelong learning strategies - E&T2020 in Hungary című projekt keretében

Részletesebben

NAPSUGÁR ÓVODA SONNENSTRAHL KINDERGARTEN

NAPSUGÁR ÓVODA SONNENSTRAHL KINDERGARTEN SONNENSTRAHL KINDERGARTEN MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Vámosné Szijj Anna Elfogadta: Alkalmazotti közösség Egyetértett: Német Kisebbségi Önkormányzat TARTALOMJEGYZÉK 1. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA 2. 2.

Részletesebben

Intézményvezetői Pályázat

Intézményvezetői Pályázat EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE KLIK Személyügyi Főosztály 1051 Budapest Nádor u.32. Intézményvezetői Pályázat Alulírott Fodor Annamária pályázatot nyújtok be, melyet az Emberi Erőforrások Minisztere hirdetett

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

1. Vezetői program. 1.1. Bevezető. 1.2. Vezetői célok

1. Vezetői program. 1.1. Bevezető. 1.2. Vezetői célok 1. Vezetői program 1.1. Bevezető A csömöri Zeneiskolában eltöltött 16 év pedagógiai és 13 év vezetői munka révén megismerhettem a helyi sajátosságokat, jó kapcsolatot építettem ki a helyi nevelési-oktatási,

Részletesebben

VARGA DOMOKOS ÁMK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

VARGA DOMOKOS ÁMK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VARGA DOMOKOS ÁMK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Horváth Tibor ÁMK igazgató IMIP munkacsoport tagjai Jóváhagyva: Kunszentmiklós Város Képviselőtestületének 2007.március 21-én hozott 105/2007.(III.21.)

Részletesebben

MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV Miskolc, 2013 1.1.32. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 64/2013. SZ. HATÁROZATA. Készült 8 példányban,. sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

SZÉCHENYI ISTVÁN KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM SZÉCHENYI ISTVÁN KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Békéscsaba, 2012. Tartalomjegyzék: 1. Az intézmény bemutatása...2 1.1. Az intézmény adatai...2 1.2. Az iskola

Részletesebben

Az intézmény neve és címe: Napköziotthonos Óvoda és Bölcsıde 5520. Szeghalom Petıfi u 1 sz.

Az intézmény neve és címe: Napköziotthonos Óvoda és Bölcsıde 5520. Szeghalom Petıfi u 1 sz. 1 1. BEVEZETÉS A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényt módosító 2003. évi LXI. Törvény meghatározza minden közoktatási intézmény számára a minıségfejlesztési rendszer kiépítését és mőködtetését.

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Minőségirányítási Program

Minőségirányítási Program 1 Ikt. sz: 2007/306 -OM azonosító: 034720- Készítette: Soós Jánosné óvodavezető Közreműködők : Sulyokné Smidéliusz Marianna vezetője Süveg Miklósné tagja Aláírás: Dátum: Készítette: Soós Jánosné. 2007-02-28.

Részletesebben

felsorolt A vezetők és a beosztott pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének

felsorolt A vezetők és a beosztott pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM. rész (IMIP) Módosítása és kiegészítése készült: 9. március Készítette: Hartdégenné Rieder Éva igazgató Az Intézményi Minőségirányítási Program módosításának törvényi

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

KEZEK - Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV. V. alprogram: Minőségirányítási rendszer fejlesztése

KEZEK - Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV. V. alprogram: Minőségirányítási rendszer fejlesztése KEZEK - Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV V. alprogram: Minőségirányítási rendszer fejlesztése 2014-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER FELMÉRÉS KERETÉN

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.12.4. COM(2014) 732 final A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Sontráné dr. Bartus Franciska VÁZLAT: 1. Bevezetés 2. A gyakorlati képzés törvényi háttere, meghatározó

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Lelkes Mirtill Pénzügy és számvitel/államháztartás Önkormányzati intézmény költségvetéstervezési, finanszírozási, gazdálkodás rendszere. 2016. Lelkes

Részletesebben

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola. Szécsény, Rákóczi út 90.

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola. Szécsény, Rákóczi út 90. Minőségirányítási program II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Szécsény, Rákóczi út 90. Készítették: a MICS tagjai Alkalmazotti közösség jóváhagyása: 2009. Fenntartóhoz történt

Részletesebben

Javaslat a [Cserépfalu iskola kultúrája, nevelési értékei című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a [Cserépfalu iskola kultúrája, nevelési értékei című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Javaslat a [Cserépfalu iskola kultúrája, nevelési értékei című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: Virág Tiborné (név).....(aláírás) Cserépfalu,2015

Részletesebben

2.1. Minőségcélok 20 2.2. Jövőkép.21 2.3. Intézményünk szabályozott folyamatai 22

2.1. Minőségcélok 20 2.2. Jövőkép.21 2.3. Intézményünk szabályozott folyamatai 22 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. Az intézmény bemutatása.. 6 1.2. Az intézmény minőségfejlesztési múltjának bemutatása... 8 1.3. A minőségügyi rendszer dokumentumainak felépítés. 10 1.4. A MIP-hez

Részletesebben

I.BEVEZETÉS... 2 I.1. A minőségirányítási program jogszabályi háttere... 2 I.2. Intézményünk bemutatása... 3 I.3. Az ÖMIP-ben megfogalmazott

I.BEVEZETÉS... 2 I.1. A minőségirányítási program jogszabályi háttere... 2 I.2. Intézményünk bemutatása... 3 I.3. Az ÖMIP-ben megfogalmazott I.BEVEZETÉS... 2 I.1. A minőségirányítási program jogszabályi háttere... 2 I.2. Intézményünk bemutatása... 3 I.3. Az ÖMIP-ben megfogalmazott feladataink... 5 II. MINŐSÉGPOLITIKA... 5 II.1. Minőségpolitikai

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. II. Küldetésnyilatkozat

TARTALOMJEGYZÉK. II. Küldetésnyilatkozat TARTALOMJEGYZÉK I. Az intézmény minıségirányítási programjának megalapozó helyzetelemzés 1. old. II. Küldetésnyilatkozat III. Az intézmény minıségpolitikai nyilatkozata IV. Intézményi minıségcélok 4. old.

Részletesebben

Pedagógiai hitvallásunk 2.

Pedagógiai hitvallásunk 2. Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15.

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte.

Részletesebben

SÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE

SÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE KEREKERDŐ ÓVODA 1183. Budapest, Attila utca 9. Tel.: 292-55-17, e-mail: kerekerdo@enternet.hu ikt.szám: /206-228/2009 KEREKERDŐ ÓVODA INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA KÉSZÍTETTE: KÉKESI SZILVIA ÓVODAVEZETŐ

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Nagykőrös Város Önkormányzata optimális feladat ellátási és finanszírozási modellje, kiemelve az

Részletesebben

AZ ÁDÁM JENŐ ZENEISKOLA - ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MUNKATERVE. A 2014/2015-es TANÉVRE

AZ ÁDÁM JENŐ ZENEISKOLA - ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MUNKATERVE. A 2014/2015-es TANÉVRE AZ ÁDÁM JENŐ ZENEISKOLA - ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MUNKATERVE A 2014/2015-es TANÉVRE 1.1. Rendelkezés a tanévről - A 2014/2015-ös tanév 2014. szeptember elsejétől (hétfő) 2015. aug. 31-éig tart a tanév

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje 173 Ecsédi Edit A diákok megismerése Az Egyéni Fejlődési Terv alkalmazásának tapasztalatai A Dobbantó program egyik fontos

Részletesebben

Dr. Piskóti István intézetigazgató, tanszékvezető, egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék

Dr. Piskóti István intézetigazgató, tanszékvezető, egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék A FELSŐOKTATÁS PIACA ÉS MARKETINGJE Dr. Piskóti István intézetigazgató, tanszékvezető, egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék Jelen tanulmányban nemzetközi és hazai szakmai

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2015.

Részletesebben

Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. ÜZLETI JELENTÉS 2014.

Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. ÜZLETI JELENTÉS 2014. Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. ÜZLETI JELENTÉS 2014. Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 4 3.A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

MAROSHEGYI ÓVODA 2004.

MAROSHEGYI ÓVODA 2004. MAROSHEGYI ÓVODA 2004. Maroshegyi Óvoda MIP 2004. 2 A Maroshegyi Óvoda Minőségirányítási Programja A MIP dokumentumainak kezelési és módosítási rendje A MIP helye A MIP tárolási formája Példányszám Óvodavezetői

Részletesebben

Tevékenység: Étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása

Tevékenység: Étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása Tevékenység: Étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása Dokumentum: Értékelés és javaslatok megfogalmazása ( Tanácsadás: back office ) ÁROP-1.A.5-2013 Államreform Operatív

Részletesebben

Önértékelési kézikönyv KOLLÉGIUMOK SZÁMÁRA

Önértékelési kézikönyv KOLLÉGIUMOK SZÁMÁRA Önértékelési kézikönyv KOLLÉGIUMOK SZÁMÁRA Szerzők: Barcsák Marianna, Barlai Róbertné, Bot Szilvia, Farkasné Egyed Zsuzsanna, Horváthné Moldvay Ilona, Járainé dr. Bődi Györgyi, Jurecz Emil, Molnárné Stadler

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM JÁTÉKSZIGET Óvoda Szombathely, Győzelem u. 1/a MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Geositsné Gerencsér Lucia óvodavezető Fodor Imréné minőségügyi megbízott Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 1.

Részletesebben

Kner imre gimnázium, Szakközépiskola és kollégium

Kner imre gimnázium, Szakközépiskola és kollégium Kner imre gimnázium, Szakközépiskola és kollégium VEZETŐI FELADATOKAT ELLÁTÓK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYZATA 2007 Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szabályzata Felelős: az Hatóköre:

Részletesebben

INTÉZMÉNYI FELKÉSZÜLÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁRA, A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK KIEMELT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA

INTÉZMÉNYI FELKÉSZÜLÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁRA, A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK KIEMELT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A TANKÖNYVI TARTALMAK VÁLTOZÁS-VIZSGÁLATA. című projektről. Kutatásvezető: Dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes Kojanitz László

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A TANKÖNYVI TARTALMAK VÁLTOZÁS-VIZSGÁLATA. című projektről. Kutatásvezető: Dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes Kojanitz László KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A TANKÖNYVI TARTALMAK VÁLTOZÁS-VIZSGÁLATA című projektről Kutatásvezető: Dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes Kojanitz László 1 2 1.1 A vizsgálat célja I. A VIZSGÁLAT BEMUTATÁSA A kutatás

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA 9401 SOPRON, DEÁK TÉR 51. * PF. 110 * E-MAIL: ISKOLA@EOTVOS.SOPRON.HU WEB: HTTP://EOTVOS.SOPRON.HU TEL./FAX: 99-311-767 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

Intézményi Minőségirányítási Program 2009

Intézményi Minőségirányítási Program 2009 Intézményi Minőségirányítási Program 2009 Készítette: Görög Anikó Rabné Fülöp Ildikó Szabó Edit Málnai Andrea Tóth Gyuláné Hétszínvirág Óvoda 1141. Bp. Egressy út. 182. 1. Tartalomjegyzék I. MINŐSÉGPOLITIKA

Részletesebben

JÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA

JÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA JÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA A jó gyakorlatok megosztása kiscsoportos munka keretében történt, az alábbi előre megadott témák mentén: Munkaerő-piaci igények, vállalati együttműködés, gyakorlati képzés Tanulási

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata 12. NAPIREND Ügyiratszám: 4/1497/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: Szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS LÍCEUM GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA. Gödöllői Református Líceum Gimnázium és Kollégium Gödöllő 2009.

A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS LÍCEUM GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA. Gödöllői Református Líceum Gimnázium és Kollégium Gödöllő 2009. Gödöllői Református Líceum Gimnázium és Kollégium Gödöllő OM azonosító: 032575 : 2100 Gödöllő, Szabadság tér 9. /Fax: 28/410-298 E-mail: igazgato@grl.hu A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS LÍCEUM GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

Részletesebben

Scanned by CamScanner

Scanned by CamScanner Scanned by CamScanner TARTALOM 1. BEVEZETÉS... 3 2. A MINŐSÉGÜGYI RENDSZER ÁTFOGÓ, RENDSZERSZEMPONTÚ ÉRTÉKELÉSE... 3 3. STRATÉGIAI SZINTŰ DOKUMENTUMOK ÉS CÉLKITŰZÉSEK ÉRTÉKELÉSE... 4 3.1. Az Alapító okirat

Részletesebben

A VÖRÖSBERÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA. 2009. november

A VÖRÖSBERÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA. 2009. november A VÖRÖSBERÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009. november TARTALOMJEGYZÉK 1. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 1 2. MINİSÉGPOLITIKÁNK... 4 2.1. Minıségpolitikai nyilatkozat... 4 2.2 A fenntartói

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6

Részletesebben

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról 9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Az Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

Az Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény 2700 Cegléd, Kút u. 2. 1 Az Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Készítette: az intézmény Minıségirányítási Csoportja P. Szabó Zoltánné intézményvezetı irányításával

Részletesebben

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése 70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye

Részletesebben

Jelentkezési lap. A Tempus Közalapítvány által koordinált és az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló

Jelentkezési lap. A Tempus Közalapítvány által koordinált és az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló Jelentkezési lap A Tempus Közalapítvány által koordinált és az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló Raising Awareness. of Lifelong learning strategies - E&T2020 in Hungary című projekt keretében

Részletesebben

Az alkalmazotti közösség elfogadó nyilatkozatának időpontja: 2004. április 27. 2007. szeptember 6. 2009. május 6.

Az alkalmazotti közösség elfogadó nyilatkozatának időpontja: 2004. április 27. 2007. szeptember 6. 2009. május 6. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY GIMNÁZIUM 4032 Debrecen Békessy Béla u.12. sz. OM azonosító: 031197 Készítette: Temes István igazgató Az alkalmazotti közösség elfogadó nyilatkozatának időpontja:

Részletesebben

Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve

Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve Készült: Konzorciumi normatív, a felsőoktatásra általánosan értelmezhető minőségértékelési

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ

Részletesebben

NEFELEJCS KÖZPONTI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA 2010.

NEFELEJCS KÖZPONTI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA 2010. NEFELEJCS KÖZPONTI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2010. Készítette: Szűcs Jánosné óvodavezető közoktatási szakértő Közreműködött: Gubuznai Lászlóné minőségfejlesztési csoport vezető

Részletesebben

PÁLYÁZAT 2016. A BÁRCZAY JÁNOS MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA. Szerencs, 2016. június 10.

PÁLYÁZAT 2016. A BÁRCZAY JÁNOS MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA. Szerencs, 2016. június 10. PÁLYÁZAT A BÁRCZAY JÁNOS MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA 2016. Szerencs, 2016. június 10. Készítette: Néposzné Gombás Katalin okleveles mezőgazdasági mérnöktanár A BÁRCZAY

Részletesebben

MINŐSÉGPOLITIKA & MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGPOLITIKA & MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 MINŐSÉGPOLITIKA

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar TATA Kiválósági Központ és Informatikai Intézet

Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar TATA Kiválósági Központ és Informatikai Intézet Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar TATA Kiválósági Központ és Informatikai Intézet VÁLLALATVEZETÉSI TANÁCSADÁS MÉRLEG- ÉS EREDMÉNY-KIMUTATÁS ADATOK ALAPJÁN HASONLÓSÁGELEMZÉSSEL Belső

Részletesebben