Jelentkezési lap. A Tempus Közalapítvány által koordinált és az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló

Átírás

1 Jelentkezési lap A Tempus Közalapítvány által koordinált és az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló Raising Awareness. of Lifelong learning strategies - E&T2020 in Hungary című projekt keretében "! #! $ "! es beérkezési (elektronikusan csatolni kívánt dokumentáció) és postai feladási határidő: december 9. $ % % & ' Postacím: Tempus Közalapítvány, 1438 Budapest 70. Pf. 508 )*+, -.+./0$1.2 ( cím: adel.csernovitz@tpf.hu ( *23,*++4*2 + 3!.! (óraszám, hozzárendelt kreditérték, maximális hallgatói létszám; milyen képzés keretében valósul meg) Bevezetés a táncterápiába; Óraszám: félévenként 30 óra; kredit:2; maximális hallgatói létszám:15; nappali BA képzés; Kérjük, részletezze a kurzus konkrét célkitűzéseit mind oktatói oldalról, mind a tantervi hálóban elfoglalt helyének tekintetében, pl. bemeneti követelmények, ráépülő kurzusok, kapcsolódás más kurzusokhoz. Nevezze meg a kurzus során tudatosan fejlesztendő személyes és szakmai kompetenciákat. A leírás során kérjük, támaszkodjon a tanulási eredmények megközelítésre, a szakindítási dokumentumokat, amennyiben szükségét érzi, mellékletként csatolhatja. Pedagógiai és terapeuta képességek almodul 120 KÖ 8 Saját élményû mûvészetpedagógiai fejlesztés tantárgyblokk 60 KÖ 4 NBÁA-008 Vizuális kifejezés és képességfejlesztés I. 30 sze KÖ 2 k 30 2 X nincs NBÁA-009 Zenei önkifejezés és improvizáció 30 gy KÖ 2 gy 30 2 X nincs Mûvészetpedagógiai terápiák és technikák tantárgyblokk 60 KÖ X X X NBÁA-010 Vizuális kifejezés és képességfejlesztés II. 30 sze KV 2 k X X NBÁA-008 NBÁA-011 Zenei képességfejlesztés 30 gy KV 2 gy X X nincs NBÁA-012 Kézmûvesség I. (kerámia/textil) 30 gy KV 2 gy X X NBÁA-008 NBÁA-013 Kézmûvesség II. (kerámia/textil) 30 gy KV 2 gy X X NBÁA-008 NBÁA-014 A bábkészítés alapjai 30 gy KV 2 gy X X NBÁA-008 NBÁA-015 A képi kifejezés technikái 30 sze KV 2 k X X X NBÁA-008 NBÁA-016 Médiakultúra 30 sze KV 2 k X X X nincs

2 NBÁA-017 Bevezetés a vizuális terápiákba 30 sze KV 2 gy X X NBÁA-008 NBÁA-018 Dráma a nevelésben I. 30 gy KV 2 gy X X nincs NBÁA-019 Dráma a nevelésben II. 30 gy KV 2 gy X X NBÁA-018 NBÁA-020 A zenei kifejezés technikái 30 gy KV 2 gy X X nincs NBÁA-021 Morfológiai rajzelemzés 30 sze KV 2 k X X X X X nincs NBÁA-022 Vizuális mûvészeti pedagógiai terápia 30 sze KV 2 k X X NBÁA-008 NBÁA- 029 NBÁA-023 Képi kifejezés és feszültségoldás 30 sze KV 2 k X X NBÁA-008 NBÁA-029 NBÁA-024 Dráma és terápia 30 gy KV 2 gy X X X X X nincs NBÁA-025 Zene és terápia I. 30 gy KV 2 gy X X NBÁA-009 NBÁA-026 Zene és terápia II. 30 gy KV 2 gy X X NBÁA-009 NBÁA-027 Bevezetés a táncterápiába 30 gy KV 2 gy X X nincs A sajátélmény alapú tantárgyblokkban az alkalmazott mozgás-és táncterápiás kurzuson való részvétel a fogyatékos emberekkel közös csoportban való önismereti munka fontosságát mutatja meg. Az akadályozottságok és fogyatékos állapotok, valamint kialakulásuk modellezhetetlen szituációk és történések; vezetett folyamatokban való tényleges találkozások nélkül felkészülni a kihívásokra, amellyel a fejlesztõ-ellátó-segítõ munka során szembe kell nézni, szinte lehetetlen, vagy hiányos készségtárat eredményez. A tantárgyblokkban a hallgatók sajátélményû mûvészetpedagógiai fejlesztéssel foglalkozó kurzusok után vehetnek részt a Bevezetés a táncterápiába c. kurzuson, tehát a sajátélmény fókuszú munkáról szerzett tapasztalás után van lehetõségük arra, hogy a fogyatékos emberekkel közös munkatérben, specializálva bõvítsék ismereteiket. Kompetenciák, amelyekre a kurzus során kiemelt figyelmet fordítunk: reflexiós és önreflexiós képesség tréningezése, ehhez a fókusztechnika elsajátítása, tréningezése ventillációs képesség tréningezése improvizatív készség, képesség tréningezése, ehhez a speciális helyzet és probléma felismerés, távolítás, rálátás képessége, tréningezése tervezési, szervezési-rendszerezõ képesség tréningezése kapcsolatteremtõ képesség relaxációs, meditációs és kontemplatív képesség tréningezése sajátos szükségletek felismerése holding, funkciós készség, képesség tréningezése alkalmazkodó képesség tréningezése fizikai, lelki és mentális állóképesség és terhelhetõség képessége és tréningezése kreativitás képessége és tréningezése a tájékozottság, információfrissítés és aktualizálás készsége Mutassa be, hogyan valósítja meg a kurzus a megjelölt készség(ek) fejlesztését. (Csak azokat a készségeket fejtse ki, amelyeket belejelölt.) Ismertesse, hogy melyek azok a konkrét oktatási módszerek, munkaformák, gyakorlatok, amelyek által a kurzus hozzásegíti a hallgatókat az adott készség(ek) elsajátításához, továbbfejlesztéséhez. Kommunikáció: A kurzus tematikusan a kommunikáción alapul. A gyógypedagógusok szakmai készlettárában készségszintre kell fejleszteni a speciális, segítő kommunikáció használatát a fogyatékosságok típusainak és jellemzőinek megfelelően, ez sokszor a nonverbális kommunikáció túlsúlyát

3 illetve kizárólagosságát hozhatja,( pl. az augmentatív alternatív kommunikáció) A mozgás-és táncterápia metódusa megfelelő megközelítést és gyakorlatot kínál mindehhez, és kiemelten fókuszál a verbalitás nonverbalitás összefüggéseire, átjárásokat biztosít; ezzel stabil jártasságra tehetnek szert a hallgatók a sok szinten, bonyolult összefüggéseiben mûködő jelzésrendszerben, a kommunikáció humán specifizációjában. A kurzuson az akadályoztatás miatti veszteségek következtében megjelenő pszihodinamikai blokkokat is vizsgáljuk, tudatosítjuk, mind a segítők, mind az érintettek szempontjából. Szervezés: A gyógypedagógusi munka szervezésében az oktató nevelõ munka mellett nagy szerep jut a tevékenységek keretezésének, azaz a kellõ munkafeltételek biztosításának, mint a gyógyítóregeneratív tevékenységek megalapozásának. Minél nagyobb részt kap az oktatás-nevelés mellett a gyógyító-regeneráló törekvés, annál hangsúlyosabb a szervezési, keretstabilitási szükségesség. Mindezt felmérni és realizálni bizonyos tapasztalati gyakorlottság szükséges. A hallgatók a kurzuson a sajátélmény fókuszú munka részeként autentikus módon tapasztalják a hatékony munkavégzéshez szükséges keret-meghatározási, rögzítési és szóbeli szerzõdési feltételek alakulását, illetve alakításának, alakíthatóságának mibenlétét. Reális képet kapnak arról, hogy a külsõ-belsõ tényezõk dinamikai összefonódásai miként hozzák létre az elvégzendõ-elvégezhetõ munka terét, és idejét, mélységében és céljaiban mi válik elérhetõvé és érdemlegesen bevállalhatóvá segítségadó és segítségre szoruló partnerek között. Valamint tapasztalják azt is, hogy saját szakmai eszköz-és készségtárukból mit tudnak, és mit lehet, mit érdemes mozgósítani. Professzionalizmus A gyógypedagógusi munkaszituáció specifikus fizikai, lelki és mentális terhelés, sokszor állandósuló, de legalábbis elhúzódó krízisekben kell helyt állni. Megfelelõ önismereti munka nélkül a hiteles hozzáértés nem valósulhat meg. Ezzel együtt is a professzionalizmus szinte csak a praxisban töltött gyakorlattal szerezhetõ meg, mert a hatékony hivatásgyakorláshoz elengedhetetlen a szakmai-emberi kreativitás, amelynek összetevõivel, együtthatóival gyakorlat közben dolgozhat a hallgató a képzés alatt, de beérni a szakmai felelõsségvállalás idõszaka alatt, a saját hivatásgyakorlás közben tud. A kreatív készség nagy részben a gyakorlatban, a tanulmányok alatt pedig a gyakorlatias tárgyak felvételével, a sajátélmény fókuszú kurzusokon erõsíthetõ a sikeres praktizáláshoz szükséges mértékûre. A Bevezetés a táncterápiába c.kurzus igyekszik rávilágítani, hogy megfelelõ és határozottan betartott keretezés, ventilláció és állandó visszatöltés, szakmai továbbképzés-fejlõdés, tudásaktualizálás nélkül szinte biztosan jósolható a burn out szindróma megjelenése. A kreativitás megfelelõ módú és szintû mûködtetéséhez ugyanis szükséges a partneri közegben, kapcsolati hálóban megvalósítható munkavégzés. A pszichodinamikai folyamatok tematikailag alapvetõ részét képezik a kurzusnak. Csapatmunka A gyógypedagógusok mint oktatók és mint gyógyítók csoportban és egyénileg is dolgozhatnak, akár frontális, akár kooperatív tanulás, fejlesztés a mód. Minden ideális esetben team keretekbe ágyazódva, a gyakoribb azonban, hogy elszigetelõdve, ilyenkor konzultációs lehetõségeket érdemes keresni. A kurzuson az alkalmak módszertani felépítésébõl és tematizálásából adódóan tapasztalható az egyéni és a kapcsolati munka minden variánsa, páros, kiscsoportos, nagyobb és teljes csoportos feladatkidolgozások, amelyekben a vállalások, terhelések igazíthatóak, alakíthatóak a felmerülõ kérdéskörök szempontjainak megfelelõen.

4 Problémamegoldás: Gyógypedagógusként az alapvetõ munka problematikák kiküszöbölése, megoldási módozatok keresése és fokozatok meghatározása, ennek végrehajtása, vagyis gyakorlatba ültetés, és a gyakorlat során a sokszor állandó váratlanságokkal, rendhagyó helyzetekkel és lehetetlenségekkel, megoldhatatlanságokkal való szembesülés, ezek elfogadása. Ebbõl a számos összetevõjû és szintû feladatkörbõl a kurzus kiemelten fontos részekre koncentrál: az 3 elméleti/lexikális! tudás elõhívhatóságának feltételei, tapasztalat általi beazonosításai, és integrálása, az elõbbi folyamatok mûködési feltételei, akadályok, és motivációk, szakmai és személyes szinten, bizonyos szintû és módú improvizatív képesség elõhívása, készséggé formálása a személyes alkati tényezõktõl függõen. Mutassa be a kurzust a fejlesztett kompetenciák munkaerőpiacon való alkalmazhatósága és a korszerűség szempontjából. Részletezze, hogy a hallgatók milyen segítséget kapnak a kurzus elméleti tananyaga gyakorlatban való adaptálhatóságának értelmezésében. Amennyiben releváns, térjen ki a szakmai kapcsolódás lehetőségeire, pl. bevont külső partnerek, szakmai gyakorlat, stb. A hallgatók védett, elfogadó (az oktató hosszabb ideje dolgozik a behívott fogyatékos emberekkel, ismeri õket, és a fennálló kapcsolat, valamint az elvégzett munka eredményeire lehet támaszkodni; és az oktató vállalja a felelõsséget a kurzus történéseiért) légkörben találkoznak különbözõ fogyatékosságú emberekkel, eddigi visszajelzések alapján a képzésük során egyetlen helyszínként, ahol nem csak segítõ szerepben lehetnek jelen. A segítõvé való válás során rejtve maradhatnak alapkésztetések, amelyek a szakmaválasztáshoz vezettek, vagy azt nehezítették (pályaalkalmassági teszt nem képezi részét a fõiskolára való bekerülésnek, és kevés kivételtõl eltekintve a szakválasztást sem támogatja semmilyen szakmai alapú feltételrendszer) illetve feltáratlanok maradhatnak személyiségalkati illeszkedésbõlilleszkedési képtelenségbõl adódó alkalmatlanságok. A segítõ identitás alakulása ezért estleges, nem eléggé kontrollált. A körülíratlan, homályosan megfogalmazott segítõ identitás megnehezítheti, vagy lehetetlenné is teheti a hivatásszerû munkavégzést, vagyis a felelõsségvállalást, a hosszabb távú, akár életen át tartó praxis folytatását. A szakmai felelõsségvállalást nélkülözõ találkozás fogyatékos emberekkel, és a saját, majdani kollégákkal való együttgondolkodás, empirikus tapasztalás, egy eltérõ szempontrendszerû, tágabb horizontról való rátekintés tisztázó, újrakörvonalazó hatású lehet a hiteles szakmai felelõsségvállaláshoz és így hatékony munkavégzéshez vezetõ döntéseken keresztül. A hatékony segítség az ön-regeneratív képességek felébresztésébõl és készséggé formálásából, valamint az elveszett, vagy sosem volt képességek kipótlásából áll, amit elõször magunkban kell felfedeznünk és kezelhetõvé tennünk ahhoz, hogy mások számára elérhetõvé, mûködõvé tudjuk tenni. A szakmai felelõsség súlya nélkül megengedõbbek lehetünk azonosságaink és különbözõségeink felfedezését tekintve, az alá-fölérendeltség helyett és mellett egy mellérendelõ, kiegyenlítõ kapcsolódási lehetõséget biztosít. Saját sérülékenységünk és kiszolgáltatottságunk felfedezése, a közösen átélt, megosztott tehetetlenség pillanatai életszerû és reális megközelítéseket és tapasztalatokat adnak, és megerõsítenek, felvérteznek a lehetetlennek tûnõ, ezért kezelhetetlennek is látszó problematikákkal kapcsolatban, ami a gyógypedagógiai praxis gyakori, sokszor állandó velejárója. (nyer-nyer szituációk; a segítõ megpróbálja szakmai és emberi tudása legjavát adni, az érintett a lehetõ legnagyobb nyitottságot, és ezzel elfogadást elérni a változáshoz, változtatáshoz; sokszor esetben ez a

5 maximum, amit eredményként lehet elkönyvelni,, egyébként pedig a fejlõdés és regeneráció látványosabb eredményeit is blokkolhatja ennek az attitûdnek a hiánya, mert nemcsak a tartós hiányokra és jelentõs veszteségekre autentikus válasz az önvédelem és hárítás) Figyelmet fordítunk arra, hogy a segítõ identitás elengedhetetlenül fontos összetevõje a magánszféra, a szakmai és privát én szoros összefonódásban és kölcsönhatásban alakul és fejlõdik egész életen és praxison át, ahogy a segítettnél és problematikájánál is figyelembe kell vennünk a szakmailag segítendõ és segíthetõ, valamint a tevékenységünk szerint nem releváns részét. Az Új Országos Fogyatékos ügyi Program,(2006)amely támaszkodik a WHO 2001-ben elfogadott osztályozási rendszerére,úgy mint FNO-Funkcióképesség és fogyatékosság Nemzetközi osztályozása; alapelvként fekteti le, hogy a fogyatékos személyt nem kizárólagosan a károsodása alapján kezeljük, hanem egy visszafordíthatóságra lehetõséget adó keretrendszerbe helyezzük, ahol nem csak egyéni gond, hanem környezetének és a társadalomnak is része a probléma, és csak akkor válik visszafordíthatóvá a károsodás, ha az egyén aktivitásában, cselekvéseiben, élethelyzetekben való közremûködésben, vagyis részvételben, és szerepei betöltésében, vagyis társadalmilag is rehabilitált. Ennek megfelelõen csak az egyes tevékenységekhez rendelt szakmai team az, amelyik a teljes rehabilitációt tudja végezni, a gyógypedagógus ennek egy tagja, kompetenciájába tartozó feladatkörökkel, amelyekben képesnek kell lennie együttmûködõ szemléletre. Sajnálatos módon eme komplex rehabilitációhoz szükséges feltételrendszer általánosságban nem áll rendelkezésre az ellátórendszerben, vagyis az adaptálhatóság részleteiben és/vagy idõszakosan és informális csatornákon valósulhat meg. Szakmai gyakorlatként, mintegy a kurzuson felvetõdõ kérdések megdolgozásának folytatási lehetõségeként a hallgatók bekapcsolódhatnak idõszakos jelleggel az Artman mozgásterápiás Mûvészeti Közhasznú Egyesület szervezésében és bonyolításában zajló mûvészetterápiás munkákba, ahol a Tánceánia Mûvészetterápiás Táncegyüttesben mozgás-és látássérült,illetve súlyosan halmozottan fogyatékos emberekkel ( az Árpádházi Szent Margit ÉNO-ban értelmi akadályozott és pszichiátriai fogyatékosságú emberekkel vehetnek részt csoportalkalmakon. Milyen módon valósul meg a hallgatók és az oktató együttműködése a kurzus során? Milyen tanulásszervezési, értékelési, konzultációs vagy egyéb eszközökkel biztosítják a hallgatók tudásának és készségeinek folyamatos fejlesztését? Mutassa be a számonkérés és értékelés formáit és az alkalmazott visszacsatolási módokat. Kooperatív, nem frontális formában dolgozunk, megnyilvánulásai pl. a körben ülve kezdés a verbális részben. Az együttmûködés alapja, hogy a nehezen, jelrendszerrel,ill. segédeszközzel beszélõ, kommunikáló fogyatékos csoporttagok érthetõvé tétele, értelmezése közös produktum, az oktató ebben is csak kísérõ, mederbe terelõ segítséget nyújt, vagyis nem eleve tanári kompetencia az informálás és tapasztalatszerzés tudatosítása, értékelése. A testtudatimozgásos részben az oktató szerepe ugyanígy egy lehetõségekkel megkínáló, saját repertoárra monitorozó, fõként önvédelmi képességeket feltáró és tudatosító készségetmegcélzó kísérés, kanalizálás; a feladatközlés és a feladatok végzése közben a narráció maximálisan igazodik ehhez a szemponthoz. Az alkalmak záró verbális megbeszélésében, szintén körben ülve, a nyitó állapotmonitorozáshoz hasonlóan konzultáció formájában osztjuk meg az átélések, tapasztalatok érzékelését, értékelését, a tanulságok levonását. Az összegzések közös, a fogyatékos résztvevõk tapasztalatait is egyenértékû csoporttudás-részt beépítõ felfedezéssé, tudássá tesszük, amelyben az oktató az eddigiekhez hasonlóan egy segítõ kísérést, támogatást nyújt az egyéni képességeket, készségszinteket figyelembe véve. Az értékelés és számonkérés legfontosabb momentuma a megerõsítés az ön-reflexiós és reflexiós képességek használatára

6 való alkalmasság és rugalmasság tekintetében; a merítés lehetõségeit tekintve rövidnek mondható kurzus többet nem vállalhat fel, mit belátást elõhívni a hallgatókból arra vonatkozóan, hogy az ön-reflektív és reflektív attitûdöt alapvetõ elemévé érdemes tenni a készségrepertoárnak, amely erõsítendõ,fejlesztendõ a hivatásgyakorlás során. Az önreflexióra épülõ reflektív hozzáállás állandó aktualizáltságot, frissességet ad, ami a döntéshelyzetekben 5 a legfõbb támasszá válhat. A kurzus befejezéseként sajátélmény reflexió megírás a feltétele a teljesítés igazolásának, amely már az oktató megkínáló, kísérõ, kanalizáló jelenlétét nélkülözve, egyéni döntéseken alapuló tudatosításokat, összegzéseket és értékeléseket tartalmaz, belefoglalva a további kimeneteket (hogyan és hol lehet tovább dolgozni és fejlõdni?) a kurzuson felmerült témákat és felvetéseket, a tapasztalt munkamódot tekintve. Itt részletezheti, azokat a szempontokat, amelyeket a kurzus jó gyakorlatként való bemutatása során lényegesnek tart. Pl. nemzetközi relevancia, idegennyelvi készségek fejlesztése, egyéb. A gyógypedagógiai munka két nagy területébõl, a gyógyítóból és pedagógusiból a jelenlegi képzésben a pedagógusi, nevelõ munkán van jóval nagyobb hangsúly. A hivatás gyakorlása közben azonban gyógyító, regeneráló, elméleti-és gyakorlati készségekkel és technikákkal kell rendelkeznie a gyógypedagógia bármely területén elhelyezkedõ szakembernek. Az akadályozott, fogyatékos állapotok és kialakulásuk olyan standardtól eltérõ, kiszámíthatatlan lefolyásokat hozhatnak, illetve minimális lehetõségekkel, szeparációval bírhatnak, hogy sokszor korszerûtlen a pusztán akadémikus-elméleti és/vagy pedagógiai megközelítés és felkészülés a kezelésükre. Az elégséges komplex felkészítésre különbözõ iskolák és módszerek állnak rendelkezésre, abban mindegyik egyetért, hogy alapvetõ az önismereten alapuló sajátélmény, mint empirikus tapasztalat szerepe. A kurzus a mûvészetterápiák közül a mozgás-és táncterápiát, mint pszichoterápiás módszert (terápiák része az önismereti sajátélmény) preferálja, figyelembe véve, hogy a gyógypedagógia és a lélektanfejlõdéslélektan halmazati metszete témafelvetés és folyamatorientáltság tekintetében jelentõs. A gyógypedagógusi praxis folytatását hatékonyabban, a kiégést és az esetleges pályaelhagyást megelõzve tudja folytatni az a szakember, akinek az ön-reflexiós,) átdolgozottságon alapul az érzékenysége, aki egy esettel/klienssel folytatott munkát úgy képes tervezni, szervezni és bonyolítani, hogy a rendelkezése álló információkat és lehetõségeket reálisan látja, aktualizálni képes a mindenkori szakmai és emberiességi kritériumoknak megfelelõen, amire a képzése során egy, saját szakmai identitásalakulását tekintve egy egyenlõ esélyû,(szakmai felelõsségvállalás terhe nélküli) csoportos önismereti sajátélménymunkában készülhetett fel. 1. Tematika és szakirodalom lista 2. A hallgatók számára kiosztott tájékoztató anyagok (elektronikus formátumú is megfelelő, pl. kurzusmail) 3. A kurzus hallgatók általi értékelése (amennyiben rendelkezésre áll). A hallgatók véleményének bemutatására bármilyen elektronikus vagy web 2.0 alkalmazást ajánlott csatolni (a jelentkezési lapba linkek beszúrhatók). 4. Csatolható minden olyan anyag, amellyel a kurzus gyakorlat orientáltságát kívánják alátámasztani (pl. oktatási segédanyagok, lehetőség szerint elektronikus formában, audiovizuális anyagok, stb.)

7 5. Ajánlások (pl. tanszéki, vállalati vagy más partner által írt, stb.) A mellékletek felsorolása (az összes papír alapú és elektronikus dokumentáció, pl. linkek) Metodika és ajánlott szakirodalomleírás, tematikával és tartalomvázlattal, BÁRCZIS TEMATIKA címmel; ban! csatolva és postai úton; A kurzus tájékoztató kiírás; ban és postai úton; 15 hallgatói visszajelzés; ban csatolva és postai úton; Ajánlás a tanszékvezetõtõl, a Budapesti Korai Fejlesztõ Központtól, és az Árpádházi Szent Margit ÉNO-tól; ban csatolva és postai úton; Jelentkező hozzájárul, hogy személyes adatait a Tempus Közalapítvány az évi LXIII. törvényben rögzített módon a felhívás és díjkiosztás lebonyolítása céljából és az ahhoz szükséges mértékben és időtartamig kezelje, illetve az ellenőrzésre felkért harmadik személy részére átadja. A jelentkezés elektronikus úton történik. Minden a jelentkezési lapon feltüntetet személyes adat az alábbiak figyelembevételével kerül feldolgozásra - az Európai Parlament és az Európai Tanács 45/2001 sz. rendelete a magánszemélyek védelméről az Európai Unió intézményei és testületei által kezelt személyes adatok, valamint a személyes adatok szabad áramlásának vonatkozásában. A jelentkező hozzájárul, hogy az általa benyújtott adatlap értékelése érdekében a Tempus Közalapítvány az általa megadott adatokat (beleértve a személyes adatokat is) kezelje.