Szervezeti Működési Szabályzat 2011
Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 4 1.1. Az SzMSz személyi hatálya... 4 1.2. Az SzMSz területi hatálya... 4 1.3. Az SzMSz tárgyi hatálya... 4 1.4. Az SzMSz szabályozási elvei... 5 1.5. Az SzMSz érvényessége és időbeli hatálya... 5 1.6. Az SzMSz módosítása, felülvizsgálata... 5 1.7. Az SzMSz és más dokumentumok nyilvánossága... 6 II. ÁLLAMHÁZTARTÁSI ÉS FOGLALKOZTATÁSI RENDELKEZÉSEK... 6 2.1. ÁLLAMHÁZTARTÁSI ALAPADATOK ÉS AZONOSÍTÓSZÁMOK... 6 2.2. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ ADATOK... 7 2.2.1. Alaptevékenység... 7 2.2.2. Az intézmény alaptevékenységének jogszabályi háttere... 7 2.2.3. Az intézményhez rendelt más jogi személyek... 9 2.2.4. Belső ellenőrzés... 9 2.3. FOGLALKOZTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK... 9 2.3.1. Foglalkoztatási forma... 9 2.3.2. Munkáltatói jogok gyakorlása... 9 2.3.3. Vezetői megbízások... 10 2.3.4. Vagyon-nyilatkozat tételi kötelezettség... 10 III. AZ INTÉZMÉNY SZERVETI FELÉPÍTÉSE... 10 3.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 10 3.2. GAZDASÁGI HIVATAL... 10 3.3. BELSŐ ELLENŐRZÉS... 11 3.4. KÖNYVTÁR... 12 IV. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ÉS KÖZÖSSÉGEI... 13 4.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE... 13 4.1.1. Az igazgató, felelőssége és feladatai... 13 4.1.2. Az igazgató irányítási jogköre... 14 4.1.3. Az intézmény képviselete... 15 4.1.4. Igazgatóhelyettesek... 15 4.1.5. Gazdasági vezető... 16 4.1.6. A helyettesítés rendje... 17 4.1.7. A vezetők kapcsolattartása... 17 4.2. A NEVELŐTESTÜLET... 18 4.2.1. A nevelőtestület feladata, jogkörei... 18 4.2.2. A nevelőtestületi értekezlet működési rendje... 19 4.3. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG... 20 4.4. ALKALMI MUNKACSOPORTOK... 22 4.5. SZÜLŐI SZERVEZET... 22 4.6. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI... 23 4.6.1. Osztályközösségek... 23 4.6.2. Diákkörök... 24 4.6.3. Diákönkormányzat... 24 4.6.4. Diákközgyűlés... 25 4.7. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG... 26 4.8. EGYÉB DOLGOZÓI KÖZÖSSÉGEK... 26 4.9. A KÖZÖSSÉGEK MŰKÖDÉSÉNEK, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELVEI... 26 2
V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE... 27 5.1. AZ INTÉZMÉNY NYITVATARTÁSA... 27 5.2. A KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK... 27 5.3. A NEM KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK... 28 5.3.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások... 28 5.3.2. Alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások... 29 5.4. A MINDENNAPI TESTEDZÉS... 29 5.4.1. A mindennapi testedzés formái:... 30 5.4.2. Az iskolai sportkör feladatainak ellátása... 30 5.5. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ÉS KÉPZÉSEK... 30 5.6. A VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE... 31 5.7. KÜLSŐ SZEMÉLYEK BELÉPÉSÉNEK ÉS BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE... 31 5.8. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE... 31 5.9. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE... 33 5.10. HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA... 33 5.11. TANKÖNYVELLÁTÁS... 35 5.12. A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE... 35 5.13. A TANULÓK EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA... 36 5.14. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM... 37 5.15. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK... 38 5.15.1. A tanulóbalesetek megelőzését szolgáló kötelezettségek... 38 5.15.2. A tanulóbaleset bekövetkezése esetén szükséges teendők... 40 5.16. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK... 40 5.17. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE... 42 5.17.1. Kapcsolat a fenntartóval... 42 5.17.2. Személyes kapcsolat a tanulók szüleivel... 43 5.17.3. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal... 43 5.17.4. Kapcsolat az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval 43 5.17.5. Kapcsolat más szervezetekkel, személyekkel... 44 VI. VEGYES RENDELKEZÉSEK... 44 6.1. Tanuló díjazására vonatkozó szabályok... 44 6.2. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei... 44 6.3. Reklámtevékenység az intézményben... 45 6.4. Arany János Tehetséggondozó Program... 45 VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 45 3
A Katona József Gimnázium (továbbiakban: intézmény) nevelőtestülete, - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, - az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet, - a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, - a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. törvény, - a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet felhatalmazása alapján, - Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése, mint irányító szerv által elfogadott alapító okirat figyelembe vételével és keretei között, - a közoktatási jogszabályokban megnevezett közösségek egyetértésével, illetve vélemény-nyilvánítása mellett, - a névadó életműve és munkássága előtt tisztelettel adózva, az intézmény szervezetére, működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzatot továbbiakban: SzMSz az alábbiakban határozza meg. I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1.1. Az SzMSz személyi hatálya Az SzMSz személyi hatálya kiterjed az intézmény - vezetőire, - foglalkoztatottjaira, a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszonytól függetlenül, - tanulóira, - közösségeire. Az SzMSz hatálya kiterjed továbbá mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják annak helyiségeit, létesítményeit, igénybe veszik annak szolgáltatásait. 1.2. Az SzMSz területi hatálya Az SzMSz előírásai érvényesülnek az intézmény területén (telekhatárán és épületein) belül, valamint az intézmény által külső helyszíneken szervezett rendezvényeken is. 1.3. Az SzMSz tárgyi hatálya Az SzMSz-ben azokat a tárgyköröket kell szabályozni, melyeket a mindenkor hatályos különösen is a közoktatási és államháztartási jogszabályok az SzMSz szabályozási körébe utalnak. 4
Az SzMSz-ben olyan tárgyköröket is lehet szabályozni, melyeket a hatályos jogszabályok nem írnak elő kötelező jelleggel, de az intézmény szervezeti és működési rendje szempontjából jelentőséggel bírnak. 1.4. Az SzMSz szabályozási elvei Az SzMSz-ben kerülni kell a hatályos jogszabályok normaszövegének idézését, valamint a párhuzamos szabályozást. Az SzMSz szövegezésében törekedni kell a normaszöveg megfelelő adaptációjára, a jogharmonizációra, a szöveg koherenciájának és közérthetőségének érvényesülésére. Az SzMSz mellékleteként, vagy függelékeként kell szabályozni azokat a tárgyköröket és eljárásrendeket, melyeket a jogszabályok az SzMSz mellékleteként, függelékeként írnak elő. Az SzMSz mellékleteként, függelékeként lehet szabályozni az előzőekbe nem tartozó egyes tárgykörök és eljárásrendek végrehajtására vonatkozó kérdéseket. Az SzMSz ideértve annak mellékletét, függelékét is nem lehet ellentétes jogszabállyal, az irányító és a fenntartó határozatával. A melléklet, függelék nem lehet ellenétes az SzMSz-szel sem. Az ellentétes rendelkezés nem alkalmazható. 1.5. Az SzMSz érvényessége és időbeli hatálya Az SzMSz érvényességéhez a jogszabályokban meghatározott szervezetek, közösségek egyetértése, illetve véleményezési jogának gyakorlása, továbbá a fenntartó jóváhagyása szükséges. Az SzMSz, a fenntartó jóváhagyását követő napon lép hatályba. 1.6. Az SzMSz módosítása, felülvizsgálata Az SzMSz módosításakor az elfogadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az SzMSz azon rendelkezései, melyek jogszabály, vagy az alapító okirat tételes rendelkezésével egyezőek, a tételes rendelkezés módosítása esetén automatikusan módosulnak. Az SzMSz azon rendelkezéseit, melyek jogszabályon, az alapító okiraton, vagy az irányító, fenntartó más határozatán alapulnak, ezek módosítását követően haladéktalanul módosítani kell. Az SzMSz-t folyamatosan felül kell vizsgálni, egyrészt a jogszabályokkal, az alapító okirattal, valamint az irányító, fenntartó határozataival való összhang, másrészt a gyakorlati érvényesülés szempontjából. A felülvizsgálat eredményétől függően szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal aktualizálni kell a szöveget. 5
1.7. Az SzMSz és más dokumentumok nyilvánossága Az intézmény www.kjg.hu címen saját honlapot üzemeltet. A honlapon kerülnek közzétételre: - a mindenkor hatályos SzMSz, házirend, intézményi minőségirányítási program és pedagógiai program, - a jogszabályokban meghatározott közérdekből nyilvános adatok, - az általános és különös közzétételi listák, valamint - más, közérdeklődésre számot tartó dokumentumok, hirdetmények, adatok, információk, hírek. Amennyiben jogszabály, vagy más jogi előírás helyben szokásos módon történő közzétételt említ, úgy azon a honlapon történő közzétételt kell érteni. A hatályos SzMSz, házirend, intézményi minőségirányítási program és pedagógiai program nyomtatott változatban elérhető továbbá a tanári szobában, és az igazgatónál. Az igazgató, illetve az általa kijelölt pedagógusok az intézmény hirdetőtábláin, illetve a honlapon közzétett fogadóórán, vagy szükség esetén előre egyeztetett időpontban szintén tájékoztatást adnak az SzMSz-ről, a házirendről, az intézményi minőségirányítási programról, illetve a pedagógiai programról. A szülők és a tanulók, a tanév kezdetekor, illetve ha a tanulói jogviszony tanév közben jön létre akkor ebben az időpontban, részletes szóbeli és írásbeli tájékoztatást kapnak az SzMSzről, a házirendről, az intézményi minőségirányítási programról, illetve a pedagógiai programról. A házirend egy-egy példányát a szülőknek és a tanulóknak a beiratkozáskor, illetve a házirend érdemi változásakor is át kell adni. II. ÁLLAMHÁZTARTÁSI ÉS FOGLALKOZTATÁSI RENDELKEZÉSEK 2.1. ÁLLAMHÁZTARTÁSI ALAPADATOK ÉS AZONOSÍTÓSZÁMOK Az intézmény neve: Katona József Gimnázium Az intézmény székhelye: 6000 Kecskemét, Dózsa György út 3. Az intézmény alapítója és fenntartója: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.) Az alapításának éve intézménytörténeti szempontból: 1948. Hatályos alapító okirat kelte és száma: 027944/2009/c, melyet Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése a 176/2011. (V. 26.) KH. határozattal hagyott jóvá. Jogállása: jogi személy Státusza: közoktatási intézmény, azon belül gimnázium 6
Gazdálkodási besorolása: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Az intézmény irányító szerve: Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.) OM azonosító száma: 027944 Törzskönyvi száma: PIR 337638 Számlavezetője: OTP Bank Nyrt. Bankszámlaszám: 11732002-15337630 Adószám: 15337630-2-03 2.2. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ ADATOK 2.2.1. Alaptevékenység Államháztartási szakágazati besorolás: o 853100 Általános középfokú oktatás Alaptevékenységek államháztartási szakfeladat szerinti besorolása: o 562913 Iskolai intézményi étkeztetés o 562917 Munkahelyi étkeztetés o 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai o 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása (5 8. évfolyam) o 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása o 853000 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása o 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás o 853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása o 853113 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9 12/13. évfolyam) o 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelése o 855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés o 931204 Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása o 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás o 890442 Bérpótló juttatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása o 890443 Egyéb közfoglalkoztatás Az intézmény rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 2.2.2. Az intézmény alaptevékenységének jogszabályi háttere Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltak szerinti tevékenység Az alaptevékenységet és a működést szabályozó fontosabb jogszabályok: Közoktatásra vonatkozó fontosabb jogszabályok: o 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról o 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 7
o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 22/2010. (V. 13.) OKM rendelet a 2010/2011. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet A pedagógiai szakszolgálatokról 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Közalkalmazottakra vonatkozó fontosabb jogszabályok: o 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről o 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról o 2004. évi CXXII. törvény a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról o 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról o 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről o 388/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a közalkalmazotti pályázatnak a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv honlapján történő közzétételére vonatkozó részletes szabályokról o 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről o 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben Államháztartásra és vagyongazdálkodásra vonatkozó fontosabb jogszabályok: o 2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről o 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről o 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról o 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről o 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről o 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről o 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól o Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2003. (VI.02.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról 8
2.2.3. Az intézményhez rendelt más jogi személyek Az intézményhez rendelt más költségvetési szervek, a hozzárendelés tárgya szerint: o Az intézmény ellátja az önállóan működő Bányai Júlia Gimnázium, Bolyai János Gimnázium és Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium gazdálkodásával összefüggő pénzügyi-gazdasági feladatokat. o Az intézmény ellátja a Kecskeméti Művészeti Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Bányai Júlia Gimnázium, Bolyai János Gimnázium és Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium belső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. A hozzárendelt feladatok ellátásának módját az SzMSz gazdasági szervezetre (Gazdasági Hivatalra) és a belső ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései tartalmazzák részletesen. Az intézmény nem gyakorol alapítói, vagy tulajdonosi jogokat más gazdálkodó szervezetek felett. 2.2.4. Belső ellenőrzés A belső kontrollrendszer keretén belül, az intézményben egy fő főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott belső ellenőr látja el a belső ellenőrzési kötelezettségből eredő feladatokat. A belső ellenőr kizárólag az intézmény vezetőjének alárendelten végzi munkáját, a jogszabályi előírásokban, valamint a közzétett hazai és nemzetközi standardok szerint. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az SzMSz 2. számú melléklete tartalmazza. 2.3. FOGLALKOZTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK 2.3.1. Foglalkoztatási forma Az intézményben történő foglalkoztatás jellemző formája a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartási jogszabályok által megengedett esetben, valamely feladat ellátására a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerinti megbízási jogviszony is létesíthető. 2.3.2. Munkáltatói jogok gyakorlása A munkáltatói jogokat a jogszabályokban tételesen meghatározott eseteket, valamint a jelen szabályzat szerinti átruházott munkáltatói jogokat kivéve, az intézmény vezetője gyakorolja. A gazdasági vezető, átruházott munkáltatói jogkört gyakorol a Gazdasági Hivatal alkalmazottai felett a munkavégzésre történő utasítás adás, a munkavégzés ellenőrzése, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés 2 munkanapnál nem hosszabb időtartamra történő engedélyezése és a rendes szabadság kiadása tekintetében. A munkáltatói jogkör gyakorolása során ideértve az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeikre vonatkozó tárgyköröket be kell tartani a foglalkoztatási, vagy az ágazati jogszabályokban tételesen meghatározott egyeztetési rendet, továbbá az egyetértési, vagy véleményezési jog gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket. Figyelembe kell továbbá venni az 9
intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést. 2.3.3. Vezetői megbízások Az intézményben az alábbi vezetői megbízások adhatók ki: Magasabb vezetői megbízás: - igazgató - igazgató helyettes - gazdasági vezető Vezető megbízás: - belső ellenőr 2.3.4. Vagyon-nyilatkozat tételi kötelezettség A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettséggel járó vezetői megbízásokat és munkaköröket az SzMSz függeléke tartalmazza. III. AZ INTÉZMÉNY SZERVETI FELÉPÍTÉSE 3.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az intézmény, szakmailag önálló szervezeti egységekkel (intézményegységekkel) nem rendelkezik. Az intézmény gazdasági szervezettel rendelkezik. Az intézménynek nincsenek jogi személyiségű szervezeti egységei. Az intézményben könyvtári feladatokat ellátó szervezeti egység működik. Az intézmény szervezeti felépítését bemutató ábra (organogram) az SzMSz 1. számú mellékletét képezi. Az intézmény engedélyezett létszámkeretét a fenntartó határozza meg. Az intézmény egészére 51 fő szakmai és 13,25 fő technikai létszámkeret engedélyezett. Ebből a Gazdasági Hivatal technikai létszámkerete 13,25 fő. 3.2. GAZDASÁGI HIVATAL Az intézmény, Gazdasági Hivatal elnevezéssel, gazdasági szervezeti egységgel rendelkezik. A Gazdasági Hivatal felelős az intézmény működtetéséért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért. 10
A Gazdasági Hivatal a gazdasági vezető közvetlen vezetése alá tartozó szervezeti egység. A Gazdasági Hivatal feladata: - a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, az intézmény hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással kapcsolatos feladatok ellátása, - az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással kapcsolatos feladatok koordinálása, illetve ellátása, - a vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátása, - a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása, ide nem értve azonban a munkáltatói jogkörbe tartozó döntéseket, - a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel kapcsolatos feladatok ellátása, - adatszolgáltatás, - pályázatok nyilvántartása, elszámolása, közreműködés a pályázati költségvetés elkészítésében. A Gazdasági Hivatal ellátja még az alapító okirat szerint hozzá rendelt az önállóan működő Bányai Júlia Gimnázium, Bolyai János Gimnázium és Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium gazdálkodásával összefüggő pénzügyi-gazdasági feladatokat az alábbiak szerint: - a Bányai Júlia Gimnáziumban a Gazdasági Hivatal állományából kihelyezett 1 fő látja a pénztárosi, és a pénzkezeléssel összefüggő egyéb feladatokat, - a Bólyai János Gimnáziumban a Gazdasági Hivatal állományából kihelyezett 1 fő látja a pénztárosi, és a pénzkezeléssel összefüggő egyéb feladatokat, - a Táncsics Mihály Középiskolai Kollégiumban 1 fő, a Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium állományába tartozó gazdasági ügyintéző látja el a pénztárosi, és a pénzkezeléssel összefüggő egyéb feladatokat, valamint a kiegészítő tevékenységből (szálláshely-szolgáltatás) eredő gazdasági jellegű adminisztratív feladatokat. A hozzárendelt költségvetési szerveknél lévő, előbb említett személyek a Katona József Gimnáziumban lévő főpénztárossal, illetve a Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium gazdasági ügyintézője a gazdasági vezetővel tart közvetlen munkakapcsolatot. Az intézményben, az intézményi étkeztetési, épülettakarítási, karbantartási és őrzés-védelmi feladatok ellátása, az irányító szerv által meghatározottak szerint, elsődlegesen szolgáltatás megrendeléssel történik. A Gazdasági Hivatal önálló szervezeti egységekkel (csoportokkal) nem rendelkezik. A Gazdasági Hivatal dolgozóinak feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A Gazdasági Hivatal az ügyrendjében rögzíti részletesen az általa ellátandó feladatokat, a vezetők és a szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátásáért felelős alkalmazottak feladatés hatáskörét, felelősségi körét, a helyettesítés rendjét, a belső (szerven belüli) és külső kapcsolattartás módját. 3.3. BELSŐ ELLENŐRZÉS Az intézmény belső ellenőrzési szervezeti egységgel nem rendelkezik. Az intézmény belső ellenőrzési feladatait egy fő, főállásba kinevezett belső ellenőr látja el. A belső ellenőr, az 11
intézményt érintően közvetlenül az igazgatónak alárendelten látja el a belső ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatokat. Az intézmény, az irányító szerv döntése alapján ellátja még a Kecskeméti Művészeti Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Bányai Júlia Gimnázium, a Bolyai János Gimnázium és a Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium belső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat is. Az intézmény és a belső ellenőrzéssel érintett intézmények között megállapodás rendezi a belső ellenőr munkavégzésének rendjét, különösen is a munkavégzés helyét, heti osztott időtartamát. A belső ellenőr, az ellenőrzött intézmények vonatkozásában csak az érintett intézmény vezetőjének alárendelten végzi munkáját. 3.4. KÖNYVTÁR A könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. A könyvtár tartós könyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az intézmény könyvtára nyilvános könyvtári feladatokat nem lát el. A könyvtár szolgáltatásit csak az intézmény tanulói és foglalkoztatottjai vehetik igénybe, külön beiratkozási kötelezettség nélkül. A könyvtár szolgáltatásai ingyenesek. A könyvtár kapcsolatot tart a többi közoktatási intézmény könyvtárával, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a Katona József Megyei Könyvtárral és más nyilvános könyvtárakkal, a Megyei Levéltárral. A könyvtár alapfeladatai: - gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, ideértve a könyvtárhasználónak történő segítségnyújtást is a megfelelő irodalom, dokumentum felkutatásában, - tanórai foglalkozások tartása, - az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. A könyvtár kiegészítő feladatai: - tanórán kívüli foglalkozások tartása, - dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása a szerzői jogi és az államháztartási szabályok betartásával, - számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, - más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, - részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, - muzeális értékű könyvtári gyűjtemény gondozása, - közreműködés a tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. 12
A könyvtárat a könyvtáros vezeti. A könyvtáros főbb feladatai: - irányítja és ellenőrzi a könyvtár működését, - végrehajtja a feladatkörbe utalt, az éves és távlati munkatervekben rögzített feladatokat, - biztosítja és felügyeli a könyvtárhasználat rendjét, - elkészíti a könyvtár munkatervét, fejlesztési terveit, beszámolóit, jelenéseit, - kapcsolatot tart a tevékenységével összefüggő külső szervekkel, - gondoskodik a könyvtár munka-, baleset- és tűzvédelmének megszervezéséről, illetve a vonatkozó szabályok megtartásáról. A könyvtáros munkáját az igazgató által kijelölt szaktanár, illetve eseti jelleggel a többi szaktanár segíti. A könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A könyvtár gyűjtőkörét a gyűjtőköri szabályzat határozza meg, amely az SzMSz 4. számú mellékletét képezi. A könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre a nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. A könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. A könyvtár gyűjteményét a tanulók és pedagógusok igényét figyelembe véve kell fejleszteni. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. A többkötetes dokumentumok kötetenként külön leltári számon kerülnek az egyedi címleltárkönyv és a számítógépes adatbázis bevételezési nyilvántartásába. A könyvtárhasználat rendjét az SzMSz 5. része tartalmazza. IV. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ÉS KÖZÖSSÉGEI 4.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 4.1.1. Az igazgató, felelőssége és feladatai Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, törvényes képviselője és a munkáltatói jogok gyakorlója az igazgató. Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt a működéssel kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. 13
Az igazgató felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, a tanulók egészségügyi felügyeletének megszervezéséért, a személyes adatok védelméért, a közérdekű adatok nyilvánosságáért, az intézményen belüli információáramlás megfelelőségéért. Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen: - az intézmény vezetése, - az intézmény feladatellátásnak megszervezése és biztosítása, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utalt feladatok ellátása, - a szakmai, számviteli, államháztartási, statisztikai beszámolók és jelentések elkészítése, - a belső pénzügyi ellenőrzés rendszerének kialakítása és működtetése, - a munkáltatói jog gyakorlása, - az intézmény képviseleti jogának gyakorlása, - kiadmányozási jog gyakorlása, - jelen szabályzat tervezetének és az intézmény belső szabályzatainak elkészítése, a belső szabályozás rendjének érvényesítése, - az intézményi munkatervek, feladattervek, ellenőrzési tervek, munkaprogramok előkészítése, vagy előkészítésük koordinálása, ezek végrehajtása, vagy végrehajtásuk ellenőrzése, - a belső kontrollrendszer működtetése és ennek keretén belül a belső ellenőr tevékenységének közvetlen irányítása, - a nevelőtestület vezetése, az annak jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, - az intézmény vezető testületeinek irányítása, - az intézmény közösségeivel való kapcsolattartás és együttműködés, - az intézmény külső kapcsolatrendszerének fenntartása, ápolása, - tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése, - a tankönyvellátás megszervezése és biztosítása, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, - rendkívüli szünet elrendelése a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezésekor, - a személyes adatok védelmének és az adatkezelés biztonságának biztosítása, az adatok minősítése, - a közérdekű adatok, valamint az általános és különös közzétételi listák nyilvánosságra hozatala, - az intézményen belüli informatikai rendszer működtetése, - döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy belső szabályzat nem utal más hatáskörébe. 4.1.2. Az igazgató irányítási jogköre Az igazgató, irányítási jogkörében eljárva betartja és betartatja a jogszabályokban foglaltakat, az irányító szerv és a fenntartó előírásait, épít az intézmény közösségeinek véleményére. Az igazgató, irányítási jogkörében eljárva utasítást adhat ki. Az igazgató rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. 14
Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. 4.1.3. Az intézmény képviselete Az intézményt az igazgató képviseli. Az igazgató, képviseleti jogkörében eljárva, az intézmény nevében jognyilatkozatot tesz, jogokat szerez, kötelezettségeket vállal. A gazdasági jellegű kötelezettségvállalás tekintetében be kell tartani az államháztartási jogszabályok, valamint az irányító szerv és a fenntartó előírásait is. A képviseleti jog, esetenként, illetve az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházható. A képviseleti jog átruházása alapulhat az SzMSz tételes rendelkezésén, vagy eseti jelleggel, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazáson. A meghatalmazáson meg kell jelölni az ügy tárgyát, az átruházott képviseleti jog terjedelmét és a meghatalmazás időtartamát. Az átruházott képviseleti jog nem ruházható tovább. Az intézmény képviselete akként történik, hogy az igazgató, a intézmény előírt, előnyomott, illetve előnyomtatott neve alá, vagy fölé a nevét önállóan írja. Az intézmény által használt körbélyegző lenyomata: Az intézmény által használt normál bélyegző lenyomata: A bélyegzőhasználatra különösen is a kiadmányozásra, nyilvántartásra, tárolásra, használati jogosultságra, érvényességre vonatkozó szabályokat igazgatói utasítás határozza meg. A bankszámla feletti rendelkezéshez két személy együttes aláírása szükséges. 4.1.4. Igazgatóhelyettesek Az igazgató munkáját két, egymáshoz képest mellérendeltségi viszonyban lévő igazgatóhelyettes segíti. Feladataikat megbízott vezetőként, az SzMSz-ben és a vezetői megbízásban rögzített munkaterületeken tervszerűen és felelősséggel végzik, az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett. Az I. igazgatóhelyettes feladatkörébe tartozik különösen: - a hozzá beosztott munkaközösség-vezetők munkájának irányítása, - a tantárgyfelosztás előkészítése, órarend elkészítése, - a 2. félévben a pedagógusok helyettesítésre történő beosztása, a túlóra és a mulasztások nyilvántartása, - a tanulmányi versenyek szervezése, a versenyeredmények nyilvántartása, - a szakkörök szervezése, - a mérések, az alapvizsga megszervezése, - az iskolai ünnepségek megszervezése. 15
A II. igazgatóhelyettes feladatkörébe tartozik különösen: - az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel irányítása, - a hozzá beosztott munkaközösség-vezetők és a munkaközösségekhez nem tartozó tanárok munkájának irányítása, - az érettségi vizsgák megszervezése, adminisztrációja, - a végzősök továbbtanulásával kapcsolatos felkészítő feladatok ellátása, - az iskolai statisztikai adatszolgáltatással, a tanulmányi adminisztrációval kapcsolatos feladatok ellátása, - a pedagógus továbbképzések megszervezése, - a beiskolázással kapcsolatos rendezvények megszervezése, - a tanulók egészségi szűrővizsgálatának megszervezése, - az 1. félévben a pedagógusok helyettesítésre történő beosztása, a túlóra és a mulasztások nyilvántartása, - a tanórán kívüli rendezvények, előadások szervezése, - az iskolai évkönyv kiadása. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással, melynek jellemző formája: - heti rendszerességgel, személyes megbeszélés formájában, az intézmény folyamatban lévő ügyeire kiterjedően, - napi rendszerességgel, személyes megbeszélés formájában, a vezetői benntartózkodást érintő kérdésekben, - eseti jelleggel, telefonon bármikor, ha rendkívüli esemény, vagy halasztást nem tűrő intézkedés szükségessége azt indokolttá teszi. 4.1.5. Gazdasági vezető A gazdasági vezető felelős az intézmény pénzügyi-gazdasági, ezen belül különösen tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és meghatározott ellenőrzési feladatainak ellátásáért. A gazdasági vezető az igazgató közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el feladatait, a pénzügyi-gazdasági feladatok tekintetében az igazgató helyettese. A gazdasági vezető fontosabb feladatai: - közvetlenül vezeti és ellenőrzi a Gazdasági Hivatalt, - irányítja és koordinálja a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyek munkáját, ezen szakterületek vonatkozásában, iránymutatást ad számukra és ellenőrzi azok betartását, - gazdasági intézkedéseket hoz, - felelős a gazdasági szervezet feladatainak jogszabályoknak megfelelő ellátásáért, - ellenjegyzési jogot gyakorol. A gazdasági vezető, irányítási jogkörében eljárva, a pénzügyi-gazdasági jellegű tárgykörökben, az intézményre kiterjedő hatállyal, utasítást adhat ki. A gazdasági vezető ellenjegyzi az intézményt terhelő gazdasági kihatású kötelezettségvállalást, követelés előírást, intézkedést. Ellenjegyzési jogot gyakorol továbbá a Bányai Júlia Gimnáziumot, a Bolyai János Gimnáziumot és a Táncsics Mihály Középiskolai Kollégiumot terhelő gazdasági kihatású kötelezettségvállalás, követelés előírás, intézkedés vonatkozásában is. A gazdasági vezető jogosult arra, hogy kötelezettségvállalás 16
ellenjegyzésére kijelöljön jogszabály szerinti képesítéssel rendelkező más személyt is. A kijelölés meghatározott időtartamra, vagy visszavonásig szólhat. A kijelölésben meg kell határozni az ellenjegyzés felső értékhatárát. A kijelölésről értesíteni kell az érintett vezetőket. 4.1.6. A helyettesítés rendje Az igazgatót, távollétében, illetve akadályoztatása esetén a gazdasági és pénzügyi tárgykörök, valamint a munkáltatói jogok gyakorlása kivételével az I. igazgatóhelyettes helyettesíti. Amennyiben az I. igazgatóhelyettes is távol vagy akadályoztatva van, akkor az igazgatót a II. igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatót, a pénzügyi-gazdasági tárgykörökben a gazdasági vezető helyettesíti. Az igazgató, a munkáltatói jogkörök gyakorlását illetően, a fenti rend szerint csak akkor helyettesíthető, ha a távolléte, illetve akadályoztatása meghaladja a tizenöt napot. Amennyiben az igazgató és az igazgatóhelyettesek együttesen vannak távol, vagy akadályoztatva, akkor az igazgatót a Közalkalmazotti Tanács elnöke, vagy valamely jelenlévő tagja helyettesíti azzal, hogy felelőssége, intézkedési jogköre kizárólag az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az igazgató, a fenntartó előírásai szerint folyamatosan tájékoztatást ad a fenntartónak a helyettesítés rendjéről, a helyettesítők személyéről. Az igazgatóhelyettes, illetve a helyettesítés miatt vezetői feladatokat ellátó személy haladéktalanul köteles megkeresni a fenntartót, ha az igazgató akadályoztatásának jellege ezt szükségessé teszi. 4.1.7. A vezetők kapcsolattartása Az előzőekben felsorolt vezetők a hetenként tartott vezetői értekezletek által tartanak rendszeres kapcsolatot egymással. A vezetői értekezletet az igazgató hívja össze és vezeti. Az értekezletről emlékeztető készül, melyben rögzítik a megvitatott ügyeket, az elhangzott tájékoztatásokat, a feladatok, felelősök és a határidők meghatározásával együtt. A vezetők, a téma jellegétől és sürgősségétől függően, eseti jelleggel, külön-külön is kapcsolatot tartank egymással, szóban, illetve írásban, a vezetői értekezleten való utólagos tájékoztatás kötelezettségével. Az előzőekben felsorolt vezetők, a közalkalmazotti tanács vezetőjével és a szakszervezetek képviselőivel kiegészülve, havi rendszerességgel un. kibővített vezetői értekezletet tartanak. A kibővített vezetői értekezlet célja a konzultáció, tájékoztatás, tájékozódás, javaslattétel, vélemény-nyilvánítás és eszmecsere a dolgozókat érintő kérdésekről, tervekről. Az értekezletet az igazgató hívja össze és vezeti. Az értekezletről emlékeztető készül, melyben rögzítik a megvitatott ügyeket, az elhangzott tájékoztatásokat. 17
4.2. A NEVELŐTESTÜLET 4.2.1. A nevelőtestület feladata, jogkörei A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik - a pedagógiai program és módosításának elfogadása, - az SzMSz és módosításának elfogadása, - az éves munkatervének elkészítése, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat is, - az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend és módosításának elfogadása, - az intézményi minőségirányítási program és módosításának elfogadása tárgykörben a vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje, továbbá a teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, - a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, - az igazgató pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, - a pedagógiai program, valamint az SzMSz jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról, - jogszabályban, SzMSz-ben meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, - az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, - az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, - az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, - a felvételi követelmények meghatározásához, - jogszabályban, SzMSz-ben meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület, a pedagógiai program, az SzMSz, a házirend és a minőségirányítási program elfogadása kivételével, a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja szakmai munkaközösségre, a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 18
Az átruházott jogkör gyakorlója, az átruházott jogkörben hozott döntést, és a kapcsolódó jegyzőkönyvet, vagy jegyzőkönyv-kivonatot, az ülésezést követő nyolc napon belül köteles megküldeni az igazgatónak. A nevelőtestület rendszeres jelleggel, határozatlan időre az alábbi feladatköreit ruházza át: - az adott osztályban tanító tanárokból és az intézmény vezetőiből álló közösség jogkörébe: a tanulók magasabb évfolyamba való lépésének megállapítása, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, - a szakmai munkaközösségek jogkörébe: a tantárgyfelosztás elfogadás előtti véleményezése. A rendszeres jelleggel átruházott jogkör gyakorlója amennyiben a nevelőtestület nem kér soron kívüli tájékoztatást félévenként számol be a nevelőtestületnek tevékenységéről, döntéseiről. 4.2.2. A nevelőtestületi értekezlet működési rendje A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. Az óraadó tanár szintén tagja a nevelőtestületnek, de csak a jogszabályban meghatározott tárgykörökben rendelkezik szavazati joggal. A nevelőtestület rendes értekezletei: - tanévnyitó értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - az első félév munkáját értékelő értekezlet, - minden félévben a nevelési értekezlet. A nevelőtestületi értekezletet a fenti alkalmakon túlmenően az igazgató bármikor összehívhatja. Harminc napon belüli időpontra össze kell hívni a nevelőtestület értekezletét, ha azt a tagok legalább egyharmada, a napirendi javaslat megnevezésével kéri. Ha a szülői szervezet, diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. (rendkívüli értekezletek) A nevelőtestület értekezletét az igazgató hívja össze, a tanári szobában hirdetmény kifüggesztésével. A hirdetmény tartalmazza az értekezlet helyét, időpontját, napirendjét. A hirdetményt, az értekezlet megkezdése előtt legalább nyolc nappal korábban kell kifüggeszteni. A rendkívüli értekezlet indokolt esetben nyolc napnál rövidebb időtartamon belülre is összehívható. Az értekezletet az igazgató, vagy az általa felkért igazgatóhelyettes vezeti (levezető). Az értekezlet megnyitása után a levezető a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet. A nevelőtestület értekezlete jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akkor határozatképes, ha azon a jogosultak több mint a fele jelen van. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv rögzíti az értekezlet helyét, időpontját, napirendjét, eseményeit, az elhangzottak tartalmi összefoglalását, a határozathozatalok eredményét és a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet a levezető, az adott értekezletre felkért jegyzőkönyvvezető és a jelenlévők közül felkért két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvből (pl. egyes határozatok szövegéről) kivonat is készíthető, melyet az igazgató, 19
vagy a jegyzőkönyv-vezető hitelesít aláírásával. A jelenlévők felsorolását a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti ív tartalmazza. A nevelőtestület a jogszabályokban, illetve az SzMSz-ben rögzített esetek kivételével nyílt szavazási eljárásban hozza határozatait. A határozatban szükség esetén meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt, valamint a végrehajtás határidejét. A tagok igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A határozathozatalhoz jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában a jelenlévő tagok több mint a felének egyetértése szükséges. Bármely tag kérheti, hogy a jegyzőkönyv név szerint is rögzítse szavazatát. Bármely tag indítványozhatja továbbá a titkos szavazással történő határozathozatalt is. Ebben az esetben a tagok, a szavazást megelőzően döntenek a nyílt, vagy titkos szavazási módról. A nevelőtestület titkos szavazással dönt a jogszabályokban, illetve az SzMSz-ben meghatározott esetekben, valamint ha a tagok erre vonatkozó indítvány esetén titkos szavazási módról döntöttek. A titkos szavazás rendje: - A szavazás szavazólappal történik, melyen fel kell tüntetni a szavazás tárgyát, az arra vonatkozó egyértelmű, eldöntendő kérdéssel, valamint az igen, nem, tartózkodom szavazat megtételére szolgáló helyet. - Amennyiben azonos tárgykörben több személyről, alternatíváról kell szavazni, úgy az egyes személyekre, alternatívákra azonos típusú szavazat is adható. - Ha a nevelőtestület valamely tagját illetően történik a szavazás, a személyében érintett tag jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában zavartalanul élhet szavazati jogával. - A titkos szavazás érvényességét és eredményességét három jelenlévőből választott szavazatszámláló bizottság állapítja meg. - A szavazat abban az esetben érvényes, ha a tag vélemény-nyilvánítása egyértelműen megállapítható. - A szavazás akkor eredményes, ha a tagok több mint a fele egyetértőleg nyilatkozott. - Amennyiben azonos tárgykörben több személy, illetve alternatíva is elérte a szavazattöbbséget, úgy közöttük a több igen szavazat, azok azonossága esetén a több tartózkodom szavazat dönt. - Eredménytelen, vagy eredményes, de több személy, alternatíva között teljes egyenlőséget mutató szavazás esetén a levezető elrendelheti, hogy a vélemény megfontolására adott rövid szünet után a titkos szavazás megismétlésre kerüljön. A nevelőtestület értekezletéről készült jegyzőkönyvet nyolc napon belül meg kell küldeni a gazdasági vezetőnek. 4.3. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG A pedagógusok szakmai munkaközösséget hozhatnak létre, az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy műveltségi területenként, szakmacsoportonként. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - magyar nyelv és irodalom, - történelem, - angol nyelv, 20
- német nyelv, - további idegen nyelvek, - matematika, - fizika, - kémia, - biológia, - földrajz, - informatika, - testnevelés, - osztályfőnöki. A szakmai munkaközösség feladata különösen: - a nevelő és oktató munka szakmai színvonalának, minőségének javítása, - a szaktárgyi oktatás tartalmának fejlesztése, - a módszertani eljárások tökéletesítése, - részvétel a szakmai munka belső ellenőrzésében, - a tantárgycsoportokkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírása, lebonyolítása, elbírálása, az eredmények kihirdetése, - egységes követelményrendszer kialakítása, - a tanulók tudás- és ismeretszintjének felmérése és értékelése, - a pedagógusok továbbképzésének szervezése, és az arra vonatkozó javaslattétel, - szakmai segítségnyújtás a pedagógusoknak, - pedagógiai innovációs tevékenység folytatása, - javaslattétel a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, - a pályakezdő pedagógusok munkájának támogatása, - javaslattétel a munkaközösség vezetőjének személyére, - a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátása. A szakmai munkaközösség dönt: - a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, - a továbbképzési programokról, - a tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség a szakterületét érintően véleményt nyilvánít: - a pedagógiai munka eredményességéről és javaslatot tesz továbbfejlesztésére, - a pedagógiai programról, - a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásáról, - a felvételi követelmények meghatározásáról, - a szintvizsga részeinek és feladatainak meghatározásáról. A szakmai munkaközösség maga határozza meg működésének rendjét, és munkatervét. Önálló működési rend hiányában a nevelőtestületi értekezlet működési rendjére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A szakmai munkaközösség vezetőjét az igazgató bízza meg a szakmai munkaközösség javaslata alapján, egy tanévre. A megbízás többször is meghosszabbítható. A szakmai munkaközösség a vezetőjén keresztül tart kapcsolatot az intézmény vezetésével és más közösségeivel. A kapcsolattartás az igazgatóval és a többi munkaközösség vezetőjével 21
rendszeres, legalább negyedéves gyakoriságú, jellemző formája a személyes megbeszélés. Más személyekkel, illetve közösségekkel alkalmilag, szükség szerint tart kapcsolatot a vezető. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladatai közé tartozik különösen: - a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves programjának összeállítása (szeptember 30-ig), - összefoglaló elemzés, beszámoló készítése a munkaközösség éves tevékenységéről (a tanévzáró értekezletet megelőző hétig), - javaslattétel a tantárgyfelosztásra, - módszertani és szaktárgyi értekezlet tartása, bemutató foglalkozás szervezése, - a munkaközösségi tagok szakmai fejlődésének irányítása, gondoskodás a szakmai segítségnyújtás megfelelő módjáról, a szakirodalom tanulmányozásának és felhasználásának segítése, a továbbképzés irányítása, - javaslattétel a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, - a munkaközösség képviselete, - a munkaközösségi tagok szakmai munkájának és munkafegyelmének ellenőrzése, - a szakmai munka belső ellenőrzésében való részvétel, a tanterv szerinti előrehaladás és a követelményrendszernek való megfelelés figyelemmel kísérése. 4.4. ALKALMI MUNKACSOPORTOK Az intézményben folyó munka egyes aktuális, a napi rendes munkamenetbe be nem illeszthető feladatainak elvégzésére, a vezetés bármely tagja, illetve valamely közösség kezdeményezésére alkalmi jellegű munkacsoport hozható létre. A munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait, a kapcsolattartás módját és gyakoriságát, valamint a feladat elvégzéséről való beszámolás rendjét és határidejét az igazgató határozza meg. 4.5. SZÜLŐI SZERVEZET A szülők, jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az igazgatótól, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. A szülői szervezet döntési jogkörébe tartozik különösen: - saját működési rendjének elfogadása, módosítása, - munkatervének elfogadása, módosítása, - tisztségviselőinek megválasztása, - iskolaszék létrehozásának kezdeményezése, - a szülőket képviselő személy megválasztása, 22