HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZMÛVELÕDÉSI ÉS KÖNYVTÁRI TÉKA

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZMÛVELÕDÉSI ÉS KÖNYVTÁRI TÉKA A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Mûvelõdési Központ tájékoztatója Szerkesztõ bizottság Angyal László Dr. Bényei Miklós Csikai Elvira dr. Csontosné Skara Ilona Jantyik Zsolt Felelõs kiadó dr. Cs. Tóth János igazgató HU ISSN 2060-1050 Készült a Kaligráf nyomdában 400 példányban 1 2

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZMÛVELÕDÉSI ÉS KÖNYVTÁRI Támogatók TÉKA Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 3 4

TARTALOM KÖZMŰVELŐDÉS BUKOR Irén: Az Országos Közművelődési Szakfelügyelet észrevételeinek és javaslatainak megvalósítása az Észak-Alföldi régióban... ANGYAL László: Az Országos Közművelődési Szakfelügyelet észrevételeinek és javaslatainak megvalósítása Hajdú-Biharban... RÁCZNÉ FEKETE Ilona: Komplex szervezetfejlesztés 30 Hajdú-Bihar megyei civil szervezet részére az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társadalomfinanszírozásával... HERMANN Attila: Amatőr művészeti fórumok Hajdú-Bihar megyében... KÖNYVTÁRAK BURAI István: Informatika a Méliusz Könyvtárban : 1987-2009... Dr. GODA Éva: Kertész Gyula élete és munkássága... SZABÓ Eszter: Mi lenne velem nélkülem?: Egy debreceni regény margójára... HÍREK - ESEMÉNYEK Felhívás a megyei művészeti csoportok számára... AZ ORSZÁGOS KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKFELÜGYELET ÉSZREVÉTELEINEK ÉS JAVASLATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Az Észak-Alföldi régió Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun- Szolnok megyéből áll. A koordinátori feladatot Jász-Nagykun-Szolnok megye kapta. Közművelődési szakember ellátottságunk mindhárom megyében 2-2 fő. A régió programterve több egyeztető megbeszélésen keresztül a legáltalánosabban mindhárom megyében megjelenő problémák, hiányosságok figyelembevételével készült. Az összegyűjtött problémák szinkronizálása után egységes tervet dolgoztunk ki, és megyei szakmai fórumok megrendezése mellett döntöttünk. Közművelődési és jogi szakemberek bevonásával tartottuk meg képzéseinket, műhelymunkával kiegészítve. A műhelymunka lényege az volt, hogy egy konkrét dokumentum elemzésével, annak a jogszabályi megfeleltetésével a felmerülő kérdéseket azonnal megválaszoljuk, tisztázzuk. A műhelymunka során elemzett dokumentumok: alapító okirat, közösségi színtér kijelölő határozat, szervezeti és működési szabályzat, statisztikai jelentés, intézményi munkaterv és beszámoló. A fentiek mellett további, a működést meghatározó jogszabály, illetve dokumentum került megtárgyalásra, rövidebb elemzésre: helyzetelemzés és az ebből kiinduló közművelődési stratégia; szakmai fogalomtár; közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételek; foglalkoztatási előírások; közművelődési továbbképzés és minősített szakmai továbbképzés követelményei. Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében kettő-kettő, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében három szakmai napot tartottunk ugyanabban a témában. 5 6

2010. munka munka 02. 22. - - - - - - 41 30 2 03. 02. 35 20 2 51 21 3 - - - 03. 18. - - - 40 18 2 - - - 03. 22. - - - - - - 54 17 2 03. 23. 26 14 3 - - - - - - 04. 29. 27 15 - - - - - - - össz. 88 49 5 91 39 5 95 47 4 Szabolcs-Szatmár- Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Bereg Szolnok létszám előadás, előadás, értékelő műhely- létszám értékelő műhely- létszám értékelő adatlap adatlap adatlap (A létszámot a jelenléti íven szereplő névsor alapján írtuk be.) előadás, műhelymunka A régióban a települési tanácsadások április-májusban következtek a már említett 52 településen. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének 229 településéből a megadott időszakban 26-ot szakfelügyeltek. Közülük 19 kérte, 7 település nem kérte a kikínált szolgáltatásainkat. Hajdú-Bihar megyében a 82 településből 16 került vizsgálat alá, melyek közül csak egy település nem igényelte a segítséget. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 78 település közül a megadott időszakban 27-et szakfelügyeltek, ebből 18 település kérte, 9 település nem kérte szolgáltatásainkat. Észak-Alföldi régió település száma szakfelügyelt 2006-2009 első félévig (település) segítséget igénylő (település) segítséget nem igénylő (település) Szabolcs-Szatmár-Bereg 229 26 19 7 Hajdú-Bihar 82 16 15 1 Jász-Nagykun-Szolnok 78 27 18 9 összesen 389 69 52 17 (A szakfelügyeleti jelentés javaslatainak megvalósulását a mellékelt összegző táblázat mutatja.) A helyszíni látogatás időpontját a település jegyzőjével, vagy a hivatal közművelődési referensével egyeztettük. A megbeszéléseken lehetőség szerint részt vett a közművelődési intézmény vezetője, vagy a találkozó az intézményben folytatódott. Városi szinten a javaslatok jó színvonalon, szinte teljes egészében megvalósultak. A képviselő testületek a városok döntő többségében megtárgyalták a jelentést, határozatokat. A kisebb településeken a javaslatok megvalósulását befolyásolta, hogy a szakfelügyeleti látogatások után jelentős intézményi átszervezések történtek, melyek helyenként személyi változásokkal is párosultak. A helyszíni látogatások alapján megállapítható, hogy a feladatellátás tárgyi feltételei megfelelőek. A személyi feltételek nagyon változó képet mutatnak. Június 14-én összegző regionális találkozót tartottunk Szolnokon, ahol a következő javaslatok fogalmazódtak meg a megyei szakmai szolgáltatással kapcsolatban: rendszeres szakmai, módszertani programok, konzultációs lehetőségek biztosítása az aktuális szakmai kérdések megbeszéléséhez közművelődési munkatársaknak; szakmai konzultáció szervezése az önkormányzatok közművelődési referenseinek; információszolgáltatás a változásokról, aktualitásokról; szakmai képzések szervezése; jó gyakorlatok bemutatása, tapasztalatok cseréje; a közművelődési innovációt elősegítő módszerek felkutatása, kidolgozása, átadása; együttműködési megállapodás keretében közös programok megvalósítása; a szakmai kapcsolatrendszer építése, fejlesztése. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (előtte Oktatási Kulturális Minisztérium) Közművelődési Főosztályának kezdeményezése jelentős szakmai feladatot és 7 8

segítséget jelentett a megyei közművelődési szervezetek munkájában. Felhívta a figyelmet a szakmai-módszertanai munka fontosságára, bizonyította, hogy a települések részéről van igény erre a tevékenységre. Észak- Alföldi régió célcsoport településeinek összesített adatai Észak- Alföldi régió célcsoport településeinek összesített adatai Az összegző táblázat az Észak- Alföldi régió célcsoport településeinek, szakfelügyeleti Az összegző jelentés táblázat javaslatainak az Észak- Alföldi egészében-, régió célcsoport részben-, településeinek, illetve szakfelügyeleti nem teljesülését jelentés javaslatainak egészében-, részben-, illetve nem teljesülését mutatja. mutatja. Szempont Feltárt hiányosság 9 Egészében teljesült Részben teljesült Nem teljesült TÉMAKÖR SZERINT Településfejlesztési koncepció 9 2 2 5 Ciklusprogram/gazdasági program 2 1 0 1 Közművelődési rendelet 43 21 6 16 Közművelődési megállapodás 9 3 3 3 Alapító okirat, megszüntető okirat 25 18 2 5 Minisztériumi vélemény beszerzés intézménylétesítés, átszervezés, megszüntetés, 60 napon túli 0 0 0 0 szüneteltetés esetén Közművelődési színtér, közművelődési 5 0 1 4 intézmény használati szabályai Többcélú kistérségi társulás 25 15 5 5 Intézményi SZMSZ 25 14 5 6 Éves munkaterv jóváhagyás 32 23 0 9 Éves költségvetés jóváhagyás 4 3 1 Közművelődési tevékenységet 9 4 2 3 folytatók pénzügyi támogatása Közalkalmazotti jogviszony 8 5 2 1 Szervezett képzés 9 5 1 3 TEVÉKENYSÉGEK SZERINT Információs tevékenység 17 10 4 3 Ismeretterjesztés 2 0 0 2 Képzés 15 7 2 6 Művelődési közösségek tevékenysége 8 6 1 1 Nem programszerűen szervezett 1 1 0 0 tevékenységek Nemzetközi együttműködés 1 1 0 0 ADOTTSÁGOK SZERINT Emberi erőforrások 19 10 4 5 A feladatellátás létesítményi, tárgyi feltételei 17 6 8 3 EGYÉB FELADATELLÁTÓ SZERINT Közgyűjtemények, egyéb 1 1 0 0 gyűjtemények Média 0 0 0 0 Civil szervezetek 9 1 3 5 Helyi kulturális tevékenységek 3 1 2 0 Ismeretterjesztés 2 0 0 2 Képzés 15 7 2 6 Művelődési közösségek tevékenysége 8 6 1 1 Nem programszerűen szervezett 1 1 0 0 tevékenységek Nemzetközi együttműködés 1 1 0 0 ADOTTSÁGOK SZERINT Emberi erőforrások 19 10 4 5 A feladatellátás létesítményi, tárgyi feltételei 17 6 8 3 EGYÉB FELADATELLÁTÓ SZERINT Közgyűjtemények, egyéb 1 1 0 0 Észak- gyűjtemények Alföldi régió célcsoport településeinek összesített adatai Média 0 0 0 0 Civil Az összegző szervezetek táblázat az Észak- Alföldi régió célcsoport 9 településeinek, 1 szakfelügyeleti 3 jelentés 5 Helyi kulturális javaslatainak tevékenységek egészében-, részben-, 3 illetve nem teljesülését 1 mutatja. 2 0 BESOROLNI NEM TUDOTT Szempont Feltárt Egészében Részben Nem hiányosság teljesült teljesült teljesült Pályázat TÉMAKÖR SZERINT 11 4 2 5 Közművelődési Településfejlesztési koncepció koncepció 30 9 10 2 52 15 5 Kapcsolat Ciklusprogram/gazdasági megyei intézménnyel program 32 21 10 01 Ifjúsági Közművelődési programok rendelet 43 1 21 1 06 16 0 Informatikai Közművelődési fejlesztés megállapodás 19 13 03 03 Turisztika Alapító okirat, megszüntető okirat 25 1 18 1 02 05 Közművelődési Minisztériumi vélemény munka értékelése, beszerzés 6 4 0 2 beszámolók intézménylétesítés, átszervezés, 0 0 0 0 Honlap megszüntetés, 60 napon túli 1 1 0 0 szüneteltetés esetén Közművelődési színtér, közművelődési 5 0 1 4 intézmény használati szabályai Többcélú kistérségi társulás 25 15 5 5 Intézményi SZMSZ 25 14 5 Bukor 6 Irén Éves munkaterv jóváhagyás 32 23 osztályvezető, 0 régiókoordinátor Bukor 9 Irén Éves költségvetés jóváhagyás Jász-Nagykun-Szolnok 4 osztályvezető, 3 Megyei 1 régiókoordinátor Verseghy Könyvtár Közművelődési tevékenységet 9 4Jász-Nagykun-Szolnok 2 Megyei 3 folytatók pénzügyi támogatása Verseghy Könyvtár Közalkalmazotti jogviszony 8 5 2 1 Szervezett képzés 9 5 1 AZ ORSZÁGOS KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKFELÜGYELET 3 ÉSZREVÉTELEINEK TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZERINT JAVASLATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA HAJDÚ-BIHARBAN Információs tevékenység 17 10 4 3 Ismeretterjesztés 2 0 0 2 Képzés 15 7 2 6 I. Művelődési Bevezetés közösségek tevékenysége 8 6 1 1 Nem programszerűen szervezett 1 1 0 0 A tevékenységek Méliusz Központ 2009 decemberében kereste meg a 2006-2009. között a közművelődési szakfelügyeleti Nemzetközi együttműködés vizsgálat által ellenőrzött települések 1 önkormányzatait 1 0 és közművelődési 0 intézményeit azzal, hogy felajánljuk a segítségünket és tekintsük át közösen a szakfelügyelet által megfogalmazott ADOTTSÁGOK ajánlásokat. SZERINT Levelünkben kitértünk megyei közművelődési feladatellátó intézmény és Emberi a település erőforrások közötti szakmai kapcsolatok kérdésére, 19 keresve 10 az együttműködés 4 további területeit 5 is. A feladatellátás létesítményi, tárgyi 17 6 8 3 Hajdú-Bihar feltételei megyében a 82 település közül 16-ot kerestünk meg a vizsgálati szempontok alapján. Csupán egy település, Váncsod nem vett részt a programban. A kollégák részéről igen kedvező volt a fogadtatása a kezdeményezésnek. Az önkormányzatok is pozitívan álltak a program mellé. EGYÉB FELADATELLÁTÓ SZERINT Hasznosnak ítélték azt, a helyszíni látogatást pedig jó alkalomnak arra, hogy közvetlen, de mégis Közgyűjtemények, egyéb 1 1 0 0 hivatalos formában tekintsék át a település közművelődési 10 feladatellátását. gyűjtemények Média 0 0 0 0 II. Megvalósítás Civil szervezetek 9 1 3 5 A Helyi szolgáltatásba kulturális bevont tevékenységek települések adatai: 3 1 2 0 -Debrecen, Debreceni Kistérség BESOROLNI A szakfelügyeleti NEM vizsgálat TUDOTT ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Debreceni Művelődési Központ, Csapókerti Közösségi

AZ ORSZÁGOS KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKFELÜ- GYELET ÉSZREVÉTELEINEK ÉS JAVASLATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA HAJDÚ-BIHARBAN I. Bevezetés A Méliusz Központ 2009 decemberében kereste meg a 2006-2009. között a közművelődési szakfelügyeleti vizsgálat által ellenőrzött települések önkormányzatait és közművelődési intézményeit azzal, hogy felajánljuk a segítségünket, illetve tekintsük át közösen a szakfelügyelet által megfogalmazott ajánlásokat. Levelünkben kitértünk megyei közművelődési feladatellátó intézmény és a település közötti szakmai kapcsolatok kérdésére, keresve az együttműködés további területeit is. Hajdú-Bihar megyében a 82 település közül 16-ot kerestünk meg a vizsgálati szempontok alapján. Csupán egy település, Váncsod nem vett részt a programban. A kollégák részéről igen kedvező volt a fogadtatása a kezdeményezésnek. Az önkormányzatok is pozitívan álltak a program mellé. Hasznosnak ítélték azt, a helyszíni látogatást pedig jó alkalomnak arra, hogy közvetlen, de mégis hivatalos formában tekintsék át a település közművelődési feladatellátását. II. Megvalósítás A szolgáltatásba bevont települések adatai: Debrecen, Debreceni Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Debreceni Művelődési Központ, Csapókerti Közösségi Ház) Debrecen, VOKE Vasutas Egyetértés Művelődési Központ, Debreceni Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2008 Feladatellátás formája: intézmény Ebes, Hajdúszoboszló Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2008 Feladatellátás formája: intézmény (Ebesi Kulturális Nonprofit KFT.) Hajdúböszörmény, Hajdúböszörményi Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Szabadhajdú Nonprofit KFT.) Hajdúdorog, Hajdúböszörményi Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Görög Demeter Művelődési Ház) Hajdúhadház, Hajdúhadházi Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Csokonai Művelődési Ház) Hajdúszoboszló, Hajdúszoboszlói Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár) Hajdúszovát, Hajdúszoboszlói Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: színtér, közművelődési megállapodás (Hajdúszovát Kulturális Fejlődéséért Közhasznú Egyesület) Nagyhegyes, Hajdúszoboszlói Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény ( Művelődési Ház) Nagykereki, Berettyóújfalui Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Bocskai István Művelődési Ház és Könyvtár) Polgár, Polgári Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár) Téglás, Hajdúhadházi Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény) 11 12

Tetétlen, Püspökladányi Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: színtér Tiszagyulaháza, Polgári Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (művelődési ház) Újtikos, Polgári Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Művelődési Ház és Könyvtár) Két módszertani napot szerveztünk, a nagy érdeklődést jelzi, hogy 91 fő vett részt a megyéből (03.02. és 03.18., résztvevők száma: 51 és 40 fő). A jogi és szakmai előadásokat műhelymunka követte, amelyeken az alábbi dokumentumok kerültek elemzésre: alapító okirat, közösségi színtér kijelölő határozat, szervezeti és működési szabályzat, statisztikai jelentés, intézményi munkaterv és beszámoló. A fentiek mellet, további a működést meghatározó jogszabály, illetve dokumentum került megtárgyalásara, rövidebb elemzésre: helyzetelemzés és az ebből kiinduló közművelődési stratégia, szakmai fogalomtár, közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételek, foglalkoztatási előírások, közművelődési továbbképzés és minősített szakmai továbbképzés követelményei. A szakfelügyeletei vizsgálat által érintett települések a szakmai napokon képviseltették magukat, több esetben a polgármesteri hivatal és a közművelődési intézmény együttesen jelent meg a rendezvényen. A résztvevői elégedettséget vizsgáló kérdőívünk alapján - az első képzés adatait jelenítjük meg, mert az reprezentatívabb a 21 értékelhető adatlappal a rendezvény sikeresnek minősíthető. Az 1-től 5-ig terjedő skálán a rendezvény struktúra és a megvalósítás 4,9 osztályzatot kapott. A jogi szakember előadását 4,8-re értékelték. A meghívott szakember előadás módja, illetve a téma feldolgozása egyöntetű sikert aratott. A közművelődési szakemberek előadásai ugyancsak jó értékelést kaptak (4,7). A résztvevők 100%-a jelezte részvételi szándékát a jövőben hasonló rendezvényeken. A résztvevők által megfogalmazott javaslatok (az értékelőlap alapján): modellek bemutatása (jó és rossz példák, túlélési technikák bemutatása), az intézményrendszer szakmai, tartalmi fejlesztésének lehetőségei, munkajogi kérdések, alternatív működési formák, minőségbiztosítás, felnőttképzési akkreditáció, szakfeladatok értelmezése, összevont intézmények sajátosságai, tapasztalatok a feladatmegoldásról. Áprilisban kezdődtek meg a települési látogatások. A helyszíni konzultációk előtt áttekintettük a település közművelődési statisztikai jelentését, illetve a rendelkezésünkre álló szakfelügyeleti dokumentumot. A megyénkben jellemző javaslatok: közművelődési rendelet módosítása, készüljön a településen egy kulturális-közművelődési helyzetfelmérés, ezt követően célszerű lenne a helyzetelemzésre építve elkészíteni a kulturális koncepciót, ezután kerüljön sor a helyi közművelődési rendelet felülvizsgálatára, 13 14

az egyik tisztségviselő feladatai között nevesítse az önkormányzat a közművelődés irányítását, ellenőrzését, az önkormányzat keresse meg pályázati források igénybevételével a forrást a művelődési ház felújítására, bővítésére, többcélú Kistérségi Társulás megállapodásának kiegészítése a közművelődési feladatellátással, az önkormányzatnak jóvá kell hagynia az NKÖM rendelet szerint a továbbképzési tervet, alapító okiratok, SZMSZ aktualizálása, szakmailag megalapozott, beszámolóra épülő munkatervek készítése és azok testületi vagy bizottsági jóváhagyása koncepciók (stratégiák) készítése a helyi közművelődés feladatellátás fejlesztése érdekében személyi és tárgyi feltételek biztosítása a helyi közművelődési rendeletben előírt feladatok teljesítése érdekében, Közösségi színtér: kijelölő határozat, használati szabályzat hiánya, Leggyakrabban ismétlődő ajánlások: A felnőttek képzési lehetőségeinek bővítése a közművelődés eszközrendszerével pályázati lehetőségek kihasználása (pl.: érdekeltségnövelő pályázat) Civil szervezetek bekapcsolása a közművelődési feladatellátásba kistérségi és regionális kapcsolatok építése javaslatok közművelődési megállapodások kötésére. III. A feladatellátás tapasztalatai A helyszíni látogatás időpontját a település jegyzőjével, vagy a hivatal közművelődési referensével egyeztettük. Szükség szerint a megbeszéléseken részt vett a közművelődési intézmény vezetője, vagy a találkozó az intézményben folytatódott. A hivatalokban és a közművelődési szakemberek körében egyaránt nagyon kedvező volt a látogatások fogadtatása. A segítő, fejlesztő szándékot érzékelték, amelynek örültek. Általában a jelentésben érintett dokumentumokat előkészítették, a kérésnek megfelelően a szükséges anyagokból másolatokat kaptunk. Városi szinten a javaslatok jó színvonalon, szinte teljes egészében megvalósultak. A képviselő testületek a városok döntő többségében megtárgyalták a jelentést, határozatokat, cselekvési tervet dolgoztak ki. A felmerülő feladatokat határidőzték, felelősöket jelöltek ki. Több helyen elkészült a település kulturális-közművelődési koncepciója. Összességében a javaslatok kedvezően befolyásolták a helyi közművelődés ügyét. Debrecen Megyei Jogú Város esetében a javaslatok szinkronban voltak a város fejlesztési elképzeléseivel, így azok a fejlődési folyamatokba illeszkedve valósultak meg. Sajátos feladat volt a Vasutas Művelődési Központban tett látogatás, ugyanis ezt az intézményt célvizsgálat keretében vizsgálta a minisztérium. Az egészen egyedi működési feltételek, egyedi javaslatokat eredményeztek, amelyek jelentős része ugyancsak megvalósult. A kisebb településeken a javaslatok megvalósulása már nem mutat ilyen egységes képet. Volt olyan település ahol mintaszerűen teljesültek a javaslatok, a képviselő testület határozatokat hozott. Ezek hatására az ajánlások hoszszútávon váltak az intézményi működés vagy a helyi közművelődési gyakorlat részévé. A másik végletet az a település képezi, amely nem emlékezett a vizsgálat tényére, sőt a jelentést sem találta. Többszöri egyeztetés után, a helyszíni látogatást megelőző napokban sikerült azt megtalálni. Nyilvánvaló, hogy ezen a településen érdemben nem foglalkoztak a javaslatokkal. A helyszíni látogatások alapján megállapítható, hogy a feladatellátás tárgyi feltételei megfelelőek. A személyi feltételek nagyon változó képet mutatnak. 15 16

IV. Javaslatok Javaslatok a megyei feladatellátó és a település közművelődési együttműködésével kapcsolatban: szakmai módszertani programok, képzések megvalósítása, a közművelődési innovációt elősegítő módszerek, tapasztalatok átadása, konzultációs lehetőségek biztosítása, amelyeken az aktuális szakmai kérdéseket lehet áttekinteni, a szakmai kapcsolatrendszer építése és általában a tevékenységet segítő kapcsolatrendszer fejlesztése, közös programok megvalósítása, együttműködési megállapodás kötése, negyedévenkénti szakmai konzultáció, a jogi szabályozás aktualitásainak ismertetése, satelitte rendezvények kihelyezése nagy rendezvényekhez kötődve, megyei szakmai konzultáció szervezése az önkormányzatok közművelődési referenseinek, forró drót - gyors információ-szolgáltatás a változásokról, aktualitásokról, megyei program-koordináció, helyi amatőr együttesek fejlődése érdekében: - szakmai segítségnyújtás - bemutatkozási, fellépési lehetőségek kiajánlása, Az OKM Közművelődési Főosztályának kezdeményezése jelentős szakmai feladatot és segítséget jelentett a megyei közművelődési szervezetek munkájában. Felhívta a figyelmet a szakmai-módszertanai munka fontosságára és ismét bizonyította, hogy a települések részéről van igény erre a tevékenységre. Angyal László megyei koordinátor KOMPLEX SZERVEZETFEJLESZTÉS 30 HAJDÚ- BIHAR MEGYEI CIVIL SZERVEZET RÉSZÉRE AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL A RÉS Egyesület és az Inspi-Ráció Egyesület a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő szervezetek támogatása pályázati kiíráson 2009. február 16-án 49.679.219 Ft támogatást nyert, bejegyzett Hajdú-Bihar megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére. A 2009. április 1-jén kezdődött és 2010. szeptember 30-ig tartó Nem csak RÉSnyIRE elnevezésű projekt célja, hogy a civil szektor érdekérvényesítő képessége javuljon, tevékenységeinek hatékonysága növekedjen, képessé váljon a hazai és EU-s források lehívására, a hazai és nemzetközi pályázatokon való részvételre, a szervezetek stabil működésének megteremtésére. A projektben résztvevő eltérő méretű, életkori helyzetben lévő, tevékenységi körrel, szakmai tapasztalattal, múlttal rendelkező 33 szervezet közül, 30 szervezet sikeresen teljesítette a fejlesztési tervben rögzítetteket. A szervezetek 1-3 diagnózis nap után 1-6 fejlesztési napon vettek részt 2 tanácsadó segítségével, ahol közösen meghatározásra és rögzítésre kerültek a fejlesztés konkrét lépései és az egyedi fejlesztési tervek. A szervezetek részt vehettek Szervezeti fenntarthatósági műhelymunkán, Projekttervezés és megvalósítás, Civil gazdálkodás akkreditált képzéseken is. A projekt záró találkozóján a résztvevő szervezetek beszámoltak arról, hogyan élték meg a fejlesztést, milyen változásokat tapasztaltak, milyen eredményeket értek el. Ez az alkalom lehetőséget teremt arra is, hogy a szervezetek egymással együttműködéseket alakítsanak ki, közös projekteket tervezzenek a jövőben. 17 18

A Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete sikeresen pályázott, így a fejlesztési folyamatban résztvevő 30 szervezet között van. 2010. januárjában kezdődött a fejlesztés, és várhatóan szeptember végén fejeződik be. Ennek eredményeképpen egy megújult, a problémákat feltáró, arra cselekvési tervet készítő szervezetté válunk, ami által civilként hatékonyabban végezhetjük tovább a megyében közművelődést érintő munkánkat. Mivel a szervezetfejlesztés kevésbé terjedt még el, ezért némi fogalom magyarázatot, értelmezési segédletet kívánunk adni az alábbiakban. Mit értünk szervezetfejlesztés alatt? A szervezetfejlesztés elsősorban egy vezetői funkció, amit a szervezet vezetőinek kell ellátni a szervezet teljes életútja során. A szervezeti életút során - leggyakrabban a növekedés következtében- többször szembesül azzal a szervezet, hogy az addigi módszerekkel, megközelítéssel, struktúrával nem lehet már működtetni a szervezetet, és ezért szükséges egy nagyobb változtatás. Vannak a szervezetben, akik a régi jól megszokott és bevált működések hívei (illetve a változásoktól féltik az addig kialakult emberi viszonyokat), míg vannak olyanok, akik a változtatás mellett kardoskodnak. Ezért ez egy konfliktusokkal terhelt időszak, amikor a szervezet teljesítménye csökken. A konfliktusok, a teljesítmény csökkenése pozitív visszacsatolást eredményez a szervezetben, ennek következtében - amennyiben nem történik meg a szervezeti változás tudatos végiggondolása és megvalósítása - a szervezet krízisről-krízisre fog működni, amely hosszú távon felmorzsolja a szervezet erőforrásait. Ebből következően a szervezet vezetőinek folyamatosan menedzselni kell a változásokat. Ilyenkor a szervezet vezetője, esetleg egy meghatározó tagja belső szervezetfejlesztőként generálja és menedzseli ezeket a folyamatokat. Mit értünk szervezetfejlesztési támogatás alatt? A vezető szervezetfejlesztői szerepében igen gyakran kerül nehéz helyzetbe, hiszen egyrészt Ő is benne van a szervezeti erőtérben, így gyakran csomóponti helyzetéből adódóan kerül a konfliktusok, feszültségek középpontjába, másrészt belülről kell átlátnia egy igen bonyolult, diverz rendszert, amelyben nem mindig egyértelmű, hogy mi a helyes cselekvés. Ez az a pont, amikor érdemes mérlegelni egy külső szervezetfejlesztési tanácsadó felkérését. Fontos hangsúlyozni, hogy a szervezetfejlesztési tanácsadó nem veszi át a vezető funkcióját, hanem támogatást ad, folyamatot biztosít ahhoz, hogy a szervezet, a vezető megtalálja a számára leginkább testhezálló változtatási stratégiát. Ezért hívjuk mi szervezetfejlesztési támogatásnak ezt a tevékenységünket. Mikor kérjünk fel külső szervezetfejlesztőt? Annak érdekében, hogy a szervezetben megalapozott döntést tudjunk hozni a külső- vagy belső szervezetfejlesztés dilemmájában, érdemes megismerni a külső szakember által nyújtott segítség tartalmát. A szervezetfejlesztő szakember (tanácsadó) jellemzően három szerepben segítheti a szervezetet: Facilitátor, aki a szervezetfejlesztés folyamatára figyel, és a folyamat során módszereket javasol a szervezeti problémák hatékony megoldásához. Fontos jellemzője ennek a szerepnek, hogy nem szól bele a tartalomba, tehát a tartalom és így a megoldás a szervezeten múlik. A szervezetfejlesztési folyamatok során jellemzően ez a főszerepe a külső szervezetfejlesztőnek. Tanácsadó, aki eddigi tapasztalatait, ismereteit, tudásait összegezve bizonyos szervezeti problémákra alternatív javaslatokat ad. A döntés továbbra is a szervezet kezében van, hiszen választhat az alternatívák közül, vagy egy egészen más megoldás mellett is dönthet. 19 20

Tréner, aki a diagnózis alapján feltárt ismerethiányokra tematikus képzéseket ajánl, amiből a szervezet választhat, illetve optimális esetben felépítheti képzési stratégiáját. Ezek a képzések jellemzően tréning formájában kerülnek megvalósítására, amely egyszerre figyel az ismeretek átadására, a készségek fejlesztésére, és a résztvevők aktív részvételével valósul meg. A fentiekből látszik, hogy a szervezetfejlesztő szakember, akit ma Magyarországon leginkább tanácsadónak hívnak, a mi értelmezésünk szerint csak az egyik szerepében igazán tanácsadó és nem is a legfontosabb szerepében. Ennek a civil szervezetfejlesztés szempontjából nagy jelentősége van, hiszen a civil szervezetekre jellemző, hogy a saját útjukat járják, vezetőik jellemzően karizmatikus emberek, így nem is igénylik és nem is lenne jó, ha a szervezetfejlesztési tanácsadó túlságosan beleszólna a szervezet életébe. A mi tapasztalatunk szerint a civil szervezetek inkább egyfajta folyamatsegítést igényelnek és a tartalmi dolgokat jobban szeretik ők eldönteni. Ennek megítélésünk szerint hosszú távon mindenképp pozitív hatása van, hiszen ezáltal a szervezetfejlesztési folyamat során kiérlelt megoldásokat a sajátjuknak érzik és ami még ennél is fontosabb, ezek a megoldások beépülnek a szervezeti kultúrába. A civil szervezetek működésükben hasonlítanak a cégekre (hiszen szervezeti törvényszerűségek határozzák meg a működésüket), azonban megalakulásuk indítékai következtében, valamint törvényi szabályozásukból következően jelentős eltéréseket is mutatnak. Ennek megfelelően a civil szervezeteknek mindenképp érdemes olyan tanácsadót találni, aki rendelkezik civil szervezeti tapasztalatokkal. Következő számunkban egyesületünket érintő konkrét szervezetfejlesztési eredményekről adunk számot. Ráczné Fekete Ilona Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete AMATŐR MŰVÉSZETI FÓRUMOK HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN Weöres Sándor XIX. Országos Gyermekszínjátszó Fesztivál Hajdú-Bihar Megyei Találkozója Hajdúnánás, 2010. április 10. A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ 2010-ben 19. alkalommal rendezte meg a Magyar Drámapedagógiai Társasággal, és a hajdúnánási Kéky Lajos Városi Művelődési Központtal közösen az Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Fesztivál megyei fórumát, mely egyben minősítő verseny is volt a megyében működő amatőr színjátszó csoportoknak. A találkozónak helyszínt a hajdúnánási Kéky Lajos Városi Művelődési Központ nyújtott. Intézetünk az évek során sok tapasztalatot szerzett a gyermekszínjátszó találkozók megrendezésében. Módszertani munkák keretében rendszeresen szervezünk továbbképzéseket, a színjátszó csoport-vezetőknek. Idén, 19. alkalommal rendezhettük meg a megyei színjátszó fórumot a hajdúnánási Kéky Lajos Városi Művelődési Központban. Hajdúnánás régiónkban kedvező fekvésű. Ez, s a korábbi jó tapasztalatok, a sikeres lebonyolítás és a helyben működő színjátszó csoportok tagjainak közreműködése, természetessé tették, hogy a versenyt továbbra is itt rendeztük meg. A találkozóra 14 megyei csoport jelezte részvételi szándékát, melyet ez évben is egynapos rendezvény keretében valósítottuk meg. A 14 bemutatkozó csoport mintegy 250 főnyi ifjú színjátszóval, telt házat biztosítva, nagyon jó hangulatot teremtett a művelődési házban. Az együttesek nagy lelkesedéssel készülnek minden évben e számukra szinte egyetlen minősítési, szakmai programra. A bemutatókra 10 órától, du. 17 óráig került sor. 21 22

A rendezvényt Buczkó József a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Művelődési, Sport és Civil Kapcsolatok Bizottság külső bizottsági tagja és Hajdúnánás város települési képviselője nyitotta meg. A műsorokat a Magyar Drámapedagógiai Intézet ajánlásából választott szakmai zsűri minősítette, és a fórum végén értékelték a csoportok munkáját, s tanácsot adtak a csoportvezetőknek a további sikeres munkához. A szakmai zsűri tagjai Pincés István rendező és Nyári Arnold színész, drámatanár voltak. A bemutatók után, a zsűri tanácskozása alatt, a minősítések kihirdetése előtt, a gyerekeket Boka Gábor játékvezető szórakoztatta, János vitéz hiteles története képekben elbeszélve c. műsorával. A Méliusz Központtól minden fellépő csoport 5.000 Ft-os ajándék könyvutalványt kapott. A rendezvény alkalmából 270 db nyakba akasztható plakettet is készíttettünk ifj. Fazekas István nádudvari fazekassal, melyből minden fellépő, csoportvezető, közreműködő kapott, s amit nagy örömmel, s sok emlékkel együtt vihettek haza a gyerekek. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke Szólláth Tibor, minden csoport részére ajándékcsomagot készíttetett. A találkozón 5 arany, 3 ezüst, 6 bronz minősítés született. Az öt arany minősítést elért csoport (Abakusz Színjátszó Kör középső csoportja-debrecen, Abakusz-Kinizisek-Debrecen, Alföld Gyermekszínpad-Debrecen, Bolyaisokk-Debrecen és a Gólyahír Színjátszókör-Kokad) továbbjutott Nyírbátorba a regionális megmérettetésre, amelyre május 6-7-én került sor. A rendezvény napján a fellépő gyerekek és kísérőik, a találkozó szünetében melegétkeztetésben részesültek. A rendezvény főszervezője: Méliusz Központ A rendezvényt támogatta: Nemzeti Kulturális Alap, Hajdú-Bihar Megyi Önkormányzat, Magyar Drámapedagógiai Társaság, Kéky Lajos Városi Művelődési Központ. Fellépési sorrend és minősítések: 1. Szivárvány Színjátszó Kör Bronz Bocskai István Általános Iskola, Hajdúnánás Csoportvezető/rendező neve: Fábián Andrea Az előadás pontos címe: A Lübecki kocsmáros 2. Turbó Csiga Színjátszó Csoport Bronz Bocskai I. Ált. Isk. és AMI Sárándi Kossuth L. Ált. Iskolája, Sáránd Csoportvezető/rendező neve: Gyönyörű Erika Az előadás pontos címe: Zöldleveli Kótyonfitty 3. Abakusz - Kinizsisek Arany Abakusz Egyesület Kinizsi Pál Általáos Iskola, Debrecen Csoportvezető/rendező neve: Nánási Sándor Az előadás pontos címe: A táncos bárány 4. Szín-Foltok Ezüst Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és AMI, Debrecen Csoportvezető/rendező neve: Szűcs Lászlóné Az előadás pontos címe: A padlás titka 5. Aranyoskák Ezüst Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és AMI, Ebes Csoportvezető/rendező neve: Bálintné Bagdi Ibolya Az előadás pontos címe: Vacskamati virágja 6. Matulások Bronz Dóczy Gedeon Református Gimnázium, Debrecen Csoportvezető/rendező neve: Veress Gyuláné Az előadás pontos címe: A tök és a csikó 23 24

7. Csakazértis Bronz Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézete, Debrecen Csoportvezető/rendező neve: Nagyné Igli Mária Az előadás pontos címe: Piroska és a farkas 8. Fruskák Bronz Veres Pétere Általános Művelődési Központ és Általános Művészetoktatási Intézmény, Balmazújváros Csoportvezető/rendező neve: Szilágyiné Szabó Judit Az előadás pontos címe: A rest macska 13. Alföld Gyermekszínpad Arany Debreceni Művelődési Központ Csoportvezető/rendező neve: Várhidi Attila Az előadás pontos címe: Egy kicsit brutál (Lúdas Matyi) 14. Abakusz Színjátszó Kör (középső csoport) Arany Abakusz Egyesület, Debrecen Csoportvezető/rendező neve: Nánási Sándor Az előadás pontos címe: Leszel a barátom? 9. Abakusz Színjátszó Kör (nagy csoport) Ezüst Abakusz Egyesület, Debrecen Csoportvezető/rendező neve: Nánási Sándor Az előadás pontos címe: UFO 10. Bolyaisokk Arany Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és AMI, Debrecen Csoportvezető/rendező neve: Bessenyei Zoltán Az előadás pontos címe: Világkarnevál, avagy Bábel II. 11. Gólyahír Színjátszó Kör Arany Óvoda, Általános és Alapfokú Iskola Bagamér-Kokad, Általános Tagiskola Kokad Csoportvezető/rendező neve: Guba Pál Tiborné Az előadás pontos címe: Pletykás asszonyok 12. Petőfiókák Színjátszó Kör Bronz Petőfi Sándor Általános Iskola, Debrecen Csoportvezető/rendezőneve: Vitál-Török Anett Az előadás pontos címe: Jelenetek a Négyszögletű kerek erdő világából A tök és a csikó című színdarab a Matulások előadásában A fesztivál résztvevői 25 26

Hajdú-Bihar Megyei Bábfórum Debrecen, 2010. április 24. A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ, a Vojtina Bábszínház és a Szín Báb Egyesület idén nyolcadik alkalommal rendezte meg közösen a Hajdú-Bihar Megyei Bábfórumot Debrecenben, a megfelelő adottságokkal rendelkező Vojtina Bábszínházban. A bemutatkozó csoportok műsoridejét a szervezők 20 percben maximálták. A fórumon résztvevő iskolás csoportok közül a zsűri által legjobbnak ítélt produkció meghívást kapott az Egerben megrendezésre kerülő Gyermekbábosok XVIII. Országos Fesztiváljára. A fórumra 13 csoport jelentkezett, melyek nagy része évek óta közreműködik ezen a megmérettetésen, de az idei bemutatóra új csoportok is jelentkeztek. Ezek a csoportok folyamatosan dolgoznak és igénylik a saját közösségükön túli bemutatkozási lehetőségeket. A Bábfórumot 10 órakor, Dr. Vasas Lászlóné, Hajdú-Bihar megye főjegyzője nyitotta meg, majd Asbóth Anikó, a Vojtina Bábszínház igazgatója köszöntötte a megjelenteket. A mintegy 220 főnyi ifjú bábos nagyon jó hangulatot teremtett szombaton a zsúfolásig megtelt bábszínházban. A felmenő rendszerű fórumon a háromtagú szakmai zsűri dr. Arany Erzsébet drámapedagógus, dr. Boros Béláné dramaturg, Asbóth Anikó bábművész, a Vojtina bábszínház igazgatója értékelte a látottakat, s minden csoportot minősítettek, 8 arany, 4 ezüst és 1 bronz minősítés született. Döntésük alapján, az Egerben, június 5 6-7-én rendezendő Gyermekbábosok XVIII. Országos Fesztiválján az arany minősítésű debreceni Csibészek Bábtársulat fogja képviselni Hajdú-Bihar megyét. A találkozó alkalmat adott arra, hogy a hasonló körülmények között működő, szakmailag hasonló problémákkal küzdő együttesek saját gyerekközösségükön kívül más csoportokkal és szakemberekkel is találkozhassanak, felmérhessék saját helyzetüket, kicserélhessék tapasztalataikat. A fórum igen fontos része volt a produkciót követő szakmai értékelés és beszélgetés, amelyen a csoportvezetők, a szakmai zsűri és a szervezők vettek részt. A pedagógusok itt hasznos tanácsokat kaptak további munkájukhoz. Fellépő csoportok és minősítésük: 1. Gomba csoport, Hajdúszoboszló Ezüst Az állatok nyelvén tudó juhász Csoportvezető-rendező: Vágóné Szabó Erzsébet 2. Búzaszem Bábcsoport, Debrecen Arany A kisgömböc Csoportvezető-rendező: Nikolics Marianna 3. Süni nagycsoportja, Debrecen Ezüst Pünkösdölő Csoportvezető-rendező: Salaczné Faludi Anna Ember Gabriella 4. Süni Bábcsoport, Debrecen Arany A kiskondás Csoportvezető-rendező: Asztalos Andrásné 5. Méhecske csoport, Debrecen-Józsa Arany A Sündisznó Csoportvezető-rendező: Farkasné Nagy Mária, Németh Norbert 6. Mazsola Bábcsoport, Debrecen Ezüst A kommendálás Csoportvezető-rendező: Hameczné Gyalai Irma 7. Pötyi-csoport, Létavértes Arany A kecskegidák és a farkasok Csoportvezető-rendező: Kántor Lászlóné Lévainé B. Valéria 27 28

8. Katica csoport, Debrecen-Józsa Arany Zsiga és Csipet Csoportvezető-rendező: Antal Rozália Polonkai Bernadett 9. Vándorcirkusz Bábcsoport Bronz Óriáscirkusz Csoportvezető-rendező: Dr. Árnyasné Rizsák Orsolya Nagyné Stefán Éva 10. Gézengúzok Bábcsoport, Hotobágy Ezüst A didergő király Csoportvezető-rendező: Sáriné Pócsik Valéria 11. Császárkörte Bábcsoport, Debrecen Arany A tolvaj kuli és az öt nagy úr Csoportvezető-rendező: Dr. Árnyasné Rizsák Orsolya Nagyné Stefán Éva Különdíjak átadására is sor került. A Méliusz Központ különdíját két csoport kapta meg, a Gomba csoport, Hajdúszoboszlóról és a Gézengúzok Bábcsoport, Hotobágyról. A Vojtina Bábszínház különdíját, a Méhecske és a Katica csoport (Debrecen-Józsa) nyerte el, akik meghívást kaptak 2010. június 13-ára a debreceni Nagyerdei Kultúrparkban megrendezésre kerülő Mutatványos Napra. A Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. három csoport részére ajánlott fel fellépési lehetőséget a Kölcsey Központ Gyermeknapi rendezvényén, május 29-én, amely lehetőséget mindhárom csoport örömmel elfogadott. A három csoport: Pötyi-csoport, Létavértes; Cifra Palota Bábcsoport, Létavértes és a Csibészek Bábtársulat, Debrecen; ajándékként egy mozilátogatást nyert. Hermann Attila szervező, kulturális menedzser Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ 12. Csibészek Bábtársulat, Debrecen Arany Újra szól a kiskakas, avagy a török szultán esete a gyémánt félkrajcárral Csoportvezető-rendező: Baditz Dávid 13. Cifra Palota Bábcsoport, Létavértes Felnőtt Arany Varázsujjak (zenés pantomim) Csoportvezető-rendező: Pappné Győri Tünde Az Oklevelek mellett minden csoport ajándékokat kapott. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat egy-egy ajándékcsomagot, a Méliusz Központ és a Szín-Báb Egyesület könyvvásárlási utalványokat adott át. A Vojtina Bábszínháztól a műsorukról készült fotókat kapták meg a csoportok. süni bábcsoport 29 30

INFORMATIKA A MÉLIUSZ KÖNYVTÁRBAN 1987-2009 Jelen cikk célja bemutatni a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ (2003. március 1. előtt Hajdú-Bihar Megyei Könyvár) számítógép-használatának történetét a kezdetektől 2009-ig. Célja továbbá a könyvtár gondozásában 2002-ben megjelent évfordulós kiadványban publikált írás 1 kiegészítése, adatokkal való alátámasztása, valamint egyes korszakok részletes bemutatása. Nem tér ki részletesen a hatásokra, körülményekre, legfeljebb csak utalás szintjén, egyes folyamatok megértésének céljából. Ezek megismerését a fentebb hivatkozott írás igen kitűnően biztosítja. Az írás formájában igyekszik követni a kronologikus sorrendet, de ettől néhány helyen az összefüggések jobb érthetősége miatt eltér. Első lépések A megyei könyvtárak (így a hajdú-bihari is) számítógépes fejlesztésében a kezdetekben jelentős szerepe volt a Megyei Könyvtárak Gazdasági Társasága (GT) 2 megalapításának (1987). Ezen érdekközösség létrehozásának elsődleges célja a könyvtárak számítógépes fejlesztésének előmozdítása, ebbéli érdekeik egyeztetése, az ilyen irányú tevékenységek összehangolása volt. Ennek ellenére az alapítást közvetlen követő évek nem hozták a várt eredményt. (Itt megjegyzendő, a 90-es évek első felében viszont sikerült összehangolt és hatékony tevékenységet folytatni, ami meghatározó eredményeket hozott azokban az években.) A 80-as évek végére jellemző megoldások jellegzetesen az eseti, lokális lehetőségeket követték, így a mi könyvtárunkban is ez volt a jellemző. 1 A könyvtár modernizálása / Gellér Ferencné. In: A Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár 50 éve. - Debrecen : 2002. - 208-232. p. 2 A Könyvtárak Gazdasági Társasága az együttműködés egy lehetséges formája / Ambrus Zoltán. In: Könyvtári figyelő. 1989. 5-6. sz. 465-470. p. A legelső számítógép a könyvtárban egy Commodore 64 típusú, home computer kategóriájú gép volt. Elsődleges célja a technológiával kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése, kísérletezés, irányok meghatározása volt. A beszerzésére 1987-ben került sor, lemezegységgel és nyomtatóval együtt. A legjellemzőbb alkalmazott program az OSZK által erre a géptípusra fejlesztett TUDOR-C SZELEKT szelektív információszolgáltatásra alkalmas Tematikus Univerzális Dokumentumkereső Rendszer 3 volt. Emellett mindössze a gazdasági ügyvitel használta - kísérletképpen - a gépet. (Megjegyzendő, hogy 1989-ben az akkor még meglévő, és főként a gyermekek részére fenntartott gépen a MANCI 4 adatbázisnak egy korai, kísérleti példányát is használhatta a szaktájékoztató könyvtáros.) Hogy megértsük a könyvtár-automatizálás ezen kezdeti korszakát, utalnunk kell az akkori kor egy gazdasági sajátosságára, a KGST országokat érintő ún. COCOM listára. 5 Az említett időszak alatt az országban a könyvtárak részére elérhető, és kizárólag szóba jöhető számítástechnikai eszköz az említett listáról 1985-ben lekerült Commodore 64-es volt. Hogy a célra alapvetően alkalmatlan gép használatával mégis sikerült komoly eredményeket elérni, az a magyarországi szakmai közösség hozzáértését és eltökéltségét dicséri. Az igazi előrelépést a már valóban ilyen feladatokra tervezett PC-k (Personal Computer) beszerezhetősége jelentette. Magyarországra a nyolcvanas évek közepén, de jellemzően inkább a végén juthattak el, méghozzá a COCOM-lista 3 A Tudor programrendszer. Komplex információkereső és jegyzékszolgáltató dokumentációs és bibliográfiai típusszoftver Commodore 64 mikroszámítógépre. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 1986. 5-7. sz. 281-298. p. 4 A MANCI (Magyar és Nemzetközi Cikkek) adatbázis a magyar könyvtár- és információtudományi periodikumok teljes körű, kurrens és folyamatos retrospektív feldolgozása alapján épül, a külföldi folyóiratokat pedig válogatva, 1986 óta dolgozza fel. Előállítója és forgalmazója a Könyvtári Intézet Szakkönyvtára. lásd: http://w3.oszk.hu/manci.htm 5 Coordinating Committee for Multilateral Export Controls. A szocialista országokat sújtó, jellemzően a csúcstechnológia exportját korlátozó szerződés listája. lásd még: http://hu.wikipedia.org/wiki/ COCOM-lista 31 32

miatt különös módon, alkatrészenként. A darabokban behozott gépeket a Videoton és más elektronikai cégek műszerészei szerelték újra össze. A Megyei Könyvtár első IBM PC-jére (ténylegesen is az előbbi módon) 1988 elején tett szert. Az első saját szakmai feladat a frissen szerzett gépen 1988 novembere és 1989 júniusa között megvalósított adatbázis építés volt, amely az egyedi leltár tételeit tartalmazta az alábbi információkkal: leltári szám, ETO-jelzet, lelőhely, típus, darab és ár. A létrehozott adatbázis volt az alapja az 1989 novemberéig legyártott, a gyűjtemény egészét lefedő vonalkód-halmaznak, amelyet aztán a könyvtár dolgozói a leltári szám alapján ragasztottak fel a dokumentumokra, két műszakban dolgozva. (Izgalmas feladat volt az első ütemben mintegy fél évig tartó, sokszor este 10-ig folytatott művelet - bár sajátos, de kétségtelenül hatásos a csapatépítés szempontjából is.) A részleges felszerelés eredményeképp a békéscsabai fejlesztésű, DBase alapú KTRVK (Vonalkódos könyvtári olvasói nyilvántartó program) felhasználásával 1989. december 4-én elindult az első, a könyvtárhasználók felé jelentős eredményt mutató számítógépes szolgáltatás, a vonalkódos kölcsönzés. A rendszer mivel a vonalkódok kinyomtatásához épített adatbázist használta alapként nem tartalmazott bibliográfiai adatokat, így csak korlátozott képességekkel bírt (de az olvasói adatok nyilvántartásával, valamit a kölcsönzési tranzakciók leltári szám alapú követésével képes volt teljes egészében kiváltani a tasakos kölcsönzést), mégis egy olyan folyamat elindítója volt, amely máig meghatározza a könyvtár informatikai fejlődését. A kölcsönzés elindítása idején a könyvtár már a második PC-jére tett szert. Az elsőn folyt tovább az alapadatbázis építése, míg a második a kölcsönzést szolgálta. A következő lényeges momentum az 1990-ben használatba vett könyvtári leltár program fejlesztése, amely már akkor képes volt az állományba vétel, egyedi- és csoportos leltári folyamatok, valamint statisztikák, kimutatások készítésére. A gyakorlat miszerint a könyvtárak a helyi igények kielégítésére helyben kerestek többnyire egyedi megoldást országosan is ezen évek sajátja volt. Ilyen formán a könyvtárban alkalmazásba vett egyébként kitűnő program is egyedi, csak itt működött. Tervezett továbbfejlesztése teljes integrált rendszerré a későbbiekben sem valósult meg. Igen mozgalmas év volt az 1990-es, hiszen ebben az esztendőben még két másik jelentős fejlesztés történt, ami már a szolgáltatás színvonalát növelte könyvtárunkban: a salgótarjáni PERI a folyóiratok és napilapok kurrens és retrospektív nyilvántartását segítve kiváltotta a kardexet, 6 míg az Országgyűlési Könyvtártól megvásárolt PRESSDOK-HUNDOK 7 adatbázisok már valódi tartalmi segítséget nyújtottak a tájékoztatásban a magyar, illetve magyar vonatkozású sajtótermékek országos szintű feltárásával, és közzétételével. Ebben az évben a fenntartó önkormányzat által biztosított másfélmillió Ft pótelőirányzat tette lehetővé a jelentős mértékű fejlesztések megvalósítását 8. A közkönyvtárak számítógépesítésének egyik legfontosabb állomása volt országos szinten annak a hazai szöveges adatbázis kezelőnek a már 1987-ben elkezdett kifejlesztése, majd elterjedése, amely meghatározta a következő évek menetét, és ez a TEXTAR 9 volt. A megyei könyvtárba történő 1991-es érkezését követően jelentős, immár bibliográfiai szintű feltárási munkák kezdődhettek meg. Első lépésként az Új Könyvek 1964-1989 közötti időszaka teljes bibliográfiai állományának betöltése, majd a lokális adatok megfelelő rekordokhoz való rendelése történt meg az év szeptemberétől. 10 Az év további eredménye 6 A Periodika folyóirat- nyilvántartó és beérkeztető program / Tokayné Pusztai Gabriella. In: Hajdú- Bihar megyei könyvtári téka. 1991. 2. sz. 35-36. p. 7 Az adatbázis a hazai politikai, gazdasági és részben jogi sajtóban (mintegy 150 napi- és hetilapban, folyóiratban) megjelent, valamint a jelentősebb külföldi lapok és folyóiratok magyar vonatkozású cikkeinek szelektív feltárása. lásd még: http://www.ogyk.hu/konyvt/allomany/pressdok.html 8 Beszámoló a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár 1990. évi munkájáról. Debrecen : Megyei Könyvtár, 1991. - 24. p. [gépirat] 9 TEXTAR: Egy hazai fejlesztésű szöveges adatbáziskezelő rendszer / Gerő J. Péter. In: Könyvtári figyelő. 1990. 3-4. sz. 194-202. p. 10 TEXTAR: Egy hazai fejlesztésű szöveges adatbáziskezelő rendszer / Kertész Kálmánné, Szalai Gáborné. In: Hajdú-Bihar megyei könyvtári téka. 1993. 1. sz. 45-47. p. 33 34

a könyvtárközi kölcsönzés számítógépre vitele, amelyet szintén a békéscsabai KTRKS szoftverrel oldottunk meg. Ebben az évben a könyvtár már 10 számítógéppel rendelkezett, ami már lehetővé tette a lokális és országos hálózatba való kötésükkel kapcsolatos következő előkészítő (pályázati) munkákat 11 : 1991. szeptember 10.: Pályázat benyújtása a Mellon Alapítványhoz a számítógépes hálózat hardverfeltételeinek, egy központi szerver beszerzésének anyagi támogatása céljából. 1991. december 2.: Az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programhoz való belépés, és a csomagkapcsolt hálózatba való csatlakozás szándéknyilatkozatának elküldése. 1991. december 13.: Nagyalföld alapítványi pályázat a HAJDUCOMprogram létrehozására, a helyismereti információs adatbázis könyvtárak közötti számítógépes kapcsolatának modemes kiépítésére. 1991. december 16.: Pályázat benyújtása az IIF programirodához NOVELL (lokális hálózati kiszolgáló) beszerzésének anyagi fedezetéhez Hálózat és kommunikáció Az 1991. évi pályázati erőfeszítéseink sikeresek voltak, 1992-ben felvételt nyertünk a Hungarnet Egyesületbe 12, ezáltal már hozzáférhettünk az IIF, majd NIIF által biztosított hálózati szolgáltatásokhoz. (A magyarországi kutatás felsőoktatás - közgyűjtemények számítógép-hálózati hátterének megvalósítását célul kitűző Információs Infrastruktúra Fejlesztési (IIF) Program 1986-ban indult. A Programot az MTA és az OMFB kezdeményezte, illetve támogatta. Az IIF Program öt eredményes év - a hazai kutatói hálózat alapjainak megteremtése - után a 90-es évek elejétől már valamennyi érintett minisztérium és az OTKA támogató részvételével NIIF - Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési - Programként folytatódott.) 11 Beszámoló a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár 1991. évi munkájáról. Debrecen, 1992. 13-15. p. [gépirat] 12 A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) alkalmazói körébe tartozó felső-, és középfokú oktatási intézmények, akadémiai és más kutatóintézetek, közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok), és egyéb kutatóhelyek összefogása informatikai célú együttműködés érdekében. lásd még: http://www.hungarnet.hu/alapszabaly Az X.25-ös végpont (4800 bps) kiépítése 1992 júliusában megtörtént, ezzel új fejezet kezdődött a könyvtár informatikai életében. Az eddig csak lokálisan elérhető információforrásokon (pl. a már említett Pressdok) túl immár a hazai és nemzetközi könyvtári és tudományos kutatói adatbázisokhoz való hozzáféréssel a könyvtári tájékoztatói munka új dimenziót kapott. Továbbá megnyílt a lehetőség a kommunikáció ez idáig nem ismert formájának, az elektronikus levelezésnek a használatához. Ezzel közel egy időben az első szerver üzembe helyezésével és a sín topológiájú, koaxiális kábelezéssel épített 10Mbps sebességű lokális hálózat kiépítésével a helyi informatikai infrastruktúra is óriási fejlődésen ment keresztül. A hálózatok használatával az intézményen belüli hatékonyság és válaszképesség jelentősen javult. Az év során a saját eredményeink egyfajta következményeként is megindult a számítógépesítési program a megyei könyvtári hálózatban is. Bemutatókat tartottunk, adatkapcsolatot építettünk ki, tanfolyamokat, oktatásokat szerveztünk a megye könyvtáraiban, elindítva ezáltal az ottani fejlesztéseket is. 13 (Ennek egy fontos későbbi fejleménye, hogy 1995-ben az országban úttörő megoldásként a közművelődési könyvtárak közül elsőnek építettünk ki a hajdúbihari könyvtárak közül öttel modemes remote-host kapcsolatot, amely lehetővé tette számukra a könyvtárunk által birtokolt offline adatbázisok távoli lekérdezését, belőlük információ szolgáltatását. Tekintve, hogy az időben a digitális tartalom mennyisége jelentősen nőtt nálunk - Pressdok, OMIKK CD, Complex Jogtár stb. -, de közvetlen hozzáférhetősége a megye közkönyvtárai számára erősen korlátozott volt, ezen innováció részükre óriási jelentőséggel bírt). Mi is megtapasztalhattuk az információkezelés közeli jövőjét: az MTI Sajtóadatbank (SAB) 14 által szervezett képzésen megismertük az online információkezelés és a teljes szövegű adatszolgáltatás talán legszínvonalasabb hazai megoldását. Az akkoriban is mintegy másfélmillió rekorddal rendelkező, és évente kb. 140 ezer tétellel bővülő adatbázis lenyűgöző képet mutatott 13 Könyvtárosok az informatikáért : Hajdú-bihari számítógépes fejlesztések / Gellér Ferencné. In: Hajdú- Bihar megyei könyvtári téka. 1992. 2. sz. 27-29. p. 14 lásd még: http://mti.hu/cikk-nyomtatas/15846/ 35 36