Az Átányi Egyházi Iskoláért Közhasznú Alapítvány 3371 Átány, II. Rákóczi F. út 43.

Átírás

1 Az Átányi Egyházi Iskoláért Közhasznú Alapítvány 3371 Átány, II. Rákóczi F. út 43. Jó közösségben lenni Komplex program az integráció elősegítéséért és a közösségfejlesztésért c. projekt keretében megvalósuló fejlesztő programok eredményei Átány, 2015

2 A projekt átfogó célja: szociális és fejlesztő programokat, valamint kulturális és sporteseményeket is magába foglaló komplex program megvalósítása a hátrányos helyzetű csoportok integrációjának elősegítése, valamint a közösséghez tartozás elmélyítése érdekében. Komplex projektünk több pillérre épült a célcsoportok és a programok, események tartalmának megfelelően: I. Szociális, fejlesztő programok 1, gyerekek részére (3-14 évesek): sport és zenei szakkörök, táborok. 2, fiatalok részére (14 29 évesek): fejlesztő csoportfoglalkozások. 3, a felnőtt korosztály részére: szociális, fejlesztő csoportfoglalkozások. II. A közösséghez tartozást elmélyítő kulturális, szabadidős program: népzenei koncert. A projektben tervezett szociális, fejlesztő programoktól várt eredmények: - a gyerekek számára szervezett programok (a sport és zenei szakkörök, valamint táborok) elősegítik a résztvevők egyéni kompetenciáinak fejlesztését, a tehetségek azonosítását és fejlesztését, emellett bővítik a szabadidős lehetőségek, a nem formális tanulási módszerekre épülő egyéni és közösségi kompetenciákat fejlesztő foglalkozások körét. - a tervezett szülő csoport önsegítő jellegű: a szülői találkozások teret adnak a tapasztalatcserére, kérdések feltevésére. Emellett a felnőttek részére egy készségeket, képességeket erősítő, fejlesztő csoportfoglalkozást is terveztünk. Céljaink: új ismeretek átadása, készségfejlesztés, közösségi munka generálása, közösségfejlesztés. - az iskolából történő lemorzsolódás veszélye leginkább a községekben élő fiatalokat érinti. 12 százalékuk esik ki az oktatási rendszerből annak valamelyik szintjén. A lehetséges okok közül a tanulmányi konfliktusok és a családi problémák a legjellemzőbbek. A fiatalokat a gazdasági aktivitás csökkenésének szinte törvényszerű következményeként a munkanélküliség is az átlagosnál nagyobb mértékben sújtja. Ismereteik bővítése, készségeik fejlesztése érdekében a fiatalok részére 2 db 20 órás fejlesztő csoportfoglalkozást terveztünk. Jelen dokumentum a megvalósított fejlesztő programok hatásait, eredményeit összegzi, programonkénti bontásban.

3 Szociális, fejlesztő programok gyerekek részére (3-14 évesek) Sport és zenei szakkörök, táborok Szakkörsorozatunkat hátrányos helyzetű térségben valósítottuk meg, ahol nagy probléma, hogy a különböző szociokulturális hátrányok következtében a településeken élő gyermekeknek nincs lehetősük tanórán kívüli fejlesztő vagy szabadidős foglalkozásokba bekapcsolódni. A szülők és a gyerekek egy része már több ízben is jelezte, hogy szívesen járnának zeneiskolába, vagy tanulnának hangszeren játszani, de szűkös anyagai lehetőségeik miatt erre egyáltalán nem mutatkozott esély. További nagy probléma a kötelező iskolai időt követően a gyerekek csellengése és egyéb deviáns magatartásformák megjelenése. Nagy segítséget jelentett, hogy olyan szabadidős és egyben fejlesztő foglalkozásokat tudtunk működtetni, ami az előbbi igényekre adott választ és lehetőséget teremtett a csoportba bekapcsolódni anyagi megterhelés nélkül. Zenei (citera) szakkör Jó hallású és ritmusérzékű gyerekek számára szervezett foglalkozás-sorozatunk nagy sikernek örvendett. A szakkör a résztvevő gyerekek és családjaik, valamint az iskola és a település közösségi életébe is számos pozitív változást hozott. Alkalomról alkalomra lehetett látni a fejlődést a gyerekeken, és nagyon megerősítő volt, hogy a kezdeti lelkesedésük sem hagyott alább, sőt egymást bátorították és segítették az új fogások, új darabok tanulása során. A közösség számára nagy meglepetés volt, amikor a karácsonyi műsor alkalmával a gyerekek bemutatták, hogy mit tanultak közel egy év alatt a szakkörön. Célunk volt a hasznos szabadidő eltöltésen túl egyfajta mintát adni a gyerekeknek a zene, ezen belül is a népzene szeretetére, a hangszerhasználtra, valamint a csoportos zenélésre. A foglakozások alkalmával számos változás, fejlődés történt a gyerekek egyéni, és a csoport életében egyaránt. Több ízben megtapasztalható volt a zene feszültségoldó, valamint koncentrációt és kézügyességet fejlesztő hatása. Erre érkezett visszajelzés a gyerekeket tanító pedagógusok, valamit a gyerekek részéről egyaránt. A szakkörök során a gyerekek egyre ügyesebben játszottak a hangszereken és sokat fejlődtek az egymásra figyelésben, ami nagyon fontos volt az együttzenéléshez. Sport (foci) szakkör Célunk volt a hasznos szabadidő eltöltési lehetőség biztosításán keresztül egyfajta mintát adni a gyerekeknek az egészséges életvitelhez kapcsolódó rendszeres mozgás kialakítására. Fontos volt, hogy a szakkörök alkalmával ne csak a gyerekek mozgás kultúráját fejlesszük, hanem egy komplex beavatkozással fejlesszük a közösségi életet is. A foglalkozások során javult a gyerekek állóképessége és motorikus képességük. Egyre ügyesebben bántak a labdával, és ami még kiemelendő, hogy sokat fejlődtek az egymásra figyelésben, a csapatban való munkában. Szemlátomást javult az önkifejezésük és az egymással való kommunikációjuk.

4 A sportfoglalkozás elindításával célunk volt, hogy a fiatalok életébe egyfajta rendszerességet is becsempésszünk a játéktevékenység által. A saját élményeiken és a közös játékon keresztül megtapasztalhatták, hogy a sikeres csapatmunkához mindenkinek be kell tartani a szabályokat. Sokat változott a szabálytudatuk. Az iskola részéről is érkezett visszajelzés, hogy kevesebb a feszültség és tettlegesség a gyerekek között. Másik fontos célunk volt, hogy egy igazi csapattá formálódjanak, és felismerjék, hogy ezt a jövőben együtt ők maguk is meg tudják valósítani, csak az akaratukra és a kitartásukra van szükség. A szakkörre járó gyerekek számára annyira fontossá vált a közös játék, hogy a szakkörökön kívül is összejártak és gyakorolták az egyes alkalmak során elsajátított technikákat. Nyári táborok A táborok 5 napja alatt délelőtt között változatos, a résztvevő gyerekek érdeklődésének megfelelő programokat szerveztünk. A táborokban szakképzett, tapasztalt táborvezetők felügyelték a gyerekeket, akik maguk is bekapcsolódtak az egyes programokba. Tábor 1. ( ): az első nap meghívott, több évtizedes tapasztalattal rendelkező fazekas mester vezetésével a korongozás rejtelmeibe nyertek betekintést a résztvevők, elkészíthették saját kerámia edényeiket. A 2. és a 3. nap változatos kézműves foglalkozásokkal telt, ahol egészen a merített papír készítésig mindenki megtalálhatta a hozzá közel álló tevékenységet. A 4. napon a magyar néptáncos hagyományokon keresztül a mozgásé volt a főszerep, élő zenekari kísérettel próbálgathatták a gyerekek a különböző tánctípusok tánclépéseit, valamint népi mondókákat, népdalokat tanulhattak. Az utolsó nap ismét az alkotótevékenység volt a főszerepben, a résztvevők ékszereket, állatfigurákat készíthettek gyöngyből. Tábor 2. ( ): a júniusi rendezvényhez hasonlóan az első három napban a kézművesség állt a tevékenységek középpontjában, mellyel a résztvevő gyerekek számára érdekes és változatos programokat tudtunk kínálni (üvegfestés, sütemény-készítés, papírhajtogatás). Az alkotómunka mellett nagy szerepet kapott a mozgás, a tábor utolsó két napja ennek jegyében telt. A 4. napon a gazdag magyar néptánc kincs egy-egy szeletét ismerhették meg a résztvevők, az 5. nap sportfoglalkozásokat és sportversenyt rendeztünk.

5 Szociális, fejlesztő programok fiatalok részére (14-29 évesek) Fejlesztő csoportfoglalkozások Szociálterápiás csoport (20 óra) A szociálterápiás szerepjáték módszerével a csoporttagok ép részére építve segítettük a tagok személyiségfejlődését. Sok esetben a fiatalok komoly családi, lelki nehézségekről és egyéb szociális hátrányokról számoltak be, melyek kezelése jártasságot és segítséget igényel. Az iskolai keretek sok esetben nem alkalmasak a megküzdési stratégiák kialakulásához, illetve készségek, képességek fejlesztéséhez, ezért is mutatkozott igény a foglalkozássorozat megszervezésére, lebonyolítására. Csoportfoglalkozás sorozatunkkal a serdülőkor és a fiatal felnőtt kor nagy kihívásaira igyekeztünk konkrét, kézzel fogható, a mindennapokban is használható gyakorlatokkal és tapasztalatokkal válaszokat adni. Nagy hangsúlyt fektettünk a helyes identitás kialakítására. A szociálterápiás szerepjátékok megkönnyítették a játéktevékenységek által a résztvevők saját, és mások észlelésének, a csoportbéli szociális viselkedés, valamint az aktuális problémák észrevevésének, strukturálásának és megoldási stratégiáinak javítását (csoport centrikus és probléma centrikus játékok segítségével). A foglalkozások alkalmával előnyben részesítettük a résztvevők egészséges én részeire való támaszkodást. A folyamatban a meglévő önsegítőöngyógyító erőt alapul véve igyekeztünk a játékok segítségével fokozni és a nem használt részeket mozgósítani, illetve újabb támaszokat kialakítani. Nagy hangsúlyt fektettünk a részvevők saját egyéni tempójára, és a tanulási gyorsaságuk, valamint meglévő ismereti szintjükhöz igazítottuk az alkalmak felépítését. A munkafolyamatban leggyakrabban képekkel és szimbólumokkal dolgoztunk, amit a résztvevők nagyon megkedveltek és egyre szívesebben alkalmaztak. A foglakozások főbb témakörei voltak: - Ki vagyok? Ki legyek? Mi legyek? - A család - Iskola - a tanuláshoz való viszony - Pályaválasztás - Partnerkapcsolat problémák, örömök, vágyak - Jövőkép - jövőtervezés - Boldogság óra) Komplex szabadidős csoport / Önismeret drog-prevenció - egészség-promóció (20 A fiatal korosztály számos kihívással találja szemben magát, amire sem a család, sem pedig az iskola nem képes válaszokat megfogalmazni. A foglalkozások alkalmával a csoporttagok is több ízben megfogalmazták, hogy sok esetben nem tudnak kihez fordulni kérdéseikkel, kevés

6 olyan hiteles felnőttet találnak maguk körül, akik válaszokat kínálnának a bennük felmerülő kérdésekre. Mindezeket látva és tapasztalva a szükségletre válaszul hívtuk életre foglalkozássorozatunkat, hogy a célcsoport önismeretének fejlesztésén keresztül az egészség dimenziójának segítségül hívásával drog-prevenciós, egészség-promóciós beavatkozásokat végezzünk. A tapasztalt azt mutatta, hogy ebben a hátrányos helyzetű térségben nagyon aktív és intenzív beavatkozásokra van szükség. A fiatalok saját megfogalmazása szerint fontos az ilyen jellegű foglalkozások szervezése. A foglalkozássorozat két nagy egységből állt: - csoportkohézió kialakítása Fontosnak tartottuk, hogy nagy hangsúlyt fektessünk a csoportkohézió kialakítására, hiszen az önismereti jellegű gyakorlatokhoz, és a fenti téma végig viteléhez bizalom teli légkör kialakítására volt szükség. Nagyon összetartó, és mély gondolatok megvitatása is alkalmas csoport alakult ki. - tematikus foglalkozás, melynek főbb témái az alábbiak voltak: Önismeret Érzelmek megjelenítése, az egymásra figyelés megtapasztalása Előítéletek, sztereotípiák tudatosítása Többségi vagy kisebbségi csoporthoz tartozás Diszkrimináció felismerése; a bűnbak-, az áldozatszerep és a kivételezettség átélése Én és a szerhasználat hétköznapi szenvedélyek a legális és illegális drogokhoz való hozzáállás A leginkább divatos népszerű szenvedélyszerek legális és illegális rövid és hosszú távú hatások, következmények A drogokhoz, drogoshoz való viszonyulás feltérképezése Drog-jog Veszélyek tudatosítása. Az egészséges élet alappillérei. Az egészséges életvezetés - a mozgás, mint jó alternatíva. A szenvedélybetegekhez való társadalmi viszony A témák feldolgozása során a csoporttagok együttműködőek voltak, és csoportdinamikai elemek is jól megfigyelhetőek voltak a folyamat során. A tagok elkezdték biztonságban érezni magukat a csoportban, és egymást is támogatták, serkentették a gyakorlatok, témák feldolgozása során. Nagyon értékes gondolatok fogalmazódtak meg, és a záró foglakozás is arról tanúskodott, hogy nagy egyéni és csoportszintű előrelépések történek a folyamat során.

7 Szociális, fejlesztő programok felnőttek részére Fejlesztő csoportfoglalkozások Háztartás és életvitel csoport (20 óra) Programunk keretében olyan komplex csoportfoglalkozást vezettünk, ami hiánypótlónak mondható sok tekintetben: felnőtteket szólítottunk meg és a háztartás vezetéséhez valamint az egészséges életvitelhez kapcsolódó programsorozatot állítottunk össze. A célcsoport tekintetében elmondható, hogy olyan családanyákról volt szó, akik a témához kapcsolódóan ismereteiket bővíteni, készségeiket pedig fejleszteni szerették volna. A csoport szervezése során változó volt a célcsoport fogadtatása, de a folyamatban részt vevők saját elmondásai mentén megfogalmazható, hogy sok értékes és a mindennapjaikban jól alkalmazható technikákkal gazdagodtak. Fontos szempontunk volt, hogy alkalomról alkalomra kis lépések mentén haladjunk, és az egyes alkalmak témáit a következő találkozásig próbálják beépíteni, megvalósítani a saját életükben. Ezek átbeszélésére minden alkalom elején időt fordítottunk, hiszen a pozitív visszajelzés, megerősítés egy lényeges elem a változás elindítása során. A folyamat végére a változás, a fejlődés kézzel fogható volt a csoporton résztvevők körében. Leginkább a pénzkezelés, a háztartás fenntartása, működtetésére vonatkozó területeken történtek előrelépések. A foglalkozások alkalmával az alábbi témák gyakorlati feldolgozására fektettük a hangsúlyt: Időmenedzsment, hatékony időbeosztás Háztartási pénzügyek, pénzkezelés (bevételeke, kiadások, megtakarítások, kölcsönök) Háztartási teendők, rendszerezés, háztartási és személyes rutinok, feladatok, dokumentumok Hivatalos ügyintézés menete, szükséges iratok. A résztvevők visszajelzései alapján jól látható, hogy az integráció elősegítéséhez a beavatkozásokat az alapokkal kell elkezdeni, és kis lépések mentén kell előre haladni. Nagy igény mutatkozik hasonló foglalkozásokra a felnőttek, fiatal családanyák részéről. Remélhetőleg ez a foglalkozás sorozat egy hosszú távú befektetés része, hiszen a tanult ismeretek alkalmazása során ezeket már gyermekeiknek is tovább tudják örökíteni. Szülői önsegítő csoport (20 óra) Ezt a csoportfoglalkozás sorozatot az iskolába járó gyerekek szüleinek hívtuk életre azzal a céllal, hogy egy olyan önsegítő csoportfoglalkozáson vegyenek részt az érintettek, ami a saját belső erőforrásaikra és a csoport közös erejére építve ad válaszokat az őket érintő, és foglalkoztató kérdésekre.

8 Elsődleges célunk az volt, hogy a felnőttek megismerkedjenek ezzel a munkamóddal és rárezzenek ennek sajátosságaira, lényegére. Nagy hangsúlyt fektettünk a csoportban arra, hogy bizalom teli légkör alakuljon ki, amiben megnyílhatnak, és elmondhatják kérdéseiket, meglátásaikat, tapasztalataikat. Ezzel a folyamat elején sokat dolgoztunk, mert többen azt fogalmazták meg, hogy ők inkább csak másokat szeretnének meghallgatni, és nehéz volt elhitetni a tagokkal, hogy mindenkinek értékes, fontos a gondolata. Megérte ezzel dolgozni, mert körülbelül a foglalkozás sorozat második harmadától az addig hallgatagabb, visszahúzódóbb szülők is bekapcsolódtak a beszélgetésekbe, és többször előfordult, hogy elsőként szólaltak fel. A foglalkozás sorozat menetét úgy alakítottuk ki, hogy mindig lehetőséget adtunk arra, hogy a találkozások alkalmával a szülőket érintő aktuális kérdésekkel foglalkozzunk. Az együttlétek elengedhetetlen elemei voltak az elején lévő nyitó-, valamint a végén lévő záró kör. Ezeket a tagok annyira elkezdték magukénak érezni, hogy már szinte önjáróvá vált a folyamat közepétől. Ez egy nagyon fontos eredménye a sorozatnak, hiszen arra adtunk mintát, hogy a saját erőforrásiakt használva, tudnak öngyógyító folyamatokat generálni saját életükben. Nagyon fontos, hogy a beszélgetések hatására a szülők fejében és életvitelében elkezdett változás mutatkozni, mert ezáltal jó remény mutatkozik arra is, hogy gyermekeiknek ezt tudják továbbadni. Fontos téma volt szinte minden alkalommal a gyereknevelés, és annak nehézségei, sajátosságai, valamit az, hogy miért érték a tanulás, a tudás. Jó volt látni, ahogyan a tagok fejében alkalomról alkalomra elindult egy-egy előrevivő gondolat ezen témák mentén. A csoportba járó szülők nyitottabbak lettek az iskolával való együttműködésre, ami nagyon biztatóan hat a jövőre nézve. Összességében elmondható, hogy a szülőknek javult a kommunikációs, önkifejező, és önérvényesítő képessége. Sokat fejlődtek az egymásra figyelés, mások véleményének elfogadása terén. Kitudják mondani nehézségeiket, és fel merik vállalni gondolataikat, félelmeiket.