(2007. évben kidolgozott változat, 2011. évben felülvizsgált, egységes szerkezetbe foglalt változata)

ELFOGADOTT VÁLTOZAT! (2011.06.30.) 2011. ÉVBEN ELFOGADOTT VÁLTOZTATÁSOK: VASTAG BETŐVEL KIEMELVE! PILIS, 2011. JÚNIUS 30. DR. CSIKI GÁBOR JEGYZİ Pilis Város Önkormányzatának Számviteli Politikája és Számlarendje (2007. évben kidolgozott változat, 2011. évben felülvizsgált, egységes szerkezetbe foglalt változata) Készítette: Ellenırizte: Jóváhagyta: Soltész Józsefné Pénzügyi- és Számviteli Iroda mb. vezetıje dr. Csiki Gábor jegyzı Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete I. számú záradék: Pilis Város Önkormányzata Számviteli Politikáját és Számlarendjét Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Képviselı-testület 2007. június hó 28. napján megtartott nyilvános és rendes ülésén meghozott 151/2007. (VI.28.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el. II. számú záradék: Pilis Város Önkormányzata 2007. évben elfogadott és jóváhagyott Számviteli Politikáját és Számlarendjét Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2009. évben felülvizsgálta, és a Polgármesteri Hivatal jegyzıje által beterjesztett, a Polgármesteri Hivatal által átdolgozott Számviteli Politikát és Számlarendet Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Képviselı-testület 2009. augusztus hó 27. napján megtartott nyilvános és rendes ülésén meghozott 256/2009. (VIII.27.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el (aktualizálta, egységes szerkezetbe foglalta). III. számú záradék: Pilis Város Önkormányzata 2007. évben elfogadott és jóváhagyott Számviteli Politikáját és Számlarendjét Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2010. évben felülvizsgálta, és a Polgármesteri Hivatal jegyzıje által beterjesztett, a Polgármesteri Hivatal által átdolgozott Számviteli Politikát és Számlarendet Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Képviselı-testület 2010. szeptember hó 23. napján megtartott nyilvános és rendes ülésén meghozott 251/2010. (IX.23.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el (aktualizálta, egységes szerkezetbe foglalta). 1

IV. számú záradék: Pilis Város Önkormányzata 2007. évben elfogadott és jóváhagyott Számviteli Politikáját és Számlarendjét Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2011. évben felülvizsgálta, és a Polgármesteri Hivatal jegyzıje által beterjesztett, a Polgármesteri Hivatal által átdolgozott Számviteli Politikát és Számlarendet Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Képviselı-testület 2011. június hó 29. napján megtartott nyilvános és rendes ülésén meghozott 178/2011. (VI.29.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el (aktualizálta, egységes szerkezetbe foglalta). Hatályba lépés: Pilis Város Önkormányzatának 2011. évben felülvizsgált, egységes szerkezetbe foglalt változata 2011. július 01. napjától érvényes, azzal, hogy Pilis Város Önkormányzata kiegészített, aktualizált Számviteli Politikája és Számlarendje rendelkezéseit visszamenılegesen, 2011. január 01. napjától kezdıdı hatállyal kell alkalmazni. Pilis, 2011. június hó 30. napján. Szabó Márton polgármester dr. Csiki Gábor jegyzı 2

A Számviteli Politika fogalomköre és célja A Számviteli Politika fogalmát a Számviteli törvény vezette be. A Számviteli Politika a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Szt.) keretjellegő elıírásai megvalósításához szükséges módszerek, eszközök és eljárások, valamint kiegészítı rendelkezések sorozata, amelyek betartása a számviteli politika hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekre kötelezı érvényő. A költségvetési szervek esetében a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Áhszr.) határozza meg, döntıen a Számviteli Politika tartalmi elemeit. Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv Számviteli Politikájában dönthet arról, hogy annak rendelkezéseit kiterjeszti-e a hozzá tartozó önállóan mőködı költségvetési szervekre és a kisebbségi önkormányzatokra. Mivel az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv könyvei és beszámolója tartalmazza a hozzá tartozó önállóan mőködı költségvetési szervek gazdasági eseményeit és vagyontárgyait, ezért a számviteli alapelvek szerint tartalmi azonosság és összehasonlíthatóság akkor teremthetı meg, ha minden szereplıre azonos minısítési és értékelési eljárások vonatkoznak a jogszabályi elıírások szerinti választási lehetıségek kiválasztásánál. Ezért célszerő volt Pilis Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala korábbi Számviteli Politikája hatályát kiterjeszteni a gazdálkodási jogkörébe tartozó önállóan mőködı költségvetési szervekre ás a kisebbségi önkormányzatokra. A Számviteli Politika kialakítása során figyelemmel kell lenni az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban Áht.), valamint az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ámr) az államháztartás szervezetei beszámolási könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) sz. kormányrendelet (a továbbiakban: Áhsz) elıírásaira, valamint ezen jogszabályok módosításaira. A Számviteli Politika célja, hogy a költségvetési szerveknél olyan számviteli rendszer (könyvvezetési és az azt alátámasztó bizonylati rendszer) kerüljön kialakításra, amely alapján összeállított éves költségvetési beszámoló megbízható és valós képet nyújtson a gazdálkodásról, a vagyoni és pénzügyi helyzetrıl és megfelelje mind az Szt., mind az Áhsz., mind az Ámr. elıírásainak, illetve egyéb jogszabályi elıírásoknak. A Számviteli Politikát a számviteli törvényben foglalt alapelvek, értékelési elıírások alapján kell öszszeállítani. A Számviteli politikát úgy kell kialakítani, hogy az a költségvetési szerv adottságaihoz, körülményeihez és sajátosságaihoz a legjobban illeszkedjen. 3

1./A szerv megnevezése, azonosító adatai: I. Fejezet Az önkormányzat gazdálkodási jellemzıi 1.1./ Az önkormányzat megnevezése: Pilis Város Önkormányzata 1.1.1./ Az önkormányzat székhelye (címe): 2721 Pilis, Kossuth L. u. 47. A Polgármesteri Hivatal jelzıszámai: 1.1.1.1. adószám: 15392103-2-13 1.1.1.2. KSH számjel: 1309821 1.1.1.3. statisztikai kód: 15392103-8411-325-13 1.2./ A Polgármesteri Hivatal bankszámlavezetıjének neve, címe és költségvetési elszámolási számlaszáma: 1.2.1. neve: OTP Bank Nyrt. Pilis Fiókja 1.2.2. címe: 2721 Pilis, Rákóczi út 9. 1.2.3. költségvetési bankszámlaszáma: 11742238-15392103-00000000 1.3./ Az Önkormányzat bankszámláinak és hozzá kapcsolódó alszámláinak megnevezését, a számla (alszámla) számát Pilis Város Önkormányzatának Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló, mindenkor hatályos önkormányzati rendelete határozza meg, rögzíti. 2./ A számviteli rend hatálya: A Számviteli Rend hatálya kiterjed 2.1. az Önkormányzatra, 2.2. Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalára, mint önállóan mőködı és gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szervre (a továbbiakban: önállóan mőködı és gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv), valamint 2.3. a gazdálkodási szempontból a Polgármesteri Hivatalhoz tartozó, önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szervekre és szakfeladatokra /a továbbiakban: önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szerv(ek)/. 3./Az önkormányzat költségvetési szervének gazdálkodási jogköre, érdekeltsége: 3.1./ Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (székhely: 2721. Pilis, Kossuth L. u. 47.) (a továbbiakban: Hivatal) gazdálkodási jogkör szerint önállóan mőködı és gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv. Tevékenységi besorolás: Alaptevékenység szakágazatai: 841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 3.2./ Az Önkormányzat költségvetését az Önkormányzat Képviselı-testülete állapítja meg, az államháztartásról szóló, mindenkor hatályos törvényi elıírásnak megfelelı szerkezetben és idıpontig. 4

3.3./ Az Önkormányzat, illetve az Önkormányzat által létrehozott Polgármesteri Hivatala vállalkozási tevékenységet a képviselı-testület döntése alapján, - a helyi önkormányzati költségvetési szerv Alapító Okiratának egyidejő módosításával - folytathat. 3.4./ Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala alanya az általános forgalmi adónak. Adószáma: 15392103-2-13 3.5./ A Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát Pilis Város Önkormányzatának Képviselıtestülete 2011. február 24-i ülésén meghozott 37/2011. (II.24.) számú önkormányzati határozatával fogadta el. A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése: Székhely: 2721. Pilis, Kossuth L. u. 47. Adóügyi Iroda Hatósági Iroda Építéshatósági Iroda Polgármesteri Iroda Pénzügyi- és Számviteli Iroda Szociális- és Gyámügyi Iroda Karbantartói Iroda. 3.6./ A Polgármesteri Hivatal, mint önállóan mőködı és gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv végzi a települési önkormányzat által fenntartott és mőködtetett alábbi, önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodását: Gubányi Károly Általános Iskola székhely: 2721. Pilis, Kossuth L. u. 30. Óvodai Intézmény székhely: 2721. Pilis, Rákóczi u. 42. Kármán József Városi Könyvtár székhely: 2721. Pilis, Kávai u. 1. Móricz Zsigmond Közösségi Ház székhely: 2721. Pilis, Dózsa György u. 2. Egészségügyi Szakfeladatok 2721.Pilis, Szent István park 1. 3.7./ A Polgármesteri Hivatal, mint önállóan mőködı és gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv végzi a településen mőködı, alábbi kisebbségi (nemzetiségi) önkormányzatok gazdálkodásával összefüggı feladatokat. Cigány Kisebbségi Önkormányzat 5

székhely: 2721. Pilis, Kossuth L. u. 47. Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat székhely: 2721. Pilis, Kossuth L. u. 47. 4./Az önkormányzat gazdálkodása: A Hivatalnál teljesülı bevételek: 4.1. Intézményi mőködési bevételek: 4.1.1. Alaptevékenység bevételei: 4.1.1.1. hatósági engedélyezési, ellenırzési, felügyeleti, út nem közlekedési célú igénybevételével öszszefüggı díjbevételek (igazgatási szolgáltatási díj) 4.1.1.2. alaptevékenységgel összefüggı egyéb bevételek (étkezési térítési díj, szolgáltatások térítési díja, közterület használati díj, parkolási díj, behajtási díj) 4.1.2. Intézmények egyéb sajátos bevételei: 4.1.2.1. bérlet és lízing bevételek 4.1.2.2. elhasználódott, feleslegessé vált eszközök értékesítésének bevétele 4.1.2.3. dolgozó, hallgató, tanuló kártérítése, egyéb térítése, igénybevett infrastruktúra térítési díja 4.1.2.4. egyéb bevételek 4.1.3. Kamatbevételek 4.1.4. Realizált árfolyam bevételek 4.1.5. ÁFA bevételek 4.2. Önkormányzatok sajátos mőködési bevételei: 4.2.1. Helyi adók: 4.2.1.1. magánszemélyek kommunális adója 4.2.1.2. pótlékok, bírságok (késedelmi kamat, késedelmi pótlék) 4.2.1.3. iparőzési adó 4.2.1.4. idegenforgalmi adó 4.2.2. Átengedett központi adók: 4.2.2.1. SZJA helyben maradó része 4.2.2.2. SZJA jövedelem különbség mérséklése 4.2.2.3. termıföld bérbeadásából származó jövedelemadó 4.2.2.4. gépjármőadó 4.2.2.5. átengedett egyéb központi adók 4.2.3. Egyéb sajátos folyó bevételek: 4.2.3.1. önkormányzati lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díja 4.2.3.2. környezetvédelmi bírság 4.2.3.3. növényvédelmi bírság 4.2.3.4. építésügyi bírság 4.2.3.5. talajterhelési díj 4.3. Az önkormányzat sajátos felhalmozási és tıkebevételei: 6

4.3.1. Ingatlanértékesítés, építési telek értékesítés 4.3.2. Vadászati jog értékesítésébıl származó bevétel 4.3.3. Egyéb vagyoni értékő jog értékesítésébıl származó bevétel 4.3.4. Üzemeltetésbıl, koncesszióból származó bevétel 4.4. Pénzügyi befektetések 4.4.1. Tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok értékesítése 4.5. Az önkormányzatot megilletı normatív állami hozzájárulás: 4.5.1. Normatív állami hozzájárulás lakosságszámhoz kötötten 4.5.2. Normatív állami hozzájárulás feladatmutatóhoz kötötten 4.5.3. Normatív módon elosztott kötött felhasználású központi támogatás 4.5.4. Központosított elıirányzatok 4.5.5. Címzett-és céltámogatások 4.5.6. Önkormányzatok egyéb költségvetési támogatása 4.6. Támogatások, kiegészítések és mőködési, felhalmozási célra véglegesen átvett pénzeszközök: 4.6.1. Államháztartáson belülrıl kapott pénzeszközök 4.6.2. Államháztartáson kívülrıl kapott pénzeszközök 4.7. Hitelek igénybevétele, kölcsönök visszatérítése: 4.8. Pénzforgalom nélküli bevételek: 5./ A Polgármesteri Hivatal szakfeladat rendje és KSH besorolása: 5.1. 2010. január 01-tıl a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat a Pénzügyminiszter 11/2009. (XII.31.) PM tájékoztatója az államháztartási szakfeladatok rendje használatának útmutatójában foglaltak szerint tevékenységenként kell elszámolni. 5.2. A Polgármesteri Hivatal alaptevékenysége KSH szakfeladat rend szerint: 021000 Erdészeti, egyéb erdıgazdálkodási tevékenység 360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 370000 Szennyvíz győjtése, tisztítása, elhelyezése 381103. Település hulladék vegyes (ömlesztett) begyőjtése, szállítása, átrakása 381201. Egészségügyi és más veszélyes hulladék begyőjtése, szállítása, átrakása 381202. Egyéb veszélyes hulladék begyőjtése, szállítása, átrakása 412000 Lakó- és nem lakó épületek építése 421100 Út, autópálya építése 422100 Folyadék szállítására szolgáló közmő építése 429900 Egyéb máshová nem sorolható építés 431100 Bontás 479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 522110 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása 522130 Parkoló, garázs üzemeltetése 7

552001 Üdülıi szálláshely szolgáltatás 561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562916 Üdülıi, tábori étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 581400 Folyóirat, idıszaki kiadvány kiadása 650000 Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok 681000 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 683200 Ingatlankezelés 691001 Jogi segítségnyújtás 691002 Egyéb jogi tevékenység 692000 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértıi tevékenység 712109 Egyéb, hatósági eljárás érdekében végzett mőszaki vizsgálat, elemzés 750000 Állat-egészségügyi ellátás 811000 Építményüzemeltetés 813000 Zöldterület-kezelés 841112 Önkormányzati jogalkotás 841114 Országgyőlési képviselıválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841115 Önkormányzati képviselıválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841116 Országos, települési és területi kisebbségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841117 Európai parlamenti képviselıválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek 841118 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek 841124 Területi általános végrehajtó igazgatási tevékenység 841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 841127 Települési kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége 841129 Önkormányzati és többcélú kistérségi társulás pénzügyi igazgatása 841133 Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenırzés 841143 A költségvetés végrehajtása, a kifizetések ellenırzése területi szinten 841163 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenırzés 841191 Nemzeti ünnepek programjai 841192 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények 841401 Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggı szolgáltatások 841402 Közvilágítás 841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások 841408 Város-, községgazdálkodási szolgáltatások pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 841902 Központi költségvetési befizetések 841903 Elkülönített állami pénzalapok bevételei (elszámolásai) 841906 Finanszírozási mőveletek 841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 841908 Fejezeti és általános tartalékok elszámolása 842421 Közterület rendjének fenntartása 842531 A polgári védelem ágazati feladatai 8

842532 Lakosság felkészítése, tájékoztatása, riasztás 842541 Ár- és belvízvédelemmel összefüggı tevékenységek 850001 Közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél 851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése, ellátása 852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1 4 évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5-8.évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényő tanulók általános iskolai napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényő tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 856013 Fejlesztı felkészítés 862000 Járóbeteg-ellátás, fogorvosi ellátás komplex fejlesztési támogatása 862101 Háziorvosi alapellátás 862102 Háziorvosi ügyeleti ellátás 862233 Pálya- munka alkalmassági vizsgálatok 862240 Egyéb, máshová nem sorolt járóbeteg-ellátás 862301 Fogorvosi alapellátás 869041 Család- és nıvédelmi egészségügyi gondozás 869042 Ifjúság-egészségügyi gondozás 881011 Idısek nappali ellátása 882111 Rendszeres szociális segély 882112 Idıskorúak járadéka 882113 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon 882114 Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás 882115 Ápolási díj alanyi jogon 882116 Ápolási díj méltányossági alapon 882117 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás 882118 Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás 882119 Óvodáztatási támogatás 882121 Helyi eseti lakásfenntartási támogatás 882122 Átmeneti segély 882123 Temetési segély 882124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 882125 Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása 882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások 882201 Adósságkezelési szolgáltatás 882202 Közgyógyellátás 882203 Köztemetés 889101 Bölcsıdei ellátás 889201 Gyermekjóléti szolgáltatás 889921 Szociális étkeztetés 9

889922 Házi segítségnyújtás 889924 Családsegítés 889965 Egyéb, foglalkozási jogon járó speciális ellátások 890111 Esélyegyenlıség elısegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok 890121 Fizikai és információs akadálymentesítést segítı programok, támogatások 890301 Civil szervezetek mőködési támogatása 890302 Civil szervezetek program- és egyéb támogatása 890422 Adománygyőjtés és közvetítés 890441 Közcélú foglalkoztatás 890442 Közhasznú foglalkoztatás 890443 Közmunka 890502 Környezetvédelmi csoportok tevékenységének támogatása 890506 Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása 890509 Egyéb m. n. s. közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megırzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások 931102 Sportlétesítmények mőködtetése és fejlesztése. 931301 Szabadidısport (rekreációs sport) tevékenysége és támogatása 931903 M.n.s. egyéb sporttámogatás 949900 M.n.s egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 960302 Köztemetı-fenntartás és mőködtetés 5.3. KSH besorolás: SZJ száma megnevezés 841000 Közigazgatás 5.4. A szolgáltatások jegyzéke alapján nem besorolható bevételek: 5.4.1. Bírság, 5.4.2. Végrehajtási bírság, 5.4.3. Kölcsön visszatérülése, 5.4.4. Kamatbevétel, 5.4.5. Kártérítések. 6./ Az Önkormányzat gazdasági programja és az adott évi fejlesztési elképzelései: 6.1. Az Önkormányzat 4 évre vonatkozó fejlesztési elképzeléseit az Önkormányzat úgynevezett gazdasági ciklusprogramja, tárgyévre vonatkozó fejlesztési elképzeléseit az Önkormányzat tárgyévi éves költségvetési rendelete tartalmazza. 6.2. Az Önkormányzat a költségvetési tervezéssel és a beszámolással kapcsolatos feladatait a központi és helyi jogszabályok, valamint a jelen - változtatásokkal egységes szerkezetbe foglalt - Számviteli Politikája, Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala gazdasági szervezete Ügyrendje, és a külön pénzügyi, valamint számviteli tárgyú, belsı szabályzataiban rögzítettek szerint látja el. 7./ Az Önkormányzat és a hozzá kapcsolódó intézmények: Az Önkormányzat és a hozzá kapcsolódó, önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szervek nevét és címét, az intézmények mőködési területét Pilis Város Önkormányzatának a Képviselı-testület 10

Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló, mindenkor hatályos önkormányzati rendelete (mellékletei) határozza meg. 8./ A helyi kisebbségi / nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó különös szabályok: 8.1. Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 66. -ában foglaltak szerint A helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattal történı megállapodás alapján a helyi kisebbségi önkormányzatok végrehajtó szerve az önkormányzati hivatal. E szabályzat-győjtemény, az alábbi pontokban szabályozott eltérésekkel, illetve kiegészítésekkel alkalmazandó az alábbi kisebbségi / nemzetiségi önkormányzatokra is: 8.1.1. Pilis Város Cigány Kisebbség Önkormányzata. 8.1.2. Pilis Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata. 8.2. A helyi települési kisebbségi önkormányzat házipénztárának kezelésére vonatkozólag a település polgármestere és a Polgármesteri Hivatal jegyzıje által közösen kiadott, az érték, -pénz és bankszámlapénz kezelési szabályzat (utasítás) rendelkezései az irányadók. 8.3. A helyi települési kisebbségi önkormányzat tulajdonában lévı vagyontárgyak selejtezési és hasznosítási eljárásánál elsısorban az Önkormányzat mindenkor hatályos vagyonrendeletét, valamint a település polgármestere és a Polgármesteri Hivatal jegyzıje által a selejtezés és a vagyon hasznosításának rendjére vonatkozólag közösen kiadott szabályzat (utasítás) rendelkezéseit kell figyelembe venni. 8.4. Amennyiben a selejtezés összeghatárát az Önkormányzat mindenkor hatályos vagyonrendelete nem tartalmazza, akkor a település polgármestere és a Polgármesteri Hivatal jegyzıje által közösen kiadott, az intézmények tulajdonában (intézményi használatában, kezelésében) álló felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének rendjérıl szóló szabályzatának (utasításának) ide vonatkozó mellékletei értelemszerően alkalmazandók a helyi települési kisebbségi önkormányzatra. 8.5. Amennyiben a helyi települési kisebbségi önkormányzati tulajdon-nagysága és jellege indokolja, a külön helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó selejtezési bizottság létrehozását, létszámának és tagjainak listáját, a Számviteli Politika függelékeként a jegyzı köteles elkészíteni, hatályba léptetésérıl gondoskodni. 8.6. A helyi települési kisebbségi önkormányzat által folytatott, a pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés hatásköri rendje, a település polgármestere és a Polgármesteri Hivatal jegyzıje által közösen kiadott, a kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzése, az utalványozás, az utalványozás ellenjegyzése, az érvényesítés, valamint a szakmai teljesítés igazolás rendjére vonatkozó szabályzat (utasítás) függelékeként kell rögzíteni, melyet a jegyzı köteles a helyi települési kisebbségi önkormányzat megalakulásától számított 90 napon belül elkészíteni, hatályba léptetésérıl gondoskodni. 8.7. A költségvetés tervezetének összeállítása valamint a költségvetési rendelet megalkotása során, a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok együttmőködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet az államháztartás mőködési rendjérıl szóló módosított 292/2009. (XII.19.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével a helyi önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a helyi kisebbségi/nemzetiségi önkormányzat közötti munkamegosztási megállapodás rögzít 11

9./ A helyi kisebbségi/nemzetiségi önkormányzat pénzgazdálkodási jogköreinek gyakorlására vonatkozó szabályozás: Az Áht. 74. (1) (3) bekezdésében szereplık alapján, a cigány és a szlovák helyi települési kisebbségi önkormányzatnál a pénzgazdálkodással kapcsolatos jogkörök gyakorlására jogosult személyek, az alábbiak: 9.1. A kötelezettségvállalásra jogosult személyek: A helyi települési kisebbségi/nemzetiségi önkormányzat a helyi települési önkormányzat költségvetési rendeletében szereplı elıirányzatai terhére, kizárólag a kisebbségi/ nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa meghatalmazott helyi kisebbségi/ nemzetiségi önkormányzati képviselı vállalhat kötelezettséget. 9.2. Az utalványozásra jogosult személyek: Az utalványozásra a helyi kisebbségi/nemzetiségi önkormányzat gazdálkodását végrehajtó költségvetési szerv vezetıje vagy az általa meghatalmazott személy az államháztartás mőködési rendjérıl szóló, módosított 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ámr.) 72 (3)-(10) bekezdésében meghatározottak szerint jogosult. 9.3. A kötelezettségvállalás és utalványozás ellenjegyzésére jogosult személyek: A kötelezettségvállalás, valamint az utalvány ellenjegyzésére a helyi kisebbségi/nemzetiségi önkormányzat gazdálkodását végrehajtó költségvetési szerv gazdasági vezetıje vagy az általa meghatalmazott személy az Ámr. 227/2010.(VIII.13.) Kormányrendelet 28. -ban meghatározottak szerint jogosult. 9.4. Az érvényesítési feladat ellátása: A helyi kisebbségi önkormányzat gazdasági eseményeinek érvényesítését a helyi kisebbségi/nemzetiségi önkormányzat gazdálkodását végrehajtó költségvetési szerv alkalmazásában lévı megfelelı az Ámr. 227/2010.(VIII.13.) Kormányrendelet 31. -ban meghatározott - pénzügyi-számviteli szakképesítéssel rendelkezı dolgozója végezheti. 9.5. Összeférhetetlenségi szabályok: Az egyes pénzgazdálkodási jogkörök ellátásához kapcsolódó - a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó - összeférhetetlenségi szabályok megegyeznek az önkormányzat szabályozásában rögzítettekkel. 12

II. Fejezet A számviteli alapelvek értelmezése és érvényesítésének módja a Hivatal és az önállóan mőködı költségvetési szervek gazdálkodásában 1./ A vállalkozás folytatásának elve: A Hivatalnál a vállalkozás folytatásának elve azt jelenti, hogy az intézmény folytatja tevékenységét. Vagyonát, anyagi eszközeit a tevékenység folytatása érdekében veszi számba. Költségvetését a vele szemben támasztott követelmények alapulvételével tervezi, és biztosítja az azok teljesítéséhez szükséges feltételeket. A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövıbeni pénzügyi tervezéshez. Külön jelentıséget ad ennek az elvnek az, hogy a költségvetési szerv szociális-, egészségügyi-, oktatási-, kulturális- és egyéb területen közfeladatot látnak el -, az állam megbízásából lakossági igényeket elégítenek ki, ezért a tevékenységük folytatásáért a költségvetési szerv vezetıi fokozott felelısséggel tartoznak. Az alapelv magában foglalja a szerkezeti változások megfigyelésének szükségességét is. Amennyiben a mőködés feltételeiben valamilyen változás következik be, vagy ha az Önkormányzat él a piaci értéken történı értékelés lehetıségével, akkor az adott idıpontban, az adott körülmények melletti, a jogszabályban, valamint a jelen számviteli politikában elıírt értékelést kell alkalmazni. 2./ A teljesség elve: A pénzforgalmi adatok alapján a könyvvitelben rögzíteni kell valamennyi gazdasági eseményt, amelynek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban be kell mutatni a számviteli törvény, a Vhr., illetve a jelen számviteli politikában elıírtak szerint. Ide kell sorolni azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott költségvetési évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követıen, de még a mérleg elkészítését megelızıen váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt költségvetési év gazdasági eseményeibıl erednek, a mérleg fordulónapja elıtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelızıen ismertté váltak. Biztosítani kell, hogy a gazdasági események könyvelésének alapját képezı, az adott költségvetési évre vonatkozó bizonylatok hiánytalanul, hézagmentesen feldolgozásra kerüljenek. A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell vennie, hogy a költségvetés naptári évre készül. A teljesség elvének érvényesítését jelentısen befolyásolja az, hogy a mérleg fordulónapját követıen, a beszámoló-készítés idıpontját a költségvetési szerv miként választotta meg. A beszámoló-készítés idıpontját a törvény, illetve a Vhr. nem írja elı kötelezıen. A mérlegkészítés végsı idıpontjának az az idıpont tekinthetı, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetık. A Polgármesteri Hivatalnál, mint önállóan mőködı és gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szervnél a mérlegkészítés idıpontja: a tárgyévet követı év február 15-e. 3./ A valódiság elve: A könyvvitelben rögzített és az elemi költségvetési beszámolóban szereplı tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a Szt-ben és az Áhszr-ben elıírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. A Szt. hatályos elıírásai alapján megállapítható, hogy ennek az alapelvnek a szerepe felértékelıdött, mivel az egyes értékelési eljárások a mérleg valódiságát tartják 13

elsıdlegesnek szemben az óvatosság elvével. A valódiság elve a számviteli politikában két területen érvényesül: - az eszközök és források értékelési szabályzatában, - megbízható és valós összkép kialakítását szolgáló információkon belül az egyes értékelési eljárások alkalmazásánál. 4./ A világosság elve: A könyvvezetést és az elemi költségvetési beszámolót áttekintetı, érthetı, az Áhszr-nek megfelelıen rendezett formában kell készülnie. Az érthetıség a beszámolóban szereplı információk lényeges jellemzıje kell, hogy legyen. Az olyan tételeket, amelyek az érthetıséget elısegítik, a kiegészítı mellékletben be kell mutatni. A kiegészítı melléklet készítési kötelezettséget az Áhszr. 40-44. -a ír elı kötelezıen. 5./ A következetesség elve: A Hivatal és az önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében a gazdálkodásáról adott információ tartalmának és formájának, az azt alátámasztó könyvvitelnek állandónak és összehasonlíthatónak kell lennie. Ennek az alapelvnek az érvényesülését az intézmény számviteli politikájában meghatározott elıírások betartásával kell biztosítani. A féléves, a háromnegyed éves és az év végi beszámolóknak, valamint a költségvetés felépítésének meg kell egyeznie. Így ugyanis lehetıvé válik, hogy ne csak az egyes évek beszámoló adatait, a vagyon alakulását vessük egybe, hanem a terv és tényszámok is összehasonlíthatóvá váljanak. A következetesség elve a számviteli politika vonatkozásában azt is jelenti, hogy az abban megfogalmazott szabályokat, eljárásokat következetesen alkalmazni kell, tehát nem célszerő évente a számviteli politikát tárgy évente új alapokra helyezni, teljesen újraszabályozni. 6./ A folytonosság elve: A folytonosság elve egyrészt azt jelenti, hogy a költségvetési évnyitó adatainak meg kell egyezniük az elızı költségvetési év megfelelı záró adataival. A folytonosság elve másrészt azt jelenti, hogy az egymást követı költségvetési években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele általában nem változik. Amennyiben az elızı költségvetési év értékelési, számbavételi elveit a törvényben és a számviteli politikában szabályozott módon a Hivatal, valamint az önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szerv megváltoztatja, akkor a változtatást elıidézı tényezıket, azok számszerősített hatásait a kiegészítı mellékletben külön be kell mutatni. Vonatkozik ez különösen a vagyonértékelésre, és a pénzmaradvány számba vételére. 7./ Az összemérés elve: Az adott idıszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott idıszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételekkel szembeállítható kiadásait, ráfordításait kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstıl. Költségvetési szerveknél az úgynevezett összemérés elvét az általános szabályok szerint nem lehet alkalmaznia, mivel ezen a területen a módosított teljesítés szemlélete érvényesül. Bevételként kell kezelni és elszámolni mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenység esetében a tárgyévben ténylegesen befolyt bevételeket. Az adott idıszak ráfordításait a ténylegesen teljesített kiadások jelentik. Az eredményt alaptevékenységnél a pénzmaradványt, vállalkozási tevékenységnél a pénzforgalmi eredményt a tárgyévi bevételek és kiadások különbözete alapján kell megállapítani. Az összemérés elvét az alap-, és vállalkozási tevékenység tekintetében külön-külön kell alkalmazni, amelynek feltétele a kiadások tevékenységenkénti elszámolása. 14

8./ Az óvatosság elve: Az óvatosság elve abban nyilvánul meg, hogy a vásárolt eszközök a bekerülési értéknél magasabb értékben nem vehetık fel a mérlegbe. Az elıírások szerinti értékcsökkenést minden esetben el kell számolni, függetlenül attól, hogy a költségvetési év eredménye nyereség vagy veszteség. A költségvetési szerveknek az eszközök, a követelések, a részvények, más értékpapírok és befektetések árfolyamcsökkenését, értékvesztését itt is el kell számolni, a beszámolóban a tényleges vagyoni értéket kell szerepeltetni. 9./ A bruttó elszámolás elve: A bruttó elszámolás elve azt jelenti, hogy a bevételeket és a költségeket (ráfordításokat), illetve a követeléseket és a kötelezettségeket egymással szemben a Szt-ben szabályozott esetek kivételével nem számolhatók el. Követelést nem lehet a mérlegben a kötelezettségekkel szemben közvetlenül felvenni. A bruttó elszámolás elvének érvényesítése kizárja a térítményezés lehetısét, kivételt képeznek a függı, átfutó és kiegyenlítı tételek, valamint a tárgyévi pénzforgalomban rendezhetı hibák, ahol viszont a halmozódás elkerülése érdekében kötelezı a nettó jellegő rendezés. Az év végi zárási feladatoknál a továbbadási (lebonyolítási) célú, valamint a finanszírozási célú bevételek és kiadások nettósítása is megtörténik. A bruttó elszámolás elvét mind az alap, mind a vállalkozási tevékenység esetében alkalmazni kell. 10./ Egyedi értékelés elve: Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló-készítés során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Sajátosan érvényesülhet az egyedi értékelés elve a csoportosan nyilvántartott, azonos jellemzıkkel, feltételekkel rendelkezı eszközöknél az átlagos beszerzési áron, továbbá az úgynevezett FIFO módszerrel történı értékelésnél. A Hivatalnál - a Hivatal és a hozzá tartozó, önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szervek eszközeinek és forrásainak értékelésére vonatkozólag, - a település polgármestere és a Polgármesteri Hivatal jegyzıje által közösen kiadott, az Eszközök és Források Értékelési Szabályzata alapján - sajátosan érvényesülhet az egyedi értékelés elve a következı esetekben: - terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál, ha az immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke tartósan és jelentısen magasabb, mint a piaci érték, - értékvesztés elszámolásánál, ha az egyéb eszköznél a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete tartósnak mutatkozik és jelentıs összegő, - vevınként, adósonként kis összegő követeléseknél, ahol százalékos arányban is lehet értékvesztést elszámolni, - a Vhr. 31/A. szerinti egyszerősített értékelési eljárás alá vont követelések esetében (helyi adók, adók módjára behajtható tartozások esetében az értékelés csoportosan is történhet), - valutában-devizában lévı eszközök-források értékelésénél, ha az értékelésbıl adódó különbözet nem jelentıs, el lehet tekinteni az értékelés hatásának a könyvekben való rögzítésétıl, a mérlegben való bemutatásától. Értékpapíroknál, készleteknél, valutánál, devizánál az úgynevezett FIFO módszerrel történik a csoportba tartozó eszközök értékelése. 11./ A tartalom elsıdlegessége a formával szemben: Az éves beszámolóban és az üzleti tranzakciók rögzítése során a gazdasági eseményeket tényleges gazdasági tartalmuk, közgazdasági és polgári jogi tartalmuk alapján kell elszámolni. Ennek érdekében a számviteli elszámolás során a szerzıdéseket (megállapodásokat) valós tartalmuk alapján kell megítélni és nem azok elnevezése, jogi formája szerint. 15

12./ Lényegesség elve: A hivatalnál és az önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szerveknél lényegesnek minısül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolhatja a döntéshozóknak a beszámoló alapján hozott gazdasági döntéseit. A lényegesség függ a tétel vagy a tévedés nagyságától, ahogyan az az elhagyás vagy a téves bemutatás adott körülményei között megítélhetı. A lényegesség elvének érvényesítéséhez a számviteli politika keretében szabályozott, a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából lényegesnek és nem lényegesnek meghatározott szempontokat kell figyelembe venni. A költségvetési szerveknek a lényegesség alapelvének kialakításánál az Áhszr. 8. (5) bekezdésében a)-h) pontokban foglaltak szerint kell eljárni. 13./ A költség-haszon összevetésének elve: A beszámolóban szereplı információból nyerhetı haszon - célszerően - haladja meg az információ elıállításának költségeit. A jogszabályok által kötelezıen elıírt információt minden esetben szolgáltatni kell. A költség-haszon összevetésének elvét alkalmazni kell minden olyan esetben, amikor egy gazdasági esemény, egy üzleti tranzakció számviteli, vagy más költségei indokolatlanul meghaladják az abból származó bevételeket. Így különösen behajthatatlannak kell minısíteni mindazon követeléseket, amelyeket eredményesen nem lehet érvényesíteni, mert érvényesítésük veszteséget eredményez vagy növeli a már meglévı veszteséget, e körben vizsgálni kell különösen, hogy a többletinformáció arányban áll-e a ráfordított költségekkel. 14./ Az idıbeli elhatárolás elve, a naptári évre készülı költségvetés teljesítésérıl összeállított beszámoló miatt, a Hivatalnál és az önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szerveknél nem alkalmazható. 16

III. Fejezet Pilis Város Önkormányzata számviteli politikája 1.1./ A számviteli politika kialakításának és írásban szabályozásának követelményét 1.1.1. a számvitelrıl szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.), 1.1.2. az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény a (továbbiakban: Áht.), 1.1.3. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhszr.), 1.1.4. az államháztartás mőködési rendjérıl szóló, módosított 292/2009. (XII.19). Kormány rendelet (a továbbiakban: Ámr.), 1.1.5. a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) elıírásai határozzák meg. 1.2./ A jelen pontban meghatározott jogszabályok elıírják, hogy az államháztartás szervezetének szakmai feladatai és sajátosságai figyelembevételével ki kell alakítania, és írásban szabályoznia kell a számviteli politikáját. Fentiek figyelembevételével Pilis Város Önkormányzata az alábbiak szerint határozza meg számviteli politikáját. 2./ A számviteli politika elemei: 2.1. Az Önkormányzat a számviteli politikája keretében - az Szt. 14. -ában és az Szt. 88 -ában foglaltak szerint, az alábbiakról rendelkezik: 2.1.1. az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzatáról, 2.1.2. az eszközök és a források értékelésének szabályozásáról, 2.1.3 az önköltség-számítás rendjére vonatkozó belsı szabályzatáról, 2.1.4. a pénz- és értékkezelési szabályzatról, 2.1.5. a számviteli elszámolásokban a lényeges és nem lényeges információ, továbbá a jelentıs és nem jelentıs összeg meghatározásánál, 2.1.6. a mérlegkészítés idıpontjáról, 2.1.7. a számviteli politika kiterjesztésérıl. 2.2./ Konkrét szabályozás, illetve szabályozási hely megjelölése 2.2.1. A Hivatal és a hozzá tartozó önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szervek vonatkozásában az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályait részletesen, külön szabályzat határozza meg. 2.2.2. Az eszközök és a források értékelésének szabályozását (azoknál az eszköz-, illetve forrásféleségeknél, ahol az Szt. és a Vhr. választási lehetıséget ad, továbbá ahol az államháztartás szervezetének sajátos eszközei, illetve forrásai indokolják), külön szabályzat tartalmazza. 2.2.3. A rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályozást a Hivatal és az önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szervekre vonatkozólag külön szabályzat tartalmazza. 2.2.4. A Hivatal és az önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodásában a pénz- és értékkezelés szabályozásáról külön szabályzat rendelkezik. 2.2.5. A Hivatal és az önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szervek vonatkozásában a 17

számviteli elszámolás és értékelés szempontjából lényegesnek, nem lényegesnek, továbbá jelentıs öszszegnek, nem jelentıs összegnek az alábbi figyelembe veendı szempontokat tekinti: 2.2.5.1. Jelentıs összegő az eltérés: ha az eszközök év végi értékelése során a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet összege meghaladja az alábbi mértéket: Jelentıs összegőnek kell tekinteni a különbözetet, ha az immateriális javak, a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök Szt. 53. (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenése meghaladja az Szt. 30. (2)-(6) bekezdése alapján meghatározott éves terv szerinti értékcsökkenést. Minden esetben jelentıs összegőnek kell tekinteni a különbözetet, ha a tulajdoni részesedést jelentı befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítı, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek - továbbá a készleteknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (nyilvántartásba vételi érték) 20 %- át. Minden esetben jelentıs összegőnek kell tekinteni a különbözetet, ha a követeléseknél (ideértve a vevıkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az elılegként adott összegeket) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át. 2.2.5.2. Jelentıs összegő hiba: Minden esetben jelentıs összegő a hiba, ha a hiba megállapításának évében, a különbözı ellenırzések során, egy adott költségvetési évet érintıen megállapított hibák, hibahatások saját tıkét és tartalékokat növelı-csökkentı értékének együttes (elıjeltıl független) összege meghaladja a 100 millió forint. 2.2.5.3. Nem jelentıs összegő hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különbözı ellenırzések során, egy adott költségvetési évet érintıen (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - saját tıkét és a tartalékokat növelı-csökkentı - értékének együttes (elıjeltıl független) összege nem haladja meg a jelentıs összegő hibánál meghatározott értékhatárát. 2.2.5.4. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentıs összegő hibák és hibahatások összevont értéke a saját tıke és a tartalékok együttes értékét lényegesen - az e pontban meghatározottak szerint - megváltoztatja, és emiatt a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztık. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba megállapításának évét megelızı költségvetési év mérlegében kimutatott saját tıke és tartalékok együttes értéke legalább 10 százalékkal változik (nı vagy csökken). 2.2.6. A megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk tekintetében figyelembe veendı szempontok: 2.2.6.1. A számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek tekintendı az az információ, amelynek összege az adott évi mérleg fıösszegének 0,5 %-át eléri, illetve meghaladja. 2.2.6.2. A vagyoni, pénzügyi jövedelmi helyzetre vonatkozó meghízható és valós képet lényegesen befolyásolónak kell tekintetni azt a tévedést, hibát, mely az adott mérleg fıösszegének 0,8 %-át eléri, illetve meghaladja. 2.2.6.3. A számviteli elszámolás szempontjából jelentıs összegnek kell tekintetni a 2.2.6.1. alpontban meghatározott összeget. (Ezt az összeget kell figyelembe venni az értékelési szabályzatban szereplı befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, kötelezettség mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelési mód 18

meghatározásakor. 2.2.6.4. A számviteli elszámolás szempontjából nem jelentıs összegő a 2.2.6.1. alpontban meghatározott összeghatárt el nem érı összeg. 2.3. Az éves beszámolóban kimutatott eszközök és források meglétének biztosítását szolgáló legfıbb dokumentumnak kell tekinteni a tételes, mennyiségi és értékadatokat is tartalmazó leltárt. Az esetleges eltéréseket (beleértve a leltári többleteket is) minden esetben rögzíteni kell a számviteli nyilvántartásban. A Hivatal a költségvetési gazdálkodás során a gazdálkodási körébe tartozó intézmények eszközeirıl és azok állományában bekövetkezett változásokról, folyamatosan részletezı nyilvántartást vezet, mennyiségben és értékben. A mérlegtételek alátámasztására a mérleg fordulónapjára vonatkozó részletezı nyilvántartásokat kell készíteni. 2.4. A fıkönyvi könyvelésre a Gordius Integrált Pénzügyi rendszer, TATIGAZD, K11, KGR, PMINFO, MÉRLEGJELENTÉS, számítógépes program keretein belül sor. A befektetett eszközök és a használt, illetve használatban lévı egyéb eszközök, analitikus nyilvántartása a Gordius Integrált pénzügyi rendszer kis-, és nagy értékő tárgyi eszköznyilvántartó program alkalmazásával történik. A viziközmő beruházások érdekeltségi hozzájárulásai nyilvántartása a VÍZCSAP elnevezéső számítógépes program használatával történik. Az intézményi étkeztetés nyilvántartása a SHOOLSYSTEM számítógépes program alkalmazásával történik 2011. július 01. napjától. 3./ A kis értékő tárgyi eszközök, vagyoni értékő jogok és szellemi termékek minısítésénél lényeges, hogy értéke ne haladja meg az 100.000 forint egyedi beszerzési értéket. A beszerzési érték tekintetében lényeges szempont, hogy az általános szabályok szerint a beszerzési érték általános forgalmi adót is tartalmazhat. A kis értékő tárgyi eszközökrıl - a költség-haszon összevetése számviteli alapelv érvényre juttatása érdekében - csak mennyiségi nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásba nem kell bevezetni az 1.000,- Ft - általános forgalmi adó nélkül számított - beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket. Ezen eszközök maradéktalan, hiánytalan és hibátlan átvételét a számlán az átvevınek aláírásával kell igazolnia. A jelen alpontban rögzített, egyszerősített eljárást minden e kategóriába tartozó (1.000-100.000,- Ft értékhatárok közé esı) tárgyi eszköznél, vagyoni értékő jognál, illetve szellemi terméknél alkalmazni kell. A 100.000,- Ft egyedi beszerzési érték alatti beszerzéseknél az adott beszerzés kis értékő tárgyi eszközzé történı besorolásáért a Számviteli Politika mellékletében megjelölt személy tartozik felelısséggel. 4./ Az értékcsökkenés összegének valamint az elızetesen felszámított általános forgalmi adó alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál: A Hivatal és az önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szervek nem határoznak meg lényeges szempontokat, mivel jelenleg kizárólag alaptevékenységet folytatnak. 5./ Az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál: A Hivatal és az önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szervek nem határoznak meg lényeges szempontokat, mivel nem használják az általános kiadások elszámolására vonatkozó fıkönyvi számlákat. 19

7./ A raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál és a káló elszámolásánál: A Hivatal és az önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szervek nem határoznak meg lényeges szempontokat, mivel készleteket nem raktároznak, azokról kizárólag mennyiségi nyilvántartást vezetnek, és az elıforduló készletek jellege kizárja a normalizálható hiány gyakorlati alkalmazását. 8./ A terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében az immateriális jószág és tárgyi eszközök könyv szerinti és piaci értéke megítélésekor a tartósan és jelentısen fogalma alatt az alábbiakat kell érteni: 8.1. tartósan eltérı a különbözet, ha az állapot legalább 1 naptári évet meghaladóan fennáll, 8.2. jelentısen eltérı a különbözet, ha az adott eszköz könyv szerinti értékétıl 20 %-al eltér. 9./ A Képviselı-testület a tárgyévet követı év február 15. napjában határozza meg azt a határnapot, mely idıpontig: 9.1. el kell készíteni a tárgyév mérlegét, 9.2. ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve 9.3. ameddig a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetıek. 10./ A számviteli politika célja: A számviteli politika célja, hogy a jogi szabályozás alapul vételével - a számviteli alapelvekkel - hozzájáruljon, megalapozza az Önkormányzat illetve a Polgármesteri Hivatal és az önállóan mőködı helyi költségvetési szervek vezetésének, a döntéshozatalhoz megfelelı információk elıállításához szükséges belsı szabályozási rendet, megfogalmazza azokat az elvárásokat, módszereket, megoldásokat, amelyekben a központi jogszabályok vagy helyi önkormányzati rendelet teret engedtek a belsı szabályoknak, - a szervezeti sajátosságok érvényesülése céljából. 11./ A belsı számviteli rend: A belsı szervezeti rend és a nyilvántartási rendszer olyan, amely lehetıvé teszi azt, hogy a bevételek és a kiadások elszámolása, az adott pénzügyi évben megtörténhessen. A Polgármesteri Hivatalnak és az önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szerveknek az eszközeit és forrásait, a bevételeit és a kiadásait a mindenkori elıírásoknak megfelelı fıkönyvi számlák és analitikus nyilvántartások alkalmazásával kell kimutatnia. 11.1./ A település polgármestere és a Hivatal vezetıje együttes szabályzatban - a számviteli alapelvek, valamint a számviteli politikában rögzítettek érvényre juttatása érdekében - külön szabályzatban határozza meg: 11.1.1. a bizonylatkezelésre vonatkozó helyi szabályokat (Bizonylati szabályzat és album); 11.1.2. a selejtezésre és hasznosításra vonatkozó helyi szabályokat (Selejtezési és hasznosítási szabályzat); 11.1.3. a pénzgazdálkodással kapcsolatos jogkörök (kötelezettségvállalás, kötelezettségvállalás ellenjegyzése, szakmai teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás, utalványozás ellenjegyzése) gyakorlására vonatkozó helyi szabályokat; 11.1.4. a belsı ellenırzésre vonatkozó helyi szabályozást (Belsı ellenırzési szabályzat). 11.2./ A Hivatal és az önállóan mőködı helyi költségvetési szervek az egyes eszköz- és forrás csoportokkal kapcsolatos gazdálkodás, illetve könyvviteli nyilvántartás során, az alábbi belsı szabályozást kötelesek figyelembe venni: 20