Beszámoló Pilis Város Önkormányzata 2006-2010. év közötti idıszakra vonatkozó Gazdasági (Önkormányzati) Ciklusprogramja végrehajtásáról

JÓVÁHAGYOTT VÁLTOZAT! 2010. SZEPTEMBER HÓ 24. Beszámoló Pilis Város Önkormányzata 2006-2010. év közötti idıszakra vonatkozó Gazdasági (Önkormányzati) Ciklusprogramja végrehajtásáról Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Önkormányzata 2006-2010. év közötti idıszakra vonatkozó önkormányzati ciklusprogramja végrehajtásáról szóló írásbeli beszámolóját a Képviselı-testület 2010. szeptember 23-i nyilvános és rendes ülésén - 14 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, és 1 tartózkodás mellett - meghozott 233/2010. (IX.23.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el. Pilis, 2010. szeptember hó 24. napján. Szabó Márton polgármester dr. Csiki Gábor jegyzı

2 Beszámoló Pilis Város Önkormányzata 2006-2010. év közötti idıszakra vonatkozó Önkormányzati Ciklusprogramja végrehajtásáról A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) tervezés, számvitel, információra vonatkozó, jelenleg érvényben és hatályban lévı 91. -a szerint: (1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. (2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (3) Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintı feladatait az államháztartásért felelıs miniszter és a helyi önkormányzatokért felelıs miniszter végzi. (4) Az országgyőlési költségvetési döntéseket az önkormányzati érdekszövetségekkel lefolytatott egyeztetés után, a véleményük figyelembevételével kell meghozni. (5) Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi. (6) A gazdasági program a képviselı-testület megbízatásának idıtartamára, vagy azt meghaladó idıszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitőzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetıségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelezı és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elısegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitőzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitőzéseit. (7) A gazdasági programot a képviselı-testület az alakuló ülését követı hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévı gazdasági program az elızı ciklusidın túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselı-testület az alakuló ülését követı hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidı végéig kiegészíteni vagy módosítani. Az Ötv. a helyi - így ezen belül a települési - önkormányzatok számára meghatározza mindazokat a kötelezıen ellátandó feladatokat, melyeket a települési önkormányzatnak el kell látnia, illetve el kell végeznie. Ennek kötelezı tartalmi elemeit elsıdlegesen az Ötv. 8. (4) bekezdése, másodsorban az Ötv. 8. (1) bekezdése rögzíti. Az Ötv. 8. (4) bekezdése szerint: (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl, az egészségügyi és a szociális

3 alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemetı fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.. Az Ötv. 8. (1) bekezdései szerint: (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemetı fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tőzvédelemrıl, közbiztonság helyi feladatairól; közremőködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése. Fontos elem és körülmény, hogy az Ötv. 8. (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetıségeitıl függıen -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (Ötv. 8. (2) bekezdése). Törvény jellemzıen ágazati törvény - a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektıl függıen eltérıen is megállapíthatók (Ötv. 8. (3) bekezdése). Fentieken túlmenıen, az Ötv. 8. (5) bekezdése rögzíti, hogy a települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszervezıdı közösségeinek a tevékenységét, együttmőködik e közösségekkel. A képviselı-testület a szervezeti és mőködési szabályzatában határozza meg, mely önszervezıdı közösségek képviselıit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselı-testület és bizottsága ülésein. Az Ötv. 91. -a valamennyi önkormányzat számára feladatul szabja, hogy a helyi (települési, területi) önkormányzatok képviselı-testületei (Közgyőlései) a tárgyi ún. önkormányzati ciklus idıszakára készítsenek egy, az önkormányzat gazdasági helyzetét elemzı, és azt megalapozó gazdasági programot. Fentiekbıl, valamint a gazdasági programból kiindulóan, a Képviselı-testület köteles az adott önkormányzat központi jogszabályban meghatározott kötelezı, a Koncepció alkotásakor meglévı, hatályos helyi önkormányzati rendelet és külön, egyedi képviselı-testületi döntések alapján elıkészített, valamint beágyazott ún. kiegészítı önkormányzati feladatai jelenlegi színvonalát részben elemzı, és a feladatok jövıbeni mennyiségi és minıségi - ellátását prognosztizáló ún. önkormányzati feladatait is áttekinteni. (A továbbiakban együtt: gazdasági program). Mint ismert a Képviselı-testület Pilis Város Önkormányzata 2006-2010. évi Gazdasági (Önkormányzati) Ciklusprogramját, illetve Ciklusprogramban foglaltakat 2007. év április hó 26.-i ülésén vizsgálta meg és az általa meghozott 95/2007.(IV.26.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el, hagyta jóvá.

4 A gazdasági program feladata, hogy - a Magyar Köztársaság jelenleg hatályos jogrendje, a törvényalkotó elıírásait alapul véve, és az önkormányzatok mőködésére is irányadó, kötelezı törvényi kereteket megtartva - a településre ható társadalmi, gazdasági folyamatokat és körülményeket elemezve, a lakosság igényeit figyelembe véve az adott önkormányzati ciklusra meghatározza a helyi önkormányzatok feladatainak fı irányát, kijelölje a Képviselıtestület által meghatározott cél-eszköz rendszert, és a célok prioritását. A gazdasági program feladata továbbá meghatározni, hogy a Képviselı-testület által kitőzött célok elérése érdekében a településen és - a kistérségi szemlélet részbeni elıtérbe kerülésével, - a település közvetlen környezetében (kistérségben, megyében, régióban) milyen pénzügyi környezetet kell teremteni, illetve a jelenleg felmért források hiányát, hogyan és milyen pénzügyi módon lehet kezelni az Önkormányzat (települési érdekszövetségek) által kitőzött célok megvalósítása érdekében. Biztosítani kell továbbá, hogy a Képviselı-testület által elfogadandó ún. gazdasági program - a további, átfogó ágazati programokban meghatározott alapelvekkel, alapvetı célkitőzésekkel együtt - meghatározó módon segítse a település és környezete, a térség (további) fejlıdését. A gazdasági ciklusprogramnak összhangban kell lennie minimálisan, a következı tervezési dokumentumokkal: Pilis Város Településfejlesztési koncepciója, Pilis Város településszerkezeti terve, Pilis Város Helyi Építési Szabályzata- és hozzá kapcsolódó Szabályozási Tervei, Pilis Város Szociális szolgáltatástervezési koncepciója, Pilis Város Egészségügyi szolgáltatástervezési koncepciója, Önkormányzat oktatási tárgyú Minıségirányítási Programja (ÖMIP), Oktatási intézmények minıségirányítás programjai (IMIP-ek), Pilis Város Bőnmegelızési és Közbiztonsági koncepciója, Pilis Város Idegenforgalmi koncepciója. A jelen elıterjesztés részeként be kívánunk számolni az Önkormányzata által, a Pilis Város Önkormányzata 2006-2010. év közötti idıszakra vonatkozó Önkormányzati Ciklusprogramja végrehajtásáról, a végrehajtás körülményeirıl és eredményeirıl, valamint kisebb részben, az abból levonható tanulságokról.

5 BEVEZETİ GONDOLATOK Bevezetésként rögzíteni szükséges, hogy az önkormányzati ciklusprogram megvalósulása jelentıs mértékben függött az Európai Unió, az Országgyőlés, a Kormány önkormányzatokat érintı döntéseitıl, nem utolsó sorban az Önkormányzat anyagi helyzetétıl, az alábbi indokok miatt is: A magunk mögött hagyott tárgyidıszaki önkormányzati ciklusban, a jelen körülmények között is - kiemelt figyelmet fordítottunk a hazai és fıként az Európai Uniós támogatási források megszerzésére, melyek a 2007-2013 közötti idıszakban várhatóan az Önkormányzat(ok) egyetlen, kiemelt fejlesztéseket magukban hordozó lehetıségei lesznek. Erre való tekintettel - a jelen önkormányzati ciklusprogramban említett célok közül is - elınyben részesítettük azon fejlesztéseket - amelyek ezen támogatási forrásokból nagyobb valószínőséggel megvalósulhatnak. Tekintettel arra, hogy a Közép-Magyarországi Régió Operatív Programjának pénzügyi ütemezése az elızetesen várakozásokkal (2006. év) megegyezıen, valóban nem volt egyenletes a források döntı többsége, kb. 75-80%-a 2007-2010. év között lekötésre került, az Európai Uniós támogatások megszerzésére az önkormányzati ciklus elsı három évében volt nagyobb esély, ezért a Város jövıje szempontjából elsıdleges fontosságú az Operatív Programok által támogatott pályázati lehetıségek minél szélesebb körő megismerése és megismertetése a lakossággal, valamint a színvonalas, a település valós szükségleteit kielégítı pályázatok benyújtása.

6 I. RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZAT PÉNZÜGYI-VAGYONI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA I. KÖTELEZETTSÉGEK Az önkormányzati ciklusprogram bevezetéseként, részeként beszámolunk az Önkormányzat jelenlegi anyagi helyzetérıl, a korábbi és jelenlegi kötelezettségvállalásairól: 1./ Pilis Város Önkormányzatának kötelezettség állománya 2007. december 31-én: Hosszú lejáratú kötelezettségek: Megnevezése állománya (me.: eft) lejárata XXI. századi iskola (iskola felújítása) 2.000 2008. Piac építés hitele 7.338 2009. Polgármesteri Hivatal személygépkocsi lízing 2.714 2010. Energiatakarékos intézményi világítás 7.899 2012. Vízberuházás ÖKIF hitel 33.163 2015. Összesen: 53.114 Rövid lejáratú kötelezettségek: Megnevezés állománya (me.: eft) Szállítói kötelezettségek 32.854 Munkabér-hitel 24.553 Likvid-hitel 62.070 Iparőzési adó feltöltés miatti köt. 20.184 Helyi adó túlfizetés miatti köt. 2.126 Összesen: 141.787 ÖSSZES KÖTELEZETTSÉG: 194.901 2./ Pilis Város Önkormányzatának kötelezettség állománya 2008. december 31-én: Hosszú lejáratú kötelezettségek: Megnevezése állománya (me.:e Ft) lejárata Piac építés hitele 3.672 2009. Polgármesteri Hivatal személygépkocsi lízing 1.729 2010. fénymásoló lízing 813 2010. Energiatakarékos intézményi világítás 4.194 2012. Vízberuházás ÖKIF hitel 29.728 2015. Gerje-kötvény kibocsátás 1.075.747 2028. Víziközmőtársulat megszőnése miatti készfizetı kezesség 536.543 2010. Összesen: 1.652.426

7 Rövid lejáratú kötelezettségek: Megnevezés állománya (me.: eft) Szállítói kötelezettség 23.938 Munkabér-hitel 22.750 Likvid-hitel 124.874 Iparőzési adó feltöltés miatti köt. 27.039 Helyi adó túlfizetés miatti köt. 3.870 Összesen: 202.471 ÖSSZES KÖTELEZETTSÉG: 1.854.897 3./ Pilis Város Önkormányzatának kötelezettség állománya 2009. december 31-én: Hosszú lejáratú kötelezettségek: Megnevezése állománya (me.: eft) lejárata Energiatakarékos intézményi világítás 915 2012. Polgármesteri Hivatal személygépkocsi lízing 1.852 2012. Vízberuházás ÖKIF hitel 25.147 2015. Gerje-kötvény kibocsátás 1.103.339 2028. Összesen: 1.131.253 Rövid lejáratú kötelezettségek Megnevezés állománya (me.: eft) Szállítói kötelezettségek 18.817 Munkabér-hitel 23.475 Likvid-hitel 84.661 Iparőzési adó feltöltés miatti köt. 22.065 Helyi adó túlfizetés miatti köt. 3.043 Víziközmőtársulat megszőnése miatt készfizetı kezesség 536.543 Összesen: 688.604 ÖSSZES KÖTELEZETTSÉG: 1.819.857 Ezúton is rögzítjük, a kötelezettségek mértékének alakulását jelentıs mértékben befolyásolta az is, hogy Pilis Város Önkormányzata idıközben (2008. évben) a Pilis Beruházó Víziközmő Társulat által 2002. évtıl folyamatosan felvett hiteleit átvállalta, - amelynek teljes mértéke: 542.666 e Ft, a 2010. pénzügyi év végéig válik esedékessé. II. AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ALAKULÁSA A jelen beszámoló részeként, az Önkormányzat vagyoni helyzetérıl, a vagyon alakulásáról az alábbi tájékoztatást nyújtjuk: A Polgármesteri Hivatal 2002. évben elvégezte az Önkormányzat vagyonának teljes felmérését, és megállapította az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon becsült

8 értékét. A vagyonértékelés alapján az ingatlanvagyon könyv szerinti bruttó értéke, a vonatkozó jogszabályok szerint módosításra került. Az alábbiakban bemutatjuk Pilis Város Önkormányzatának a 2006-2010. évek közötti idıszaka alatt, az önkormányzati vagyon mértéke és összetétele alakulását (mérlegszerő bemutatásban, a mérleg adatok alapulvételével): Mértékegység: e Ft 1./ Pilis Város Önkormányzatának vagyon állománya 2007. december 31-én (mérleg szerinti): a.) Immateriális javak: b.) Ingatlanok: c.) Gépek, berendezések: d.) Jármővek: e.) Beruházások (folyamatban lévı): f.) Tárgyi eszközök értékhelyesbítése: g.) Befektetett pénzügyi eszközök: h.) Üzemeltetésre átadott eszközök: Befektetett eszközök összesen: Forgóeszközök: Eszközök összesen: a.) Saját tıke: b.) Tartalék: c.) Kötelezettségek: Források összesen: 13.112 e Ft 776.948 e Ft 18.741 e Ft 2.984 e Ft 579.477 e Ft 92.158 e Ft 3.140 e Ft 4.008.607 e Ft 5.495.167 e Ft 39.262 e Ft 5.534.429 e Ft 5.325.944 e Ft - 65.013 e Ft 273.498 e Ft 5.534.429 e Ft 2./ Pilis Város Önkormányzatának vagyon állománya 2008. december 31-én: a.) Immateriális javak: b.) Ingatlanok: c.) Gépek, berendezések: d.) Jármővek: e.) Beruházások (folyamatban lévı): f.) Tárgyi eszközök értékhelyesbítése: g.) Befektetett pénzügyi eszközök: h.) Üzemeltetésre átadott eszközök: Befektetett eszközök összesen: Forgóeszközök: Eszközök összesen: a.) Saját tıke: b.) Tartalék: c.) Kötelezettségek: Források összesen: 13.055 e Ft 770.112 e Ft 13.046 e Ft 2.339 e Ft 104.313 e Ft 92.158 e Ft 3.140 e Ft 4.507.133 e Ft 5.505.296 e Ft 1.052.934 e Ft 6.558.230 e Ft 3.707.554 e Ft 938.859 e Ft 1.911.817 e Ft 6.558.230 e Ft

9 3./ Pilis Város Önkormányzatának vagyon állománya 2009. december 31-én: a.) Immateriális javak: b.) Ingatlanok: c.) Gépek, berendezések: d.) Jármővek: e.) Beruházások (folyamatban lévı): f.) Tárgyi eszközök értékhelyesbítése: g.) Befektetett pénzügyi eszközök: h.) Üzemeltetésre átadott eszközök: Befektetett eszközök összesen: Forgóeszközök: Eszközök összesen: 25.354 e Ft 1.020.912 e Ft 26.335 e Ft 3.375 e Ft 49.451 e Ft 86.765 e Ft 3.140 e Ft 5.271.662 e Ft 6.486.994 e Ft 206.478 e Ft 6.693.472 e Ft Saját tıke: 4.858.841 e Ft Tartalék: - 40.615 e Ft Kötelezettségek: 1.875.246 e Ft Források összesen: 6.693.472 e Ft A jelen beszámoló 1. sz. melléklete tartalmazza azon önkormányzati tulajdonú, építési rendeltetéső ingatlanokat, amelyek jelzáloggal terheltek. A jelen beszámoló 2. sz. melléklete tartalmazza azon önkormányzati tulajdonú ingatlanokat is, melyek értékesítése a következı években az Önkormányzat számára bevételt jelenthetnek.

10 II. RÉSZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK (INTÉZMÉNYEK) RENDSZERE Az Ötv. 8. (4) bekezdésre és 8. (1) bekezdésére figyelemmel, az Ötv. szerinti kötelezı, és kiegészítı önkormányzati feladatok végrehajtásáról, Pilis Város Önkormányzata nevében az alábbi beszámolót tesszük közzé: 1. FEJEZET KÖZOKTATÁSI, KÖZMŐVELİDÉSI, SPORT ÁGAZAT 1. Célok rendszere 1./ Az Önkormányzat és intézményei mőködésének átvilágítása, a hatékonyabb, gazdaságosabb mőködés feltételeinek megteremtése, mivel az Önkormányzat költségvetésének kiadási oldalán jelentıs tételként szerepel az egyes önkormányzati fenntartású intézmények mőködtetése. 2./ A helyi humán erıforrások fejlesztése, az Önkormányzat oktatási, nevelési, kulturális, sport, szociális és egészségügyi feladatainak valamint kötelezettségeinek minél magasabb színvonalon történı ellátásával, a lakossággal történı aktív kapcsolattartás biztosítása. Ösztönözni kell a Polgármesteri Hivatal, illetve az Önkormányzat által fenntartott és mőködtetett intézmények dolgozóinak folyamatos humánerıforrás-fejlesztését, rendszeres szakirányú képzéseken való részvételét a munkájuk hatékonyabb végrehajtása érdekében. 3./ Önkormányzati intézmények rendszere. A Képviselı-testületnek - az oktatási intézményrendszer struktúráját érintı alapvetı döntések meghozatalát követıen, - a meghozandó képviselı-testületi döntéseket a 2006. augusztus 31- vel lejárt Feladatellátási, intézményhálózat mőködtetési és fejlesztési terve (ún. Közoktatási Intézkedési Terve) felülvizsgálata részeként, 2007. év nyaráig egységes rendszerbe kell foglalnia. A Képviselı-testületnek, illetve az illetékes szakbizottságainak különös gondot kell fordítania az oktatási intézmények gazdasági vezetésének, és ügyvitelének szakszerő és költségkímélı megoldására vonatkozólag. Az Önkormányzatnak a 2008. évi költségvetése részeként jelentıs kiadást kell elıirányoznia és ráfordítania az ún. Országos Eszközjegyzékben szereplı, de még hiányzó tárgyi eszköz, és helyiség hiányosságok pótlására - 2008. augusztus 31-ig. Az iskolákban legalább a szaktantermek egy részét ki kell alakítani, és az étkeztetés körülményein javítani kell. 3.1./ Óvodai nevelés: Az óvodai intézményekben tervezett beavatkozások a 2006-2010-es ciklus idejére: a.) Lehetıség szerint a jogszabályban meghatározott intézményi helyiségek kialakítása (magas létszámból adódóan csoportszoba, tornaszoba, elkülönítı szoba, melegítı konyha, stb.). b.) A főtésrendszerek korszerősítése. c.) Beázások megszüntetése, épület-szigetelés, külsı vakolás (ahol szükséges).

11 d.) Az óvodák megközelítésének biztonságossá tétele. e.) A játszóudvarok felszerelésének jogszabály szerinti megfelelıségének megteremtése felújítással vagy szükség szerint cserével. Fontos feladat még a Rákóczi úti óvoda épület együttes lapos tetı szerkezetének elavultsága miatt, magas tetı létesítése legkésıbb a 2008. pénzügyi évben. Fontos feladatként fogalmazható meg elsı körben a Rákóczi úti és az Attila úti óvoda esetében a jelenlegi csoporthelyiségek és más kiszolgáló helyiségek számának, az épületek tervezett alapterületének növelése, elsıdlegesen az óvodai nevelés körülményeinek fejlesztése, valamint az ÁNTSZ elıírásainak teljesítése érdekében. Ennek érdekében, az Önkormányzat Képviselı-testülete - a II. Nemzeti Fejlesztési Terv részeként, az elsı három, jelentısnek tekinthetı pénzügyi évben (2007-2009.) - az egyik óvodaépület csoport tornaszobával, új csoport, és kiszolgáló helyiségekkel történı bıvítését tőzte ki célul. A Kávai úti óvoda területén, a tagintézményben a mőködési feltételeket elsıdlegesen az önkormányzati ciklus második felében javítani kell. 3.2./ Általános iskolai oktatás és nevelés: A település jövıje szempontjából nagyon fontos az oktatási-nevelési intézmények színvonalas mőködéséhez szükséges feltételek biztosítása, amelyre az Önkormányzatnak az egyre szőkülı állami normatívák és támogatások mellett is kiemelt figyelmet kell fordítania. A Képviselı-testület a fenti alapvetı cél elérése és megvalósítása érdekében - fontos feladatának tartja a mőködtetésében és fenntartásában álló oktatási-nevelési intézmények jelenleg is meglévı minıségbiztosítási rendszerének hatékonyabb és folyamatosabb mőködtetését. Az óvodába és iskolába járóknak az országos átlagnál magasabb aránya képességeik vagy a családi háttér miatt sajátos nevelési igényő, az ı felzárkóztatásuk nemcsak az óvodai és iskolai nevelés feladata, hanem a feladat végrehajtásába aktívan be kell vonni - szükség szerint - az egészségügyi és szociális intézményeket illetve dolgozóikat is. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Testület 2007. január havi rendes ülésén döntött az Önkormányzat fenntartásában álló intézmények mőködésének vizsgálatáról (ún. racionalizálási vizsgálat): részben a nem kötelezı önkormányzati feladatok (alapfokú mővészetoktatási tagozat, szakiskolai tagozat) önkormányzati cikluson belül további mőködtetésérıl, másrészrıl az iskolai oktatási intézmények jogállásáról: kizárólag jogi, szervezeti és gazdasági vezetés szempontjából egy intézménybe történı összevonása lehetıségérıl. Célként került megfogalmazása továbbá, hogy foglalkozni kell az iskolai nevelés területén az étkeztetés, illetve a napközik mőködtetésének tárgyi és helyiség feltételrendszerével, minél kulturáltabb biztosításával. A Képviselı-testületnek, szakbizottságainak, illetve a Polgármesteri Hivatal jegyzıjének a jövıben még nagyobb körültekintéssel kell figyelnie: - az iskolai oktatási intézmény(ek)ben folyó szakmai munka (jó) színvonala részbeni megırzésére, fejlesztésére,

12 - az ún. kompetencia mérések helyi eredményeinek elkészíttetésére, bizottságokkal történı megismertetésére és kielemzésére, - az alsó tagozaton az alapvetı készségek elsajátítására, - a felsı tagozaton a minél biztosabb tudást eredményezı oktatás színvonalának lehetıség szerinti javítására. Alapvetı cél, hogy az általános iskolás korú gyermek Pilisen fejlıdjék és tanuljék, szerezze meg azt a magában hordozható tudást, amelyek középiskolai tanulmányai folytatásához szükségesek, mert ez lehet a település továbblépésének és fejlıdésének záloga. Mindkét iskolai oktatási tagintézmény területén meg kell vizsgálni valamennyi, oktatásra szolgáló helyiség minél célszerőbb kihasználását. Ebbıl a szempontból, a jövıben még inkább át kell tanulmányozni a tantárgy-és helyiség felosztásokat. Az oktatási rendszert 2007. évben érintı, már meghozott változtatásokkal összefüggésben, körültekintı gondossággal kell eljárni az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény ún. SNI tagozatára járó gyermekek más intézménybe történı áthelyezése során. Feladatként jelentkezett továbbá, hogy a Képviselı-testületnek, és szerveinek a 2007. évi munkatervbıl is rögzíthetıen - át kellett tekintenie (jogi, szervezeti és oktatás-szakmai szempontból) az oktatási-nevelési intézmények mindazon szervezeti dokumentumait, amelyek jóváhagyása a Képviselı-testület hatáskörébe tartozik. Az Önkormányzatnak a 2007. évi változtatásokat követıen mőködtetnie kell a 2006. évben már kiépített belsı ellenırzés rendszerét valamennyi oktatási-és nevelési intézménye vonatkozásában - részben a belsı ellenırzés intézményesítettsége, részben a szakmai segítségnyújtás intézményesítése miatt, - részben a mőködtetéshez és fenntartáshoz kapcsolódó állami, illetve önkormányzati költségvetési pénzeszközök egyrészrıl jogszerő, másrészrıl minél célszerőbb és hatékonyabb vizsgálata, ellenırzése miatt. Az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási tagintézmény keretein belül mőködı alapfokú mővészetoktatási tagozatát érintı ún. minısítési eljárás keretein belül, - a szak, tagozat települési vagy megyei jogállástól függetlenül - legkésıbb a 2008/2009 oktatási tanévtıl kezdıdıen meg kell oldani a Pilis, Dózsa Gy. u. 33. szám alatti telephelyen a zenemővészeti tagozatnak az oktatási, ágazati jogszabályokban, illetve az OKÉV elıírásai szerinti, önálló tanterem (férıhely) biztosítását, teljes körően. Fentieken túlmenıen, az iskolai intézmények jelenlegi mőszaki állapota, állagának megırzése, korszerősítése és fejlesztése tárgykörében, az alábbiak emelhetık ki: A jelenlegi intézményrendszer mind kapacitását tekintve, mind infrastrukturális szempontból (épületek állaga, eszközellátottság) fejlesztésre szorul. Tekintettel a szőkös anyagi forrásokra a jelen önkormányzati ciklusban reális célként nem lehet elsıdleges feladat, a korábban már megfogalmazott új, 26 tantermes iskola építése. A fejlesztéseknél elsısorban a fenti hiányosságok pótlására, kis léptékő fejlesztésekre lesz lehetıség.

13 Át kell gondolni, hogy a szakiskola további mőködtetése esetén van-e lehetıség új, a mostaninál piacképesebb szakmákat nyújtó képzések bevezetésére, illetve a felnıttképzés indítására, - javítva ezzel az ott tanulók, illetve a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit. Kiemelt, tervezett felújítási, karbantartási feladatok: Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola esetén: a.) A biztonság fokozása érdekében a tőzvédelmi, az érintésvédelmi és villámvédelmi felülvizsgálatok, törvényi kötelezettségeknek való megfelelés. b.) A Gárdonyi utca felıli részen a külsı homlokzat javítása. c.) Az ablakok cseréje, hıszigetelés a földszintes és az emeletes épületrészen. d.) A főtési rendszer korszerősítése az iskolaépületben és a tornateremben. e.) A tantermek és a tornaterem parkettájának csiszolása és lakkozása. f.) Iskolabútorok cseréje, informatikai fejlesztések (pl. nyelvi labor). Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási intézmény esetén: a.) Az intézmény elektromos hálózatának felújítása. b.) Az ebédlı helyiség kialakítása. c.) Főtési rendszer felújítása, korszerősítése. d.) Az iskola udvarának rendezése, a balesetveszély megszüntetése érdekében. e.) Az épületek külsı felújítása, tetıfelújítás. f.) Tisztasági meszelések, mázolások. g.) A Dózsa György úti épület rákötése a városi szennyvíz gerincvezeték hálózatra. h.) A zeneiskolai tagozat fejlesztése érdekében, az iskola zongorájának felújítása. i.) A Dózsa György úti épületben a mellékhelyiségek felújítása, személyzeti (tanári) WC kialakítása. j.) A tárolt hangszerek értékére tekintettel a Dózsa Gy. u. 33. szám alatti épület riasztórendszere beszerelése. Az Önkormányzat célja, hogy elsıdlegesen az önkormányzati ciklus második felében pályázatot készítsen elı, az intézmények ún. energiaracionalizálása keretein belül, az épületek nyílászáróinak cseréjére. Végezetül, a mőködtetés feltételeinek javítása és fejlesztése érdekében, az Önkormányzat - az ún. gazdasági program idıbeli hatálya alatt megvizsgálja az általa fenntartott és mőködtetett oktatási-nevelési intézmény(ek) keretein belül, a szlovák nemzetiségi oktatás bevezetésének lehetıségét. Az Önkormányzat célja, hogy elsıdlegesen a jelenlegi támogatási keret mértékével számolva - továbbra is támogatást nyújtson a felsıoktatásban résztvevı, és szociális helyzetük miatt támogatásra szoruló tanulóknak. Az Önkormányzat célja továbbá, hogy fentieken túlmenıen tárgy évente, a legfontosabb, a mőködéshez szükséges karbantartási munkálatokat folyamatosan elvégeztesse. 3.3./ A közösségi tér biztosítása; közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység támogatása:

14 3.3.1./ Kármán József Városi Könyvtár: A Kármán József Városi Könyvtár területén, a jelen önkormányzati ciklus következı éveiben a következı fejlesztések megvalósítását, ütemezését kell átgondolni: a.) A könyvtár területének bıvítése, legalább a könyvtári egységek számának bıvülésével arányosan. b) A könyvtár nyílászáróinak cseréje, javítása, - a főtési hatékonyság növelése érdekében. c.) Az e-magyarország pont helyiségének felújítása, igény és lehetıség szerint bıvítése. d.) Az e-magyarország pont informatikai fejlesztése, a gépek cseréje, nyomtató - gyorsmásoló beszerzése. e.) A szőkebben vett könyvtár internetre való csatlakozása, a szükséges informatikai fejlesztések megvalósítása. f.) A kölcsönzı rész korszerősítése, új kölcsönzıi pult beszerzése. A következı években az intézmény vonatkozásában, szükséges az intézmény épületén a külsı vakolat javítása, festése. 3.3.2./ Móricz Zsigmond Közösségi Ház: A városi tömegsport, az utánpótlás sport, valamint a diáksport rendezvények szervezése, lebonyolítása valamint teljes körő koordinálása eredményesebb és hatékonyabb ellátása érdekében meg kell vizsgálni egy új státusz kialakításának lehetıségét, és betöltését - szakirányú végzettségő dolgozóval, mivel a jelenleg mindössze egyetlen állandó szakdolgozóval (intézményvezetı) mőködtetett intézmény nem képes teljes mértékben betölteni egy korszerő és sokoldalú mővelıdési ház szerepét. Álláspontunk szerint, az önkormányzati ciklusprogram végig meg kell vizsgálni egy, a település kulturális értékeit jobban közvetítı és kiszolgáló, nagyobb befogadó térrel esetleg két nagyobb rendezvény térrel - rendelkezı, valódi Mővelıdési Ház kivitelezése pénzügyi és mőszaki szempontból megvalósítható-e, és hol valósítható meg, figyelemmel arra, hogy az Önkormányzat kulturális céllal további, önkormányzati tulajdonú egyéb helységgel nem rendelkezik. Az Önkormányzatnak 2008. évig fel kell venni a kapcsolatot a Fıvárosi Önkormányzattal, a Sipító pihenı park tulajdonosával ún. kulturális tárgyú programok biztosítására vagy közös szervezésére vonatkozó megállapodások elıkészítése céljából. Egyúttal tovább kell folytatni a Nyári-Nyáry Muzsika rendezvényeit, sıt gondolni kellene annak bıvítésére, amely nemcsak a Társulás, hanem egy nagyobb Régió kiemelkedı kulturális eseményévé válhatna. A kulturális folyamatok szerves fejlıdése részeként, a jövıben mind inkább be kell vonni a helyi értelmiséget, részben az Önkormányzat, vagy valamely intézménye által szervezett és tervezett tevékenységben való részvétel kapcsán, részben pedig annak szervezésére és annak irányítására. Az Önkormányzat és a rendezvények lebonyolításában részben közremőködı - Gerje-Forrás Kht. alapvetı és elsıdleges feladata az állami, és önkormányzati hivatalos ünnepségek lebonyolítása feltételeinek biztosítása, másodsorban a Pilis Városért Közalapítvány, valamint a településen mőködı civil szervezetek belépı-, vagy szolgáltatási díjmentes rendezvényei feltételeinek támogatása, illetve a település életére ható, kiemelkedı (regionális rendezvények) tárgyi feltételeinek, eszközökkel történı javítása.

15 3.4./ A sport támogatása: A sport területén az Önkormányzat továbbra is támogatást nyújt a sportegyesületek számára. A településen mőködı, kiemelkedı jelentıségő Pilisi Labdarúgó Klub 2006. év ıszén az Önkormányzattal határozatlan idıtartamú használatba adási, illetve együttmőködési szerzıdést kötött, melynek mindkét fél általi teljesítése és teljesülése, mindkét fél alapvetı érdeke. Ennek keretein belül, - az oktatási-nevelési intézmények testnevelı tanáraival együtt, az oktatási-nevelési intézmények pedagógiai programjának tartalmi felülvizsgálatát követıen az önkormányzati ciklus második felében meg kellene vizsgálni egy, a Magyar Labdarúgó Szövetség által meghatározott, a kötelezınél több szintbıl álló, szervezett utánpótlásképzés bevezetésének, az iskolai labdarúgás és a klubban folyó utánpótlás képzés összevonásának, önkormányzati támogatásának lehetıségét. Az oktatási-nevelési intézmények tornatermei a különbözı sportrendezvényekre, csoportos sportolási igényre, Diáksportkörök (DSK) folyamatos rendelkezésre állnak. A Képviselı-testület a jelen gazdasági (önkormányzati) ciklus idıtartama alatt megvizsgálja: a tömegsport beindításának feltételrendszerét az Önkormányzat hogyan, milyen eszközökkel képes és tudja hatékonyan támogatni, - a felnıtt lakosság aktívabb sportolása, rendszeres mozgása érdekében. 2. A 2006-2010. év között meghozott fenntartói döntések alapján, a pilisi közoktatási rendszer változásai, a személyi és az intézményi feltételrendszer bemutatásán keresztül. A fejezet elızı pontja alatt bemutatásra került, hogy Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete, a 2006-2010. idıszakra milyen feladatok megvalósítását tőzte ki célul maga elé kulturális, oktatási és sport területeken. Látható, hogy a 4 éves ciklus alatt volt bıven mit fejleszteni, rendbe tenni, újraalkotni, illetve leszabályozni. A feladatok megoldása a négy év alatt nem minden esetben követte a program "ütemtervét", voltak olyan események, - amelyek azonnali fenntartói beavatkozást igényeltek. 1./ Iskola, Igazgató váltások: Amivel a Kulturális, Oktatási Sport és Ifjúsági Bizottságnak, a Képviselı-testületnek, valamint magának az Önkormányzat vezetıségének, a 2006/2007-es tanév hajrájában szembesülnie kellett: Tóth Tamás a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola 5 évre megbízott igazgatója, 2007. március 29-ei rendes képviselı- testületi ülés zárt napirendje keretében, - azonnali hatállyal lemondott vezetıi megbízásáról. A fenntartó képviselıi, a képviselı-testületi ülést követı munkanapra - péntekre - behívták Tóth Tamást a Polgármesteri Hivatalba. Tóth Tamás ekkor közölte a jegyzıvel, hogy mind az általános helyettes, mind a szakiskola gyakorlati vezetıje az igazgatói lemondást megelızıen neki, mint igazgatónak, vezetıi megbízatásáról lemondott, amit İ elfogadott. A gazdasági vezetı a közalkalmazotti jogviszonyát a próbaidı alatt, azonnali hatállyal megszüntette. Az intézményben az elsı negyedévben könyvelési cselekmény nem történt. A fenntartó részére az igazgatói bejelentést követıen vált világossá, hogy a Széchenyi István

16 Általános Iskola és Szakiskola vezetı nélkül maradt. Ezt követıen kezdıdött meg a harc a tanév "túléléséért" és az új tanév zökkenımentes beindításáért. A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994.(VI.08.) számú MKM. rendelet alapján: 11. (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetıje, beleértve a tagintézmény (intézményegység) vezetıjét is - a szervezeti és mőködési szabályzatban foglaltak szerint - köteles gondoskodni arról, hogy ı vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetıi, vezetı-helyettesi feladatokat ellássák. Ha a nevelési-oktatási intézmény, illetve a tagintézmény (intézményegység) vezetıje a szükséges intézkedéseket nem tudta megtenni, a vezetıi feladatokat a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározott alkalmazott köteles ellátni. (2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek - bármely oknál fogva - nincs vezetıje, a vezetési feladatok ellátását a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározottak szerint kell biztosítani. A Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola akkor hatályos SzMSz-e ezen helyzetre nem nyújtott megoldást, mivel azon vezetı beosztású személyek, akiket az SzMSz említ, már az igazgató elıtt lemondtak és lemondásukat az igazgató elfogadta. A közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény) és végrehajtási rendeletei sem adtak szabályozást az elıállott extrém esetre. Mindaddig, amíg az önkormányzat pályáztatás útján nem tudott megbízni igazgatót, de legfeljebb egy évig, pályáztatás nélkül is a megfelelı képesítéssel rendelkezı pedagógus elláthatta az igazgatói feladatokat. A fenntartó a válsághelyzetet 2007. április 17-re tudta megoldani, az alábbiak szerint: Az intézmény vezetését a nevelıtestület által saját maga közül kiválasztott vezetıkkel kívánta helyreállítani. Ennek érdekében 2007. április 2-án - hétfın - a polgármester, alpolgármester, jegyzı és aljegyzı délelıtt felkereste Tóth Tamást az intézményben. Ugyanaznap 16,30 órakor rendkívüli nevelıtestületi értekezlet lett összehívva, ahol 19.30 óráig döntés nem született. A polgármester másnap 12.00 óráig határidıt biztosított a pedagógusoknak, hogy egymással megbeszélve maguk közül jelöljenek igazgatót és helyettest. A polgármester 2007. április 3-án kedden - 12.00 órára visszament az iskolába, azonban a nevelıtestület nem kívánt igazgatót és helyettest jelölni. Ez egyértelmővé tette, hogy intézményen kívülrıl szükséges vezetıt megbízni. Ennek érdekében még 2007. április 3-án 20.00 órakor egy intézményvezetıi tapasztalatokkal rendelkezı jelölttel történt egyeztetés, aki nem vállalta a feladatot. A polgármester aznap este felhívta az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény vezetıjét és másnap reggelre idıpontot egyeztetett vele. Bazsonyiné Bódi Csilla, a fenntartótól 2007. április 4-én szerdán - 8.30 órakor tájékoztatást kapott a Széchenyi Általános Iskolában kialakult helyzetrıl. Az igazgató asszony nagyon együttmőködı volt, azonban kifejtette, hogy fizikailag nem képes két intézményt egyszerre igazgatni, viszont elvállalta, hogy 2007. április 01. napjától a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola gazdasági feladatait, határozatlan idıre átvállalja az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, valamint ugyanezen naptól az új igazgató megbízásáig a pénzügyi kötelezettségvállalást is felvállalja. A Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Irodája megszervezte az elsı negyedév könyvelésének, és az elsı negyedéves zárásnak a teljesítését. A polgármester közben elkezdett érdeklıdni a nagy szakiskolák igazgatóinál - a ceglédi Bem iskola, illetve a

17 monori Szterényi iskola, - valamint a Pest Megyei Önkormányzat Oktatási Osztályánál, lehetséges vezetı személye megtalálása érdekében. A fenntartó az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény egy vezetıi gyakorlattal is rendelkezı dolgozóját, 2007. április 4-én a délutáni órákban meghallgatta, és felajánlotta neki a Széchenyi István Általános Iskola vezetıi megbízását határozott idıre. A jelölt a feladatot nem vállalta. A polgármester 2007. április 5. napjától folyamatosan tárgyalásokat folytatott a Széchenyi István Általános Iskola vezetésének megoldása érdekében. Olyan jelöltek jöhettek szóba, akik vezetıi gyakorlattal rendelkeznek és a határozott idejő vezetıi megbízást, illetve a határozott idejő közalkalmazotti jogviszonyt elfogadják, és egyúttal a tanévet mőködtetés szempontjából mind az általános iskolában, mind a szakiskolában végigviszik. Nagyon sok jelölttel történt tárgyalás, azonban kizárólag 2007. április 12-én sikerült olyan vezetıi gyakorlattal rendelkezı pedagógust találni, aki a feladatot a teljes komplexitásában felvállalta. A Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskolában fennálló válsághelyzet megoldása érdekében (az iskolában a vezetıség hiánya miatt nem mőködtek a kifizetések, a tanügyi igazgatás leállt) - Szabó Márton polgármester Fekete Tibor ceglédi lakost, 2007. április 12. napjától 2007. augusztus 31. napjáig, határozott idejő közalkalmazotti jogviszonnyal és határozott idejő vezetıi megbízással felvette az intézménybe. A soron következı képviselı-testületi ülésen, a Képviselı- testület megerısítette Szabó Márton polgármester azon munkáltatói intézkedését, amelyben a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola 2007. március 29. napjáig lemondott igazgatóhelyettes és szakiskolai gyakorlati oktatásvezetı, valamint közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetı gazdasági vezetı után 2007. március 30-a napjával lemondott igazgatója helyébe, Fekete Tibor ceglédi lakost határozott idıre megbízta a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola ( cím: 2721 Pilis Széchenyi u. 28.) igazgatói feladatai ellátásával. 2./ Az iskolák gazdasági összevonása, mely megelızte a jogi-szervezeti összevonást: A Képviselı-testület az általa meghozott 122/2007. (V.31.) sz. önkormányzati határozatával úgy döntött, hogy a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola (székhely: 2721 Pilis, Széchenyi u. 28.) gazdálkodási (pénzügyi, számviteli) feladatait 2007. április 1. napjától az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (székhely: 2721 Pilis, Kossuth L. u. 30.) oktatási intézmény látja el. Egyben az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (székhely: 2721 Pilis, Kossuth L. u. 30.) gazdasági részlegén fenntartott 2 fı statust 2007. április 01-jei hatállyaltovábbi 1 álláshellyel, 3 statusra bıvítette, majd 2007. június 01-jei hatállyal további 0,5 álláshellyel, 3,5 fı statusra bıvítette. Bazsonyiné Bódi Csilla, az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény igazgatója 2007. október 27-én felkereste a Polgármesteri Hivatal vezetését és elmondta, hogy Kochan Péterné gazdasági vezetı, 2007. december 31-ei hatállyal beadta felmondását. Az igazgató asszony jelezte, a gazdasági vezetıi állás megpályáztatása és a pályázati eljárás lefolytatása esetén sem látja biztosítottnak azt, hogy a két intézmény gazdálkodása zökkenımentesen folytatódjon tovább. A fenntartó Képviselı-testület, - tekintettel a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskolában évekre visszahúzódó és a gazdálkodást érintı személyi problémákra, - mind a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola, mind az Általános Iskola és Alapfokú

18 Mővészetoktatási Intézmény esetében a gazdasági önállóságot 2007. december 31-i hatállyal megszüntette. A részben önálló gazdálkodási jogkör alapján, - a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Irodája vette át a két iskola gazdálkodási feladatait. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény alapján: 102. (2) A fenntartó a) dönt a közoktatási intézmény létesítésérıl, gazdálkodási jogkörérıl, átszervezésérıl, megszüntetésérıl, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történı jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy idıszakon belüli óvodai felvételének idıpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról; 3./ Az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola jogi- és szervezeti szempontú összevonása: A Képviselı-testület, - az általa meghozott 22-26/2008. (I.31.) sz. önkormányzati határozataiban - az Önkormányzat által fenntartott és mőködtetett két iskolai oktatási intézmény jogutódlással, 2008. július 1-jei hatállyal történı összevonásával egyidejőleg, létrehozott egy, részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezı, de önálló jogi személyként mőködı iskolai oktatási intézményt, mindezt a két intézmény költségeinek és kiadásainak megtakarítása és hatékonyabb mőködtetése érdekében. A jogi, illetve szervezeti szempontú összevonásnak - mely a tanulókat nem érintette, - a költségvetési indokok mellett, oktatás szakmai indokai is voltak, ugyanis az egy iskolai vezetés alatt álló, több telephellyel mőködı iskolai oktatási intézményben, a tanítás racionálisabban szervezhetı meg. A Gubányi Károly Általános Iskola jelenleg egy székhellyel, több telephellyel az alábbiak szerint mőködik: Intézmény székhelye: 2721 Pilis, Kossuth L. u. 30. Intézmény telephelyei: 2721 Pilis, Szabadság tér 1. 2721 Pilis, Dózsa Gy. u. 33. 2721 Pilis, Széchenyi u. 28. 2721 Pilis, Széchenyi u. 26. Az új iskolai oktatási intézmény szervezeti felépítése: 1 fı igazgató irányítja - teljes jogkörrel - az új iskolai oktatási intézményt. 2 fı igazgató-helyettes. Az érintett két iskolai oktatási intézmény jogi és szervezeti szempontú átalakításával összefüggésben, egyúttal a vezetıi órakedvezmények megszőnésével - az álláshelyek számában csökkenés volt tapasztalható. További pedagógiai szempontként, megoldottá vált az alacsony óraszámú tantárgyak tanításának kérdése: a rajz, technika, ének tantárgyak tanítása - a két intézményben, a megfelelı szakos szakképzettséggel rendelkezı pedagógusokkal folyamatossá vált.

19 A két iskola jogi-szervezeti szempontú összevonását követıen, a mőködés feltételeit adó szabályzatok elıkészítésére, összeállítására, közoktatási szakértı általi áttekintésére, majd a szakbizottság részérıl történı megtárgyalására és a képviselı-testületi elfogadására került sor. Ennek megfelelıen: - a Képviselı-testület az általa meghozott 83/2008. (III.27.) sz. önkormányzati határozatával hagyta jóvá a Gubányi Károly Általános Iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatát, - a Képviselı-testület részérıl, a 2008. április havi rendes ülésén meghozott 125/2008. (IV.24.) sz. önkormányzati határozatával elfogadásra került a Gubányi Károly Általános Iskola Házirendje, - a Képviselı-testület az iskola igazgatói álláshelyének betöltésére 2008. évi január havi rendes és nyilvános ülésén pályázatot írt ki, mely az Oktatási Közlöny 2008. évi 9. számában jelent meg. A Képviselı-testület Koblencz Andrea személyében, a Gubányi Károly Általános Iskola igazgatóját, a 2008. évi június havi rendes és zárt ülésén választotta meg, - a Képviselı-testület ugyanezen júniusi ülésen meghozott 197/2008. (VI.25.) sz. önkormányzati határozatával hagyta jóvá az iskola Pedagógiai Programját, - a Gubányi Károly Általános Iskola részére, az Alapító Okirat kiadására 198/2008. (VI. 25.) sz. önkormányzati határozattal sor került. Az iskola vezetése, az iskola alkalmazotti közössége és nevelıtestülete a 2008/2009-es oktatási tanév elsı felében készítette el és nyújtotta be jóváhagyásra a Képviselı- testületnek: a) az iskola minıségirányítási programját, b) az iskola új kollektív szerzıdése tervezetét, amennyiben az iskola keretein belül reprezentatív minıségben szakszervezet fog megalakulni és mőködni). 4./ Az oktatás területén, az önként vállalt feladatok ellátásának vizsgálata: A Képviselı-testület 2007. március 1-én megtartott nyilvános és rendkívüli ülésén meghozott 64/2007. (III.01.) sz. önkormányzati határozatában célul tőzte ki, hogy a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola (székhely: 2721 Pilis, Széchenyi u. 28.) keretein belül mőködı ún. szakiskolai tagozatot, mint a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 86. (3) bekezdésében meghatározott megyei fenntartású feladatot 2007. július 1-je napjával átadja, illetve felajánlja a Pest Megyei Önkormányzata (székhely: 1052. Budapest, Városház u. 7.) részére. A Képviselı-testület az általa 2007. március havi rendes ülésén meghozott 67/2007. (III.29.) sz. önkormányzati határozatában úgy döntött, hogy az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (székhely: 2721. Pilis, Kossuth Lajos u. 30.) keretei között mőködı, ún. zeneiskolai tagozatot - mint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 86. (3) bekezdésében meghatározott megyei fenntartású feladatot, - a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 115. (5) bekezdése figyelembevételével, felajánlja, illetve átadja a Pest Megyei Önkormányzat (székhely: 1052. Budapest Városház u. 7.) részére. A Képviselı-testület ugyanezen ülésén meghozott 68/2007. (III. 29.) sz. önkormányzati határozatában kikötötte, hogy a zenei tagozat mőködtetésérıl Pest Megye Önkormányzata valamely, megyei irányítás alatt álló intézmény tagintézményeként Pilisen, a jelenlegi oktatási helyszínen gondoskodjék. A Képviselı-testület 2007. március 1-én, valamint március 29-én megtartott ülésein meghozott önkormányzati határozatai alapulvételével, - Pest Megye Közgyőlése 2007. május 25-én megtartott ülésén meghozott 196-199/2007. (05.25.) sz. KGY határozataiban, - Pilis

20 Város Önkormányzat által kezdeményezett feladat átadások tárgyában, többek között - az alábbiak szerint foglalt állást: 196/2007. (05.25.) Pest Megye Önkormányzatának Közgyőlése a pilisi Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Mővészetoktatási Intézményegysége által ellátott feladatot 2008. július 1. napjával átveszi. A feladat ellátásáról a Monoron mőködı Monori Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Pilisen létesítendı telephelyén gondoskodik egy évig. 2009. szeptember 1. napjától az oktatásra Monoron kerül sor úgy, hogy a Monori Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény befogadó-kapacitása nem változik. A Képviselı- testület az általa meghozott 156/2007. (VI.28.) sz. önkormányzati határozatában úgy döntött, hogy az Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében álló Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (2721 Pilis, Kossuth L. u. 30.) keretei között mőködı ún. mővészetoktatási intézményegység által ellátott feladatot 2008. július 1. napjával az alábbi feltételekkel, illetve kikötésekkel adja át Pest Megye Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 7.) részére: a./ A Képviselı-testület kiköti, hogy a feladat átadásáról más, önálló Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Pilisen létesítendı telephelyén kell gondoskodni. b./ A Képviselı-testület felajánlja, hogy a Pilisen létesítendı telephely folyamatos és hosszú távú mőködtetése céljából kész - a Pilis, Dózsa Gy. u. 33. szám alatti épületcsoport zeneiskolai tagozat épületeként történı hosszú távú fenntartása és mőködtetése céljából, - az épületcsoport mőködtetésével összefüggı alábbi költségeket viselni: Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete kötelezettséget vállalt arra, hogy a saját tulajdonában és vagyonkezelésében álló Dózsa Gy. u. 33. szám alatti épület(ek) használhatósága érdekében, az épületcsoport használatával összefüggı, felmerülı közüzemi költségeket (víz, szennyvíz, villany, gáz díj), valamint az épületcsoport karbantartásának, állagmegóvásának tárgyévre esı költségeit az Önkormányzat tárgyévi, saját költségvetése terhére tervezi, illetve fedezi. Felnıttoktatás, képzés: Európa Educatio Oktató és Szolgáltató Közhasznú Társaság: Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az általa meghozott 41/2008. (I.31.) sz. önkormányzati határozatában úgy döntött, hogy a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 79. -a alapján, 2008. szeptember 01. napjától számított 10 év, határozott idıtartamra szóló, három oldalú együttmőködési megállapodást köt az Európa Educatio Oktató és Szolgáltató Közhasznú Társasággal (székhely: 2400 Dunaújváros, Petıfi Sándor u. 26.) az Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében lévı Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (székhely: 2721. Pilis, Kossuth Lajos u. 30.) Kossuth Lajos utca 30. szám alatti épületében lévı, oktatás céljára használt helyiségek hosszú távú, nem kizárólagos jellegő bérbe adására vonatkozólag, - felnıtt oktatási feladat ellátás és mőködtetésének céljából. Az együttmőködés tervezett idıtartamra: 2008. szeptember 01. napján kezdıdı hatállyal határozott idıtartamra, 2018. augusztus 31. napjáig tartó idıszak. Gubody Ferenc Szakképzı Iskola pilisi telephelye: A Gubányi Károly Általános Iskola igazgatója 2009. év kora tavaszán megoldást keresett arra a problémára, mely szerint az általános iskolában több olyan korú gyermek tanul fıként magántanulói státuszban akik életkoruk okán már nem tanulhatnának az általános iskolában. Ezek a gyermekek zömében 6. és 7. osztályos tanulók.