ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlésére május 6.

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlésére május 6. A Magyar Tudományos Akadémia elnökének beszámolója az Akadémia évi tevékenységéről Készítette: Látta: Nagy-István Ildikó titkársági szakreferens Kindert Judit titkárságvezető I. Vezetői összefoglaló A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló évi XL. törvény (a továbbiakban: MTAtv.) 13. (2) bekezdése értelmében az elnök a Közgyűlésnek felel a tevékenységéért. Az Akadémia tevékenységét a Közgyűlés döntéseinek és határozatainak megfelelően az Alapszabályban meghatározott módon az elnök irányítja, ő képviseli az Akadémiát. Az Alapszabály rögzíti az elnök Közgyűléssel szemben fennálló felelősségét, valamint azt, hogy az elnök gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Az Alapszabály rendelkezése szerint az elnök a saját és az Elnökség tevékenységéről minden évben beszámol a Közgyűlésnek, amely kizárólagos, át nem ruházható hatáskörében határozatban dönt az elnöki beszámoló elfogadásáról. A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) évi tevékenységéről szóló beszámolóban az előterjesztő ahogyan az elmúlt öt alkalommal most is az Akadémia közfeladatainak három, a feladatok jellegét tekintve különböző területéről is számot ad: a köztestület, az akadémiai költségvetési szervek (így különösen a kutatóhálózat) és az Akadémia mint költségvetési fejezet irányításával összefüggő igazgatási feladatokat ellátó Titkárság munkájáról. II. Előterjesztés A év az Akadémia életében a növekedés éve volt. Az intézményhálózat (a kutatóintézethálózat, a kutatócsoportok és a nem kutatóintézeti körbe tartozó intézmények) a évet a 2012-től kialakított új szerkezetben és jelentősen megerősödött költségvetési pozícióikat megtartva, 3-5 évre kinevezett igazgatók és főigazgatók irányítása alatt kezdhette meg. Az Akadémia mint költségvetési fejezet 2012-es 20%-os forrásbővülését az egyensúlyi tartalékok 2013-as általános elvonása ellenére meg tudta tartani új Lendület- 1

2 kutatócsoportok létesítésére, infrastruktúra-bővítésre, posztdoktori pályázatokra és a kutatóközponti szervezeti integrációt erősítő, az élvonalbeli kutatási programokat megalapozó kiemelt stratégiai kutatási projektekre elnyert többletforrások segítségével. A évi 184. rendes közgyűlésen a miniszterelnök bejelentette, hogy a Természettudományi Kutatóközpont támogatására korábban elnyert visszatérítendő támogatást a Kormány vissza nem térítendő támogatássá alakítja, és nyolc milliárd forintot biztosít egy új Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóközpont felépítéséhez. A beruházásra fordítható forrásból két milliárd forint a évi költségvetést növelte. A szerkezetében megújított akadémiai intézethálózat működését megszilárdítottuk az infrastruktúra fejlesztésére rendelkezésre álló és a fejezeti kezelésű forrásoknak a kiválóság, a fenntarthatóság és a versenyképesség elvén nyugvó elosztásával. A köztestületi működés megújítása, a fejezeti igazgatási feladatok szakszerű ellátása, az Akadémia belső szabályzatainak a külső jogszabályi környezet változásaival való összehangolása 2013-ban is számos szabályzat módosítását tette elkerülhetetlenné. E szabályozási feladatok egyaránt érintették a köztestület, az akadémiai költségvetési szervek és az Akadémia mint költségvetési fejezet irányításával összefüggő igazgatási feladatokat ellátó Titkárság munkáját. Az Elnökség és a Vezetői Kollégium a hatáskörébe tartozó valamennyi szabályzatot az MTAtv. és az Alapszabály rendelkezéseivel összhangban tárgyalta meg és hagyta jóvá. A szabályzatok elnöki határozat formájában megjelentek az Akadémiai Értesítőben, és valamennyi szabályzat elektronikusan is elérhető a Határozatok Tárában. A KÖZTESTÜLET MUNKÁJÁRÓL Az Elnökség és a Vezetői Kollégium munkájáról Az Akadémia Elnöksége (a továbbiakban: Elnökség) és Vezetői Kollégiuma (a továbbiakban: VK) munkáját az MTAtv.-ben, az Alapszabályban és az Ügyrendben leírtaknak megfelelően végezte. Az Elnökség minden hónap utolsó keddjén, a VK az elnökségi ülést két héttel megelőzően a nyári hónapokat és novembert kivéve havonta ülésezett. Az előterjesztések az érvényes tartalmi és formai követelmények szerint határozati javaslatokkal kerültek a döntéshozó testületek elé. Az Elnökség elé kerülő előterjesztéseket főszabályként a VK előzetesen megtárgyalta. A évi 184. rendes közgyűlés és a évi 185. rendes közgyűlés között az Elnökség 8 ülésén több mint ötven előterjesztésről hozott határozatot. Az Elnökség és a VK valamennyi határozata (a vonatkozó szabályozások szerint a közérdekből sem nyilvános másodfokú tudományetikai ügyekben hozott határozatok kivételével) megjelent az Akadémiai Értesítőben. Az elnökségi és VK-ülések valamennyi előterjesztése és hitelesített emlékeztetője elérhető az elektronikus dokumentumtárban. Az előterjesztések igényes előkészítése egyszerre biztosítja az Elnökség és a VK munkájának hatékonyságát és a döntéshozatal átláthatóságát. A beszámolási időszakban mindkét testület ellátta az MTAtv. és az Alapszabály által kijelölt valamennyi feladatát. 2

3 A közgyűlési bizottságok munkájáról A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályának 27. (10) bekezdése szerint a közgyűlési állandó bizottságok (Doktori Tanács, Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság, Felügyelő Testület, Vagyonkezelő Testület, Tudományetikai Bizottság) külön is beszámolnak tevékenységükről a Közgyűlésnek. Az Akadémia Elnöksége két közgyűlés közötti időszakban folyamatosan nyomon követi a közgyűlési bizottságok munkáját, az Alapszabályban foglaltak szerint foglalkozik a bizottságok által előterjesztett kérdésekkel. E testületek évi tevékenységéből kiemelendő néhány, az átlátható köztestületi működést is szemléltető eredmény. A Doktori Tanács munkájáról A Doktori Tanács működését és a doktori eljárást meghatározó szabályozásokat az MTA Alapszabálya, a Közgyűlés által elfogadott Doktori Szabályzat, valamint az Elnökség által jóváhagyott Eljárási Szabályzat és Ügyrend szabályozza. A doktori eljárást ezeken túlmenően az osztályügyrendek 2. számú mellékletei, illetve az osztályok speciális követelményrendszerei határozzák meg. A doktori eljárásra vonatkozó szabályok megújításának utolsó lépéseként az Elnökség az osztályok speciális követelményrendszereit is elfogadta, amelyet elsőként a szeptemberi benyújtásra regisztráltak esetében kellett alkalmazni. A doktori eljárásban alkalmazott követelményrendszer a címhez szükséges minimumkövetelmények szakterületenkénti megfogalmazásával világos útmutatóként szolgál a tudományos teljesítmény értékeléséhez ban a Doktori Tanács 92 esetben ítélte oda az MTA doktora címet, amivel december 31-én a tudomány doktora és az MTA doktora címmel rendelkező kutatók száma 2012-höz képest 3 fővel 2736-ra emelkedett. Az Akadémia kiemelt figyelmet fordít a doktori eljárások nyilvánosságának biztosítására. Az eljárás legfontosabb dokumentumait (tézisek, doktori mű, hivatalos bírálói vélemények, a pályázó válaszai a bírálóknak) közzéteszi az MTA honlapján. A doktori eljárások dokumentumainak elektronikus tárolása az MTA Könyvtár és Információs Központ repozitóriumában hosszú távon biztosítva van szeptemberétől kezdődően az évenként kétszeri benyújtás helyett folyamatosan lehet pályázni a doktori címre végére sikerült megvalósítani azt a 2009-ben kitűzött célt, hogy a Doktori Tanács a pályázatok elbírálásánál szigorúan érvényesítse a szabályzatban meghatározott időtartamot: nem volt olyan doktori ügy, amelynek bírálata meghaladta volna a két évet ben elkezdődött a doktori eljárások internetes pályázati rendszerének fejlesztése, amelynek végső határideje június 30. A Doktori Tanács 2013-ban kiadványban foglalta össze a doktori eljáráshoz kapcsolódó összes szabályt és követelményt. A kiadvány az MTAtv.-től elindulva az MTA Alapszabályán, a Doktori Szabályzaton, az Eljárási Szabályzaton és Ügyrenden, az osztályok doktori ügyrendjén keresztül eljutva az osztályok, illetve egyes esetekben az egyedi bizottságok 3

4 követelményrendszeréig bemutatja a doktori eljárás minden egyes lépését. Az MTA történetében először készült olyan kiadvány, ami erre az áttekintésre vállalkozott. A kiadvány az osztályok honlapjain elektronikusan is elérhető. A Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság munkájáról Az Elnökség szeptember 24-i ülésén elfogadta a könyv- és folyóirat-támogatás odaítélésének új eljárásrendjét tartalmazó bizottsági (Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság (KFB) ügyrendet. Ennek megfelelően az MTA elnöke a tudományos könyvekre nyílt, a folyóiratok támogatására meghívásos pályázatot ír ki. A tudományos könyv- és folyóirattámogatási pályázatok benyújtására évente egyszer van lehetőség (a tárgyévet megelőző év szeptember 1. és október 31. közötti időszakban). A pályázat lebonyolítása elektronikusan, az Egységes Pályázati Keretrendszerben (EPK) történik. Az elbírálás szempontjait és menetét az ügyrend és az eljárásrend részletesen szabályozza. A 2013-ra vonatkozó pályázati felhívás elkészült, a határidőre beadott pályázatokat az eljárási rendnek megfelelően a tudományos bizottságok és az osztályok rangsorolták, majd a bizottság kialakította a évi kiadványtervre tett javaslatát. Összesen 83 tudományos folyóirat és 57 tudományos, illetve tudománynépszerűsítő mű részesült támogatásban. A központi kiadványok keretből a KFB elnökének javaslatára további 33 könyv kapott támogatást. A bizottság 2013-ban elkészítette a 2014-re vonatkozó pályázati felhívást, a beadási határidőig beérkezett támogatási igény 315 millió forint. A Felügyelő Testület munkájáról Az akadémiai Alapszabály 30. (1) bekezdése szerint a Felügyelő Testület feladata az akadémiai gazdálkodás szabályszerűségének és ésszerűségének ellenőrzése, az Akadémia költségvetési irányelveinek, az éves költségvetési beszámolónak a vizsgálata. Állásfoglalásairól és véleménynyilvánításairól a testület jelentést készít a Közgyűlés számára. A Vagyonkezelő Testület munkájáról A Vagyonkezelő Testület 2013-ban az MTAtv., az Alapszabály és a vagyonkezelési szabályzatai rendelkezéseinek megfelelően több, az akadémiai vagyont érintő konkrét üggyel foglalkozott. Állást foglalt az Akadémia tulajdonában lévő veszteséges cégek értékesítéséről vagy felszámolási eljárásának megindításáról. Ezek részletei a Vagyonkezelő Testület jelentésében szerepelnek ban az Akadémia tulajdonában lévő, az Akadémia közfeladatainak ellátásához nem szükséges, üresen vagy csak részben kihasznált, négy ingatlanra érkezett vételi ajánlat. A független értékbecslésekben szereplő áron a Vagyonkezelő Testület három ingatlan eladását támogatta. Ezen ingatlanok közül kettőt (a Köpeczi-hagyatékból származó lakást és a Budapest, Szentháromság utca 2. alatti ingatlant) az 4

5 Elnökség jóváhagyásával 2013-ban értékesítettük. Egy ingatlan (az erdőtarcsai üdülő) esetében az alacsony vételi ár miatt a Testület nem támogatta az értékesítést, egy másik, az Andrássy u. 62. alatti ingatlan esetében a magas értékesítési ár miatt a vevő elállt vételi javaslatától. A Vagyonkezelő Testület tagjai egyetértenek azzal, hogy a Bp. IX. Tóth Kálmán u.-vaskapu u. által határolt 37965/2 hrsz., 5724 m 2 alapterületű telket a Magyar Tudományos Akadémia a kialkudott áron megvásárolja a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóház beruházási projekt megvalósításához. A Tudományetikai Bizottság munkájáról A Tudományetikai Bizottság (TEB) a beszámolási időszakban két alkalommal ülésezett, az ülések közötti időszakban elektronikus úton hozott döntéseket a testület közgyűlési beszámolójában foglaltak szerint. A Tudományetikai Kódex megalkotása jól érzékelhetően megnövelte a tudományetikai eljárások kezdeményezésének számát január 1. és március 18. között 16 ügyet vizsgált meg a TeB elsőfokú tudományetikai eljárásban; ebből 2 ügy van jelenleg még folyamatban (első fokú TeB-döntésre vár). A Bizottság döntéseit a panaszosok rendszerint megfellebbezik, amelynek eredményeként az Elnökségnek kell a döntéseket meghoznia január 1. és március 18. között 6 ügyben érkezett fellebbezés, ezek közül 4-et már tárgyalt az Elnökség (helybenhagyta a TeB határozatát); 2 fellebbezés folyamatban van. A Tudományetikai Bizottság október 24-én megtartott Tudományetikai Konferenciájának előadásai megjelentek a Magyar Tudományban. A tudományos osztályok munkájáról A köztestület adminisztratív működésében a tudományos osztályok autonómiájának és az összakadémiai érdekeknek egyszerre, egyensúlyban kell érvényesülniük. A tudományos osztályok az év során elvégezték valamennyi, az MTAtv. és az Alapszabály által meghatározott feladatukat. Véleményt nyilvánítottak minden olyan kérdésről és dokumentumról, amelynek megtárgyalását az Akadémia elnöke vagy Elnöksége, az AKT, vagy a kormányzat, illetve külső szervezetek kértek. A évi tagválasztó közgyűlésen 31 rendes tagot, 26 levelező tagot, 18 külső tagot és 20 tiszteleti tagot választott a testület. Az akadémiai székfoglaló előadások rangjának emelésére hozott intézkedéseknek köszönhetően jelentős mértékben megnőtt a székfoglalók látogatottsága. Újraindítottuk a választott tagok székfoglalóinak 2004-ben megszakadt kiadását. Az új sorozatban a székfoglalókat a korábbi akadémiai hagyományoknak megfelelően egyéni kötetekben, ISBN-számmal rendelkező önálló kiadványként adjuk ki, továbbá felkerülnek az Akadémia honlapjára. Az MTA Titkársága eddig közel 100 székfoglaló előadás kiadását gondozta. A tudományos osztályhoz tartozó köztestületi tagok megválasztották a ig tartó akadémiai ciklusra a nem akadémikus közgyűlési képviselőket, és 370 új köztestületi tag felvételéről döntöttek. 5

6 Az osztályok legfontosabb közfeladatai között említendő a tudományos teljesítmények minősítése, az MTA doktora cím megszerzése iránti pályázatok elbírálásában való részvétel az MTA Doktori Tanácsával szoros együttműködésben. Az Elnökség és a Doktori Tanács által megszabott ütemezésben foglalkoztak a doktori eljárásrendet és követelményrendszert érintő szabályozás feladatkörével, megújították az eljárás osztály- és bizottsági ügyrendjét, kialakították a tudománymetriai, tudományos közéleti és egyéb adatlapok osztály- és bizottságspecifikus változatait, segítették az MTMT munkáját, és végezték az aktuális pályázatok bírálatát a habitusvizsgálattól a nyilvános vitát követő lezárásig. A tudományos osztályok nagyobb tudományos ülésszakai az éves rendes közgyűléshez és a Magyar Tudomány Ünnepéhez kötődtek, valamennyi aktuális témákat dolgozott fel. A tudományos bizottságokkal közösen szervezett ülések többnyire jeles évfordulókhoz, illetve egy-egy tudományterület nagy tudósaira való megemlékezéshez, életművük bemutatásához kapcsolódtak. Az osztályok számos alkalommal tűztek napirendre olyan tudományos kérdéseket, amelyek társadalmi-gazdasági problémákra adott döntéshozói válaszok stratégiai megalapozását hivatottak szolgálni. A beszámolási időszakban kiemelkedően sikeresek voltak a több osztály összefogásában, összetett tudományos szempontrendszerében megvalósuló tematikus rendezvények, például a Budapesti Víz Világtalálkozó tudományos megalapozása céljából szervezett multidiszciplináris vízkonferencia, vagy a három társadalomtudományi osztály közös rendezvénye Különböző tudományterületek viszonya és szerepe a tudásalapú társadalom kiépítésében Magyarországon címmel. Az osztályok 2013-ban is támogatták a tudományos folyóiratok, szakkönyvek megjelentetését a rendelkezésükre álló könyv- és folyóirat-kiadási keretből. Az osztályok tudományterületéhez tartozó kutatói közösség aktívan részt vesz a nemzetközi folyóiratok szerkesztőségi feladataiban, valamint a nemzetközi tudományos bizottságok munkájában. A beszámolási időszakban szakértők kiválasztásával segítették elő az MTA kétoldalú egyezményeinek keretében született mobilitási pályázatok elbírálását. Az osztályok 2013-ban is rendben véleményezték a hozzájuk küldött anyagokat, főigazgatói pályázatokat, szakértő tagokat delegáltak az MTA különböző szakértői kollégiumaiba (Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratórium, AKT, OTKA Kollégiumai). Személyi javaslatokat készítettek elő a különböző állami és akadémiai díjak, kitüntetések odaítéléséhez, felkérés szerint szakértőket állítottak a kormányszervek bizottságaiba. Tagokat delegáltak a évi 185. Közgyűlés által megválasztandó közgyűlési bizottságokba. A tudományos osztályok beszámolói az osztályok honlapján elérhetők. A tudományos osztályok munkáját segítő testületi tikárság működése kiegyensúlyozott, a többletfeladatok esetében is hatékony. A évi akadémiai tisztújítás előkészítése Az Akadémia 184. rendes közgyűlésén megválasztott Jelölőbizottság 2013 szeptemberében minden, a közgyűlésen szavazati joggal rendelkező akadémikustól és nem akadémikus közgyűlési tagtól levélben ajánlást kért az Akadémia közgyűlése által választandó tisztségviselőkre. Az ajánlásokat anonim módon lehetett megtenni, és biztosítva volt, hogy 6

7 csak a szavazati joggal rendelkezők tehettek ajánlást. A Jelölőbizottság a beérkezett ajánlásokat figyelembe véve és több ülésen megtárgyalva döntött a Közgyűlés tagjainak kiküldendő hivatalos jelöltlistáról. A Jelölőbizottság az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően önállóan vagy az osztályok delegálása alapján elkészítette jelölését valamennyi, a Közgyűlés által választandó bizottságra is. A Jelölőbizottság a jelöléseket az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően hat héttel a választás napja előtt megküldte a Közgyűlés szavazati jogú tagjainak. Az Akadémiai Adattár (AAT), az elektronikus választási rendszer és az Egységes Pályázati Keretrendszer fejlesztése A széttagolt akadémiai adatbázisok összevonásával és fejlesztésével kialakított Akadémiai Adattár 2011 szeptembere óta működik. Minden köztestületi tag saját azonosítóval és jelszóval léphet be az adatbázisba. Módosíthatja, frissítheti adatait, és részt vehet az aktuális szavazásokban. Dönthet arról is, hogy milyen adatok jeleníthetők meg róla nyilvánosan. Az Akadémiai Adattár Adatvédelmi Szabályzata meghatározza a kötelező és a nyilvános adatok körét, az adatszolgáltatás és adatkezelés pontos rendjét. Az AAT eléréséről hozzáférési felhasználói azonosítóikról és (módosítható) jelszavaikról az akadémikusok és a köztestületi tagok levélben kaptak tájékoztatást. Az adattisztítás 2013-ban folytatódott, de valamennyi köztestületi tag is karbantarthatja saját adatait. Az adatbázisra épülő auditált elektronikus szavazási rendszer lehetővé teszi a tudományos bizottsági választások gyors, költséghatékony és megbízható elektronikus lebonyolítását. Az adattár gazdája az MTA Titkárságán a Szervezési Titkárság, üzemeltetője az Informatikai Főosztály. Az adattár számos más elektronikus szavazásra is lehetőséget biztosít. A kialakított helyszíni e-választási rendszert, az osztályüléseken történő szavazások segítésére elkészült a TUDAX szavazószoftver, a tudományos osztályok üléseinek megszervezését könnyítendő az ülések anyagai számára KOrlátolt HOzzáférésű (KOHO) tárhelyeket alakítottunk ki AAT- (eduid) azonosítással és jogosultságkezeléssel. Ezek a rendszerek 2013-ban jelentősen megkönnyítették a köztestületi szavazások lebonyolítását. Az AAT adatbázisán kiépült az egységes (elektronikus) pályázati keretrendszer (EPK), amelynek első elemeként a DOMUS, majd a Lendület program elektronikus pályázati rendszere valósult meg ban minden nagyobb pályázat lebonyolítása az EPK felhasználásával történt. Az Akadémiai Adattár részeként kialakítottuk a Történeti Adattárat is, amely az Akadémia elhunyt tagjainak, nagydoktorainak, kandidátusainak életrajzi adatait tartalmazza egy kereshető és folyamatosan fejlődő adatbázisban. Az Országgyűlési beszámoló Az MTAtv. 3. (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően benyújtandó Beszámoló az Országgyűlésnek a Magyar Tudományos Akadémia és évi tevékenységéről és a magyar tudomány általános helyzetéről című dokumentum 2013 novemberében elkészült. Az Akadémia elnöke a beszámolót, amely a Közgyűlés tagjainak is rendelkezésére áll, benyújtotta az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága a 7

8 beszámolót a február 3-i ülésén megtárgyalta és egyhangúlag támogatta annak parlamenti elfogadását. A beszámoló szerkesztéséhez a korábbi gyakorlatnak megfelelően szakmai háttéranyagokkal járulnak hozzá a tudományban, a kutatásban és a fejlesztésben illetékes minisztériumok (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium), a kutatási pályázatok kezelését végző szervezetek (Nemzeti Innovációs Hivatal, Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) és a Magyar Rektori Konferencia. A beszámoló kiemelt célja, hogy reális képet adjon a politikai döntéshozók számára a Magyar Tudományos Akadémia elmúlt két évben végzett munkájáról, a megújítási programok eredményéről. A beszámoló bemutatja a magyarországi kutatás és fejlesztés feltételrendszerét, eredményeit, valamint a tudományművelés tendenciáinak főbb irányait a tárgyalt időszakban, hozzájárulva ezzel a tudománypolitikai döntések megalapozásához. A beszámoló integrált szempontrendszerében a szerkesztők az előző Országgyűlési beszámolóhoz hasonlóan a hazai helyzetképet az Európai Unió tudománypolitikájának viszonyrendszerében is értelmezik, hozzájárulva a tudomány, a kutatás, a fejlesztés és az innováció érdekeit és értékeit képviselő magyar álláspont kialakításához az EU döntéshozatali szerveiben. Tájékoztató a Kormány számára az Akadémia évi munkájáról Az Elnökség tagjai szeptember 24-i ülésükön megvitatták és elfogadták az Akadémia évi tevékenységéről Kormány számára szóló tájékoztatót, amelynek mellékleteként elkészült a kutatóhálózat kiemelkedő eredményeiről számot adó összefoglaló is. A tájékoztató bemutatja a köztestület kutatási és tudományszervezői tevékenységét, a kutatóintézet-hálózat és a nem kutatóintézeti körbe tartozó akadémiai intézmények munkáját. Az összefoglaló tartalmazta az MTA évi finanszírozási és működési feltételeiről, az MTA köztestületének működéséről és az elvégzett közfeladatokról, az akadémiai kutatóhálózat évi működési feltételeiről, eredményeiről, az MTA szervező- és háttérintézményeiben elvégzett munkáról és a tudomány társadalmasítása terén elért főbb akadémiai eredményekről szóló beszámolót. A Kormány a tájékoztatót február 5-i ülésén elfogadta. Az elnökségi, elnöki és vezetői kollégiumi bizottságok munkájáról A Kitüntetési és Díjbizottság a beszámolási időszakban is megvitatta az Akadémia által adományozott vagy az Akadémia nevében javasolt díjakra és kitüntetésekre tett ajánlásokat, amelyekről a kitüntetés/díj jellegétől függően az MTA elnöke vagy Elnöksége dönt. A Környezettudományi Elnöki Bizottság számos ajánlást juttatott el a döntéshozók és szakmai grémiumok számára a szakterületükhöz kapcsolódó különféle témákban, továbbá több ízben kezdeményezett párbeszédet az érintettek körében a tudomány és a szakpolitika 8

9 képviselőinek bevonásával. Az üléseken kialakult tudományos viták az éghajlatváltozás, az élelmiszer-biztonság, az energetika és a környezet egyenként is bonyolult összefüggésrendszerét érzékeltették. A bizottságnak 2013-ban az alábbi három közös kiemelt témája volt: A Budapest Water Summit keretei között a hazai vízzel kapcsolatos kutatások bemutatása; Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal közösen katasztrófavédelmi stratégiák kidolgozása; Közreműködés az ágazati KFI Stratégiai Fehér Könyvek dokumentációjában a Környezetvédelem c. kötet elkészítésében. A Környezettudományi Elnöki Bizottság szakmai munkáját albizottságokba szerveződve végzi: Felkészülés a Klímaváltozásra Albizottság, Élelmiszer-biztonsági Albizottság, Energetika és Környezet Albizottság. A bizottság munkájának részleteit a bizottság beszámolója tartalmazza. A Közoktatási Elnöki Bizottság (KEB) a közoktatás legfőbb kérdéseinek tudományos feltárásában az adatokra, átfogó elemzésre alapozott párbeszéd résztvevőjeként végezte munkáját 2013-ban is. A bizottsági munkát segítő szakmai hálózat tovább erősödött, és lehetővé vált az átalakulásban lévő közoktatás tudományos kérdéseiben a gyors és szakszerű részvétel, a jogszabályok véleményezésének szakmai megalapozása. A KEB 2013-ban is foglalkozott a természettudományi tárgyak oktatásának kérdéskörével, a közoktatásból kikerülők természettudományi tudásának a felsőoktatás által jelzett hanyatlására utaló adataival, a hatékony ismeretátadás kérdéseivel. A KEB újabb és újabb jelzéseit a évi PISA felmérések 2013 decemberében nyilvánosságra került adatai megerősítették. A KEB évi üléseinek egyik kiemelt témája volt az érettségi rendszerének, tartalmi szerkezetének, várható eredményességének és a felsőoktatás elvárásaihoz való illeszkedésének vizsgálata. Az érettségi rendszerének fejlesztésére, átalakítására irányuló tervek kialakításához készített vitaanyagában a KEB kiemelte a közoktatás kimeneti követelményeinek átalakításának, az érettségi rendszer tartalmi újragondolásának szükségességét. A bizottság a munkaanyagában javasolja a kétszintű érettségi felülvizsgálatát, egységes skálarendszer bevezetését, az érettségi vizsga szerepének (tanulmányok zárását igazoló dokumentum és/vagy a felsőoktatásba való felvételhez szükséges vizsga) meghatározását. A PISA 2012 felmérés eredményeinek tudományos igényű elemzésére a KEB március 18-án megtartott konferenciáján a kutatás és a felsőoktatás igényeinek szempontjaiból vizsgálta a felmérést, azzal a céllal, hogy tudományosan megalapozott elemzéssekkel segítse az oktatáspolitikai döntéshozatalt. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB) látja el a külföldön élő magyar nyelvű és tárgyú tudományos kutatások művelőivel való kapcsolattartást, a határon túli magyar tudományosság támogatásának szakmai feladatait. A köztestület külső tagsága 2013-ban 70 új taggal bővült, a tudományos fokozattal rendelkező, magukat magyarnak tartó magyar tudományos állampolgársággal rendelkezők száma így 9

10 1770 főre nőtt ban a májusi tagválasztó közgyűlésen a külső tagok száma 18 fővel gyarapodott. Túlnyomó részük Kárpát-medencén kívüli (kilencen az USA-ban, hatan pedig Nyugat-Európában élnek.) A Magyar Tudományos Művek Tárában is folyamatosan bővül a köztestület külső tagjainak regisztrációja. A tagság 78%-a a Kárpát-medencében él és dolgozik. A megújult, csaknem 70 millió Ft keretösszegű Domus pályázati rendszert mind a magyarországi ösztöndíjak, mind pedig a szülőföldi kutatásfinanszírozási pályázatok esetében az Akadémiai Adattárra épülő elektronikus Egységes Pályázati Keretrendszerben működtetjük ban a beérkezett pályázatok száma 239 volt. Ebből összesen 160 nyertes pályázóval tudtunk szerződést kötni. A pályázók 67%-a kapott lehetőséget magyarországi kutatási programja megvalósítására. Összesen 179 szülőföldi ösztöndíj pályázat érkezett, ebből 43 junior, 102 senior és 34, akár több országot is átfogó pályázat. A közel háromszoros pályázati igényhez képest a Domus Kuratórium döntése nyomán 66 nyertes pályázó kezdhette meg munkáját. Intézményi működési támogatásban összesen 17 Kárpát-medencében működő magyar tudományos civilszervezet részesült. Az MTK EB a Domus pályázati rendszer szakmai irányítójaként évek óta támogatja a több országot összefogó Kárpát-medencei kutatócsoportok, nagyobb lélegzetű projektek megvalósítását, amelynek eredményeképp - a Domus szülőföldi csoportos ösztöndíjaknak köszönhetően - lassan kibontakozik egy Kárpát-medencei magyar kutatói hálózat január 15-én ünnepélyes keretek között adtuk át a 2013-ban 250 millió forintos ráfordítással teljesen felújított korábban a Kormány által akadémiai tulajdonba adott Domus Vendégházat, amelynek 33 szobája és közösségi helyei igen kedvező körülményeket biztosítanak a külhoni magyar kutatók számára magyarországi kutatásaik során. A Szociális Bizottság a Vezetői Kollégium állandó bizottságaként a beszámolási időszakban megvitatta az Akadémia üdülői térítési díjainak emeléséről szóló javaslatot, megtárgyalta az éves kegyeleti tevékenységről szóló beszámolót. A Könyvtári Bizottság a Vezetői Kollégium állandó bizottságaként megtárgyalta az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) fejlesztési tervét. Az akadémiai intézményhálózat megújításával párhuzamosan két kiemelt jelentőségű feladat került a könyvtárba. A nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis létrehozásával és működtetésével (Magyar Tudományos Művek Tára), továbbá a tudományos elektronikus információ szervezett biztosításával (Elektronikus Információszolgáltatás) az MTA KIK két országos közfeladatot lát el. A szervezeti átalakulás után az MTA KIK nemzeti tudományos elektronikus információs központként is magas színvonalon látja el feladatát. A hagyományos könyvtári rész megújítása folyamatos feladat, amely a nyilvántartások és katalógusok elektronikus elérhetőségének megvalósításával és a dokumentumállomány digitális hozzáférhetővé tételével folytatódott. Az elektronikus információszolgáltatás, a tudományos bibliográfiai adatbázis, a kutatási eredményeket tároló repozitóriumok és a tudományelemzés összehangolt rendszere figyelemmel a tudományos művek nyílt hozzáférésű közzétételének irányelveire is a teljes magyar kutatótársadalmat szolgálja. 10

11 A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) Az Magyar Tudományos Művek Tára január 1-jétől a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ egységeként működik. Az MTA-kezdeményezésű programban továbbra is alapvető fontosságúnak tartjuk az egyetemek és más kutatóintézmények hosszú távú érdekeltségének fenntartását. Az első nemzeti bibliográfiai adatbázisba ellenőrzött módon tölthetők fel a részt vevő intézmények kutatóinak tudományos munkásságát és teljesítményét leíró adatok. A MTMT munkatársai a szerzőkkel és az egyes intézmények MTMT-adminisztrátoraival, könyvtárosaival közösen tartják karban a központi adatbázist. Mára az adatbázisban több mint 34 ezer szerző szerepel, adataikat csaknem 1500 MTMTadminisztrátor gondozza. A tudományos referencia-adatbázisként való működtetés óriási felelősséget ró a program fejlesztőire és üzemeltetőire. A projekt célja, hogy a kiszolgáló szoftver folyamatos fejlesztésével az MTMT a legszélesebb magyarországi tudományos fórumokon legyen alkalmas a referencia-adatbázisként történő használatra. A publikációs adatbázis szolgáltatásainak országos kiterjesztéséhez TÁMOP-pályázat keretében elnyert több mint 300 millió Ft-ról szóló támogatási szerződés júniusi aláírását követően végre elindulhatott a fejlesztés. A beszámolási időszak legnagyobb adatszolgáltatási feladata az MTA doktora címre pályázók értékelését segítő tudománymetriai adatok ellenőrzése volt. Ezen felül az MTMT-ből kértek adatokat egyéni oktatói/kutatói karrierpályázatokhoz (egyetemi tanári pályázat, habilitáció), tagintézmények intézményfejlesztési tervéhez, intézményi akkreditációkhoz, intézményen belüli egységek, szerzők tudományos teljesítményének összehasonlításához, az akadémiai kutatóintézet-hálózat tudományos teljesítményének értékeléséhez, pályázatok, intézmények értékeléséhez, továbbá számos esetben az MTMTből kértek adatokat jelentéseik, pályázataik értékeléséhez a minisztériumok és az Oktatási Hivatal. A Kormánynak a tudományos közlemények közzétételéről szóló nemzeti bibliográfiai adatbázis létrehozatalával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 1167/2014. (III. 25.) Korm. határozata az MTMT működtetését az MTA közfeladatává teszi, és feladatul szabja működtetése költségvetési feltételeinek megteremtését. Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program A felsőoktatási intézmények, az akadémiai kutatóintézetek, a könyvtárak és nonprofit kutatóhelyek (kórházak, minisztériumi háttérintézmények, szakhatóságok stb.) tudományos adatbázisokkal való kiszolgálására létrejött EISZ Nemzeti Program szakmai irányítása től az Akadémiához került, a Kormány a közfeladathoz rendelt költségvetési támogatást (1 426,0 millió Ft-ot) 2013-ban is a Magyar Tudományos Akadémia fejezet részére évközi átadással biztosította. A programban 34 felsőoktatási intézmény, 47 nonprofit kutatóintézet (múzeum, könyvtár, kórház) és az MTA intézményei vesznek részt. A program működtetésével kapcsolatos feladatokat az MTA Könyvtár és Információs Központban alakult EISZ Titkárság látja el. A felsőoktatásban és kutatásban nélkülözhetetlen országos 11

12 licenc útján biztosítandó adatbázisok beszerzésének működési modelljét egyszerűsítettük ban 14 közbeszerzési eljárás keretében 19 adatbázis beszerzése valósult meg nettó 1 517,8 millió Ft összértékben. Az MTA KIK ezeken túl olyan további 11 adatbázis elérését is biztosította 2013-ban, amelyek nem az EISZ program keretében kerültek beszerzésre. A területi akadémiai bizottságok munkájáról A köztestület regionális működésének hatékonyabb szervezése érdekében Debrecenben, Kolozsváron, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Veszprémben létrehozott területi bizottságok fontos szerepet vállalnak a régió tudományos bázisainak megerősítésében, a tudománnyal foglalkozó szakemberek és az érdeklődők aktivizálásában, fórumot biztosítva a térség szellemi közéletének. Tevékenységükről a külön napirendi pontként tárgyalandó beszámolóban adnak számot ban a területi bizottságok szak- és munkabizottságai összesen csaknem ezer tudományos rendezvényt szerveztek. Az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága végzi a telephelyeken tevékenykedő munkatársakkal együtt a bizottságok szakmai munkájának koordinálását, intézi adminisztrációs feladataikat, üzemelteti székházaikat (ezzel összefüggésben szálláshely-szolgáltatásokat is ellát), továbbá biztosítja a bizottságok szak- és munkabizottságai részére a rendezvényekhez szükséges termeket, és értékesíti azok szabad kapacitását. A pénzügyi és gazdasági feladatokat az MTA Titkárság látja el. Az Akadémia és a felsőoktatás kapcsolatáról Az Akadémia és a felsőoktatás intézményes kapcsolatát megalapozó két nagyon fontos terület az akadémiai kutatóintézmények részvétele az oktatásban, illetve a felsőoktatási intézményekben működő akadémiai kutatócsoportok tevékenysége ban az MTA fejezetből 7.462,5 millió Ft szolgálta a nem akadémiai kutatóintézetben megvalósuló tudományos kutatásokat. A közvetlenül az egyetemekhez kerülő kutatásra fordítható forráson túl az akadémiai kutatóintézmények infrastruktúrájukkal és személyes oktatóimentori tevékenységükkel járulnak hozzá az egyetemi mester- és doktorképzéshez. A kutatóintézetekben dolgozók ilyen hozzájárulása egy teljes kutatóegyetem összteljesítményével ér fel. Az akadémiai intézeti kutatók 38%-a végez a felsőoktatásban oktatói tevékenységet. A felsőoktatásban oktató kutatóintézet-hálózati kutatók száma lényegében megegyezik a tavalyival, közel 900 fő oktat rendszeresen hazai felsőfokú oktatási intézményben magyar, angol és német nyelven, ebből a doktori iskolában oktatók száma 450, a doktoriiskola-vezetők száma ban összességében nem változott a kurzusok száma. A kutatóhelyek mindegyikében jelentős mértékű és hatékony tudományos utánpótlás-nevelés folyik. Az 1000 fő körüli PhD-hallgató témavezetése mellett a kutatók TDK-pályamunkák és diplomamunkák témavezetői január 1-jén 74 támogatott kutatócsoport működött az egyetemeken és közintézményekben. A évi költségvetési támogatás 400 millió forintos növekménye lehetővé tette újabb 15 támogatott kutatócsoport létrehozását. Ezzel a támogatott kutatócsoportok száma 89-re, finanszírozásuk 2.834,9 millió Ft-ra nőtt. Az egyetemeken 12

13 létrehozott Lendület-kutatócsoportok száma január 1-jén 26 volt. A évi költségvetési támogatás 600 millió forintos növekedése lehetővé tette, hogy az egyetemeken 6 új kutatócsoportot hozzunk létre. Ezzel a Lendület csoportok száma az egyetemeken 32-re, finanszírozásuk 1.065,8 millió Ft-ra növekedett. Az évi 4 milliárd forint körüli finanszírozású, összesen 121 Lendület- és támogatott kutatócsoport az Akadémia legnagyobb intézményét jelenti. Az egyetemeken működő akadémiai kutatócsoportok munkájának adminisztratív támogatását, munkaügyi, pénzügyi, számviteli, ügyviteli feladatait a Támogatott Kutatócsoportok Irodája látja el. A vagyongazdálkodásról Az Akadémia vagyonának megőrzése, gyarapítása és a vagyonnal való hatékony gazdálkodás érdekében kialakítottuk a vagyongazdálkodás teljes körű szabályrendszerét, amelyre alapozva aktív vagyongazdálkodást folytathatunk. Az Akadémia vagyonával való felelős gazdálkodás a vagyon megőrzésén és gyarapításán túl az intézmény feladatává teszi, hogy az alapfeladatokhoz nem tartozó és hasznot nem hozó vagyontárgyakat jövedelmező vagyonelemekké tegye. A vagyongazdálkodás kereteinek kialakításakor az alábbi szempontok érvényesítésére törekedtünk: az eredményszemlélet előtérbe helyezése és az Akadémia aktív, hozadékot eredményező vagyonának növelése, az intézményi vagyon hatékony, az alapfeladatokhoz illeszkedő használata, az akadémiai költségvetési szervek (így különösen a kutatóhálózat) korszerű és hatékony működési feltételeinek megteremtése, a vagyonhasználat célszerűségének és hatékonyságának folyamatos vizsgálata. Az Akadémia vagyoni körébe tartoznak az Akadémia tulajdonában lévő gazdasági társaságok is. Folytattuk a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok működésének áttekintését, az éves beszámolók nyomán szorgalmaztam a gazdasági társaságok működésével összefüggő alapvető tulajdonosi intézkedések megtételét. Az Alapszabályban rögzített, a vagyon megőrzésére vonatkozó alapelv érvényesítése érdekében előterjesztettem, hogy az Akadémia főszabályként adja el kisebbségi tulajdonrészeit, s csak a többségi nyereséges vállalkozásait tartsa meg, amely javaslattal a döntéshozó grémiumok egyetértettek. A közgazdasági átvilágítás egyik fontos szempontja volt az egyes társaságoknak az Akadémia alaptevékenységéhez való illeszkedése, valamint a vállalkozások jövedelmezőségi-megtérülési mutatói. Az összeférhetetlenségi szabályok érvényesülésének vizsgálatával megállapított személyi összeférhetetlenséget megszüntették. Áttekintettük az MTA teljes ingatlanállományát, ezen belül, hogy mely költségvetésből finanszírozott ingatlanok fenntartása veszteséges. Az Akadémia részére kutatásra rendelkezésre bocsátott források ugyanis nem fordíthatók veszteséges jóléti intézmények támogatására. Az Akadémia üdülőit egyetlen önálló költségvetési szervként Akadémiai Üdülési Központ néven szerveztük újjá, az intézmények jobb kihasználása érdekében hatékonyabb hasznosításukra törekedtünk. Tekintve, hogy az akadémiai tulajdonban álló intézmények kihasználtsága nem növekszik, kezdeményeztük értékesítésüket. A Vagyonkezelő Testület és az Elnökség jóváhagyásával a bevezetőben említett két ingatlant értékesítettük, a további ingatlan-értékesítés érdeklődés, vagy az alacsony árajánlat miatt nem 13

14 történhetett meg. Az Akadémia vagyona 2013-ban jelentős mértékben gyarapodott a 9,5 milliárd Ft-ból megépült Természettudományi Kutatóközponttal. Az Akadémia vagyonának jelentős része szellemi vagyon. Az intézményhálózatban megtörtént egy új, egységes intézményi szellemitulajdon-politika kialakítása. E szabályozás összhangot teremt az intézményi és az egyéni érdek, a publikációs kényszer és az eredmények hasznosítása, a felfedező és célzott kutatások között, figyelembe veszi az akadémiai intézményhálózatban jellemzően felfedező kutatásból származó szellemi alkotások jellegzetességeit, és bevonja a kutatókat az általuk létrehozott szellemi alkotás védelmének és hasznosításának folyamataiba. Ezzel az MTA nemcsak a gondos gazdálkodás követelményét elégíti ki, hanem egyben a szerzői művekhez való gyors hozzáférésére irányuló, napjainkban egyre erőteljesebben jelentkező társadalmi igénnyel (Open Access) is lépést tart. Az új akadémiai szabályzatminta alapján az intézmények 2013-ban átdolgozták szellemitulajdonkezelési szabályzataikat. A tudomány társadalmasítása a Magyar Tudomány Ünnepének rendezvényei A Magyar Tudomány Ünnepe évi központi rendezvényének az MTA Veszprémi Területi Bizottsága és a Pannon Egyetem adott otthont. A Velünk élő tudomány című rendezvénysorozaton a célzott kutatások bemutatására összpontosítottunk, tudatosítva a mindennapjainkban jelen lévő, eszköz- és rendszerhasználat szintjén is tapasztalható, ám az átlagember, illetve az eltérő tudományterületet művelő kutató számára nem vagy alig ismert kutatási eredmények jelentőségét. Az MTÜ 2013 előkészítésében és lebonyolításában az elmúlt évekhez hasonlóan kiemelt jelentőséggel bírt az összetett és intenzív kommunikáció. Ez a hagyományos programokat új elemekkel bővítő eseményfolyamhoz kapcsolódva közérthető, intézményileg azonosítható üzenetek előkészítésével, a médiapartnerség kialakításával, új médiumok bevonásával (diákmédia, közösségi média), folyamatos tartalomgenerálással, illetve tartalomgondozással valósult meg. A hagyományos és új programokhoz kapcsolódó közvetítési csatornák és új médiaformátumok használata számos tanulsággal is szolgált. A rendezvények, események kommunikációját hatékonyan segítette a honlapon könnyen hozzáférhető, áttekinthető és közérthető programkalauz. Az eseményfolyam sikerét a tematizáció, a rendszeres médiamegjelenések, a nagyszámú résztvevő, az általános és célzott közönséghez való eljutás igazolta november 5-én első ízben mutatták be az Akadémián a nagyvállalatok vezetői, hogy hogyan látják a kutatásfejlesztés, az ipari alkalmazások helyzetét, milyen tapasztalataik vannak az akadémiai szférával, a kutatóközpontokkal való eredményes együttműködésről. A Tudomány megrendelői című, teltházas eseményen hat hazai nagyvállalat (Bosch, Bonafarm, MVM, KITE, Richter, MOL) vezetője mutatta be a tudomány és oktatás műhelyeivel való kooperáció gazdasági szempontjait és sikereit november 5-én délután, a Diákok az Akadémián egy új eseménnyel, az InnoDiákok Fórumával bővült, amelyen az ifjú kutatói nemzedék öt tehetséges képviselője mutatta be az 14

15 ötleteiknek teret adó tudományos műhelyeket. A Diákok az Akadémián: Tudomány a diákok nyelvén program célközönsége, hasonlóan az InnoDiákok Fórumához a középiskolás korosztály volt. A két eseményen több mint 400 diák vett részt, és sokan követték az online közvetítéseket. A már szokásos Nyilvános előadásra november 19-én került sor. A kiemelt programokon összesen mintegy 1200-an vettek részt. Kutatóhelyek tárt kapukkal programsorozatban idén 10 kutatóközpont, illetve -intézet vett részt november között 44 program várta interaktív, élményszerű bemutatókkal az érdeklődő nagyközönséget, főként középiskolásokat, egyetemistákat, akik megismerkedhettek a kutatóközpontokban és intézetekben zajló tudományos munkáról. A kutatóhelyek tárt kapukkal eseménysorozaton összesen csaknem 3000 látogató vett részt. A Magyar Tudomány Ünnepéhez kötődően a tudományos osztályok 28 programot szerveztek, a programokon résztvevő érdeklődők száma elérte a 3000 főt. A 2013 novemberében indított médiakampány célja a velünk élő tudomány társadalmi tudatosítása, a magyar tudományos élet, ezáltal az MTA eredményeinek ismertetése volt. A KUTATÓHÁLÓZATRÓL A szerkezeti megújulásnak és az új programok elindítására és fejlesztésre szolgáló költségvetési támogatásnövekedésnek köszönhetően a év az akadémiai kutatóhálózatban is a növekedés éve volt, amelyben kiszámítható feltételrendszerben folytatódhattak a 2012-ben elkezdett fejlesztések ban a legtöbb teljesítmény-indikátorban az erősödés jelei mutatkoznak. A kutatóhálózat kutatási eredményeit részletesen a főtitkári beszámoló mutatja be ban a kutatóintézet-hálózat egészében új teljesítménykövetelmény-rendszert vezettek be, és minden intézményben kidolgozták a szellemitulajdon-kezelés új rendjét. A kutatóközpontok és kutatóintézetek szervezetét egyre inkább a kutatócsoport-alapú működési modell jellemzi ban az akadémiai kutatóhelyeken elkezdődött a nyílt publikálás elveinek alkalmazása. A Lendület program, a fiatal kutatói pályázati rendszer, az akadémiai posztdoktori pályázat, és a Kutató Professor Emeritus rendszer megfelelőbbé alakította a kutatói korfát. A kutatóhálózat megerősítését támogató pályázatok Az MTA kutatóhálózatának megújítási programját jelentős többletforrásokkal erősítette meg a Kormány. A korábbi pályázati rendszerben elosztható támogatásokon felül új akadémiai kutatócsoportok hazai egyetemeken való megalakulására 2013-ban 400,0 millió Ft, új Lendület-kutatócsoportokra 600 millió Ft, az intézeti kutatási infrastruktúra fejlesztésére 1 742,0 millió Ft támogatás állt rendelkezésre, lehetővé téve a humán- és a kutatási infrastruktúra egyidejű fejlesztését. A versenyképességet növelő fontos eszközként az intézmények a fejezet saját forrásait is kizárólag nyílt pályázat útján, versenyben nyerhették 15

16 el. A támogatások erősen differenciált elosztásával az innovatív ötletekkel és ígéretes kutatási programokkal pályázó kutatók, kutatócsoportok, intézmények kerülhettek kedvező helyzetbe. Az MTA (költségvetési) fejezetben az OTKA évi költségvetési támogatása (7 686 millió Ft) azonos a évivel. A Lendület kiválósági program pályázatai A programban 2009-ben öt, 2010-ben hét kutatóintézeti Lendület-kutatócsoport alakult; ami 2011-ben 7 kutatóintézeti 9 egyetemi csoporttal bővült ben 20 kutatóintézeti és 17 egyetemi nyertes kezdhette meg kutatásait. A évi támogatás-növekedés révén újabb 14 kutatócsoport jött létre (8 a kutatóintézetekben, 6 az egyetemeken). Időközben a évi öt Lendület-nyertes közül három kutatócsoport évi támogatása beépült az intézmények (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, MTA Szegedi Biológiai Központ, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet) költségvetésébe végén az MTA Lendület programjában összesen 76 Lendület-kutatócsoport dolgozik 44 kutatóközpontokban és kutatóintézetekben, 32 egyetemeken. A évi Lendület program pályázati felhívását 2013 novemberében tettük közzé. A Lendület programban 2013-ban felhasznált millió Ft támogatásból millió Ft az MTA intézményeiben millió Ft az egyetemeken hasznosul. Hazai egyetemeken létrehozott akadémiai kutatócsoport-pályázatok A korábbi, közötti ötéves ciklusban 79 támogatott kutatócsoport működött. A Magyar Tudományos Akadémia a kutatóintézet-hálózat kutatási profiljából hiányzó vagy azt kiegészítő, a magyar tudományos életben újdonságot jelentő témák művelésére 2011 óta három pályázat kiírásával támogatta kutatócsoportok létrehozását egyetemeken és közgyűjteményekben július 1-től 89-re nőtt az akadémiai támogatott kutatócsoportok száma. Ebben a támogatási formában az MTA 2013-ban millió forinttal járul hozzá a felsőoktatásban folytatott kutatások finanszírozásához. A évi millió forintból január 1-jétől 53 (közülük 42 korábban is működő és 11 teljesen új) kutatócsoport kezdhette meg munkáját. A évi 600 millió forint keretösszegű pályázat alapján 21 új kutatócsoport alakult. A évi pályázat alapján 15 kutatócsoport részesült támogatásban: öt a matematikai és természettudományi, hat az élettudományi és négy a humán és társadalomtudományi területen 421,63 millió forint összeggel. Ezzel és a már említett Lendület-támogatással, valamint az OTKA programokból a felsőoktatási intézményekre jutó résszel az MTA a hazai egyetemi kutatásokat 2013-ban millió Ft-tal támogatta. 16

17 Posztdoktori pályázatok Az egyik legfontosabb kutatói pályaszakasz, a tudományos fokozat megszerzése utáni időszak eredményességét hivatott támogatni az akadémiai megújítási program egyik új eleme, a Posztdoktori Kutatói Program, amelynek célja a teljes kutatói pályaív kiépítése, a legkiválóbb hazai tudományos műhelyek versenyképességének erősítése. A határozott idejű, 24 havi posztdoktori támogatást 35 évesnél fiatalabb, PhD- vagy DLA-fokozattal rendelkező magyarországi és külföldi kutatók nyerhetik el. Az első, 2013 tavaszán meghirdetett pályázat még kizárólag az MTA kutatóhálózatában, az akadémiai támogatottságú egyetemi kutatócsoportokban, valamint az egyetemi és akadémiai Lendület-kutatócsoportokban végzett kutatómunkára biztosított lehetőséget. A március 24-én közzétett pályázati felhívásra a május 31-i beadási határidőig 100 érvényes pályázat érkezett be 925,2 M Ft támogatási igénnyel. Az MTA elnöke által felállított bírálóbizottság tagjai a 24 hónapon át adható havi bruttó Ft kutatási támogatásra benyújtott pályázatok közül 62-t támogatott. E pályázatot a Lendület mintájára 600 millió forintos költségvetési többlettámogatással 2014-ben az egyetemekre is kiterjesztettük. Infrastruktúra-fejlesztési pályázatok Az akadémiai kutatóintézet-hálózatban 2012-ig több mint egy évtizeden át nem történt jelentős kutatási infrastruktúra-fejlesztés. A évi millió forint összegű műszerfejlesztést követően 2013-ban az MTA három alkalommal írt ki kutatási infrastruktúra-fejlesztési pályázatot. A három (januári, júniusi és decemberi) forduló alapján 2013-ban a kutatóhálózatban millió forintot fordítottunk a kutatási infrastruktúra fejlesztésére. A kutatóhálózat megújításához kapcsolódó támogatás Az akadémiai intézményhálózat másfél évvel ezelőtti átalakítása óta számos tapasztalat halmozódott fel az új kutatóközpontokban. Mind a szerkezetükben megújított, mind a működésüket változatlan formában folytató intézményekben további teendők fogalmazódtak meg, egyrészt a folyamatosan változó nemzetközi és hazai kutatási környezetből adódóan, másrészt az eltelt időszakban megvalósult vagy kiteljesedő, akadémiai kezdeményezésű programokhoz kapcsolódóan ban az MTA fejezeti költségvetésében rendelkezésre álló forrásokra a kutatóközpontok és kutatóintézetek (fő)igazgatói versenypályázati rendszerben nyújthattak be stratégiai megújítási-fejlesztési intézkedési terveket. A beérkezett tervek alapján az MTA elnöke 709,5 M Ft egyszeri és 134,3 M Ft 2014-től intézményi költségvetésekbe épülő támogatásról döntött. 17

18 A kutatóhálózat megújítási programjához kapcsolódó vendégkutatói pályázat Az akadémiai kutatóhálózat megújítási programjának új elemeként nemzetközileg kiemelkedő külföldi kutatók magyarországi meghívására is lehetőséget teremtettünk. Az akadémiai kutatóhálózatban végzendő vendégkutatói munkára 16 nemzetközileg elismert külföldi kutató nyújtott be pályázatot hazai partnerével. A bírálók és a zsűri véleménye alapján az Akadémia elnöke négy kutató meghívását hagyta jóvá, összesen 57,5 millió Ft keretösszegben. A kiválasztott vendégkutatók 3 10 hónapot töltenek Magyarországon, bekapcsolódva az MTA kutatóközpontjainak és kutatócsoportjainak tudományos tevékenységébe. A vendégkutatói pályázatban megvalósított kutatási programjuk eredményeiről az Akadémia honlapján is beszámolunk. Fiatal kutatói álláshelyekre vonatkozó pályázatok A fiatal kutatói pályázati rendszer 1992 óta működik. Ennek keretében az MTA elnöke évente hároméves időszakra hirdet meg fiatal kutatói álláshelyeket azzal a céllal, hogy elősegítse a fiatal kutatók képzését és a kutatói utánpótlást. A évi felhívás alapján összesen 185 álláshelyre érkezett igény: a matematikai és természettudományok területéről 93, az élettudományok területéről 53, a társadalomtudományok területéről 41. A pályázatok értékelése alapján összesen 119 fiatal kutatói álláshely támogatásáról született döntés. Az Akadémia Kutatóintézetek Tanácsa által elosztható 115 helyből a matematikai és természettudományi kutatóhelyek 46, az élettudományi kutatóhelyek 40, a társadalomtudományi kutatóhelyek 29 betöltésére kaptak lehetőséget. Négy fiatal kutatói álláshelyről az MTA elnöke döntött. A program finanszírozására 2013-ban 840,7 millió forintot fordítottunk. Európai uniós, valamint egyéb kutatóintézeti pályázatok kiegészítő támogatása 2013-ban két ütemben (májusban és októberben) tettük lehetővé a pályázati kiegészítő a pályázati önrészt biztosító támogatások igénylését. A két forduló alapján a kutatóintézetek összesen 464,2 millió forintot nyertek el. A támogatást elsősorban az Európai Unió által kiírt, a jelentősebb egyéb külföldi pályázatokra, illetve az Új Széchenyi Terv keretében elnyert pályázatok kiegészítő forrásaként lehetett felhasználni. Az első ütem támogatásának elosztásakor az önrésszel rendelkező FP7-es keretprogram pályázatok kaptak prioritást, míg a második ütemben a H2020 program várhatóan 2014 elején megjelenő pályázati kiírásaira történő felkészülést kívántuk elősegíteni. 18

19 Felújítási támogatás Az akadémiai intézmények állagának megóvását és/vagy tényleges megújítását szolgáló forrásból 2013-ben az intézmények 737,7 millió forint használtak fel. Egyéb pályázatok Az Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Pályázat keretében két fordulóban hirdettünk pályázatot az MTA kutatóhálózatában dolgozó fiatal kutatók részére. Az 5 millió Ft pályázati keretre összesen összesen 148 pályázat érkezett be hozzávetőlegesen 36,6 millió Ft támogatási igénnyel. Az MTA elnöke által felkér bírálóbizottság tagjai 24 pályázatot javasolt támogatni. A kutatóintézet-hálózat egésze 2013-ban hét különböző pályázat alapján összesen 5 511,4 millió Ft többlet-támogatásban részesült, ami az eredeti költségvetési támogatás 38,5%-a. Az akadémiai kutatóhálózat kutatóit több, a fentiekben nem említett, de akadémiai költségvetési fejezetből vagy más MTA-forrásból (Vagyonkezelő Szervezet) finanszírozott, nagyrészt köztestületi szervezésű pályázat (Bolyai, OTKA, Domus, könyv- és folyóirat-kiadási pályázat stb.) is érintette. Ugyanakkor 2013-ban is voltak olyan pályázatok, amelyeket az MTA kifejezetten nem a kutatóhálózat számára hirdetett meg, pl. a Pedagógus Kutatói Pályadíj vagy a tudományos társaságok meghívásos pályázata. A fenti pályázati támogatások intézmények közötti megoszlását az alábbi táblázatban mutatom be. 19

20 Az MTA kutatóintézet-hálózat akadémiai pályázati támogatása 2013-ban (ezer Ft) Kormányzati támogatással megvalósuló kiemelt beruházások a kutatóhálózatban Az új programok elindítására és fejlesztésre szolgáló költségvetési támogatásnövekedésen túl két kormányzati szinten is kiemelt fejlesztés megvalósult, egy pedig elkezdődött 2013-ban. Az akadémiai kutatóhálózatban a Szegedi Biológiai Központ több mint negyven évvel ezelőtti megépítése óta nem történt olyan nagy volumenű beruházás, mint a millió Ft-ból megépült MTA Természettudományi Kutatóközpont, amelyet november 15-én adtunk át. A világszínvonalú kutatási lehetőségeket kínáló új épületben kémiai és biológiai laboratóriumok, műszeres vizsgálatokra alkalmas helyiségek és az elmélyült kutatómunkát lehetővé tévő dolgozószobák kaptak helyet. Az épület gazdaságos üzemeltetését fűtését, hűtését, világítását központi légkondicionálás, alapos külső szigetelés, automatikus ablakredőnyök és korszerű, automatikus tűzvédelmi és épületirányítási rendszer biztosítja. Az épület két mélyszintjén parkolók és gépészeti helyiségek, raktárak vannak. A beruházás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az ELTE lágymányosi kampuszán egyaránt szolgál akadémiai kutatási, felsőoktatási és innovációs célokat. A Kormány a 1402/2013. (VII. 2.) Korm. határozatával jóváhagyta, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból finanszírozott beruházás eredetileg visszatérítendő támogatása vissza nem térítendő támogatássá váljék, és intézkedett a szerződés ennek megfelelő módosításáról. Az épület átadását követően az intézmények megkezdték az beköltözést, amely március 31-i határidővel befejeződött. A Kémiai Kutatóközpont korábbi ingatlanjainak felmérése és 20