B e s z á m o l ó ja

Átírás

1 M Ü B S E Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete Elnökségének évi B e s z á m o l ó ja és üzleti terv jelentése Tisztelt Küldöttgyűlés! A Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete évi tevékenységéről az Egyesület Elnöksége b e s z á m o l ó j á t az alábbiakban terjesztjük a t. Küldöttgyűlés elé: Minden évben az Egyesület Elnöksége eleget tesz törvényi kötelezettségének, az Alapszabálya előírásának és ennek megfelelően elkészítette az évi beszámolóját. A beszámoló tartalmazza az Egyesület évi működését, az egyesületi létszámadatokat és minden olyan tevékenységet, amelyet az Elnökség 2014-ben a tagjai érdekében tett. Sajnálattal tapasztaljuk azt, hogy mi a beszámolót az Egyesület Küldöttgyűlésének küldöttei részére megküldjük, a beszámoló az Egyesület honlapján megtalálható, mégis, az ügyvédek csekély része veszi azt a fáradtságot, hogy ezt megtekintve, megismerje az

2 2 Egyesület munkáját, amit az érdekében folytatunk. Az egyesületi tagok nagy részét az érdekli, hogy milyen összegű biztosítási díjat kell fizetniük az adott évre. Az Elnökség törekszik arra, hogy a beszámoló minden ügyvédhez eljusson. Megküldjük a kamarák elnökeinek és felkérjük őket arra, hogy találjanak lehetőséget, hogy egy-egy kamarai rendezvényen ismertessék az Egyesület tevékenységét, hogy ezáltal az Egyesület beszámolójának főbb adatai ismerté váljanak. Az Egyesület 1991-es alakulását követően folyamatosan arra törekszik, hogy az egyesületi tagokra támaszkodva végezze tevékenységét. Haladt a fejlődéssel (gondolunk itt az informatikai rendszer állandó fejlesztésére is), minden esetben figyelembe vette a kor és a tagok igényeit. Ennek eredményeként ma egy korszerű szolgáltatás áll a tagok rendelkezésére. Az Egyesületünk megalakulása után az Igazságügy Minisztérium és az akkori Országos Ügyvédi Tanács kezdeményezésére egyedül látta el az ügyvédek szakmai biztosítását ben ügyvédi felelősségbiztosítással az üzleti biztosítók nem foglalkoztak. Jellemző volt az akkori időkre, hogy az Egyesület nagyon nehezen talált viszontbiztosítót. Az Egyesület éveken keresztül alacsony biztosítási díjjal dolgozott, mert igen kedvező viszontbiztosítási szerződést kötött. A szerződés megalapozta az Egyesület biztonságos működését, mert a viszontbiztosító kárbejelentési határidő meghatározása nélkül nyújtotta viszontbiztosítást az Egyesület tagjai részére. Ez a szerződés 10 évig állt fenn. Ezt követően azonban a viszontbiztosító kifogásolta a viszontbiztosítási díjat, a korlátlan kárbejelentési lehetőséget, és közölte az Egyesülettel, hogy a szerződés további fenntartása legalább 1 milliárdos veszteséget okozna a részére. Tárgyalásaink eredménytelennek bizonyultak, így a szerződést a viszontbiztosító felmondta. Ezt követően az új viszontbiztosítóval csak 10 éves kockázatban állást tudtunk elérni, és hogy ne kelljen a biztosítási díjat emelni, alig pár év múlva ezen kockázat idejét 7 évre kellett csökkentenünk, ami még mindig magasabb az általános kárbejelentési határidőnél. Ezen utóbbi megoldással tudtuk a viszonylag - kedvező biztosítási díjakat megtartani. Az Egyesületnek az évek során mindazon biztosítási feltételrendszert ki kellett alakítania, amivel az üzleti biztosítók rendelkeznek, mert ezt a mindenkor hatályos Biztosítási Törvény előírja és az Egyesület felügyeletét ellátó pénzügyi hatóság ellenőrzi. Nem volt könnyű feladat az előírások teljesítése, de ma már kijelenthetjük, hogy az Egyesület szervezetileg ugyanolyan magas színvonalon működik, mint az üzleti biztosítók, ezt a véleményt felügyelet által lefolytatott ellenőrzések alátámasztották. Az Egyesületnél a felügyelet első ízben1998-ban folytatott le általános vizsgálatot, majd 2002-ben és 2004-ben célvizsgálatot. Az újabb általános felügyeleti vizsgálatra évben került sor. A vizsgálati jelentésekből kiderül, hogy kisebb technikai hibákon kívül komoly, negatív megállapításokat nem tettek. Érintenünk kell azt a tényt, ami legjobban foglalkoztatja tagjainkat, ez pedig a fizetendő biztosítási díj. Ez matematikus által kalkulált díj, ami a Biztosítási Feltételben és a Biztosítási

3 3 Törvényben meghatározott kockázatok vállalásának ellenértékét kell, hogy figyelembe vegye. A biztosítási díjból képezzük a biztosítástechnikai tartalékot, amelyet a biztosítónak olyan mértékben kell megképeznie, hogy a viszontbiztosításban nem vállalt kockázatból származó kötelezettségét tartósan teljesítse, hogy az egyesület tagjainak biztonságát bármilyen váratlan esemény bekövetkezésekor nyújtani tudja. Tájékoztatjuk a t. Küldöttközgyűlést, hogy az Egyesület minden negyedévben részletes jelentést készít a felügyeleti szerv részére, így az Egyesület folyamatos ellenőrzés alatt áll. Jelentenünk kell az Egyesület ún. szavatoló tőkéjének alakulását, mert ennek hiányában az Egyesület működése veszélyzónába kerülhet. A fentieket azért részleteztük, mert jeleznünk kell, hogy 20 év után megjelentek az ún. üzleti biztosítók, akik igen jelentős marketing munkát kifejtve próbálják az egyesület tagjait magukhoz csábítani mérsékeltebb biztosítási díjat ajánlva. Az elmúlt 2 év tapasztalatai azt mutatják, hogy az a tény, hogy területünkön két üzleti biztosító is működik a harmadik végén jelent meg -, nem rendíti meg az Egyesület tevékenységét, az Egyesület teljeskörűen helyt tud áll, és felveszi a versenyt a fellépő új biztosítókkal. Figyelembe véve a matematikusunk számításait és a viszontbiztosító együttműködését januárjától mintegy 7 %-kal le tudta szállítani az Egyesület Elnöksége a biztosítási díjat. A közelmúltban lett bevezetve az éves, illetve a féléves egyösszegű teljesítés lehetősége. Amennyiben az egyesület tagja egy évre, vagy félévre egyösszegben fizeti meg a biztosítási díjat, akkor 8, illetve 4 %-kal kedvezőbb - az alapdíjtól eltérő - díjkategória szerint fizethet. Ezek kis lépések, azonban ha a számok mögé nézünk, akkor megállapítható, hogy aki az éves befizetést veszi igénybe az közel 1 havi biztosítási díjat takarít meg, míg a féléves egyösszegű díjfizetés esetén ez ennek 50 %-át jelenti. Az éves befizetést a tagok közül an vették igénybe az elmúlt évben, míg a féléves befizetést 290 tag választotta. További jelentős súlyú kedvezmény a díjjóváírás, amit első ízben 2010-ben nyújtottunk tagjainknak. Akkor két havi biztosítási díjjóváírást biztosítottunk, mert erre a megtakarításaink lehetőséget nyújtottak ben már három hónapi biztosítási díjjóváírásra volt lehetőségünk, így az egyesületi tagok részére a behatárolt létszám figyelembevételével ,- Ft díjjóváírást adtunk. A díjjóváírásban mintegy tagunk részesült, az aktív tagság 2/3-a. A díjjóváírás biztosításának alapja az volt, hogy a kedvezményezett január 1. napján, valamint december 31. napján is aktív egyesületi tagsággal rendelkezzen. Meg kívánjuk jegyezni, hogy egyéni elbírálás alapján és egyéni kérelemre, ha 1-2 hónapos eltérés mutatkozott az adott időszaki tagság tekintetében az Egyesület vezetése minden esetben méltányos elbírálást biztosított. Bizonyítható, hogy ezt a kedvező lehetőségét az üzleti biztosítók alkalmazni nem tudják vagy nem akarják. Természetesen azok, akik egyébként jogosultak lettek volna, hogy díjjóváírásban részesüljenek, de káreseményük volt az adott időszakban, - ők több mint 600-an voltak díjjóváírásban nem részesültek.

4 4 Az üzleti biztosítók átmenetileg jelentős előnnyel rendelkeznek a szakmai biztosítás díjképzése során, ugyanis az eltelt idő rövidsége folytán még kárfizetésük nem nagyon keletkezett, így a tartalékaik is alacsonyabb összegűek, mint amivel az Egyesületnek rendelkeznie kell. Amikor kárkifizetésre kerül sor, - a valószínűségi számítások szerint - a biztosítási díjaik nemcsak hogy elérik, hanem várhatóan meg is fogják haladni az Egyesület által alkalmazott biztosítási díjakat. Az Egyesület 1991-ben jött létre és akkor az Igazságügy Minisztérium olyan rendelkezést hozott, amit később az Ügyvédi Törvény a Magyar Ügyvédi Kamara hatáskörébe utalt, hogy nem lehet kedvezőbb biztosítási kondíciókat alkalmazni más biztosítóknak, mint amit az Egyesület alkalmaz. Az ügyvéd biztosítása megfelelőségének elbírálása a kamarák hatáskörébe tartozik. A Magyar Ügyvédi Kamara irányelvében egyértelműen meghatározta, hogy milyen feltételek mellett lehet más üzleti biztosítók által alkalmazott ügyvédi szakmai biztosítási feltételt elfogadni. Az üzleti biztosítók gyakorlatától eltérően a tagok érdekében az Egyesület a károk elbírálására Szolgáltatási Bizottságot működtet. A Bizottság magasan képzett és a kárügyek megítélésében gyakorlatot szerzett ügyvédekből áll, ők bírálják el a bejelentett káreseményt, míg az üzleti biztosítóknál ilyen nem létezik. Az ott bejelentett panaszokat az adott biztosító más osztályainak dolgozói bírálják el. Az Egyesület 2013 végén úgy döntött, hogy a biztosított ügyvédek szakmai tudásának gyarapítása érdekében egy-egy olyan témakörben, ahol a legtöbb ügyvédi műhiba keletkezik, írásbeli szakmai anyagot készít. A már elkészített anyagokat tagjaink az Egyesület honlapján megtalálják. A beszámoló évében lényegében három szakmai anyag készült el, és ezek rendkívül kedvező fogadtatásra találtak az egyesületi tagok részéről. Az anyagokat az Egyesület Szolgáltatási Bizottságának elnöke Dr. Kománovics Ibolya és dr. Szűcs Brigitta elnökségi tag készítette el. Az utóbbi a Szolgáltatási Bizottság főmunkatársa, és mint ahogy arra utaltunk, nevezettek vállalták, hogy az anyagokat bővítve, folyamatosan írják meg. Kiemelést érdemel az a szolgáltatásunk is, hogy hetente több délelőtt konzultáció céljából a panaszolt ügyvédek rendelkezésére állnak a Szolgáltatási Bizottság tagjai, ami nagy sikert hozott, mivel az év során több mint 100 panaszolt ügyvéd élt e lehetőséggel. Döntés született az Elnökség részéről, hogy a Szolgáltatási Bizottság segítséget nyújt az egyesület vezető jogtanácsosának, hogy több peres ügyben, - ahol az Egyesület, mint beavatkozó vesz részt jelentősen, több írásbeli előkészítő irat készüljön el, és találjunk arra lehetőséget, hogy a panaszolt ügyvéd mellett, a peres eljárásban személyesen is részt vegyünk beavatkozóként. A vezető jogtanácsos terheinek csökkentése érdekében ezért az Elnökség több a kártérítési ügyekben gyakorlatot szerzett ügyvédet kér fel a peres eljárásban a beavatkozói segítségnyújtásra, eseti megbízási szerződéssel.

5 5 Az Egyesület rendkívül nehéz két évet élt át az elmúlt időszakban, ugyanis Biztosítási Törvény előírását figyelembe véve az Egyesület Alapszabályát módosítani kellett. A technikai problémák mellett, amelyek megoldása nehézséget nem jelentett, a Törvényszéken az elbíráló olyan formális követelményt támasztott az Egyesület felé, amely ténylegesen kivitelezhetetlen feladatot jelentett volna. Az Egyesület főt meghaladó egyesületi taggal rendelkezik és az első fokon eljáró bíróságnak az volt az álláspontja, hogy a választási közgyűlés akkor határozatképes, ha az egyesület tagjainak 50 %-a plusz 1 fő jelen van, és választja meg a küldötteket. Fellebbezés után az Ítélőtábla is így döntött. Az Egyesület Elnöksége ezt az álláspontot osztani nem tudta, ezért arra kényszerült, hogy felülvizsgálati kérelemmel forduljon a Kúriához, ahol az Egyesület részére decemberében kedvező határozat született. Az első- és másodfokon eljáró bíróságok álláspontjával ellentétben a Kúria megállapította, hogy a küldöttválasztó gyűlés nem tekinthető az Egyesület legfőbb szervének, a küldöttválasztó gyűlés feladata kizárólag a küldöttek megválasztása és egyéb hatáskörrel nem rendelkezik, ennél fogva a küldöttválasztó gyűlésre alkalmazható az a szabály, hogy a megismételt választási gyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A Kúria a tagdíj kérdésében is, - a Törvényszék és az Ítélőtábla megállapításával szemben - feloldotta az ellentéteket. Az Alapszabálynak tehát nem feltétlenül kell tartalmaznia a tagdíj összegét, elegendő erről a Küldöttgyűlés határozata. A Kúria a fenti vonatkozásokban hatályon kívül helyezte a megelőző bírósági határozatokat és az első fokú bíróságot új határozat meghozatalára utasította. Ezt követően az új eljárásban a Törvényszék 1-2 technikai kifogást talált ugyan, az Egyesület ezeket kijavította, így a sz. nyilvántartási szám alatt bejegyzett Egyesületünk a törvény szerinti változásoknak eleget tett. A Törvényszék határozatának megfelelően az Egyesület neve: Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete. A szervezet rövidített neve: MÜBSE. Az új Alapszabály módosításának kelte pedig: április 28., a bejegyzés jogerejének napja: november 26. Az új Alapszabály 4. sz. melléklete a Választási Szabályzat. A szabályzat részletesen ismerteti, hogy a választást miként kell lebonyolítani. Választási Bizottságokat és Szavazatszedő Bizottságokat kell létrehozni, - megyei és fővárosi területi beosztást kell készíteni, névjegyzékkel. Szabályozza a küldöttek jelölését és a választás lebonyolítását. A választás eredményét a szavazást követően a Választási Bizottság állapítja meg. Rendelkezik a jegyzőkönyv elkészítéséről, meghatározza az értesítéseket a választásokról, a pótválasztásról és a visszahívásról is rendelkezik. A Területi Küldöttválasztó Gyűlések megszervezése és lebonyolítása az Elnökség feladata. A területi Küldöttválasztó Gyűlésen az Elnökség által kijelölt tag vesz részt, a hatályos Alapszabály előírásának érvényesülése érdekében. A küldöttválasztó területi gyűlések összehívására és megtartására vonatkozó részletes rendelkezéseket az Elnökség állapítja meg. A Területi Küldöttválasztó Gyűlésre a meghívót az egyesület honlapján teszi közzé és két

6 6 országos napilapban hirdetményt jelentet meg az időpontról, legkésőbb a területi küldöttválasztási gyűlés előtti 15. naptári napon. A Területi Küldöttválasztó Gyűlésen jelenléti ívet kell felvenni. A gyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttválasztási területhez tartozó tagok 50 %-a + 1 tag jelen van. Amennyiben határozatképtelen a Küldöttválasztó Gyűlés, azt megismételni ugyanazon a napon, legalább 1 órával későbbi időpontban lehet, de legkésőbb 8 napon belül hívható ismét össze. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. Megválasztott küldöttnek azt kell tekinteni, aki a Küldöttválasztó Gyűlésen titkos szavazás után, a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbb szavazatot kapta. A küldöttek megbízása 5 évre szól. A december 31-i állapot szerint az egyes kamarák létszámának figyelembevételével a megválasztható küldöttek számát az akkori egyesületi taglétszám figyelembevételével állapítottuk meg. Ekkor az Egyesület taglétszáma fő volt. A szünetelő ügyvédek figyelmen kívül maradtak. A rendelkezésre álló adatok figyelembevételével az alábbi kialakításról döntöttünk: Budapesten 5 régiót alakítottunk ki, ahol egyenként 5-5 főt választhatnak, összesen 25 főt. A budapesti régiók az alábbiak: Észak-Buda, Dél-Buda, Belváros, Kelet-Pest, Észak-Dél- Pest. A régiókban figyelembe vett tagok létszáma közel azonos. Hat ügyvédi kamaránál, ahol a legmagasabb az egyesületi tagok száma, kamaránként 2 küldöttet választhatnak. Ezen kamarák az alábbiak: Hajdú-Bihar (Debrecen), Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Baranya (Pécs), Csongrád (Szeged). A többi területi kamarában bejegyzett egyesületi tagjaink 1-1 küldött megválasztására jogosultak. A Választási Szabályzat és az új módosított Alapszabály, a módosított Biztosítási Feltétellel együtt az Egyesület honlapján megtalálható. A küldöttek megválasztását az Elnökség határozata szerint év első felében le kellett folytatni, hogy májusában a Közgyűlés az Egyesület tisztségviselőit meg tudja választani. I. Az Egyesület létszámadatai 2014-ben az alábbiak szerint alakultak: A teljes egyesületi taglétszám december 31-én fő volt december 31-én a létszám kismértékben csökkent, ekkor a taglétszám fő. A létszámcsökkenés 293 fő, ami összefügg az üzleti biztosítók belépésével (2014. év végén már három üzleti biztosító foglalkozott az ügyvédi felelősségbiztosítással). Megállapítható azonban, hogy az ügyvédek túlnyomó része, több mint 90 %-a az Egyesülethez hű maradt. Az egyesületi teljes taglétszám december 31-én tevékenységüket szüneteltető egyesületi tagok száma 1.162

7 ben elhunyt tagjaink száma 37 Egyesületi tagságuk törlésre került évben az egyesületi tagok tényleges létszámcsökkenése 882 (ebbe beletartoznak, akik szünetelésük miatt mondták fel tagságukat, az elhunytak és a kamarai törlések is) belépő új tagok száma december 31-vel bezárólag így a tényleges tagcsökkenése 2014-ben 293 alkalmazott ügyvédek száma 515 csak egyesületi tag 1 A beszámolóban közöljük, hogy milyen jogcímen történt az év során az egyesületi tag törlése: Törlési jogcím 1.sz. 2.sz. 3.sz. Össz Kamarai határozat Tevékenység szünetel, ezért felmondta Megszűntettük (díj nem fizetése miatt) Ügyvéd lett alk.ü.-ből EU.alk.jogász lett 0 Munkáltató felmondta Felmondta tagságát EU jogászból ügyvéd lett 1 1 Ügyvédből alk.ügyv. lett régebbi szünetelő, tagságukat megszüntették Más lett a munkáltató Összesen Azt, hogy a kamara milyen okból szüntette meg az egyesületi tagnak kamarai tagságát, azt az egyesület nem vizsgálta, ez az egyesület szempontjából érdektelen. Az Egyesület által biztosítottak létszáma december 31-én volt. Ez a létszám tartalmazza a biztosított egyesületi tagokat, az alkalmazott ügyvédek után emelt biztosítási díjat fizető munkáltatók számát, viszont a szünetelő ügyvédek számát nem. A teljes egyesületi taglétszám Az Egyesületi taglétszám kamarák szerinti kimutatása, biztosítási módozatok szerint, aktív és szünetelő tagok bontásában az alábbi: Megye Aktív Szünetelők I.sz. II.sz. III.sz. I.sz. II.sz. III.sz. Össz. közbeszerzés Változás előző évhez képest Budapest Békés Megye Debreceni Heves Megye

8 8 Győr-Moson-Sopron Megye Somogy Megye Bács-Kiskun Megye Borsod-Abaúj-Z. Megye Nyíregyházi Pest Megye Pécsi Nógrád Megye Szegedi Tolna Megye Fejér Megye Jász-Nagykun-Sz. Megye Vas Megye Komárom-Esztergom Megye Veszprém Megye Zala Megye Az Egyesület továbbra is szorgalmazza, hogy a négy ügyvédi kamaránál, - ahol az egyesületi tagok közvetlenül a kamarához fizetik a biztosítási díjat, és az egyesületi tagdíjat a kamarai tagdíjjal együtt, - változtatás történjék. Egységes, közvetlen a tagok részéről az Egyesülethez történő negyedéves díjfizetés legyen. Ezek a kamarák azonban megszokták, hogy a tagjaik az eddigi gyakorlatnak megfelelőn az őket terhelő díjakat havonta fizetik be számlájukra és az Egyesületet megillető biztosítási díjat és tagdíjat minden hó 20. napjáig ők továbbítják az Egyesület felé. Az elmúlt évben az Egyesület lehetőséget biztosított tagjai számára, hogy évente, illetve félévenként egyösszegben fizessék a biztosítási díjat és tagdíjat. Ez kedvezőbb összegű díjfizetést eredményez tagjainknak, ezért igen nagy számban vették igénybe ezt a lehetőséget. Kimutatásunk szerint: I. feltétel esetében II. feltétel esetében 105 a III. biztosítási feltételt választók közül 70 élt évben ezzel a lehetőséggel. Összesen: A féléves egyösszegű fizetést: I. feltétel esetében 262 II. feltételnél 15 a III. feltétel esetében 6 egyesületi tagunk választotta. Összesen: 283

9 9 Részletes kimutatásainkból megállapítható, hogy az üzleti biztosítók annak ellenére, hogy rendkívül erőteljes marketing munkát folytattak tagszerzés érdekében, mégis csupán csekély számú egyesületi tagot tudtak megnyerni a két év alatt, akiknek túlnyomó részét az új belépők pótolták. II. Az Egyesület szervezeti élete Az Egyesület évben az alábbi időpontokban tartott Elnökségi ülést 1. Az első Elnökségi ülés megtartására március hó 17. napján került sor Az Elnökségi ülés napirendi pontjai: Elnöki megnyitó Az Egyesület évi végleges költségvetésének megvitatása és elfogadása Az Egyesület évi költségvetési teljesítés megvitatás és annak elfogadása Az Egyesült évi Elnökségi Beszámolójának megvitatása és elfogadása A Segélyező Bizottság elnökének beszámolója a Bizottság évi tevékenységéről Az Egyesület vezető jogtanácsosának előterjesztése az Egyesület Panaszkezelési (Fogyasztóvédelmi) Szabályzatának kiegészítéséről Előterjesztés a évi díjjóváírásról Tájékoztató az új Alapszabály bejegyzésének állásáról, az ezzel kapcsolatos kiegészítés ismertetése, továbbá a rendkívüli Küldöttközgyűlés előkészítése és annak kitűzése, figyelembe véve a Fővárosi Törvényszék végzésében foglaltakat Egyéb döntések, folyó ügyek Az Egyesület évi költségvetésének tervezetét, a Segélyező Bizottság tevékenységéről az írásbeli tájékoztatót, valamint a Panaszkezelési (Fogyasztóvédelmi) Szabályzat kiegészítésének anyagát írásban az elnökségi tagok előzetesen megkapták. Az ügyvezető az elnökségi tagoknak megküldte az Egyesület évi tevékenységét tartalmazó Elnökségi Beszámolót. a/ Az Elnök az ülés megnyitását követően tájékoztatta az Elnökséget az Egyesület előtt álló évi feladatokról és ezt követően az Elnökség: b/ Megvitatta az írásban kézhez kapott évi végleges költségvetést, amelynek az első változatát Elnökség már az elmúlt év végén elfogadta az Egyesület folyamatos működése érdekében. Az elnök tájékoztatta az Elnökséget, hogy jelentős változás nem történt a megelőzőleg már elfogadott tervezethez képest. A többletköltség jelentősebb, mert a honlapra előzetesen 1 M Ft volt betervezve, ez azonban változott és az összeg 5 M Ft-ra módosult. Ennek indokoltságát a honlap készítői részletesen, írásban előadták. A korszerű honlap kialakítása az új Alapszabály elkészítése és elfogadása miatt is

10 10 szükséges. Jelentős költséget képez az új Alapszabállyal összefüggésben lebonyolításra kerülő - küldöttek és a tisztségviselők - választása. Az oktatási költségek is megemelkedtek, miután kizárólag oktatási célokra az Egyesület a Jogászegyletnek támogatást nyújt. Az előterjesztett költségvetéshez az Elnökség tagjai részéről hozzászólás nem történt, ezután az elnök szavazást kért: az Elnökség az Egyesület évi költségvetését egyhangúlag, a módosításokkal elfogadta. c/ Az elnök előterjesztette az Egyesület évi költségvetésben foglaltak teljesítését tartalmazó kimutatást. A kimutatás tételesen tartalmazta, hogy az egyes költségvetési tételeknél milyen összeg került felhasználásra. A költségvetés teljesítése pozitív eredménnyel zárult. A számviteli vezető által készített kimutatásból megállapítható, hogy olyan jelentős tételnél, mint a béralapnál jelentéktelen a túllépés, mintegy 2,4 %. A megbízási díjaknál ez jelentősebb, 14,1 % a túllépés a tervezetthez képest. Sokkal magasabb azonban az ún. banki és postai befizetések tekintetében, ahol a tervezett költség ,- Ft volt, ezzel szemben ,- Ft volt a kifizetés. Ezt az Egyesület befolyásolni nem tudta, mert a helyzetet a gazdasági körülmények teremtették. Az üzemeltetési költségnél 25 %-os a túllépés, ami indokolt volt. Megalapozott volt a szoftver és egyéb karbantartással kapcsolatos 15,75 %-os túllépés. Költségtúllépés történt a végrehajtási költségek tekintetében, a betervezett díj ,- Ft volt, ezzel szemben ,- Ft került kifizetésre. Ez előre nem tervezhető pontosan, egyik évben több, másikban kevesebb. Összességében a fent jelzetteken túl, a költségvetéstől történő eltérés csekély volt. A kamatbevétel a tervezetthez képest 100 M Ft-tal emelkedett, és ez eredményezte azt, hogy a költségvetést 2 %-os többletbevétellel teljesítette az Egyesület. A többletet a befektetési hozamok adták. Voltak rendkívüli kiadások. Így az Egyesület iratanyagának archiválása, ami 2013-ban kezdődött és 2014-ben folytatódott, jelentős összeget emészt fel. Ez az Egyesület működésének alapfeltételét képezi, hogy a rendkívül nagy mennyiségű iratanyag digitalizálása megtörténjék. Az elnök tájékoztatta továbbá az Elnökséget, hogy jelentkezett egy pénzügyi befektetéssel foglalkozó csoport és ajánlatot tett az Egyesület részére, hogy a szabadon lévő pénzösszegeinket befektetési alapokba fektetve jelentősebb kamatbevételt tudnának biztosítani. A csoport munkatársait az ügyvezető meghívta a legközelebbi Elnökségi ülésre, hogy személyes tájékoztatást adjanak. Ezután az Elnökség az Egyesület évi költségvetés teljesítését egyhangúlag elfogadta. d/ Az Elnökség tagjai megkapták az Elnökség évi tevékenységéről elkészített írásbeli beszámolót. Az elnök kérte, hogy az Elnökség tagjai szóljanak hozzá a beszámoló tartalmához és amennyiben kiegészítésük van, tegyék meg. A Felügyelő Bizottság elnöke az egyesületi taglétszámmal kapcsolatban tett észrevételt, miután egy elírást észlelt. Továbbá észrevételezte, hogy a Békés Megyei Kamara érintve van a Beszámolóban, mint olyan, amelyik érdemben nem foglalkozott a megelőző év során megjelent üzleti biztosítók tevékenységével. Előadta, hogy az elnök egyszerűen kiküldte, kommentár nélkül az üzleti biztosítók levelét. Később egy újabb levelet írt a

11 11 kamarai tagoknak, amelyben a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének észrevételeit is megküldte. A budapesti elnök a levelében az Egyesület biztosítási munkáját rendkívül pozitívan értékelte és felhívta a figyelmet az üzleti biztosítók, valamint az Egyesület biztosítása közötti egyes ellentétekre. Felhívta a figyelmet az Egyesület és a kamara közvetlen kapcsolatára, szorgalmazta ezt és kiemelte, hogy csak ezen a módon lehet az Egyesület munkáját érdemben megerősíteni. Érintette továbbá az Egyesület működési költségeit, mivel kisebb eltérést tapasztalt a Beszámoló és a belső ellenőr jelentése között. Tájékoztatta az Elnökséget, hogy ezt az ellentétet, amely nem jelentős összegről szól, a belső ellenőrrel tisztázni fogja. A vezető jogtanácsos észrevételezte, hogy nem ismételt Küldöttgyűlésre, hanem ismételten megtartásra kerülő Küldöttválasztó Gyűlésre kerül majd sor. Ezt lényegesnek tartja, mert hiszen a Küldöttválasztási Gyűlés ismételt összehívása minden esetben a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A Beszámolóhoz hozzászólt dr. Asbóth Ede elnökségi tag és dr. Kovács Kázmér az egyesület elnökhelyettese. Ezt követően további hozzászólás nem történt, így az elnök javaslatára az Elnökség egyhangúlag az Egyesület évi Beszámolóját azzal fogadta el, hogy a szükséges módosításokat el kell végezni. e/ A Segélyezési Bizottság elnöke beszámolt az Elnökségnek az Egyesület évi segélyezési tevékenységéről, amit a Beszámoló részletesen tartalmaz. Kiemelte, hogy különböző újabb jogcímeken kérnek segélyt az egyesületi tagok, amit nem minden esetben lehet teljesíteni. Rámutatott arra is, hogy a segélykérelmek száma jelentősen megnövekedett, de a évre biztosított segélyezési összeg kerete elegendő lesz. Az Elnökség ezután a Segélyező Bizottság évi munkájával összefüggő előterjesztést és annak kiegészítését egyhangúlag elfogadta. f/ A vezető jogtanácsos az írásban előterjesztett Panaszkezelési (Fogyasztóvédelmi) Szabályzat kiegészítését szóban is ismertette. Előadta, hogy a Nemzeti Bank elnöke rendeletben szabályozta a biztosítók panaszkezelését, kiemelte azt, hogy amennyiben a biztosítási szerződésnél az egyik fél magánszemély, úgy ezt fogyasztóvédelmi szerződésnek kell tekinteni. Miután a Nemzeti Bank ezzel összefüggésben mintaszabályzatot készített, ez a mintaszabályzat beépítésre került az Egyesület Panaszkezelés (Fogyasztóvédelmi) Szabályzatába. Dr. Kovács Kázmér elnökhelyettes felszólalásában rámutatott, hogy az Egyesület részletesen indokolt határozatában érdemben foglalkozik az ügyfelek panaszával. A Panaszkezelési és Fogyasztóvédelmi Szabályzatunk alapvetően eleget tesz a kívánalmaknak így az elfogadható. Az Elnökség állást foglalt, hogy mint szolgáltató eleget tesz a felügyeleti ajánlásnak, amely kiemeli a jóhiszemű, és tisztességes eljárás követelményét, azt hogy méltányosan kell kezelni az ügyfél és szolgáltató között felmerülő esetleges érdekellentéteket. A panaszeljárás során fokozottan biztosítani kell a közérthetőséget, az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot és így minden esetben a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő világos, pontos és naprakész információt kell biztosítani az ügyfelek részére. Fel kell világosítani őket, hogy bírósághoz is fordulhatnak.

12 12 Ezt követően az Elnökség az előterjesztett Panaszkezelési (Fogyasztóvédelmi) Szabályzatot egyhangúlag elfogadta. g/ Az elnök előterjesztette a már 2013-ban részben megvalósulásra került lehetőséget, hogy az Egyesület évben ismét alkalmazza az egyesület tagjai részére a díjjóváírás intézményét. A kimutatott és a matematikus által alátámasztott anyagból megállapítható, hogy e Ft az az összeg, amit díjjóváírásra lehet felhasználni a jogszabály figyelembevételével. Az Egyesület matematikusa és informatikusa kidolgozta, így megállapítható, hogy három hónapi díjjóváírásra kerülhet sor a már 2010-ben elfogadott és alkalmazott szabályok figyelembevételével. Dr. Kovács Kázmér felszólalásában kiemelte, hogy az egyesület érintett tagjai részére ezen díjjóváírás tényéről széleskörű tájékoztatatást kell adni, megfelelően kell kommunikálni a jelentőségét, mert ez az Egyesületnek egyrészt az eredményes munkáját igazolja, és a tagok részére pedig a népszerűbb, alacsonyabb díjat biztosítja. Az elnök a felvetésre előadta, hogy kör formájában tájékoztatást fog adni az Egyesület tagjai részére erről az Elnökségi határozatról, és ez a honlapon is megjelenik. Ezután az Elnökség egyhangúlag meghozta határozatát, mellyel elfogadta, hogy: az Egyesület IV. negyedévében három havi biztosítási díjjóváírást biztosítson a megelőzően elfogadott határozat figyelembevételével az érintett tagjai részére. h/ Az elnök tájékoztatja az Elnökség tagjait, hogy miután a Kúria kedvező döntést hozott az Egyesület választási rendjével kapcsolatban, a Fővárosi Törvényszéknek kell meghoznia az új döntését és ezt követően meg kell szervezni az Egyesület Küldöttválasztó Közgyűléseit. Az Elnökség megvitatta a rendkívüli Közgyűlés időpontjának lehetőségét és úgy döntött, hogy a évi rendkívüli Közgyűlés és Beszámoló Közgyűlés megtartása április 28. napjának 9,30, illetve 10,00 óráján kerüljön sor. i/ Dr. Szűcs Brigitta elnökségi tag tájékoztatta az Elnökséget, hogy az elmúlt évben eldöntött és a károkozások megelőzése érdekében az ügyvédek részére szakmai segédanyagot készítettek, de személyes konzultációt is folytatnak, ami rendkívül népszerűvé vált. Az év első három hónapjában már mintegy 30 károkozással érintett ügyvéd részére nyújtottak személyes tanácsadást. Az Elnökség dr. Szűcs Brigitta tájékoztatását tudomásul vette. Miután egyéb napirendi pontja az Elnökségi ülésnek nem volt, ezért azt az elnök berekesztette. 2. Az Elnökség április hó 14. napján tartott Elnökségi ülést Az Elnökségi ülés napirendi pontjai: Elnöki megnyitó A BDO könyvvizsgáló által auditált évi mérleg megvitatása és elfogadása Az Egyesület Alapszabály módosításának (a Fővárosi Törvényszék végzésében foglaltaknak megfelelően) elfogadása és a Küldöttközgyűlés elé terjesztése

13 13 Az Egyesület Biztosítási Feltétele módosításának megvitatása és a Küldöttközgyűlés elé terjesztése A Generali Alapkezelő Zrt. munkatársainak szóbeli ismertetője és ajánlataik megvitatása, döntés Egyéb ügyek, folyó ügyek Az elnök az Elnökségi ülés megnyitását követően megállapítja, hogy az Elnökségi ülés határozatképes. Megállapítja, hogy az Elnökségi ülés napirendi pontjait írásban, minden elnökségi tag megkapta. Az Elnökségi ülésen megjelentek a Generali Alapkezelő Zrt. munkatársai, ezért az Elnök javasolja, hogy az Elnökség elsőként őket hallgassa meg. a/ A Generali Alapkezelő Zrt.-nek a befektetési csoport munkatársai Kokas Norbert és Pallag Róbert tájékoztatják az Elnökség tagjait és külön-külön kívánják bemutatni a Befektetési Alapkezelő Zrt. munkáját. Rámutattak arra, hogy a banki kamatoktól eltérően a Befektetési Alap lényegesen magasabb hozamot biztosít az Egyesület részére, amennyiben megbízást kapnak. Kokas Norbert, - az Alap munkatársa - tájékoztatja az Elnökséget az Alap tevékenységétől, azt hogy kik vették igénybe az Alapot és arról is tájékoztatást ad, hogy az elmúlt évek során általában milyen hozamokat biztosított ügyfelei részére a Befektetési Alap. A tájékoztató során előadta, hogy az Alap fő tevékenysége a befektetési tanácsadás, a befektetési alapok kezelése, valamint vagyonkezelés és portfólió kezelés. Előadta, hogy az általuk kezelt vagyon jelenleg 360 milliárd Ft és ezzel az Alap a legnagyobb hazai alapkezelők közé tartozik. Az Alap ügyfelei egyházak, biztosítási társaságok, egyesületek, de a megmaradt önkéntes magánnyugdíjpénztárak is. Ez utóbbival kapcsolatban kiemeli, hogy igen jelentős hozamot biztosított az Alap a magánnyugdíjpénztárak részére. Részletesen elemezte, hogy miért értékelődött fel az Alap munkája, annak vagyonkezelése, mert a banki kamat rendkívül alacsony és ez ösztönzi a befektetőket arra, hogy a biztos pénzügyi alapokon álló befektetési alapot vegyék igénybe a magasabb hozam elérése érdekében. Részletesen tájékoztatja az Elnökséget, hogy az Alap pénzeszközei milyen tőkepiaci környezetben működnek és ezen belül melyek a rendelkezésre álló portfóliók, amelyek napi figyelésével a befektetések a jelentősebb hozamot biztosítják az ügyfeleik részére. Kiemelte, hogy van konzervatív típusú alapkezelésük, - van ettől eltérő kockázati jelleget tartalmazó, - de mindegyikben olyan megbízható ténykedést fejtenek ki, hogy eddig az Alapnál veszteség nem mutatkozott. Előadja továbbá, hogy az Alap negyedévről negyedévre lépcsőzetesen építi ki portfólióját, de természetesen van olyan befektető is, aki hosszútávú, akár öt éves vagyonkezelői együttműködési szerződést köt az Alappal. A részletes tájékoztatás után az Egyesület elnöke felkéri az Elnökség tagjait, hogy kérdéseiket tegyék fel mindazon problémákról, amelyek egy ilyen új, a banki pénzkezeléstől eltérő befektetés esetleges kockázatait érinti, alapvetően azért, hogy az Elnökség a tájékoztatás mérlegelésével megnyugtató döntést tudjon hozni. Kokas Norbert részletes elemzést adott a továbbiakban a befektetési alap portfóliójának alakulásáról, arról hogy jelentős mértékben vesznek igénybe állam által garantált diszkontjegyeket, ami az alacsonyabb kockázatvállaláshoz tartozik és az

14 14 úgynevezett konzervatív gyakorlatot biztosítja. Ezen kívül a kockázati alap működésénél különböző részvények vételével és eladásával is foglalkozik a csoport. Alapvetően a keleti részvények jelentősen nagyobb hozamot biztosítanak a diszkont kincstárjegyek vételével szemben. Kérdésre ismerteti a Befektetési Alap úgynevezett r-maxos referencia indexének alkalmazását, rámutatott arra, hogy ez folyamatosan a magyar diszkont kincstárjegy akciókon kibocsátott értékpapírral dolgozik és általában éven belül lejáratú diszkont kincstárjegyeket vesznek, ennél a portfóliónál az ingadozás nem jelentős. Tájékoztatást adott a tőke és hozamgaranciával felmerülő kérdésekre, rámutat arra, hogy alapvetően az a különbség az általuk alkalmazott diszkont kincstárjegyek vétele és eladásával kapcsolatos portfólió mozgás és az egyén által vásárolt diszkont kincstárjegyekkel történő vétel között, hogy ők mindig a legkedvezőbb lekötéseket veszik figyelembe és állandóan mozgatják a rájuk bízott vagyontömeget. Kitért arra is, hogy az Alap folyamatosan követi a számlákon azokat a pénzeket, amik szükségesek a napi működéshez, mindig elutalják azokra a helyekre, ahol a számlán maradt pénz akár egy napra, akár egy hétre, vagy esetleg több hétre is folyamatos lekötések, és az átlagnál magasabb hozamot biztosítanak. Előadta továbbá, hogy állampapírral is dolgoznak. E körben a konzervatív biztonságot tudják biztosítani. Tájékoztatja az Elnökséget, hogy az Alap befektetési számlával és likviditási számlával dolgozik, és a két számla között folyamatosan transzferálja a rendelkezésre álló és általuk kezelt vagyont, hogy a befektetés minél eredményesebb legyen. Az elnök tájékoztatja az előadókat és az Elnökséget, hogy kizárólag az Egyesület többleteinek kezeléséről lehet szó és nem a teljes pénzkezeléséről. Úgy értelmezi a tájékoztatást, hogy egy abszolút kockázatmentes befektetés esetén az évi 3 %-os hozam elérhető. Ezzel összefüggésben felkéri az előadókat, hogy arról is adjanak tájékoztatást, hogy ha az Egyesület eltér az úgynevezett konzervatív kockázatkezeléstől ez mennyiben növeli, és egyben biztosítja is a befektetőkre bízott vagyont. A vendégek előadják, hogy az általuk kezelt vagyon minden esetben a konzervatív kockázatviselésen alapszik, tehát minden stratégiájuk arra épül, amit ellenőrizni lehet, hogy a kezelt vagyon minden esetben pozitív irányba forduljon és a befektetőket kár semmilyen formában ne érje. Rámutattak arra, hogy a 3 %-nál érdemben akkor van esély magasabb hozamra, ha az úgynevezett nagyon konzervatív szintről kicsit feljebb tolja a befektető a kockázati szinteket. Jobban forgatják az adott részvénypiacon és növelik ennek súlyát, figyelembe veszik a devizaárfolyam változását, mert ez rendkívül fontos. A megtakarításnál nem közömbös ugyanis, hogy a vagyon egy részét euróban vagy dollárban tartják. Ezt folyamatosan figyelni kell. A kissé magasabb kockázat viselése mellett a 2,5 %-os hozammal szemben nem egyszer elérhető a 5 %- os hozam is, ilyenkor nagyon gondosan kell megválasztani, hogy milyen részvényeket, milyen súllyal kezelnek az adott vagyon portfóliójában. Kérdésre az előadók tájékoztatást adnak, hogy a portfólió milyen vagyonkezelési díjjal dolgozik. Kiemelték azonban, hogy a vagyonkezelési díj arányban áll, és ha az átlagot

15 15 számítjuk, miután negyedévenként vannak elszámolások és számlázások az Egyesület folyamatosan figyelemmel tudja kísérni a hozamok növekedését és csökkenését. Az elnök összefoglalta az előadottakat és jelezte, hogy jelenleg 1,6 milliárd az az összeg, amivel rendelkezni tudunk, mivel ez lejár a MKB-nál. Dr. Horváth József tanácsadó előadja, hogy közel 10 évig volt lekötve 1 milliárd Ft ennél a banknál, ez 600 M Ft kamatot eredményezett összesen. Vita után az Elnökség döntött és meghozta az alábbi határozatát: az Elnökség feljogosítja az Egyesület vezetését, hogy a főtitkár egyeztetés érdekében vegye fel a kapcsolatot a Generali Befektető társasággal és 600 M Ft lekötésére felhatalmazza őt, azzal hogy a lekötés konzervatív szellemű legyen. Ezt a befektetést július végi banki lejáratot követően kell végrehajtani, majd augusztusban további 1 milliárd Ft befektetéséről kell gondoskodni. (Tájékoztatjuk a Közgyűlést, hogy időközben ezen annyiban változtatott az Egyesület vezetése, hogy végül 600 M Ft-on felül további 400 M Ft-ot utalt át a Befektetési Alapnak, így az összesen 1 milliárd Ft egyesületi vagyont kezel.) b/ Az ügyvezető tájékoztatja az Elnökséget, hogy elkészült az Egyesület könyvvizsgálójának jelentése, melyet az Elnökség minden tagja megkapott. Röviden tájékoztatta a könyvvizsgáló jelentésének tartalmáról az Elnökséget, majd ezt követően, miután hozzászólás a témához nem történt, az Elnökség úgy határozott, hogy az Egyesület évi auditált mérlegét elfogadva azt a április 28-án megtartásra kerülő Küldöttközgyűlés elé terjeszti. c/ Az elnök tájékoztatta az Elnökséget, hogy Küldöttközgyűlés elé kell terjeszteni az Egyesület most már végleges Alapszabályát és a módosított Biztosítási Feltételt. Mindkét anyagot előzetesen az Elnökség tagjai megkapták. Az Elnökség rövid vita után az Alapszabályban jelentkező értelemzavaró, egyes kifejezéseket módosította, majd egyhangúlag elfogadta a módosításokat, felhatalmazta az Egyesület vezetőit, hogy a végleges Alapszabályt és Biztosítási Feltételt a Küldöttközgyűlés elé terjessze. Az ügyvezető tájékoztatja az Elnökséget, hogy a Biztosítási Feltétel módosításának lényeges része a sérelemdíj megfogalmazása, ami egy új szabályozás és ennél figyelembe kell venni a Ptk. előírásait, amelyek március 15-én hatályba léptek. A Ptk. szabályozásának megfelelően azt a Biztosítási Feltételben rögzítettük, ennek alkalmazása a Szolgáltatási Bizottság hatáskörébe fog tartozni. Az ügyvezető kéri az Elnökséget, hogy a BDO könyvvizsgáló vizsgálata észlelte, hogy a Számviteli Törvény szerint a behajthatatlan követelések leírásáról dönteni kell. Ismertette ezek összegszerűségét, rámutatva arra, hogy mindegyike 100 e Ft alatti kisebb összeg, amelynek behajtása több költséget jelent az Egyesületnek, mint az esetleges behajtás eredményessége. Az Elnökség egyhangúlag azt a határozatot hozta, hogy: az Egyesület vezetése gondoskodjon a számvitel felé a 100 e Ft alatti behajthatatlan követelések leírásáról. Az ügyvezető tájékoztatja az Elnökséget, hogy a Bit. módosítás erősen megszigorította a biztosító egyesületek informatikai felépítését, ennek megfelelően 2015-től egy sor új

16 16 követelmény lép hatályba, amelynek eleget kell tenni. Ezek közül gondoskodni kell az Egyesületnél alkalmazott informatikai szabályzatok módosításáról és azok korszerűsítéséről. Az Elnökség rövid vita után meghozta egyhangú határozatát, hogy: az Egyesület informatikai rendszerét az eddig igénybe vett informatikai szakértői társaság módosítsa. Ezután foglalkozott az Egyesület új honlapjának előkészítéséről. Az eredetileg 1 M Ftra becsült honlap ténylegesen, mintegy 5 M Ft kiadást igényel. Kiemelte, hogy ezt helyben nem lehet üzemeltetni, ehhez szervert kell bérelni, amelynek e Ft a bérleti díja havonta, ha online fizetés lenne, akkor a bankkal kell szerződést kötni, ennek a költsége 2-3 ezrelék, ekkor a biztosítási díjaknál tranzakciós költség jelentkezne, ezért érdemesebb 6 M Ft-tal számolni, amelyből az éves fenntartási költség mintegy 1 M Ft lenne a honlap üzemeltetésénél. Az elnökségi tagok részéről felmerült az esetleges pályáztatási kérdése, de miután mindenféleképpen modernizálni kell, továbbá az Egyesületnek van egy állandó, bejáratott informatikai csapata, akikkel folyamatos szerződéses viszonyban áll, ezért az Elnökség meghozta következő határozatát Az Elnökség a honlap korszerűsítése mellett döntött, a megújítás lehetőségét pedig elvileg egyhangúlag tudomásul vette azzal, hogy a részletekről később döntsenek. Elnökség utolsó napirendi pontjaként az ügyvezető tájékoztatja az Elnökséget, hogy az Elnökségnek el kell fogadnia a Küldöttközgyűlés napirendi pontjait. Ezek a következők: - Tájékoztató a Kölcsönös Biztosító Egyesület Alapszabályának változásbejegyzési eljárásáról, - Döntés az Alapszabály módosításáról, a Fővárosi Törvényszék 14.Pk /1991/35- IV. sz. végzésére figyelemmel, - Az Egyesület Elnökségének évi Beszámolójának megvitatása, illetve elfogadása - Az Egyesület könyvvizsgálója által auditált évi mérlegbeszámoló előterjesztése és annak elfogadása, - Az Egyesület Felügyelő Bizottságának jelentése az Egyesület évi tevékenységéről, - Az Egyesület évi költségvetésének előterjesztése és elfogadtatása, - A évi díjjóváírásról szóló Elnökségi határozattervezet megvitatása és elfogadása, - Az Egyesület Biztosítási Feltételének módosítása és az egységes szerkezetbe foglaltak elfogadása. Az ügyvezető tájékoztatja az Elnökséget, hogy a megelőzőleg elfogadott Elnökségi beszámolót az Egyesület vezetése az Elnökség igényeinek megfelelően módosította és pontosította és ez a Beszámoló kerül a Küldöttközgyűlés elé. Az Elnökség az elnök javaslatára a április 28-ra kitűzött Küldöttközgyűlés napirendi pontjait egyhangúlag elfogadta. Miután több napirendi pont nem volt az elnök a tanácskozást berekesztette.

17 17 3. Az Elnökség szeptember hó 15. napján tartott Elnökségi ülést Az Elnökségi ülés napirendi pontjai: Elnöki megnyitó, Beszámoló a Magyar Nemzeti Bank átfogó felügyeleti vizsgálatáról, teendők a vizsgálati határozat alapján, Az Egyesület Befektetési Szabályzatának módosítása, A Felügyeleti Adatszolgáltatást rendező Ügyviteli Szabályzat elfogadása, Az Egyesület honlapjának megújítására készült szakvélemény megvitatása, Aktualizált Számviteli Politika, Számlarend elfogadása, Egyéb döntések, tájékoztatások, folyó ügyek megvitatása. a/ Az Elnökségi ülés megnyitását követően az elnök megállapítja, hogy az Elnökség határozatképes. Tájékoztatja az Elnökség tagjait, hogy az ülés napirendi pontjait az elnökségi tagok előzetesen írásban megkapták. A megküldött anyagokra az elnökségi tagok előzetesen észrevételt nem tettek, javasolja a napirendi pontok megtárgyalását. Tájékoztatja az Elnökséget, hogy az új Alapszabályhoz elkészült - a bíróság által kért - kiegészítő anyag beadásra került a Fővárosi Törvényszékhez. A Törvényszéktől az Egyesület eddig semmilyen újabb felhívást, értesítést nem kapott. Tájékoztatja az Elnökséget a Budapesti Ügyvédi Kamara választásával összefüggő problémáról, arról hogy a választás eredményét a választáson részt vevők egy csoportja megtámadta. A bíróság a Budapesti Kamara álláspontját nem fogadta el, kedvezőtlen határozatot hozott, ami megfellebbezésre került. Előadta, hogy viták vannak Magyar Ügyvédi Kamara által kezdeményezett központi letétnyilvántartás megalkotása, illetve egyéb informatikai problémák megoldása tekintetében. Meg kell oldani az ügyvédek azonosító számát, ezzel párhuzamosan folyik az ún. matrica program, amelyet az elnök nem kívánt részletesen ismertetni. Ez jelentős munka, aminek meg kell teremteni az informatikai hátterét, ami nagy összeget képez és komoly előkészítést igénylő tevékenység, melynél számít a MÜK az egyesület anyagi támogatására is. Előadja az elnök, hogy a díjjóváírásokkal kapcsolatos értesítéseket az érintett egyesületi tagok megkapták, és rendkívül pozitívan reagáltak az Elnökség döntésére. A díjjóváírás az év utolsó negyedévében kerülhet sor. b/ Az ügyvezető előadja, miután a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Magyar Nemzeti Bank szervezetébe integrálódott, így most már a felügyeletet a Magyar Nemzeti Bankba integrált hivatal látja el. A felügyeleti szerv vizsgálatot tartott az Egyesületnél. A vizsgálat sikeresen zárult, melyről a határozatot az Egyesület megkapta azzal, hogy szeptember 30-ig a felmerült észrevételekre, kifogásokra a szükséges intézkedést tegye meg. Az átfogó vizsgálat a belső ellenőrzés működésével kapcsolatban állapított meg hiányosságot, azt hogy a belső ellenőr nem folytatott vizsgálatot az aktuárius, valamint az informatikai tevékenységgel kapcsolatban. Az Egyesület ténylegesen megfelelő informatikai ellenőrzéssel rendelkezik. Emlékeztetett az ügyvezető, hogy eleget tett az Egyesület a könyvvizsgáló által felkért informatikai

18 18 szakértő vizsgálat megállapításainak. Az informatikai ellenőrzést az Egyesületnél egy önálló informatikai cég végzi, így az szakmailag folyamatosan működik. Az aktuárius az évi jelentésében részletezi a felmerült problémákat, ugyanis a könyvvizsgáló külső matematikusa az, aki az aktuárius ellenőrzését végzi. A Bit. azonban azt írja elő, hogy minden vizsgálatot külön el kell végezni, mindenre kiterjedően. Ezt a jövőre nézve írta elő, ezért a továbbiakban Egyesület törekszik arra, hogy ezen felhívásnak az ellenőrzés tekintetében eleget tegyen és a vizsgálatokat további új informatikai és aktuáriusi szakértő bevonásával fogja végeztetni. Alapvető hiányosságokat a felügyeleti ellenőrzés nem állapított meg. A megkívánt és elkészített ellenőrző szakvéleményeket az Egyesület az MNB-nek megküldte a saját észrevételeivel együtt. A Befektetési Szabályzat is módosításra került, aktualizáltuk a Számviteli Politikát, továbbá az ezzel összefüggő Számlarenddel kapcsolatban felvetett pontosításokat az Egyesület elvégezte. Az elnök előadja, hogy az Egyesületnél az elmúlt 20 éves működése során ez volt a harmadik felügyeleti vizsgálat és mindegyik vizsgálat csak kisebb szabálytalanságokat észlelt az Egyesület működésében. Az ellenőrzések az Egyesület törvényes működését állapították meg. c/ Az egyesület vezető jogtanácsosa tájékoztatta az Elnökséget, hogy elkészült az Egyesület Befektetési Szabályzatának módosítása. Az első ilyen Szabályzat 2008-ban készült, így az aktualizálás szükséges volt. Ennek megfelelően az Egyesületnek már nem csak diszkontjegyekben, hanem az állam által kibocsátott kötvényportfólióban is elhelyezhet pénzösszegeket. A tájékoztatáshoz az elnökségi tagok hozzászólni nem kívántak, ezért az elnök felhívására az Elnökség egyhangúlag az Egyesület Befektetési Szabályzatának módosítását és kiegészítését elfogadta. d/ Elnök tájékoztatta az Elnökséget, hogy a Befektetési Szabályzat módosítására figyelemmel az Egyesület befektetési portfóliója kiegészítésre került, így vagyonkezelésre a Generali Befektetési Alapnak 600 M Ft-ot biztosítottunk, amit egy milliárd Ft-ra szeretne az Egyesület kiegészíteni. Úgy tűnik ugyanis, hogy a Befektetési Alap nagyobb hozamot biztosít az Egyesületnek, mint a kincstárjegy hozama biztosított. e/ A vezető jogtanácsos ismerteti az elnökségi tagokkal az előzetesen írásban megküldött felügyeleti adatszolgáltatások teljesítését szolgáló ügyviteli szabályzatot. Előadta, hogy az ellenőrzés megállapította a felügyeleti adatszolgáltatásokat az Egyesület pontosan teljesíti, de e vonatkozásban Ügyviteli Szabályzattal az Egyesület nem rendelkezik. A felügyelet elrendelte ezen szabályzat elkészítését, aminek az egyesület vezető jogtanácsosa, valamint a számviteli vezető együttesen eleget tett, az ügyvezető segítségével. Az elkészített szabályzatot az Elnökségi tagok megkapták. A felügyeletnek az elkészített szabályzatokat október 31-ig kell megküldeni. Az elnökség tagjai az ismertetéshez hozzászólni nem kívántak, majd ezt követően az Elnökség egyhangúlag meghozta határozatát, az Egyesület Felügyeleti Adatszolgáltatások Teljesítését Szabályozó Ügyviteli Szabályzatát elfogadta.

19 19 f/ Az ügyvezető előadta, hogy lépni kell, meg kell újítani az Egyesület honlapját. A megújításról készült szakvélemény, amit az Elnökség előzetesen megkapott. Az elkészített tanulmány arra helyezi a hangsúlyt, hogy a nagy biztosítókhoz hasonlóan be kell vezetni az ún. online kötés lehetőségét. Ezzel kapcsolatban különböző megállapításokat tartalmaz a szakvélemény. Vizsgálja a meglévő egyes költségek kiváltásának lehetőségét, továbbá azt, hogy mit lehet megtakarítani és van-e lehetőség megtérülésre. A honlap megvalósíthatósági tanulmánya, melyet informatikus szakértő készített, rámutatott arra, hogy a korszerű honlap alkalmazásával jelentős évi postaköltséget, éves papír és borítékköltséget, éves átutalási díjköltséget, nyomtatási költséget és - nem közömbös -, az új honlap alkalmazása munkaerőt takarít meg. A szakértő ezen utóbbit számításai alapján mintegy 2 M Ft-ra teszi. A szakvélemény, amely alapvetően megvalósíthatósági tanulmány, felmérte az Egyesület aktuális helyzetét is, és ennek figyelembevételével készült el. A honlap bekerülési költsége, mintegy 4-5 M Ft, ehhez még további költségként az ún. grafikai költség tartozik, ami eft lehet. Nem elhanyagolandó, hogy az új honlap megteremtése azt jelenti, hogy működési költségként legalább évi e Ft merülhet fel, erre egy külső szolgáltatóval kell szerződést kötni. Vita után az Elnökség úgy határozott, hogy egyhangúlag elfogadják, hogy az Egyesület új honlapot készíttessen, azonban a honlap modernizálásával és tartalmi követelményeit óvatosan, a konzervatív szemlélet fenntartását kell elkészíteni. Az Elnökség úgy dönt, hogy a honlap elkészítésére az Alapszabály bejegyzése után kerüljön sor. g/ A beszámoló már foglalkozott azzal, hogy az ellenőrzés észlelte, hogy az Egyesület Számviteli Politikáját és Számlarendjét aktualizálni kell. Az ügyvezető rámutatott arra, hogy ezek állandóan változnak, új jogszabályok jelennek meg, így a korszerűsítés elkészítése elengedhetetlen követelmény. Ezzel kapcsolatban az Egyesület ígéretet tett arra, hogy a követelményeknek megfelelően elkészíti az új Számlarendet és a Szabályzatot és azt a felügyeletnek szeptember 30-ig jelenti. Az előterjesztéssel kapcsolatban az Elnökségnek észrevétele nem volt, ezért egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, hogy: az Egyesület aktualizált Számviteli Politikáját és Számlarendjét a szükséges módosításokkal, valamint évenkénti korrekcióval kell elkészíteni és ellátni. h/ A vezető jogtanácsos tájékoztatta az Elnökséget, hogy a Fogyasztóvédelmi Szabályzat tekintetében az MNB néhány kiegészítést tett az elmúlt időben. Ezek technikai módosításokat képeznek. Kimondottan azokat a panaszokat kell a Szabályzatban rögzíteni, amelyek az ügyintézéssel kapcsolatosan keletkeztek. Elrendelte a felügyelet, hogy a panaszokról hangfelvételt kell készíteni és ezt egy évig meg kell őrizni. A felügyelet tájékoztatása szerint, amelyik biztosító ezt elmulasztotta, épp az elmúlt időben kapott 30 M Ft-os bírságot. i/ Utaltunk már arra, hogy megalakult a Magyar Nemzeti Bank Fogyasztóvédelmi Központja, ami a panaszügyekkel foglalkozik. Ezt Szabályzatban rögzíteni kell. A MNB iránymutatása szerinti szabályzat rendkívül komolyan veszi a panasz nyilvántartását, ugyanis a panaszeljárásból ki kell tűnnie, hogy történt az eljárás

20 20 kezdeményezése, mi a panasz oka, az események leírása és összefoglalót is készíteni kell. Mindezek jogtechnikai eljárások, amiket el lehet készíteni. Dr. Kovács Kázmér elnökhelyettes észrevételezi, hogy az MNB új szabályzata szerint a panasznyilvántartásnak összefoglalót kell tartalmaznia, különösen az ismétlődő és rendszerszerű problémákról és a jogi kockázatokról, a nyilvántartás vezetése elengedhetetlen. Az MNB fenti utasításával kapcsolatban vita folyt az Elnökségen, melyhez hozzászólt az Egyesület elnöke, elnökhelyettese, vezető jogtanácsos, továbbá dr. Varga Péter elnökségi tag. A vita lezárásaként az Elnökség határozatot hozott, a vezető jogtanácsos által előterjesztett az Egyesület a Fogyasztóvédelmi Panaszok Szabályzatát egyhangúlag elfogadta. Az ügyvezető tájékoztatta továbbá az Elnökséget, hogy a Magyar Jogász Egylet az oktatási célokra nyújtott segítségről elszámolt, amit az Elnökség tudomásul vett. Az Elnökségnek egyéb napirendi pontja nem volt, az elnök az ülést berekesztette. 4. Az Elnökség november hó 3. napján tartott Elnökségi ülést Az Elnökségi ülés napirendi pontjai: Az Egyesület évi biztosítási díja összegének megvitatása, a díjak csökkentésének lehetősége, Az Egyesület honlapjának megújításával kapcsolatos ismételt kérdések, Egyéb folyó ügyek. Az ügyvezető az Elnökségi ülés megnyitása után megállapította, hogy az Elnökség nem határozatképes, és az Elnökségi anyag ismételt megküldése mellett, rövid határidőn belül Elnökségi ülés ismételt kitűzésére kerül sor. Az ügyvezető a jelenlévő tagokkal együtt úgy határozott, hogy az Elnökségi tagokat ben kell felhívni, hogy ők ugyancsak ben határozott választ adjanak a részükre megküldött napirendi pontokkal kapcsolatban álláspontjukról. Kiemelte, hogy elkészült a viszontbiztosítóval egyeztetett évi, mintegy 7 %-kal csökkentett biztosítási díj összesítése, amely szintén megküldésre kerül. A évi biztosítási díjak az alábbiak szerint alakulnak: 2015 évi díjak Tagdíj: Ft Egyszeri v..: Ft Közbesz: Ft Negyedéves díjfizetés esetén havi bizt. havi bizt.+tagdíj n.évi bizt.díj n.évi bizt.+tagd. éves bizt.+tagd. I Ft Ft Ft Ft Ft II Ft Ft Ft Ft Ft III Ft Ft Ft Ft Ft Éves díjfizetés esetén 8% évi bizt.díj éves bizt.+tagd. I Ft Ft II Ft Ft III Ft Ft Féléves díjfizetés esetén 4%