Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése Tatabánya Megyei Jogú Város Oktatási és Kulturális Bizottsága 2800 Tatabánya V., Fő tér 6.

Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése Tatabánya Megyei Jogú Város Oktatási és Kulturális Bizottsága 2800 Tatabánya V., Fő tér 6. PÁLYÁZAT a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium főigazgatói megbízatására Tatabánya, 2012. július 1. Pallos János

Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése, Tatabánya Megyei Jogú Város Oktatási és Kulturális Bizottsága Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Oktatási és Kulturális Bizottság! Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázati kiírása alapján megpályázom a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium főigazgatói megbízatását. A jogszabályok és a pályázati kiírás szerinti feltételeknek megfelelek, ezt a mellékletben dokumentálom. A pályázat benyújtásának idején a Kandó Kálmán Szakképző Iskola, Általános Iskola és Középfokú Kollégium igazgatója vagyok. Az intézmény jogelődjét 1991. szeptember 1. óta vezetem. Tatabánya, 2012. július 1. Tisztelettel: Pallos János pályázó 2

Tartalomjegyzék Szakmai önéletrajz...4 Vezetési program 1. Bevezető gondolatok...7 2. Helyzetkép, a feladat kijelölése 2.1. A jogelőd intézmények...10 2.2. Néhány adat az új intézményről.......13 3. A Kandó Kálmán Szakképző Iskola, Általános Iskola és Középfokú Kollégium megszervezése érdekében elvégzett munka 3.1. Munkaszervezési feladatok...16 3.2. Az alapdokumentumok elkészítése. 19 3.3. Szakmai feladatok.. 20 3.4. A gazdálkodás feladatai. 21 4. Az intézmény jövőjére vonatkozó elképzelések 4.1. Az intézmény-integráció előnyei, fejlesztési lehetőségek... 23 4.2. Az intézményi gazdálkodással kapcsolatos új feladatok.... 26 4.3. A felnőttképzés fejlesztési lehetőségei.... 26 5. Vezetési elvek... 28 6. Záró gondolatok 32 Mellékletek: A pályázathoz szükséges dokumentumok 1. sz. melléklet: Adatkezelési nyilatkozat 2. sz. melléklet: Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget vállaló nyilatkozat 3. sz. melléklet: Az iskolai végzettséget tanúsító oklevelek másolatai 4. sz. melléklet: Érvényes erkölcsi bizonyítvány 3

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok Név: Pallos János Születési hely, idő: Tatabánya, 1951. 05.09. Lakcím: 2800. Tatabánya II., Borbély Sándor utca 55. Képzésben Képzőhely való részvétel 1964 1968 Bottyán János Gép- és Műszeripari Technikum Megszerzett képzettség általános gépipari technikus 1968 1972 Bánki Donát Műszaki Főiskola általános gépész üzemmérnök 1973 1975 Bánki Donát Műszaki Főiskola műszaki tanár 1995 Bánki Donát Műszaki Főiskola mérnök-tanár 1995 1997 Budapesti Műszaki Egyetem közoktatási vezető (pedagógus szakvizsga) 1997 2000 Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs pedagógiai szakos középiskolai tanár 4

Munkaviszony Munkahely Betöltött munkakörök 1972 1974 314.sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet műszaki tanár 1974 1987 314.sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola 1988 314.sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola műszaki tanár, és a vasipari szakmai munkaközösségvezető vasipari tanműhelyvezető 1989 1991 314.sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola vasipari igazgatóhelyettes és vasipari tanműhelyvezető 1991 1993 Fellner Jakab Szakközépiskola és Szakiskola megbízott igazgató 1993-2009 Fellner Jakab Szakközépiskola és kinevezett igazgató Szakiskola 2009-2010 Tatabányai Általános Iskola, megbízott igazgató Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium 2010-2011 Tatabányai Általános Iskola, kinevezett igazgató Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium 2011- Kandó Kálmán Szakképző Iskola, kinevezett igazgató Általános Iskola és Középfokú Kollégium Egyéb szakmai megbízatások Oktatási Minisztérium megbízásából: közoktatási szakértő szakterület: tanügyigazgatás Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont megbízásából: érettségi vizsgaelnök 5

2004 és 2008 között a Bánki Donát Térségi Integrált Szakképző Központ HEFOP 4.1.1 és 3.2.2-es projektjének műszaki vezetője. Személyes körülményeim 1976-ban nősültem, feleségem pedagógus, szolgáltatóipari szakelméletet tanít. 1977-ben született gyermekem olasznyelv-szakos középiskola tanár. Kevés szabadidőmben két kisfiú unokámmal foglalkozva pihenem ki magam. Tatabánya, 2012. július 1. Pallos János 6

Vezetési program 1. Bevezető gondolatok Az általam 1991-től vezetett intézmény az elmúlt 21 év alatt több jelentős változáson, szervezeti átalakításon, összevonáson keresztül alakította ki jelenlegi szakmai arculatát. Az iskola fő feladata mindvégig a szakaiskolai és az érettségire épülő szakképzés volt, gyakran kétezret elérő tanulólétszámával, sokszínű szakmai profiljával a megye egyik legfontosabb szakképző intézményeként. Röviden felidéznék néhány fontosabb állomást az általam vezetett iskola múltja és - ami ezzel két évtizede összefonódott - személyes szakmai múltam alakulásából. A 90-es évek elején bekövetkező alapvető társadalmi-gazdasági változásokhoz, a piaci viszonyokhoz alkalmazkodva, a Magyar Köztársaság alkotmányos alapelveinek, valamint az ezeket tükröző új ágazati törvények (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és a1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről) rendelkezéseinek megfelelően fogalmaztuk újra iskolánk nevelési-oktatási céljait, elveit, amelyek hamarosan az iskola első pedagógiai programjában, helyi tantervében és szakmai programjában manifesztálódtak. Ebben az időszakban létfontosságú volt, hogy megoldjuk a gyakorlati képzésben résztvevő tanulók elhelyezését, hiszen ez a képzés korábban jórészt a város nagyüzemeiben folyt, amelyek vagy megszűntek, vagy átalakulva megfelelő ösztönzők híján - nem tudtak részt vállalni a szakképzésben. Ekkor alakítottuk ki az építőipari, a fodrász, valamint a könnyűipari tanműhelyt, valamint korszerűsítettük a meglévő vasipari tanműhelyt. Időközben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a társadalmi változások, az átalakuló gazdasági környezet és az ezekhez igazodó jogi szabályozás folyamatosan igénylik a szakmai és pedagógiai munka tartalmi és szervezeti felülvizsgálatát és megújítását, az intézmény, mint munkaerő-piaci szereplő alkalmazkodását a megrendelői/keresleti oldal elvárásaihoz. Az iskolát körülvevő társadalmi közeg állandó változása megköveteli az iskola igazgatójától, hogy folyamatosan felismerje a kihívásokat, és azokra megfelelő választ adó, megújulni 7

képes szervezetet építsen ki, ehhez teremtse meg az objektív feltételeket, biztosítsa az anyagi fedezetet. A hatékony munka legfőbb garanciája a pedagógusok (elméleti tanárok és szakmai gyakorlati oktatók) minőségi munkája. Az iskola vezetőjének az a feladata, hogy segítse a közösen megfogalmazott célok végrehajtását, az iskola szabályozott, ugyanakkor rugalmas belső működésének megteremtésével. A legtöbb hivatással ellentétben, a pedagógus munka különlegessége és nehézsége, hogy nem csupán a felsőfokú tanulmányok és továbbképzések során megszerzett elméleti ismeretek és a gyakorlattal megszerzett tapasztalatok egyszerű alkalmazását igényli. A tanár egész személyiségével érintett a nevelési-oktatási folyamatban, ezért igazán hatékonyan csak integráns, autonóm egyéniséggel rendelkező pedagógusok tudnak tevékenykedni. A köznevelési törvényben megfogalmazott, a pedagógusokat megillető jogok érvényesülésük esetén többé-kevésbé garantálják az autonóm tanári munka lehetőségét. Az autonóm és integráns személyiség kialakulásának és fenntartásának alapja azonban az lehet, ha az általa hivatásként űzött szakma valódi társadalmi (erkölcsi és anyagi) elismerést élvez. Ehhez az első lépés a tanári munka intézményen belüli megbecsülése. A hosszú vezetői munka tapasztalatai nyilvánvalóvá tették számomra, hogy az intézmény hatékony működésének sarkalatos követelményei a következők: - A nevelőtestület együttgondolkodás eredményeképpen, közösen kitűzött célok megvalósítását egységesen támogassa, annak valamennyi tagja a maga lehetőségei szerint, a saját működési területén járuljon hozzá a közös munkához. - Az igazgató minden körülmények között, a legteljesebb mértékben számíthasson vezetőtársaira. - Az intézményvezető személyét elvégzett munkája alapján bizalom és megbecsülés vegye körül a nevelőtestület részéről. A kétezres évek a nagy szervezeti megújulások évtizedét hozták. 2004-ben az iskola a megyei önkormányzattól Tatabánya Megyei Jogú Város fenntartásába került, egyidejűleg a helyi oktatáspolitika integrációs céljainak megfelelően egyesült a volt Kossuth Lajos Általános Iskolával. 2005-ben az intézmény, több városi intézménnyel együtt a megalakuló Bánki Donát Térségi Integrált Szakképző Központ konzorciumi tagja lett. Ezzel új alapokra helyeződött a város, illetve a térség szakképző iskoláinak együttműködése. A legnagyobb változást a 2009. esztendő hozta: az iskola a Péch Antal Műszaki Szakképző Iskola és 8

Gimnáziummal (a Péch Antal és Bánki Donát műszaki szakközépiskolák jogutódjával) és a városi Középfokú Kollégiummal összeolvadva az új szakképzési centrum, a Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium egyik feladat-ellátási helye lett. Iskolánk, jelenlegi nevén a Kandó Kálmán Szakképző Iskola, Általános Iskola és Középfokú Kollégium a 2009/2010-es tanévtől immár a harmadik közös tanévet zárta, - az elért eredmények alapján sikeresen-, és most egy újabb nagy kihívás előtt áll. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 108/2012. (V.24.) határozata 2012. augusztus 31-i hatállyal Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium néven egyesíti a Kandó Kálmán Szakképző Iskola és Kollégiumot, az Óvárosi Középiskola és Szakiskolát valamint a Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskolát. Az újbóli, immár hatodik pályázati megmérettetésre azért vállalkozom, mert az előttünk álló feladatok az egyesített intézmény működési folyamatainak megszervezése, az intézményintegrációból származó előnyök kihasználása, a szakképzés küszöbön álló átalakítása komoly kihívást jelentenek. Hiszek abban, hogy törekvéseimet a nevelőtestület döntő többsége támogatja. 9

2. Helyzetkép, a feladat kijelölése 2.1. A jogelőd intézmények A Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium alapító okiratát Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 108.23/2012. (V.24.) számú határozatával hagyta jóvá. Az integrált iskola több közoktatási intézményt érintő, tulajdonképpen évtizedek óta tartó, ám 2001-óta felgyorsuló sorozatos egyesítési folyamat eredményeként jött létre, így hagyományai, pedagógiai kultúrája több szerteágazó forrásból táplálkozik. A Péch Antal Műszaki Szakképző Iskola és Gimnázium Tatabánya Megyei Jogú Város Felsőgalla városrészében, a volt polgári iskola épületében helyezkedik el 1949- óta. Az iskola elődje az I. Ferenc József által 1895. október 2-án jóváhagyott és 1896 őszén Pécs-bányatelepen megnyílt Állami Szénbányász Iskola volt. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola jogelődje 1966-ban alakult. 1976 szeptemberétől működik jelenlegi épületében, Tatabánya Dózsakert városrészében. Ekkor az intézmény neve Gépészeti és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola volt. 1984. december 13-án vette fel megyénk szülöttének, Bánki Donát mérnökfeltalálónak a nevét. Tatabánya Megyei Jogú Város Képviselőtestülete 2005. augusztus 1-i hatállyal összevonta a Péch Antal Műszaki Szakképző Iskola és Gimnáziumot a Bánki Donát Ipari Szakközépiskolával. A közös iskolában így két telephelyen folyt az oktató-nevelő munka. A Kossuth Lajos Általános Iskola (első nevén, mésztelepi hatosztályos magán elemi) 1912-ben épült. Fenntartó a MÁK Rt. 1948-ban veszi fel a Kossuth Lajos Állami Általános Iskola nevet. Az intézményt Tatabánya Megyei Jogú Város képviselőtestülete a 206/2004. (VIII.19.) kgy. határozatával 2004. augusztus 31-i hatállyal megszüntette, mint önálló iskolát. A jogutód intézmény a Fellner Jakab Általános Iskola, Szakközépiskola és Szakiskola. 10

A Fellner Jakab Szakközépiskola és Szakiskola jogelődje 1952. szeptember 1-én a Munkaerő Tartalékok Hivatal (MTH) 314.sz. Építőipari Intézete néven kezdte meg működését. 1955-ben bővül a szakmai képzés, megjelennek az egyéb ipari szakmák. 1986-ban megindul a szakközépiskolai szakképzés a villamos ipari, majd az informatikai ágazatban. 1991-ben az iskola felvette a megyénkben alkotó nagy barokk építőmester nevét, és Fellner Jakab Középfokú Iskola lett. A Tatabányai Középfokú Kollégium a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola szomszédságában épült 1980-ban. 1980. augusztus 24-én foglalhatták el helyüket az első, kezdetektől középiskolás korú kollégisták. A Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium alapító okiratát Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 121.52/2009. (V.21.) számú határozatával hagyta jóvá. Az iskola a Bánki Donát, a Fellner Jakab és a Péch Antal szakképző iskolák és a Középfokú Kollégium jogutódja. A Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskola 1976-ban három jogelőd egyesítése révén jött létre. Elődei a tatai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola, a tatabányai Ipari és Kereskedelmi Szakközépiskola és az esztergomi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola. A jogelőd intézmények elnevezései jól mutatják az iskola szakmai profilját, amely azóta az idegenforgalmi szakmák bevezetésével korszerűsödött. A Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola 1963-ban kezdte meg önálló intézményként működését Közgazdasági Technikum és Szakközépiskola névvel. A technikumi képzés 1968-ra megszűnt, a középiskolai képzés pénzügyi, számviteli gazdálkodási és igazgatási ügyviteli ágazatokon folyt. Utóbbi helyett a 80-as évektől a korszerűbb külkereskedelmi ügyintézői illetve gép- gyorsíró idegen nyelvi ágazatok kerültek bevezetésre. A Vas László Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium jogelődje a Megyei Egészségügyi Szakiskola 1952-ben indult. 1965 szeptemberétől az Árpád Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola keretei között folytatódott az egészségügyi 11

szakképzés.1972 szeptemberében vált az Egészségügyi Szakközépiskola önálló intézménnyé, amely 1989-ben vette fel Vas László nevét. Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. augusztus 1-jétől jogutóddal megszüntette a Vas László Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnáziumot. Jogutódja Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Középiskola néven kezdte munkáját. A Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 1964-ben kezdte önálló működését, mint Dolgozók Gimnáziuma. 1974-ben belépő új képzési formával, a szakmunkások szakközépiskolájával egészítette ki tevékenységét. 1980-tól a felnőttképzésben a Dolgozók Közgazdasági Szakközépiskolája 4 éves és 2 éves formáit is működtette, 1991. szeptember 1-től ifjúsági képzéssel bővítette ki tevékenységét. Mikes Kelemen nevét 1996-ban vette fel az iskola. 2011. március 24-én Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy döntött, hogy 2011. augusztus 1-től az Óvárosi Középiskola és Szakiskola néven egyesíti a Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Középiskolát, illetve a Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolát. A döntés értelmében a Kossuth tagintézményként továbbra is használhatta a Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola elnevezést. A fenti rövid történeti áttekintésből is látszik, hogy az új iskola számára bőségesen rendelkezésre állnak azok a hagyományok, amelyre építkezhet. Ha elfogadjuk Thomas Mann gondolatát ( mélységes mély a múltnak kútja ), akkor azt is látnunk kell, hogy mennyire széles lehet a merítés, milyen sokszínűek lehetnek azok a források, amelyekre egy létrejövő integrált közoktatási intézmény múltját kutatva rátalálunk. Ugyanakkor azt is látnunk kell, mekkora feladat lesz ennyire eltérő történeti hagyományok szintézisét megteremteni, amely az eltérő pedagógiai, nevelési, módszertani értékek megőrzése mellett - elengedhetetlen egy valóban integrált intézményhez. Tatabánya és a szűkebb régió szakképzéssel foglalkozó szakembereinek körében egyaránt közismert az a színvonalas szakmai-pedagógiai munka, amely az Óvárosi Középiskola és Szakiskola, illetve tagintézményei valamint a Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskola nevelőtestülete végez. Ezek az intézmények hosszú évtizedek alatt 12

alakították ki sajátos pedagógiai arculatukat, belső életüket, hosszú évek színvonalas és eredményes szakmai munkájával vívták ki jó hírüket. Az összevonás után ezek az iskolák tagintézményekként működnek tovább. Ahogyan a Kandó Kálmán Szakképző Iskola, Általános Iskola és Középfokú Kollégium élén végzett munkám eddig is mutatta, nagyon fontosnak tartom az értékmegőrzést, azt, hogy a nevelőtestületek továbbra is ragaszkodhassanak kipróbált pedagógiai módszereikhez, hagyományaikhoz, szokásaikhoz, közösségi normáikhoz. Ugyanakkor nagy lehetőségnek gondolom, hogy az eltérő pedagógiai hagyományú tagintézmények egy szervezeti keretbe kerülve ösztönzően hassanak egymásra és az egyes pedagógusközösségek által felhalmozott tudás, pedagógiai érték valamennyi tagintézmény számára hasznosítható legyen. 2.2. Néhány adat az új intézményről A következőkben néhány tényt, adatot szeretnék kiemelni, szintén az intézmény-integráció során elvégzendő munka nagyságrendjének érzékeltetése céljából. a) Székhely, illetve tagintézmények Kandó Kálmán Szakképző Iskola Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskola Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Tatabányai Városi Kollégium b) Az iskolában az alábbi szakmacsoportokban szerezhetők végzettségek Egészségügy Szociális szolgáltatások Gépészet Elektrotechnika- elektronika Informatika Vegyipar 13

Közlekedés Közgazdaság Kereskedelem-marketing Vendéglátás-idegenforgalom Oktatás Ügyvitel Egyéb szolgáltatások Építészet Könnyűipar Faipar (Az OKJ 21 szakmacsoportjából 16-ban folyik oktatás az intézményben!) c) Az intézmény tevékenységei Gimnáziumi felnőttoktatás Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás Szakközépiskolai felnőttoktatás Nappali rendszerű szakiskolai oktatás Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Kapcsolódó tevékenységek például: Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása Emelt szintű képzés a szakközépiskolában Intézményi étkeztetés Iskolai diáksport tevékenység, utánpótlás nevelés Könyvtári állomány nyilvántartása, gyarapítása Stb. 14

d) Az intézményben engedélyezett osztálylétszámok, maximális tanulólétszám Székhely/tagintézmény Osztályok Létszámok száma Nappali Esti/levelező Összesen Kandó 72 2000 280 2280 Kereskedelmi 24 940 140 1080 Mikes 42 490 1000 1490 Kossuth 25 820 200 1020 Összesen 163 4250 1620 5870 Kollégium 5 csoport ------------ --------------- 140 e) Ingatlanvagyon Tatabánya, Pilinszky u. 3. Tatabánya, Széchenyi u. 20. Tatabánya, Réti út 1/a és 1-5 Tatabánya, Vágóhíd u. 2-4. Tatabánya, Kós Károly u.17. és 17/A Tatabánya, Gál István ltp. 401. Tatabánya, Aradi Vértanúk tere 12. Tatabánya, Béke u. 8. Tatabánya, Posta u. 6. Tatabánya, Cseri u. 35. Tatabánya, Semmelweis u. 4. Tata, Bacsó Béla u. 66. 15

3. A Kandó Kálmán Szakképző Iskola, Általános Iskola és Középfokú Kollégium megszervezése érdekében elvégzett munka Az elmúlt időszak munkájának bemutatását azért tartom fontosnak, mert az előttünk álló intézmény-összevonást ennek tapasztalatait kamatoztatva, hasonló elvek, eljárások szerint gondolom végrehajthatónak. Túlzás nélkül elmondható, hogy 2009-2012. időszaka iskolánk szempontjából történeti jelentőségű volt, hiszen az önmagukban is nagy létszámú, kiterjedt feladat-ellátási kötelezettséggel rendelkező intézmények egyesítésével létrejövő regionális jelentőségű szakképzési centrum szervezetének, működésének, gazdálkodásának alapjait, pedagógiai arculatát ebben az időszakban kellett megteremteni. 3.1. Munkaszervezési feladatok Különös nehézséget jelentett, hogy az intézmény szervezeti rendszerét, vezetési hierarchiáját a mindennapi működés során ( menet közben ) úgy kellett kidolgozni, hogy az intézményben tanuló diákok és nem utolsó sorban az alkalmazottak (pedagógusok és a pedagógiai munka gazdasági és technikai segítői) érdekei folyamatosan biztosítottak legyenek. Az egyesülő iskolák korábbi, egymástól eltérő rendelkezéseket tartalmazó szervezeti szabályzatait, az eltérő hagyományokból eredő szokásjogon alapuló napi működését kellett összehangolni, olyan módon, hogy a váltás ne legyen túl radikális, így akadályozva a korábban már jól működő gyakorlatot, ugyanakkor az intézmény egységesülésének irányába mutasson. Ennek a folyamatnak sarkalatos lépése volt a vezetési struktúra és hierarchia kialakítása. A vezetési rendszerrel szemben az egyik követelmény az, hogy a vezetési folyamatok szabályozottan, átgondoltan szolgálják a hatékony működést. Az információk áramlása, a döntési jogkörök telepítése, a vezetési feladatok kiosztása és összehangolása, az esetleges helyettesítések rendszere, optimálisan szolgálják az új iskola feladatellátását. A másik, véleményem szerint az előbbinél is fontosabb szempont volt, hogy a vezetés személyi összetétele egyaránt szavatolja a vezetésen belüli összhangot, a nevelőtestület bizalmát és a minőségi munkavégzést. A magasabb vezetői megbízásokat a közalkalmazottak jogállásáról 16

szóló törvény előírásainak megfelelően meg kellett pályáztatni. A nevelőtestület 2009 decemberében rendkívüli értekezleten nyilvánított véleményt a pályázókról és a szavazás eredményeként kiderült, hogy az augusztus hónaptól megbízott vezetőként tevékenykedő kollégáim határozott támogatást élveznek a tantestület részéről, holott egyes posztokra négyöt pályázó is akadt. A feladat-, felelősségi- és hatáskörök meghatározásának feladata azonban nem csupán a vezetést érintik. A szigorú értelemben vett pedagógiai munkán túl, amely önmagában is igen összetett volt (a hatéves alsó tagozatosok nevelésétől, a huszonéves, felsőfokú szakképzésben résztvevők oktatásáig, a kisebbségi neveléstől, a halmozottan hátrányos tanulók felzárkóztatásán át, a kollégiumi nevelésig) a közel kétezer diákot ellátó, kétszáz alkalmazottat foglalkoztató intézmény logisztikai, anyagi folyamatait is szabályozni kellett az optimálisan szervezett működés érdekében. Mindezt ráadásul a költségtakarékosság jegyében, hiszen ez volt az iskola-összevonás egyik indoka. Ennek érdekében a mindennapi működéshez szükséges feladatokat úgy kellett kiosztani, hogy az minél kevesebb munkavállaló alkalmazását tegye szükségessé, természetesen szem előtt tartava az alkalmazotti jogviszonyban lévők sorsát is. Az összevont iskola hat tanműhellyel rendelkezett. A sárberki telephelyen a gépészetielektrotechnikai, a fodrász és a könnyűipari tanműhely, a Vágóhíd utcában az építőipari, a Széchenyi úton az elektrotechnika-elektronikai, a Réti úton gépészeti-közlekedési tanműhely működik. Fontos feladat volt a tanműhelyek munkamegosztásának és együttműködési rendjének meghatározása. Az indokolatlan fejlesztési- és képzési- párhuzamosságok kiiktatása mellett ki kellett találni, hogy a műhelyek hogyan tudnak együttműködni, együttesen segíteni, erősíteni az intézményben folyó szakképzést és felnőttképzést, nem utolsó sorban az intézmény logisztikai folyamatait. Külön elismerés illeti az építőipari tanműhelyben dolgozó kollégák és tanulóik teljesítményét, akiknek rengeteg munkájuk akadt a hat telephely állagának megóvásában- javításában- fejlesztésében, valamint az új gazdasági szervezeti egység munkafeltételeinek megteremtésében. A pedagógus munkájának nevelőtestületen belüli szakmai autonómiáját, szakmai érdekérvényesítési esélyeit segítik a szakmai munkaközösségek. Az új iskola létrehozásakor a jogszabályok, valamint az intézményfenntartói döntés lehetőséget adtak arra, hogy a korábban létező szakmai munkaközösségek tovább működhessenek, csupán a testnevelők 17

döntöttek a közös munkaközösség létrehozása mellett. Az egyesült iskola diákjainak sportsikerei, amelyek a rendelkezésre álló rövid idő alatt születtek, egyértelműen bizonyítják a döntés helyességét. A szakképzési törvény módosítása szükségessé tette a Bánki Donát Térségi Integrált Szakképző Központ átalakulását, valamint a Tatabánya-Oroszlány Szakképzés-szervezési Társulás létrehozását. Kedvező fejlemény volt, hogy a fenntartó méltányolva a térség szakképzésében betöltött súlyponti szerepünket, a Társulási Tanácsban állandó tanácskozójavaslattevő képviseleti lehetőséget biztosít az iskola számára, lehetővé téve ezzel a határozott érdekképviseleti tevékenységet. Ezzel kapcsolatban fontos feladat volt a társulás más intézményeivel való együttműködés újrafogalmazása az új szervezeti rendnek megfelelően. A szakképzési törvény módosítása kiemelt jogköröket biztosít a regionális fejlesztési és képzési bizottságnak az intézmény szakképzési arculatának meghatározásában. Ennek megfelelően az új intézmény menedzselése szempontjából minden lehetőséget meg kellett ragadnunk, hogy a bizottság számára az iskolában folyó szakképzés minőségéről, a tanulók elhelyezkedési esélyeiről reális képet közvetítsünk, hiszen ettől egyes szakmák képzésének jövője függhet. A szabályozott és minőségi munkavégzés feltétele a minőségirányítási rendszer megfelelő működése. Egy ekkora, feladat-ellátási rendszerében és település-földrajzilag is kiterjedt intézmény estében minőségirányítás-minőségbiztosítás működtetése csak több kolléga együttes munkájával lehetséges. Ezért hoztuk létre a minőségirányítási csoportot, a melynek tagjai között mindegyik nagyobb telephely képviselteti magát. A minőségirányításhoz hasonlóan az intézmény munkavédelmi-munkabiztonsági belső ellenőrzésének működtetése is önálló munkakört igényelne. A szakképzésben alkalmazott eszközök és berendezések számos veszélyforrást jelentenek a tanulók és oktatóik számára. A feladatot munkavédelmi megbízott részmunkaidős alkalmazásával, valamint a műszaki helyettesek és tanműhelyvezetők együttműködésével és munkakörük kibővítésével sikerült megoldani. Az intézmény integráció egyik legfontosabb pozitív hozadéka lett az intézményegységek közötti áttanítások megszervezése, a szakmai munka minőségének javítása, a szakos 18

ellátottság, valamint nem utolsó sorban az álláshelyek megőrzése céljából. A pedagógusok telephelyek közötti mozgása fokozottan követelte meg az intézményvezető-helyettesek együttműködését a tantárgyfelosztás, valamint az órarendek elkészítésekor. A rendelkezésre álló rövid idő alatt szabályozottá tettük a tanulók képességei, teljesítménye, érdeklődése miatti átjelentkezéseket az egyes feladat-ellátási helyek között. Természetesen az ide vonatkozó jogszabályok, a tanulók mindenekelőtt való érdekének és a szülő/tanuló szabad választásának figyelembevételével jártunk el. Az ősz folyamán, intézményi szinten is létrejöttek az alkalmazottak, a szülők és a diákok autonóm érdekvédelmi szervezetei. Létrehozásuk segítését, működésük feltételeinek biztosítását és hatékony működéshez szükséges információkkal való ellátásukat épp úgy az intézményvezetés feladatának tartok, mint ahogy a velük való folyamatos és hatékony kapcsolattartást, együttműködést is. 3.2. Az alapdokumentumok elkészítése Az oktatási intézmények működésének alapdokumentuma a pedagógiai program, az annak tartalmi elemét képező helyi tanterv, valamint a szakképzési program. A közoktatási törvény szerint az intézmény pedagógiai programjának tervezése és értékelése a nevelőtestület joga. A formálisan 2009. augusztus 1-én létrejövő intézmény pedagógiai programjának létrehozására, a szeptember 1-i tanévkezdésre való tekintettel mindössze egy hónap állt rendelkezésre. Ráadásul, ez a munka, nem állhatott egyszerűen a korábbi hatályos pedagógiai programok másolás-beillesztés alapján történő összevegyítéséből, hiszen az intézményegységek közötti együttműködés, a közös munka összehangolásának kényszere szükségképpen emelte ennél magasabb szintre a mércét. A közoktatási intézmények működésének belső szabályozását tartalmazza a szervezeti és működési szabályzat, amelynek számos, olykor egészen eltérő területet érintő ágazati jogszabálynak kell megfelelnie. Elkészítésében az igazi nehézséget azonban nem ez jelentette, hanem az a követelmény, hogy a különböző képzési profilú, eltérő szokásokkal és hagyományokkal rendelkező feladat-ellátási helyek működését az egységesség igényével szabályozzuk, olyan módon, hogy az új szabályok ne akadályozzák, hanem segítsék a munkát. 19

Az intézményi minőségirányítási program elkészítésekor az idő rövidsége miatt csak arról lehetett szó, hogy valamelyik jogelőd rendszerét kibővítjük és az új iskolára adoptáljuk. A választás a Péch Antal Műszaki Szakképző Iskola korábban auditált programjára esett. A dokumentumokat a véleményező és egyetértési joggal rendelkező testületek egyhangúlag támogatták, a felkért szakértő pedig igen kedvezően nyilatkozott azok tartalmáról. Az intézményi munka tartalmát és eljárásait szabályozó alapdokumentumokon kívül a jogszabályok még számos kapcsolódó dokumentum elkészítését teszik kötelezővé. Ilyenek pl. a munka és tűzvédelmi szabályzat, gyakornoki szabályzat, adatvédelmi szabályzat, az egyes gazdasági szabályzatok (pl. FEUVE szabályzat, belső ellenőrzési szabályzat, pénzkezelési szabályzat ) stb. 3.3. Szakmai feladatok Az első és legalapvetőbb feladat a sokféle és egymástól eltérő pedagógiai kultúrából merítő közösségekből álló tantestület integrálása és a sokféleség szükségszerű megőrzésén túl az egységes pedagógiai arculat megteremtése felé tett lépések megtétele volt. Egy közösség önazonosságtudatát, amelyek aztán idővel beépülnek a közösség tagjainak énképébe is, azok a szokások, eljárások, módszerek, értékek és szimbólumok adják, amelyek egy iskola hagyományaivá állnak össze. Nyilvánvaló, változtatni csak úgy érdemes és lehetséges, hogy a közösség tagjai felismerik ezeknek a változásoknak a célját, értelmét vagy szükségszerűségét. Ez egy nagyon hosszú folyamat, ugyanakkor világosan látom, hogy az intézményi szintű együttműködés csak akkor lesz igazán hatékony, ha az valamilyen idővel kialakuló közös identitáson alapszik. Ennek kialaskulását segíthetik a valamennyi telephelyet érintő, hagyományteremtő közös programok szervezése a pedagógusok és a diákság számára. Ugyanakkor az, hogy telephelyek megjelölésére a szervezeti szabályzatba a korábbi névre utaló Bánki-, Fellner-, Péch elnevezés került, azt szimbolizálta, hogy a későbbiekben is tekintettel leszünk az eltérő hagyományokra. Mindjárt a kezdettekkor fel kellett mérnünk, melyek azok a párhuzamos szakmai és logisztikai-tárgyi területek, ahol a hatékonyabb fejlesztés érdekében lehetséges az erőforrások koncentrációja. A párhuzamosságok felismerését nem feltétlenül a 20

megszűntetésük követi, hanem jelentheti valamilyen egymásra épülő rendszer kiépítésének lehetőségét is. Az, hogy az iskolában egyszerre több telephelyen folyik gépészeti, vagy elektrotechnikai képzés, nem azt jelenti, hogy azt valahol meg kell szűntetni, hanem azt, hogy a szakiskolai és a szakközépiskolai képzések között erősíteni kell az együttműködést, meg kell nyitni azokat a csatornákat, amelyeken keresztül az egyes feladat-ellátási helyeken felhalmozódott pedagógiai tapasztalat és szakmai tudás közkinccsé válhat. Ehhez az azonos szakmacsoportban zajló eltérő szintű szakképzések között szervezett formájú szakmaitechnikai együttműködés kialakítása, a telephelyenként működő, azonos tantárgycsoporthoz tartozó szakmai munkaközösségek együttműködésének, szakmai tapasztalatcseréjének megszervezése szükséges. Igen nagy eredménynek tartom, hogy az elmúlt három évben két olyan új szakképzés elindításának feltételeit sikerült megteremtenünk (CAD-CAM informatikus, vegyipari technikus), amelyek hiányszakmák, a környező vállalkozások igénylik és hosszú távon a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére biztosítják a megfelelő tanulólétszámot. 3.4. A gazdálkodás feladatai Pedagógiai, szakmai területen is komoly feladatot jelent az iskola összefogása, irányítása, de gazdasági szempontból a működtetés néha lehetetlen helyzeteket hozott, amelyek a feladatok összetorlódásából, a rengeteg törvényi, számviteli változásból, és az összevonásra biztosított átmeneti időszak rövidségéből adódtak. A jogelőd iskolák még hivatalosan meg sem szűntek, már az új iskola költségvetését kellett készítenünk, természetesen nem mindig átlátva a feladatot és annak teljesítéséhez szükséges anyagi hátteret. Továbbra is gondot jelent az egyéb dologi kiadások alacsonyan előirányzott költségszintje. Például ide tatoznak, többek között a papír, a festékpatron stb. költségei. Az államkincstár átszervezése óta minden bérfelhasználási és egyéb dokumentumot az intézménynek kell kinyomtatni, ami ennyi munkavállaló foglalkoztatása esetén jelentősen megnövelte a kiadásainkat. A pályázatok TÁMOP, Közoktatásért Közalapítvány, stb.- zöme nem fedezi a pályázatok végrehajtásával kapcsolatos dokumentumok költségeit, pedig nem kis tételt jelent, hiszen mindent legalább három példányban kell benyújtani. Ez csak egy adalék a nehézségek 21

érzékeltetéséhez, hiszen a kiterjedt ingatlanvagyon működése során számtalan okból mutatkozik finanszírozási igény. Mivel iskolánk egyéb dologi kiadásai összegének 50 %-át évről-évre zárolták, így a kiadások terén folyamatos megszorításokra kényszerültünk. A saját bevételi forrásaink növelésével próbáltunk olyan bevételhez jutni, ami a kötelező feladatok ellátásait fedezi. Összességében az iskola gazdálkodását az elmúlt évek során, az adott lehetőségekhez képest megpróbáltuk stabilizálni, a feladatokat az új struktúrának megfelelően csoportosítani, a működésünket irányítottá, kiszámíthatóvá tenni. 22

4. Az intézmény jövőjére vonatkozó elképzelések 4.1. Az intézmény-integráció előnyei, fejlesztési lehetőségek Először is néhány gondolat az iskola-összevonásról. Kevesekről mondható el, hogy jobban látja az ilyen méretű integráció nehézségeit, mint az annak levezénylésére megbízott intézményvezető. A 2009-es összevonás óta még csak három év telt el, mondhatni, hogy még mindig az út elején járunk és elmondható, hogy irgalmatlan mennyiségű problémával kellett és kell szembenéznünk. Mégis azt kell mondanom, hogy az átszervezésben sokkal több az érintett iskolák közösségei számára kiaknázható lehetőség, mint amennyi hátránnyal jár az, hogy a korábban önálló nevelőtestületek új, nagyobb szervezeti keretek közé kerültek. Létrejöhet egy olyan szakképző iskola, ahol az erők koncentrálásával a szakképzéshez szükséges szakmai és tárgyi feltételek minden igényt kielégítően rendelkezésünkre állnak, hiszen az egyes szakmacsoportokon belüli párhuzamos fejlesztéseket el tudjuk kerülni, így a meglévő szakképzési támogatásokkal megfontoltabban, tervezhetőbben tudtunk gazdálkodni, sőt szerződés alapján a HEFOP 4.1.1. pályázatból származó csúcstechnológiát képező eszközöket is használni tudjuk. Az intézmény a TISZK jogi helyzetébe kerülve fogadhatja a szakképzési támogatásokat és stratégiai elvek alapján, de önállóan dönthet annak felhasználásáról, a tagintézmények közötti elosztásáról. Az elkövetkező időszakban fontos kérdés lesz a pályázati támogatásokhoz való hozzáférés. Nyilvánvaló, hogy egy széles körű feladatellátással rendelkező, nagy volumenű intézménynek sokkal több lehetősége lesz ezekbe a pályázatokba való bekapcsolódásra. Közvetlen cél az Új Széchenyi Terv keretében megjelenő TÁMOP 3.1.4. Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvétel. A támogatás mértéke 5-300 millió forint iskolánként. Az iskola működése sokkal gazdaságosabbá tehető, és megvan a lehetőség arra, hogy egy-egy új képzés bevezetéséhez szükséges fejlesztésekhez meg tudjuk teremteni a forrásokat. Ebből viszont az következik, hogy az iskola sokkal rugalmasabban tud reagálni a munkaerő-piaci 23

szükségletek változásaira, ami garantálja a létrejött egyesített szakképző iskola hatékony működését, hosszú távú jövőjét, mind a nappali tagozatú szakképzés, mind a felnőttképzés tekintetében. De nem csak gazdasági kérdésekről van szó. A volt Bánki Donát, Péch Antal, Fellner Jakab Mikes Kelemen, Kossuth Lajos és Vas László középfokú iskolák, és a Kollégium nevelőtestületei, pedagógusai, szakembergárdája szakmai-pedagógiai tudásának és munkatapasztalatának egyesítésével egy olyan hatalmas érték, szellemi kapacitás jött létre, amely a szükséges anyagi feltételek megteremtésén túl, szavatolja az iskola életképességét, a hatékony és minőségi közismereti és szakképzést. Ezért mindennél fontosabb feladat ennek a szellemi értéknek a közkinccsé, a nevelőtestület valamennyi tagja számára hozzáférhetővé tétele, a szakmai tudás és tapasztalatok cseréje, egyesítése. Meggyőződésem, hogy a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium létrehozásával sem gyengül a tagiskolák helyzete, hiszen bármely közösség számára növekszik a hozzáférhető szakmaipedagógiai tudás, a pedagógusok foglalkoztatásának biztonsága. A jogelőd iskolák az összevonás kapcsán még rövid távú érdekeiket tekintve sem kerültek semmilyen hátrányba. Csak példaképpen említve: kihasználva a szakiskola szakmai kapacitását, számos építőipari és faipari javítási munkát, fejlesztést saját erőből tudtunk elvégezni a különböző telephelyeken. A szélesedő szakmai spektrumra támaszkodva tovább növekszik az új szakmák indításának lehetősége. A szakmai bázis, a vállalkozásokkal, a versenyszférával ápolt jó kapcsolatok, az abból származó információgazdagság sokkal jobb tárgyalási pozícióba helyezi az iskolát a Regionális Képzési- és Fejlesztési Bizottságnak a támogatott szakmákra vonatkozó döntését megelőzően. A diákok szempontjából is sokkal rugalmasabbá válhat a képzés rendszere, amely lehetővé teszi, hogy az iskolán belül a képzési szintek között tehetségüknek, szorgalmuknak, érdeklődésüknek, életcéljaiknak megfelelően választhassák, illetve változtathassák meg azt a területet, ahol szakmai képzésben kívánnak részesülni. A diákélet meggyőződésem szerint színesedhet, hiszen az összevonással több pályázati forráshoz jutunk, nagyobb a diákönkormányzat mozgástere, az egyes telephelyek a 24

diákprogramok széles választékával szolgálhatnak. Korábban a diákok éltek ezekkel a lehetőségekkel. A diáksport is erősödhet, hiszen az egyes telephelyeken olyan speciális sportágakban van sportolás lehetőség (pl. floorball, petanque, sziklamászás stb.), amelyek máshol eddig szinte ismeretlenek voltak, bizonyos sportágakban pedig olyan csapatokat tud kiállítani az egyesített intézmény, amelyek rendkívüli színvonalat és játékerőt képviselnek. A közoktatás-szakképzés legmagasabb szintű szabályozásának változása miatt, az új szakképzési törvény és nemzeti köznevelési törvény fokozatos hatályba lépésével számos újítást, szervezeti módosítást kell végrehajtani a szakmai elméleti és gyakorlati képzés területén. Ezeket a törvényesség és hatékonyság együttes kritériumainak figyelembevételével kell megtennünk. A szakiskola közismereti és szakképzés ismételt, az eddigieknél is átfogóbb módosítása miatt jelentős változások előtt állt. Az ösztöndíjrendszer bevezetése a hiányszakmák esetében, mindenképpen pozitív fejlemény, hiszen a tanulók motivációjának erősödését jelentheti a minél jobb iskolai teljesítmény elérése, és az igazolatlan mulasztások elkerülése érdekében. A duális szakképzés bevezetésének kötelezettsége elsősorban a közismereti pedagógusok álláshelyeit veszélyeztetheti, ugyanakkor motivációs tényező lehet azoknak a tanulóknak a számára, akik azért jelentkeznek a szakiskolai szakképzésbe, mert határozott jövőképpel rendelkeznek a szakmával, az elhelyezkedéssel kapcsolatban. Az álláshelyek megtartására egyedülálló lehetőséget kínál az iskolák összevonása. Az azonnali létszámstop lehetővé tenné, hogy a saját elhatározásukból távozó pedagógusok óráit az integrált intézmény tanárai lássák el. Ezzel növekszik az egy főre eső ellátható órakeret. A szakközépiskolában a tanulólétszám az elmúlt években jelentősen csökkent, ezért létfontosságú, hogy olyan új szakmai képzéseket indítsunk, amelyek vonzóak lehetnek a diákok számára és a versenyszféra részéről is támogatottak. Kollégiumi kapacitásunkat és sportiskolai jogosítványainkat felhasználva ezek országos beiskolázású szakmák is lehetnek. A Kandó Kálmán Szakképző Iskola, Általános Iskola és Középfokú Kollégium részéről a az informatika- és a vegyipari szakmacsoportos szakmák bevezetésével már megtörténtek fontos lépések. A tagintézmények majd 400 fős szakember- és tudásbázisa, jól felszerelt tanműhelyei, korszerű eszközei, a vállalkozói szféra igényeinek figyelembevételével hatalmas lehetőségeket tartogatnak. 25

A 200 férőhelyes kollégium és az együttesen több mint 4000 fő nappali tagozatos középiskolás korú tanulót befogadni képes egyesített iskola kölcsönösen képesek egymást erősíteni. A kollégium - Bánki telephely központi képzőhely épületkomplexum önmagában számos olyan lehetőséget hordoz, amely a későbbiekben az kitörési pont lehet az intézmény további fejlődése szempontjából. Az épület rekonstrukcióra szorul ugyan, de a megfelelő anyagi források felszabadítása esetén az építőipari tanműhely segítségével a kivitelezés nagy részét saját erőből meg tudjuk oldani. 4.2. Az intézményi gazdálkodással kapcsolatos új feladatok Az Óvárosi Középiskola és Szakiskola és a Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskola belépésével a Kandó Kálmán Szakképző Iskola, Általános Iskola és Középfokú Kollégium mellé az egyesített intézmény költségvetésének nagysága várhatóan meghaladja az 1,2-1,5 milliárd forintot. Ez a volumen és összetettség a gazdálkodás szempontjából jelentős kockázati tényezőt jelent, ami szükségessé teszi a gazdasági munka tökéletes összhangját és átgondoltságát. Véleményem szerint akkor tudjuk hatékonyan összefogni ezt a munkát, ha a tagintézményekben is megfelelő létszámú gazdasági egységek végzik a gazdálkodás helyi feladatait (hiszen ezen a szinten rendelkeznek megfelelő tapasztalattal és helyismerettel) és közösen meghatározott elvek és módszerek szerint szolgáltatnak adatokat a központi gazdasági csoportnak, amelyek azokat feldolgozzák és egységesítik. A gazdasági feladatok hatékony és színvonalas ellátása kihat az egész intézmény működésére ezért a gazdasági csoport munkájának megszervezését, a megfelelő feladatkörök meghatározását kulcsfontosságúnak tartom. Az első és legfontosabb feladat a beszerzések/ fejlesztések összehangolása és egységesítése a költséghatékony működés érdekében. 4.3. A felnőttképzés fejlesztési lehetőségei A felnőttképzés területén, amely a jövőben is fontos bevételi forrás lehet, reményeink szerint jelentős változások várhatóak, hiszen az összevonásból adódóan a feltételrendszer javul, több szakmában is lehetőséget kínál arra, hogy magasabb szintű technológiát, műszaki szakmai 26

ismereteket is elsajátítsanak a képzésben résztvevők. 2009. szeptemberétől folyamatosan nő a beindított felnőttképzések száma. A felsőoktatási keretszámok csökkenésével lehetőség nyílik új szakképzések bevezetésére, illetve a felnőttképzési tanfolyamok számának további növelésére is komoly esély van. Ezért is tartom fontosnak a vállalkozásokkal, gazdasági egységekkel meglévő jó kapcsolataink megőrzését, elmélyítését és a kapcsolatfelvételt további vállaltokkal. 27

5. Vezetési elvek A leendő nevelőtestület jól kvalifikált, aktív, szakmailag felkészült emberek közössége. A további szakmai fejlődését alapozhatja meg, ha egyre több kolléga ismeri meg a minőségfejlesztési technikákat, programokat. Erősíteni kell azt a tendenciát, hogy a tantestület tagjai törekednek az együttműködésre, a különböző telephelyen folyó munka összehangolására, hogy a pedagógusok kollegiális munkakapcsolatban állnak egymással. A napi munkában jó hangulatú, egymást segítő személyes kapcsolatok biztosítják az alkotó légkört. A tantestület belső erejében lévő tartalékok mozgósításával, a különböző szakmai közösségek műhelymunkájának fejlesztésével, a korszerű technikai eszközök és az új módszerek alkalmazásával, valamint az ezekre való felkészülés igényével érdemes nekiindulni a jövő feladatainak. Mire van ehhez szükség? - A szakmai önfejlődés segítésére, és ehhez a pedagógusok továbbképzésre való ösztönzésére, motiválására. A 2009-ben kiírt TÁMOP 3.1.5. pályázaton sikerrel vettünk részt, az elnyert húszmillió forinttámogatásból öt kolléga továbbképzését tudjuk biztosítani. - Az egyenletes terhelés elvének gyakorlati megvalósítására, a személyre szabott feladatok felelősséggel való ellátására. - A tanórai és tanításon kívüli nevelői tevékenység szervezettségének javítására, a rend és a fegyelem megszilárdítására, a hatékony felügyeletre, valamint a következetes ellenőrzésre. Az iskola fő profilja a szakképzés. Ennek meghatározónak kell maradnia a későbbiekben is. Az iskola talpon maradása attól függ, hogy rugalmasan tud-e alkalmazkodni a változó képzési rendszerhez, eleget tud-e tenni a vállalkozások elvárásainak, ki tudja-e használni a köznevelési, illetve az új szakképzési törvény adta lehetőségeket. A pedagógiai munka tartalmi és módszertani fejlesztésével jelentősen javíthatjuk annak esélyét, hogy tanulóink elsajátítsák azokat az ismereteket és birtokolják azokat a képességeket, amelyek segítségével 28

életpálya-építésük sikeres lehet. A gazdaság elvárásainak megfelelően kell hozzájárulnunk jól képzett szakemberek képzésével a munkaerő-piaci igények kielégítéséhez. Szakképzési tevékenységünk fejlesztésének alapja az lehet, ha a városunkba települt vállalatokkal meglévő kapcsolatainkat közvetlen munkakapcsolattá alakítjuk és partnereink képzési programjába szervesen beépülünk. Ehhez a következő kiegészítő tevékenységekkel kell erősíteni: - A PR tevékenység kiszélesítése (pl. az iskolai honlap tájékoztatási lehetőségének kihasználásával, sajtókapcsolatok kiépítésével, az iskola képviselőinek személyes részvételével a szakképzéssel kapcsolatos eseményeken). - Az eddiginél szorosabb munkakapcsolat kiépítése munkaügyi kirendeltségekkel, a régió munkaerő-piaci szereplőivel, szakember-igényükre való gyors reagálás céljából. Fontos feladat a meghatározott szempontok és elfogadott elvek mentén a visszacsatolást követő korrekciós munka felgyorsítása, hiszen minden tevékenységünk partnereink folyamatos kontrollja alatt zajlik, véleményük, visszajelzéseik alapján van lehetőségünk a szükséges változtatások elvégzésére. Legfontosabb tennivalóink egyike, a partneri elégedettségi vizsgálatok módszerének saját profilunkra szabott kidolgozása, a felmérések elkészítése és elemzése, az azokból való következtetések levonása. Bízom abban, hogy alapos és célirányos előkészítés után, a beérkezett véleményekből, javaslatokból és ötletekből levont tanulságok megalapozottak lesznek, munkánk eredményesebbé válik, és az oktató-nevelő munka jobb megszervezését szolgálja, hiszen feladatellátásunk sikere csakis rendszerszemléleten alapulhat. Úgy gondolom, az elmúlt két évtizedben megváltozott körülményekhez intézményünk jogelődjei sok tekintetben alkalmazkodtak. Jelentősen módosultak azok az elvárások, amiket a diákjaink felé közvetítettünk egyrészt a jogszabályi előírások megváltozásainak hatására, másrészt saját helyzetfelismerésünkből adódóan. Ez jól nyomon következő az intézmények alapdokumentumainak újabb és újabb módosításaiban. Véleményem szerint, nevelési-oktatási módszereink kevésbé rugalmasan követték a változásokat, bár egyre többen kerülünk szembe azzal, hogy a hozzánk a korábbitól eltérő képességekkel és motiváltsággal beiratkozó tanulók esetében már nem elegendő a 29

megszokott, eddig jól bevált pedagógiai módszerek és didaktikai eszközök alkalmazása. Pedagógus közösségünk tagjai naponta szembesülnek a nevelő munka terén mutatkozó egyre több tennivalóval. Az előbbiekben vázoltakra tekintettel legfontosabb feladataink: - Az ismétlődő kompetencia-mérések eredményei, a tanulmányi és kulturális versenyek, egyaránt arra ösztönöznek bennünket, hogy jobban összpontosítsunk a speciális képességfejlesztésre, biztosítsuk a tanulók egyéni képességeihez, adottságaihoz mért érvényesülésre való felkészülést. - Aknázzuk ki azokat a lehetőségeket, mellyel a tanulók számára személyesebbé tehető az átadandó ismeretanyag, tudjuk alkalmazni a differenciált technikákat. - Meg kell tanulnunk, hogyan tudjuk diákjainkat érdekeltebbé tenni a tanulásban, tudnunk kell fejleszteni együttműködési készségüket, tanulási képességüket. - Természetesen elsődleges feladat marad a meglévő képzési formák minőségi szintjének emelése, a hatályos követelményrendszer által meghatározott kimenetre való felkészítéssel. Munkánk csak akkor lehet maradéktalanukul sikeres, ha következetesen, egymást erősítve és segítve alakítunk ki olyan iskolai légkört, melyet a tanulók iránti őszinte érdeklődés és törődés jellemez. Elengedhetetlen a problémák megoldását kereső, a közös döntéseket egységesen végrehajtó tantestületi közösség megléte. A kreativitást segíti, hogy különbözőek vagyunk, eltérő módon járulunk hozzá a problémák megoldásához, azonban az intézmény céljait közösen kell megfogalmaznunk, és azok megvalósításáért összehangoltan kell cselekednünk. Az iskolánk sokszínű feladatellátása megköveteli, hogy a pedagógiai folyamatok irányítását, a tevékenységek koordinálását jól működő vezetési rendszerrel oldjuk meg. Ez a vezetési struktúra már a döntések előkészítésénél lehetővé teszi a több forrásból származó javaslatok figyelembe vételét, másrészt a végrehajtásnál a vezetők és a tantestület tagjai között a megfelelő együttműködést biztosít. Mindez csak abban az estben működik megfelelően, ha az adott poszton feladatot vállaló a hozzá tartozó terület igazi koordinálója, irányítója, biztosítja 30

az információk áramlását és érvényesíti azokat az értékeket, melyeket az intézmény pedagógiai programja kijelöl. Fontosnak tartjuk a gazdasági, technikai és adminisztratív dolgozók tevékenységét is, hiszen munkájuk teremti meg az intézmény alapfeladatai teljesítésének feltételeit. A gazdasági iroda és a telephelyi titkárságok alkalmazottainak, az intézmény sajátos munkarendjéhez igazodva kell végezniük feladataikat, ugyanakkor pontos, naprakész adatközléssel, belső pénzforgalommal kapcsolatos teendők ellátásával, igazolások, szigorú számadású nyomtatványok kiadásával, azok pontos leltári kimutatásával kell segíteniük a működést. Ugyancsak feladataik közé tartozik az iratkezelési szabályok betartása, a jogszabályi változások ismerete. Fontos, hogy az oktatás technikai hátterét biztosító alkalmazottak a nevelő-oktató munka tanítási órák, ünnepélyek, rendezvények zavartalansága érdekében, ütemezzék feladataikat, hogy a rendelkezésre álló digitális segédanyagok naprakész nyilvántartásával álljanak a pedagógusok rendelkezésére. Gondoskodjanak az eszközök karbantartásáról és a folyamatos fejlesztéséről, működjenek együtt az intézményvezetéssel és a nevelőkkel. 31