A TULIPÁNOS ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA 2013.

A TULIPÁNOS ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA 2013. Gyomaendrőd

Tartalomjegyzék I. Bevezetés 4. 1. Az óvoda adatai 5. 2. Az óvoda bemutatása 6. II. Az integráció elméleti megközelítése 7. 1. Gondolatok a fogyatékosok integrált neveléséről 7. 2. Óvodánk tevékenységét meghatározó célok az integratív nevelés szellemébe 9. 3. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek személyiségfejlődésének sajátosságai 10. 4. A mozgásfogyatékosságról 16 5. A látásfogyatékosságról 16. 6. A hallásfogyatékosságról 16. 7. A beszédfogyatékosságról 17. 8. Eltérő fejlődésű gyermekekről 17. III. A Tulipános Óvoda integrált nevelésének célja, feladatai, szervezeti és működési rendje 18. 1. Az óvoda nevelési célja 18. 2. Az óvoda nevelési általános feladatai 18. 3. Az óvoda pedagógusképe 19. 4. Az óvoda felvételi rendje 19. 5. Szervezeti és működési rend 20. 6. Személyi feltételek 20. IV. A Tulipános Óvoda Integrált Nevelési Programjának tartalma. 20. 1. Az óvodai élet megszervezése 20. 1.1. Gondozás 21 1.2. A fejlesztés várható eredményei 22. 1.3. Mozgás 25. 1.4. Testi nevelés. 28. 2. A játék 28. 3. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés 32. 4. Munka jellegű tevékenység 35. 5. A tevékenységben megvalósuló tanulás 37. 5.1. A külső világ tevékeny megismerése (környezet) 38. 5.2. A külső világ tevékeny megismerése (matematika) 41. 5.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 44. 2

5.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 47. 5.5. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 50. 5.6. Verselés, mesélés 52. V. Az integrált nevelési program alkalmazásának feltételrendszere 55. 1. Tervezés 55. 2. Foglalkoztatási formák 55. 3.Szervezés 56. 4. A pedagógusok és a nevelést segítők együttműködése 56. 5. A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése 56. 6. Ellenőrzés, értékelés 57. 7. Az eltérő fejlődésmenet diagnózisának megállapítását lehetővé tevő tájékozódások, vizsgálatok rendszere 57. 8. Az óvoda tárgyi feltétele 57. 9. Az óvoda kapcsolatai 58. 10. Sajátos feladatok 59. 11. Az óvoda speciális szolgáltatásai 77. 12. A program ellenőrzése, értékelése 78. 13.A program eszközkészlete 79. 14. Legitimációs záradék 84. 15. Érvényességi nyilatkozat 85. 16. Felhasznált irodalom 86. 3

I. Bevezetés A sérült gyermek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai, szurdopedagógiai, tiflopedagógiai, logopédiai, szomatopedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. Olyan segítséget kapjon, amely hatékonyan mozdítja elő a szervezet érését, integratív funkcióinak, belső erőtartalékainak kibontakoztatását. A fogyatékosság a gyermekek között fennálló különbségek olyan formája, amely a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét teszik szükségessé. A különleges gondozási igény a gyermek életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulása, ami sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások, és szervezeti megoldások alkalmazását teszi szükségessé. " Nem az a fontos, hogy a gyermek milyen tudással érkezik, hanem, hogy milyen tudással megy el." 4

1. Az óvoda adatai Az óvoda neve, címe: Tulipános Óvoda 5502 Gyomaendrőd Polyákhalmi út 1. 66 / 280 014 tulipanosnonprofit.kft@upcmail.hu tulipanosovi@freemail.hu tulipanosovi1999@gmail.com Az óvoda fenntartója: Tulipános Óvodai Oktató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Intézményvezető: Giricz Ilona A programot benyújtja az óvoda vezetője. A pedagógiai programot meghatározza, hogy az ép és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált óvodai nevelésénél figyelembe kell venni: A Művelődési és Közoktatási Miniszter 23 / 1997. ( VI.4.) MKM rendeletét A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LI. tv 94. (1) pontjában kapott felhatalmazás alapján: " A testi, érzékszervi, beszéd és más fogyatékos gyermekek óvodai nevelését végző óvoda a nevelési programját az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, valamint e rendelet 1.sz. mellékleteként kiadott fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltak figyelembevételével készíti, illetve fogadja el." 5

2. Az óvoda bemutatása A Tulipános Óvoda Gyomaendrőd egyetlen külterületi óvodája. Vonzáskörzetünk az 5 km - en belüli tanyák és az óvoda közvetlen környéke. A lakosság összetételét tekintve ez a leghátrányosabb helyzetű településrész. Az óvoda 40 férőhelyes, kettő vegyes életkorú csoporttal működik. Az épületet hatalmas udvar veszi körül, fával, cserjével, füves területtel. Az épület megközelítése akadálymentes. A gyermekek mozgásfejlődését egyensúlyfejlesztők, kapaszkodók teszik lehetővé. Az épületben tornaszobát alakítottunk ki a gyermekek mozgásfejlesztése érdekében, ahol fejlettségüknek megfelelően vesznek részt a foglalkozásokon. Az óvoda területellátó szerepe miatt fogadja a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tárgyi feltételeinket ennek megfelelően alakítjuk. Tapasztaljuk, hogy az óvodába bekerülő mentálisan retardált gyermekek olyan fokban sérültek, hogy fejlesztésüket az óvodapedagógus egyedül már nem tudja felvállalni. Mindazok a próbálkozások, amelyek speciális gyermekcsoportok létrehozását célozzák (gyógypedagógiai óvodák) jelentőségük elvitathatatlan, de magukban hordozzák az elszigetelődést. A gyermek fejlődik, de egyre messzebb kerül az egészséges világtól, s ugyanakkor az ép gyermekek sem tanulják meg a másság elfogadását. Óvodánk ezt a szakadékot kívánja áthidalni az ép és a különleges gondozást igénylő gyermekek integrált óvodai nevelésével. Ennek gyakorlati feltételeit kell biztosítani. Hosszútávon mindez közelebb visz az egészségkárosodott gyermekek társadalomba való integrálásához, szemben az egyéni tragédiákat megsokszorozó kirekesztettséggel. A Tulipános Óvoda Integrált Nevelési Programja segítséget ad és megtanítja azt elfogadni. Hátrányos, veszélyeztetett környezetből kikerült gyermekek is látogatják óvodánkat. Az egyéni bánásmód, a családgondozás, a differenciált nevelés eredményesen működik óvodánkban. 6

II Az integráció elméleti megközelítése 1. Gondolatok a fogyatékosok integrált neveléséről Az integráció pozitív szereptanulási modellt ad, természetes életszituációból indul ki, elismeri heterogén adottságokat, képességeket és az azokhoz történő egyéni alkalmazkodás szükségességét, az egyenlő jogokat hangsúlyozza, toleranciára, humanizmusra nevel azzal, hogy partnerséget kíván kialakítani ép és fogyatékos között. Az integráció valójában az ép és a fogyatékos gyermekek olyan nevelési módja, amellyel a lehető legnagyobb mértékben független, önálló, önmagát és másokat elfogadni és szeretni tudó személyiséget szeretnénk formálni, a fogyatékos embert a társadalomra nézve hasznos egyénné tenni. Az ép és fogyatékos gyermekek együttnevelését már az intézményes nevelés legkorábbi szakaszában el kell kezdeni. A közös nevelés mind a fogyatékosokat, mind az ép gyermekeket fejleszti. A különböző " emberek " találkozásai az óvodában is gazdag élmények forrásai lehetnek, a személyiségfejlődés számára új távlatokat nyitnak. Aki csak a hozzá hasonló gondolkodású barátaival érintkezik, másoktól pedig elhatárolja magát, az korlátok közé szorítja a társas érintkezés során szerezhető tapasztalatokat és semmit sem érzékel az emberi sokrétűségből. Aki azonban széles körben ismeri meg az embereket, a kultúrákat, az a saját világában is jobban eligazodik. Óvodás korban a kortárs - csoportok növekedő jelentőségűek a személyiségfejlődésben. Minél intenzívebb a társas élet és a játéktevékenység színvonala, annál több és rendszeresebb a csoportban kialakuló utánzás, megfigyeléses tanulás, modellkövetés, szerepjáték. A fogyatékos gyermekek esetében a legnagyobb probléma, hogy a kortárskapcsolatok kialakulásának korai szakaszában a gyermekek nagy része csak a családban nevelkedik, tehát a szocializációs folyamat egy igen fontos oldalát, a kapcsolatteremtést nincs módja megtanulni. 7

Az óvodai csoport inhomogén közösségében a gyermekek egymás cselekvéseit utánozva tanulnak meg különböző mozgásokat, magatartási és viselkedésmódokat. Ezekben a közösségekben a normál gyermekek is sokat tanulnak a fogyatékos gyermekek révén. Az ép gyermekek szempontjából is a személyiségfejlődést kell kiemelni. A csoportba járó gyermekek hozzáállása pozitív irányban változik. Már kisgyermekkorban megtanulják a segítségnyújtás formáit, a fogyatékos gyermekekkel szemben elvárható szociális magatartásformákat. A szülő számára a fogyatékos gyermek óvodába helyezése nemcsak abból a szempontból jelentős, hogy munkába állhatnak, hanem abból is, hogy partnert kapnak gyermekük neveléséhez, van, akivel megoszthatják gondjaikat, van, aki segíti őket az otthoni nevelésben. A szülőket segíti a fogyatékosság elfogadásában, ha gyermeküket óvodai közösségben látják, megfigyelhetik boldogulását, beilleszkedését, reményt kapnak gyermekük későbbi sorsának alakulását illetően. Az óvodapedagógusok szempontjából a fogyatékos gyermek újabb feladatot jelent, de különböző lehetőségeket is kínál. Esélye van minden képességének és találékonyságának kiaknázására, sokoldalúságának kibontakoztatására. Abban, hogy az óvoda felvegyen fogyatékos gyermekeket az óvodapedagógusok hozzáállása, szerepe döntő. A fogyatékos gyermekek elfogadása, nevelésének speciális megszervezése az óvodapedagógusok felelősségén múlik. Az empátián kívül személyében dől el, hogy: - Megkapja - e a fogyatékos gyermek az óvodai nevelésben azokat a feltételeket, amelyek az épekkel azonos eséllyel teszik lehetővé a gyermek személyiségfejlődését. -Képes - e az óvodapedagógus új szakmai ismeretek befogadására, munkáját segítő szakemberekkel együttműködésre. Az integrációnak vannak fokozatai, melyek során az együttnevelés különböző formában, mértékben valósul meg, függetlenül attól, hogy milyen mértékű speciális megsegítés szükséges. - Teljes integráció: A gyermek minden foglalkozáson részt vesz, együtt halad a többiekkel, egyéni, speciális fejlesztésre nincs szüksége. - Részleges integráció: a gyermeknek speciális feltételekre, foglalkozásokra van szüksége, amelyet külön biztosítanak számára. Részleges vagy teljes integráció esetében - külföldi tapasztalatok alapján - az optimális csoportlétszám 20 fő. A fogyatékos és ép gyermekek arányát mindig rugalmasan, a sérülés jellege, illetve foka szerint célszerű meghatározni. Rendszerint egy csoportban nem szoktak négynél több fogyatékos gyermeket elhelyezni és nem szerencsés, ha egy csoportban több ugyanolyan fogyatékosságú gyermek van, mert felerősítik egymás fogyatékosságát. Vélemények szerint erre a meg- 8

kötésre azért van szükség, mert az integrációs csoportnak nem szabad túlzott mértékben eltávolodni az úgynevezett normál " csoporttól. Kit lehet integráltan óvodában nevelni? Erre egyértelműen válaszolni nagyon nehéz. Szerepet játszanak benne az óvoda fizikai korlátai, a fogyatékos gyermekek akadályozottságán túl a gyermek egészségi állapota, az óvoda fogadóképessége, a család szociális háttere. Fontos még, hogy a gyermeknek milyen speciális megsegítésre van szüksége, milyen fokban alkalmas az együttnevelésre, ezekből az óvoda mit tud biztosítani. Három hónap próbaidő áll az óvoda rendelkezésére, hogy meggyőződjön, valóban integrálható a gyermek. A fogyatékosok nevelésére képzett gyógypedagógus, gyógytornász, logopédus végzi a szükséges speciális képesség és mozgásfejlesztő foglalkozásokat, az óvodapedagógusok munkájának speciális megsegítését. 2. Óvodánk tevékenységét meghatározó célok az integratív nevelés szellemében - A másságot elfogadó környezet megteremtése. - Olyan gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex vizsgálati leletek beszerzése, amelyek segítségével megismerhetjük a sérülés mértékét, struktúráját, s ezek alapján tervezhetjük a specifikus fejlesztést. - Az akadályozott fejlődésű, illetve fogyatékos gyermekek alkalmazkodóképességének, önállóságának, együttműködésének fejlesztése. - A sérült funkciók működésének differenciáltabb fejlesztése, a kompenzációs lehe-tőségek bővítése. - A szükséges módszerek, terápiás eljárások, technikák szakszerű megválasztása, alkalmazása. Célunk, hogy a még kialakulatlan, sérült, illetve lassabban fejlődő funkciók lehető legkorábbi és leghatékonyabb fejlesztésével a gyermekek életminőségét javítsuk, segítsük minél teljesebb beilleszkedésüket a társadalomba. Az óvoda felvállalja a beszéd - és egyéb fogyatékos gyermekek nevelését, fejlesztését, ha ezt a szülő az intézményünktől kéri és a gyermek közösségben ellátható, szocializálható. 9

A gyermekek speciális problémái: - mozgásfogyatékos - látási fogyatékos - hallási fogyatékos - beszédfogyatékos - eltérő fejlődésű gyermek - egyéb, a fejlődést kezelés hiányában negatívan befolyásoló betegségek (lisztérzékenység, tejcukor allergia, cukorbetegség, epilepszia) 3. A különleges gondozást (kiemelt figyelmet) igénylő gyermek személyiségfejlődésének sajátosságai A sajátos nevelési igényű (kiemelt figyelmet igénylő) gyermekek óvodai nevelésének irányelve Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2/2005. (III.1.) rendelete 2005. június 15. napjával lépett hatályban, azzal a céllal, hogy az általános alapelvek mellett a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai, illetve iskolai sérülés-specifikus fejlesztésének kapcsán olyan elveket fogalmazzon meg, melyek az intézmények számára a későbbiek során irány és mérvadó, valamint követendő szempontokká válnak. 1. Általános elvek 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. 10

1.2. Az irányelv célja Az irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy - az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, - fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, - a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, - a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. Az irányelv egyaránt vonatkozik a gyógypedagógiai intézményrendszerhez tartozó óvodákban, óvodai csoportokban, és a sajátos nevelési igényű gyermekek többiekkel együtt - integráltan - megvalósuló óvodai nevelésére. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodában történő együttnevelés - az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével - minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel. 1.3. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A sajátos nevelési igény kifejezi a) a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team-munkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A nevelés, a fejlesztés feltételeit a közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. Az általánosan kötelező feltételeket a jogszabályok több területen módosítják, illetve kiegészítik olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell ten- 11

ni. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy: - a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti; - a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; - terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges. 1.4. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. 1.5. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje. c) A gyermek - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyaté- 12

kossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Halmozott fogyatékosság esetén az adott gyermeknél, gyermekcsoportnál megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. Indokolt esetben a nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészítheti. 1.6. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára a) A sérülés-specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása; b) az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés; c) a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; d) annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes; e) rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; f) az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával. 1.7. A többségi óvodákban megvalósuló - integrált - nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű (kiemelt figyelmet igénylő) gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Az integrált fejlesztésben részt vevő óvoda: a) pedagógiai programjának, illetve a speciális tartalmak közvetítésének figyelembe kell vennie a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, b) külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). 13

Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: a) Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. b) A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, - a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, - egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres, - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, - együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. c) A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta - az együttműködés során: - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, - javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, - segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszer- 14

zés lehetőségéről, - együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, - kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. Az integrált nevelésben közreműködő közoktatási intézmények az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét vehetik igénybe a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. A gyermeki személyiségfejlődést az öröklött tulajdonságok és a környezet nevelő hatásai alakítják. A fejlődés lépcsőzetes, vannak benne nyugalmi és intenzív periódusok. A sérült gyermek személyiségfejlődése láthatóan különbözik az ép személyiség fejlődésétől. A fejlődés sok összetevőből álló folyamat. Bármelyike sérül a fejlődés folyamatában zavar keletkezik. A sérült személyiség fejlődésére a fejlődési tempó és a szerkezet megváltozása egyaránt, együttesen jellemző. Különösen jellemző, hogy megbomlik az egységes szerkezet, egyoldalú, diszharmonikus lesz: - Meghatározott egyszerű funkciók nem alakulnak ki, vagy rendellenessé válnak. - Átalakul a külvilágról való információ-felvétel. - Sérül, nehezítetté válik vagy ki sem alakul a társadalmi kommunikáció. - Megváltoznak a környezethez való alkalmazkodás és a környezetre való aktív ráhatás lehetőségei. - Akadályozottá válik a szocializálódás. E közös jellemzők - attól függően, hogy a sérült személyiség fejlődésének létrejöttéért milyen károsodás felelős -, különböző formákban érvényesülnek, így a sérült személyiségnek számos változata lehetséges. A fogyatékosok éptől eltérő sajátosságainak személyiségformáló hatásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a külvilágból visszaáramló kölcsönhatást. A személyiség a külvilággal való kölcsönhatásban fejlődik és lesz azzá, ami. Adottságait, készségeit a külvilág hatásai segítik kibontakoztatni. A fogyatékos személyiségnél a nevelés fontossága kiemelt jelentőségű. A nevelés nyit utat a morális eszmék befogadásához, a morális magatartáshoz. Integrált óvodai nevelés esetén ezek elsajátítása könnyebbé válik számára. 15

4. A mozgásfogyatékosságról Mozgásfogyatékosoknak nevezzük azokat, akik a tartó vagy mozgató szervrendszer struktúrájának, funkciójának sérülése vagy hiánya következtében a fizikai teljesítőképesség megváltozása miatt az életkori tevékenységek végzésében maradandóan korlátozottak, nevelésük, személyiségfejlesztésük átmenetileg vagy tartósan speciális feltételeket, eljárásokat igényel. Leggyakrabban előforduló mozgásszervi kórképek: - végtagok fejlődési rendellenességei és különböző fokú hiányai - petyhüdt bénulást okozó kórformák - korai agykárosodás következtében kialakult mozgás rendellenességek - egyéb eredetű mozgáskorlátozottságot okozó kórformák - a gerinc betegségei 5. A látásfogyatékosságról Látásfogyatékosság esetében a látási analizátor különböző károsító okok következtében fellépő sérülésével állunk szemben, mely a vizuális tapasztalatszerzést teljesen vagy részlegesen megakadályozza. Beszűkül, illetve megváltozik az érzékelési lehetőség, a mozgás és cselekvéskorlátozottság, a környezettől való fokozott függés miatt nehezítetté válik a szocializálódás. 6. A hallásfogyatékosságról A hallási analizátor különböző károsító okok következtében fellépő sérüléséről van szó, amely a beszéd normális fejlődését megakadályozza. Egy - egy analizátor sérülése azonban nemcsak specifikus hallási funkció kiesését vagy gyengülését okozza, hanem a személyiségfejlődés egészét megváltoztatja. A hallássérülés megbontja a pszichés jelenségek funkcionális egységét, a kommunikációs akadályok következtében a gondolkodási műveletek sajátosan szerveződnek, lecsökken az információ felvétel, nehezítetté válik a szocializálódás. 16

7. A beszédfogyatékosságról Minthogy a beszéd az egyik legösszetettebb funkcionális rendszer, tágabb értelemben minden fogyatékosság beszédfogyatékosság is. Olyan ép fizikai hallással bíró gyermeket nevezünk beszédfogyatékosnak, akinél a beszédfejlődés menete nem indul meg, kórosan késik, vagy valamely területen hibásan működik. Legjellemzőbb jegy a kommunikációs zavar, hiányzik, vagy torzul a hangzó beszéd. A beszédfogyatékosság igen változatos megjelenése, súlyossága következtében egyes típusai csak potenciális hátrányt jelentenek, míg mások alapjaiban zavarják meg az emberi kapcsolatrendszert, a társadalomba való beilleszkedést. 8. Az eltérő fejlődésű gyermekekről Meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. Fő tünet az érzelmi, akarati, idegi funkciók sérülése. A típusok, változatok száma rendkívül nagy, az elnevezés hasonlóan sokféle. (Nehezen nevelhetők, emocionálisan sérültek, érzelmileg - akaratilag zavartak stb.) E csoport fő jellemzője a beilleszkedési, alkalmazkodási zavar. Számolnunk kell a szociális beilleszkedést nehezítő genetikusan determinált " kedvezőtlen alkat " - tal. Az ínadaptáltak az érzelmi - akarati fogyatékosok egyik alcsoportját alkotják. Olyan gyermekek, akiknél az érzelmi - akarati fejlődés extrém mértékű és / vagy hosszantartó bio - pszichoszociális károsodások következtében súlyosan sérül. Jellemző az emocionális egyensúly felbomlása, önértékelési zavar kóros mértéke, az agresszió szocializálatlan levezetési módja. Társuló tünetként jelentkezik a kognitív funkciók zavara, mely tanulási nehézségekben, vagy súlyos alulteljesítésben nyilvánul meg. 17

III. A Tulipános Óvoda integrált nevelésének célja, feladatai, szerkezeti és működési rendje 1. Az óvoda nevelési célja A 3-7 éves ép és kiemelt figyelmet igénylő gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése normál óvodai nevelés során. - A gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus fejlődésének kibontakoztatása. - Az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődésmenet figyelembevételével való fejlesztés. - Az eltérő fejlődésmenet korai felismerése, speciális gondozás. - Tanulási nehézségek megelőzése. - Adjon mind az ép mind a fogyatékos gyermekek számára lehetőséget az egymással való kommunikációra, egymás megismerésére és elfogadására, alapozza meg a későbbi társadalmi integrációt. - Etnikai kisebbség nevelése. - Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése. 2. Az óvoda nevelés általános feladatai - A gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, nyugodt, családias, elfogadó légkör biztosítása. - Egészséges életmód biztosítása. - Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés. - Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Minden gyermek esetében feladat: - Esélyegyenlőség biztosítása - Prevenció. Esetleg kialakuló rendellenességek kiküszöbölése. - Korrekció. 18

Mind a testben, mind a személyiségben bekövetkezett károsodásokat a lehető leghatékonyabban javítsuk. - Kompenzáció. Sérült, kiesett funkciókat más tevékenységgel igyekszünk helyettesíteni. - Lehetővé váljon, hogy 7 éves kora körül a fogyatékos gyermek iskolaéretté váljon. - Olyan óvodai élet megszervezése, melyben a sérült és ép gyermek számára sok közös élmény, a közös játék, a közös együttlét öröme, ahol megtanulják épek és sérültek elfogadni, segíteni egymást, s ez segítse a barátkozást, az együttélést, egymás szeretetét, tiszteletét a későbbi életükben is. 3. Az óvoda pedagógusképe Olyan óvodapedagógus, aki megértő, együtt érző, elfogadó, szülőket tisztelő, segítő. Szeretetteljesség, következetesség jellemezze. Alapvető feladata: - Maximálisan biztosítsa a gyermekek alapvető szükségleteit, érzelmi biztonságát. - Optimális fejlődést biztosítson minden gyermek számára. - Munkája során mindig vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességeit, fejlődési ütemét. - Segítse tehetsége kibontakoztatását. 4. Az óvoda felvételi rendje - Betöltött 3 év. - Közösségbe illeszthetőség. - Segédeszközzel vagy a nélkül történő helyváltoztatás, illetve megtanításának lehetősége. Óvodába lépéskor az óvoda rendelkezésére kell bocsátani a következő dokumentumokat. - Ép gyermek esetében: - státuszlap - Sérült gyermek esetében - orvosi diagnózis vagy a vizsgálat folyamatáról szóló igazolás - megelőző pszichológiai, gyógypedagógiai vélemények, vizsgálati eredmények - szükséges gyógyszerekről orvosi igazolás 19

- szakértői vélemény 5. Szervezeti és működési rend A törvény által meghatározott egy csoport 2 fő felsőfokú végzettségű óvodapedagógus mellett a gyermekekkel foglalkozik még gyógypedagógus, gyógytornász, logopédus a fogyatékosság és a gyermeklétszám függvényében. A fejlesztés: - csoporton belül integrált körülmények között - kiemelten az óvoda területén egyéni illetve kiscsoportos formában, fejlesztési terv szerint történik 6. Személyi feltételek Óvodapedagógusok Délelőtt 6,30-14,30 ig, illetve 8-16-ig Délután 15,00-17,30 - ig Logopédus heti 6 óra (óraadó) Gyógypedagógus, gyógytornász (óraadó) a gyermeklétszám és a fogyatékosság függvényében. A munkabeosztás a kötelező óraszámokra vonatkozik, konzultációk, szakmai továbbképzés, megbeszélés, szakmai adminisztráció, szülői értekezletek a kötelező óraszám és a törvényes munkaidőkeret között történik. IV. A Tulipános Óvoda Integrált Nevelési Programjának tartalma 1. Az óvodai élet megszervezése Az egészség szomatikus, pszichikus és szociális elégedettséget, harmóniát jelent. Az egészség megőrzésére irányuló gondozás a személyi - és környezet-higiénét, valamint a pszichohigiénét is magába foglalja. 20

Az életmódot az óvodáskorú gyermek a környezetétől sajátítja el ismeretszerzések, tapasztalatok, tevékenységek gyakorlása során. Kialakulásában meghatározó szerep jut a családnak, mint másodlagos szocializációs színtérnek. Az óvodai nevelés egyik alapvető feladata a gyermek testi - lelki szükségleteinek kielégítése, a testi - lelki harmónia megteremtése. A programban az óvodapedagógus az egészségnevelés terén mind a prevencióra, mind a korrekcióra hangsúlyt helyez. Az óvodapedagógus feladata: - Törekedjen arra, hogy ne sértse a gyermek családi nevelésének nemzeti, etnikai, világnézeti hovatartozása miatti esetleges eltérőségét. - Járuljon hozzá a gyermek komfortérzetének biztosításához lelki és testi vonatkozásban egyaránt. - Készítse fel az ép gyermekeket arra, hogy vegyék figyelembe, fogadják el azt, hogy sérült társaiknak esetleg más, speciális feltételek szükségesek az egészséges életmód kialakításához, eléréséhez. 1.1 Gondozás: A gondozás az óvodai nevelés alapvető tevékenysége. A kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakításához. Az óvodában az életritmus, a táplálkozás, öltözködés, pihenés és alvás, a mozgás, testi nevelés és testnevelés segítségével valamint az ezekhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, szokások, kialakításával biztosíthatja az óvodapedagógus a megfelelő életmódot az egyéni eltérések figyelembevételével. Minden tevékenységnél alapvető feltétel az oldott légkör, kellemes közérzet, a felnőtt gyermek közötti jó kapcsolat. Sérült gyermek esetében: - Elegendő időt kell biztosítani azokra a tevékenységekre, melyeket önállóan el tud végezni. - Életkoruk és sérültségük mértéke szerint kell kialakítani az önállóságot. 21

- A fokozatosság elvét betartva új tevékenységet kell tanítani. - Állandó figyelmet, türelmet, segítséget igényel. a) Napirend, hetirend A helyes életritmus kialakítása már kisgyermekkorban elkezdődik. A rendszeresen, ugyanabban az időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra. Ennek érdekében a gyermekek életkorának megfelelő, optimális életritmus kialakítására kell törekedni. Az óvodában, a napirendben vannak rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek (étkezés, alvás), ugyanakkor lehetősége van a gyermeknek az önállóan szervezett játéktevékenységre is. Szeptembertől májusig az időjárástól függően a gyermekeknek a szabad levegőn való mozgás és játék lehetőségét is szükséges biztosítani. A napirendben foglal helyet a mindennapi 5-35 perces, kötött, illetve kötetlen foglalkozás. Hetirend A hetirend a napokhoz kötött tevékenységet jelent, így dolgozzák fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozás tevékenységeken keresztül. b) Táplálkozás A növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele. Az óvoda napi háromszori étkezéssel igyekszik biztosítani a gyermekek tápanyagszükségletének nagyobb részét. Az étkezések során lehetőség nyílik arra, hogy a gyermekek gyakorolják az önkiszolgálást. (terítés, szedés, kancsóból folyadék öntése, evőeszközök összeszedése) c) Testápolás A gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. A gyermekeknek a mindennapi szükségleteik kielégítésénél valamint tisztálkodás közben lehetőségük van az önellátás, önkiszolgálás gyakorlására, de számíthatnak felnőtt segítségre is. 22

d) Öltözködés Az öltözködés nem csak az időjárás viszontagságai ellen véd, de fejleszti a gyermek ízlésvilágát, szépérzékét is. Kezdetben szükség van felnőtt tevékeny segítségére, de a végcél az, hogy a gyermek elérje a teljes önállóságot mind a vetkőzés, mind az öltözködés terén. e) Pihenés Az alvásigény kielégítésének egy része az óvodában történik. Az óvodapedagógus feladata a nyugalom fenntartása, a zavaró külső ingerek megszüntetése. 1.2 A fejlesztés jellemzői az óvodáskor végére a) Testápolás 3-4 évesek A mosdóban egyéni fejlettségtől függően segítséggel használják és tegyék rendbe, rakják helyére a szappant körömkefét törülközőt fogápoló szereket eü. papírt fésűt 4-5 évesek A munka tartalma azonos a 3-4 évesekével, de az önállóság nő. Fontos a differenciált segítségnyújtás. 5-7 évesek A testápolással kapcsolatos teendőket önállóan, szükség szerint bármikor elvégzik. 23

b) Étkezés A tisztálkodó eszközöket használják, majd tisztán, esztétikusan teszik a helyére. 3-4 évesek Egyéni fejlettségtől függően önállóan étkezzenek, az ételt rágják meg. Az étkezés eszközeit tudják az asztalhoz vinni és leszedni. A kanalat, villát használják rendeltetés szerint. Használják a szalvétát. 4-5 évesek Önállóság fokozása. 5-7 évesek Az evőeszközök használata kiegészül a kés használatával. c) Öltözködés 3-4 évesek Kezdjenek önállóan öltözni, vetkőzni. Ruhájukat tegyék a megfelelő helyre, ismerjék fel. Próbálkozzanak a gombolással, a cipő le - és felhúzásával, fűzésével. 4-5 évesek Önállóság növelése. Próbálkozzanak a cipőkötéssel. 5-7 évesek Váljanak önállóvá az öltözésben, gombolásban, kötésben. Az öltözködésre fordított idő fejlettségük növekedésével arányosan csökken. 24

1. 3 Mozgás A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Ennek fejlődését születéstől a kisgyermekkorig figyelemmel kísérik, mivel ebben az életszakaszban a gyermek mozgásfejlettsége képet ad általános fejlettségi szintjéről. A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a 3-7 éves gyermek fejlődésében. A mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósíthat a pedagógus. Fő feladat a nagymozgások, szemkéz, szem - láb koordináció, egyensúlyérzék, finommotorika fejlesztése. A mozgásigény kielégítése az ép és sérült gyermekek szempontjából azonosságokat és különbözőségeket feltételez. A vízhez szoktatás beépül a mindennapjainkba. Minden nagycsoportosnak lehetősége van az úszás alapjainak elsajátítására. Azonosságok: - a mozgás igénye - a mozgás, mint örömforrás megélése - a mozgás önbizalom növelő hatása - az együttes mozgás élménye Különbözőségek: - a mozgás - és látássérült gyermek mozgásigényének kielégítése speciális feladatok megoldásával bővül a fogyatékosság függvényében A mozgásigény kielégítésének közös lehetőségei: - szabadon választott tevékenységek - napi szervezett testnevelés - tervezett közös testnevelés speciális eszközökkel - mindennapos testnevelés - séták, kirándulások - pancsolás 25

A mozgásigény kielégítésének helyszínei: - csoportszoba - udvar - tornaszoba - uszoda A tevékenységekbe bekapcsolódhat a mozgás - és látássérült gyermek is, de annak kritériumait a gyógytornász határozza meg az állapot függvényében. A mozgássérült gyermek esetében fontos annak ismerete, hogy melyek azok a káros mozgásformák, melyeket nem végezhet. A sérült gyermek a sérülés figyelembevételével jön uszodába, külön kísérővel. A mozgásfejlesztés fő feladatai: - A gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. - A rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása. - Mozgástapasztalatok bővítése. - Mozgáskészségek kialakítása. - A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. - A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése. a) Mozgásfejlesztés szabad játékban Fontos, hogy az óvodapedagógus felkeltse és megőrizze a gyermekek mozgáskedvét, és tudatosan építsen rá. - 3-4 éveseknél a természetes nagymozgásokat fejlődését kell segíteni. (csúszás, mászás, bújás) - 4-5 éveseknél nagyobb hangsúlyt kap a szem - kéz, szem - láb koordináció, az egyensúlyérzék fejlesztése. - 5-7 éveseknél a finommotorikára kell a legnagyobb figyelmet fordítani. A szabad játéktevékenységben az a cél, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgásformát. 26

b) Mozgásfejlesztés a foglalkozáson A foglalkozások anyaga az atlétika, torna és játék jellegű főgyakorlatokból tevődik össze. A speciális gyakorlatok beiktatására is a testnevelés foglalkozásokon kell alkalmat teremteni (légzéstechnika). A foglalkozások megszervezésénél figyelembe kell venni: - a csoport általános fejlettségét - a fejlődés ütemét - a gyermekek egyéni tempóját - a gyermekek képességeit Fontos, hogy a várakozási idő a lehető legkevesebb legyen. Amíg lehetőség van rá, a gyermekek a szabadban tornázzanak. - 3-4 évesek anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza - 4-5 éves korban szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Előtérbe kerül az egyensúlyérzék fejlesztése és a szem - kéz, szem - láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok. - 5-7 éveseknél az észlelés fejlesztése a legcélzottabb. Az alaklátás, formaállandóság, fejlesztésére tervezhet gyakorlatot az óvodapedagógus. Új feladat a finommotorika és a keresztcsatornák fejlesztése. A mindennapi frissítő tornára a foglalkozásokkal összehangolva naponta egyszer 5-15 perces időtartamban kerülhet sor. c) Mozgásfejlesztés az uszodában A gyermekek szervezetének megedzésére az egyik legmegfelelőbb eszköz a rendszeres úszás. Az úszást fel lehet használni a prevencióban, a rehabilitációban, - ismerje meg a víz törvényszerűségeit - sajátítsa el a vízben való biztonságos közlekedés alapjait (úszás, futás, merülés, ugrás) - a helyes úszótechnikák alapjainak elsajátítása révén bekapcsolódhasson a versenysportba - egy életre szóló barátság kialakítása a VÍZZEL, s ez által a rendszeres úszás iránti igény kialakítása segítségével az egészséges életmód kialakítása. 27

1. 4 Testi nevelés A testi nevelés átfogó tevékenység, az egész óvodai életet átszövi. Feladatrendszerét elsősorban a gondozás és a mozgás által kívánja megvalósítani. Az óvodapedagógus feladata - a gondozási tevékenység, a gyermek komfortérzetének biztosítása, ilyen irányú igényeinek felkeltése, szokások kialakítása. - A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése. - Rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása, mindennapos testnevelés - Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. Területei Levegőzés a mindennapos tevékenységek során igyekszik az óvodapedagógus minél több időt a szabad levegőn tölteni. Egészségvédelem, edzés - a levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Sérült gyermek esetében igénybe. a speciális feladatok ellátásához ( séta, pancsolás ) a szakemberek segítségét vesszük 2. A játék 2.1 A játék helye a nevelés folyamatában A játék a 3-7 éves gyermek alapvető, legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Általa észrevétlenül tanul a gyermek, s mivel a játékban a legváltozatosabb tevékenységekre nyílik lehetősége, nem csak a gyermeki személyiség tükre, de fejlesztésének legfőbb eszköze is. Komplex tevékenység, melyet az óvodapedagógusoknak tuda- 28

tosan ki kell használni. A gyermek szabadságának és az óvodapedagógus tudatos fejlesztő munkájának együttesen kell érvényesülni. Az óvodapedagógusnak ismernie kell: A gyermekcsoport általános pszichés tulajdonságait. Az egyéni fejlettséget és ismereteket. A csoport összetételét. 2. 2 Az óvodapedagógus feladata - Nyugodt légkör kialakítása. - Elegendő idő biztosítása. - Megfelelő hely biztosítása. - Eszközök biztosítása. - mozgásfejlesztő játékok - szociális játékok - szem - kéz koordinációt fejlesztő játékok - értelemfejlesztő játékok A játék olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. - ép és sérült gyermekek együttélése - másság elfogadása - önállóság kialakítása, egymás tiszteletben tartása - szocializáció segítése, magatartás formálása 2. 3 Játékfajták a) Gyakorlójáték A véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó sikerismétlésre készteti a gyermeket. A gyakorlójáték lehet mozgásos, manipulációs és verbális. 29

Sérült gyermek esetében A beszéd és hallás problémák hatására akadályozottá válik a szavak, hangok ismételgetése. Sérült a mozgás és ritmusvisszaadás. Manipulációs nehézségek miatt nem tudja megismerni a játékszereket, eszközöket, játéka akadályokba ütközik. Az ép érzékszervek gyakoroltatásával kap szerepet a játék. b) Építő - konstruáló játék Eleinte spontán építenek, később átgondolt, rendezett, meghatározott célú építés dominál. Építés közben átélik az alkotás örömét, fejlődik a kreativitásuk. Sérült gyermek esetében Lásd a gyakorlójátéknál. c) Szerepjáték A gyermek tapasztalatai, ismeretei, elképzelései, érzelmei alapján azonosul a felnőttek cselekvéseivel. Tükrözi a gyermek életét, személyiségét. Kiemelt szerepe van a szociális területeken. Sérült gyermek esetében Kevesebb tapasztalata van a világról, emberekről, jelenségekről, játékuk sivárabb, vagy meg sem jelenik igazán a szerepjáték. Akadályt jelenthet a kommunikációs zavar is. d) Szabályjáték Legfontosabb elem a szabályokhoz való igazodás igénye. Játék közben a gyermek érzelmeket tanul, tanulja indulatainak fékezését, a sikert, a kudarcot. 30

Fajtái: mozgásos, dalos, népi játék, fogócska, körjáték, labdajáték, társasjáték, memória játék. Sérült gyermek esetében A sérülés mértékétől függően tud bekapcsolódni a játékokba. Sokszor csak segítséggel vagy módosítva tud részt venni, így az nem teljes értékű. e) Barkácsolás Fontos, hogy ne legyen öncélú. Jól fejleszthető a finommotorika. Sérült gyermek esetében Lásd építő - konstruáló játék. f) Dramatikus játék bábozás-drámajáték A gyermekek saját vagy irodalmi élményeiket játszák el, kötetlen módon, mely mozgáson, látványon és beszéden alapszik. A drámajáték és bábjáték előképző részét alkalmazzák középső és nagycsoportban, kidolgozott játékok alapján. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében drámapedagógus segítségével ismerkednek a drámajátékokkal. Sérült gyermek esetében tapasztalat. Problémát okoz a nagy - és finommozgások nehézsége, a kommunikációs zavar, a kevés 2. 4 a fejlesztés lehetőségei Az óvodapedagógus, drámapedagógus ügyel arra, hogy a különböző játék típusokat játszó gyermekek ne zavarják egymást, az épek vigyázzanak társaikra, a sérülés mértékétől 31

függően a sérült gyermekek is igyekezzenek alkalmazkodni társaikhoz. A mozgássérült gyermeknek nagyobb helyre van szüksége, a látás és hallásfogyatékos gyermek szívesen tevékenykedik egyedül. Fontos a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, hogy a gyermek biztonságban érezze magát. A mozgásszervi, érzékszervi, beszédszervi illetve fejlődésben akadályozott, kommunikációs zavarokkal küszködő gyermeket minél hamarabb résztvevővé kell tenni a közös játékban. Nagyon fontos az ilyen összetételű csoportban az egymás játékának, alkotásainak megbecsülése. Az egészséges versenyszellem speciális kialakítására törekszünk és arra, hogy a sérült gyermek is mindenfajta játéktevékenységben részt vehessen. A drámajáték a közösségben, közösségért tevékenykedő gyermeket nevel, segít önmaga megismerésében. Segíti beszédkészségének, nyelvi kommunikációs készségének kifejező voltát. A képességfejlesztő játékok, a drámajáték, hatékony módszere lehet az iskolaérettség elérésének. Mindenfajta játékban nagy szerepe van az utánzásnak, melyben a sérült gyermek részére az ép gyermek megfelelő példát tud nyújtani. 3. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés 3. 1 Az érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés helye a nevelés folyamatában, jutalmazás, büntetés A szociális tanulás a gyermek születésekor kezdődik, abban a környezetben, amelybe születik, amely őt körülveszi, és amelynek hatásrendszere mind pozitív, mind negatív irányban befolyásolja személyiségének alakulását. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Az óvoda és környezete pozitív érzelmi biztonságot kell, hogy nyújtson mind az ép, mind a sérült gyermeknek, mind a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve etnikai kisebbséghez tartozó gyermeknek, módszereiben megtartva a helyes irányt. Az óvodapedagógus és a gyermek kapcsolatát empatikus, meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolat kell, jellemezze. A gyermek " én központúsága " alapján elsősorban önmagára képes figyelni, de az óvodai élet szervezésével el kell érni, hogy az együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség kialakuljon a gyermekekben. A társas együttműködés közben tanulja meg az egymás felé fordulást és a másik segítését, az értelmes szeretetet. 32

Az érzelmi hatás legfőbb eszköze az élménynyújtás. A közös élmény megélése során elmosódnak, megszűnnek a testi, és fizikai képességek különbségei. A sérült gyermekek testi adottságainak különbözősége miatt az élmény nyújtás tervezése, szervezése, mennyisége, minősége, helyszíneinek megválasztása speciális folyamat. Fontos annak szem előtt tartása, hogy az élmény minden gyermek, ép és sérült számára meghatározó erejű legyen. A gyermek nyitottságára építve az óvoda elősegíti, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, tisztelje és becsülje azt. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus viselkedése. A társas érintkezésben vannak olyan szabályok, amelyeket akár példamutatással, akár verbális közléssel meg kell tanítani a gyermekeknek. Az esélyegyenlőség biztosításával a társaira figyelő, a környezetébe beilleszkedő gyermekeket nevelhetünk. A gyermekek tevékenységéhez az óvodapedagógus biztosítson nagy szabadságot, a pontos határok megjelölésével. A határokat meg kell védeni a gyermeki respektálás érdekében. Tehát a nagy szabadság, a világos határok azt jelentik, hogy az óvodapedagógus röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazza meg azt, amit akar, vagy amit nem akar. Az óvodapedagógus a többszöri határátlépésnél vezessen be konzekvenciákat, következményeket. Ugyanakkor adja meg a lehetőséget a javításhoz. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását. Az óvodapedagógus segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. Az óvodapedagógus nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő odafigyeléssel, kivárással hallgassa meg az óvodapedagógus, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek saját felelőssége erősödjön. Az óvodapedagógus bátorítson minden gyermeket a csoporton belül, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges. A felnőtt - gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság tárgyilagos megnevezésével, az ok kiemelésével. Biztosítson az óvodapedagógus minden gyermeknek személyes perceket, hogy a jó kapcsolatot megerősítse. Ezekben, a beszélgetésekben a mások és a saját érzések elfogadása és megfogalmazása is kapjon hangot. 33