Értelmezési szempontok

Értelmezési szempontok Értelmezési szempontok (Technikai és értelmező kézikönyv, 3. old.) Alapelv: a WSC-V fontos kvalitatív és kvantitatív információval szolgál a vsz. kognitív funkcióiról, ezek önmagukban azonban sosem értelmezhetők alapos anamnézis, gondos klinikai megfigyelés keretei között interpretálható Fontos járulékos információk: orvosi, nevelési, pszichoszociális előtörténet, viselkedés, egyéb teszteredmények Teljesítmény leírása a WSC- V-ben Standard értékek: a korspecifikus standard értékek segítségével a vsz. kognitív funkciói a kortársak által elért eredményekkel vethetők tők össze A teszt adatainak legpontosabb értéke A WSC-V kétfajta életkorhoz igazított értéket ad: Szubtesztek, ill. folyamatpont ekvivalens értékpontjai (átlag:, SD: 3, range: 1-) Összesített csoportpontok/főskálák (átlag: 0, SD: 15, range: 40-10) Teljesítmény leírása a WSC- V-ben (folyt.) Percentilisérték Teljesítmény leírása a WSC- V-ben (folyt.) Percentilismutató/százalékrang-érték: a standardizálásba bevont minta mekkora hányadára jellemző egy adott pontszám egyéni teljesítmény relatív helye Előnye: könnyű értelmezni Pl. a vsz. teljesítménye 15-ös percentilismutatóval jellemezhető, azaz jobban teljesít a korosztálya 15%-nál és rosszabbul, mint a fennmaradó 85%. Hátránya: nem azonosak az intervallumai Az átlag körüli teljesítményeknél kisebb eltérések nagyobb változást eredményeznek, mint a széleken Értékpontok percentilismutatói Értékpont 18 1 1 15 14 13 8 5 4 3 2 1 Percentilis,, 8 5 1 84 5 3 50 3 25 1 5 2 1 0,4 0,1 1

Főskálák percentilismutatói Értékpont 145 140 135 130 5 0 5 1 5 0 5 0 85 80 5 0 5 0 55 Percentilis,, 8 5 1 84 5 3 50 3 25 1 5 2 1 0,4 0,1 Teljesítmény leírása a WSC- V-ben (folyt.) A mérőeszközökön mért eredmények a vsz. valódi képességszintjének becslései Konfidenciaintervallum: az értékek olyan intervalluma, amelyben a vsz. teljesítménye a legnagyobb valószínűséggel (0, ill. 5%-os szinten) elhelyezkedik Jelzi a becslés standard mérési hibáját Teljesítmény leírása a WSC- V-ben (folyt.) Leíró osztályok szubtesztek Szubteszt értékpont Minősítés Százalékrang 1 Messze az átlag alatti / 1-2% igen gyenge 5- Átlag alatti / gyenge 5-1% 8- () Átlagos (átlag) 25-5% (50%) 13-15 Átlag feletti / erős 84-5% 1- Kiváló 8-% Teljesítmény leírása a WSC- V-ben (folyt.) Leíró osztályok összesített csoportpontok ld. Vizsgálati űrlap hátoldala ndex 130 fölött 0-1-1 0-80-8 0- alatt Kategória agyon magas Átlag feletti Magas átlagos Átlag Alacsony átlagos Határövezet Extrém alacsony Példa Az intellektuális képességek standardizált mérőeszköze szerint (WSC V) Dániel a kortársakkal való összehasonlítás alapján aktuálisan az alacsony átlagos övezetbe eső intelligenciaszinten funkcionál. Teljesítmény leírása a WSC- V-ben (folyt.) Tesztkor-ekvivalenciák: azt az átlagos életkort fejezik ki években és hónapokban, amelyikre egy adott maximális teljes nyerspont jellemző ő Óvatosan értelmezendő!!! 2

A profilelemzés készítése 1. lépés: a Teljes teszt Q leírása és értékelése A WSC-V legmegbízhatóbb mutatója A g-faktor legreprezentatívabb mutatója Az ndexekből összértékéből származtatott t tt érték TtQ nem a Vm és a Pk vagy a négy index értékpontjainak az összege vagy átlaga nterpretálhatósága függ Az indexpárok közötti diszkrepanciáktól Azonos indexek alá tartozó szubtesztek értékpontjainak variabilitásától A profilelemzés készítése (folyt.) 2. lépés: Verbális megértés ndex leírása és értékelése 3. lépés: Perceptuális következtetés ndex leírása és értékelése 4. lépés: Munkamemória ndex leírása és értékelése 5. lépés: Feldolgozási sebesség ndex leírása és értékelése A profilelemzés készítése (folyt.). lépés: a Főskálák diszkrepanciájának elemzése A standardizációs mintában a különböző diszkrepanciák előfordulási valószínűsége alapján eldönthető, hogy a vsz- által produkált különbségek gyakorinak vagy ritkának számítanak Ld. B2. főskálák közötti diszkrepanciák kummulatív gyakorisága (base rates) Sattler (2001) szerint a standardizásciós mintában - 15%-nál kisebb arányban előforduló pontkülönbség számít klinikai értelemben ritkának (kiugrónak) A profilelemzés készítése (folyt.). lépés: az erősségek és gyengeségek értékelése 8. lépés: a szubtesztszintek diszkrepanciájának elemzése. lépés: a szubteszteken belüli pontmintázatok elelemzése. lépés: a folyamatanalízis elvégzése A Vizsgálati űrlap kitöltése Példafeladat 3

A gyermek életkorának kiszámítása (Kézikönyv 401. old) Év, hónap, nap Minden hónapot 30 naposnak veszünk Az életkort nem kerekítjük fel a legközelebbi hónaphoz / évhez Pl. 8 év hó 20 nap 8;0-8; 8; szinten számítjuk A magyar normaok éves (!) bontásban szerepelnek Az összesítő oldal kitöltése 2008 04 01 8 04 18 13 1. lépés: A szubtesztek teljes nyerspontjainak kiszámítása 2. lépés: A szubtesztek nyerspontjainak átszámítása értékpontokká A gyermek életkora: év hónap o alapszubteszt o 2 kiegészítő szubteszt (Tör, Sz) 40 1 15 35 3 1 1 5 18 A függelék A1. (korcsoport szerint) A gyermek év hónapos (ld. 44. old.) 2 1 15 35 3 1 1 18 58 8 8 8 A kiegészítő szubteszt eredményét csak akkor adjuk hozzá az alapszubtesztek értékéhez, ha valamelyik alapszubteszt helyett vettük azt föl!!! 3. lépés: Az értékpontok összegének kiszámítása 2 1 15 35 3 1 1 18 58 8 8 8 28 30 23 1 Kritikus eset: egy alapszubteszt nem értékelhető (adminisztrációs hiba, gyerek erőfeszítésének hiánya, hirtelen körülmény) Megoldás: Helyettesítő szubtesztet veszem figyelembe (ha ilyet felvettem) É Értékpontok összegének átszámítása Vm és a Pk kiszámítható 2-2 érvényes szubteszt alapján is (A. ), Mm és Fs esetében nincs ilyen átszámítási lehetőség Csak kivételes esetben alkalmazható, mivel durván beleavatkozik a standard felvételi eljárásban és növeli a mérési hiba lehetőégét!!! 4

Az alapszubtesztek helyettesítő szubtesztjei Szubteszt Helyettesítő szubteszt Általános ismeretek(13.) Szótalálás (15.) Összesített csoportpont Közös jelentés (2.) Szókincs (.) Vm Általános megértés (.) Mozaik-próba (1.) Képi fogalomalkotás (4.) Képkiegészítés Pk (.) Mátrix-következtetés (8.) Számterjedelem (3.) Számolás (14.) Mm Betű-szám szekvencia (.) Kódolás (5.) Törlés (.) Fs Szimbólumkeresés (.) A csoportok mindegyike tartalmazhat egy (!) helyettesítést DE: A helyettesítés szabályai Együttesen nem lehet több, mint kettő (!) helyettesítő feladat az egész tesztben. Egy kiegészítő szubteszt csak egyetlen (!) alapszubtesztet helyettesíthet, több szubteszté egyszerre nem lehet! A standard tesztfelvételi sorrend követendő, ha alapszubteszt helyettesítés következik is be. (em lapozunk hátra!) 4. lépés: Az összesített csoportpontok kiszámítása A függelék A2 A. (51-54 54.old.) 28 30 5 41 0-5 0 52 3- átlagos 28 átlagos 30 5 41 0-5 0 52 3-23 8 4-8 átlagos 23 8 4-8 1 8 2-2 8 45 3-3 alacsony átlagos átlagos 1 8 2-2 8 45 3-3 Szóhasználat Összesített csoportpont = ndex = Főskála Összesített csoportpontok érvénytelensége (Kézikönyv 45. old.) em számítható Vm és TtQ, ha 3 Verbális megértés skálát alkotó 3 szubtesztből (beleértve a helyettesítő szubtesztet is) kettőben a teljes nyerspontot 0. em számítható Pk és TtQ, ha 3 Perceptuális következtetés skálát alkotó 3 szubtesztből (beleértve a helyettesítő szubtesztet is) kettőben a teljes nyerspontot 0. em számítható Mm és TtQ, ha mindkét Munkamemória skálát alkotó szubtesztben a teljes nyerspontot 0 Számolás szubteszt felvétele em számítható Fs és TtQ, ha mindkét Feldolgozási sebesség skálát alkotó szubtesztben a teljes nyerspontot 0 Törlés szubteszt felvétele 5

5. lépés: A teljesítményprofil megszerkesztése - szubtesztenként A szubtesztek értékpontjait (oszloponként leolvasva) főskálánk szerinti csoportosításban vezetjük át A helyettesítő, ill. kiegészítő szubtesztek értékpontjait is rögzítjük! Csak az azonos főskála alá tartozó pontokat kötjük össze! 8 Szubteszt értékpontok: interindividuális összehasonlítás (normatív erősség/gyengeség) Szubteszt Minősítés értékpont 1 Messze az átlag alatti / igen gyenge 5- Átlag alatti / gyenge 8- () Átlagos (átlag) Százalékrang 1-2% 5-1% 25-5% (50%) 13-15 Átlag feletti / 84-5% erős 1- Kiváló 8-% 5. lépés: A teljesítményprofil megszerkesztése Összesített csoportpontok szerint 0 8 8 8 Az Elemző oldal kitöltése Javasolt a megbízhatósági intervallumot is ábrázolni! Áttekintés Különbség kritikus érték B1. (2. old.) B3. (. old) B2. (3. old) B4. (0.old) A kritikus érték: a mintában előforduló, tipikusnak tekinthető különbségek felső határa (küszöbérték) A vsz-nél kapott különbségekről el kell dönteni, hogy azok meghaladják-e ezt a küszöbértéket = statisztikai ik i alapon jelentős-e ő Ha a különbség < kritikus érték nem tekinthető lényegesnek Ha a különbség kritikus érték nem tekinthető tipikusnak (diagnosztikus értékű) Csak a jelentős (a tipikus mértéket elérő/meghaladó) különbségeknél van értelme a gyakoriság meghatározásának

Kapott különbség kritikus érték összehasonlítása Kapott különbség kritikus érték összehasonlítása em szignifikáns! Szignifikáns! AZ EGYES DEXPÁROK KÖZÖTT ÖSSZEHASOLÍTÁSA 1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása B1. (2. old.) 0 8 8 0 8 0 8 8 8 - -8 B1. (2. old) Mekkora különbség számít az egyes indexpárok esetében jelentősnek? 1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása Kritikus érték 0 8 8 0 8 0 8 8 8 - -8,18, 14,,38 13,4 14,

Összehasonlítás alapjának kiválasztása A gyakorisági értékek meghatározása történhet A teljes standardizációs mintát alapul véve (nagyobb minta) B2., 3. old Képességszintek szerinti bontásban Ezt inkább a szélsőséges teljesítményeknél javasolt választani B2., 4-8. old. eltérés iránya (előjele) mért különbség B2. (3. old) Milyen gyakori az adott különbség a standardizációs minta alapján? 1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása B2. (3. old) AZ EGYES SZUBTESZTEK KÖZÖTT ÖSSZEHASOLÍTÁSA 0 8 8 0 8 0 8 8 8 - -8,18, 14,,38 13,4 14,,1,3 1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása Szubtesztszint 0 8 8 0 8 0 8 8 8 - -8 1 2,18, 14,,38 13,4 14, B3. (. old),1,3 További szubtesztpárok különbsége is megvizsgálható Ld. B3. (. old) Táblázat leolvasása: 0,05-ös konfidenciaszintnél : 1. szubteszt neve vízszintesen 2. szubteszt neve függőlegesen átló alatti csomópont, fehér cellák 8

B3. Mekkora különbség számít az egyes szubtesztpárok esetében jelentősnek? 1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása 1. 2. 0 8 8 0 8 0 8 8 8 - -8 1 2,18, 14,,38 13,4 14, 3,48 3, 3,22,1,3 B4. (0.old) B4. Milyen gyakori az adott különbség a standardizációs minta alapján? 1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása mért különbség eltérés iránya (előjele) 0 8 8 0 8 0 8 8 8 - -8 1 2,18, 14,,38 13,4 14, 3,48 3, 3,22,1,3, pszatív elemzés Erősség-gyengeség A vsz. egyes szubtesztekben elért teljesítményét saját átlagához viszonyítom Erősség: abszolút értékben a kritikus értéket meghaladó, pozitív előjelű eltérés Gyengeség: abszolút értékben a kritikus értéket meghaladó, negatív előjelű eltérés Algoritmus Mért érték abszolút értéke nagyobb-e a kritikusértéknél? gen em + előjelű = E -előjelű = GY incs további tennivaló

Viszonyítás alapja lehet Teljes átlag: a vsz. alapszubtesztben elért érték-pontátlaga (B5. alsó ) 2. lépés: Az erősségek és Vm/ Pk (B5. felső ): A Vm szubteszteket a Vm értékpontösszegéhez, a Pk szubteszteket a Pk értékpontok összegéhez hasonlítom lyenkor a Mm és Fs feladatokat nem veszem figyelembe Az indexpárok alapján széttartó képességprofil esetén javasolt használni Teljes átlaghoz való viszonyítás értékpontátlag kiszámítása 2. lépés: Az erősségek és B5. alsó (1. old.),, 0,3, -3,, 2,3, 0,3, -0,, 2,3, 1,3, 0,3, 0,3, -2, B5. alsó A szubteszt átlagához viszonyítva az egyes szubteszteknél mekkora eltérés számít jelentősnek? Kritikus érték 2. lépés: Az erősségek és B5. alsó (1. old.), 0,3 3,, -3, 2,1 GY, 2,3 3,45, 0,3 3,2, -0, 3,8, 2,3 2,, 1,3 3,, 0,3 2,82, 0,3 3,, -2, 3,53

Erősség-gyengeség B5. alsó Milyen gyakori a mért eltérés a standarizációs minta alapján? Gyakoriságot csak szignifikáns eltérésénél (E v. GY) van értelme meghatározni 2. lépés: Az erősségek és Vm/Pk átlagához viszonyított elemzés, 0,3 3,, -3, 2,1 GY 2-5%, 2,3 3,45, 0,3 3,2, -0, 3,8, 2,3 2,, 1,3 3,, 0,3 2,82, 0,3 3,, -2, 3,53 28 30 28,3 30 2. lépés: Az erősségek és B5. felső Az egyes szubteszteknél mekkora eltérés számít jelentősnek? 0,3-3,3 B5. felső (1. old.) Kritikus érték Vm Kritikus érték Pk 0,3 2,,3 0 0,

2. lépés: Az erősségek és B5. felső Milyen gyakori a kapott eltérés? B5. felső (1. old.) 0 2,25,3-3,3 2, GY 0 2,33,3 2, 2,04 E 0 2,14,3 0, 2,24-25% -25% 2. lépés: Az erősségek és 3. lépés: A folyamatpontszámok meghatározása 0 2,25,3-3,3 2, GY 0 2,33,3 2, 2,04 E 0 2,14,3 0, 2,24 2 3 20 A8. (megfelelő korcsoport 5-58. old) 4. lépés: A folyamatszintkülönbségek meghatározása B. Kritikus értékek B. (5. old) 0 1

4. lépés: A folyamatszintkülönbségek meghatározása B. Gyakorisági értékek B. (5. old) 0 1 3,2 4,28 5,32 4. lépés: A folyamatszintkülönbségek meghatározása Összesített százalékos arány (B. ) a mintában a c-nél kisebb vagy vele egyenlő értékek százalékos aránya 0 3,2 1 4,28 5,32 2, Összesített százalékos arány (B. ) Az alacsony százalékos érték a vsz. teljesítménye szempontjánól itt pozitívumként értelmezendő! Pl. 8 évesen LSzterE= 30,8% Tehát 8 éves korban vagy annál kevesebb elemű sorozatot a teljes minta 30,8%-a képes visszamondani Pl. 8 évesen LSzterE= 8 2% Tehát 8 éves korban 8 vagy annál kevesebb elemű sorozatot a teljes minta 2%-a képes visszamondani 4 4 2 B., korcsoport (3. old) 44,2 40,1,3 B8. (4. old.) 13

A vizsgálati űrlap hátoldalának kitöltése A teszteredmények megbízhatósága és érvényessége, ill. a minőségi elemzés szempontjából fontos információk rögzítése A vizsgálati személy / vizsgálati szituáció alapadatai Tesztmagatartás, a viselkedés célirányos megfigyelése További elemzési lehetőség Tesztkor-ekvivalensek meghatározása Az egyes szubtesztek szintjén A folyamatpontszámok nyerspontjai esetében A. (0. old.) Pl. Mozaik-próba: 14 pont <; év Gyakorlófeladat Az összesítő oldal kitöltése 2008 02 2 04 18 8 1. lépés: A szubtesztek teljes nyerspontjainak kiszámítása 3. lépés: Az értékpontok összegének kiszámítása A gyermek életkora: év hónap alapszubteszt 1 kiegészítő szubteszt 35 18 14 22 42 3 13 2 20 A függelék A1. (korcsoport szerint) év hónap (ld. 45. old.) 35 18 14 22 42 3 13 2 20 8 14 14 14 13 8 8 8 13 13 13 8 8 8 33 38 1 21 14

4. lépés: Az összesített csoportpontok kiszámítása 5. lépés: A teljesítményprofil megszerkesztése - szubtesztenként A függelék A2 A. (51-54.old.) 33 38 1 1 5 88 8-2 2 83-2 A szubtesztek értékpontjait (oszloponként leolvasva) főskálánk szerinti csoportosításban vezetjük át 1413 8 21 3 3 2-8 2-1 5. lépés: A teljesítményprofil megszerkesztése Összesített csoportpontok szerint 1 3 Az Elemző oldal kitöltése Javasolt a megbízhatósági intervallumot is ábrázolni! 1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása 2. lépés: Az erősségek és B1. (2. old.) B2. (3. old.) B5. alsó (1. old.) B5. alsó (1. old.) 1 1 3 1 3 3 8 14-15 3 25 13 -,4,5 13,14, 13,4 14, 1 3,48 1 3, B3. 3,22, 3,2 18, B4., 14,1 14 13 15 14,1,1,1,1,1,1,1,1,1 1, 1, -3,1 0, -3,1 2, -1,1 1, -0,1-2,1 3, 2,1 3,45 3,2 3,8 2,0 E 3, 2,82 3, 3,53 % 15

2. lépés: Az erősségek és 3. lépés: A folyamatpontszámok meghatározása B5. felső, -1, 2,25 0 2, 14, 1,34 3 Perceptuális 2,33 értékpontjainak összege / 3 1 3 Verbális megértés szubteszt 2,04 38/3=, értékpontjainak összege / 3 13, 0,44 2,14 33/3= 0 2,24 30 4 A8. (megfelelő korcsoport) 13 4. lépés: A folyamatszintkülönbségek meghatározása B. B. B. (3. old.) 1 3,2 13 4,28 2,4 8 2 3, 0 8 2 0,0 B8. (4. old.) További elemzési lehetőség Beadandó vizsgálatban Féléves bontásban a tesztkorekvivalensek meghatározása Az egyes szubtesztek szintjén A folyamatpontszámok nyerspontjai esetében A. (0. old.) ;0-15; év közötti 2 vsz., 1 1;0-1; év közötti vsz. 15 szubteszt felvétele 5%-os szignifikancia Teljes mintához hasonlított gyakoriság Teljes átlag alapján meghatározott erősségek/gyengeségek Folyamatelemzés is kell 1

Köszönöm a figyelmet! 1