Beszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága évi tevékenységérıl
|
|
- Emil Hegedüs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Beszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága évi tevékenységérıl 1. Az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága évente általában kétszer tavasszal és ısszel ülésezik. Tagsága a felsıoktatási intézmények magyar nyelvészeti tanszékeinek vezetıibıl, illetve delegáltjaiból, valamint a Nyelvtudományi Intézet néhány magyar nyelvészettel is foglalkozó osztályának küldötteibıl tevıdik össze. Üléseinek tematikáját közös elhatározás alapján úgy igyekszünk felépíteni, hogy tudományos (kutatási), illetve a felsıfokú és középfokú oktatást érintı kérdések kerüljenek terítékre. 2. Az elmúlt akadémiai évben az ıszi tisztújítás miatt csak egy ülésre került sor: május 27-én, kedden 13 órakor az ELTE Magyar Nyelvészeti Könyvtárában (Budapest, Múzeum krt. 4.). Az ülés napirendjén a kompetencia alapú oktatás kérdései szerepeltek. Vitaindítóként Zs. Sejtes Györgyi, az SzTE Magyar Nyelvészeti Tanszékének szakmetodikusa tartott egy alapos és részletekbe menı elıadást Kompetenciaalapon az olvasástechnikától a szövegértésig Tudástranszfer az anyanyelvtanításban címmel. Az elıadó rámutatott, hogy egy 2001-ben készült felmérés szerint a magyar munkáltatók a megbízhatóságot, a tisztességet, a pontosságot, a munkához való hozzáállást tartják elsıdlegesnek. Az EU által legfontosabbnak ítélt kompetenciák közül ugyanakkor a kommunikációs képességek, illetve a kulturális különbségek figyelembevétele meg sem jelennek az elvárások között. Ez az ellentmondás azonban csak idılegesnek mondható, mert egy 2006-ban készült felmérésben már ott szerepelnek olyan képességek is a magyarországi elvárások között, mint a jó kommunikációs készség, a csoportmunka, a problémamegoldó képesség, valamint a tanulás és teljesítmény fejlesztése. Ha ezeket a kritériumokat megnézzük, akkor látható, hogy a munkavállaló lehetséges jellemzıi közül a kompetenciában találták meg azokat az ismérveket, melyek átfogóan felölelik az emberi erıforrás minıségi leírhatóságát. Az Oktatás és képzés 2010 Kulcskompetenciák munkacsoport állásfoglalása az, hogy a basic skills (alapkészségek) helyett a key competences (kulcskompetenciák) kifejezést kívánják használni. Teszi ezt azért, mert a kompetencia nemcsak ismeretek, készségek, adottságok és attitődök ötvözete, hanem beleértjük a tanulás képességét és módszereit is. A kompetenciafejlesztés nem áll távol attól, amit korábban képességfejlesztésnek neveztünk. A kompetencia alapú vagy kompetenciaorientált követelmények, az ilyen irányultságú tanítási programok, pedagógiai gyakorlatok vagy az erre felkészítı pedagógusképzés ismerıs azoknak, akik már korábban is képességfejlesztı logikában gondolkodtak. Innen azonban egy lépéssel tovább kell lépnünk nemcsak a komplexitás és a nyitottság imént jelzett irányába, hanem az autonómia, a felelısség és az elkötelezettség irányába is. A kompetens ember nemcsak képes valamire, hanem egyúttal elkötelezett a cselekvésre, felelısnek érzi magát saját cselekvéséért, és cselekvı helyzetbe akarja hozni magát. A kompetencia ilyen értelemben jóval több, mint az, amit képességnek vagy készségnek nevezünk. Képességeknek és készségeknek a passzív ember is birtokában lehet, a kompetens ember azonban szükségképpen cselekvı embert is jelent.
2 2 Az Országos kompetenciamérés (OKM) azt vizsgálja, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni, vagyis birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely nélkülözhetetlen további fejlıdésükhöz. A felmérés tesztjei ezért a korszerő nemzetközi mérésekhez hasonlóan nem a tantervi követelmények teljesülését mérik elsısorban, hanem azt, hogy a tanulók képesek-e ismereteiket felhasználva a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolható problémákat megoldani. A PISA felmérés tanulságai nemcsak a magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkoznak, az egész magyar közoktatásban komoly szemléletváltásra van szükség. Észre kell vennünk, hogy az iskolák túlzottan a továbbtanulásra koncentrálnak, nem az általános mőveltség megszerzése a cél. Sürgetı a lexikális tananyag radikális csökkentése, az erıteljes képességfejlesztésre törekvı tanítási-tanulási stratégiák kialakítása. A reproduktív tanulási módszer már nem elég, mert ez csak behatárolt, bizonyos típusú feladatok megoldására készíti fel a diákokat. A mai gyereknek nemcsak azt kell megtanulnia, hogy milyen a körülötte lévı világ, és hogyan alkalmazkodjon hozzá, hanem azt is, hogy hogyan alakítsa azt. El kell jutnia az innovatív tanulásig, amelyhez kreatív gondolkodásra van szükség. A legfontosabb kompetenciánk éppen a tanulásra, a tanulás megtanulására és a tanulás folyamatos fenntartására való képességünk. A kompetencia fogalma közvetlen és szoros kapcsolatban áll az egész életen át tartó tanulás fogalmával. A fejlesztendı fıbb kompetenciák közé a következık tartoznak: anyanyelven folytatott kommunikáció, idegen nyelveken folytatott kommunikáció, matematikai kompetencia és alapvetı kompetenciák a természet- és mőszaki tudományok terén, digitális kompetencia, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetencia, vállalkozói kompetencia, valamint a kulturális kifejezıkészség kompetenciája A kompetencia fogalmát tehát sokan és sokféleképp értelmezik, de az anyanyelvi kompetencia valamilyen formában szinte valamennyi értelmezésben megjelenik. A fogalom körülhatárolásához a pedagógia és a pszicholingvisztika is Noam Chomsky nyelvi kompetencia meghatározásából indult ki, mely szerint a beszélı véges számú elembıl véges számú szabály felhasználásával végtelen számú mondatot képes létrehozni. Chomsky a performanciát nyelvhasználatként értelmezte, de nem hitt abban, hogy a nyelv használatára vonatkozó kutatások közelebb vinnének a nyelvi kompetencia leírásához, hiszen adott egy ideális körülmények között modellált és egy ideálisnak nem nevezhetı szignifikáns egyéni sajátosságokat mutató képesség. Az egyik a generatív nyelvtan, a másik a pragmatika kutatási körébe tartozik. Hymes a chomskyánus dichotómia helyett kiterjesztette a nyelvi kompetencia fogalmát a kommunikáció tényezıit szem elıtt tartó nyelvi-nyelvhasználati tudás fogalmára. Banczerowski tovább finomította a meghatározást: A nyelvi tudást és használatának a képességét nyelvi kompetenciának, viszont a kommunikatív céllal generált nyelvi megnyilatkozások használati szabályrendszerének tudását (ismeretét) nyelvi pragmatikai kompetenciának fogjuk nevezni. A Mit tanítsunk az anyanyelvórán? kérdésre ebbıl a meghatározásból kellene a választ levezetni. A legutóbbi trauma a PISA (Programme for International Student Assessment) felmérés kapcsán érte az oktatási szakembereket. Az OECD szakembereit az a kérdés foglalkoztatta, hogy a tagországokban folyó oktató-nevelı munka felkészíti- e a tanulókat a jövıre, ellátja-e ıket azokkal az ismeretekkel, készségekkel, amelyekre a mindennapokban szükségük lesz. A diákok megállják-e a helyüket a mindennapi életben, alkalmasak-e arra, hogy az állandóan változó munkaerıpiac követelményeinek megfeleljenek.
3 3 A felmérés szerint a magyar diákok 48 százaléka nem üti meg azt a minimum tudásszintet, amellyel a munkaerıpiacra sikeresen beléphetne. Egynegyedük komoly nehézséggel küzd az olvasás hatékony eszközként való alkalmazásban, ami akadályozza az újabb ismertek, készségek elsajátítását. Mivel az élethosszig tartó tanulás koncepciójához kötıdı szövegértési képességek terén diákjaink gyengébben teljesítettek a nemzetközileg elvárható normánál, fel kell tárnunk, hogy milyen módszerek, segédanyagok elkészítésével és alkalmazásával érhetı el a hatékonyabb olvasástanítás. A mai gyereknek emellett nemcsak azt kell tudnia, hogy milyen a körülötte lévı világ, és hogyan alkalmazkodjon hozzá, hanem azt is, hogyan alakítsa azt. El kell jutniuk az innovatív tanulásig, amelyhez kreatív gondolkodásra van szükség. A kreatív gondolkodás fejlesztése az eddigiektıl eltérı tanulási módszereket igényel. Az egyik ilyen út lehet a problémaalapú tanítás (problem based learning, PBL). Célja, hogy a tanulók ne csak adott, konkrét helyzetben tudják tudásukat elıhívni, fejlıdjön önszabályozó tanulásuk, problémamegoldó, kommunikációs, együttmőködı képességük, amelyek elısegítik a tanultak késıbbi transzferálását (Molnár, 2005). A módszer lényege a rosszul definiált problémák használata. Az iskolában a diákok jól körülhatárolt problémákkal találkoznak: tudják, mi a probléma, mi a helyes megoldás, a megoldáshoz vezetı algoritmust rutinszerően alkalmazzák. Ha a probléma rosszul definiált, a tanulónak szüksége van a probléma meghatározására, az információk azonosítására, többszörös megoldási tervkészítésre, ami nagyfokú kreativitást igénylı feladat. Egy feladat mutatóba: Mi történik a királynıvel? A királynıt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindnyájan beleegyeztek én nem ellenzem. Tagold többféleképpen a fenti mondatot! Olvasd fel a megoldást úgy, hogy a kiejtett alakhoz megtaláljuk az írott változatot! Mi az összefüggés a kiejtett és az írott alakok között? Ezek a feladatok azért igen jók, mert a szövegértés és szövegalkotás erıteljes képességfejlesztés önállóságot, kritikai készséget kíván, kommunikatív cselekvésre ösztönöz, tevékenységcentrikus, heurisztikus attitődöt követel és differenciált csoportmunkára épít. Az elıadó röviden bemutatta a Beszédmester (BeMe) elnevezéső szoftvert is. Ez egy olyan gépi tanuláson alapuló szoftver, amely lehetıvé teszi a részképességükben sérült és az olvasási nehézségekkel küzdı gyerekek beszédjavítás-terápiáját, illetve olvasásfejlesztését is. Ezután több olyan feladatot is bemutatott, amelyek a tanulók szövegértési kompetenciáit hivatott fejleszteni. Kérdés például, hogy szövegnek tekinthetı-e az alábbi mondatsor: A hétnek hét napja van. Minden nap megetetem a macskámat. A macskának négy lába van. A macska a lábtörlın ül. A lábtörlı szóban nyolc bető van.
4 4 Ezt a sorozatot Chrystal 1998 szerint húsz felnıtt (30-40 év közötti) és negyven gyerek (12-13 év közötti) adatközlıvel tesztelték. A gyerekek többsége (81%) szövegnek tartotta az idézetet, mert le van írva, és elolvasható, összefüggıek a mondatok, értelmesek, és pont van a végén. A felnıttek 92 %-a szerint viszont nem szövegrıl van szó, mert nincs szerkezete (bevezetés, tárgyalás, befejezés), nem összefüggı történet, nem kapcsolódnak egymáshoz a mondatok. Mint ismeretes, szöveg minden olyan közlés, amely a szövegszerőség hét ismérvének megfelel. Ezek a következık: kohézió, koherencia, szándékoltság, elfogadhatóság, hírérték, helyzetszerőség és intertextualitás. A szövegértést az anyanyelvi kompetencia legfontosabb területei között tartják számon; fejlesztése már a kisgyermekkorban elkezdıdik. A kicsiknek már ekkor vannak tapasztalataik írott szövegekkel, hiszen felismernek plakátokat, reklámszövegeket, nézegetik a képeskönyvek ábráit. A kompetenciák tehát elsısorban természetes, interaktív módon fejlıdnek, ami nem egyszerően kumulatív gyarapodás, hanem inkább erısödés jellegő. A szövegértés sikerét több tényezı is befolyásolja, például a megfelelı olvasástechnika, a világról való háttérismeretek, a szöveg nehézségi foka, a szövegtípusok ismeretének foka (formai, tartalmi viszonyok), a kontextuselemzés, a szövegértés mikrokészségei, az információ érzékelése, felvétele s az információval kapcsolatos mőveletek végzése, illetve szociális tényezık (a környezet, információforrások minısége, mennyisége) stb. Összességében megállapítható, hogy az információfeldolgozás az anyanyelvi kompetencia olyan kiemelt területe, amely létrehozza az élethosszig tartó tanulás feltételeit, elısegíti a társadalmi beilleszkedést, a XXI. század piaci értékévé, szellemi tıkéjévé vált. Ezért a kompetenciaalapú oktatás célja, hogy olyan szövegértési mintafeladatokat lehessen a tanárok kezébe adni, amelyek a tanulók szövegértését fejlesztik (olyan eszköztudás elérése a cél, amelyet a tanulók a mindennapi életben fel tudnak használni az információfeldolgozás során). Ebben a tananyagfejlesztık figyelembe veszik az eddiginél erısebb tantárgyi koncentráció elvét oly módon, hogy különbözı típusú szövegek feldolgozására kell a tanulókat felkészíteni. Az anyanyelv tantárgy szövegtan fejezete integrálja a különbözı típusú kommunikátumok feldolgozásához szükséges ismereteket, ezért az anyanyelvi órán minden lehetséges típusú és összetevıjő kommunikátummal találkozniuk kell a tanulóknak. A kommunikátumok interpretálását olyan anyanyelvi kompetencián belüli kulcskompetenciának tekintik, amely segíti a többi kulcskompetencia optimális mőködését, és amelyet a többi kulcskompetencia is mőködtet. A szövegértés tanításához azonban egy a korábbitól némileg eltérı tanári attitődre is szükség van: a tanár kooperatív: nyitott, elıítélet-mentes, a tanulóknak nagyfokú önállóságot, próbálkozási és kísérletezési lehetıséget biztosít; vitaképes, alkalmazza a kooperatív tanulás elemeit és a differenciált munkaformát. Az elıadást követı vitában számos kritika érte a mai magyar iskolarendszert, de más európai oktatási rendszereket is. Keszler Borbála szerint az említett kutatások kiterjeszthetık volnának az egyetemi szemináriumokra is, hiszen már az egyetemeken is kétségbeejtı a helyzet a diákok kommunikációs készségét illetıen.
5 5 Szili Katalin hozzászólásában igen fontosnak nevezte, hogy az elıadásban foglalt eredmények mielıbb eljussanak a gyakorló tanárokhoz is, hogy azok lássák, min kellene változtatniuk az oktatás sikere érdekében. Szerint egy nép kultúrájának összetevıje a tanítási és tanulási kultúra is, ezért fontos ezekre a tendenciákra figyelni. Hangsúlyozandó azonban, hogy ne essünk át a ló másik oldalára: ne legyen egyedüli szempont az interaktivitás, ez ugyanis gyakran ineffektív. Forgács Tamás hozzáfőzte még, hogy a magyar iskolarendszer igen sokat próbál markolni, de keveset fog: lehet, hogy Nyugat-Európában lassabban tanítják meg a gyerekeket írni-olvasni, de legalább megtanítják, ezzel a szövegértés egyik kulcskompetenciáját is a kezükbe adják, míg idehaza egyre nı a funkcionális analfabéták száma. A tananyagtömeg túlnyomó része felesleges az életben, ráadásul a sok anyag miatt igen kevés részét sikerül alaposan, értın megtanítani, emiatt újra és újra az iskolarendszer különbözı szintjein elölrıl kezdjük az egyes anyagok oktatását fájó, hogy már lassan az egyetemen is efféle felzárkóztató oktatásra van szükség. 3. Az MTA Nyelvtudományi Bizottságának újjáalakulásával párhuzamosan, az akadémiai ciklus lejártával némileg átalakult a munkabizottság összetétele is, valamint mivel az eddigi vezetıség már két cikluson át viselte mandátumát új vezetıség választására is szükség volt. Az új bizottsági névsor a következı: Alberti Gábor tszv. egyetemi tanár, PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék, Pécs, Pf B. Fejes Katalin egy. docens SzTE BTK, Magyar Nyelvészeti Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem u. 2. N. Császi Ildikó egy. docens, Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Magyar Nyelvészeti Tanszék Forgács Tamás intézetvezetı egy. docens SzTE BTK, Magyar Nyelvészeti Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem u. 2. Gerstner Károly tud. fımunkatárs, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, Pf Haader Lea tud. fımunkatárs, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, Pf Hegedős Attila tszv. egy. docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Nyelvtud. Tanszék Piliscsaba, Egyetem u. l Hoffmann István tszv. egy. docens, KLTE Magyar Nyelvtud. Tanszék, Debrecen, Pf Honti László akadémikus, tanszékvezetı egy. tanár, Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Magyar Nyelvészeti Tanszék Illésné Kovács Mária intézetigazgató, egy. docens Miskolci Egyetem BTK, Magyar Nyelvészeti Tanszék A. Jászó Anna fıisk. tanár, ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Budapest, Múzeum krt. 4/C Juhász Dezsı egy. tanár, ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, Budapest, Múzeum krt. 4/A Kemény Gábor tud. tanácsadó, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, Pf Keszler Borbála egyetemi tanár, ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Budapest, Múzeum krt. 4/A Kiefer Ferenc akadémikus, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, Pf Kiss Jenı akadémikus, egyetemi tanár, ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, Budapest, Múzeum krt. 4/A. 1088
6 6 É. Kiss Katalin akadémikus, tanszékvezetı egy. tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, Pf Laczkó Krisztina egy. docens, ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék P. Lakatos Ilona. fıisk. tanár Bessenyei Gy. TKF Magyar Nyelvtud. Tanszék, Nyíregyháza, Pf Molnár Zoltán tszv. fıisk. tanár, Berzsenyi D. TKF Magyar Nyelvtud. Tanszék, Szombathely, Pf Révay Valéria tszv. egyetemi docens, Veszprémi Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 8200 Veszprém, Vár u. 39. Szathmári István ny. egyetemi tanár, ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Szili Katalin tszv. egy. docens ELTE Magyar Nyelvi Lektorátus Tolcsvai Nagy Gábor egyetemi tanár, ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Zimányi Árpád tszv. fıisk. tanár, Eszterházy K. TKF Magyar Nyelvtud. Tanszék, Eger, Pf A tagokkal való egyeztetés alapján a bizottság elnökének dr. Tolcsvai Nagy Gábor egyetemi tanárt, titkárának pedig Laczkó Krisztina egyetemi docenst javasoljuk. Szeged, november 6. Keszler Borbála egy. tanár a munkabizottság elnöke. Forgács Tamás egy. docens a munkabizottság titkára
COMPETENCE ASSESSMENT STATUS REPORT (NATIONAL SURVEY)
COMPETENCE ASSESSMENT STATUS REPORT (NATIONAL SURVEY) HUNGARY AGREEMENT NUMBER AND ACRONYM: 07/0227-L/4007 - FATCAT A KOMPETENCIA KÉRDÉSKÖR JELENTŐSÉGE A MUNKA ÉS AZ OKTATÁS VILÁGÁBAN I. BEVEZETÉS Az Európai
RészletesebbenAz óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek
Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Sontráné dr. Bartus Franciska VÁZLAT: 1. Bevezetés 2. A gyakorlati képzés törvényi háttere, meghatározó
RészletesebbenDr. Horváth Zsuzsanna RAABE tanévnyitó konferencia 2011. augusztus
A Nemzeti alaptanterv tervezett változásai Dr. Horváth Zsuzsanna RAABE tanévnyitó konferencia 2011. augusztus Az előadás vázlata A tartalmi szabályozás kérdései A NAT-kiegészítés főbb elemei A NAT szerepe
RészletesebbenINFORMATIKA Emelt szint 11-12.
INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök
RészletesebbenKerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam
Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti
Részletesebben67 Czető Krisztina: Az ír oktatási rendszer és társadalmi partnerség. 121 Jakab György: Szocializáció és média a diákok és az internet
2011/8-9 Tartalom Iskolarendszer, iskolaszerkezet Társadalmi partnerség Média/ szocializáció 2 Garami Erika: Az iskolarendszer szerkezete belső átalakulásának, az 5. és 6. évfolyam szerepváltozásának vizsgálata
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 6. 7. 8. Heti 1 1 1 óraszám
RészletesebbenEDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET
INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET A könyv szerzője a rotterdami pedagógiai intézet és szolgáltató központ igazgatója, s egyben a groningeni egyetem professzora. Témája a címben is megjelölt hátrányos helyzet
RészletesebbenINFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv
1. Tantárgyi címoldal Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának
RészletesebbenTTOKTATÁS ÉS KÉPZÉS HELYZETÉR
TÉZISEK A FELNŐTTOKTATÁS ÉS KÉPZÉS HELYZETÉRŐL ÉS FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYAIRÓL Magyar Pedagógiai Társaság Felnőttképzési Road Show: Pécs, Szombathely, Szeged, Miskolc, Budapest 1. A magyar felnőtt társadalom
RészletesebbenMiskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV
Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 1-4. évfolyam TARTALOM A MISKOLCI ÉLTES MÁTYÁS
RészletesebbenMATEMATIKA. 5 8. évfolyam
MATEMATIKA 5 8. évfolyam Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni
RészletesebbenPedagógiai Program 2015
Pedagógiai Program 2015 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 1.1.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink,
RészletesebbenAz információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket,
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenKözségi Általános Iskola Püspökhatvan. Helyi tanterve 2004.
Községi Általános Iskola Püspökhatvan Helyi tanterve 2004. Általános célkitűzések A tanári munka eredményessége érdekében a tantervnek világos képet kell adnia arról, hogy milyen is legyen az a tudás,
RészletesebbenERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam
ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,
RészletesebbenÖsszeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17.
JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. 1 JANKÓ JÁNOS
RészletesebbenHelyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret
Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok
RészletesebbenINTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK
6.sz melléklet INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK 2015. Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató JÓ GYAKORLATOK A szolgáltatói szerephez rendelkezésre áll 18 innováció jó gyakorlat melyek az Educatio szolgáltatói
RészletesebbenAz MRE Hit- és erkölcstan kerettanterve és pedagógiai koncepciója az általános iskolás korosztály
Az MRE Hit- és erkölcstan kerettanterve és pedagógiai koncepciója az általános iskolás korosztály számára Bevezető a tantervhez Az általános iskolás korosztály számára készült hit- és erkölcstan tanterv
RészletesebbenPedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos
Részletesebben1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak
ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAM ATOK MENEDZSMENTJE II. RENDSZEREK ÉS FOLYAMATOK TARTALOMJEGYZÉK 1 Rendszer alapok 1.1 Alapfogalmak 1.2 A rendszerek csoportosítása 1.3 Rendszerek működése 1.4 Rendszerek leírása, modellezése,
RészletesebbenA Dózsa György Általános Iskola
A Dózsa György Általános Iskola Pedagógiai programja Nevelési program Tartalomjegyzék 1 Bevezető...3 1. Az iskola helyzet-meghatározása...4 2. Az iskola bemutatása..6 3. Az iskola nevelési programja..12
RészletesebbenEURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK
EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 3/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA AZ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nevelőtestületi
Részletesebbenfeladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó
INFORMATIKA 5-8. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan
RészletesebbenBÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY
BÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY Pedagógiai Program 2013 Tartalomjegyzék I PEDAGÓGIAI PROGRAM. 1. Helyzetértékelés
RészletesebbenAz informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenS e g e s d - T a r a n y i I V. B é l a K i r á l y Á l t a l á n o s I s k o l a O M 2 0 1 3 1 5 P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A
PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA SEGESD-TARANY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2013. április 24. napján 1. oldal Mottó: " Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a
RészletesebbenERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4...
ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2010. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.... 3 MATEMATIKA 1-4.... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4.... 112 ÉNEK-ZENE
RészletesebbenZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA
ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA 8999 Zalalövő Rákóczi u. 1. Tel.: 30/386-8195 Tel/fax: 92/371-025 E-mail: iskola@zalalovo.hu PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: a Zalalövői Általános Iskola Nevelőtestülete 2013.
RészletesebbenHELYI TANTERV. ANGOL NYELV Tantárgy 2013. 3-3 - 3-3. óraszámokra. Érvényes: 2013/2014 tanévtől. Készítette:
HELYI TANTERV ANGOL NYELV Tantárgy 3-3 - 3-3 óraszámokra Készítette: Steinbachné Horváth Mária munkaközösség-vezető Ellenőrizte: Csajági Sándor közismereti igazgatóhelyettes Jóváhagyta: Szabó Béla igazgató
RészletesebbenMAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2
RészletesebbenIsmeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai
Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.
RészletesebbenAZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A MÚLTAT TISZTELD, S A JELENT VELE KÖSD A JÖVŐHÖZ Vörösmarty Mihály AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA EGER, KERTÉSZ ÚT 128. +36/36-312-166 OM AZONOSÍTÓ:
RészletesebbenPedagógiai hitvallásunk 2.
Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata
RészletesebbenBESZÁMOLÓ (2013. 09. 01-2015. 12. 31.)
a ban a szülők bevonásával BESZÁMOLÓ (2013. 09. 01-2015. 12. 31.) 2013. szeptember 1-jén indult a projekt, melynek címe A hátrányos helyzetű tanulók eredményes nevelése és iskolai sikerességük támogatása
RészletesebbenCsıke Krisztina * KOMPETENS KÜLKERES? AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK
Csıke Krisztina * KOMPETENS KÜLKERES? AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK 1. A VIZSGÁLAT KIINDULÓPONTJA, A PROBLÉMA FELVETÉSE A jelenlegi magyar oktatási rendszerben
RészletesebbenTáltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék
Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.
RészletesebbenInformatika. Célok és feladatok. Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük.
Informatika Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük. Célok és feladatok Napjainkban még a felnőtteknek sem könnyű eligazodni az információk özönében, és megfelelően
Részletesebben5. évfolyam ERKÖLCSTAN
5. évf. Erkölcstan 5. évfolyam ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
RészletesebbenA PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.
A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. AZ INTÉZMÉNY Páneurópa Általános Iskola Paneuropa Grundschule székhelye: 1238 Budapest Táncsics M. u. 25-33. fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL
TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL Ez a tájékoztató segítséget nyújt a hallgatóknak, hogy mélyebben megismerjék a BA képzés három szakirányát. Az írásos anyagot a szakirányok
Részletesebben12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával
12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával kapcsolatban A BME Mőszaki Pedagógia Tanszékén 2002-ben kezdıdött meg a hallgatók internet- és az ezzel kapcsolatos IKT-használatának
RészletesebbenJátszótér és sportpálya iskolánk udvarán
Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola beiskolázási tájékoztató a pedagógiai programunk alapján Játszótér és sportpálya iskolánk udvarán 2 Iskolánk adatai: Neve: Bálint Márton Általános Iskola és
RészletesebbenTANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar
Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT angoltanár, franciatanár, latintanár,
RészletesebbenF Ü G G E L É K E K 1. K Ö R N Y E Z E TI N E V E L É SI PR O G R A M O SZ TÁ L Y K IR Á N D U L Á SO K TE R V E 3.
F Ü G G E L É K E K 1. K Ö R N Y E Z E TI N E V E L É SI PR O G R A M O SZ TÁ L Y K IR Á N D U L Á SO K TE R V E 2. A TA N U L Ó K É R TÉ K E L É SÉ N E K K R ITÉ R IU M R E N D SZ E R E 3. Ó R A TE R
RészletesebbenA DEÁK FERENC KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. 2013.
A DEÁK FERENC KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. 2013. Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Székhely: 1118 Budapest, Rimaszombati út 2. Tel: 1/606-7250 Fax: 1/606-7249 e-mail: dfk@deak-koll.sulinet.hu
RészletesebbenA KEREK VILÁG ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTÁJA 2015/16-os tanév
KEREK VILÁG ÁLTALÁNOS ISKOLA A KEREK VILÁG ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTÁJA 2015/16-os tanév Tartalomjegyzék Fejezet Cím Oldalszám 1. A Kerek Világ Általános Iskola pedagógusainak száma, iskolai
RészletesebbenNEVELÉSI PROGRAM A MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE
NEVELÉSI PROGRAM A MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Budapest, 2009. szeptember 1 A M A G Y A R A N G O L K É T T A N Í T Á S I N Y E L V Ű O K T A T Á S S A J Á T O S S Á G A I B E V
Részletesebben... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben!
A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! Krúdy Gyula Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1.Nevelési program...6
RészletesebbenSzakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés
3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...
RészletesebbenMérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés
Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Baráth Szabolcs Fejes József Balázs Kasik László Lencse Máté 2016 Javaslat tanodák számára a mérési és értékelési kultúrájuk megújításához Tartalom
RészletesebbenA fizika tantárgyhoz kapcsolódó természettudományos iskolai projektfeladatok kidolgozása és vizsgálata. Ph.D. értekezés.
A fizika tantárgyhoz kapcsolódó természettudományos iskolai projektfeladatok kidolgozása és vizsgálata Ph.D. értekezés Beke Tamás Témavezető: Dr. Bene Gyula egyetemi docens, a fizikai tudomány kandidátusa
RészletesebbenELTE GYETYÁNFFY ISTVÁN GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
ELTE GYETYÁNFFY ISTVÁN GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014 Tartalomjegyzék: 1. Az intézmény adatai 4 1.1. Székhely, telephely megjelölése 4 1.2. Jogelőd intézményei 4 1.3.
RészletesebbenMAGYAR PEDAGÓGIA. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata
1974(1 < í MAGYAR PEDAGÓGIA A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata Megindult 1961-ben, korábban megjelent 1892 1947 között, majd 1949 1950-ben A szerkesztő bizottság
RészletesebbenRészidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl
TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében
RészletesebbenPÁLYÁZAT. Kecskeméti SZC Szent-Györgyi Albert Szakközépiskolája és Szakiskolája. tagintézmény-vezető beosztás ellátására
PÁLYÁZAT a Kecskeméti SZC Szent-Györgyi Albert Szakközépiskolája és Szakiskolája tagintézmény-vezető beosztás ellátására készítette: Pongóné Kovács Erika mb. tagintézmény-vezető Kecskemét, 2016. március
RészletesebbenKUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK
KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította
RészletesebbenLehoczky Mária * AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS GENERÁCIÓJÁNAK TANULÁSI MAGATARTÁSA
Lehoczky Mária * AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS GENERÁCIÓJÁNAK TANULÁSI MAGATARTÁSA 2003-ban kerestek meg egy fıiskoláról, hogy van-e kedvem egy tanulásmódszertani tankönyv megírásában részt venni. Örömmel
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.
1-4. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT, 1 4. ÉVFOLYAM... 4 AZ 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 10
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1
GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük
Részletesebben4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv
IDEGEN NYELV Német Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A
Részletesebben2009. Perfekt Képzési Terv FAT: 0036 FNYSZ:01-0507-04. Képzési Terv 2009. 1. oldal
FAT: 0036 FNYSZ:01-0507-04 2009. 1. oldal Bevezetés A Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. több mint fél évszázados tapasztalattal, szakmai hírnévvel, az egész országot lefedı hálózattal rendelkezı
RészletesebbenBevezető. KÁROLY Krisztina FELVINCZI Katalin
KÁROLY Krisztina FELVINCZI Katalin Az Eötvös Loránd Tudományegyetem legfontosabb szakmai eredményei a TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért című projektben
RészletesebbenTemplomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM
Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENTENDRE 2013 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...
RészletesebbenSZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8.
Projekt azonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2008- 0082 Feladatellátási hely: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája SZTE Juhász Gyula Gyakorló
RészletesebbenGYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1
1. félévi óraszá m 2. félévi óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá
RészletesebbenINFORMATIKA OKTATÁS ISKOLÁNKBAN
INFORMATIKA OKTATÁS ISKOLÁNKBAN Iskolánkban az idegen nyelv emelt szintű oktatása mellett az informatika oktatása is emelt szinten történik. Amit kínálunk: a Helyi Kerettanterv alapján megvalósuló emelt
RészletesebbenPenta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin
Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Tartalom 1.Bevezetés... 3 2. A lízing... 4 2.1. A lízing múltja,
RészletesebbenA NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011.
A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,
RészletesebbenSZKA_106_29. A modul szerzője: Nahalka István. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM
tanulás egész SZK_106_29 é n é s a v i l á g életen át modul szerzője: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYM 418 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári
RészletesebbenModellezés és szimuláció az oktatásban Geda Gábor
Modellezés és szimuláció az oktatásban Geda Gábor Modellezés és szimuláció az oktatásban Geda Gábor Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Hallgatói Információs Központ Copyright 2011, Educatio Kht., Hallgatói
RészletesebbenAZ ÁDÁM JENŐ ZENEISKOLA - ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MUNKATERVE. A 2014/2015-es TANÉVRE
AZ ÁDÁM JENŐ ZENEISKOLA - ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MUNKATERVE A 2014/2015-es TANÉVRE 1.1. Rendelkezés a tanévről - A 2014/2015-ös tanév 2014. szeptember elsejétől (hétfő) 2015. aug. 31-éig tart a tanév
RészletesebbenA JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A KÖZOKTATÁSI (1993. évi LXXIX.) TÖRVÉNY ALAPJÁN
Lap: 1/93 A JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA JA A KÖZOKTATÁSI (1993. évi LXXIX.) TÖRVÉNY ALAPJÁN Az eredeti, nyomtatott példányt külső fél számára csak az igazgató adhatja át! Másolat csak tájékoztató jelleggel
RészletesebbenA THURI GYÖRGY GIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A THURI GYÖRGY GIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 A Pedagógiai Program 2013. évi kidolgozásában közreműködtek: Fenyvesi Zoltán igazgató Vizl Mária igazgatóhelyettes Bakonyi
RészletesebbenJavaslat. Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája működéséről (2008-2012)
Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája Pásztó, Nagymező út 36. Szám: 1-175/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája
RészletesebbenIII.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve
III.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve Tartalomjegyzék 1. Az iskola 1-4 évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és szabadon választható tanórai foglalkozások, az előírt tananyag és követelményei...
RészletesebbenSteh dazu! A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata stratégiája 2020-ig. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
Steh dazu! A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata stratégiája 2020-ig Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1 Tartalomjegyzék Preambulum... 2 I. Politika... 4 II. Nevelés-oktatás... 8 III.
RészletesebbenKAPOSVÁRI EGYETEM CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR
KAPOSVÁRI EGYETEM CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR AKKREDITÁCIÓS JELENTÉSE A MAB plénuma által felkért kari látogató bizottság: Fehér Irén CSc Mankovits Tamás DOSz képviselete Bábosik István
RészletesebbenA Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete Magyarország Kormányának összefoglaló tájékoztatója a Keretstratégia megvalósítását szolgáló
RészletesebbenHELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA 2009/2010.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA 2009/2010. KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS 2 ISKOLA ÉS ÓVODA Tartalomjegyzék I.A Pedagógiai Program törvényi háttere 6. II. Bevezető gondolatok.. 7. II. 1. Iskolatörténet.
RészletesebbenLóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program
Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola Pedagógiai program 2015 TARTALOM 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,
RészletesebbenStratégiai tervezés a szociális munkában
Stratégiai tervezés a szociális munkában 1 2 Kőnig Éva (szerk.) Stratégiai tervezés a szociális munkában Debrecen, 2011 3 A kiadvány a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke, valamint
RészletesebbenA Deák Ferenc Többcélú Térségi Oktatási Központ MIN SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2012.
A Deák Ferenc Többcélú Térségi Oktatási Központ MIN SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2012. 1 A IMIP véleményezése, elfogadása 1. Az IMIP-ot iskola diákönkormányzata megismerte, véleményezte, elfogadásra javasolja.
RészletesebbenTAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAM TERÉN TÖRTÉNT NEMZETI ELŐREHALADÁSRÓL 1
TAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAM TERÉN TÖRTÉNT NEMZETI ELŐREHALADÁSRÓL 1 1. FEJEZET AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS TAGÁLLAMI STRATÉGIA BEMUTATÁSA 1.1. Jelenlegi helyzet 1.1.1.
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI JOG 3.
KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD
RészletesebbenMÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE
MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE Budapest 2012 2 Írta: Harmat Anna Somogyi Gyula Lektorálta
RészletesebbenA középfokú oktatás sajátosságainak meghatározása
A középfokú oktatás sajátosságainak meghatározása 1 KOVÁCSNÉ SZEPPELFELD ERZSÉBET TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0001. sz. projekt 1.3. A felsőoktatás szakember kibocsátásának munkaerőpiaci Miért nem kellően
RészletesebbenNemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI
NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
Részletesebben2010. február-március HÍRLÁNC
2010. február-március HÍRLÁNC A K T U Á L I S T O V Á B B K É P Z É S E K A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézetben 2010 elején induló akkreditált és
RészletesebbenTÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények
RészletesebbenHUMÁNTUDOMÁNYI INTÉZET. TDK TÉMAJAVASLATOK Részletes bemutatása 2013. év
HUMÁNTUDOMÁNYI INTÉZET TDK TÉMAJAVASLATOK Részletes bemutatása 2013. év Babos Zsuzsanna A pedagógusszerep változásai korunkban Babos Zsuzsanna Dokumentum-elemzés, összehasonlítás, feldolgozás A játék személyiség/képességfejlesztő
RészletesebbenBUJI II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE
KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT IBRÁNYI TANKERÜLET 147004 I II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE 2015. BEVEZETÉS Buji II.
RészletesebbenA Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve
"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit
RészletesebbenAZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ÚJ MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEI
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia és Pszichológia kar Neveléstudományi Doktori Iskola Neveléstudományi kutatások doktori program Doktori iskola vezetője: Bábosik István D.Sc., egyetemi tanár FAZAKAS
RészletesebbenNemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)
RészletesebbenAlapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam
3. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez 1. A kerettantervi rendelet 1. melléklet Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára cím Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1-4. évfolyam
RészletesebbenA) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3. 2. Az iskola nevelési programja 6
A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3 1.1. Az iskola adatai 3 1.2. Az iskola rövid története 4 1.3. Az oktató-nevelő munka személyi feltételei a 2008/2009. tanévben 5 1.4. Az oktató-nevelő munka
Részletesebben