Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola Szervezeti és működési szabályzat 2009
TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 2 2. A MŰKÖDÉS JOGI KERETEI... 2 3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK... 3 4. AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA (az alapító okirat szerint)... 5 4.1. Általános rendelkezések... 5 4.2. Az iskola működése... 5 4.3. Az iskola feladatai... 7 4.4. Az iskola gazdálkodása... 9 4.5. Az intézmény bélyegzőinek felirata... 9 5. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE... 10 5.1. Az iskolai vezetés... 10 5.2. Az intézményi közösségek... 12 5.2.1. Az intézmény nevelőtestülete... 13 5.2.2. Szakmai munkaközösségek:... 14 5.2.3. Az osztályhoz kapcsolódó munkaközösségek... 15 5.2.4. A Diákönkormányzat... 15 5.2.5. Alkalmazotti közösség... 16 5.2.6. A szülői szervezet... 16 6. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI... 17 6.1. Belső kapcsolatok... 17 6.2. Külső kapcsolatok... 18 6.3. Kapcsolat a szakmai szervezetekkel... 18 6.4. Kapcsolat a közoktatási intézményekkel... 19 6.5. Soproni Fáy Iskoláért Alapítvány... 20 7. AZ ISKOLA MUNKARENDJE... 20 7.1. A közalkalmazottak munkarendje... 20 7.2. Az intézmény tanulóinak munkarendje (házirend)... 21 7.3. A tanév helyi rendje... 21 7. 4. Az intézményben tartózkodás rendje... 22 7. 5. A gyakorló területek munkarendje... 23 7. 6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje... 23 8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK... 24 9. ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK... 26 9. 1. A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 26 9.2. Az iskolai dohányzóhely kijelöléséről... 27 10. A MULASZTÁS ESETÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 27 11. A TANULÓI JOGVISZONY LÉTREJÖTTE ÉS MEGSZŰNÉSE... 28 11. 1. Tanulói jogviszony létrejötte... 28 11. 2. Tanulói jogviszony megszűnése... 28 11.3. Felnőttoktatás... 29 12. TANULÓI JUTALMAZÁSOK, FEGYELMEZÉSEK... 29 12.1. A tanulók jutalmazásáhnak elvei és formái... 29 12.2. Fegyelmi intézkedések... 29 13. AZ ISKOLAI VIZSGÁK... 30 14. AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁVAL, ÉS EZZEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB MUN- KATEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS BELSŐ ELLENŐRZÉSEK RENDJE... 30 15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 31 Az iskola szervezeti felépítése... 32 FÜGGELÉKEK... 33
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény és a szintén többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM számú rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét. Meghatározza a szervezeti felépítést, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörébe. A működési szabályzat kiterjed az iskola valamennyi dolgozójára és tanulójára. Az iskola munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, a minőségirányítási program, illetve az ezek végrehajtására készült éves munkatervek, a vonatkozó egyéb rendeletek, a közalkalmazotti szabályzat és a működési szabályzat, valamint mellékletei alapján végzi. 2. A MŰKÖDÉS JOGI KERETEI A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény igazgatója a megalkotásakor hatályban lévő a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. évi MKM rendelet 4. -át követve, az alkalmazotti közösség, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával készítette. Ennek során alkalmazta: a hatályos jogszabályokat, különös tekintettel az alábbi jogforrásokra: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2007. évi C. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról 2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2007. évi XCVIII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 2007. évi CII. törvény a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 16/2008. (IV. 30.) OKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 210/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról 3/2007. (I. 24.) OKM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 2
13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról [mely hatályon kívül helyezte a 13/2004. (IV. 27.) OM rendeletet] 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről [mely hatályon kívül helyezte a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendeletet] 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről 9/2008. (VI. 28.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 24/2007. (IV. 2.) OKM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet módosításáról 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól 198/2008. (VIII. 4.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárással és az Oktatási Hivatal működésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról 3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK Az intézmény törvényes mőködését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: alapító okirat, pedagógiai program, IMIP, házirend, esélyegyenlőségi terv, éves munkaterv (tantárgyfelosztás, órarend és terembeosztás, ügyeleti rend), belső szabályzatok, jelen szervezeti és mőködési szabályzat. Az alapdokumentumok az intézmény titkárságán, könyvtárában és honlapján megtekinthetők. Az alapító okirat: 185/2009. (V. 28.) Kgy. határozat A KTv 37. -a rendelkezik a közoktatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat (jogosító okirat) tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai (foglalkozási) programja képezi az intézményben folyó 3
nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A KTv. 39. -a biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A 44-51. ad iránymutatást az intézmények pedagógiai és foglalkoztatási programjáról. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, az iskola működési feltételeit, az iskola nevelési programját, az egészséges és kulturált életmódra nevelést, környezeti nevelést, a tehetség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket, az iskola helyi tantervét (a nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelése, minőségbiztosítási rendszerét, szakmai programját). A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Intézményi minőségirányítási program Az intézményi minőségirányítási program tartalmazza az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. (KT. 40 előírásai alapján) Házirend Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg, hogy a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Továbbá az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét. A tiltott tanulói magatartást, az iskola, és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét. (KT. 40 előírásai alapján) Esélyegyenlőségi intézkedési terv Részletes helyzetelemzés alapján célokat fogalmaz meg, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, illetve a megoldási javaslatokat, intézkedéseket akciótervben összesíti a felelősök kijelölésével. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület határozza meg, az igazgató készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. 4
4. AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA (az alapító okirat szerint) 4.1. Általános rendelkezések A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. (4) bekezdése, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 2-4. -a, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése, 8. -a, 10. -a és 14. (2)-(5) bekezdése, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 37. (5), 90. (1), 102. (2) bekezdése alapján a 86. -ában meghatározott ellátási kötelezettség teljesítése érdekében Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata közoktatási intézményt (továbbiakban: iskola) alapít. 1.Az iskola főbb azonosító adatai: Az iskola neve: Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola Az iskola rövid neve: Fáy Szakközépiskola Székhelye: 9400 Sopron, Teleki Pál út 26. Alapítás ideje eredeti irat hiányában: 1979. január 2. Alapítója létrehozáskor: Sopron Város Tanácsa Jogfolytonosság: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (1990.) Alapító szerv neve és székhelye: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Irányító szerve és székhelye: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (9400 Sopron, Fő tér 1.) Az iskola besorolása tevékenysége jellege szerint: közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási közintézmény Az iskola besorolása a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint: önállóan működő Az intézmény vezetője: Herczeg Lászlóné igazgató Megbízásának időtartama: 2006. augusztus 01. - 2011. július 31. Működési köre: elsősorban Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe Körbélyegzője: a Magyar Köztársaság címere a Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola, Sopron körfelirattal Az intézmény típusa: szakközépiskola. Az intézmény OM azonosítója: 030723 Az intézmény törzsszáma: 367945 Az intézmény statisztikai számjele: 15367943-8531-322-08 Az intézmény adóigazgatási száma: 15367943-1-08 Államháztartási szakágazati besorolása: 853100 Általános középfokú oktatás 853200 Szakmai középfokú oktatás 2.Az iskola Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) fenntartásában és Közgyűlésének irányítása (felügyelete) alatt működő helyi önkormányzati nevelési, oktatási intézmény. Az iskola jogi személy. 3.Az előző, egységes szerkezetű alapító okiratot Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése 189/2008. (VI. 26.) Kgy határozatával bocsátotta ki. 4.2. Az iskola működése 1. Az iskola élén igazgató áll. Az igazgató a nevelőtestület tagja. 2. Az iskola igazgatóját a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt), valamint annak a közoktatásban történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (Vhr) alapján nyilvános pályázat útján Sopron Megyei Jogú Város Köz- 5
gyűlése bízza meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgató megbízott magasabb vezető beosztású közalkalmazott. 3. Az igazgató az alkalmazottak tekintetében a teljes munkáltatói jogokat gyakorolja, és irányítja az iskola munkaszervezetét. 4. Az iskola képviseletére az igazgató jogosult, akinek képviseleti joga általános, teljes körű és önálló. 5. Az iskola jegyzése akként történik, hogy az iskola körbélyegzője alá az iskola jegyzésére jogosult (igazgató) önállóan írja alá a nevét a hiteles aláírási címpéldány szerint. 6. Az iskola ügyeinek intézését és az iskola képviseletét az igazgató látja el. A igazgató az SZMSZ-ben szabályozottak szerint jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve az iskola dolgozóira átruházhatja. 7. Az iskolában a nevelés és oktatás pedagógiai program szerint folyik. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 8. A maximális tanulólétszám: 520 fő. Szabad férőhelyére a működési területén kívülről is beiskolázhat tanulót. 9. A szakközépiskolának érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama ill. a nyelvi előkészítő esetében öt középiskolai évfolyama van. A középiskolai évfolyamon a nevelés-oktatás a 9. évfolyamon kezdődik és a 12., nyelvi előkészítő évfolyam esetén a 13. évfolyamon fejeződik be. A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon felkészül az érettségi vizsgára, valamint a felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A 9. évfolyamtól kezdődően a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a 11. évfolyamtól kezdődően az Országos Képzési Jegyzék szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. 10. A szakközépiskolai szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve érettségihez kötött a.gazdasági-szolgáltatási szakterületen belül közgazdasági és ügyviteli kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések körében, a pedagógiai programban jóváhagyott szakmákban (a 13. évfolyamtól) szakmai vizsgára készít fel. A szakmai vizsgára felkészítő, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. 11. A szakképzési évfolyamok indításához az iskola a tanévet megelőző naptári év végéig beszerzi a fenntartó egyetértését. 12. Az iskola a szakképzést felnőttoktatás keretében is szervezheti nappali, esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. 13. Az iskola elkészíti a tankönyvrendelést és az iskolán belüli tankönyvterjesztést az ellátás helyi rendjében foglaltak szerint szervezi és bonyolítja. 14. Az iskola gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő intézmény. 15. A sajátos nevelési igényű tanulók középfokú oktatása-nevelése, a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban, integrált formában történik. 16. A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata figyelembe vételével, a sajátos nevelési igény típusához és súlyosságához igazodó pedagógiai feltételek (személyi és tárgyi feltételek) biztosítása (megléte) mellett, a középiskola az alábbi tanulók együttnevelését vállalja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 121. (1) bekezdés 29. pontja; ill. a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet szerinti besorolással: 6
a. Beszédfogyatékos / beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott b. Mozgáskorlátozott c. Enyhe fokban hallássérült nagyothalló d. A hallását műtéti úton helyreállított/létrehozott hallássérült e. Látássérült gyengénlátó f. Ép értelmi képességekkel rendelkező autista, autisztikus g. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (figyelemzavar, hiperaktivitás) h. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő 17. A fogyatékos, továbbá a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs-rehabilitációs foglalkozásban részesül, szakirányú gyógypedagógus vezetésével, a Közoktatási törvény 52..-ban meghatározott időkeret terhére, az intézmény pedagógiai programjában szabályozott módon. 18. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló, továbbá a beilleszkedési/tanulási/magatartási nehézséggel küzdő tanuló (BTM) fejlesztőpedagógiai, logopédiai, pszichológiai foglalkozásban részesül, az intézmény és a pedagógiai szakszolgálati központ közötti munkamegosztás alapján, az intézmény pedagógiai programjában szabályozott módon. 19. Az iskola a szakorvos által kiszűrt tanulói részére gyógytestnevelést biztosít. 20. Igény esetén nem szakmai tanfolyami oktatást, vizsgáztatást iskolarendszeren kívül szervezhet. 21. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése hagyja jóvá, amelynek szükséges módosítását az alapító okirat módosításának életbe lépése után három hónapon belül kell jóváhagyni. 22. Az iskola alkalmazottainak foglalkoztatására általában közalkalmazotti jogviszony keretében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, egyes esetekben munkaviszony keretében a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó 4.3. Az iskola feladatai Az iskola alapfeladata (államháztartási szakfeladatok rendje szerint, a Szervezeti és Működési Szabályzatban részletesen kifejtve): Az iskola szakfeladatai 2009-ben: Alaptevékenységek: 552323 Iskolai intézményi közétkeztetés 552411 Munkahelyi vendéglátás 751922 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 802177 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás 802241 Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás 804017 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás 804028 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás 924036 Diáksport Kiegészítő tevékenységek: 751950 Intézményi étkeztetés kiegészítő, kisegítő tevékenységként 751952 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő, kisegítő tevékenységek 7
Az iskola vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az iskola szakfeladatai 2010. január 1-től: Alaptevékenységek: 479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853232 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység támogatása 890441 Közcélú foglalkoztatás 890442 Közhasznú foglalkoztatás Kiegészítő tevékenységek 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Kisegítő tevékenysége és arányának felső határa az iskola kiadásaiban: 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Aránya az intézmény kiadási előirányzatának évi 20%-os mértékét nem haladhatja meg, forrása intézményi bevétel. Az iskola vállalkozási tevékenységet nem folytat. 8
4.4. Az iskola gazdálkodása 1. Az iskola alapfeladatainak ellátására a fenntartó a Központi Gyermekkonyhával közös használatba adja a soproni 4257/257 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron, Teleki Pál út 26. szám alatti ingatlant és a rajta álló épületet. A közös használat szabályaiban a használók külön állapodnak meg. 2. Az iskola a használatába adott ingó és ingatlan vagyonnal az államháztartási törvényben (1992. évi XXXVIII. tv.) és végrehajtási rendeletében, valamint az önkormányzat rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik alapfeladatának ellátása érdekében. Az ingatlan vagyont az Intézmények Gazdasági Szolgálata (IGSZ) tartja nyilván. 3. Az iskola önálló költségvetéssel nem rendelkezik, költségvetési keretei felett teljes jogkörrel rendelkezik. Meghatározott pénzügyi-gazdálkodási tevékenységét az IGSZ, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. Az iskola és az IGSZ közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét az irányító (felügyeleti) szerv hagyja jóvá. 4. Az iskola alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből, szakmai munkaterv alapján látja el. Az iskola éves költségvetését az IGSZ kezeli azzal, hogy a költségvetési keretek felett az iskola vezetője rendelkezik. 5. Az iskola költségvetését felügyeleti szerve évente az IGSZ útján, az IGSZ költségvetésében tervezetten az igazgatóval egyeztetetten állapítja meg. Az iskola éves és évközi költségvetési beszámolója az IGSZ összesített beszámolója tartalmazza. 4.5. Az intézmény bélyegzőinek felirata Hosszú bélyegző: "Fáy András Gazdasági Szakközépiskola 9400 Sopron, Teleki P. út. 26. T.: 99/510-092, F.:99/510-092." Használatára jogosultak: iskola vezetősége, tanárok, iskolatitkár, gazdasági ügyintézők. Ez a bélyegző az intézmény azonosítására szolgál nyomtatványok kitöltésénél, levélborítékon stb. Címeres körbélyegző A lenyomat külső körívén az intézmény pontos megnevezése, címe és telefonszáma, középen a Magyar Köztársaság címere található. Használatára jogosultak: iskola vezetősége, tanárok, iskolatitkár, gazdasági ügyintézők. E körbélyegzők az aláírás(ok) hitelesítésére használhatók. Érettségi vizsgabizottsági bélyegző A lenyomat külső körívén az intézmény pontos megnevezése, alatta mellett működő érettségi vizsga vizsgabizottság, középen a Magyar Köztársaság címere, alatta a Sopron felirat található. Használatára jogosultak: az iskola vezetősége, érettségi vizsgák jegyzői E körbélyegző kizárólag az érettségi vizsga iratain és az érettségi bizonyítványokon használható az érettségi vizsgaszabályzatban rögzített módon. Szakmai vizsgabizottsági bélyegző A lenyomat külső körívén az intézmény pontos megnevezése, alatta mellett működő szakmai vizsgabizottság, középen a Magyar Köztársaság címere, alatta a Sopron felirat található. Használatára jogosultak: az iskola vezetősége, szakmai vizsgák jegyzői E körbélyegző kizárólag azokon a szakmai vizsgák iratain és bizonyítványokon használható, a szakmai vizsgaszabályzatban előírtak szerint. 9
A feltüntetett bélyegzőkön túlmenően több más lenyomatú bélyegzővel rendelkezik az intézmény. Az intézményi bélyegzők nyilvántartását a gazdasági iroda végzi. Az erre a célra rendszeresített füzetben megtalálhatók a bélyegzők lenyomatai, használatba vételi idejük, a bélyegzőt használatba vevő aláírása, időpontja és az érvénytelenítés ideje. Az intézmény képviseletére jogosultak: A szakközépiskola igazgatója, valamint az általa megbízott közalkalmazottak. 5. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az intézmény szervezeti felépítését, vezetői szintjeit a magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével az alábbi módon határoztuk meg: (ls. 1. számú melléklet) 5.1. Az iskolai vezetés Az iskola vezetés tagjai: igazgató, általános igazgatóhelyettes, szakmai igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető Az igazgató döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási, döntéselőkészítő jogkörű vezetői testület. A szükségesnek megfelelően alkalmanként - tanácskozik, a különösen fontos kérdésekben az igazgató kérésére állásfoglalást fogalmaz meg. Üléseiről emlékeztető készül. A testület együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel is. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A 2007. évi CLII. törvény rendelkezései alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenırzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás terén. Tehát az a közalkalmazott, aki javaslattételi, döntési vagy ellenırzési jogosultsággal rendelkezik. Intézményünkben kötelezı vagyonnyilatkozatot tennie az igazgatónak. Az igazgató vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítéséért a Sopron Megyei Jogú Város Jegyzője felelős. Az igazgató Az iskola egyszemélyi felelős vezetője. Feladatkörébe tartozik a nevelőtestület vezetése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése. A rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési oktatási intézmény mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a vezetői és szakértői testületekkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, illetve szülői szervekkel (közösségekkel) való együttmőködés. A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése; a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; a tanulóbaleset megelızésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Gyakorolja az első fokú tanügyigazgatási jogkört. A szülő kérésére dönt a jogszabályban meghatározott feltételek szerint az iskolai felvételekrıl, a tankötelezettség teljesítésének módjáról. Gyakorolja a munkáltatói jogokat, - a jogszabályban meghatározottak szerint az igazgatótanács bevonásával. Gondoskodik a törvényesség és a munkafegyelem megtartásáról. Képviseli a Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskolát, mint közoktatási intézményt. Az intézmény nevében jogokat és kötelezettségeket szerezhet, gyakorolhat. 10
Gondoskodik a biztonságos munkakörülmények kialakításáról, a berendezések rendeltetésszerő használatáról, a szükséges biztonsági, hatósági vizsgálatok megrendeléséről, a munka- és balesetvédelmi oktatás lebonyolításáról, a tűz- és vagyonvédelemről. Ellenőrzi az alapdokumentumok alkalmazását a jogszabályok, valamint a szakmai irányító és a fenntartó rendelkezéseinek megfelelően. A tanév végén az intézmény adott évi működéséről beszámolót készít. Az intézmény munkáját egyezteti és összehangolja a településünkön működő más közoktatási, kulturális, közgyűjteményi és pedagógiai szolgáltatásokat ellátó intézményekkel. Kapcsolatot tart az egyéb szakmai intézményekkel, a helyi vállalatokkal, civil szervezetekkel, az egyesületekkel. Az intézmény igazgatója felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos és hatékony gazdálkodásért. Ellenőrzi a gazdálkodás törvényességét, szabályosságát, hatékonyságát. A gazdálkodási felelőssége az önálló működéséért felelősségi szintre korlátozódik. Kiemelt felelőssége van a költséghatékonyság elvének szem előtt tartására vonatkozóan az intézmény munkájának szervezésében. Felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási, esélyegyenlőségi programjának mőködéséért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. Kiemelt felelőssége van a közoktatás országos mérési feladatainak intézményi zavartalan megszervezésében. Kiemelt felelőssége van, hogy az intézményi gazdálkodás a jóváhagyott éves költségvetési előirányzatokat ne lépje túl. Felel az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért. Általános igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. A megbízást az igazgató adja, és a Kjt. előírásai szerint határozatlan időre szól (visszavonásig érvényes). Az igazgató távollétében annak első számú helyettese, ellenőrzési és utalványozási jogkörrel rendelkezik. Az intézményben folyó általános műveltséget megalapozó képzést, az ahhoz kapcsolódó fejlesztési folyamatokat, vizsgáztatást, az iskola adminisztratív tevékenységét irányítja és ellenőrzi (szükség szerint együttműködve a szakmai igazgatóhelyettessel). Feladatait munkaköri leírása tartalmazza, mely az SZMSZ melléklete. Szakmai igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa kaphat. A megbízást az igazgató adja, és a Kjt. előírásai szerint határozatlan időre szól (visszavonásig érvényes). Az intézményben folyó szakmai képzést, vizsgáztatást, az azokhoz tartozó fejlesztési, pályázati munkákat irányítja és ellenőrzi, szükség szerint segíti az általános helyettes munkáját. Feladatait munkaköri leírása tartalmazza, mely az SZMSZ melléklete. A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet alapján az intézményvezető-helyettesi megbízás magasabb vezető megbízásnak minősül, így a munkakör betöltésére pályáztatást kell lefolytatni, amelyért az intézmény igazgatója felel. 11
Gyakorlati oktatásvezető Gyakorlati oktatásvezető - határozatlan időre szóló megbízással - a tantestület határozatlan időre kinevezett tagja lehet. Megbízását az igazgatótól kapja. Feladata az iskolai és iskolán kívüli gyakorlatok megszervezése, ellenőrzése. A gyakorlati képzéshez szükséges eszközök, berendezések, szakkönyvek, elektronikus adathordozók beszerzésére javaslatot tesz, közreműködik a munkaerőpiac igényeinek közvetítésében, a korszerű ismereteknek a szakmai oktatásba történő beépítésében, a gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartásban. Feladatait munkaköri leírása tartalmazza, mely az SZMSZ melléklete. A vezetők helyettesítésének rendje: az igazgatót távollétében minden iskolai ügyben - gazdasági ügyekben a gazdasági koordinátorral közösen - az általános igazgatóhelyettes, az igazgatóhelyettest az igazgató, illetve a szakmai igazgatóhelyettes, vagy a gyakorlati oktatásvezető, a szakmai igazgatóhelyettest a gyakorlati oktatásvezető, a gyakorlati oktatás vezetőjét a szakmai munkaközösség vezetője helyettesíti, ha szükséges. Az iskola napi nyitvatartási idején belül munkaidőben (7,30-tól 16,00-ig) az igazgató és helyettesei közül egyikük köteles az épületben vagy elérhető helyen tartózkodni. A vezetőség munkáját segítő munkatársak: rendszergazda, gazdasági koordinátor, iskolatitkár, ifjúság és esélyegyenlőségi felelős, munkavédelmi és tűzvédelmi felelős, könyvtáros, diákönkormányzatot segítő tanár, gazdasági munkatársak, kisegítő dolgozók. Feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza. 5.2. Az intézményi közösségek Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Alkalmazotti közösségek teljes alkalmazotti kör, ezen belül nevelőtestület, szakmai munkaközösségek, nem pedagógus munkakörben dolgozók. Szülői közösségek osztály szülői munkaközösségek (osztályonként 2 fő) Szülői Szervezet (osztályok delegáltjai 1 fő) Tanulói közösségek osztályközösségek szakköri, diáksportköri csoportok diákönkormányzatok Érdekvédelmi szervezetek közalkalmazotti tanács KT Kapcsolattartás formái: alkalmazotti értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, munkaközösségi értekezletek, tanulói értekezletek, DÖK, Szülői Szervezet, körözvény, intranet (e-napló), 12
fax, telefon, mobiltelefon, e-mail, képújság, hirdetőtáblák. A döntési (véleményezési) folyamatokban részt vevő testületek: 5.2.1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű dolgozója. A nevelőtestület joga, hatásköre és eljárásrendje: A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a jogszabályokban meghatározott kérdésekben a legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerv. Egyéb esetekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik az SZMSZ és mellékletei elfogadása, a munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározása, ill. annak módosítása, az iskolai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, új szakmai képzések bevezetésének vagy már meglevők módosításának elfogadása, házirend elfogadása, módosítása, a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása, pedagógiai program elfogadása, tanulók súlyos fegyelmi vétségében való döntés. Nevelőtestületi bizottságok Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból, meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával állandó bizottságokat hoz létre tagjaiból. A Fegyelmi Bizottság feladata a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: a Fegyelmi Bizottság elnöke, az intézmény általános igazgatóhelyettese, az érintett tanuló osztályfõnöke, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, DÖK titkára Pályaválasztási Bizottság feladata 13
az iskolai pályaválasztási munka elvégzése. Pályaválasztási füzetek készítése, tájékoztatók tartása azzal a céllal, hogy minél többen válasszák iskolánkat a továbbtanulni vágyók közül. Tagjai: általános igazgatóhelyettes szakmai igazgatóhelyettes a tantestület felkért tagjai. Minőségügyi Szervezet tevékenységét a minden tanév elején elkészített munkaterv szerint végzi. Az ÖMIP által meghatározott indikátorszámokat az intézményre vonatkozóan elkészíti. Feladata a partneri elégedettség mérése és kiértékelése, az ebből adódó feladatok meghatározása. Aktív közreműködője a pedagógus értékelési rendszer kiépítésének és működtetésének. Tagjai: az intézményvezető megbízása alapján tanévre szólóan kerülnek felkérésre A nevelőtestület a törvényben meghatározott keretek közt működik és gyakorolja jogait (Ktv. 56-57. és a Vhr. 29. ). A nevelőtestülettel kapcsolatos feladatok, tudnivalók az éves munkatervben havi ütemezésben kerülnek rögzítésre. Az iskolavezetőség félévente legalább egy alkalommal beszámol a nevelőtestületnek, értékeli a testület és a saját munkáját. Állandó értekezletek: tanévnyitó és tanévzáró félévi és év végi osztályozó aktuális témát megtárgyaló, a minőségfejlesztési munkához kapcsolódó, félévenként legalább egy-egy értekezlet Amennyiben a testület tagjainak 60%-a, illetve az intézmény igazgatója, vagy vezetősége szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető - ha szükséges jegyzőkönyv - készül, a döntéseket és határozatokat az iskola irattára őrzi. 5.2.2. Szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösségek tevékenységét a Ktv. 58. -a szabályozza. A munkaközösségek szakmai- módszertani kérdésekben segítséget adnak az iskolában folyó nevelő és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. A nevelőtestület által átadott jogkörökben önállóan járnak el, adott esetben a munkaközösségvezető tájékoztatja a testületet a végzett munkáról. Az iskola jelenleg működő munkaközösségei: osztályfőnöki szakmai informatikai természettudományi társadalomtudományi idegen nyelvi A munkaközösség tagjai vezetőt választanak, akit az igazgató bíz meg a vezetői feladatok ellátásával. A nevelőtestület valamennyi tagja szakjának megfelelően vesz rész valamelyik munkaközösség (de legalább egy) munkájában. Az iskolavezetés és a munkaközösségek kap- 14
csolata folyamatos. A munkaközösség-vezető a tanév elején munkatervet állít össze és évente rövid beszámolót ír a végzett munkáról, részt vesz a pedagógusok teljesítményértékelésében. A szakmai munkaközösségek feladatkörei: A munkaközösség a nevelőtestület által átruházott hatáskörben jár el: előkészíti, véleményezi a tantárgyfelosztást és a munkaközösség pedagógusainak megbízatásait, előkészíti, véleményezi a pedagógus álláshelyek pályázati kiírását. A munkaközösség saját hatáskörben dönt a szakterületén: a továbbképzési programok intézményi képviseletéről, az iskolai tanulmányi versenyek szakmai programjáról, lebonyolításáról. A munkaközösség saját hatáskörben véleményezi a szakterületén: a pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére, taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztását, az esetleges köztes vizsgák részeinek és feladatainak meghatározását. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének feladata, hogy a tanulók munkájának értékelésével és ellenőrzésével kapcsolatban kialakított közös szabályok megvalósulását segítse, az azzal kapcsolatos adminisztrációt ellenőrizze. A munkaközösség-vezetők feladatait az SZMSZ melléklete tartalmazza. 5.2.3. Az osztályhoz kapcsolódó munkaközösségek Az osztályfőnöki munkaközösség feladatkörébe tartozik a nevelőtestülettől átruházott jogkörben: a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása, a tanulóközösségek döntési jogkörébe tartozó kérdésekben azok véleményezése. Az egy osztályban tanító tanárok munkaközösségének feladatkörébe tartozik: a tanulók félévi és év végi előmenetelének értékelése, a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése, a tanulók tanulmányi munkájának különleges esetekben való megítélése (pl. osztályozhatóság), a tanulók kisebb fegyelmi ügyeiben való döntés. Az osztályfőnök és az igazgató jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok munkaközösségi értekezletének összehívására. 5.2.4. A Diákönkormányzat A Diákönkormányzat - figyelemmel a tv. 62., 63., 64., valamint a Sztv. 44. (4). bekezdésében foglaltakra - maga alakítja ki szervezetét, működési és ügyrendjét, tevékenységi területeit. Működését az iskola - anyagi, technikai lehetőségeinek keretei között - a kiadások fedezésével és helyiség biztosításával támogatja. A Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskolai életre vonatkozó kérdésekben, aktívan közreműködik tanévenkét egy tanítás nélküli munkanap programjának megszervezésében (a jogosultságokat a Ktv. és végrehajtási rendelete tartalmazza). Szervezeti-működési rendjét a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá, az iskolai SZMSZ mellékletét képezi. A Diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért, az igazgató által megbízott tanár segíti, képviselőik részt vehetnek minden olyan iskolavezetőségi, vagy nevelőtestületi értekezleten, ahol a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekről van szó. Érdekképviselőjük minden esetben részt vesz az iskolai fegyelmi bizottság munkájában. A rendszeres kapcsolatot a diákönkormányzat patronáló tanár tartja a DÖK-kel, rendszeresen 15
tájékoztatja az igazgatót, szükség esetén az igazgató kapcsolatot tart a diákönkormányzat vezetőjével. Megkülönböztetés tilalma Az 1993 évi LXXIX. törvény a közoktatásról 4.. (7) rendelkezése szerint tilos mindenféle megkülönböztetés. A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt, valamint a nevelési oktatási intézmény fenntartója alapján. 5.2.5. Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösség az iskola nevelőtestületéből és az intézmény egyéb közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóiból áll. Alkalmazotti közösségi értekezletet kell tartani akkor, ha valamennyi intézményi dolgozót érintő kérdésben várható döntés, véleményezés, vagy javaslattétel. Az alkalmazotti közösségi értekezleten valamennyi dolgozónak azonos joga van. Az intézmény valamennyi dolgozóját titoktartás kötelezi minden olyan adattal, ismerettel kapcsolatban, amit a tanulóról és annak szüleiről munkája során megtudott. (Kivétel: rendőrség, igazságügyi szervek, gyámhatóság.) Titoktartási kötelezettség vonatkozik továbbá az intézményben kifejlesztett, az intézmény oktató-nevelő munkáját érintő dokumentumokra. A pedagógusok a közoktatásról szóló 1993 évi LXXIX. tv. 40.. (2) bek., valamint a törvény 2. sz. mellékletében megfogalmazottak alapján titoktartásra kötelezettek. 5.2.6. A szülői szervezet A szülő jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről rendszeres tájékoztatást kapjon. Ezért az iskola a tanév során előre meghatározott időpontokban szülői értekezletet és fogadóórákat tart - félévenként legalább egy-egy alkalommal. Ezen túlmenően valamennyi pedagógus köteles az érdemjegyeket és írásos bejegyzéseket az elektronikus naplóba bejegyezni, arról a szülőt az ellenőrző útján tájékoztatni. A félévenkénti délutáni fogadóórákon kívül minden pedagógusnak van a délelőtti órákban egy, a tanév elején rögzített időpontja, amikor a szülők számára elérhető. A Szülői Szervezet fogalma A Szülői Szervezetet a szülők hozzák létre jogaik érvényesítésére, kötelességeik teljesítésére. Az osztályok szülői munkaközösségét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. A Szülői Szervezetet a szülői munkaközösségek hozzák létre és osztályonként két fő szülő képviseli az egy osztályba járók érdekeit. A szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott elnök, vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. A Szülői Szervezet jogosítványai: egyetértési jog a kirándulások megszervezésében, minden anyagi terhet jelentő feladat elhatározásában. A Szülői Szervezettel az iskolavezetés részéről a szakmai igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot. Az iskola térítésmentesen biztosít helyiséget a szülői szervezet működéséhez. 6. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI 16
Az iskola rendszeres kapcsolatot tart az oktató-nevelő munka megvalósítása érdekében: a fenntartóval a középfokú oktatási intézményekkel, kollégiumokkal az általános iskolákkal (szükség szerint) a gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodó szervezetekkel, illetve az iskolát támogató intéményekkel és jogi személyekkel az illetékes gazdasági kamarákkal a szakképzésben érdekelt minisztériumokkal egyéb pedagógiai és szakmai szervezetekkel az egyetemekkel 6.1. Belső kapcsolatok Vezetők közötti kapcsolat Az intézmény egyes területeinek vezetői értekezleten számolnak be a működésről, amelynek fórumai az iskolavezetőségi ülés, iskolatanácsi ülés, munkaközösségi értekezletek, szakterületi értekezletek. Vezetők és a tantestület tagjainak kapcsolata A pedagógusok mindennapi tevékenységük során a szükség szerint tartandó értekezleteken szerezhetnek tudomást az iskolában történt legfontosabb eseményekről, feladatokról. Évente három alkalommal tanév elején, félévkor és a tanév végén nevelőtestületi értekezleten értékelik az intézményi munkatervben megfogalmazottak megvalósulását, elfogadásáról nyílt szavazással döntenek. Kollégák kapcsolata A pedagógusok napi munkájuk során a személyes kapcsolat mellett emailen, és az iskolai intranet hálózaton keresztül kommunikálhatnak egymással, illetőleg a vezetőkkel. Vezetők és nem pedagógus dolgozók Egyéb foglalkoztatottak a szükség szerint tartott megbeszéléseken tájékozódnak az iskola ügyeiről. Tanulók tájékoztatásának rendszere A tanulók napi tájékoztatása az iskolai hangos bemondón, a faliújságon, továbbá az iskolai képújságon (tanári előtt), a honlapon keresztül történik. A DÖK fórumai biztosítják a tanulói közösség és az iskolavezetés közötti kommunikációs kapcsolatot. A szülők tájékoztatása egyénenként az ellenőrző könyvön, az elektronikus naplón keresztül, valamint az évente legalább két alkalommal megtartott tantestületi fogadóórákon, a heti rendszerességű tanári fogadóórákon és a szülő kezdeményezésére alkalomszerű találkozókon történik, osztályszinten az évente két alkalommal lebonyolításra kerülő szülői értekezleteken tájékoztatjuk a szülőket a tanulói közösséget érintő lényeges kérdésekről, iskolai közösségi szinten a Szülői Szervezet ülésein évente legalább két alkalommal cseréljük ki tapasztalatokat. 17
6.2. Külső kapcsolatok Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Intenzív kapcsolat kialakítására törekszünk az iskola fenntartójával, a városi önkormányzattal, a város polgármesterével, a humán ügyekért felelős alpolgármesterével jegyzőjével, az önkormányzat bizottságaival, a Polgármesteri Hivatal dolgozóival, elsősorban az Humánszolgáltatási Osztály. Mindezt annak érdekében tesszük, hogy minél pontosabb képet alkothassanak az iskola belső életéről, eredményeiről, gondjairól. Bízunk abban, hogy az intézmény zavartalan működésének, annak tartalmi és anyagi fejlődésének feltételeit a legfontosabb fenntartói jogosítvánnyal, a költségvetés meghatározásával folyamatosan elősegítik. Minisztériumok Az általánosan képző szakaszban (9-13. osztály) az Oktatási és Kulturális Minisztérium munkatársaival tartjuk a kapcsolatot, külön figyelmet fordítva az érettségi megszervezése kapcsán. A szakképző szakaszban számos szakmai képzést kínálunk a leendő tanulóknak. Az iskola alapképzési szakmacsoportjához tartozó és a mindenkor érvényes OKJ szerinti képzéseket végezünk. Így kapcsolatunk van az Oktatási és Kulturális Minisztérium OKM Pénzügyminisztérium PM Szociális és Munkaügyi Minisztérium SZMM képzésekkel foglalkozó osztályaival. Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karával együttműködési megállapodás alapján segítjük tanulóink továbbtanulását. Háttérintézmények (Oktatási Hivatal, NSZFI, MPI) Szoros kapcsolatot alakítunk ki az OM háttérintézményeivel, akik a vizsgák operatív lebonyolításához nyújtanak segítséget, mind az általánosan képző szakaszban, mind a szakmai OKJ vizsgákban. (vizsgatételek) 6.3. Kapcsolat a szakmai szervezetekkel Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ és Soproni Kirendeltsége A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ továbbá ennek kirendeltségei köztük leginkább a dunaújvárosi szervezete jelentik iskolánk számára az eleven, közvetlen kapcsolatot a munkaerő-piaccal. A közösen vagy a külön-külön szervezett pályaválasztási és állásbörzék jó lehetőséget nyújtanak a munkaadók és munkavállalók, képzők és tanulók egymásra találására. A szakképző évfolyamokon végző diákjaink munkába állását e módon is igyekszünk segíteni. A gazdaság aktuális munkaerő-igényét jól közvetítik a Munkaügyi Központ kiadványai. 18
Soproni Kereskedelmi és Iparkamara A kamarákkal fennállásuk óta jó kapcsolatot sikerült kialakítani. A kamarai törvény módosításával egyre több jogosultságot kaptak ezek a szervezetek. A szakmai képzés és vizsgáztatás tartalmában, feltételeiben mindenképpen figyelembe kell vennünk véleményüket. A munkáltatók munkaerő-igényét ők közvetítik a képzők felé, ezért a tőlük kapott információ fontos a szakképző évfolyamon végző tanulóink munkaerő-piaci helyzetének előrejelzésében. A kamara nemcsak a képzés tartalmi vonatkozásaira felügyel, ill. szakmai szempontból felügyeli az OKJ-vizsgákat, hanem a képzés tárgyi feltételeinek meglétét is ellenőrzi. Az olyan igényes és korszerű szakképzéshez, amilyen iskolánkban folyik megfelelő tárgyi feltételek szükségesek. A tárgyi eszközfejlesztésre és programokra benyújtott intézményi pályázatokhoz mindig számíthatunk a kamarai referenciára. Támogató cégek, gyakorlati munkahelyek Számunkra különösen a szakmai képzős szakaszban rendkívül fontos a környezetünkben lévő gazdálkodó szervezetekkel, intézményekkel való folyamatos együttműködés. A gyakorlatorientált képzés elősegíti, hogy a munkaerő-piaci és társadalmi elvárásoknak minél jobban megfeleljünk. Ehhez a cégeknél, intézményeknél dolgozó szakemberek tudására és a tanítási folyamatba történő bevonására van szükség. A tananyagba épített bankipénzügyi gyakorlat jelenleg a Sopronban működő bankok munkatársának közreműködésével folyik. Tanulóinkat olyan korszerű szaktudással, kompetenciákkal kívánjuk megismertetni, amelyekkel szinte azonnal kész munkaerőként léphetnek a munkaerő-piacra. Az iskola teljes mértékben nem tud felkészíteni az élet minden területére, de a törekvése, hogy a tanulók tudása konvertálható, továbbfejleszthető legyen. Ehhez a gazdálkodó szervezetek szakképzési hozzájárulás formájában jelentős anyagi támogatást nyújtottak szakmai gyakorlóhelyeink létesítése során és tárgyi eszközeink fejlesztésében. A tanulók külső munkahelyen megvalósuló szakmai gyakorlatában is folyamatosan támogatják iskolánkat, melynek megvalósítását tanulószerződések segítik. Ezt a kapcsolatot a jövőben a TISZK-ben is fenn kívánjuk tartani. 6.4. Kapcsolat a közoktatási intézményekkel Soproni és megyei középiskolák Sopron többi középfokú tanintézetével iskolánk jó munkakapcsolatot alakított ki. Az intézmények igazgatói rendszeresen konzultálnak. Gyakori a nevelőtestületek tagjainak tapasztalatcseréje, akik azonos szakmai munkaközösségbe tartoznak. A városi középiskolák ifjúságvédelmi felelősei, ifjúságvédelmi és esélyegyenlőségi koordinátorai rendszeresen találkoznak. Aktuális feladatokat beszélnek át, programokat szerveznek, előadásokra, képzésekre járnak. Találkozóikra meghívják a kistérség védőnőit, gyermekvédelmi felelőseit, így hatékonyabb a felmerült probléma megoldása is. Soproni és kistérségi általános iskolák Az általános iskolákkal való kapcsolatunk jónak nevezhető. Részt veszünk a pályaválasztást segítő programjaikban. Az érdeklődő szülők és tanulók nyílt napokon tekinthetnek be a nálunk folyó munkába. A meglevő jó kapcsolatot tovább kell mélyíteni a NAT és a kerettanterv kapcsán, hisz nekünk kell folytatni azt a munkát, amit ők kezdtek el. Város művelődési és sport intézményei Az iskolán kívül is keressük azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek az iskolai sport, kulturális vagy művészeti életének fellendítését segíthetik, illetve az iskolai nevelőmunkát színesí- 19