LOGISZTIKA-CONTROLLING RENDSZER VIZSGÁLATA 1. PÉLDA Valamely ipari vállalatra vonatkozó adatok a következők: Időpont Készlet (kg) December 31. 7 500 Március 31. 8 500 Április 30. 10 000 Június 30. 8 950 A félév folyamán felhasznált anyag 78 300 kg. A félév napjainak a száma 180 nap. Feladat: Számítsa ki a készletek forgási sebességének mutatóit a./ fordulatok számát és b./ egy fordulat időtartamát! 2. PÉLDA Egy gépipari vállalat anyagfelhasználási és készletezési adatai, ezer Ft-ban: Anyagcsoport Felhasználás Átlagkészlet III n. év IV. n. év III. n. év IV. n. év K 15000 20000 3000 4000 L 20000 23000 5000 5000 M 5000 7000 1250. A IV. negyedévben az M anyagról a következő leltári adatok állnak rendelkezésünkre: Időpont Készlet, ezer Ft Június 1. 3000 Július 1. 2200 Augusztus 1. 1600 Szeptember 1. 1400 Feladat: Elemezze az anyagkészletek forgási sebességét anyagcsoportonként és együttesen
3. PÉLDA Egy kohászati üzem adatai tonnában: Megnevezés bázis időszak tárgy időszak Nyesvastermelés, tonna 40000 45000 Termeléshez felhasznált: kohókoksz 38400 43605 P vasérc 18000 18225 R vasérc 60000 64800 A nyesvastermelés anyagfelhasználási normái: kohókokszból P vasércből 0,95 t / t 0,4 t / t R vasércből 1,6 t / t Feladat: Vizsgáljuk meg a fajlagos anyagfelhasználás alakulását a normához viszonyítva! 4. PÉLDA Egy vállalat anyaggazdálkodásáról az alábbi adatok ismeretesek: Leltári készlet: Január 1. 6000 kg Február 1. 5400 kg Március 1. 6200 kg Április 1. 6800 kg Május 1. 7000 kg Június 1. 8000 kg Július 1. 11200 kg Anyagfelhasználás: Az egyes negyedévek időtartama 90 nap. Feladat: I. negyedév 8000 kg II. negyedév 11200 kg 1./ Számítsuk ki az anyagkészlet átlagos nagyságát és a forgási sebesség mutatóit a./ az I. negyedévre, b./ a II. negyedévre, c./ az I. félévre vonatkozóan! 2./ Vizsgáljuk meg a forgási sebesség alakulását!
TÁRGYI ESZKÖZ GAZDÁLKODÁS 1. PÉLDA Egy gépipari vállalat szűk termelési keresztmetszetét jelentő gépcsoportjára vonatkozóan a következő adatokat ismerjük: Termék neve Hasznos időalap Termelés db-ban Kapacitásnorma óra/db A 3 000 20 B 400 000 8 000 10 C 6 000 8 Feladat: Elemezzük a kapacitáskihasználást különböző módszerekkel! 2. PÉLDA Egy iparvállalat alábbi adatai ismeretesek a szűk keresztmetszetet jelentő gépcsoporton: (eredeti adatokkal) Termék Termelt mennyiség (db) Kapacitásnorma (óra/db) A 20 000 4,0 B 22 000 2,5 C 25000 2,0 (változtatott adatokkal) Termék Termelt mennyiség (db) Kapacitásnorma (óra/db) A 10 000 8 B 11 000 5 C 12 500 4 A gépcsoport naptári hasznos időalapja: 345 000 óra. Feladat: Elemezzük a kapacitás kihasználását! 3. PÉLDA Egy gépipari vállalat forgácsoló üzemének adatai 1985. évben: Termék Kapacitásnorma (db/óra) Tényleges termelés (db) I. 5 240 000 II. 8 710 000 III. 10 1140 000
Termék Kapacitásnorma (db/óra) Tényleges termelés (db) I. 2,5 140 000 II. 4,0 355 000 III. 5,0 570 000 A forgácsoló gépek naptári hasznos időalapja 430 000 óra. Feladat: Elemezze a kapacitás kihasználást különböző módszerekkel! 4. PÉLDA Egy vállallkozásra vonatkozólag az alábbi adatokat ismerjük: Rendelkezésre álló termelőberendezések átlagos száma Felszerelt termelőberendezések átlagos száma Dolgozó berendezések átlagos száma Munkaszüneti napok száma Műszakok: 2db 8 órás műszak 50 gép 48 gép 46 gép 62 nap Termékek Kapacitás norma, db / óra Tényleges termelés, db Teljesített gépórák, óra A 2 264000 140000 B 4 176000 45000 C 5 176000 40000 Termelésből kiesett munkaidő: Megnevezés Kiesett órák száma TMK-ra fordított idő 8 000 Energiahiány miatti állás 1 400 Anyaghiány miatti állás 2 000 Munkaerőhiány miatti állás 4 000 Géphibásodás miatti állás 2 000 Feladat: 1./ Számítsa ki a./ a különböző időalapokat, b./ a kapacitást A termékben, c./ a kapacitás kihasználását. 2./ Elemezze a kapacitáskihasználást a./ a termelőberendezések felhasználási mutatói, b./ az extenzív megterhelési együttható, c./ az extenzív kihasználási mutató, d./ az intenzív kihasználási együttható alapján. 3./ Állítsa össze a gépek munkaidőmérlegét.
TERMELÉKENYSÉG, MUNKAIDŐ-KIHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA (KÖZVETLEN BÉRKÖLTSÉG TERVEZÉS) 1. PÉLDA Egy iparvállalat havi munkaügyi adatai a következők: A fizikai foglalkozásúak állományi létszáma a hó elején A hó folyamán felvettek száma A hó folyamán eltávozott dolgozók száma Teljesített munkanapok száma Teljesített munkaórák száma Munkarend szerinti munkanapok száma Napi kötelező munkaidő 1810 fő 120 fő 140 fő 37400 nap 272300 óra 22 nap 8 óra Feladat: 1) számítsa ki: a) a fizikai foglalkozásúak átlagos statisztikai létszámát, b) a fizikai foglalkozásúak átlagos dolgozó létszámát, c) a munkanap átlagos hosszát, d) a munkahónap átlagos hosszát, e) az egy főre jutó teljesített órák számát, f) a munkanap-kihasználás mutatóját, g) a munkaidő-kihasználás mutatóját! 2) Mutassa ki a c) és e), valamint az f) és h) alatti mutatók közti összefüggést! 2. PÉLDA Egy iparvállalat tevékenységére vonatkozó adatok: Megnevezés I. félév II. félév Index (%) Termelés(db) 2000 Egy órára jutó termelés(db/óra) 125,0 Egy termék termelésére fordított munkaóra 0,5 Összes munkaóra 12000 Feladat: Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait!
3. PÉLDA Egy iparvállalat alábbi adatait ismerjük: Ipari tevékenység termelési értéke Fizikai foglalkozásúak átlagos állományi létszáma Teljesített munkaórák száma (túlórával) Teljesített munkanapok száma Munkarend szerinti munkanapok száma Napi kötelező munkaidő 9720 ezer EUR 1000 fő 162000 óra 21600 nap 24 nap 8 óra Feladat: 1) Állapítsa meg az egy teljesített órára jutó termelési értéket, az egy teljesített munkanapra jutó termelési értéket, a fizikai foglalkozásúak átlagos dolgozói létszámára jutó termelési értéket, a fizikai foglalkozásúak átlagos állományi létszámának egy főre jutó termelési értékét! 2) Mutassa ki a kiszámított termelékenységi mutatók közti összefüggést!
IPARI TERMELÉS ELEMZÉSE 1. PÉLDA Egy gépipari vállalat I. negyedévi termelési adatai a következők: Megnevezés Termelés felhasználás Saját termelésből értékesítés 1000 Ft-ban, bruttó termelői áron Öntőde 300.000 220.000 60.000 Forgácsoló 450.000 380.000 80.000 Szerelde 620.000-612.000 A vállalat az előbbiekben kívül 3000 ezer Ft értékű szolgáltatást végzett. A befejezetlen termelés állománya az időszak elején 40.000 Ft, az időszak végén 20.000 ezer Ft volt. Feladat: Számítsuk ki: 1. a vállalaton belül halmozott termelési értéket, 2. a késztermelési értéket, 3. a befejezett termelési értéket, 4. az ipari tevékenység termelési értékét! 2. PÉLDA Egy lemezgyár március havi adatai, ezer Ft-ban, termelői áron számítva: Üzem Termelés Értékesítés Saját további felhasználás Durva hengermű 90 10 80 Finom hengermű 450-420 Készítő 1200 1150 - A hó folyamán a vállalat javítóműhelye saját erőkkel 14.000 Ft értékű gépjavítást és 86.000 Ft értékű gépfelújítást végzett a vállalat más üzemei részére. A vállalat erőműve 12.000 Ft értékű villamos energiát és 9.000 Ft értékű gőzt állított elő. A gőzt más vállalatnak adta el, a villamos energiából 4.000 Ft értékűt számlázott ki, a többit maga használta fel. A korábban eladott durván hengerelt lemezből a hó folyamán selejtként visszaérkezett 16.000 Ft értékű. Ebből 3.000 Ft értékű végleges selejt volt, a többinek a javítását elkezdték, s ez a lemez a hó végén 70%-os készültségi fokon volt.
Felületkezelést végeztek és kiszámlázták más vállalat részére 20.000 Ft-ért. Visszaérkezett a készítőüzembe a raktáron hibásnak észlelt 60.000 Ft értékű készlemez is, amely javítható volt. 30.000 Ft érték végleges selejt, a másik 30.000 Ft javítása most 90%-os készültségű. Felének a javítása a hó végén tartott. Feladat: Állapítsa meg a lemezgyár március havi 1. késztermelési, 2. befejezett termelési és 3. ipari tevékenység termelési értékét! 3. PÉLDA Egy kohászati vállalat október havi termelésének adatai, ezer Ft-ban, nettó termelői áron: Termék Termelés Saját felhasználás Értékesítés Nyersvas 470 436 50 Nyersacél 890 920 10 Durva rúdacél 1560 1540 - Finom rúdacél 2000-1960 Acéllemez 810-900 Anyageladásból 30.000 Ft árrése származott a vállalatnak. Az októberben végzett építőipari tevékenység értéke 102.000 Ft volt. Fuvarozásért 16.000 Ft és mezőgazdasági tevékenység árbevétele 24.000 Ft. A hó folyamán a felhasználótól visszaérkezett 15.000 Ft értékű nyersvas, amelyből 10.000 Ft értékű végleges selejt volt. A többit még októberben kijavították és raktárra adták. Ugyancsak visszavételeztek 110.000 Ft értékű selejtes acéllemezt. Ez javítható, a javítás várható költsége 16.000 Ft. A lemez javításához októberben még nem kezdtek hozzá. A raktáron lévő finom rúdacél készletből 40.000 Ft értékű selejtet észleltek és javításra visszautalták a gyártóműhelynek, a javítást elkezdték, készültségi foka a hó végén 80%-os. A vállalat javítóműhelye a hónap folyamán más vállalat részére 36.000 Ft értékű munkát végzett. Más vállalat anyagán októberben 45.000 Ft értékű bérmunkát végeztek. Saját vállalatuk részére 17.000 Ft értékű volt a gépjavítás. A befejezetlen termelés értéke október 1-én 148.000 Ft, október 31-én 185.000 Ft értékű volt (a selejtes termékek értéke nélkül). Feladat: Számítsa ki a termelési érték mutatószámait!