ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE ÁRSTATISZTIKA INDEXEK ÁR, VOLUMEN ÖSSZEHASONLÍTANDÓ IDŐSZAKOK ÉRTÉK

Átírás

1 2..2. ÁRSTATSZTKA ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE ndexszámítás módszertani alajai (többnyire ismétlés) Árindex-tíusok 2 NDEXEK Az adatok időbeli áltozásának izsgálatára leggyakrabban dinamikus iszonyszámokat használunk. Az indexszám a közetlenül nem összesíthető adatok összetett összehasonlító iszonyszáma a heterogén sokaságok időbeli és térbeli összehasonlítására. ÁR, VOLUMEN Ár: Egy termék, agy termékcsoort egységára. Mértékegysége: l. Ft/db, Ft/kg Jele: Volumen: Egy termék agy termékcsoort mennyisége Mértékegysége: l. db, kg Jele: 3 4 ÉRTÉK Érték: Egyes termékek agy termékcsoortok összértéke. Mértékegysége: Ft Jele: Kiszámítása: * Célja: Összehasonlíthatóá tenni a különböző mértékegységben mért termékcsoortokat ÖSSZEHASONLÍTANDÓ DŐSZAKOK beszámolási, agy tárgyidőszak jelölése: bázisidőszak jelölése: 5 6

2 2..2. EGY TERMÉK JELLEMZŐNEK VÁLTOZÁSA dinamikus iszonyszámokkal EGYED NDEXEK Egyedi árindex: i Egyedi olumenindex: i Egyedi értékindex: i Összefüggés: i i i 7 NDEXEK TÖBB TERMÉKRE aggregálás: értékben aló összesítés aggregátum: az összesített értékadat folyóáras aggregátum fiktí aggregátum Értékindex Árindex Volumenindex 8 ÉRTÉKNDEX. Az értékindex a termékek agy termékcsoortok meghatározott körére onatkozó termelés, forgalom, fogyasztás értékének együttes áltozását fejezi ki. Jele: Az egyedi értékindexek alaján is számítható: i i 9 ÁRNDEX Az árindex a különböző termékek, árucikkek, szolgáltatások árainak áltozásából eredő együttes értékáltozást mutatja meg, azaz röiden az árszínonal alakulását fejezi ki. Jele: SÚLYOZATLAN ÁRNDEXEK Árak átlagából kézett index (Dutot-formula) D n n Egyedi árindexek számtani átlaga (Carliformula) C ( i ) n n Egyedi árindexek mértani átlaga agy az egységárak mértani átlagának hányadosa (Jeons-formula) / n J ( ) ( ) n n SÚLYOZOTT ÁRNDEXEK ALAPKÉPLETEK Tárgyidőszaki súlyozású árindex (Paasche-féle árindex) () Bázisidőszaki súlyozású árindex (Laseyres-féle árindex) () Fisher-féle árindex ( F ) ( ) ( ) 2 2

3 2..2. ÁRNDEXEK TOVÁBB KÉPLETE Árindex az egyedi árindexek alaján átlagformában: i i i i Relatí súlyokkal: () w, ahol w (), ahol w w Értékben kifejezett súlyokkal: w, ahol w w 3 VOLUMENNDEX. A olumenindex a különböző termékek, árucikkek, szolgáltatások olumenének (mennyiségének) áltozásából eredő együttes értékáltozást mutatja meg. Jele: 4 VOLUMENNDEX. Tárgyidőszaki súlyozású olumenindex (Paascheféle olumenindex) () Bázisidőszaki súlyozású olumenindex (Laseyres-féle olumenindex) () Fisher-féle olumenindex ( F ) ( ) ( ) 5 VOLUMENNDEX TOVÁBB KÉPLETE Volumenindex az egyedi olumenindexek alaján átlagformában: i i i i 6 NDEXÖSSZEFÜGGÉS Árindex az indexösszefüggés alaján: () () () () ( ) ( ) ( ) ( ) ( F ) ( F ) Volumenindex az index összefüggés alaján: () () () () ( F ) ( F ) F F 7 GYAKORLAT MÉRÉS KÉRDÉSE Értékesítés jellemzése Termelői, fogyasztói Belföldi, exort Termék (nómenklatúra) milyen termékeket különböztetek meg Minőségáltozás mit tekintek azonos terméknek Hol mérem, eladó-eő És még sok más kérdés, l. minta 8 3

4 2..2. A KSH-BAN Értékindex: folyóáras értékadatokból Árindexek mérése: Fogyasztói árindex ari termelői árindex Éítőiari termelői árindex Mezőgazdasági ráfordítási és termelői árindexek - agrárolló Külkereskedelmi árindexek - cserearány Szolgáltatási kibocsátási árindex Vásárlóerő-aritás számítás (országok közötti) A KSH Szakstatisztikák módszertani dokumentációs rendszerében toábbi információk találhatók. Felhasználás indikátor/konjunktúramutató, deflálás/olumenszámítás Volumenmérés: homogén termékkörre közetlenül naturális mutatókkal, agy folyó áras adatok deflálásáal (indexek közti összefüggés) 9 NDEXSOROK ndexek több időszakra onatozó sorozata Tíusai: Súlyozás alaján: állandó: az indexsor minden tagjánál azonos időszakból származó súlyokat használunk aggregáláshoz áltozó: tagonként áltozik, hogy mely időszak súlyát alkalmazzuk Viszonyítási ala szerint: bázis: az indexsor minden tagját egy állandó bázisként álasztott időszak megfelelő adatához iszonyítjuk lánc: a iszonyítás alaja az időszakot közetlenül megelőző időszak adata 2 TOVÁBB LEHETSÉGES NDEXSOR-TÍPUSOK Előző é azonos hó % Előző é azonos időszaka % Ées bázisú indexek l. ées átlagos adathoz iszonyíta ez lehet az előző é, de lehet korábbi is Előző é december % 2 ELŐZŐ ÉV AZONOS HÓ % TÍPUSÚ NDEXEK Láncindexek alaján n, n 2 2 n n, n 29. március 28. árilis 28. május 29. március * *...* 28. március 28. március 28. árilis 29. február Bázisindexek alaján Tt, Bt Tt, B2 B2,( B ) 2 Bt,( B ) 2 ahol B 2 : a bázisul álasztott é decemberi adata (B-) 2 : a báziséet megelőző é decemberi adata 29. március 29. március 28. december 28. március * 28. március 28. december 27. december 27. december 22 ELŐZŐ ÉV AZONOS DŐSZAKA % TÍPUSÚ NDEXEK Láncindexek alaján 29. január 29. február 29. március ( ) 29.. negyedé december 27. december 27. december 28.. negyedé 28. január 28. február 28. március ( ) december 27. december 27. december amihez először a bázisindexeket kell elkészíteni, l.: 29. március 28. január 28. február 29. március * *...* 27. december 27. december 28. január 29. február Bázisindexek alaján 28. é 28. január 28. február 28. december é 27. január 27. február 27. december 29. január 29. február 28. é 2 * 29. január február 28. é 28. é 27. é 28. január február 28. január 28. február é 27. é 23 ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE ndexszámítás módszertani alajai (többnyire ismétlés) Árindex-tíusok 24 4

5 2..2. ÁRSTATSZTKA TÉMAKÖRE Termelői árak, árindexek ari termelői árak Mezőgazdasági termelői és ráfordítási árak Éítőiari termelői árak Külkereskedelmi árak Szolgáltatási kibocsátási árak Fogyasztói árak, árindexek Lakásiaci árak Fogyasztói árindex Maginfláció Vásárlóerő-aritás 25 PAR ÁRNDEXEK Az iari termelői árindex a termelők által előállított termékek, az ezekhez kacsolódóan nyújtott szolgáltatások termelői árának haonkénti áltozását mérő mutatószám. Készül exort és belföldi relációra. Az iari termelői árindex a belföldi és külföldi értékesítés árindexének súlyozott átlaga. Az iari értékesítés árindexeit az iar egészére és az egyes ágazatokra külön-külön is kiszámítják, ezáltal az egyes ágazatok termelési értékének és termelési olumenének áltozását is számszerűsíteni lehet. (Laseyres tíusúak) A rerezentatí ármegfigyelés haonta 4 gazdasági szerezetre és közel 6 termékre terjed ki. 26 MEZŐGAZDASÁG TERMELŐ ÉS RÁFORDÍTÁS ÁRAK A mezőgazdasági termelőktől toábbértékesítésre agy feldolgozásra felásárolt, alamint közetlenül a lakosságnak fogyasztásra (iacon) eladott mezőgazdasági termékekért a termelőknek kifizetett árak áltozásait mutatja. Nem tartalmazzák a mezőgazdasági termelők egymás közti forgalmában termelő felhasználásra értékesített állati termékek (főleg nöendék és tenyészállatok) áráltozásait. Az indexek a Laseyres-formula szerint készülnek. A termékek elemi hai indexeit a tárgy-hai árnak a bázisé átlagárához aló iszonyításáal kaják, az aggregált index az elemi indexek súlyozott átlaga. A bázis éet 5 éente áltoztatják. (Jelenleg 28-tól a bázisé 25) 27 ÉPÍTŐPAR ÁRNDEX Az éítőiari termelői árindex outut árindex, annak az árnak a áltozását fejezi ki, amelyet az éíttető fizet a kiitelezőnek. Az árindex figyelembe eszi az éítési folyamatban felhasznált költségtényezők (anyag, munkaerő) áráltozását, a termelékenység és a kiitelezői rofit áltozását. Nem tartalmazza a terezési, mérnöki és ügyédi díjak, a telekár, az áfa és a égső tulajdonost terhelő egyéb költség áltozását. 992 és 27 között az éítőiari árindexet a költségek alaján becsléssel határozták meg, 28-tól közetlenül figyelik meg az éítőiari termelői árakat. A megfigyelendő éítési tételeket koncentrált kiálasztással határozzuk meg, éítményfőcsoortok szerint rétegeze két lécsőben. A kiálasztott éítési tételek száma: KÜLKERESKEDELM ÁRNDEX. Az árszintáltozás mérésére 22-ig a ámstatisztikából származó mennyiségi és értékadatokból kézett egységértékindexeket használtak. 23-tól az árindexszámítás többségében tranzakciós árak megfigyelésén alaul. A homogén termékcsoortok esetében a megfigyelési időszak tranzakcióit gyakorlatilag teljes körben felölelik a számítások, a heterogén termékcsoortok körében mintaételes adatgyűjtést történik. A minta jelenleg 2 állalatból és 5 rerezentáns termékből áll. Az indexszámítás első léésében előző éi bázisú hai indexek készülnek a Fisher-formula szerint. Az indexekből bázisindexsort állítanak elő. 29 KÜLKERESKEDELM ÁRNDEX. Egységértékindex (Unit Value ndex, UV) Érték- és mennyiségi adatok hányadosa Élelmiszerek, nyersanyagok, energiahordozók Forgalom kb. 2%-a Összetétel szemontjából kellő stabilitás Cserearánymutató A cserearány-mutató azt jelzi, hogy egységnyi imortért a beszámolási időszakban hány százalékkal több agy keesebb exortárut kellett értékesíteni, mint a bázisidőszakban. (Előbbi esetben a mutató értéke -nél kisebb, az utóbbiban edig - nél nagyobb.) Az exort- és az imortárindex hányadosa. 3 5

6 2..2. SZOLGÁLTATÁS KBOCSÁTÁS ÁRAK Üzleti szolgáltatások kibocsátási ára: gazdasági egységeknek, illete gazdasági egységeket kéiselő személyeknek nyújtott (üzleti) szolgáltatások értékesítése keretében kaott összeg nem tartalmazza a forgalmi adót (ÁFA) és más, a ásárlónak számlázott isszaigényelhető adókat, alamint a szolgáltató által külön számlázott (l. szállítási, csomagolási stb.) költségeket, de magában foglalja az áráltozás jellegű felárakat és engedményeket 8 gazdasági szerezetet figyelnek meg: Teljeskörű megfigyelés a nagy gazdasági szerezetek onatkozásában (az árbeétel agy a létszám alaján). Rerezentatí megfigyelés a kis gazdasági szerezetek onatkozásában. Áriszonyszámok (a tárgyi és bázisidőszaki egységár hányadosa) Elemi árindexek (az áriszonyszámok súlyozott számtani/súlyozatlan mértani átlaga) Vállalati termék tíusú árindexek (súlyozott számtani/súlyozatlan mértani átlag) Nagy állalatok részindexe (súlyozott számtani átlag), Kis állalatok részindexe (súlyozatlan mértani átlag) Szakágazati indexek előállítása (súlyozott számtani átlag) 3 LAKÁSPAC ÁRAK. Egy lakásra és egy m2-re számított átlagár az adott negyedében és ében teleüléstíusok (Budaest-megyeszékhelyek-árosokközségek) és régiók szerint, új és használt lakásokra. Átlagárak éülettíus szerint: családi ház, többlakásos éület és lakótele. Az áráltozás összeteői: teljes áráltozás, összetételhatás és a tiszta árindex, új és használt lakásokra. Árindexek: 27.. negyedéhez iszonyított bázisindex, láncindex az előző negyedéhez és az előző é azonos negyedééhez iszonyíta. Az ées áráltozás indexei: a 27. éi bázishoz iszonyíta, láncindex. 32 LAKÁSPAC ÁRAK. Az adatok elemzése loglineáris regressziós modellel történik. A modellben felhasznált legfontosabb adatok: a lakások alaterülete, az éület jellege, a teleülés (Budaesten a kerület) és a teleülés különböző földrajzi, közigazgatási és jöedelmi mutatói. A loglineáris módszerből köetkezően a ublikált árindexek minden esetben az adott árak mértani átlagából adódnak. Az adatközlésekben bemutatott átlagárak ugyanakkor mindig számtani átlagok. 33 FOGYASZTÓ ÁRNDEX. A lakosság (a háztartások) által ásárolt termékek, igénybe ett szolgáltatások fogyasztói árainak haonkénti átlagos áltozását mérő mutatószám. Fontos nemzetgazdasági jelzőszám ( infláció) Fogyasztói kosár (8, ) most 98. Számítása jelenleg 98 rerezentáns (termék és szolgáltatás) megfigyelésén alaul 3 teleülésen, amelyeket 4 árucsoortra összegeze éítenek be a fogyasztói árindex számításába. 34 FOGYASZTÓ ÁRNDEX. Hogy a megfigyelt árakból kiszámítható árindexek helyesen jelezzék az áráltozások hatását a lakossági kiadásokra, szükség an azok fogyasztásban elfoglalt szereének, súlyának ismeretére. Ezek a súlyok a termék- és szolgáltatáscsoortoknak a lakosság ásárolt fogyasztásában elfoglalt arányát rerezentálják. Ezek az arányok a nemzeti számlák fogyasztási adatain alaulnak, kiegészíte a háztartás-statisztikai felmérések és egyéb források adataial. A súlyok felülizsgálata éenként történik, a tárgyéet két éel megelőző é lakossági fogyasztási adatai alaján. A súlyok tehát a két éel korábbi fogyasztási szerkezetnek megfelelőek és minden hónaban azonosak. 35 FOGYASZTÓ ÁRNDEX. SÚLYOK 29. Főcsoortok F Ny Élelmiszer 23,58 3,352 Szeszes italok, dohány 9,247 6,25 Ruházkodási cikkek 4,628 2,9 Tartós fogyasztási cikkek 8,49 3,756 Háztartási energia 9,8 6,66 Egyéb cikkek üzemanyagok 6,92 7,23 Szolgáltatások 28,539 23,64 Összesen,, 36 6

7 2..2. FOGYASZTÓ ÁRNDEX. Súlyok FOGYASZTÓ ÁRNDEX. SÚLYOK 2. SÚLYOK 992. ÉS FOGYASZTÓÁR-NDEXBŐL SZÁRMAZTATOTT ÁRNDEXEK Harmonizált fogyasztóiár-index Maginfláció Változatlan adótartalmú árindex 39 HARMONZÁLT FOGYASZTÓÁR-NDEX (HCP) Célja: az Euróai Unió tagországaiban a nemzetközi összehasonlítás biztosítása A maastrichti csúcstalálkozón megfogalmazott köetelmények az un. konergencia kritériumok mutatóinak (árstabilitás, aluta árfolyama, államháztartás hiánya, államadósság, hosszú lejáratú államkötények hozama) folyamatos ellenőrzését és a tagországok adatainak összehasonlíthatóságát köeteli meg. A tagország inflációs rátája nem haladhatja meg a 3 legalacsonyabb mutatóal bíró tagország inflációs rátájának átlagát,5 százalékontnál nagyobb mértékben 4 2. MÁRCUS HCP-K EGYES TAGÁLLAMOKBAN (ées átlagos áráltozás) Németország,5 Magyarország 4,3 Sanyolország 2,5 Lettország,7 Írország -,8 Csehország,6 Görögország 5, Lengyelország 2,7 Szloákia,6 Románia 6,8 Eurózóna 2, EU27 2,4 4 MAGNFLÁCÓ Az ala-, agy maginflációs mutató célja, hogy a fogyasztói árindex különböző egyszeri (átmeneti agy nem iaci eredetű) hatásoktól aló megtisztításáal (l. időjárás, ilágiaci ármozgás, stb) feltárja az infláció ún. kemény magjának, az alainflációnak az alakulását. Számítása a fogyasztói árindexből történik, a 29. januári áltoztatásoknak megfelelően kihagya a köetkező tételeket: Nem feldolgozott élelmiszerek Háztartási energia Járműüzemanyagok TB által támogatott gyógyszerek Hatósági áras szolgáltatások 42 7

8 2..2. VÁLTOZATLAN ADÓTARTALMÚ ÁRNDEX (VA) A termékeket és szolgáltatásokat terhelő fontosabb indirekt adók (áfa, jöedéki adó, fogyasztási adó, regisztrációs adó) áltozásának hatását szűri ki a fogyasztóiár-indexből. 24. január % 5% (gyógyszer, tanköny) 2% 5% (élelmiszerek jelentős része, gáz, táfűtés, közlekedés) 26. január 25% 2% (ruházkodási, tartós fogy. cikkek, egyes szolgáltatások) 26. szet. 5% 2% (élelmiszerek, szolgáltatások) 29. július 2% 25% (termékek és szolgáltatások jelentős része) 2% 8% ( alaető élelmiszer, táfűtés) 29. január 8% 5% (táfűtés) 43 VÁSÁRLÓERŐ PARTÁS Nemzetközi összehasonlítások során alkalmazott területi árindex. Megmutatja, hogy egy adott ország egységnyi alutája egy másik ország hány egységnyi alutájáal azonos ásárlóerejű, a termékek és szolgáltatások adott körében. Vásárlóerő-aritás alaján kerül sor a bruttó hazai termék (GDP) és összeteői olumenének nemzetközi összehasonlítására. A ásárlóerő-aritás alkalmazásáal az egyes országok nemzeti alutában kifejezett értékadataiból azonos énznemben kifejezett olumenadatokat számíthatunk, miel az egyes országok eltérő árszínonalának hatását a ásárlóerő-aritás kiküszöböli. Pl. hamburger Bécsben 3,2EUR, Budaesten 38Ft Vásárlóerő-aritás: 8,75 Ft/EUR Deizaárfolyam: 3 Ft/EUR 44 8