Európai Uniós üzleti

Átírás

1 A 10/2007 (. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: Európai Uniós üzleti Kereskedelmi menedzser szakügyintéző Kereskedelmi szakmenedzser Kereskedelmi menedzser Kis- és középvállalkozási Kereskedelmi menedzser menedzser Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser logisztikai szakügyintéző Reklámszervező szakmenedzser Kereskedelmi menedzser Üzleti szakmenedzser Kereskedelmi menedzser degenforgalmi szakmenedzser Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglátó szakmenedzser Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser É 1/9

2 1. feladat Összesen: 30 pont Karikázza be a helyes választ! 1. Az ellenőrzés három fontos eleme: A) javaslatok, következtetések, intézkedések. B) tényfeltárás, összehasonlítás, megállapítás. C) követelményrendszer, eltérések, intézkedések. D) tényfeltárás, intézkedések, javaslatok. 2. Az a szabályzat, amely az ellenőrzési tevékenységgel szemben támasztott követelményeket, ellenőrzési eljárásokat, módszereket és technikákat tartalmazza: A) a szervezeti és működési szabályzat. B) az ellenőrzési kézikönyv. C) a bizonylati album. D) a számviteli politika. 3. A megállapítások írásba foglalásának alapvetően két formáját különböztetjük meg: A) az eredetit és a másolatot B) a jelentést és a jegyzőkönyvet. C) a bizonyítékot és a tanúsítványt. D) a körlevelet és a feljegyzést. 4. Ha a tulajdonos és a vezető személye nem azonos, vagyis a tulajdonos más személyt bíz meg a vállalkozás vezetésével, akkor a(z).. tiszta formájáról beszélhetünk. A) auditbizottsági ellenőrzés B) felügyelőbizottsági ellenőrzés C) ügyvezetés ellenőrzésének D) tulajdonosi ellenőrzés 5. Jogi személyiségű gazdasági társaságok: A) korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság. B) betéti társaság, közkereseti társaság. C) korlátozott felelősségű társaság, betéti társaság. D) korlátlan felelősségű társaság, közös vállalat. 6. A gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a belőlük álló testület látja el, akit A) kft.-nél igazgatónak, rt.-nél elnök-vezérigazgatónak nevezünk. B) kft.-nél ügyvezető igazgatónak, rt.-nél üzletvezetésre jogosult tagnak nevezünk. C) kft.-nél igazgatóságnak, rt.-nél vezérigazgatónak nevezünk. D) kft-nél ügyvezetőnek, rt.-nél igazgatóságnak nevezünk. É 2/9

3 7. A standardizálás: A) segítségével határozható meg a fogyasztói árindex. B) segítségével határozható meg a cserearány-mutató. C) segítségével kimutatható az egyes tényezők számszerű hatása. D) segítségével határozható meg az agrárolló. 8. Egy kereskedelmi vállalkozás minden negyedév első napján leltározza a készletét. Hány adatból és milyen átlaggal számítja ki a negyedéves átlagkészletet? A) 4 adat kronológikus átlag B) 4 adat számtani átlag C) 5 adat kronológikus átlag D) 5 adat számtani átlag 9. Egy statisztikai tábla címe az alábbi: Az UNTRANS KFT. dolgozóinak száma nemek és iskolai végzettség szerint jan. 1-jén. Milyen típusú és milyen sorokat tartalmaz a tábla? A) egyszerű tábla idő és leíró sor B) csoportosító tábla idő és minőségi sor C) kombinációs tábla minőségi és mennyiségi sor D) kombinációs tábla két minőségi sor 10. Az alábbi indexek közül melyik jellemzi egy kereskedelmi vállalkozás folyóáras forgalmának változását? A) tárgyi súlyozású árindex B) bázis súlyozású volumenindex C) értékindex D) bázis súlyozású árindex É 3/9

4 2. gaz hamis állítások Összesen: 20 pont Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak! Válaszait /H-val jelölje az állítás mellett! Ssz. Állítás /H Az üzleti terv általában hosszú távú célkitűzéseket, az ezekhez tartozó stratégiailag fontos vizsgálati területeket, fejlesztéseket, fejlesztési irányokat, hosszú távú emberierőforrás-szükségletet tartalmazza. Az eredménykimutatás számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan (forgalmi), előre meghatározott szerkezetben, összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás tárgyévi mérleg szerinti eredményének levezetését, és bemutatja az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket (a hozamokat és a ráfordításokat), valamint az eredmény felosztását. Az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a jegyzőkönyvet megismerni az ellenőrzött szervezet kötelezettsége. Adóhatóságnak minősül: az állami adóhatóság (APEH), a vámhatóság (VPOP), az önkormányzat jegyzője. A gazdasági társaságok legfőbb szervét kft.-nél taggyűlésnek, rt.-nél közgyűlésnek nevezik. A dinamikus viszonyszám az idősorból számítható, két időszak (időpont) adatának szorzata. A gazdálkodás hatékonyságának mérése: a tevékenységgel kapcsolatos ráfordítások (költség) és a tevékenység eredményének (forgalom) arányát fejezi ki. A bázisidőszak tényadatából kiindulva a tárgyidőszakra egy előirányzatot, tervadatot határozunk meg. H H H 9. A reprezentáns egyedi árindexe a reprezentáns tárgyidőszaki és bázisidőszaki árának szorzata. H 10. A külkereskedelmi cserearány-mutató a kiviteli- és a behozatali árindex hányadosa. A mutató értéke azt fejezi ki, hogy az azonos volumenű export az importtermékek fogyasztásának milyen változását teszi lehetővé. É 4/9

5 3. feladat Összesen: 16 pont Sorolja fel a helyi adók típusait! 7 pont 1) Vagyoni típusú adók: Építményadó Telekadó 2) Kommunális jellegű adók: Kommunális adó degenforgalmi adó 3) Helyi iparűzési adó Sorolja fel a vállalkozások belső ellenőrzési rendszerének elemeit! A vezetői ellenőrzés A folyamatba épített ellenőrzés Függetlenített belső ellenőrzés Sorolja fel a gazdasági társaságok számviteli törvény szerinti beszámolótípusait! Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló Sorolja fel az adóhatóság által kivethető szankciókat! Mulasztási bírság Késedelmi pótlék Adóbírság 4. feladat Összesen: 16 pont Esettanulmány egy nagykereskedelmi raktár készletforgalmának statisztikai elemzése A Delta Coop nagykereskedelmi raktár készletadatai félévében: dőpont: Készlet (MFt) Január = 100% Jan ,0 Febr ,5 Márc ,2 Ápr ,5 Máj ,4 Jún ,8 A félévi összforgalom 356,0 millió Ft volt, ennek 45,0%-a a. negyedévben realizálódott. É 5/9

6 A félévi forgalmának negyedévenkénti megoszlása 45% 55%. negyedév: 195,8 millió Ft. negyedév: 160,2 millió Ft A nagykereskedelmi raktár átlagkészlete negyedévében: 47,0 millió Ft. negyedévében: 36,0 millió Ft. félévében: 41,5 millió Ft Fordulatok száma: Negyedévi forgalmak: Fordulatok száma:. negyedév: 195,8 millió Ft. negyedév: 160,2 millió Ft. negyedév: 4,17 fordulat. negyedév: 4,45 fordulat Forgási sebesség dinamikája: 106,7% Feladat: a) Elemezze a nagykereskedelmi raktár árukészletének és forgalmának alakulását! b) Elemezze a forgási sebességet a fordulatokat, a készletgazdálkodás hatékonyságát! c) Vizsgálja meg, elemezze, hogyan változott a nagykereskedelmi raktár forgási sebessége az. negyedévről a. negyedévre! É 6/9

7 a) Elemezze a nagykereskedelmi raktár árukészletének és forgalmának alakulását! 10 pont A raktár árukészlete az első félévben (mindkét negyedévben) hullámzó mozgást mutat. Márciusban januárhoz képest 43,25%-kal nőtt a készlet nagysága, míg júniusra 43,2%-kal csökkent. Ha a forgalom negyedévenkénti megoszlását vizsgáljuk, akkor az. negyedévben a forgalom 55%-a realizálódott, mely 195,8 millió Ft-nak felel meg, míg a. negyedévben a forgalom 45%-a, ami 160,2 milliót Ft-ot jelentett, mely 18,2%-os csökkenésnek felel meg. A készletgazdálkodás hatékonyságát egyrészt a fordulatok számával, másrészt a forgási napok számával vizsgálhatjuk. b) Elemezze a forgási sebességet a fordulatokat, a készletgazdálkodás hatékonyságát! A fordulatok száma az. negyedévről a. negyedévre nőtt 6,7%-kal, a forgási sebesség gyorsult, ez a készletgazdálkodás hatékonyságát jelenti. c) Vizsgálja meg, elemezze, hogyan változott a nagykereskedelmi raktár forgási sebessége az. negyedévről a. negyedévre! Ha megvizsgáljuk, hogy hogyan alakult a forgási napok száma a két negyedévben, azt mondhatjuk, hogy az. negyedévben: 47 MFt: (195,8 mft / 90 nap ) = 21,6 nap, a. negyedévben: 36 MFt : (160,2 mft / 90 nap) = 20,2 nap, mely szintén azt jelenti, hogy a készletgazdálkodás hatékonysága javult. É 7/9

8 5. feladat Összesen: 18 pont Esettanulmány az UNTRANST KFT. kereskedelmi vállalkozás statisztikai elemzése: Feladat: a.) Elemezze a vállalkozás tevékenységét az alábbi mutatószámok alapján! 14 pont b.) Nevezzen meg más, még az alapadatokból az elemzésre alkalmas számítható mutatószámokat is, legalább négyet! 4 pont Megnevezés január január Forgalom (ezer Ft) Létszám (fő) Ebből hálózati dolgozó (fő) Béralap (ezer Ft) Költség (ezer Ft) Átlagkészlet (ezer Ft) Megnevezés január január Változás (%) 1 főre jutó forgalom (ezer Ft/fő) 1 000, ,3 133,3 1 hálózati dolgozóra jutó forgalom (ezer Ft/fő) 1 250, ,0 120,0 10 millió Ft forgalomhoz szükséges létszám 10 7,5 133,3 (fő/millió Ft) Átlagbér (ezer Ft/fő) 98,0 117,8 120,2 Költségszínvonal (%) 50,0 41,7 119,9 Bérhányad (%) 9,8 8,8 111,4 Fordulatok száma 2,5 3,0 120,0 Forgási napok száma 12,0 10,0 120,0 Az UNTRANS kereskedelmi vállalkozás gazdálkodásának elemzése: a.) A vállalkozásnál a forgalom 50 M Ft-ról, 60 M Ft-ra nőtt 2008 januárjáról 2009 januárjára, amely 20,0%-os növekedésnek felel meg. A dolgozók száma csökkent 5 fővel, így a munka hatékonysága javult, az 1 főre jutó forgalom 33,3%-kal nőtt. Ugyancsak nőtt az 1 hálózati dolgozóra jutó forgalom 2008 januárjáról 2009 januárjára 20%-kal, hiszen nőtt a forgalom, míg a hálózati dolgozók száma nem változott (40 fő). A béralap nőtt Ft-tal, 8,2% -kal 2008 januárjáról 2009 januárjára, ezért a vállalkozásnál az átlagbér is nőtt 20,2%-kal. A gazdálkodás hatékonyságának a mérése a leggyakrabban a tevékenységgel kapcsolatos ráfordításoknak (költség) a tevékenység eredményéhez (forgalom) való aránya alapján történik. É 8/9

9 Ennek megfelelően, ha megnézzük, hogy hogyan alakult a költségszínvonal és a bérhányad- mutatók alakulása, megállapíthatjuk, hogy a gazdálkodás hatékonysága javult, a költségszínvonal 50,0%-ról csökkent 41,7%-ra, tehát javult 19,9%-kal, a bérhányad 9,8%-ról csökkent 8,8%-ra, azaz itt is 11,4%-os javulásról beszélhetünk, hiszen fordított mutatókkal állunk szemben. A készletek forgási sebességét fordulatokban és forgási napokban mérhetjük. A forgási napok száma 12 napról lecsökkent 10 napra, ami 20%-os javulást jelent. b.) Kiszámíthatnánk még a forgási sebességet, az 1 dolgozóra jutó költség-, az 1 hálózati dolgozóra jutó költség-, a hálózati dolgozók aránymutatókat is, melyek még alkalmasak lennének a vállalkozás statisztikai elemzésére. A megoldókulcstól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VZSGARÉSZBEN A VZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. É 9/9