2010. 07. 27. MTI. Nagyobb a gombafertızöttség a búzában, mint tavaly

Nagyobb a gombafertızöttség a búzában, mint tavaly 2010. 07. 27. MTI A kedvezıtlen csapadékos idıjárás miatt nagyobb a gombafertızöttség - köztük a fuzáriumé is - a búzában mint tavaly - mondta az MTI-nek Vancsura József, a Gabonatermesztık Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A szakember közölte: a magyar termelık felkészültek a gombabetegségek elleni védekezésre, már korábban megtették a szükséges intézkedéseket, azaz a megfelelı vegyszerekkel permeteztek, hogy védekezzenek a búza gombásodása ellen. Az aratás során pedig külön kezelik az ár- és belvizes területrıl származó termést. Vagyis: elkülönítik attól a betakarított mennyiségtıl, ahol az idıjárás nem okozott gondot. Így elkülönítve tisztítják azokat. Például fuzáriummal fertızött mag nem kerülhet az egészséges szemek közé. Vancsura József azt nem tudta megmondani - mivel errıl nem készült országos felmérés, hogy milyen arányú most a búza fuzárium fertızöttsége. Azt azonban leszögezte, hogy minden termelı saját jól felfogott érdeke, hogy a vásárlónak csak egészséges, tiszta árut adjon el - húzta alá a GOSZ elnöke. Most a betakarított búza mennyisége - a mintegy egymillió hektáros vetésterületrıl - 80 százalékos arányú. A búza minıségét tekintve egyharmad a takarmány-, egyharmad az euróés egyharmad a magyar étkezési minıség. Azaz a betakarított búza mennyiségének több, mint 50 százaléka étkezési minıségő. Vancsura József örvendetesnek tartotta, hogy az utóbbi idıben emelkedett a búza ára, ami most tonnánként 42-45 ezer forint között mozog. Hozzátette: emiatt a liszt ára is emelkedett kilogrammonként 50 forint 65-75 forint közé. Utalt arra is az ár nem szokatlan, mivel három éve 60 ezer forint volt a búza a tonnája, míg a liszt kilóját ekkor általában 90 forintért adták. Megjegyezte viszont, hogy a kenyér árát a liszt ára csak kevésbé befolyásolja, mivel annak csak 20-30 százalékát teszi ki. Kezdenek elszabadulni a gabonapiaci árak. 2010. 07. 27. MTI A hazai piaci árak az év elejétıl június közepéig takarmánykukoricánál jelentısebben emelkedtek, más gabonáknál stagnálás volt megfigyelhetı. Az utóbbi hetekben az árnövekedés erıteljesebbé vált, a kukoricán kívül a többi gabona esetében is - hívta fel a figyelmet a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A tárca közleménye szerint a kukoricaár erısödésében szerepet játszanak a világpiaci folyamatok. A világ kukorica készletei más gabonákkal ellentétben 2009/2010-ben is csökkennek, más gabonáknál a jelenlegi kedvezıtlen idıjárás miatti esetleges terméskiesés és a forint gyengülése is az erısödés irányába hat. A piaci árak Európa-szerte tovább emelkednek. Az árak további alakulásában döntı szerepe lesz az európai aratási szezon alatti idıjárási körülményeknek. A szakértık a vetésterületek és az eddigi idıjárási viszonyok alapján egységesen az eddigi becsléseket tovább csökkentve a tavalyinál kisebb, körülbelül 280-285 millió tonnás gabonatermésre számítanak Európában, a terméscsökkenés a vetésterület esése miatt az árpa esetében lesz a legerısebb - hívja fel a figyelmet a VM. A hazai termelıi gabonapiaci árak az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a búzánál már a 35.000 forinthoz közel, míg a kukoricánál a 40.000 forint körül alakulnak tonnánként. Az utóbbi hetekben a hazai tızsdei árak is igen erıs emelkedést mutatnak. A Budapesti

Értéktızsde áruszekciójában egy évvel ezelıtt a búza elszámoló ára 28.510 forint volt, egy hónapja 35.000 forint, míg ezen a héten hétfın már 43.000 forint a legközelebbi, augusztusi lejáratra. A takarmánybúza ára augusztusra ugyanezekben az idıpontokban 26.000, 29.000, illetve 35.000 forint volt. A takarmánykukorica szeptemberi jegyzése egy éve 31.800, egy hónapja 37.500, míg hétfın 41.500 forint volt. 2010. 08. 03. MTI Eco - Világgazdaság Online Learatták a búzát - kevesebb, de nem fertızött. A betakarított búza mennyisége 3,5 milliárd tonna. Fertızések ugyan elıfordulnak a kedvezıtlen idıjárás miatt, de mértéke nem jelentıs. Július második felében a korábbinál szárazabb és melegebb idıjárásnak köszönhetıen felgyorsultak az aratási munkák, amelyek augusztus elsı hetére lényegében befejezıdtek - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) honlapján. A közlemény szerint az ıszi búza 1 millió hektáros betakarítható területének 92 százalékán megtörtént az aratás. A kedvezıtlen idıjárás miatt a korábban becsültnél gyengébb, országosan hektáronként 3,7 tonnás termésátlaggal így mintegy 3,5 millió tonnát takarítottak be, amely a tavalyi eredménynél csaknem 20 százalékkal alacsonyabb. Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárügyekért felelıs államtitkára július közepén jelezte, hogy 3,5-4 millió tonna búza fog teremni az idén, ami fedezi az ország kenyérgabona-szükségletét, és várhatóan még exportra is jut. A betakarított mennyiség megfelel az államtitkár által közölt adattal, igaz, annak alsó határát súrolja. A MOSZ (Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetsége) arra számított június végén, hogy 4 milliárd tonna kenyérgabona kerül betakarításra a vihar, belvíz és árvíz pusztítása miatt. Az eddigi vizsgálatok alapján a learatott búza 60-70 százaléka malmi minıségő, így 30-40 százalékot tesz ki a takarmányminıség. A kedvezıtlen idıjárási körülmények miatt egyes területeken eltérı mértékben elıfordulhatnak gombafertızések is, de a jelentıs fertızésrıl felröppent vélhetıen spekulációs szándékú híreknek nincs alapjuk - szögezi le a minisztérium. A gomba vélhetıen Afrikából származik. A Kisalföld arról számolt be július végén, hogy a gombafertızés hatására brutálisan drágulhat a liszt ára. Akkor Csordás S. Tibor a Pannonmill Zrt. vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy a vártnál is nagyobb a búza gombafertızöttsége, így elıfordulhat, hogy a malmok behozatalra kényszerülnek írja a Kisalföld. A szakemberek akkor azt mondták, hogy a búzák beltartalomra jók, de fertızöttségük olyan súlyos károkat okozott, hogy nagy mennyiség esik ki az ırlésbıl. Az idei búzatermés a hazai élelmezési célú szükségletet bıven fedezi. Az árpával és az ısszel betakarítandó kukoricával együtt pedig a jövı évi takarmányigény is várhatóan biztosítható. A belföldi felhasználáson felül jelentıs mennyiségő gabonakivitelre is számít a szaktárca. Befejezıdött az ıszi árpa betakarítása is, ebbıl 185 ezer hektárról, hektáronként 3,6 tonnás országos termésátlag mellett 665 ezer tonna került a raktárakba. Ez a tavalyi eredménynél mintegy 6 százalékkal alacsonyabb. A hátralévı idıszakban még kisebb területeken folynak aratási munkák, de ezek várhatóan nem lesznek kihatással az országos eredményekre. Jelentıs mennyiségő szabad raktárkapacitás áll rendelkezésre, így a learatott áru probléma nélkül betárolható - hívja fel a figyelmet a VM. A magyarországi gabonapiaci árak a nemzetközi tendenciáknak megfelelıen július második felétıl jelentısen emelkednek, az elmúlt két hétben a búza és az árpa jegyzései 20 százalék körüli mértékben nıttek - emlékeztet a VM. Mennyi búzája van az országnak? 2010. 08.03.

Július második felében a korábbinál szárazabb és melegebb idıjárásnak köszönhetıen felgyorsultak az aratási munkák, amelyek augusztus elsı hetére lényegében befejezıdtek - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) honlapján. A közlemény szerint az ıszi búza 1 millió hektáros betakarítható területének 92 százalékán megtörtént az aratás. A kedvezıtlen idıjárás miatt a korábban becsültnél gyengébb, országosan hektáronként 3,7 tonnás termésátlaggal így mintegy 3,5 millió tonnát takarítottak be, amely a tavalyi eredménynél csaknem 20 százalékkal alacsonyabb. Befejezıdött az ıszi árpa betakarítása is, ebbıl 185 ezer hektárról, hektáronként 3,6 tonnás országos termésátlag mellett 665 ezer tonna került a raktárakba. Ez a tavalyi eredménynél mintegy 6 százalékkal alacsonyabb. A hátralévı idıszakban még kisebb területeken folynak aratási munkák, de ezek várhatóan nem lesznek kihatással az országos eredményekre. Jelentıs mennyiségő szabad raktárkapacitás áll rendelkezésre, így a learatott áru probléma nélkül betárolható - hívja fel a figyelmet a VM. Az eddigi vizsgálatok alapján a learatott búza 60-70 százaléka malmi minıségő, így 30-40 százalékot tesz ki a takarmányminıség. A kedvezıtlen idıjárási körülmények miatt egyes területeken eltérı mértékben elıfordulhatnak gombafertızések is, de a jelentıs fertızésrıl felröppent vélhetıen spekulációs szándékú híreknek nincs alapjuk - szögezi le a minisztérium. Az idei búzatermés a hazai élelmezési célú szükségletet bıven fedezi. Az árpával és az ısszel betakarítandó kukoricával együtt pedig a jövı évi takarmányigény is várhatóan biztosítható. A belföldi felhasználáson felül jelentıs mennyiségő gabonakivitelre is számít a szaktárca. A magyarországi gabonapiaci árak a nemzetközi tendenciáknak megfelelıen július második felétıl jelentısen emelkednek, az elmúlt két hétben a búza és az árpa jegyzései 20 százalék körüli mértékben nıttek - emlékeztet a VM. Mindent megdrágíthat a növekvı gabonaár 2010. 08. 03. MTI Az Agrár Európa Tanácsadó Kft. üzletág-igazgatója szerint ismét a gerjesztett hangulatkeltés emeli magasba a világpiaci búzaárat, ami továbbgyőrőzve alapvetı élelmiszereket drágíthat. Fórián Zoltán kedden az MTI-nek elmondta: a csökkenı termés-elırejelzésekre alapozott spekuláció a gabonapiacon az aszály és az áradások hírére indult el újra. Például Oroszország a szárazságra hivatkozva egyre kisebb termésbecsléseket ad ki, miközben egyértelmően exportérdekelt. Kazahsztán, Ukrajna és az EU északi térségei is hasonló helyzetrıl számoltak be, miközben például az Egyesült Államokban nagyon jók a terméskilátások - emlékeztetett az elemzı. Fórián Zoltán kiemelte: a gabonapiacon referenciának számító chicagói árutızsdén a búza ára július hónapban harminc százalékkal ugrott meg, és az óta tovább nı. A spekuláció elindult, és nem látni hol lesz a vége. Megjegyezte, hogy történt már ilyesmi máskor is, a kialakult helyzetbıl várhatóan csak igen szők befektetıi réteg fog profitálni. A magyar piacon is az elızetes vélemények és a nemzetközi hangulat mozgatják az árakat. A termés mennyiségérıl és minıségérıl szóló híreket mindenki érdekei szerint kommentálja, aminek eredıje áremelkedés. Ez pedig egyértelmően át fog győrőzni a terméklánc többi szintjére is - hívta fel a figyelmet az üzletág-igazgató. A takarmánygyártók már elkezdték emelni az árakat. Emiatt emelkedni fog az állattartók költsége, és kénytelenek lesznek továbbhárítani belıle, amennyit csak tudnak. Újra bebizonyosodik majd, hogy a saját takarmánytermeléssel rendelkezıknek van leginkább

esélyük a versenyképes állattartásra. A malomipar is egyre nehezebb helyzetbe kerül, mivel forráshiánya miatt nem tud optimális idıben alapanyagot beszerezni, így ki van téve a piaci hatásoknak. Emiatt a liszt ára is emelkedni fog. Megugranak a pékek és egyéb lisztfelhasználók költségei is. Az, hogy ebbıl mennyit tudnak vevıik felé érvényesíteni, mint már annyiszor, most is az érdekérvényesítı képességek élelmiszerláncon belüli hatalmas különbségeinek kérdéséhez vezet - hangsúlyozta Fórián Zoltán. Az elemzı szerint a világpiaci árhullám tetejét nehéz megjósolni, azt viszont nem, hogy sokkal rövidebb lesz, mint a 2007-2008-as hullámhegy. A spekulációs tıke mindig visszatér sikerei helyére, ennek bizonyítéka a mostani piaci helyzet is. Nagyon könnyő ugyanis hiányérzetet kelteni, és akár néhány héten belül lefölözni a hisztéria hatását - mondta. Bár sokszor, sokan felvetették, hogy szabályokkal kellene a mezıgazdasági tömegcikkpiacokon folyó spekulációt visszaszorítani - legutóbb talán a francia elnök tett ilyen irányú kijelentéseket -, a gyakorlatban ez nem kivitelezhetı - mondta. Feketézık a gabonapiacon? 2010. 08. 05. Napi Gazdaság A búza várható áremelkedése piaci információk szerint egyre több vállalkozás figyelmét keltheti fel. Ágazaton kívüli szereplık közül több is akad, amelyik arra készül, hogy készleteket vásároljon fel, majd azt magasabb áron értékesítse. A Budapest Bank (BB) agrárszakértıje, Szabó János valósnak tartja ezt a problémát, de mint hangsúlyozta: bankjuk nem finanszíroz "utcáról beesı" szereplıket. A Commerzbank - mondta el Lovas Emese üzletfejlesztési igazgató - elsısorban olyan nagyobb cégeket finanszíroz ezekben az ágazatokban, amelyek több éve mőködnek a piacon, komoly tapasztalatokkal bíró szakmai vezetésük van és tevékenységük megfelelıen diverzifikált. Így például jellemzı, hogy egy-egy ügyfelünk amellett, hogy nagyobb területeken növénytermesztést folytat, integrátorként is mőködik, valamint vetımag, mőtrágya, növényvédı szerek és termények kereskedelmével is foglalkozik. A BB régi partnerei, akiket szintén minısítenek, a közraktárban elhelyezett gabona értékének 75-80 százalékára kaphatnak finanszírozást. A Commerz a kialakított limitek alapján a közraktárjegyen szereplı érték 70-80 százalékának megfelelı hitelt nyújt ügyfelének, a közraktárjegy óvadékba helyezése mellett. Az OTP a közraktári hiteligénnyel rendelkezı ügyfeleket és a felajánlott árukészletet érintıen végez vizsgálatot, és ennek alapján dönt a kockázatvállalás lehetséges mértékérıl - tudatták a legnagyobb magyar banknál. Szabó szerint mivel a termelıknél hiányoznak a források, finanszírozásért a feldolgozóipar, illetve a kereskedık fordulhatnak hozzájuk eséllyel. A BB-nél éppen ezért igyekeznek rábeszélni a malmokat, hogy vásároljanak gabonakészletet és azt helyezzék közraktárba. A 30-40 százalék feletti árbevétel-kiesést elszenvedett ügyfelei megsegítésére az OTP olyan, állami kezességgel biztosított hitelkonstrukciót tartana indokoltnak, amelynél a kockázatok nagyobb részét az állam vállalja át. Egy ilyen hitelbıl lehetne finanszírozni az ügyfelek esedékes állami és pénzpiaci adósságszolgálati kötelezettségeit is. Mint a legnagyobb magyar banknál elmondták: elsısorban azoknál az ügyfeleknél várhatók komoly pénzügyi problémák, akik súlyos árvíz-, belvíz- vagy jégkárt szenvedtek. A bank becslése szerint az agrárszektorban ezen ügyfelek aránya 10-15 százalék lehet. Az agrárgazdálkodóknál egyébként most nemcsak a csekélyebb termés, hanem a minıségi gondok is problémákat okozhatnak. A Commerz a piacról azt az információt kapta, hogy azokon a területeken, ahol a növényvédelmet nem vették elég komolyan (vagy nem tudták kellıen megoldani például az

áradások és a belvíz miatt), nagyobb mennyiségő búza fuzárium-fertızéses lett, de toxinvizsgálatok is folyamatban vannak. Ez a gabona emberi fogyasztásra nem lesz alkalmas és malmokba sem kerülhet. Emiatt - hangsúlyozta Lovas - a banknak is folyamatosan és fokozottan kontrollálniuk kell az áru minıségét. A közraktárak nyilvántartási és értesítési rendszere - mondták el lapunk érdeklıdésére az OTP-nél - már mőködik, és az elektronikus áruvédelmet is minden közraktár bevezette, illetve bevezeti. Az OTP Bank például kötelezıen elıírja az elektronikus áruvédelem alkalmazását, és erre vonatkozóan minden közraktárral együttmőködési megállapodást ír alá. Az ágazatban jelentkeznek ugyan likviditási problémák, ezek azonban nem országos méretőek. A likviditási gondokkal küszködı ügyfelek esetében átütemezést vagy prolongációt ajánl a bank, kisebb ügyfélszegmensben új forrás kihelyezése is lehetséges. Az esetleges nehézségek kezelése ügyfelenként, egyedi kockázatelemzéssel történik. Globális élelmiszerválságtól tart a Világbank 2010. 08. 10. www.vg.hu A Világbank felszólította az országokat, tartózkodjanak olyan politika megvalósításától, amely új globális élelmiszerár-válságot robbanthatna ki. A felhívás azután hangzott el, hogy Oroszország a búzaexport átmeneti tilalmának jövı évre történı meghosszabbításának lehetıségét helyezte kilátásba. Ngozi Okonjo-Iweala, a Világbank vezérigazgatója a Reutersnek nyilatkozva kijelentette, hogy a gabonaárak múlt hét óta bekövetkezett erıteljes növekedése még nem egyenlı a válsággal, de hangsúlyozta, hogy az élelmiszerárak növekvı volatilitása ártana a szegényebb országoknak. Jelezte, hogy a Világbank egyfajta élelmiszeralapot hozna mozgásba, amikor a szervezet igazgatótanácsa szeptember elején ismét összeülne, ha a helyzet súlyosabbá válna. Mint mondta, szeptemberi ülésén a Világbank dönthet a 2008-ban létrehozott élelmiszer alap mozgósításáról, ha egyes országok sürgıs segítséget igényelnének. Okonjo-Iweala reméli, hogy azok az országok, ahol jó gabonatermés (például az Egyesült Államok) pótolják az orosz gabonatermés csökkenése miatt kiesı mennyiséget. Az orosz miniszterelnök hétfın arról beszélt, hogy a gabonaexport december 31-ig tartó tilalmáról szóló rendeletet nem "jódolgában" hozta a kormány, a korlátozás korai feloldására pedig nem lehet számítani, a kialakult rendkívüli helyzetben az országnak elsısorban saját polgárairól és mezıgazdasági termelıirıl kell gondoskodni. Kereskedık szerint a piacon úgy értelmezték Putyin szavait, hogy az orosz vezetés akár az eredeti határidı után is érvényben tarthatja az exporttilalmat, mire a Euronext párizsi árutızsdén ismét drágulni kezdett a búza. Brutálisan drága lesz a kenyér ısztıl. Szerzı: Reuters - Világgazdaság Online 2010. 08. 12. www.privatbankar.hu Óriási kenyéráremelésre készülhetünk: a liszt ára 52-55 forintról szeptemberre 80-85 forintra emelkedhet A molnárok a korábbi 52-55 forintról eddig 65-70 forintra emelték a liszt kilóját, és ezt a 20-30 százalékos áremelést heteken belül újabb, hasonló mértékő drágulás követheti. Ez azt jelenti, hogy a liszt ára 52-55 forintról szeptemberre 80-85 forintra emelkedhet - írta csütörtökön a Hajdú-bihari Napló. A lap értesülését megerısítette Lakatos Zoltán, a Magyar

Gabonaszövetség elnöke, aki elmondta: az elsı körben a sütıiparnak kiküldött 20-30 százalékos lisztáremelést még a 35 ezer forintos tonnánkénti búzaárhoz kalkulálták, mivel azonban a kenyérnekvaló napról napra drágul, heteken belül újabb lisztáremelés jöhet. Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütödék Zrt. vezérigazgatója szerint ilyen mértékő alapanyagárdrágulást a sütıipar csak egy durva áremeléssel lesz képes kezelni. A szakember fontolgatja, hogy a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul "a termelık és a gabonaipar piaci magatartása, valamint az ugyancsak gyanúsnak vélt árutızsdei folyamatok miatt" - olvasható a Hajdúbihari Naplóban. Közben rövid idın belül másodszor módosította lefelé az Európai Unió idén várható búzatermésérıl szóló becslését a StrategieGrains. A francia elemzı szerint az idén 128,2 millió tonna lágybúza betakarítása várható, ez 1,3 millió tonnával kevesebb, mint az elızı becslése, és egy százalékkal marad el a tavalyitól. Elızı, júliusi elırejelzésében 3,6 millió tonnával csökkentette a szervezet az EU búzatermésére vonatkozó becslését. A StrategieGrains a nagy esızések miatt 1,4 millió tonnával leszállította a Magyarországon, Bulgáriában és Romániában várható termést, és a nagy meleg miatt további 400 ezer tonnával csökkentette Finnországban, Lengyelországban és Svédországban. Felfelé módosított viszont Franciaországban és Spanyolországban, valamint Dániában és a Balti államokban a hozamok növekedésére hivatkozva. Az Európai Unióban augusztus elejéig az idei búzatermés 60 százalékát takarították be. Ötvenezerért is jegyzik a búzát a tızsdén 2010. 08. 13. gazdakor.szie.hu A szinte világszerte gyenge gabonatermések hatására, mindenhol magasan jegyzik a búzát a tızsdéken, nálunk is meredeken emelkedik az ár. A világpiacon csaknem negyvenéves rekordot döntött a búza ára, ami éreztette hatását a Budapesti Értéktızsde (BÉT) áruszekciójának határidıs gabonapiacán is. Június eleje körül 36,7 ezer forintos szintre drágult a májusi 30 ezer forintos átlagár, csütörtökön pedig a legközelebbi szeptemberre már 51 ezer forint volt a jegyzése, de a távolabbi határidıkre is ezen az árszinten zárt. A takarmánybúza 49,45 ezer forinton zárt csütörtökön szeptemberre, míg decemberre 50 ezer forinton, júniusról hasonló szintő áremelkedéssel. Oroszország már a hét elején közzétette, hogy a 70-75 millió tonnás korábbi becsléssel szemben jó esetben 65-67 millió tonnányi gabonát, rosszabb esetben mindössze 60 millió tonnát takarítanak be. A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) elırejelzése szerint a 2010/2011-es idényben globálisan 651 millió tonna búza betakarítása várható, szemben az elızı szezon 677 millió tonnájával, a búzakészletek ugyanakkor 192 millió tonna körül alakulnak a 2010/2011-es idény végére, míg egy éve 197 millió tonnát tettek ki, ami viszont nyolc éves csúcs volt a 2008/2009-es idény rekordnagyságú, 686 millió tonnás termését követıen. Gabonakrízis várható Oroszországban? 2010.08.16. MTI Újabb pesszimista elemzés látott napvilágot Oroszországban, amely szerint már a hatvanmillió tonnát sem éri majd el az ország gabonatermelése. Ez a világpiacon komoly mértékben hajthatja fel az árakat, hiszen bevezették az export-tilalmat. Sıt, a tartalékok feltöltése importot is igényelhet.

Hatvan millió tonna alá eshet idén az orosz gabonatermés az elmúlt idıszakban tapasztalható szokatlan szárazság miatt a SovEcon agrárpiaci elemzıcég hétfın kiadott elırejelzése szerint. Az elemzık a termésre vonatkozó elırejelzésüket az elızetes 70-75 millió tonnáról 59,5-63,5- re módosították, amely, ha teljesül, 37,1 százalékos csökkenést jelent a tavalyi 97,1 milliós terméseredményhez képest. Egy héttel ezelıtt Vlagyimir Putyin miniszterelnök jelentette be, hogy az orosz mezıgazdasági minisztérium 60-65 millió tonnára módosította az idei várható gabonatermésre vonatkozó elırejelzését. Augusztus 13-ig összesen 39,2 millió tonna gabonát arattak le Oroszországban. Ez 8,6 millió tonnával kevesebb mint az egy évvel korábbi. A csökkenést két tényezı is magyarázza: az átlaghozam tavalyhoz képest 22 százalékkal, hektáronként 2,13 tonnára csökkent, továbbá a kedvezıtlen idıjárás miatt a termıföldek nagysága is 16 százalékkal, 36 millió hektárra esett. "Az orosz gazdaság veszteségei 30 milliárd rubelre tehetık" - becsülte Viktor Zubkov elsı miniszterelnök-helyettes. Azonban hozzátette, hogy a száraz idıszak végéhez közeledik, és most már "tisztán" látni a helyzetet. Oroszországban vasárnap lépett életbe a gabonaexport-tilalom, amely minden bizonnyal hatással lesz a gabona világpiaci árára. Oroszország eddig a világ harmadik legnagyobb gabona exportıre volt, tavaly több mint 24 millió tonnát adott el külföldre, és ezzel a nemzetközi piac mintegy 15 százalékát fedte le. A kormány azzal indokolta a tilalom bevezetését, hogy gondoskodni kell a belföldi szükségletekrıl és a jövı évre való tartalék képzésérıl, továbbá le kell szorítani a rohamosan emelkedı belföldi árakat 2010. 08. 16. Háromszáz forint lesz egy kiló kenyér Kis híján megkétszerezıdött a búza ára a hazai gabonapiacon. Ezzel csak a világ tendenciákat követi a magyar árutızsde is. A liszt is kétszer annyiba kerül most, mint akár csak fél évvel ezelıtt. A sütıipar, amely évek óta a veszteségesség határán táncol, képtelen lenyelni az újabb árhullám keltette drágulás hatásait. Tavaly az aratáskor még átlagosan 30-32 ezer forintért adták-vették a búza tonnáját és ennyiért kelt el idén is a nyár elejéig. Jelenleg viszont 50 ezer forintot is elkérnek érte. Ez a drámai árcunami nem hazai jelenség, az egész világon végig söpört, miközben nagyobbak az átmenı raktárkészletek, mint két éve, amikor csúcsra jártak a gabonaárak. Akkor, 2007-2008- ban 100 millió tonnát ıriztek a raktárak, idén 180 millió tonnát. Igaz, az aszály és állítólag a tőzvész is megtizedelte az oroszországi búzaföldeket, Putyin elnök export tilalmat is bevezetett, de ennek ellenére sem indokolja semmi a búza árának csúcsdöntési kísérletét. A világ búzatermése valóban nem éri el az elızetes várakozásokat, de éppen a jelentıs raktárkészletek miatt nem kell tartani a hiánytól. A drágulást inkább azok a pénzügyi befektetık idézhették elı, akik megjelentek az árutızsdéken és a kereslet hirtelen növekedésével felhajtották az árakat - vélte Makai József, a Gabonaszövetség fıtitkára. Ez a jelenség július eleje óta figyelhetı meg a világ jelentıs árutızsdéin. Kétségtelen, Oroszországból már a nagy kiterjedéső tőzvész elıtt is rossz hírek jöttek, az aszály miatt eleve kisebb termést vártak, de Kanada, Románia és más országok is jelezték, hogy elmarad a termés az elıre jelzettnél, s ez a hisztéria is felfelé nyomta az árakat. Az áremelkedés azonban, legalább is az európai piacokon nincs közvetlen összefüggésben a termés mennyiségével, sokkal inkább például Putyin export tilalmával - tette hozzá a szakember.

Szerinte a gabonatermés visszaesése természetesen együtt járhat az árak emelkedésével, de a mostani helyzethez a piacok hisztérikus reagálása is hozzájárult. Mindenesetre azért nem árt az óvatosság. Nem lehet elıre kiszámítani, hogy a profit realizálását követıen mikor száll ki a pénzügyi befektetıi kör és zuhannak le a búzaárak - jelezte a lehetséges kockázatokat Makai. A forgalmi adatok alapján az sem valószínő szerinte, hogy Magyarországon az árakat a nem szakmai befektetık hajtották volna föl, inkább a nemzetközi piaci hatások érvényesültek. Ez még akkor is igaz, ha a hazai 4,5-5 millió tonna búza helyett csak 3,5 millió tonnát takarítottak be a gazdák. A malmok évente 1,2-1,3 millió tonnát vásárolnak. A búza termıterülete némileg csökkent, de még így is közelít az 1,1 millió hektárhoz. Tény az is, hogy a csapadékos idıjárás, majd a hirtelen érkezett nagy hıség miatt megnıtt a növénybetegségek veszélye, így a fuzárium is rohamosan terjedt a gabonaföldeken. A malmok csak a tételek alapos átvizsgálását követıen vásárolják meg a lisztnek valót. Kénytelenek piaci áron megvenni a búzát, de ennek annyi elınye van, hogy nem halmoznak fel készleteket az 50 ezer forintos termékbıl és így, ha visszakúsznak az árak, nem éri a feldolgozókat nagy veszteség. Komoly áremelési szándékot jelentettek be a malmok A búza ára magától értetıdıen nem hagyta érintetlenül a lisztárakat sem. Idén tavasszal a liszt kilója átlagosan 45 forintjába került a malomiparnak, ez az összeg napjainkra elérte a 80 forintot is, de szakértık nem zárják ki azt sem, hogy még az idén akár három számjegyő is lehet a liszt ára. Így egyes elırejelzések szerint ısszel egy kiló félbarna, vagy fehér kenyér 300 forintba is kerülhet. Ebben az évben már háromszor emelték a liszt árát, mára mintegy 90 százalékkal ugrott meg - mondta lapunknak Werli József, a Magyar Pékszövetség fıtitkára. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az elmúlt hónapokban drágult az energia, az üzemanyag. A szövetség fıtitkára hangsúlyozta, látszólag nincs közvetlen összefüggés a forint és az euró árfolyam változása között, ám a hazai fizetıeszköz gyengülése megdobta a sütıiparban, fıleg a különféle süteményeknél használt import adalékanyagok árát. Werli József bizakodó és úgy vélte, szeptembertıl az ágazat szereplıinek sikerül elfogadtatni a kereskedelemmel a magasabb költségek okozta áremelést. Ezt támasztja alá az is, hogy a malomipar, a kereskedelmi láncok és a sütıipar képviselıi egyeztettek a szakminisztériumban. Árakról ugyan nem esett szó, de elırelépés történhet a fizetési fegyelemben is, így a pékek nem 45-70 nap után juthatnak majd a pénzükhöz, hanem jóval hamarabb. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelıs helyettes államtitkár a hét végén azt mondta a Gazdasági Rádióban, hogy a helyzet vélhetıen nem lesz olyan súlyos, mint 2007-2008-ban. Az amerikai készletek ugyanis nem adnak okot nagy aggodalomra. Eddig mintegy 3,7 millió tonna búzát takarítottak be, ennek a mennyiségnek a kétharmada eléri a malmi minıséget. A hazai készletek így elegendıek lesznek az idei kenyérbúza ellátáshoz. Az azonban biztos, hogy a malmok komoly áremelési szándékot jelentettek be. A kenyér árában a liszt igen fontos tényezı, a pékáruk árában körülbelül 20 százalékot képviselhet - mondta Feldman Zsolt. Ezért valószínősíthetı az áremelkedés, mértéke azonban még kérdéses. Lázongások lehet Kelet-Európában is Az orosz aszály és erdıtüzek miatt emelkedı gabonaárak lázongásokhoz vezethetnek Európa egyes részein, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten - hangzott az elemzık jóslata az InfoRádióban. Az elmúlt hetekben - különösen Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnöknek a gabonaexport leállításáról szóló bejelentése után - 70 százalékkal emelkedett a búza ára. A 2008-as élelmiszerválság idején több fejlıdı országban erıszakos tüntetések robbantak ki, és elemzık szerint mindez megismétlıdhet. "Utcai lázongásokra számítunk, de arra nem, hogy kormányok buknának meg" - mondta Jonathan Wood, a Control Risks nevő nemzetközi tanácsadó cég elemzıje. A Közel-Kelet, Észak-Afrika és ezen belül Egyiptom veszélyeztetett. Az országban szinte hagyományosak az élelmiszerárak miatti tiltakozások, most pedig a közelgı választások és

Hoszni Mubarak elnök utódlása miatt is magas a politikai feszültség. A dél-európai országokban vonulhatnak az utcára a költségvetési megszorítások miatt már amúgy is elégedetlen tömegek. A Janusian nevő biztonsági elemzı cég szerint Kelet- Európában is "magas a kockázat". Bihari Tamás Pékáruk: indokolatlan az áremelkedés mértéke? 2010.08.17. www.privatbankar.hu A MAGOSZ szerint nem a lehetetlen helyzetbe került gazdákon múlik a pékáruk árának emelkedése, hanem azokon a piaci szereplıkön, akik az extraprofitot hajhásszák A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) mai sajtótájékoztatóján Jakab István elnök a gabonaárak alakulásáról számolt be. Az augusztus eleji melegebb idıjárásnak köszönhetıen a hónap elsı hetében lényegében befejezıdtek az aratási munkálatok az országban. A MAGOSZ adatai szerint 1 millió 50 ezer hektárnyi területbıl 80 ezer hektáron nem tudták elvégezni a ıszi búza betakarítását, ez 30 ezer hektárral több mint amit a szaktárca számai mutatnak. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által korábban becsültnél gyengébb, országosan hektáronként 3,7 tonnás termésátlaggal - így mintegy 3,5 millió tonna ıszi búzát - takarítottak be, ami a tavalyi eredménynél csaknem 20 százalékkal alacsonyabb. Jakab István szerint a 3,7 tonnás hektáronkénti hozam nagyon alacsony, de hozzáfőzte, sajnos megegyezik a MAGOSZ aratás elıtti prognózisaival. "Az aratás elıtt 4,4-5 tonnás hozamokról halottunk" - utalt az elnök a piaci szereplıkre, akik szerinte ezzel a fajta kommunikációval csak az árak letörésén mesterkedtek. A szaktárca állásfoglalása szerint az alacsony hozam fıleg a kedvezıtlen idıjárás számlájára írható, Jakab István azonban ennél is tovább ment. Szerinte a vízgazdálkodással összefüggı állami feladatokat az elmúlt 8 évben teljesen elhanyagolták, ez ugyan az aszály idején (például tavaly) nem volt érzékelhetı, de most a lehullott csapadék hatalmas mennyisége miatt nagy árat fizetnek a gazdák. A földeken ugyanis áll a víz, és nem tudják a megfelelı infrastruktúra hiányában elvezetni azt onnan, ráadásul a meglazult talajra a munkagépek sem tudnak felmenni. Jakab István szerint a "hozamkiesés értékének 10%-ából meg lehetett volna oldani a vízgazdálkodás finanszírozását" és az idei hozamok is sokkal jobban alakultak volna ebben az esetben, a veszteség a mostaninak csak a töredéke lett volna a MAGOSZ szerint. Jakab István szerint most a legsürgetıbb feladat az elárasztott vagy belvíz által sújtott területeken a vizek leemelése, hiszen, "ha ez nem történik meg egy héten belül, nem lehet nekikezdeni az ıszi kalászosok elvetésének". A víztelenítés megszervezésében és gyors lebonyolításában hatalmas a felelıssége az állami szerveknek és a megfelelı vízgazdálkodási szervezeteknek, akárcsak a helyi önkormányzatoknak - tette hozzá Jakab István. Az alacsony hektáronkénti hozam ellenére ıszi búzából jut bıven exportra is, hiszen a megtermelt 3,5 millió tonnából mintegy 1,2 millióból fedezni lehet az ország humán szükségleteit. A minıséggel kapcsolatos kritikákat Jakab szintén a piaci szereplık árletörı tevékenységeként értékelte, mint elmondta, nincs ugyanis egységes magyar vagy uniós minısítési rendszer, amelyre hivatkozni lehetne - annyit viszont biztosan tudhatunk a VM eddigi vizsgálatai alapján, hogy a learatott búza 60-70 százaléka malmi minıségő, így 30-40 százalékot tesz ki a takarmányminıség. Arról, hogy a molnárok a korábbi 52-55 forintról eddig 65-70 forintra emelték a liszt kilóját, és ezt a 20-30 százalékos áremelést heteken belül újabb, hasonló mértékő drágulás követheti,

Jakab annyit mondott: ebben a gazdák felelıssége egyenlı a nullával. Korábban is utalt rá a sajtótájékoztatón, hogy a piaci szereplık több fronton is az árak letöréséért küzdöttek, alacsonyabb árakra spekuláltak a kereskedık is. Mint mondta, "ilyen mértékő áremelés nem indokolt, a hisztériakeltés pedig teljesen felesleges". Ennek ellenére a MAGOSZ elnöke nem kívánt arról nyilatkozni, mekkora áremelést tudnának elfogadni - amivel a gazdálkodók is jól járhatnának. Azt viszont fontosnak tartotta kiemelni, hogy jelenleg a gazdálkodási láncban minden kockázat a termelıkre hárul, a piac további szereplıi ebben nem osztoznak a sokszor lehetetlen helyzetbe kerülı gazdákkal. Szerinte, ha a gazdálkodók 45 forintos tonnánkénti áron tudnák értékesíteni a gabonát, akkor nem keletkezne veszteségük. Jakab elmondta, hogy a sütıipari termékek árában közel 22-25%-ot tesz ki a liszt ára, már ebbıl is látszik szerinte, hogy nem a gabonaárak emelkedése okozza a drasztikus drágulást. Jelzés értékő - főzte hozzá -, hogy 1 tonna liszt ára 70 ezer forint, miközben egy 250 forintos, 1 kilós kenyérhez mindössze 70-80 deka lisztet használnak fel. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a 300 forintos kenyérár nem a gazdákon múlik, "hanem azokon, akik extraprofitot akarnak". "Tavaly az aszály sújtotta az ágazatot, idén a rengeteg csapadék és a belvíz - az Alföld nagyon nehéz helyzetbe került emiatt -, még egy ilyen évet nem fognak tudni kibírni a termelık. A kereskedık viszont ezt kihasználva még inkább nyomott áron sok gazdától a kombájn mellıl vették meg a gabonát, mert a gazdálkodóknak már a tárolásra se futotta, más lehetıségük pedig nem volt". Jakab szerint jelzés értékő, hogy miközben az EU-ban és idehaza is csökkent a megtermelt gabona mennyisége, mégis maradnak a nyomott felvásárlási árak. Agrárkamara: nem a búza miatt lehet 300 forint a kenyér 2010. 08. 17. gazdakor.szie.hu A Magyar Agrárkamara szerint a gyengébb termés, a nemzetközi gabonapiaci hangulat miatt dráguló búzának nincs olyan áremelı hatása, melyrıl a pékek, és a molnárok beszámoltak az utóbbi hetekben, a búza árváltozása nem indokol 30 százalékos kenyéráremelést. A szervezet keddi közleménye szerint az országban nincs gabonahiány, néhány százezer tonna étkezési búzát még exportálni is lehet, s takarmányozásra is bıven rendelkezésre áll a megfelelı mennyiség. A kamara adatai szerint Magyarországon befejezıdött a kalászosok betakarítása, a termés mennyisége 5,227 millió tonna, 13 százalékkal kevesebb a tavalyi 5,966 millió tonnánál (amely ugyanakkor 25 százalékkal maradt el a 2008-ban learatott 7,936 millió tonnától). Az idei kevesebb termés a csapadékos idıjárás miatt kialakult alacsonyabb hozamokból, illetve a korábbinál kisebb vetésterületbıl adódik. A Dunántúlon a termésátlagok körülbelül 15-20 százalékkal haladják meg az alföldieket. A búzatermés minısége közepes, az étkezési búza aránya országosan 53,4 százalék körüli, a Dunántúlon 62 százalék körüli, míg az Alföldön csak 44 százalék. A csapadékos idıszak ellenére a gomba és egyéb betegségek a vártnál kisebb arányban fordulnak elı, s bıven megtermett az ország kenyere, hiszen csaknem 2 millió tonna a kenyérnek való minıség, míg belföldön csak 1,1-1,2 millió tonnára van szükség. Tehát több százezer tonnát akár exportálhat is az ország - hangsúlyozza az agrárkamara. A kamara szerint a megtermett kalászos gabona jócskán fedezi az állatok takarmányozási igényét is, arról nem is szólva, hogy jó átlagos termést (a Vidékfejlesztési Minisztérium szerint 7,4 millió tonnát) ígér a kukorica is. Nincs tehát alapja semmiféle hiánnyal való riogatásnak - hangsúlyozzák.

A közlemény kitér arra, hogy az elmúlt hónapban a gabonafélék árai a külpiacon, de Magyarországon is jelentısen emelkedtek, fıként a vártnál jóval rosszabb európai termés következtében. Oroszországban és Ukrajnában exportstopot hirdettek, Lengyelország bejelentette, hogy jórészt takarmányminıségre számítanak, Németországban pedig az esızések hátráltatják az aratást. A spekulánsok hatása is erısen érzıdik a megemelkedett árakban - szögezi le az agrárkamara. Jelenleg az étkezési búza árak tonnánként 50-53 ezer forint között mozognak, minıségtıl függıen, a takarmánybúza ára 47-50 ezer forint, a takarmányárpáé 36-40 ezer forint, a rozs, zab, tritikálé pedig 36-40 ezer forint közötti áron mozog. A kukorica is jelentısen drágult, tonnájáért 45-48 ezer forintot kínálnak. Az agrárkamara szerint ugyanakkor az árak emelkedésének nincs olyan áremelı hatásuk, amirıl a pékek nyilatkoztak az utóbbi hetekben. Egy kilogramm kenyér árában csak 20-22 százaléknyi a liszt költsége, ráadásul egy kilogramm liszt árának is csak bı kétharmadát teszi ki a búzáé. Vagyis a pékek által emlegetett 30 százalékos sütıipari áremelésért, a kenyérdrágulásért nem csak a magyar növénytermesztık, magyar gazdálkodók tehetık felelıssé - szögezi le a Magyar Agrárkamara. 300 forintos kenyér: ne a búzát hibáztassuk? 2010. augusztus 18. privatbankar.hu A Magyar Agrárkamara szerint a gyengébb termés, a nemzetközi gabonapiaci hangulat miatt dráguló búzának nincs olyan áremelı hatása, melyrıl a pékek, és a molnárok beszámoltak az utóbbi hetekben. A búza árváltozása nem indokol 30 százalékos kenyéráremelést, hiszen egy kilogramm kenyér árában csak 20-22 százaléknyi a liszt költsége - állítjákszervezet közleménye szerint az országban nincs gabonahiány, néhány százezer tonna étkezési búzát még exportálni is lehet, s takarmányozásra is bıven rendelkezésre áll a megfelelı mennyiség. A kamara adatai szerint Magyarországon befejezıdött a kalászosok betakarítása, a termés mennyisége 5,227 millió tonna, 13 százalékkal kevesebb a tavalyi 5,966 millió tonnánál (amely ugyanakkor 25 százalékkal maradt el a 2008-ban learatott 7,936 millió tonnától). Az idei kevesebb termés a csapadékos idıjárás miatt kialakult alacsonyabb hozamokból, illetve a korábbinál kisebb vetésterületbıl adódik. A Dunántúlon a termésátlagok körülbelül 15-20 százalékkal haladják meg az alföldieket. A búzatermés minısége közepes, az étkezési búza aránya országosan 53,4 százalék körüli, a Dunántúlon 62 százalék körüli, míg az Alföldön csak 44 százalék. A csapadékos idıszak ellenére a gomba és egyéb betegségek a vártnál kisebb arányban fordulnak elı, s bıven megtermett az ország kenyere, hiszen csaknem 2 millió tonna a kenyérnek való minıség, míg belföldön csak 1,1-1,2 millió tonnára van szükség. Tehát több százezer tonnát akár exportálhat is az ország - hangsúlyozza az agrárkamara. A kamara szerint a megtermett kalászos gabona jócskán fedezi az állatok takarmányozási igényét is, arról nem is szólva, hogy jó átlagos termést (a Vidékfejlesztési Minisztérium szerint 7,4 millió tonnát) ígér a kukorica is. Nincs tehát alapja semmiféle hiánnyal való riogatásnak - hangsúlyozzák. A közlemény kitér arra, hogy az elmúlt hónapban a gabonafélék árai a külpiacon, de Magyarországon is jelentısen emelkedtek, fıként a vártnál jóval rosszabb európai termés következtében. Oroszországban és Ukrajnában exportstopot hirdettek, Lengyelország bejelentette, hogy jórészt takarmányminıségre számítanak, Németországban pedig az esızések hátráltatják az aratást. A spekulánsok hatása is erısen érzıdik a megemelkedett árakban - szögezi le az agrárkamara. Jelenleg az étkezési búza árak tonnánként 50-53 ezer forint között mozognak, minıségtıl

függıen, a takarmánybúza ára 47-50 ezer forint, a takarmányárpáé 36-40 ezer forint, a rozs, zab, tritikálé pedig 36-40 ezer forint közötti áron mozog. A kukorica is jelentısen drágult, tonnájáért 45-48 ezer forintot kínálnak. Az agrárkamara szerint ugyanakkor az árak emelkedésének nincs olyan áremelı hatásuk, amirıl a pékek nyilatkoztak az utóbbi hetekben. Egy kilogramm kenyér árában csak 20-22 százaléknyi a liszt költsége, ráadásul egy kilogramm liszt árának is csak bı kétharmadát teszi ki a búzáé. Vagyis a pékek által emlegetett 30 százaléknyi sütıipari áremelésért, a kenyérdrágulásért nem csak a magyar növénytermesztık, magyar gazdálkodók tehetık felelıssé - szögezi le a Magyar Agrárkamara. Száguldó búzaárak:nincs ok pánikra? 2010.08.23. www.privatbankar.hu "A búza árának gyors emelkedése aggodalmat keltett, hogy visszatér a bizonytalanság az árupiacokra. Ám a világgazdaság gyógyulása megtorpanni látszik, az árukészletek pedig viszonylag bıségesek, ezért nincs ok riadalomra" - írták a londoni székhelyő Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki gazdaságelemzı és elırejelzı központjának elemzıi legfrissebb tanulmányukban. Idén a második negyedévben meredeken estek az árupiaci árak, majd júliusban megindultak fölfelé. Augusztus elején a búza 70 százalékkal többe került, mint június végén. Kisebb ütemben más árupiaci árak is emelkedtek, a rézé például 16 százalékkal. A kockázatkeresı kedv visszatérése részben megmagyarázza a fejleményeket ebben az idıszakban, ám az árupiacok késve követték az általános tıkepiaci irányzatot, ami arra vall, hogy a keresletkínálati alapok szintén szerepet játszottak, tekintettel a kínai gazdasági növekedést érı kétségekre" - írták az elemzık. "A búza emelkedı ára alapvetıen a keresleti-kínálati viszonyokat tükrözte, fıleg az Oroszországban és más nagy termelıknél tapasztalt idıjárási problémák miatt. Júliusban a gyengébb dollár is támogatta az árupiaci árakat(...) Sokan attól tartottak, hogy visszatér a 2007-es és 2008-as élelmiszerár-spirál - amikor az élelmiszerárak világszinten átlagosan 30-30 százalékkal emelkedtek mindkét évben - és vele a világszinten gyorsabb infláció. Úgy véljük, ezek az aggodalmak túlzottak, részint mert a búza világpiacán az alapok eddig komolyan nem sérültek, részint mert a világgazdasági kilátások viszonylag gyengék (...) Sıt, úgy látjuk, hogy a világgazdasági körülmények nehezednek: az Egyesült Államok és az EU gazdasága gyengül a második félévben, és Kínában jövıre a GDPnövekedés 8,3 százalékosra lassul az idei 9,9 százalékról. Ez majd lefújja a habot az árupiaci árakról, kivéve azokat a ritka eseteket, amikor az ellátási nehézségek tényleges hiányt okoznak" - írják. "A búza piaca éppen ilyen piac, ahol az alapok utalnak bizonyos mértékig magasabb árakra. Ám sok tényezıt kell megfontolni. Igaz, hogy bizonytalanabb a kínálat a súlyos aszály miatt Oroszországban és a többi fekete-tengeri termelınél, fıleg Ukrajnában és Kazahsztánban. Ez utóbbiak ugyan viszonylag kis búzatermelık, de jelentıs exportırök, fıleg a Közel-Keletre és Észak-Afrikába, Oroszország pedig a legolcsóbb exportır világszinten. Ezért a gyenge termésük aránytalanul nagy hatással van a nemzetközi árakra. A kínálatot érı aggodalmakat növelte a nagy esızés is Kanadában és a szárazság Ausztrália nyugati részén." "E fejlemények nyomán módosítottuk elırejelzéseinket. Úgy véljük, Oroszország búzatermése 22 százalékkal csökken az idén, Kanadáé pedig 23 százalékkal marad el a tavalytól. A nagy exportırök közül csak a déli félteke országaiban - Argentínában, és kisebb mértékben Ausztráliában - várható a tavalyinál nagyobb termés. Végeredményben arra

számítunk, hogy a világ búzatermése az idén így 4,2 százalékkal kisebb lesz a tavalyinál" - írja az EIU. "Más oldalról viszont nem szabad megfeledkezni a korábbi két évrıl. Ebben az összefüggésben az idei búzatermés még mindig nagyságra a harmadik lesz történelmi távlatban, az elızı két év rekord betakarításai után. Tavaly a világ búzatartalékai minden idık rekordjára nıttek, a becsült mennyiség 111 napi világfogyasztásra elegendı, a 2006-os 73 nap helyett. A becslésben vannak bizonytalanságok, így például Kína tartaléka államtitok, és egyes jelentések szerint az indiai tartalék minısége nem jó. Meglehet, a világtartalék kevésbé bıséges a becsültnél, de a kínai tartalékok nem kerülnek nemzetközi forgalomba, így kevés a hatásuk a világpiaci árakra. Ugyanakkor a nagy amerikai, európai és ausztráliai átmenı tartalékok arra vallanak, hogy a kisebb fekete-tengeri export okozta rést könnyen be lehet tömni rövid távon. Noha a világ legnagyobb búzaexportıre, az Egyesült Államok kivitele az idén minden bizonnyal nı, mégis 23 éves rekordra dagad ott a búzatartalék ebben az évben." "Ily módon az ellátási helyzet viszonylag jónak ígérkezik jövıre. Lehet, hogy a mostani idıjárási gondok a hamarosan elvetendı téli búzának is ártani fognak Oroszországban, azonban a jelenlegi, magas világpiaci árak több búza vetésére ösztönzik a termelıket szerte a világon. Ezért arra számítunk, hogy jövıre a világtermelés közel 3 százalékkal nı búzából, ami önmagában is több mint elég a várhatóan csak 2,1 százalékkal növekvı világfogyasztás kielégítésére" - írták az EIU elemzıi. FAO: kétéves csúcson az élelmiszerek ára 2010. 09. 01. MTI Déli Monitor Emelkedett világszerte az élelmiszerek ára augusztusban, már a harmadik egymást követı hónapban: az ENSZ Élelmezési és Mezıgazdasági Szervezete, a FAO globális árindexe kétéves csúcsra szökött fel. A FAO élelmiszerár-indexe - amely a havi globális árváltozásokat rögzíti egy meghatározott élelmiszercsoportból álló kosár alapján - 175,9 pont volt, 2008 szeptembere óta a legmagasabb. A FAO egyidejőleg úgy vélte, hogy az idei globális búzatermés 646 millió tonna lesz. Ez 5 százalékkal kisebb a tavalyinál, elsısorban amiatt, hogy az aszály miatt szerényebb búzatermés várható Oroszországban.Szeptember közepétıl már több helyen emelkedhet a kenyér ára Sokat buktak azok, akik korábban lekötötték a búzát 2010. 09. 02. baon.hu Ezekben a napokban 48-55 ezer forint között mozog az étkezési búza felvásárlási ára, mert nem termett annyi, mint 2009-ben. Ez magasabb a tavalyinál, viszont alacsonyabb az adriai kikötıkben érvényes 57-59 ezres árnál mondja a Felsıszentivánon termelı Vancsura József, aki Gabonatermesztık Országos Szövetségének az elnöke.

A kenyérgabona ára magával rántja a takarmánygabonát is. A búzánál 42 ezer, a kukoricánál 40 ezer, az árpa esetében 35 ezres árról beszélt a szakember. Ez pedig azt jelenti, hogy a sertés-, vagy a marhatenyésztık néhány hónapon belül emelik a hús átadási árát. Még lábon van a napraforgó, de már 95 ezres árról beszélnek a kereskedık, ami 25-30 ezer forinttal több, mint a tavalyi érték. Vancsura József megjegyezte, hogy sokan 26-28 ezer forintért elıre lekötötték a búzájukat, így ezek a termelık jelentıs összegektıl estek el. Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének az elnöke azt mondja, hogy az emelkedı takarmányár miatt hamarabb értékesítik a gazdák a négylábúakat Nyugat-Európában. Ez pillanatnyi túlkínálathoz vezet nemzetközi piacon, mely idehaza is árcsökkenéshez vezethet. A közeljövıben a magyar gazdák miatt húsár növekedés nem várható. 2010.09.03. MTI E hónap közepétıl akár már több üzletben is drágább lehet a kenyér, az ártárgyalások most folynak a sütıipari vállalkozások és a kiskereskedelmi boltok, bolthálózatok és áruházláncok között - mondta Werli József, a Magyar Pékszövetség fıtitkára pénteken az MTI-nek A szakember az áremelést a gabona, illetve a liszt árának drasztikus emelkedésével, továbbá az energia- és szállítási költségek növekedésével indokolta. A fıtitkár szerint egy kilogramm fehér kenyér átadási ára, amiért a sütıipari vállalkozások a kiskereskedıknek adják a kenyeret, 160-190 forint között van. Az átadási ár nagymértékben függ attól, hogy melyik üzletnek szállít a vállalkozás, és az ország mely részén mőködik a cég - tette hozzá Werli József. A fogyasztói ár területenként és boltonként eltérıen az említett kenyérfajtánál 170-260 forint között mozog kilogrammonként. Így a szakértık szerint a fehér kenyér fogyasztói ára az áremelkedést követıen közelíthet a kilogrammonkénti 300 forinthoz. A szakértık úgy vélik, hogy azokon a helyeken, ahol magasabb az átadási ár, ott 15-20, máshol pedig akár 25-30 százalékos átadási árnövekedés is indokolt lehet. Werli József cáfolva a Magyar Agrárkamara korábbi állítását, hogy egy kilogramm kenyér árában a liszt költsége 20-22 százalék lenne kijelentette: ez az arány eléri a 32 százalékot. A kenyér árának másik harmadát az energia- és szállítási költségek teszik ki, míg a fennmaradó 33 százalékot a bérköltségek és a közterhek adják. A szakember jelezte azt is, hogy a liszt áremelkedése a korábbiakhoz képest már elérte a 80-90 százalékot, 45-46 forintról 82-85 forintra emelkedett. A mintegy 40 forintos kilogrammonkénti emelkedésbıl Werli József szerint az következik, hogy az elıállítási költség, akár 30 forinttal is emelkedhet kilogrammonként.