A számvitel feladatai Ingatlanvagyon értékelésrtékel Számviteli alapismeretek 1) Tájékoztatás Belsı felhasználók tájékoztatása:» Menedzserek tájékoztatása,» Tulajdonosok tájékoztatása,» Dolgozók tájékoztatása, Külsı felhasználók tájékoztatása:» Piaci szereplık tájékoztatása,» Hatóságok tájékoztatása, 2) Kommunikációt elısegítı funkció Gazdasági szereplık közös nyelvezete. Számviteli információs rendszerének felépítése Számviteli alapelvek Megbízható, valós összkép kialakítása Beszámoló Fıkönyvi könyvelés Analitikus nyilvántartások Alapnyilvántartás Fıkönyvi kivonat Feladások Elsıdleges bizonylatok A VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE Tartalmi elvek Kiegészítı elvek Formai elvek -Teljesség, -Valódiság, -Óvatosság, -Összemérés, -Egyedi értékelés, -Bruttó elszámolás, -Idıbeli elhatárolás, -Tartalom elsıdlegessége a formával szemben, -Lényegesség, -Költség-haszon összevetése -Világosság, -Folytonosság, -Következetesség Nem nevesített alapelvek Hasznosíthatóság elve, Semlegesség elve, Idıszerőség elve, Vállalkozás folytatásának elve: A vállalkozás a belátható jövıben fenn kívánja és tudja tartani tevékenységét. Teljesség elve: Minden gazdasági esemény, amely a vagyont és eredményt befolyásolja könyvelni kell. Valódiság elve: A fıkönyvben rögzített vagyonnak megtalálhatónak, bizonyíthatónak kell lennie. 1
Óvatosság elve: Nem lehet eredményt kimutatni, ha a bevétel realizálása bizonytalan. Az értékvesztéseket és értékcsökkenést mindig el kell számolni. Összemérés elve: Az idıszak eredménye egyenlı az idıszaki bevételek és a költségek, ráfordítások különbségével. (függetlenül a pénzmozgásától). Egyedi értékelés elve: Az eszközöket és forrásokat egyedileg kell rögzíteni, nyilvántartani és értékelni. Bruttó elszámolás elve: A követeléseket és kötelezettségeket, illetve a bevételeket és kiadásokat nem lehet összevonni. Idıbeli elhatárolás elve: A bevételeket és kiadások arra az idıszakra kell elszámolni, amelyekre vonatkoznak. Tartalom elsıdlegessége a formával szemben: A gazdasági eseményeket a tényleges tartalmuk alapján kell elszámolni. Lényegesség elve: Minden információt figyelembe kell venni, ami kihat az eredményre. Költség-haszon összevetésének elve: Az információ hasznosíthatósága álljon arányban az információ elıállításának költségével. Világosság elve: A könyvvezetésnek és a beszámolónak is érthetınek, áttekinthetınek kell lennie. Folytonosság elve: Elızı évi záró = Következı évi nyitó. Következetesség elve: A beszámoló tartalma és formája, továbbá a könyvvezetés tekintetében állandóságot, összehasonlíthatóságot kell biztosítani. A számviteli politika következetes alkalmazása. Számvitel lényege Megbízható és valós összképet nyújtson a vállalkozás vagyoni, gazdasági pénzügyi helyzetérıl. A pénzügyi és jövedelmi helyzet vizsgálata a múltbeli adatok alapján és a jövı tervezésének alapja. 2
Számvitel szabályozása 2000. évi C. Számviteli törvény, Kormányrendeletek (ágazati számvitel), Nemzetközi számviteli standardok (pl.: IFRS, US- GAAP), Belsı szabályzatok (számviteli politika, leltározási, értékelési, bizonylat kezelési, stb.) Bizonylati elv és a bizonylati fegyelem Könyvelni csak szabályszerően kiállított bizonylat alapján lehet. Számviteli bizonylat lehet minden olyan (számla, számlát helyettesítı okmány, szerzıdés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, stb.), amely rendelkezik a törvény által elıírt alaki és tartalmi kellékekkel. Bizonylat alaki és tartalmi kellékei Megnevezés, sorszám, egyéb azonosító, Kiállító szervezet megnevezése, Kiállítás ideje, Gazdasági esemény rövid leírása, Aláírások, Kontírozás (könyvelık végzik), Minden más egyéb amit a jogszabály az adott esetben elıír. Bizonylatok csoportosíthatók: 1. Keletkezési helyük szerint, 2. Feldolgozásban betöltött szerepük szerint, 3. Kezelésük módja szerint. Keletkezési hely szerint Feldolgozásban betöltött szerepe szerint Belsı bizonylat, Külsı bizonylat.»elsıdleges,»másodlagos,»összesítı. 3
Kezelés módja szerint Szigorú számadású bizonylatok, Egyszerő bizonylatok. Megırzési idı A beszámolót, leltárt, fıkönyvi kivonatot, naplófıkönyvet 10 évig A könyvelés alapbizonylatait, analitikus nyilvántartásokat, fıkönyvi számlákat 8 évig Számviteli politika A számviteli politika azoknak az alapelveknek, értékelési eljárásoknak és módszereknek az összessége, amelyeket a vállalat vezetése a könyvvezetése során a beszámoló összeállításánál és közzétételnél érvényesít. Számviteli politikában szabályozandó témák Beszámolási forma megválasztása: (éves vagy egyszerősített éves beszámoló) Mérleg formájának megválasztása: ( A két oldalas vagy B lépcsıs) Eredménykimutatás megválasztása: (összköltség vagy forgalmi költség eljárással A beszámoló készítésének idıpontja, A készletek értékelésének és elszámolásának módja, Az értékcsökkenési leírás módszere, A deviza/valutakészlet elszámolása, Az értékvesztés és visszaírásának módszerei, Értékhelyesbítés elszámolásának rendje, Céltartalék képzés szabályai, Az idıbeli elhatárolások módjait, A költségelszámolás módszereit, Kiegészítı melléklet tartalmát, A jelentıs, lényeges kritériumok számszerősítését, STB 4
Számviteli politika mellékletei A vállalkozás számlarendje, Leltárkészítési és leltározási szabályzat, Az eszközök és források értékelési szabályzata, Az önköltség-számítási szabályzat, Pénzkezelési szabályzat, stb. Könyvvezetési módok Kettıs könyvvitel, Egyszeres könyvvitel, Bevételi nyilvántartás A kettıs könyvvitel olyan nyilvántartás Ahol a vállalkozás vagyonelemeinek mozgását: - megjelenési formájuk - és származásuk /eredetük/ szerint számoljuk el. Az elszámolás számlaosztályokba sorolt fıkönyvi számlákon történik. Számlaosztályok Eszköz számlák /aktívák/: 1. számlaosztály: Befektetett eszközök 2. számlaosztály: Készletek 3. számlaosztály: Követelések, Pénzügyi eszközök, Aktív idıbeli elhatárolások. Forrás számlák /Passzívák/: 4. számlaosztály: Források, Az elsı négy számlaosztályt mérleg számlák is nevezzük. Eredményszámlák 5. számlaosztály: Költségnem számlák, 6. számlaosztály: Közvetett vagy általános költségek, 7. számlaosztály: Tevékenységek közvetlen költségei, 8. számlaosztály: Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások, 9. számlaosztály: Bevételi számlák 5
Számlaosztályok Befektetett eszközök Forgó eszközök Befektetett eszközök 1. szla. osztály Értékelésük: Valós piaci értéken Nettó értéken Forgóeszközök 2. szla. osztály Értékelésük: Valós piaci értéken Nyilvántartásba vétel: Beszerzési ár + Egyéb költségek. Állományváltozások: Értékesítés Tervszerinti ÉCS Selejtezés Értékhelyesbítés Nyilvántartásba vétel: Beszerzési áron Átlagáron Önköltségi áron Állományváltozások: Értékesítés Selejtezés Értékvisszaírás Számlák közötti összefüggés Eszköz nı (T) - Eszköz csökken (K) Eszköz beszerzés Kp-ért Eszköz nı (T) - Forrás nı (K) Hitel felvétele Forrás csökken (T) - Eszköz csökken (K) Szállító kiegyenlítése Forrás csökken (T) - Forrás nı (K) Levonások munkabérbıl A számviteli beszámoló részei Mérleg, Eredménykimutatás, Kiegészítı melléklet, Üzleti jelentés, Számviteli Cash flow (kieg. mellékletben). Mérleg tagolása: Tárgyi eszközök (12-16) ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív idıbeli elhatárolások Saját tıke FORRÁSOK Kötelezettségek Passzív idıbeli elhatárolások A tárgyi eszköz olyan anyagi javak, amelyek értékkel bírnak, tartósak, közvetlenül vagy közvetetten szolgálják a tevékenységet. 6
Tárgyi eszközök csoportjába tartoznak 1. Ingatlanok és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok (12) használatba vett földterület (121) /ültetvény, halastó, szántóföld/, telkek (122), erdık, ültetvények, épületek, egyéb építmények. Vagyoni értékő jogok: földhasználati jog, haszonélvezeti jog, bérleti jog, szolgalmi jog, az ingatlan rendeltetésszerő használatának elıfeltételét jelentı hozzájárulások megfizetése alapján szerzett jog (pl.: víz- és csatornahasználat, hálózatfejlesztés, stb.) 2. Mőszaki berendezések, gépek, felszerelések (13), melyek közvetlenül szolgálják a vállalkozást. (használatba vett erıgépek, mőszerek, szerszámok, szállítóeszközök, hírközlı berendezések, számítástechnikai eszközök, jármővek) 3. Egyéb berendezések, gépek, felszerelések, melyek (14) közvetetten szolgálják a vállalkozás tevékenységét. (használatba vett gépek, jármővek, berendezések, irodai-igazgatási felszerelések, berendezési tárgyak) 4. Tenyészállatok (15) amelyek a tenyésztés, tartás során leválasztható terméket /szaporulatot/ termelnek. (kancának a csikója, juhtól leválasztott gyapjú) 5. Beruházások, felújítások (16) (beruházás: használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök /ingatlanok, gépek/, felújítások: az elhasználódott eszközök eredeti állaga helyreállítását szolgáló javítások /élettartam növelés/ karbantartás: az eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítások). 7
6. Beruházásokra adott elılegek (163) (szállítóknak adott pénzeszköz a végelszámolásig). 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése (a tárgyi eszköz piaci értéke és a könyvszerinti érték közötti különbözet abban az esetben, ha a piaci érték a nagyobb). Immateriális javak (11) Azokat a nem anyagi megjelenési formájú, de eszmei és piaci értéket képviselı, forgalomképes eszközöket kell kimutatni, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke (111) (a vállalkozás tevékenység megkezdésével, bıvítésével, átalakításával, átszervezésével összefüggı költségeket kell itt kimutatni). Pl.: minıségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos költségek. 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (112) (jövıben hasznosítható. A termék árában nem realizálható, mert akkor a termék ára a piaci értéket meghaladná). 3. Vagyoni értékő jogok (113) ( Azok, melyek nem kapcsolódnak ingatlanokhoz, illetve a szellemi termékek közé). Pl.: bérleti jog, használati jog, koncessziós jog, játékjog, márkanév, stb. 4. Szellemi termékek (114) (nem anyagi természető, forgalomképes, vagyoni értékek vagy jogokat megtestesítı eszközök). Pl.: találmányok, szabadalmak, védjegyek, szerzıi jogvédelemben részesülı szoftvertermékek, stb. 5. Üzleti vagy cégérték (115) ( goodwill [pozitív], de lehet a számviteli törvény szerint negatív üzleti vagy cégérték is). 6. Immateriális javakra adott elılegek (116) (szállítóknak adott pénzeszközök a végelszámolásig). 7. Immateriális javak érték helyesbítése (117) (az immateriális javak piaci értéke és a könyv szerinti érték közötti különbözet abban az esetben, ha a piaci érték a nagyobb). 8
8. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása (118) (ha a könyvszerinti érték tartósan magasabb, mint a piaci érték). 9. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése (119) (a számított amortizáció összegét tartjuk itt nyilván) Immateriális javak és tárgyi eszközök nyilvántartásai Fıkönyvi számlán az eszközöket összevontan és csak értékben tartjuk nyilván. Analitikusan Eszköz megnevezése, leltári száma, beszerzés (gyártás) dátuma, Bruttó érték, nettó érték, Értékcsökkenés elszámolás módja, elszámolt értékcsökkenés évente, göngyölten Bekerülési érték belföldi beszerzéskor Számla szerinti ár + felár - engedmény, Közvetítıi díj, Bizományi díj, Adók, illetékek, hatósági díjak, vám költség, Bankköltség, hitelkamata, Biztosítási díj, Áfa, ha nem vonható le. Pl.: gépkocsi áfája. (A bekerülési érték részét képezı tételeket a felmerüléskor, de legkésıbb az üzembe helyezésig kell számításba venni) Immateriális javak elszámolása Növelı tételek: Eszköz beszerzése, apportálás, Térítés nélküli átvétel, Értékhelyesbítés visszaírása, Csökkentı tételek: Terv szerinti értékcsökkenés, Terven felüli értékcsökkenés, Értékhelyesbítés, Térítés nélküli átadás, Értékesítés, Értékcsökkenési leírás Teljesítményarányos leírás 1. Bruttó értéken alapuló 2. Nettó értéken alapuló Idıarányos leírás 1. Bruttó érték alapján Lineáris Degresszív szorzószámok módszer évek száma módszer Értékcsökkenési leírás 2. Nettó érték alapján Lineáris Kombinált leírás Abszolút összeg alapján Egyösszegő Lineáris Degresszív 9
Terv szerinti értékcsökkenési leírások: 1. Lineáris módszer: A hasznos élettartam éveiben egyforma összegeket számolunk el költségként. Lineáris módszer 1 ( P S) n ÉK = P t D D t = t t Ahol: D t = éves értékcsökkenési összeg (t = évek 1,2..) n = hasznos élettertam (év) (P-S) = teljes leírandó összeg P = teljes (aktiváláskori) érték S = maradványérték ÉKt = az eszköz könyvszerinti értéke t év múlva d = értékcsökkenési ráta (ezzel csökken évente az eszköz értéke) d = 1 n 2. Degresszív módszer: A hasznos élettartam elsı éveiben nagyobb értékcsökkenést számolunk el, mint a késıbbi években. Évek száma módszer Csökkenı egyenlegő módszer Évek számjegye módszer SUM = 1+2+ +(n-1)+n n n SUM = 2 A könyvszerinti érték a t-edik évben: ( + 1) t( n t / 2 + 0,5) ÉK t = P ( P S) SUM Teljesítményarányos leírás bruttó érték D t = évi teljesítmé ny tervezett teljesítmé ny Nettó értéken alapuló leírás a letermelés arányos leírás, amit a bányászatban használnak D t éves termelés = ( P összes kitermelés S Terv szerinti érték csökkenés: Elıre megtervezett összegek. Terven felüli értékcsökkenés: A tárgyi eszköz piaci értéke és a könyv szerinti érték közötti különbızet abban az esetben, ha a könyvszerinti érték nagyobb. Értékhelyesbítés: A tárgyi eszköz piaci értéke és a könyv szerinti érték közötti különbızet abban az esetben, ha a piaci érték nagyobb 10
Terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el:»erdıkre,»földterületekre (kivételek!),»ásványkincsekre,»képzımővészeti alkotásokra. Terven felüli értékcsökkenés Az eszköz piaci értéke lecsökken, Technológiai változás (elavult az eszköz), Fizikai károsodás (kár), Hasznos élettartam lerövidül a belsı változások miatt (termelés leállítása), Eszköz gazdasági teljesítménye rosszabb a tervezettnél. Értékhelyesbítések: Elsı alkalommal csak értéknövelés, Ha egyszer elvégeztük, akkor utána minden évben kötelezı, Nincs adóvonzata, Az értékhelyesbítést a saját tıke részét képezı értékelési tartalékkal szemben kell elvégezni. Piaci ár A eszköz értékhelyesbítés B eszköz értékvesztés Könyvszerinti érték Terven felüli csökkenés (tárgyi eszközöknél és immateriális javaknál), Értékvesztés (forgó eszközöknél): 1. Értékpapírokra, Követelésekre (vevıkre), készletekre alkalmazható. 2. Az elszámolt értékvesztés visszaírással módosítható. Értékhelyesbítés: 1. Csak akkor számolható el, ha a könyvszerinti érték alacsonyabb a piaci értéknél. 2. Kizárólag immateriális javak, tárgyi eszközök esetében használjuk. 3. Ha egyszer korrigáltunk akkor minden évben kötelezı. Eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele, Aktivált saját teljesítmények értéke, Egyéb bevételek Anyagjellegő ráfordítások, Személyi jellegő ráfordítások, Érték csökkenési leírás, Egyéb ráfordítások, ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY 11
Pénzügyi mőveletek bevételei Pénzügyi mőveletek kiadásai PÉNZÜGYI MŐVELETEK EREDMÉNYE SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY Rendkívüli bevételek Rendkívüli kiadások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY ADÓ ADÓZÓTT EREDMÉNY OSZTALÉK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Számviteli cash flow Szabad pénzeszköz változása. Honnan származik a pénz és mire használják fel? Nincs kötelezı forma, IAS 7 kereteket és elveket fogalmaz meg, Elvárt követelmény, hogy a vállalkozás a pénzügyi helyzetérıl a lehetı legpontosabb információt szolgáltassa, Megbízható valós összkép. Területei 1. Mőködési tevékenység: A vállakozás alaptevékenysége (fıtev.) során kitermelt és felhasznált pénzeszközöket értjük. Folyamatos mőködéshez szükséges pénzt itt kell kitermelni. 2. Befektetési tevékenység A befektetett eszközök beszerzésére fordított pénzek és a befektetett eszközök eladásából, befolyó pénz különbsége. (Többé-kevésbé!) 3. Finanszírozási tevékenység: Tıke ki- és bevonások, Kölcsönök és hitelfelvételek, Kölcsönök és hitelek visszafizetése, Kötvény kibocsátás, Kötvények visszavásárlása, Végleges pénzeszköz átadás és átvétel pénzmozgásai. 12
Adózás elıtti eredmény Korrekciós tényezık + - I. Mőködési CF Korrekciós tényezık + - II. Befektetési CF Korrekciós tényezık + - III. Finanszirozási CF IV. PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA (I+II+III) = Mérleg Kiegészítı melléklet Gazdasági társaság neve, székhelye, Vezetı tisztségviselık bemutatása (név, díjazás) Törzstıke mértéke és megoszlása, Kapcsolt vállalkozások adatai, Mérleg tételei és annak elemzése (eszközök alakulása, vevık bontása, kötelezettségek), Rendkívüli tételek, miért? Elızı évektıl, ha volt eltérés, miért? Cash flow kimutatás, Üzleti jelentés Célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével, úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, hogy ezekrıl a múltbeli tény- és a várható jövıbeni adatok alapján a tényleges körülményeknek megfelelı képet adjon. Tartalmazza továbbá a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményeket. 13