Dr. Pólyi Csaba nagykövet, a BGF címzetes főiskolai tanára Budapest, 2011. április
Brazília a dél-amerikai kontinensen
Földrajzi elhelyezkedés a kontinentális méretű Brazília 8.5 millió km 2 területével és 190 millió lakosával a világ ötödik legnagyobb és legnépesebb országa 85-ször nagyobb hazánknál és megközelítőleg kétszer akkora, mint az Európai Unió 27 tagállama együtt Dél-Amerika területének 47.8%-át foglalja el 7.5 ezer km-es tengerpartjával és 16.9 ezer km-es szárazföldi határán 9 országgal szomszédos fővárosa az 1960-ban épült és a világörökség részét képező Brazíliaváros. államformája szövetségi köztársaság közigazgatási beosztása szerint 26 szövetségi állam (estado), 1 szövetségi kerület (distrio federal), 3 szövetségi terület (territorio)
Természetföldrajza rendkívül változatos egyharmadát az Amazonas trópusi őserdői borítják nagyobbik részén a Brazil-felföld 2000-2500 m-es hegyei és a közéjük zárt fennsíkok terülnek el legmagasabb pontja a Neblina 3139 m legjelentősebb folyói az Amazonas, Madeira, Rio Negro, Paraná legfontosabb belföldi hajóutak a Amazonas, Paraná, Sao Francisco legfontosabb kikötői a Macapá, Santos, Rio de Janeiro, Recife legjelentősebb nemzetközi repülőterei Sao Paulo, Recife, Salvador, Manausés Rio de Janeiro a szomszédoktól való legnagyobb eltérést a gyarmatosítóktól örökölt portugál nyelv jelenti a többségében spanyol ajkú térségben.
A brazil fejlődéstörténet rövid áttekintése Portugália a gyarmatosítás korszakára már világgazdaságilag nyitott, expanzív, a különböző gazdasági és társadalmi érdekcsoportokat központilag irányítani tudó modellel rendelkezett. A gyarmatosítás munkáját lényegében koncesszióval rendelkező magánszemélyek, a donatariok végezték. A spanyol modelltől eltérően a hatalom letéteményeseit nem az államigazgatás, hanem a kereskedő-birtokos réteg képviselői jelentették. Forrás: Kádár Béla (1977)
Portugália és Spanyolország 1494-ben megkötött tordesillasi szerződés alapján Brazília Portugáliának jutott. 1500. április 22-én Pedro Álvares Cabral flottája kikötött a mai Bahía államban, ez Brazília felfedezésének hivatalos időpontja.
A brazil függetlenség a brazil függetlenség nem forradalmi harc következménye Napóleon csapatai elől 1807. november 25-27. között João régensherceg irányításával és az angol haditengerészet védelme alatt a portugál királyi család és az udvartartás (Corte) kimenekülése Rio de Janeiroba. ezzel Brazíliában az állami adminisztráció lép a gyarmati irányítás helyébe, a királyi jelenlét állammá szervezte a gyarmatot az ott született hazai nemességgel és vállalkozókkal karöltve 1815-ben a Portugália, Brazília és Algarves Egyesült Királyság királyává koronázzák VI. Dom João (János) néven, aki 1821 áprilisában tér vissza Pedro fiát régenshercegként hátrahagyva Lisszabonba
Folytatás. a Rio de Janaeiro-ban székelő kormány fegyveres úton győzte le az elszakadásra vagy a Portugáliához tartozásra törekvő helyi erőket és 1822. szeptember 7-én kikiáltják Brazília függetlenségét, a régensherceget pedig december 1.-én I. Dom Pedro (Péter) néven császárrá koronázzák 1824. március 25.-én kihirdetik a császári Alkotmányt (alkotmányos örökletes monarchia) 1824 májusában az USA elismeri Brazília függetlenségét, amit Portugália szintén elismer 1825 augusztusában, miután megállapodás születik egy 82 millió libra államadósság átvállalásáról a fiatal állam részéről 1822-1840 között megszilárdul az ország helyzete a hatalmi struktúra és a belső szociális rend komolyabb sérelme nélkül
A rabszolgatartás eltörlése azonban hosszú harcnak bizonyult, egészen 1888-ig, az ún. "arany törvény" elfogadásáig kellett rá várni.
Eltörölték, de.. Brazíliában azonban a mai napig érződik a rabszolgaság intézményének hatása, illetve kialakult a modern rabszolgaság jelensége csak 2008-ban közel ötezer munkást szabadítottak ki a szolgaságból, ill. ahhoz hasonló körülmények közül (ültetvények és városi üzemek, hazai és külföldi szerencsétlenek) 2004-ben a brazil kormány közleményben ismerte el, hogy az országban még mindig kb. 25 000 ember dolgozik rabszolga-körülmények között.
Brazília külkapcsolatainak kezdetei a portugál királyi család jelenléte meghatározta az új fejlődési irányokat 1808. január 28.-án Salvador da Bahiaban a brazil kikötők megnyitása (fizetség az angoloknak és kényszer Portugália francia megszállása miatt) 1808 áprilisában visszavonja az ipartelepítés tilalmát, eltörli az ipari célú importtermékek vámját, adókedvezmények a gyapjú és selyemfeldolgozóknak és a vasiparnak 1810-ben az angolokkal kötött Tengerhajózási és Kereskedelmi Megállapodás 15%-os vámtarifát állapított meg az angol termékekre az új szövetségi szerződés angol nyomásra korlátozta a rabszolga-kereskedelmet a portugál felségterületekre, majd az 1815-ös Bécsi Kongresszus után az egyenlítő alatti területekre, fenntartva az angol hajók ellenőrzési jogát a függetlenné váló Brazília már az új szövetséges Anglia (vagy inkább a Portugália helyébe lépő befolyást gyakorló új európai hatalom) révén kapcsolódott a világkereskedelemhez
Alkotmányos monarchia 1822-89. a brazil alkotmányos monarchia 1822-89. közötti időszakára a központosított államberendezkedés volt a jellemző fő cél az ország területi egységének megőrzése volt a tartományok közül a sao pauloi kávéültetvényesek és a minas geraisi aranybányák tulajdonosainak volt a legnagyobb befolyása a központi hatalomra a brazil gazdaságot ebben az időszakban az oligarchiák megerősödése és főleg a nyersanyagexport jellemezte, amit részben külföldi hitelekkel valósított meg
Az importhelyettesítő iparosítás első szakasza az első köztársaság ideje (1889-1929) alatt a gazdaság átlagos növekedése 3% felett volt, de ezzel nagyjából megegyező népességnövekedés mellett a katonai puccsal 1930-ban hatalomra kerülő Getúlio Vargas elnöksége alatt kiépülő diktatúra a korábbi liberális felfogással szemben az állami beavatkozások híve folytatja a kávéexportőrök érdekeit védő stabilizációs politikát kiegészítéseként adminisztratív intézkedéseket vezetett be egyes hazai iparágak védelmére az I. világháború és az 1929-33-as gazdasági világválság miatt importkorlátozások elmozdulás az importhelyettesítő beruházások, a brazil fejlesztő állam koncepciója felé az állam centralizált beavatkozó politikája eredményeként a gazdasági növekedés 1931-50. között évi 5.1%-os növekedést mutatott
Az importhelyettesítő iparosítás második szakasza Vargas 1951-ben választások útján visszatér a hatalomba folytatja az importhelyettesítő politikáját (Ritcz Judit (2008), amely az első spontán szakasszal szemben már tudatos gazdaságpolitikára épül nagy állami vállalatok (Electrobras, Petrobras, stb.) vették át a gazdaság irányítását a nagy állami egyetemek és kutatóintézetek létrehozása Kubichek elnöksége (1955-60) alatt hangsúlyozottabbá vált az állam vezérelte fejlesztés-orientáltság, bevezette a központi tervezést a szinte korlátlan és diszkrecionális elnöki hatalom szimbóluma a főváros, Brazíliaváros felépítése egy elnöki ciklus alatt a strukturált vagy másodlagos importhelyettesítés ideje alatt a brazil gazdaság növekedése 1951-64 között évi átlagban megközelítette a 7%-ot, az ipari termelés részaránya a GDP-n belül 35%-ra nőtt és ebben a nehézipar játszotta a főszerepet
Brazíliaváros Brazíliaváros hivatalosan 1960-ban kapta meg fővárosi címét. A tudatos várostervezés mintaképe: a levegőből leginkább repülőgéphez vagy pillangóhoz hasonlít. Brazíliaváros az egyetlen XX. századi település, melyet az UNESCO az emberiség történelmi és kulturális örökségének sorába választott.
Kiterjesztett vagy harmadlagos importhelyettesítő politika a két rendszer közötti vetélkedés színterévé vált a szakszervezetek és a kommunista párt által támogatott kormányzatot 1964-ben katonai puccs döntötte meg az 1984-ig kormányzó katonai diktatúra megerősítette az állam gazdasági beavatkozó, a hazai iparfejlesztést pártoló szerepét a pénzügyi reform,az infláció megfékezése, a tőkepiac kiépítése az 1965-80 közötti brazil gazdasági csoda, a GDP évi átlagban 9%-kal nőtt (6.1%-os latin-amerikai és a 4.1%-os világátlag)
Folytatás. az 1970-es évek közepétől új erőre kapó brazil gazdaságpolitikát kiterjesztett vagy harmadlagos importhelyettesítő politikának nevezik, az állam aktív és az export diverzifikációját segítő ösztönző politikát folytatott az 1973-as olajválság ellenére sem tért le a növekedési pályáról, növekvő külső hitelfelvételek Brazília az újonnan iparosodott országok (NIC) csoport tagja ( 60-as években a gazdaság diverzifikálása révén gyorsan fejlődők - Hongkong, Tajvan, Szingapúr, Dél- Korea, Mexikó, Argentína, Brazília az ázsiai olcsó, képzett és motivált munkaerőre alapozott iparfejlesztéssel szemben Brazíliában az olcsó nyersanyagbázison fejlődött az iparosítás
A brazil gazdaságpolitikai orientációváltás az 1982-es adósságválság nyomán a gazdaságpolitika a gazdaságot felpörgette, a béreket növelte, de hiperinflációt eredményezett az első civil elnök, José Sarney hároméves stabilizációs kísérlete hamar elbukott az 1988-as új Alkotmány alapján sorra kerülő közvetlen elnökválasztást Fernando Collor de Mello nyerte a fiatal politikus ambiciózus piacorientált reformokat (privatizáció, dereguláció, külkereskedelmi liberalizáció) hirdetett meg, de az önkényes (kongresszussal nem egyeztetett) gazdaságpolitikai lépései bizalmi válsághoz vezettek, nőtt az infláció és a sorozatos korrupciós botrányok miatt lemondatták (impeachment) Itamar Franco alelnök fejezte be a kormányzást pénzügyminisztere 1993-ban sikeres stabilizációs programot dolgozott ki, amit az új pénznemről Real-tervnek hívtak
Fernando Henrique Cardoso A képen látható Fernando Henrique Cardoso elnök még pénzügyminiszterként olyan tervet vezetett be, mellyel stabilizálódott a gazdaság. Hatékony munkájának köszönhetően két ízben is elnökké választották.
Fernando Henrique Cardoso 1994, a Real-terv sikereinek köszönhetően az elnöki székbe került és megszilárdította a gazdasági nyitásra és a piacorientált reformokra épülő új gazdaságpolitikát a 90-es években Brazília szakított az importhelyettesítő iparosítással, a Cardoso-korszak hátterét a neoliberális gondolkodás adta az 1980-as években Brazília még a világ egyik legzártabb gazdasága volt (1987-ben az importvámok súlyozott átlaga 68% volt) a vámok a 90-es évek elejére 20% alá csökkentek, bevezették a versenytörvényt és kiiktatták a működőtőke beáramlását akadályozó intézkedéseket Cardoso elnökségéhez kötődik a fiskális fegyelem megerősítése, az un. Fiskális Felelősség Törvényének (LRF, 1998) elfogadása, ami a helyi és a központi állami intézmények pénzügyi működését szabályozza, akár börtönbüntetéssel is szankcionálja.
Luiz Inácio Lula da Silva Luiz Ignácio "Lula" da Silva békés hatalomátvétele is bizonyítja az elmúlt évtizedek politikai stabilitását. Lula minden idők legkedveltebb elnöke, akit nemzetközi szinten is méltatnak. Jelmondata a párbeszéd, melynek jegyében már több nemzetközi konfliktushelyzetben igyekezett közvetíteni a szemben álló felek között.
Luíz Inacio Lula da Silva 2002-ben Luíz Inacio Lula da Silva szakszervezeti vezető nyerte az elnökválasztást a várakozásokkal ellentétben folytatta elődje makrogazdasági stabilitást szolgáló konzervatív fiskális politikáját, tiszteletben tartotta a Központi Bank függetlenségét és inflációs célkövető monetáris politikát alkalmazott érdemi változás elsősorban a közvetlen jövedelemtranszferre építő szociálpolitikai programokban figyelhető meg Bolsa Familia - a kormány a GDP kevesebb mint 1%-ával 11 millió családnak nyújt egy fél minimálbérnyi havi rendszeres jövedelmet stabil gazdasági növekedés jellemezte a 2003-2008-as időszakot, alacsony inflációval sikeres gazdaságpolitika hatására másfél évtized alatt a szegények részaránya 37%-ról 25% alá csökkent 18-20 millióval nőtt és megerősödött a középosztály
Multilatinas a térség gazdasági teljesítménye nagyon sokat javult és megjelentek saját nevelésű multinacionális vállalataik (az un. multilatinas) Javier Santiso elemzése szerint az 50 legnagyobb latin-amerikai vállalat eladásai 2007-ben 29%-kal növekedtek és elérték az 541.6 milliárd USD értéket a legnagyobb bevételt elérő cég a brazil kőolajipari Petrobras (96.3 milliárd USD), a második szintén egy brazil bányavállalat az ötvenes listából 23 brazil, 16 mexikói, 6 chilei, 3 argentin, valamint 1-1 perui és venezuelai Brazília adta az ötvenes lista teljes eladásainak 55.3%-át, Mexikó (30%), Chile (7.9%) és Argentína (4.3%) a vállalatok 24.3%-a a kőolaj és földgáziparhoz, 16.2%-a pedig a telekommunikációs szektorhoz tartozik a számok is jelzik, Brazília megkülönböztetett helyet foglal el a régióban.
Brazília helyzete a nemzetközi pénzügyi válság előtt a brazil gazdaság Lula da Silva 2002-es választási győzelme okozta sokkot meghaladva folyamatos növekedésben 2005 óta évente a 40 milliárd USD-t meghaladó külkereskedelmi többlete 200 milliárd USD fölé emelte az ország devizatartalékait Brazília a világ egyik vezető exportőre lett élelmiszerekből (hús, szója) és árványi ércekből (vasérc) 2007 novemberében hatalmas kőolajlelőhelyet talált a Petrobras mélytengeri kutatással (Tupi), amit később újabbak követtek 2006-ban Brazília 19 milliárd USD külföldi tőke fogadása mellett 28 milliárdot ruházott be külföldön, ez a szám 2007-ben mindkét irányban 35 milliárd USD szinten mozgott a brazil GDP 2007-ben 5.4%-kal nőtt (2006-ban 3.8%)
Folytatás. a növekedést jelentős mértékben a belföldi fogyasztás erősítette, az egy főre jutó GDP 4%-os emelkedést mutat a külső és belső államadósság a 2003-as szinthez (a GDP 52.36%-a) képest az elmúlt években fokozatosan csökkent, és 2007-ben már csak a GDP 43.7%-t jelentette az állami költségvetés elsődleges többlete a GDP 4.22%-a volt 2007-ben, miközben az adóbevételek Latin Amerikában Chile mellett kirívóan magas szinten a GDP 34.9%-ra emelkedtek a konzervatív központi banki monetáris politika megfékezte az inflációt és ezek elismerésekén a Standard & Poor s a szuverén brazil államadósságot 2008. április 30-án a BBB- kategóriába sorolta ezzel az ország a BRIC országok közül utolsóként - belépett a beruházásra javasolt országok csoportjába
A brazil gazdaság 2007-ben a statisztikai intézet adatai szerint a mezőgazdaság 5.3%- os, az ipar 4.9%-os és a szolgáltatási szektor pedig 4.7%-os emelkedést regisztrált a növénytermesztésen belül a búza (62.3%), a gyapot (33.5%), a kukorica (20.9%), a cukornád (13.2%) és a szója (11.1%) kiemelkedő termelési eredményeket mutatott az iparon belül a feldolgozóipar (5.1%) és az építőipar (5%) került az élre a kitermelőipar növekedése 3% volt a szolgáltatói szektoron belül a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások nőttek (13%) a legnagyobb mértékben, az információs (8%) és a kereskedelmi (7.8%) szolgáltatások előtt
Folytatás az ipari termelés az elmúlt évhez képest megduplázta a növekedését, ezen belül a beruházási javak termelése 19.5%-kal, a tartós fogyasztási cikkek előállítása 9%-kal bővült a nemzeti fejlesztési bank 66.7 milliárd real (mintegy 33 milliárd USD) hitelt nyújtott 2007-ben a lekötött hitelállomány 88.9 milliárd real (44,5 milliárd USD) volt, amiből 43%-a infrastrukturális beruházásokra és 42%-a ipari beruházásokra lett biztosítva
Brazil GDP reálnövekedése 2000-2010 Év Milliárd USD Reálnövekedés %-ban 2000 645 4,3 2001 554 1,3 2002 504 2,7 2003 554 1,1 2004 664 5,7 2005 882 3,2 2006 1 089 4,0 2007 1 367 6,1 2008 1 636 5,1 2009 1 577-0,2 2010 2 073 7,5
Külkereskedelmi diverzifikáció Brazília külkereskedelmi kapcsolatai az elmúlt években kiteljesedtek és a kiegyensúlyozott képet mutattak a brazil statisztikai intézet szerint a 2007-ben az importban első helyen az ázsiai országok álltak 25.4%-kal (Kína egymaga 10.5%) őket az Európai Unió követte 22.2%-kal a latin-amerikai országok összesen a brazil import 17.1%-át adták (ezen belül a MERCOSUR 9.6%) az USA 15.7%-kal csak a negyedik helyen állt Afrika 9.4%, a Közel-Kelet 2.7% és Kelet-Európa csak 2.3%-os részesedéssel bírtak
Folytatás.. a brazil export elsődleges célpontja 2007-ben az Európai Unió tagállamai voltak (25.2%) második helyen Latin-Amerika 22.7%-kal és az USA csak harmadik helyen volt 15.8%-kal nagyon szorosan Ázsia 15.5%.kal (Kína részesedés 6.7%), majd Afrika 5.3%-kal Közel-Kelet 4%-kal és Kelet-Európa 2.7%-kal a külföldi közvetlen tőkeberuházások megközelítették a 35 milliárd USD-t (Hollandia, USA, Luxemburg, Spanyolország és Németország voltak a legnagyobb befektetők).
Környezetvédelem és a globális felmelegedés a környezetvédelem és a bioüzemanyag gyártás szempontjából is megkülönböztetett helyzetben van az Amazonas őserdő 8 millió km 2 területén 8 dél-amerikai állam osztozik, de ennek 65%-a Brazíliában található a globális felmelegedést okozó brazil CO 2 kibocsátás 75%-a pedig az esőerdők felégetésének a következtében termelődik a kormány 2008-ban fogadta el a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti tervét az ENSZ klímaváltozási keretegyezménye és a kiotói klímaegyezmény (2007) alapján az ország az önkéntes felajánlásokat tehető fejlődők közé tartozik 2010-ben elsők között vállalta, hogy 2020-ra a CO 2 kibocsátást abszolút értékben 6%-kal csökkentik a 2005-ös 2,2 milliárd tonnás szint alá (ez a következő 10 évre tervezett CO 2 kibocsátás 36,1-38,9% közötti csökkentését jelenti
Bioüzemanyagok gyártása a környezetkímélő üzemanyag, a bioetanol gyártását Brazília a 70-es évek kőolajválságai idején kezdte el és az ezredfordulóra a világ elsőszámú termelője és exportálója lett az alapanyagát jelentő cukornád termelése 2006-ban 6,2 millió hektáron folyt, ami a teljes mezőgazdasági hasznosításban lévő területének alig 2,5%-a az export értéke az 1997-es 1,8 Mrd USD-ről 2007-re 6,6 Mrd USD-re nőtt és 109 országba értékesítik a 2010-es adatok szerint az ország 440 üzemében 28,4 Mrd liter bioetanolt és 38 millió tonna cukrot állítottak elő, ami mintegy 10%-os növekedést jelez az előző évhez képest a termelés 60%-a Sao Paulo államra koncentrálódik a brazil törvények kötelezően előírják 20-25% bioetanol keverését a benzinhez, de saját fejlesztés alapján a Brazíliában gyártott gépkocsik 80%-a un. flex-motorral működik, amely lehetővé teszi a bioetanol és a benzin tetszőleges keverési arányát
Brazília helyzete a nemzetközi pénzügyi válság után jól viselte a nemzetközi pénzügyi válság megpróbáltatásait az erős válsághatásokat kontra-ciklikus fiskális és monetáris eszközökkel mérsékelték az inflációt kézben tartó monetáris politika stabil keretei és a nemzeti bankok megerősödött függetlensége és szakmai tudása fontos elemei ennek a folyamatnak tanulmányozásra érdemes példák az inflációs célkitűzésekkel dolgozó országok, mint Brazília, Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru ki kell emelni Brazíliában a rugalmas árfolyam-politika alkalmazását kizárólag pénzpiaci eszközökkel ellenőrzés alatt tartani és megvédeni a 2008 végén hirtelen leértékelődött valutájuk helyzetét a hazai pénzben történő hitelnyújtást ösztönözték Brazília adóssága rendezett és finanszírozható állapotban volt és a válság kezdetekor 200 Mrd USD-t meghaladó tartalékok gyakorlatilag nettó hitelezői állapotot biztosított az országnak
Folytatás a válság leküzdésében nem elhanyagolható tényező az ország külkereskedelmének növekvő diverzifikálódása, valamint a kínai gazdaság igényei alapján a nyersanyag és energiaforrásai iránti növekvő keresletet meggyengült az USA és Latin-Amerika egyes országainak a gazdasági expanziós és recessziós ciklusok idején tapasztalt erős szinkronizáltsága a Kínával kiépült kereskedelmi kapcsolatok hatására egy sor dél-amerikai ország növelte termelését és kihasználta a hagyományos nyersanyag és élelmiszer exporttermékeinek külpiaci áremelkedését ezek országok jelentik a régió lakosságának és GDP-jének közel 90%-át.
Brazília gazdasági mutatóinak alakulása 2.sz.táblázat Brazília fontosabb makrogazdasági mutatóinak alakulása 2007-2010 2007 2008 2009 2010 A GDP értéke folyóáron Mrd USD 1333,8 1573,3 1570,2 2073 A GDP növekedése változatlan áron % 6,1 5,2-0,6 7,5 Az egy főre jutó GDP folyó áron USD/fő 7 108 8 298 8 198 10 911 Az infláció % 4,5 5,9 4,3 5,9 Munkanélküliségi ráta % 9,3 7,9 8,1 6,7 Az export értéke Mrd USD 160,6 197,9 152,9 201,9 Az import értéke Mrd USD 120,6 173,2 127,6 181,6 A folyó fizetési mérleg egyenlege Mrd USD 1,5-28,3-24,3-47,5 Közvetlen működő tőke import (flow) Mrd USD 34,3 44,4 25,9 48,5 Közvetlen működő tőke export (flow) Mrd USD 7,1 20,4 10 26,8 A költségvetés egyenlege a GDP %-ában % 6,6 0,2 1,8 2,16 Nemzetközi devizatartalékok Mrd USD 180,3 206,8 239,1 288,5
Brazília 2010 Brazília 2009-ben 153 milliárd USD-vel a 24. volt a világexport rangsorban és annak 1.2%-át adta (az előző évhez viszonyítva 2 pozíció volt a visszaesés) az importőrök rangsorában 2009-ben 26.-ik volt 137 milliárd USDvel és a világimport 1.1%-át adta. 2010-ben a brazil külkereskedelmi adatok újabb rekordokat döntöttek, az export 31,4%-kal, az import pedig 41,6%-kal haladta meg az előző évi szintet a válság utáni talpra állás jeleként az export és az import meghaladta a 2008-as történelmi maximumokat és dinamikájában jóval a világkereskedelem bővülése fölött voltak az importban tovább nőtt az ázsiai országok részaránya, különösen Kínáé (12,5%-ról 14,1%-ra) és az importált termékek többsége elektronikai cikkek, gépek és berendezések mellett organikus kémiai szerek és acéláruk is voltak
Folytatás a brazil export felvevőpiacai között Latin-Amerika (23,8%) 2009 után 2010-ben is megelőzte az Európai Uniót (21,4%) a Közel-Kelet folyamatos emelkedése a brazil élelmiszer (elsősorban hús) exportban. szakemberek kiemelik, hogy a brazil export növekedésében nagyobb szerepet játszott a világpiaci árak emelkedése, mint a mennyiségi növekedés a külkereskedelmi többlet csökkenéséhez hozzájárult a nemzeti valuta, a real megerősödése a dollárhoz képest (2009 januárja és 2010 novembere között 36%-ot erődösött), ami ösztönözte az importot a mezőgazdasági termékek exportja 18%-kal bővült, de 76,4 Mrd USD értékével a teljes brazil export 37,9%-át adta és biztosította a külkereskedelmi többletet
Folytatás a dinamikus gazdasági növekedést jelző 7,5%-os GDP emelkedés hozzájárult a munkanélküliségi ráta 8%-ról 6,8%-ra csökkenéséhez mintegy 2,5 millió új munkahely teremtés a túlfütöttséget mutató gazdaságban az infláció 4,3%- ról egy év alatt 5,9%-ra nőtt a központi bank az alapkamat több lépésben 8,75%-ról 10,25%-ra emelte
3. táblázat Brazilia külkereskedelme relációs bontásban 2008/2010 (%-os részarány) 2008 2009 2010 Import Export Import Export Import Export Ázsia 27,2 18,9 28,3 26,3 30,9 27,9 Európai Unió 20,9 25,9 22,9 22,2 21,5 21,4 Latin-Amerika 16,4 23,4 17,8 23,3 17,0 23,8 USA 14,9 14,0 15,8 10,3 15,0 9,6 Afrika 9,1 5,1 6,6 5,7 6,2 4,6 Közel-Kelet 3,6 4,1 2,5 4,9 2,6 5,2 Kelet Európa 3,1 2,8 1,6 2,2 1,7 2,4 Egyéb 4,8 5,8 4,5 5,0 5,1 5,2 Forrás:Ministério do Desenvolvimento, Indústria e Comércio Exterior, Conhecendo o Brasil, 2010
Tőkeberuházások az ország tőkevonzó képessége sokat erősödött a makrogazdasági stabilitással (a real-program) Lula elnök folytatta elődje konzervatív monetáris és fiskális politikáját a nemzetközi pénzügyi hitelminősítők a már beruházásra javasolt fokozat megadásával honoráltak a második Lula-kormány által meghirdetett nagyszabású infrastrukturális fejlesztési projekt (PAC) a hazai vállalkozók mellett tovább erősítette a nemzetközi tőkeberuházásokat. ezzel párhuzamosan és a nemzeti fejlesztési bank támogatásával megerősödött a brazil cégek nemzetköziesedése, a szomszédos országokra koncentrálva a tőkekivitelt
4. tábla Tőkeberuházások 2000/2010 Milliárd USD Külföldi tőkeberuházás Braziliában Brazil tőkeberuházás külföldön 2000 32,8 3,2 2001 22,5 2,8 2002 16,6 3,1 2003 10,1 2,0 2004 18,1 11,1 2005 15,1 4,0 2006 18,8 29,3 2007 34,6 29,6 2008 45,1 34,1 2009 25,9 15,2 2010 48,5 26,8 Forrás: Ministério do Desenvolvimento, Indústria e Comércio Exterior, Conhecendo o Brasil, 2010
A brazil kormány külpolitikája Brazíliában a geopolitikával foglalkozó kutatások már az 1920-as években beindultak és a mai napig erős befolyást gyakorolnak a külpolitika alakítására a polgári kormányzáshoz való visszatérés, 1989 óta Brazília nemzetközi szerepvállalásának erősödését feltérképező felelős pragmatizmus irányába mozdult el a gondolkodás Lula elnöksége alatt a legtöbb kezdeményezés a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások (WTO dohai forduló), a gyorsan fejlődők csoportjával (BRIC, IBAS) való politikai-gazdasági egyeztetés és a dél-amerikai együttműködés területén történt a kormány külpolitikai kritikai hangok is kísérik a legfontosabbnak tekintett partnerek (USA, EU) elhanyagolása miatt egyes gazdasági körök több kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötését hiányolják és szembeállítják a jelenlegi kurzust Cardoso kormányának USA-politikájával
Folytatás.. Lula elnök külpolitikáját elemző egyik tanulmány szerint a kurzus stratégiája az autonómia erősítése diverzifikációval a nemzetközi elvek és normák mentén kiépülő Dél-Dél tengely Lula elnök második periódusában a külpolitikai hangsúlyok : a Dél-Amerikai Nemzetek Uniójának (UNASUL) elmélyítése; a kapcsolatok intenzívebbé tétele az olyan fejlődő országokkal, mint Índia, Kína, Oroszország és Dél-Afrika; határozott szerepvállalás WTO-ban és a Dohai forduló tárgyalásain, valamint néhány más gazdasági konferencián; a fejlett országokhoz fűződő baráti kapcsolatok megőrzése és továbbfejlesztése, beleértve az Egyesült Államokat is; az afrikai országokhoz fűződő kapcsolatok újrakezdése és szorosabbá tétele; az ENSZ reformjáért folytatott kampány, tekintettel az állandó BT-tagság iránti igényére; és az államok és népek közötti nagyobb egyensúlyt lehetővé tevő szociális célok melletti kiállás.
Női kezekben a két legnagyobb gazdaság Cristina Fernandez de Kirchner és Dilma Vana Rousseff
Argentínának és Brazíliának stratégiai felelőssége A január elsején beiktatott új brazil elnök, Dilma Rousseff első hivatalos útja nem Pekingbe vagy Washingtonba vezetett - ahogy azt a dél-amerikai ország növekvő világgazdasági szerepe indokolttá is tehetné -, hanem a szomszédos Argentínába. Dilma szerint Argentínának és Brazíliának stratégiai felelőssége van abban, hogy a XXI. százada Latin-Amerika évszázada legyen. A méret már megvan hozzá: a két ország népessége eléri a dél-amerikai lakosság 60%-át, míg együttes területük a szubkontinens 62%-át. két állam- és kormányfő összesen 14 megállapodást írt alá a nukleáris energia (melynek keretében két argentin reaktor építéséről döntöttek), infrastruktúra, mezőgazdaság, energetika (közös céljuk a Garabí vízi erőmű építése munkáinak megkezdése 2012-ben) és a gyógyszeripar terén.
Folytatás a külügyminisztériumi főtitkára szerint Dél-Amerika szükségszerűen és menthetetlenül a brazil külpolitika centrumában helyezkedik el, központi eleme a MERCOSUR és ezen belül Argentína Lula elnök a szomszédsági kapcsolatok fontosságának szem előtt tartásával intenzív elnöki diplomáciát folytatott a térségben a brazil-argentin együttműködés látványosan nőtt, Brazília az elmúlt 5 évben a harmadik legnagyobb befektető lett Argentínában mintegy 8 milliárd USD-vel és a 2010-es adatok mintegy 34 Mrd USD-re teszik a kétoldalú forgalmat Brazília adott helyszínt az államfők rendkívüli csúcstalálkozójának 2008-ban, ahol a 12 dél-amerikai ország (vezetője aláírta a Dél- Amerikai Nemzetek Uniója (UNASUL) alapító okiratát 12 tagállammal, 17.73 millió km 2 területtel, 379.5 millió lakossal, 1 920.7 milliárd USD összesített GDP-vel és 430.8 milliárd USD exporttal rendelkezett 2008-ban az új multipoláris világban Dél-Amerika önálló globális szereplő lehessen
Összegzés Cardoso elnöksége (1994-1998, 1998-2002) makrogazdasági stabilitás (új pénz real, infláció megfékezése, fiskális fegyelem törvénye, adósságkonszolidáció) Lula (2002-2006, 2006-2010) lényegében folytatta elődje konzervatív monetáris és fiskális politikáját innovatív szociálpolitika (családtámogatás Bolsa familia) és a minimálbérek jelentős emelése (közel 80% a két ciklus alatt) révén társadalmi béke kormányzati többség (12 párt koalíciója) alapján belpolitikai stabilitás és az Ideiglenes Elnöki Rendeletek (Medida Provisoria) révén aktív alakítója volt a növekedésorientált gazdaságpolitikának az ország nyersanyag és energiabázisán megvalósuló külföldi tőkeberuházások jelentősen modernizálták és növelték az ország termelési potenciálját, hozzájárulva a GDP bővüléséhez, a világ 8. gazdasági hatalmává válásához
Folytatás a brazil tőke külföldi beruházásait ösztönző állami politika, a fejlesztési bankon keresztül nyújtott hitelezéssel - un. multilatinas közel fele brazil tőkére épül Lula második periódusában erőteljes elnöki diplomácia Brazília nemzetközi szerepvállalásának fokozására az elnöki diplomácia jelentős külpiaci lehetőségeket tárt fel és hozzájárult a brazil külkereskedelem diverzifikálásához mérsékelte ezzel a legutóbbi pénzügyi válság negatív következményeit Brazília egyre határozottabban vállalja fel a dél-amerikai régióban és a MERCOSUR-ban a vezető szerepet és tesz kezdeményezések a Dél-Amerikai Államok Uniójának (UNASUL) létrehozása konzultatív szervezetként és önálló jogi személyiséggel lehetővé teszi Dél-Amerika önálló globális szereplőként való megjelenését a multipoláris világban nem feledkezik meg a hatalmi centrumokhoz fűződő kapcsolatok ápolásáról sem és ennek jegyében építi stratégiai partneri kapcsolatát az Európai Unióval és működik együtt az Egyesült Államokkal az új energiaforrások terén
A világ legnagyobb gazdaságai A világ legnagyobb gazdaságai / GDP milliárd USD 1º USA 14,3 2º Japán 5,1 3º Kína 4,9 4º Németország 3,4 5º Franciaország 2,7 6º Anglia 2,2 7º Olaszország 2,1 8º Brazília 1,6 9º Spanyolország 1,5 10º Kanada 1,3 11º India 1,2 12º Oroszország 1,2 13º Ausztrália 1 14º Mexikó 0,9 15º Dél-Korea 0,8
Brazília helye Termékek Termelés Export Repülő 4º 4º Gyapot 5º 4º Cipő 3º 5º Disznóhús 4º 4º Bőr 2º 4º Narancslé 1º 1º Kukorica 4º 2º Szójaolaj 4º 2º Autó 5º 12º Alumínium 6º 6º Acél 9º 10º Dohány 2º 1º Vasérc 2º 2º Szója 2º 2º Csirkehús 3º 1º Szójadara 4º 2º Etanol 2º 1º Kávé 1º 1º Cukor 1º 1º
Az ország legnagyobb városa azonban a befolyásos kereskedelmi és pénzügyi központként ismert São Paulo, melyet a helyiek "Sampa"-ként becéznek.