BEVEZETŐ... 4 AZ ISKOLA ALAPTEVÉKENYSÉGE... 7 1. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÁS-NEVELÉS CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI...

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 4 AZ ISKOLA ALAPTEVÉKENYSÉGE... 7 1. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÁS-NEVELÉS CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI... 12 1.1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei... 12 1.1.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai... 12 1.1.3. Feladataink... 13 1.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai... 15 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 20 1.2.1. Cél... 20 1.2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos kiemelt fejlesztendő területek... 21 1.2.3. A személyiségfejlesztés lehetőségei tanórán kívüli foglalkozásokon... 22 1.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 23 1.3.1. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos alapvető céljaink és feladataink... 23 1.3.2. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása... 26 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 27 1.4.1. A tanítási órákon... 28 1.4.2. Közösségfejlesztés egyéb foglalkozásokon... 28 1.4.3. A diákönkormányzati munka és a közösségfejlesztés... 29 1.4.4. Közösségfejlesztés a szabadidős tevékenységek során... 29 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 29 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 30 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek... 30 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program... 31 1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdők segítése... 31 1.6.4. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése... 32 1.6.5. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása... 37 1.6.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 38 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje... 38 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 39 1.8.1. A szülők közösségét érintő együttműködési formák... 39 1.8.2. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák... 40 1.8.3. Kapcsolat az iskola partnereivel... 41 1.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai... 41 1.9.1. Az osztályozó és különbözeti vizsgák eljárási szabályai... 41 1.9.2. Szintvizsga... 42 1.9.3. A tanulmányok alatti vizsgák általános szabályai... 42 1.9.4. A tanulmányok alatti vizsgák megszervezése, lebonyolítása... 42 1.9.5. Az alkalmassági vizsga... 43-2 -

1.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai... 43 1.10.1. Belépés az iskolába... 43 1.10.2. Magasabb évfolyamra lépés feltétele... 43 1.10.3. Átjárhatóság... 44 1.11. Környezeti nevelési program... 44 1.13. Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok... 46 1.14. Közösségi szolgálat... 48 1.15. Pedagógiai programunk végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések... 49 2. HELYI TANTERV... 50 2.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények... 51 2.2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 88 2.3. Az iskola beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái; a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei; a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája... 89 2.3.1. A tanulók ellenőrzésének és értékelésének elvei... 89 2.3.2. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése... 92 2.4 Érettségi témakörök... 95 1. Magyarnyelv és irodalom... 95 2. Történelem... 95 3. Matematika... 96 4. Fizika... 96 5. Kémia... 97 6. Földrajz... 98 7. Biológia... 98 8. Informatika... 99 9. Testnevelés... 100 10. Idegen nyelv... 100 11. Kereskedelmi és marketing alapismeretek... 100 12. Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek... 102 2.5 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 103 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK...104-3 -

Alkalmazott jogszabályok 1. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 2. 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (Szt.) 3. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (20/2012 r.) Bevezető Iskolánk léte, története szorosan összefügg Debrecen város történelmével. Debrecen fekvésének köszönhetően, már a középkorban kereskedelmi központ volt. Itt találkoztak a nyugat és kelet kereskedelmi útjai, itt cseréltek gazdát a magyar mezőgazdasági termények a nyugat és észak ipari termékeivel, a távol-keleti árukkal. Természetesen a fejlődéshez a jó földrajzi elhelyezkedésen túl szükség volt a város lakóinak vállalkozó szellemére is. Zsigmond király 1407-ben három országos vásár megrendezésére adott engedélyt. A XV. század végére már nyolc országos vásárt tarthatott Debrecen. Mátyás király árumegállító joggal ruházta fel Debrecent, ami azért volt fontos, mert a kereskedők nem mehettek tovább áruikkal, míg minden debreceni polgár meg nem vette, amire szüksége volt. Még ma is őrzik az utca nevek a Debrecenben megszálló külföldi kereskedők emlékét, mint pl. Kandia, Burgundia. Gyakorlatilag Debrecenben Európa minden kereskedője megfordult áruival, amelyek között a brüsszeli csipkétől, a déli fügétől, datolyától kezdve a míves fegyverekig minden megtalálható volt. Debrecen kereskedői - tevékenységüknek köszönhetően - igen jó módúak voltak. Többen közülük többször is jártak külföldön. A debreceni iparosok is jeleskedtek termékeikkel, messze földön híres volt a debreceni paplan, cipellő, saru, az ötvösök remekei, a debreceni fegyverek. Természetesen a kereskedelem mellett, illetve a vásároknak köszönhetően fejlődött Debrecen vendéglátása is. A magyar vendéglátás mindig híres volt kitűnő konyhája és vendégszeretete miatt. Debrecen városa a vásártartás mellett megkapta a borkimérés jogát is, amelynek jövedelmét a város közös hasznára kellett fordítani. A vásáron résztvevőknek szállásra is szükségük volt. Ez komoly gondot okozott a városnak, hiszen az év egyharmadában a vásárok idején rengeteg embert kellett elszállásolni. A csapszékekben a város lakóinak borait, valamint szerémi, baranyai, somogyi borokat mértek. A borkimérések, serfőzdék, sörcsapszékek, pálinkamérések jelentős jövedelmet jelentettek a városnak. A vásárra igyekvők egy része a város körüli csárdákban szállt meg, az igényesebb utasok a Fejérló Fogadóban kaptak ellátást, amely 1688-ban a Piac utca 58 szám alatt nyílt meg. Később (mikor régi helyén a megyeháza céljára átépítették) Fehér Ló Szálló néven folytatta tevékenységét a Piac utca 24 szám alatt. Debrecen első szállodájának fellendülése arra késztette a város vezetőit, hogy városi tulajdonú fogadót építtessen. A Bika fogadó a mai Arany Bika Szálloda elődje. Az Arany Bika Szállodát Hajós Alfréd és Villányi János tervei alapján építették és 1915-ben nyílt meg. Az évszázadok során voltak nehéz időszakok (mohácsi vész, török hódoltság végén, a világháborúk), amikor Debrecen kereskedelme és ipara jelentősen visszaesett, de mint a Főnix madár, mindig feltámadt poraiból. 1695-ben alakult meg a Nemes Kalmár Társaság, amelybe a legjelesebb kereskedők tartoztak és amely később 1851-től 1887-ig mint szabad-királyi szabadalmazott Kereskedelmi Testület folytatta tevékenységét, és 1887-ben mint Debreceni Kereskedő Társulat alakult újjá. - 4 -

Az Ő elévülhetetlen érdemük, hogy felismerve az utánpótlás, a kereskedő szakképzés fejlesztésének fontosságát, 1857-ben megalapították a vasárnapi kereskedelmi iskolát. Ez volt az ország első magyar tannyelvű kereskedelmi iskolája. Az iskola létesítésének érdeme Budaházy József testületi elnök személyéhez fűződött. Az alapszabályok már 1852 májusában megerősítették az iskola létrehozását, a megnyitásra azonban - a hosszú engedélyeztetési folyamat miatt - csak 1858. január 3-án került sor. A megnyitás nagy ünnepség keretében a városi és egyházi főméltóságok, a Kereskedő Testület tagjainak részvétele mellett és a tanuló ifjúság jelenlétében történt. A vasárnapi iskolában három évfolyamon folyt a tanítás. Az első beíratások eredménye kielégítő volt, de a tanulók előképzettsége - különösen számtanból - nagyon hiányos volt, folyékonyan olvasni és írni kevés tanuló tudott. 1862-63-as tanévtől az iskola négy évfolyamos lett. A tanterv folyamatos kísérletezés tárgyát képezte. Az 1989-90-es tanévben előkészítő osztályok beállítását tette szükségessé az alsó évfolyamok zsúfoltsága és a tanulók gyarló előképzettsége. Az iskola nagy gondot fordított a fegyelemre és a tanítási órákon való részvételre. Ha rongálás történt, akkor az osztályfőnök által kinevezett felügyelőknek kellett megnevezni a károkozókat, ha nem tették, akkor az egész osztály fizette ki a kárt. Havonta kellett jelenteni a hiányzó tanulókat a rendőrségnek, amely megtette a törvényes intézkedéseket. Néhány idézet a korabeli iskolai jegyzőkönyvekből, amelyek napjainkban is aktuálisnak tűnnek: - a példák mindig gyakorlatiak legyenek a számtannál, levelezésnél és könyvvitelnél; - az igazgató felhívta a tanárok figyelmét, hogy a tanulók panaszát türelemmel hallgassák meg, de eljárásukban legyenek következetesek; - az iskolai fegyelem meglazult. Az utolsó óra végén rendbe kell hozni a tantermeket, a tanulókat meg kell tanítani a takarékosságra, az iskola vagyonának kímélésére; A vasárnapi iskola pótolta ugyan valamelyest a kereskedő tanoncok hiányos előmenetelét, de nem pótolta a gyakorlati életben oly nélkülözhetetlen általános műveltséget és szakképzettséget. A kereskedelem magasabb igényeinek csak magasabb fokú, mindennapi kereskedelmi iskola felel meg. A Kereskedő Testület Lovassy Sándor bajai állami gimnáziumi tanárral együttműködve 1871-ban felállította a kereskedelmi reál iskolát, amely a fővárosi után az ország második önálló kereskedelmi iskolája. Négyesy Szepessy Antal elnök érdeme, hogy a testület magára vállalta a kereskedelmi középiskola felállítását. 1886-ban a kereskedelmi minisztérium Kereskedelmi Akadémia címmel ruházta fel az iskolát. 1887-ben fenyéri Zádori Lajos lett a Testület elnöke, neki köszönhető, hogy az iskola önálló épületben folytathatta munkáját. 1893-ban már az új épületben a Ferencz József (ma Piac utca) 8. szám alatt kezdődött el a tanítás. Ez egy minden szempontból jól felszerelt iskola volt, díszteremmel, könyvtárakkal, szertárakkal, az udvaron parkkal. Az 1900-as évek elején hat tagozat működött az iskolában: - kereskedelmi esti szaktanfolyam; - női kereskedelmi szaktanfolyam; - kereskedő tanonciskola; - polgári fiúiskola - felső kereskedelmi fiúiskola; - felső kereskedelmi leányiskola. A közös épületcsoportban elhelyezett, közös tanári karral dolgozó hat tagozat az országos érvényű miniszteri Szervezeti Szabályzat szerint működött. - 5 -

A felügyeletet a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a felső kereskedelmi iskolák királyi főigazgatója, az országos iparoktatási főigazgató, valamint Debrecen szabad királyi város és Hajdú megye királyi tanfelügyelője által gyakorolta. A két felsőkereskedelmi iskola és a polgári iskola fenntartását az állam, Debrecen szabad királyi város, valamint a debreceni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara jelentős anyagi és erkölcsi támogatással segítette. A Női Felső Kereskedelmi Iskola 1909-ben nyílt meg és 1919-ig a Fiú Felső Kereskedelmi Iskolával működött együtt. A szétválás után a Debreceni Kereskedő Társulat a női kereskedelmi szakképzés céljára a Kálvin tér 2. szám alatt egy díszes, modernül felszerelt épületet emelt. Az 1938. XIII. tc. alapján 1940-től a felsőkereskedelmi iskolák mint kereskedelmi középiskolák működnek tovább. Az iskola 1940 és 1948 között mint Debreceni Társulati Kereskedelmi Középiskola működött. 1948 júniusában államosították az iskolát, így egy évig Debreceni Állami Kereskedelmi Középiskola volt a neve, majd 1949-50-ben Debreceni Állami Közgazdasági Gimnázium, 1950-52-ig Állami Közgazdasági Középiskola. 1956-63-ig Állami Közgazdasági Technikum Kereskedelmi Tagozata, majd 1963-67-ig Közgazdasági Technikum Kereskedelmi Tagozatként működött iskolánk. Iskolánk történetének szempontjából fontos megemlíteni a Debreceni Szállodások, Vendéglősök és Kávésok Szakirányú Tanonciskoláját, amelyet 1902. szeptember 17-én alapítottak a Budapesti Szállodás és Vendéglős Szakiskola mintájára, városunk jeles vendéglősei. Az iskola kezdetben a Csapó utcai városi tanonciskolában működött, néhány évig a Füvészkert utcai elemi iskola fogadta be, végül 1933-ban saját bérelt helyiségébe a régi posta Piac utca 36. szám alatti épületébe költözött be. A képzésben jelentős fejlődés a szakács-művészetnek, mint külön tantárgynak a bevezetése, valamint az idegen nyelv oktatásának nagy súlya, amelyeknek személyi feltételeit is biztosították. Mindkét iskola életének jelentős állomása 1976, amikor a kétféle képzés a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképzőben egyesült. 1979-ben - a mostani új épületünkben - a vendéglátóipari iskolában is bevezetésre került a középiskolai képzés, korszerű vendéglátó kabinet szolgálta a gyakorlati képzést. Napjainkban a társadalmi és gazdasági változások, elvárások megkövetelik a szakképzés átalakítását. A munkaerő-piac igényeit figyelembe véve, használhatóbb tudást, magasabb színvonalú szakképzettséget kell tanulóinkkal elsajátítatnunk, hogy megállják a helyüket leendő munkahelyükön. Igen fontos az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése, hiszen Debrecen jelentős idegenforgalma megköveteli az idegen nyelven jól beszélő kereskedők és vendéglátósok képzését és előnyt jelent az elhelyezkedésnél. 1998 óta jelentős változások történtek iskolánk életében. Átalakult a képzés szerkezete, külön vált az általános műveltséget megalapozó képzés és a szakképzés mindkét iskolatípusban. 1998-ban bekapcsolódtunk a világbanki képzési programba kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban. Az ennek során szerzett tapasztalataink alapján döntött úgy tantestületünk, hogy továbbra is felvállaljuk az általános műveltséget alapozó képzés mellett a szakmacsoportos alapozó képzést mindkét iskolatípusban, mindkét szakmacsoportban. - 6 -

Szakközépiskolában tanulóink az érettségit követően kereskedő vagy vendéglős képzésben vehetnek részt. A szakiskolában a 10. évfolyam után választhatnak a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmák közül tanulóink. Az utóbbi években a világbanki képzés keretében kapott segítséggel, pályázati pénzek elnyerésével és a gazdálkodó szervezetek támogatásával komoly fejlesztéseket hajtottunk végre a közismereti és a szakmai alapozás tárgyi feltételeinek javításában. Felújított és felszerelt tankonyhával, cukrászműhellyel és felszolgáló kabinettel rendelkezünk. Nyelvi labort alakítottunk ki. Hálózatba kötött 4 számítógépes szaktantermünk van. Rendelkezünk az országban elsőként alakítottuk ki számítógépes pénztárgépteremmel. A közismereti tantárgyak oktatásához szükséges taneszközökkel rendelkezünk. Iskolánk szakmacsoportos oktatása és a kínált szakképzések iránti nagy érdeklődés és az oktatás szerkezeti átalakulása következtében megnőtt évfolyamszámok miatt évek óta teremhiánnyal küszködünk. Majd 20 éve a szomszédos általános iskolától kölcsön kapott termekben is oktatunk. Az iskola épületében minden - egyébként más célra készült - termet, szobát az oktatás céljára alakítottunk át. Az iskolánkban folyó képzés iránt változatlanul nagy az érdeklődés, de tapasztaltuk, hogy az iskolába bekerülő tanulók tanulmányi eredménye csökken, viszont nő a valamilyen szempontból hátrányosnak nevezhető tanulók száma. Ez más típusú foglalkozást, fejlesztést kíván meg tőlünk. A szakképző évfolyamra járó tanulóink évközi és nyári szakmai gyakorlatokat multinacionális cégeknél (TESCO, INTERSPAR, METRO) - gazdálkodó szervezeteknél és magánvállalkozóknál végzik. A kapcsolat e vállalkozásokkal élő, hiszen kölcsönösen egymásra vagyunk utalva. Az iskolához fűződő szoros kapcsolatuk többek között a szakképzési hozzájárulás befizetésében is megnyilvánul. Képviselőik rendszeresen részt vesznek az iskolai szakmai versenyeken, elnökként, kamarai tagként a szakmai vizsgákon. A mi feladatunk, hogy a gazdálkodó szervezetek szakmai igényét jobban megismerve segítsük a szakmai utánpótlás képzését. Az intézmény alkalmazottai Az intézményünk engedélyezett alkalmazotti létszáma 99,5 fő, pedagógus munkakörben 74,25 fő, pedagógus munkáját segítő munkakörben 3 fő, technikai dolgozó 22,25 fő. Nevelőtestületünk tagjainak végzettsége a KT-ben előírt alkalmazási feltételnek megfelelő. 1997 óta tervszerűen foglalkozunk a humánerőforrás fejlesztésével. A tantestület továbbképzési hajlandósága dicséretre méltó, a 120 órás továbbképzések mellett szakvizsgát adó vagy azzal egyenértékű képzésekben is részt vesznek. AZ ISKOLA ALAPTEVÉKENYSÉGE Az iskola neve: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Címe: 4027 Debrecen, Vénkert u. 2. Telefon: (52) 4l3-ll3, Fax: (52) 4l3-ll3 Telephelye: 4027 Debrecen, Sinay Miklós utca 6. - 7 -

Az iskola fenntartójának neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerület Az iskola alapítványának neve: Kereskedelmi Tanulók Oktatása Alapítvány Adó száma: 19127392-1-09 Bankszámla száma: Budapest Bank RT 10103434-1489228-00000004 Hivatalos beiskolázási körzete: Debrecen város és Hajdú-Bihar megye Alaptevékenysége: Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás. Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Kiemelt figyelmet igénylő tanulók nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatása. Kiemelt figyelmet igénylő tanuló: a.kkülönleges bánásmódot igénylő tanuló (aa. sajátos nevelési igényű tanuló, ab. beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanuló, ac. kiemelten tehetséges tanuló) b. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Kiemelt figyelmet igénylő tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás Kiemelt figyelmet igénylő tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása - 8 -

A szakközépiskolai oktatás szakaszai első szakasz: 4 évfolyamos középiskolai oktatás, amely a kerettanterv, és az érettségi vizsgakövetelményekre épülő szakmai alapozó tárgyakkal bővített helyi tanterv szerint folyik. második szakasz: érettségire épülő 2 évfolyamos szakmai képzés, amely az NSZFI által kidolgozott központi programok és szakmai vizsgakövetelmények figyelembevételével történik az alábbi szakmákban: 5434101 kereskedő 52 341 05 1000 00 00 kereskedő kifutó képzés a 2012/2013-as tanévtől 52 811 02 1000 00 00 vendéglős kifutó képzés a 2012/2013-as tanévtől 5481101 vendéglátásszervező-vendéglős A szakképzési évfolyamok felmenő rendszerben az alábbi változatok szerint működnek I. változat Alapfokú iskolai végzettségre, vagy a 10. osztály elvégzésére épülő 2 évfolyamos szakképzés, amely az NSZFI által kidolgozott központi programok és szakmai vizsgakövetelmények figyelembevételével történik. II. Változat Előrehozott szakképzés Az előrehozott szakiskolai szakképzésben a képzési idő 3 év, amelyből egy tanév óraszáma (kb. 1000 óra) az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadására fordítható. III. Változat Duális szakképzés A duális szakképzés keretében melynek képzési ideje 3 év az elméleti képzés a szakiskolában, a gyakorlati képzés pedig a TISZK oktató kabinetjében, illetve boltokban történik. A kétfajta képzés kiegészíti egymást. Az iskolában az általános műveltséget és a szakelméleti ismereteket közvetítő tárgyak oktatása folyik, a gyakorlati képzésben pedig a szakmai képességek fejlesztésén van a hangsúly. Az iskola és a gyakorlati munkahely célja, hogy magasan képzett szakemberek kerüljenek ki a munka világába. Ezen túl az is feladatunk, hogy az általános és szakmai műveltség helyes arányának kialakításával korszerű és modern ismeretanyagot sajátítsanak el tanulóink. A 2013/2014-es tanévtől a szakiskolai oktatást a duális szakképzés keretei között kívánjuk megvalósítani. - 9 -

Kereskedem- marketing üzleti adminisztráció szakmacsoport Szakma OKJ szám Rendelet Kifutás éve Képzési idő Kereskedő 52 341 05 1000 00 00 15/2008 (VIII.13.) SZMM rendelet 2012/2013 tanév 2 év Kereskedő 54 341 01 27/2012 (VIII.27.) NGM rendelet folyamatos 2 év Élelmiszer és vegyi 1/2010 (II.5.) SZMM 31 341 01 0010 31 02 áru eladó rendelet 2012/2013 tanév 2+2 év Műszaki cikk eladó 31 341 01 0010 31 03 1/2010 (II.5.) SZMM rendelet 2012/2013 tanév 2+2 év Ruházati eladó 31 341 01 0010 31 05 1/2010 (II.5.) SZMM rendelet 2012/2013 tanév 2+2 év Élelmiszer és vegyi 32/2011 (VIII.25.) NGM 31 341 01 0010 31 02 áru eladó rendelet 2013/2014 tanév 2+2 év Műszaki cikk eladó 31 341 01 0010 31 03 32/2011 (VIII.25.) NGM rendelet 2013/2014 tanév 2+2 év Ruházati eladó 31 341 01 0010 31 05 32/2011 (VIII.25.) NGM rendelet 2013/2014 tanév 2+2 év Élelmiszer és vegyi 1/2010 (II.5.) SZMM előrehozott 3 31 341 01 0010 31 02 2013/2014 tanév áru eladó rendelet év Műszaki cikk eladó 31 341 01 0010 31 03 1/2010 (II.5.) SZMM előrehozott 3 2013/2014 tanév rendelet év Ruházati eladó 31 341 01 0010 31 05 1/2010 (II.5.) SZMM előrehozott 3 2013/2014 tanév rendelet év Eladó 34 341 01 27/2012 (VIII.27.) NGM rendelet folyamatos duális 3 év Vendéglátás, turisztika szakmacsoport Szakma OKJ szám Rendelet Kifutás éve Képzési idő Vendéglős 52 811 02 1000 00 00 Vendéglátás szervezővendéglős 54 811 01 32/2011 (VIII.25.) NGM rendelet 27/2012 (VIII.27.) NGM rendelet 2012/2013 tanév 2 év folyamatos Cukrász 33 811 01 0000 00 00 1/2010 (II.5) SZMM rendelet 2012/2013 tanév 2+2 év Pincér 33 811 02 1000 00 00 1/2010 (II.5) SZMM rendelet 2012/2013 tanév 2+2 év Szakács 33 811 03 1000 00 00 1/2010 (II.5) SZMM rendelet 2012/2013 tanév 2+2 év Cukrász 33 811 01 1000 00 00 Pincér 33 811 02 1000 00 00 Szakács 33 811 03 1000 00 00 32/2011 (VIII.25) NGM rendelet 32/2011 (VIII.25) NGM rendelet 32/2011 (VIII.25) NGM rendelet 2 év 2013/2014 tanév 2+2 tanév 2013/2014 tanév 2+2 tanév 2013/2014 tanév 2+2 tanév Cukrász 33 811 01 0000 00 00 1/2010 (II.5) SZMM rendelet 2013/2014 tanév Pincér 33 811 02 1000 00 00 1/2010 (II.5) SZMM rendelet 2013/2014 tanév Szakács 33 811 03 1000 00 00 1/2010 (II.5) SZMM rendelet 2013/2014 tanév Cukrász 34 811 01 Pincér 34 811 02 Szakács 34 811 03 27/2012 (VIII.27) NGM rendelet 27/2012 (VIII.27) NGM rendelet 27/2012 (VIII.27) NGM rendelet folyamatos folyamatos folyamatos előrehozott 3 év előrehozott 3 év előrehozott 3 év duális 3 év duális 3 év duális 3 év - 10 -

1. NEVELÉSI PROGRAM - 11 -

1.1. Az iskolában folyó oktatás-nevelés céljai, feladatai, eszközei 1.1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei Feladatunknak tekintjük a klasszikus emberi értékeken alapuló, általános és szakmai műveltséget megalapozó, naprakész, piacképes ismeretek közvetítését A demokratikus iskola eszményét tekintjük mérvadónak, mely világnézetileg sokféle és megengedő, türelmes és toleráns. Az iskola legitimációs forrásai: a társadalom és az iskola használói (szülők, tanulók), de egyik sem élvezhet dominanciát a másikkal szemben. Az oktatás során alapvető szerepe van az iskolának abban, hogy diákjaink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség), amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Olyan tudásokat és képességeket kell közvetítenünk, amelyek birtoklása alkalmassá teheti a diákot egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Közvetíteni kívánjuk: a kulcskompetenciák fogalmi hálójába elrendezett tudást és képességeket, az alapvető tudományos igényességű ismereteket, az erkölcsi, etikai értékeket, a magatartási-, viselkedési normákat, modelleket. Olyan állampolgári eszménykép körvonalait kívánjuk megrajzolni, amelynek alapelemei: az önállóság, öntevékenység, motiváció, alkotó részvétel a tanulásban, a műveltség megszerzésének igénye, továbbtanulási aspirációk, folyamatos önművelés, nyitottság az újra, rugalmasság, kreativitás, leleményesség, önelfogadás, önértékelés, az ellenőrzés és értékelés elveinek elfogadása fegyelmezett, kitartó tanulás, a gondolkodás előtérbe helyezése a mechanikus tanulással szemben, másokkal való együttműködő-képesség. a társadalmi igényeknek megfelelő szakmai ismeretek megszerzése az egészséges életmód iránti igény igény a korrekt, humánus emberi kapcsolatok kialakítására 1.1.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai Alapvető célnak a színvonalas általános alapozó oktatást tekintjük, ezen belül különös tekintettel a szakmai alapozó képzés magas színvonalon történő közvetítését. Iskolánk szakmai profiljának megfelelően kiemelt szinten kívánjuk a digitális kompetenciákat fejleszteni. Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatának elsajátíttatása mellett célunk a természettudományos és matematikai kompetencia fejlesztése, az emberi tevékenység okozta változások megértése és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség kialakítása a diákokban. Alapvető célnak tekintjük továbbá a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú szociális - 12 -

és állampolgári kompetencia, valamint további kulcskompetenciák fejlesztését. Célunk az ismeretek megbízható elsajátítása érdekében az alapvető tanulási képességek fejlesztése, önálló ismeretszerzésre való felkészítés, középpontban az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztésével. Mindezek értelmében: helyes és kreatív nyelvhasználatra, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációra képes, szakmailag tájékozott és érdeklődő; eligazodni tudó és a gazdaság fejlődését követni akaró, vállalkozó szellemű és kezdeményező képes, a szakképzés OKJ modulrendszerű követelményei szerint felkészült, megalapozott, beszámítható tudással rendelkező, hagyományos és modern értelemben művelt, hatékony és önálló tanulásra alkalmas, alapvető esztétikai, művészeti tudatossággal és kifejezőképességgel rendelkező, a közösségben és társadalomban eligazodni tudó, kulturált, káros szenvedélyektől magát távol tartó, igaz értékekre nyitott, megbízható, felelős munkakört betölteni képes fiatalokat bocsátunk ki 3-4-5-6 év múlva. Mindezeken túl az európai, humanista hagyományokra épülő erkölcsiséget, szellemiséget tekintjük közvetítendőnek, valamint nyitottak vagyunk más népek kultúrájának megismerésére is. Szakképzési céljaink kulcsfontosságú eleme a vállalkozói szemlélet kialakítása, továbbfejlesztése és gyakorlati alkalmazása. Külkapcsolatainknak köszönhetően ez utóbbi cél megvalósításába egyre több tanulónkat sikerül bevonni. 1.1.3. Feladataink Pedagógiai programunkban a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatait alapul véve az alábbi területek összhangját teremtjük meg a konkrét feladataink meghatározásakor: erkölcsi nevelés nemzeti öntudat, hazafias nevelés állampolgárságra, demokráciára nevelés az önismeret és társas kultúra fejlesztése családi életre nevelés testi és lelki egészségre nevelés felelősségvállalás másokért, önkéntesség fenntarthatóság, környezettudatosság pályaorientáció gazdasági és pénzügyi nevelés médiatudatosságra nevelés a tanulás tanítása Konkrét feladataink olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozása és fejlesztése, amelyek az iskolai közösségi életükön túlmutatóan hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére (felelősségtudat, a munka megbecsülése, segítőkészség, tisztelet, tisztesség, megértés, elfogadás), valamint elmélyíti felelősségtudatukat, igazságérzetüket, felkészíti őket az önálló felnőtt életben és a munka világában való helytállásra - 13 -

a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk hagyományait, ismerjék, becsüljék és védjék meg az otthon, lakóhely, haza értékeit, magyarságtudatukat megőrizve váljanak tágabb hazájuk, Európa történelmének, sokszínű kultúrájának ismerőivé a tanulók ismerjék meg a főbb állampolgári jogokat és kötelességeket, az együttélés szabályait, sajátítsák el az emberi jogok tiszteletén, erőszakmentességen és törvények tiszteletén alapuló magatartást; a kreatív, kritikai gondolkodás és vitakultúra birtokában tanulják meg a demokratikus közéletben való aktív részvétel módját a tanulók segítése a megalapozott önismeret a társas kapcsolati kultúra alapjánakkialakításában, az empátia és kölcsönös elfogadás képességének fejlesztése, a mások tiszteletén és megértésén alapuló emberi kapcsolati kultúra fejlesztése felkészítés a felelős párkapcsolatok és családi élet kialakítására, a lehetséges konfliktusok kezelésére, a család kiemelkedő jelentőségének, értékének közvetítése; a szexuális kultúra alapvető kérdéseinek megismertetése a tanulók motiválása a helyes táplálkozásra, mozgásra, stresszkezelésre; a betegségmegelőzésre; a közlekedésre, testi higiénére vonatkozó szabályok betartatása, felkészítés a lelki egyensúly, a társas kapcsolatok és konfliktuskezelés problémáinak megoldására; a káros függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzése a hátrányos helyzetű, vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység és segítőkészség attitűdjének kialakítása, a segítő magatartás gyakorlása felkészítés az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes felhasználására; környezetkímélő, értékvédő és a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakítása átfogó kép felvázolása a munka világáról, olyan feltételek és tevékenységek biztosítása, amelyek segítségével a diákok kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és képesek a szükséges erőfeszítések megtételére hasznosítható ismeretek közvetítése a világ- és nemzetgazdaság, a vállalkozások és háztartások életét meghatározó folyamatokról; pénzügyi szabályokkal, banki tranzakciókkal kapcsolatos alapismeretek, fogyasztóvédelmi jogok a diákok ismerjék meg a média működését és hatásmechanizmusait, a társadalomra gyakorolt hatását, a valóságos és a virtuális érintkezés különbségét, ezek jogi és etikai jelentőségét a tanulók motiválása a tananyag-tartalom és annak elsajátításával kapcsolatban, a könyvtári és más információforrások felhasználásának lehetősége, az előzetes tudás hasznosítása, a különböző tanulási módszerek megismertetése; a tanulás eredményessége iránti igény növelése, a tudás értékként való elismertetése Feladataink közé tartozik hogy diákjainknak korszerű, de állandóan fejlesztendő szakmai ismereteket, tudást, szakmaszeretetet, közvetítsünk iskolánkban; hogy el tudjanak igazodni a NAT, a Kerettantervi és az Érettségi Követelmények meghatározta műveltségi területeken, a kultúra és a tudományok világában; legalább társalgási szinten beszéljenek egy élő idegen nyelvet; életszemléletük és életvitelük, viselkedésük, megjelenésük, kulturáltságuk, megbízhatóságuk, a munkához való hozzáállásuk az elvárásoknak megfeleljen. Feladatunk még az is, hogy tanítványaink szüleivel, a szülői szervezetekkel, valamint fenntartónkkal, felügyeleti szerveinkkel és szakmai környezetünkkel, az azonos vagy rokon szakmákat - 14 -

oktató iskolákkal, az iskolát körülölelő lakótelepen élő emberekkel napi kapcsolatot tartsunk. E kapcsolat nem független diákjainktól, ezt általuk, vagy velük szükséges építeni, fenntartani, ápolni. Feladatunk továbbá e téren, hogy személyes példánkkal, alkalmazott módszereinkkel, humánummal, tudatosan és következetesen törvénytisztelő polgárokat neveljünk; hogy az iskolai és osztályszintű diákszervezetekkel és más diák egyesületekkel, közösségekkel (sportkör, diákkör stb.) karöltve a gyakorlatban tanítsuk a demokráciát, a demokratikus közösségi szokásokat, szabályokat; hogy jó szóval, türelemmel mutassuk meg a sport, az egészség és az egészséges életvitel előnyeit a drog, az alkohol, a dohányzás stb.-vel szemben; hogy szoktassunk a természet, a természeti és mesterséges környezet szeretetére és védelmére. hogy törekedjünk az adaptív oktatás megvalósítására, amely magába foglalja az egyéni sajátosságok ismeretében megvalósuló egységes oktatást és az egyéni sajátosságokra tekintettel lévő differenciálást is 1.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközöket és eljárásokat az elvégzendő feladatok határozzák meg FELADATOK A személyi és tárgyi feltételek biztosítása A nevelői tevékenység szervezése, a tanulói személyiség fejlesztése Közismereti és szakmai tárgyak oktatásával kapcsolatos feladatok A MEGVALÓSÍTÁS SORÁN ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK Igényfelmérés Tervezés Pályáztatás A pályázatok értékelése, elbírálása Árajánlatok beszerzése Engedélyeztetés a fenntartóval Megvalósítás Többféle színtéren: tanórán, tanórán kívül, szabadidős tevékenységek során A Diákönkormányzat keretei között Sportköri foglalkozásokon Felkészítő és fejlesztő foglalkozásokon A tanórák értékrendjének kialakítása, fejlesztése Kölcsönös elfogadás-befogadás elősegítése Korrekt tanár-diák viszony kialakítása Módszerek változatos használata Az egyéni sajátosságokra tekintettel lévő egységesség és differenciálás Önképzés, óralátogatások, külső- és belső továbbképzések, ellenőrzés, külföldi tapasztalatcserék, a tanórák hatékonyságának növelése, megfelelő ellenőrzési és értékelési eljárások használata a tanórán Reális önértékelés A pedagógusok szakmai kutúrájának folyamatos szintentartása, fejlesztése - 15 -

Továbbképzések Megfelelés a fenntartó és az iskolahasználók elvárásainak Tehetséggondozás, felzárkóztatás Versenyekre való felkészítés Felkészítés az érettségi és szakmai vizsgákra, továbbtanulásra Pályázatok Hagyományok ápolása, megőrzése A szükségletek felmérése Tervezés a törvényi előírások szerint, ütemterv készítése, jóváhagyatás, anyagi támogatás egyeztetése a fenntartóval Az akkreditált továbbképzések rendszeres figyelemmel követése, belső továbbképzések Pályázati lehetőségek kihasználása Helyzetfelmérés, piackutatás A piaci viszonyok és a partnerek igényeinek feltérképezése, megújulási javaslatok Esetleges átszervezések, innovációk bevezetése Minőségellenőrzés A tanulási nehézséggel küzdő és a tehetséges tanulók kiszűrése A kudarc okánal feltárása (felmérés, személyes beszélgetés, kapcsolat a családdal, kollégákkal) Egyéni és csoportos foglalkozások, felkészítések szervezése, előrehaladási tervek készítése Differenciált foglalkozás ; egyéni, személyre szabott módszerek alkalmazása Témakörök, követelmények ismertetése Próbavizsgák, rendszeres ellenőrzés, értékelés A vizsgaszabályzat ismertetése Továbbtanulási lehetőségek ismertetése Nyílt napok, előadások, személyes elbeszélgetés Helyes önkép, önértékelés kialakítása Lehetőségek feltérképezése, pályázatok elkészítése, engedélyeztetése, nyomonkövetése Jó gyakorlatok átvétele Iskolai hagyományok, ünnepségek, rendezvények Egyenruha, iskolaújság Érettségire felkészítő munkánk: Középszintű érettségi vizsgára a jogszabályban előírt tantárgyakból készítjük fel tanulóinkat. Emelt szintre szülői ill. tanulói kérésre a négy kötelező tantárgyból választhatóan, továbbá szakmai alapozó tárgyból készítünk fel. Egy tanuló egy időben maximum két emelt szintű felkészítésen vehet részt. Tudomásul vesszük, ha valaki a felsoroltak helyett, vagy mellett más tárgyból kíván emelt szintű érettségi vizsgát tenni és lehetőséget biztosítunk e tanulók számára, hogy más középiskolában vendégtanulóként készüljenek fel. Emelt szintű oktatást az érettségi vizsgát megelőző két évfolyamon tartunk. Emelt szintű oktatásra a tárgy tanévet megelőző tanév május 20-áig írásban jelentkezhet a tanuló (kiskorúság esetén a gondviselő). A jelentkezés egy tanévre szól, azt a tanév folyamán visszavonni nem lehet. Az emelt szinten való tanítás teljes értékű és a más tanítási órákra vonatkozó szabályok szerint történik. Az emelt szintű érettségire jelentkezésnek nem előfeltétele az emelt szinten való iskolai felkészülés. - 16 -

Tantárgyválasztás A szakközépiskolai osztályokban a tanulók egy idegen nyelvet tanulnak, angolt vagy németet, a felvételi eredmények szerint amennyiben az iskola személyi (nyelvtanári) feltételei lehetővé teszik, és a csoportindításhoz szükséges létszám 12 fő összejön. Második nyelv tanulására mindkét szakmacsoportban van lehetőség, német vagy francia nyelven, amennyiben a csoportindításhoz szükséges minimális létszám összejön, és a nyelvtanári feltételek adottak. Különösen fontos a német nyelv tanulása mindkét szakmacsoportban, mert az idegenforgalom környékünkön ennek a nyelvnek a tudását igényli. Amennyiben egy tanuló előrehozott érettségi vizsgát tesz egy tantárgyból, a továbbiakban a következő lehetőségek közül választhat: Folytatja a tantárgy tanulását, bejár az órákra, hogy később emelt szinten tudjon érettségizni. Befejezi a tantárgyi tanulmányait, ezt jelzi az iskolavezetésnek. Mentesítések, felmentések: a Közoktatási Törvény előírásai szerint, azaz Testnevelés szakorvosi vélemény alapján az iskolaorvos adhat teljes, vagy részleges felmentést; könnyített, vagy gyógy-testnevelésre besorolást Diszlexia, díszgráfia, diszkalkulia, stb. (szakértői vélemény alapján) esetén részképzési felmentés kérhető Sajátos nevelési igényű (fogyatékosok) tanulók is kérhetnek speciális felmentéseket. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy a kitűzött célok megvalósítása megtörténjen. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, módszerek. Közvetlen módszerek: amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolata révén hat a tanulókra Közvetett módszerek: amelyek alkalmazásával a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül Szokások kialakítását szolgáló módszerek Közvetlen módszerek követelés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés Közvetett módszerek a tanulói közösség tevékenységének megszervezése közös közelebbi és távolabbi - célok kitűzése, elfogadtatása, hagyományok kialakítása, ápolása Magatartást alakító módszerek: Közvetlen módszerek ösztönző: ígéret, helyeslés, elismerés, dicséret kényszerítő: felszólítás, parancs, büntetés gátlást kiváltó: felügyelet, ellenőrzés, tilalom - 17 -

a nevelő személyes példamutatása Közvetett módszerek: a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből Tudatosítás, meggyőződés kialakítása Közvetlen módszerek magyarázat beszélgetés, értékelés a tanulók önálló elemző munkája Közvetett módszerek a tanulói közösség önkormányzatának megszervezése vita Az iskola nevelőtestületének minden döntése a hátrányos megkülönböztetés tilalmának figyelembevételével a tanulók, hallgatók, az oktató-nevelő munka érdekében történik. Szakközépiskolai oktatás szakaszai: - 9-12. évfolyamon általános műveltséget megalapozó képzés kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció, illetve vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozó oktatással. 12. évfolyam végén érettségi vizsga. - 2 évfolyamos kereskedő, vendéglős, vendéglátásszervező-vendéglős középfokú szakképzés. A második évfolyam végén szakmai vizsga. Célunk, hogy tanulóink általános műveltségét tovább építsük. Követelmény-rendszerünkben az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit közvetítjük. Elősegítjük a képességek, készségek fejlődését. A szakmacsoportos alapozó oktatással a gazdasági életbe való eligazodáshoz nyújtunk segítséget, és előkészítjük a szakmai képzést. A 4 év során tanulóinkat felkészítjük az érettségi vizsgára. Az érettségi vizsga letétele után a tanulóviszony megszűnése nélkül folytathatják tanulmányaikat szakképző évfolyamon. A tehetséges, felsőoktatási intézetekben továbbtanulni szándékozó diákjainkat a kötelező érettségi tárgyakból felkészítjük az emelt szintű vizsgára. Az érettségire épülő szakképzés során olyan szakemberek képzését vállaljuk, akik magas szintű szakmai és vállalkozási ismeretekkel, konvertálható és továbbfejleszthető tudással rendelkeznek. Birtokában vannak a szociális viselkedés, a csapatmunkára való alkalmasság, kezdeményezőkészség és kockázatvállalás képességének. A szakmacsoporthoz tartozó szakmák közös követelményeit elsajátítva, a speciális követelmények teljesítésével újabb és újabb középfokú vagy felsőfokú szakmai végzettséget szerezhetnek. A szakmai végzettség megszerzése után is jelentkezhetnek főiskolai, egyetemi továbbtanulásra. Feladataink: A helyi tanterv összeállításakor szem előtt tartottuk a tanulók adottságait és a fejleszteni kívánt területeket. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a közismereti tárgyak - az általános műveltség megszerzésén túl - a szakmai képzést is alapozzák. - 18 -

Kiemelten kezeljük a képességek fejlesztését. Közös feladatunk, hogy a tanulókat megtanítsuk ismereteket szerezni. Az ismeretszerzés elsajátítása megköveteli, hogy a tanulók a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás gyakorlása útján megtanuljanak tanulni. Az ismeretszerzés tanítása során hangsúlyt fektetünk a gondolkodás fejlesztésére. Feladatunk az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikációs képességek fejlesztése. Az idegen nyelvi csoportbontással és plusz órakeret biztosításával a tanulók nyelvismeretének szintre hozását és fejlesztését is elősegítjük. Az informatikát 4 éven át tanítjuk. Az informatikával - könyvtárhasználat, Internet - az önálló ismeretszerzés lehetőségeit is bővítjük. Olyan ismeretek birtokába jutnak diákjaink, amely más tantárgyakkal való kapcsolattartásban, a szakképzésben és a munkaerőpiacon is nélkülözhetetlenek. Az ismeretanyagot a mindennapi élettel összekapcsoljuk. Kialakítjuk az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősséget. Követendő magatartásmintákat adunk. Az önismeret, kezdeményezőkészség és vállalkozókészség fejlesztése is közös feladatunk. A szakmai alapozó tárgyak is nagyon jól segítik ezeknek a céloknak az elérését. Az emelt szintű érettségire a felkészítés a 11-12. évfolyamon történik a kötelező érettségi tárgyakból: matematika, magyar, történelem, idegen nyelv - 2 óra/hét/évfolyam/tantárgy. Érettségi felkészítést fizika, kémia és informatika tantárgyakból a 11-12. évfolyamon vállaljuk - tanulói igény esetén - úgy, hogy az érettségihez szükséges 148 tanítási óra teljesüljön: fizika, kémia 11. évf. 0,5 óra/hét 12. évf. 1 óra/hét biológia, földrajz 12. évf. 1 óra/hét informatika 12 évf. 2 óra/hét A felkészítést tanórán akkor vállaljuk, ha a jelentkezők száma egy-egy tantárgyból eléri a l2 főt. A csoportból kilépni csak indokolt esetben, írásbeli kérvény alapján év végén lehet. Amennyiben a csoport létszáma 8 fő alá csökken, a felkészítés tanórán nem folytatható. A fenti tantárgyak mindegyike tanulói választás alapján - szabadon választott kötelező tantárgy, a tanórán valón részvétel, a minimum követelmény teljesítése kötelező, félévkor és tanév végén a teljesítményt osztályzattal értékeljük, a tantervi követelmények teljesítése a magasabb évfolyamra lépés feltétele. Szakiskolai oktatás I.változat az 1/11 és 2/12-es szakképző évfolyamok a 10. osztályt sikeresen befejezett, vagy érettségi bizonyítványt szerzett tanulók számára indított szakképzések II.-III. változat Előrehozott és duális szakképzés 3 éves képzési idővel Célunk, hogy a 9. osztályba felvételt nyert tanulók sikeres szakmunkásvizsgát tegyenek, és korszerű szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberekké váljanak. A vásárlókkal (vendégekkel) becsületesek, udvariasak legyenek. Tudjanak jó kapcsolatokat kialakítani. Olyan képességek kialakítására törekszünk, amelyek segítségével alkalmazkodni tudnak a munkaerő-piaci viszonyok változásaihoz. Ismereteikre építve képesek legyenek magasabb általános és szakmai végzettség megszerzésére. - 19 -

Már a pályaorientáció és gyakorlati oktatás keretében lehetőséget teremtünk reális önismeretük kialakítására, képességeik fejlesztésére; a választott szakmacsoportjukhoz tartozó szakmák megismerésére, elkötelezettségük erősítésére. Feladatunk, hogy a követelményeket a tanulók adottságaihoz igazítsuk. Olyan motiváló tanulási módszerek elsajátítását szorgalmazzuk, amelyek alkalmasak a tanulók készségeinek, képességeinek hatékony fejlesztésére. Időt fordítunk az általános iskolai hiányosságok pótlására. Kiemelten kezeljük az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, a problémamegoldó gondolkodás és az informatikai képességek fejlesztését. Az oktatás nevelés folyamatában fontos szerepet szánunk a tanulók erkölcsi tudatának erősítésére. Segítjük annak megtanulását, hogy hogyan kell együtt élni másokkal. A másik ember megismeréséhez az önismeret vezet. Szükséges a közös tervek iránti elkötelezettség felébresztése. A diákoknak lehetőséget adunk, hogy részt vegyenek közös akciókban, az egymás tisztelete, megbecsülése, megértése a kapcsolatok kialakításában is fontos szerepet játszik. A szakképzéshez szorosabban kötődik az ismeretek gyakorlati alkalmazása. A tanulás és a munka ciklikus változása lehetővé teszi a munkahelyen szerzett ismeret gyűjtését, a szociális és kommunikációs képességek továbbfejlesztését. Az egészséges életmód kialakítására kihasználjuk a tantárgyak nyújtotta lehetőségeket, az osztályfőnöki órákat, és biztosítjuk a mindennapi testnevelést. 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.2.1. Cél Sokoldalú ismeretszerzés, a képességek formálása által megtanítani a fiatalokat testi erőik megőrzésére és fejlesztésére, szakmai és általános műveltségük szakadatlan fejlesztésére, az esztétikum befogadására, a társadalmi, gazdasági folyamatok értelmezésére. Diákjaink legyenek nyitottak az új befogadására, képesek a megújulásra, az iskola és a társadalom által támasztott követelményeknek való megfelelésre. Személyiségjegyeik feleljenek meg a mai kor követelményeinek, legyenek céltudatos, kötelességtudó, empatikus és toleráns emberek, akik tisztában vannak saját értékeikkel, ugyanakkor hiányosságaikat hajlandók pótolni és készen állnak az önképzésre és élethosszig tartó tanulásra. A személyiségfejlesztés az alábbi műveltségi területeken valósul meg. anyanyelv, irodalom élő idegen nyelv ember és társadalom (társadalmi, történelmi ismeretek) ember és természet (kémia, fizika, biológia) földünk és környezetünk művészetek (ének-zene, vizuális kultúra) informatika, számítástechnika testnevelés és sport pályaorientáció szakmai képzés Törekednünk kell a tisztelettudó, kultúrált magatartás kialakítására és megkövetelésére a tanulóinktól egymással, tanáraikkal, az iskola minden dolgozójával és vendégével való érintkezés során. Magatartásukkal, viselkedésükkel járuljanak hozzá iskolánk jó hírnevéhez intézményen belül és kívül is. - 20 -

Minden tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson tudatosan törekedni kell a személyiségfejlesztésre, az osztályfőnöki órákon pedig a tanmenetben évfolyamonként meghatározott óraszámban tervezett témák kapcsán kerül sor személyiségfejlesztésre. 1.2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos kiemelt fejlesztendő területek Önismeret Cél: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása. Feladat: önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása, helyes énkép kialakítása, törekedni személyiségünk, sorsunk alakítására, önbecsülésre való törekvés igényének kialakítása, önfejlesztés igénye, lehetőségeinek, módjainak feltárása. Tanulás tanulása Cél: a személyiségjeggyel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása. Feladat: valamennyi tantárgyban az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételeinek megismertetése (önismeret, önellenőrzés, optimális fizikai állapot, megfelelő környezet), tanuláshoz szükséges képességek kialakítása (rendszeresség, koncentrációs képesség, memória fejlesztés, kommunikációs képesség, igény a tanulásra) tanulási szokások, módok kialakítása (önismereten alapuló egyéni módszerek, speciális-tantárgyankénti módszerek) kudarcok elviselése, okainak feltárása egészséges önbizalom, céltudatosság, teljesítményvágy (vizsga, verseny) ébren tartása szakmai képzés alapozása: speciális kompetenciák fejlesztése. Társas kapcsolatok Cél: képessé tenni a tanulókat tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. Feladat: egyéni és közösségi érdekegyeztetés lehetőségeinek biztosítása, gyakorlása iskolán és családon kívüli kapcsolatok pozitív élményeinek és veszélyforrásainak feltárása, szerelem és partnerkapcsolat értékei, családi életre nevelés. Segítő életmódra nevelés Cél: megismertetni és elsajátíttatni a tanulókkal a szociális viselkedés alapvető szabályait. Feladat: élményszerű, pozitív minták (történelmi személyiségek, irodalmi hősök) felmutatása, személyes példamutatás, kiszámítható, átlátható magatartási szabályok kialakítása (SzMSz, Házirend), olyan légkör fenntartása az iskolában, melyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, ezáltal biztonságérzet megteremtése, pozitív érzelmi légkör kialakítása és fenntartása az osztályban, az iskolában. Felelős állampolgár nevelése Cél: jogok, kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának mint értéknek az elfogadása. Feladat: igény és szándék felkeltése előítéletekkel való szembekerülésre, ezek leküzdésére, a másság elfogadására. - 21 -

Konfliktuskezelés Cél: váljanak képessé a tanulók konfliktusaik konstruktív kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására önismeretük fejlesztésében. Feladat: megfelelő kommunikációs készség, empátia, tolerancia kialakítása, együttműködés készsége és képessége, a demokrácia mint potenciális konfliktusforrás megélése, demokrácia,,gyakorlása'" az osztályban, iskolában: közös szabályok alkotása, elfogadása, megtartása, felelősség megosztása és vállalása. 1.2.3. A személyiségfejlesztés lehetőségei tanórán kívüli foglalkozásokon Kötelezően szervezett foglalkozások iskolai sportkör szakosztályi foglalkozások min. 10 óra/hét tömegsport-foglalkozások min. 10 óra/hét felzárkóztatás tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása szükség szerint egyéni foglalkozás keretében egyéni tehetséggondozás versenyre felkészítés emelt szintű érettségire felkészítés max 2 óra/hét/osztály Nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások A tanulói igény és a rendelkezésre álló időkeret szerint szervezzük. érettségire felkészítés tanulási stratégiák fejlesztése érdeklődési körök énekkar drámajáték idegen nyelvi Internet-használat biztosítása max. 2 óra/hét/tantárgy Egyéb tanórán kívüli foglalkozások versenyek ünnepségek megemlékezések kiállítások helytörténeti séták tanulmányi kirándulások környezeti nevelést szolgáló tevékenységek egészséges életmódra nevelést szolgáló tevékenységek DÖK rendezvények Az osztályfőnökök heti 1 órát a tanulókkal való egyéni foglalkozásra és az osztályközösség életének formálására fordítanak. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás minden pedagógus kötelessége. - 22 -