A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium

A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA P. Holczinger Ferenc SJ igazgató

Tartalom Tartalom... 2 AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI-OKTATÓ MUNKÁJÁNAK ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI... 3 I. FEJEZET: Bevezetés... 3 1. Az Intézmény jellege... 3 2. A gimnázium képzési rendje... 3 3. Helyi kihívások és adottságok... 4 4. Küldetés- és hivatásnyilatkozat... 5 II. FEJEZET: ISKOLAI NEVELÉS ALAPELVEI NEVELÉSI OKTATÁSI ALAPELVEK 1. A keresztény nevelés alapelvei... 6 2. A kiváló képzés: személyiség és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 7 3. A pedagógiai program végrehajtását segítő tárgyi és személyi feltételek... 7 4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 10 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok és szociális érzékenység10 6. A diákok részvétele az iskolai döntési folyamatokban... 11 7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai... 12 III. A PEDAGÓGUS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA... 13 1. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai... 15 2. Értékelés valamint a tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 21 3. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 24 4. Egyéb iskolai és iskolán kívüli programok... 26 IV. AZ ÉVES MUNKATERV PROGRAMJAI... 27 1. Szorgalmi időszak alatti programok:... 27 2. Az iskola környezeti nevelési elvei... 27 3. Az iskola egészségnevelési elvei... 32 V. A GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE.... 36 B. RÉSZ HELYI TANTERV... 36 1. Bevezetés... 36 2. A választott kerettanterv megnevezése... 38 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 41 4. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 44 5. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei... 44 6. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 45 7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 46 8. A tantárgyi rész céljai... 47 9. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés... 50 10. Az iskola tantárgyi rendszere... 55 MELLÉKLET: A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 56 2

AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI-OKTATÓ MUNKÁJÁNAK ALAPELVEI, CÉLJAI, FEL- ADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI I. FEJEZET: Bevezetés A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium a város és a régió szolgálatában 1994-ben kezdte meg működését. A Gimnázium alapítója az egri Egyházmegyei Főhatóság, a Kollégium alapítója pedig a Jézus Társasága Magyar Rendtartománya. Az Intézmény fenntartója a Jézus Társasága Magyar Rendtartománya. Működésének célja a régió keresztény értelmiségének képzése és keresztény értékekre nyitott oktatási és nevelési intézmények pedagógiai támogatása. Mint rendi nevelési intézmény azt a cél tűzi ki maga elé, hogy azokat a fiatalokat nevelje, akik nyitottak a keresztény értékrend befogadására. A kollégiumot egy közösségformáló jellemalakító műhelynek tekintjük, amely támogatja a családi nevelés és a keresztény iskolák törekvéseit. 1. Az Intézmény jellege Az intézményt nyolc-, és négyosztályos, koedukált gimnázium és kollégium alkotja. Az intézményben prioritás a teljes embert formáló nevelői és oktatói munka. Kiemelt súllyal kezeljük a humán tárgyak, ezen belül elsősorban az idegen nyelvek oktatását, illetve a modern természettudományos képzés megteremtését. 2. A gimnázium képzési rendje Előzetes szempontok NAT kihívásai: A Köznevelési Törvény a közoktatás tartalmi egységét hívatott megteremteni, elősegítve ezzel az iskolák közötti átjárhatóságot. Egy igényes, kétszintű érettségire és a továbbtanulásra felkészítő iskola, mely ki akarja használni a nyolc év folyamatosságából adódó lehetőségeket, természetesen nem lehet minden iskolatípussal "átjárható". Iskolánk felelőssége tehát, hogy világos követelményrendszere mind a belépési, mind a kilépési pontoknál a diák számára legjobb megoldáshoz segítsen, mégpedig időben. Gimnáziumunk programja kiemelt feladatának tartja, hogy érvényesüljön a koncentráció elve, vagyis az, hogy egymásra épüljenek, és egymásra hivatkozzanak az egyes tantárgyak; továbbá az, hogy folyamatosan érzékeljék és szabályozzák a szaktanárok a gyermekek terhelési szintjét. Hasonlóképpen nagy hangsúly kell helyezni a szubszidiaritás elvének megvalósítására, vagyis arra, hogy a diák öntevékenységét minél nagyobb mértékben előmozdítsuk. A képzés Gimnáziumunk a nyolcosztályos illetve négyosztályos képzést valósítja meg. A képzés lezárása érettségi vizsgával történik. A Pedagógiai Program kialakításáról Az intézmény a jezsuita nevelésben felhalmozódott tapasztalatok alapján alakítja ki a gimnáziumra vonatkoztatott konkrét nevelési tervet, figyelembe véve az intézmény célkitűzéseit, az adott régió sajátosságait és a korszerűség kritériumait. Ez a pedagógiai munkaterv rendi jellegénél fogva figyel a Ratio Studiorum irányelveire, illetve annak 400. évfordulóján, az 1986-ban kiadott "A Jezsuita nevelés jellegzetességei" (Budapest, 1998.) útmutatásaira. A program a magyar közoktatás egészébe illeszkedve követi a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet; illetve annak Melléklete, valamint a nevelési-oktatási intézmények 3

működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről és a 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló előírásait. A Nevelési Program és a tantervek kialakításakor a szent ignáci munkamódszer elemeit követjük. A helyzetismeretből adódó tapasztalatra épül a megfontolás, mely pedig aztán a cselekvéshez, majd a kiértékelésen át újra a konkrét helyzethez vezet el. A tervezés ennek értelmében Miskolc és a régió sajátos adottságaiból indul ki, ahol intézményünkkel a keresztény nevelés terén szolgálatot vállaltunk. A jogszabályban meghatározottak szerint az PP-t a nevelőtestület fogadja el, a Diákönkormányzat (DÖK) és SZMK (Szülői Munkaközösség) véleményének kikérésével. A PP azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A jelen Pedagógiai Program megtekinthető a titkárságon munkaidőben, valamint elérhető az intézmény honlapján. Jelen PP az intézmény nevelőtestülete 2013. augusztusi határozatával fogadta el. Módosításra akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha az igazgató, a szülők, a nevelőtestület vagy a DÖK erre javaslatot teszt. 3. Helyi kihívások és adottságok A világ, amelyben élünk szekularizált, amelyben sok diákunk, sőt sokszor már szülei sem kaptak vallásos nevelést. A szülők egyfelől az intézménytől várják e hiány pótlását, másrészt számolni kell azzal, hogy a vallásos nevelés során az iskola magára marad. Társadalmunkban erősödik a fogyasztói szemlélet, amely a szélesedő szociális különbségek ellenére fokozottan rákényszerít az önzésre és manipulált fogyasztói szokásokra. Az iskola és a kollégium tanítsa meg diákjainkat együtt élni a világban tapasztaltakkal anélkül, hogy feladnák értékeiket és identitásukat. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a diákok tapasztalhassák, hogy nem értéktelenebbek másoknál, és hogy életük érték, amelynek transzcendens távlatai vannak. Korunkban nyomasztó az igazságtalanság, városainkban hajléktalanok ezrei élnek az utcákon, és a növekvő számban leszakadók állandó reménytelenségre vannak ítélve. Célunk, hogy azok, akik jezsuita nevelésben részesülnek, legyenek ebben a társadalomban a pozitív változás elkötelezett hívei és előmozdítói, mint hitből és másokért élő, felkészült és együtt érzően elkötelezett férfiak és nők, az igazságosság és béke emberei. Korunk társadalma a kultúra válságát éli át. A hagyományos keresztény kultúra sok eleme még a keresztények körében is talaját vesztette. Ezért különösen fontos a régi értékekből táplálkozó új keresztény kultúra megteremtése. Ezért a diák ismerje meg és tanulja meg tisztelni a hagyományt, annak eredetét, jelentését s kultúrában betöltött szerepét. Találkozzon az Egyház kultúrateremtő szerepével, a nagy művészek, tudósok hithez való viszonyával és a szellem fejlődésére gyakorolt hatásával. Tanulja meg minden olyan egyházi kultúrán kívül eső kulturális eredmény megbecsülését, mely valóban emberi értéket hordoz. Regionális kihívások Miskolc választása: A jezsuita rend azzal, hogy nem a korábban felosztatott intézményei folytatására törekedett, hanem új iskolát Miskolcon vállalt, tudatos döntést hozott. Ezzel elfogadja az Egri 4

Főegyházmegye nagylelkű meghívásából adódó szolgálatot, mely hazánk egyik válságterületére hiv. A város és a régió elsősorban szociális szempontból elnehezült helyzete, továbbá a kulturális és vallási hagyományok nagyfokú hiányából olyan missziós kihívás előtt állunk, amely méltó a rend nevelési tradícióihoz. Intézményünk fontosnak tartja, hogy meghatározott szempontok szerint szerepet vállaljon a város oktatási és nevelési programjaiban. Az intézmény komplex szerepet tölt be az evangelizációban. Ezt a feladatot erősíti fel annak a ténye, hogy intézményünk az Avas-déli plébániával együtt került kialakításra és ellátása ugyanazon Jezsuita Rendre lett bízva. Feladata, hogy növendékein és tanári kollégiumán keresztül tevékenyen vállaljon feladatot a város és régió gazdagításában. Ebben elsősorban támaszkodik sajátos hitvalló nevelési szerepkörére. Ez legyen olyan, mely színvonalával, légkörével, kulturális programjaival és szociális feladat-vállalásával hatással van tágabb iskolai és társadalmi környezetére. Az iskola és a kollégium különlegesen is szolgálatot szeretne vállalni a regionális iskolarendszer érdekében, egy modellt-alkotó intézménnyé válva, mely segítője és motorja lehet más oktatási intézmények munkájának is. Kimenet: A szülők, társadalom, az Egyház, az egyetemek elvárása a jelentkezőktől határozzák meg azt a célt, mely felé intézményünk oktatói-nevelői munkája halad. Ezen elvárásoknak megfelelően gimnáziumunk igényes, általános oktatást nyújt, melynek közvetlen célja és eredményességének "mérhetősége" diákjaink továbbtanulási feltételeinek biztos megalapozása. A rövid távú cél akkor valósulhat meg, ha diákjaink eközben mások felé nyitott, "másokért-élő-emberré" válnak. 4. Küldetés- és hivatásnyilatkozat Intézményünk, a diákok, a szülők, a nevelők és a segítők olyan közössége, mely elkötelezett a másokkal és a másokért való szolgálat mellett. KÜLDETÉSÜNK A MÁSOKÉRT ÉLŐ EMBER NEVELÉSE A Jezsuita Gimnázium és Kollégiumban az Evangéliumra építve és Loyolai Szent Ignác lelki hagyatékából merítve készítjük fel a ránk bízott fiatalokat a felnőtt életre azáltal, hogy JÉZUSHOZ VEZETJÜK őket, hogy megismerjék, szeressék és kövessék őt. KIHÍVÁS ELÉ ÁLLÍTJUK diákjainkat, hogy a kiváló tanulmányi eredményt érjenek el, és felébredjen bennük az egész-életen át tartó tanulás vágya; MELLETTÜK ÁLLUNK és bátorítjuk őket, hogy nyitottá váljanak a növekedésre, és így szellemileg felkészült, hívő emberekké váljanak, akik elkötelezettek a béke az igazságosság és a szeretet szolgálatára a helyi közösség, a nemzet és az emberiség nagy családja érdekében egyaránt. A jezsuita nevelés legvégső célja a teljes személyiség kifejlesztése, amely cselekvésben nyilvánul meg --, olyan cselekvésben, amelyet átitat Jézus Krisztus, az Isten Fia, a másokért élő ember lelke és jelenléte. 1 Küldetésünk olyan diákok nevelése, akik nemcsak képzettek mind magán mind társadalmi feladataikra, de akik hitelesen keresztények, képesek és elkötelezettek tenni másokért, Krisztus példája nyomán. Célunk, hogy a jezsuita diák az érettségire az alábbiakban különösképpen is érett fiatalként hagyja el intézményünket, aki teljesen és harmonikusan képzett személy, intellektuális tudással rendelkezik, nyitott a további fejlődés irányában, vallá- 1 A JEZSUITA NEVELÉS JELLEMZŐI ÉS AZ IGNÁCI PEDAGÓGIA, Budapest JTMR 1998. 40 o. 5

sos, szereti embertársait, elkötelezett az igazságosság megvalósítására Isten népének nagylelkű szolgálatában. II. FEJEZET: ISKOLAI NEVELÉS ALAPELVEI NEVELÉSI OKTATÁSI ALAPELVEK A megfogalmazott kihívások, elvárások és adottságaink alapján az alábbi alapelveket valljuk magunkénak. 1. A keresztény nevelés alapelvei Társadalmunkban, amelyet a kulturális pluralizmus jellemez, az Egyház nagy jelentőséget tulajdonit annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét. Az Egyháznak így sajátos feladata a nevelés, "mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség, legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek, a hívők számára fel kell mutatnia Krisztus életét és állandó szorgoskodással segítenie kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak." 2 A Katolikus Iskola című 1997-ben kiadott egyházi dokumentum szellemében valljuk, hogy a katolikus iskolában a nevelés és oktatás szoros egységben áll annak érdekében, hogy a fiatalokat a szabadság felelős használatára nevelje, hogy érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen és egyre jobban elkötelezzék magukat Isten és az emberek szolgálatára. A keresztény nevelés alapja és példaképe az evangélium Jézusa. Ennek megfelelően az iskola azzal válik katolikussá, ha az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban és vállalja a növendékek keresztény szellemű formálását. 1.1. A jezsuita nevelés Intézményünk működtetője a Jézus Társasága Magyar Rendtartománya. Ennek szellemében a Gimnázium és Kollégium sajátos célkitűzéseit, feladatait a rend Szabályzata fogalmazza meg a szent ignáci Lelkigyakorlatok és rendi hagyományok alapján. 1.1.1. A jezsuita nevelés történetéből Bár a rendet alapító első társak a párizsi egyetem diákjai voltak, az eredeti célok nem foglaltak magukba nevelési intézményeket. Sajátos módon a rend belső képzési struktúrája, mely éppen a párizsi modellen alapult, hamarosan nyomás alá került, hogy sorai közé vegyen fel "külsős" diákokat is. Nem sokkal azután, hogy 1548-ban Szicíliában megalakult az első jezsuita iskola világossá vált, hogy a modern tantárgyi struktúrával és módszerekkel rendelkező nevelés az Egyház megújulásának alapvető eleme. A belső rendi képzés elvei az általános nevelés prioritásaivá váltak: a "világi" tantárgyakra helyezett hangsúly, a tudás megszerzésének gondosan felépített rendszere, a tananyag ismétlése, a diák aktív bevonása a saját nevelésébe és nem utolsó sorban a tanulás ingyenessége. A jezsuita nevelés paradigmája azóta is a tapasztalat és reflexió alapján végzett cselekedet. Ez következetesen törekszik a tanár, a diák és a tanulás kapcsolatrendszerének olyan egységére, mely a környezet realitására építve állít kihívást a másokért élő fiatalok nevelésével. Ma - egy hosszú és viharos történelem után - több mint kétezer jezsuita nevelési intézmény működik a világ közel hatvan országában. Bennük mintegy tízezer jezsuita és százezer világi munkatárs dolgozik másfélmillió fiatal nevelésén. Iskolánk ezek közösségébe tartozónak vallja magát, különösen is szerepet vállalva a JECSE (Jesuit European Commission of Secondary Education) szövetség munkájában. 2 Gravissimum Educationis 3. 6

1.1.2. Jezsuita nevelési alapelvek A jezsuita nevelés eszményként a világ eredendő jóságát veszi alapul. Bízva az emberi élet értelmességében célja, hogy az emberi közösség minden egyes tagját Isten-adta adottságainak legteljesebb kifejlődéséhez segítse. Ennek szellemében maximális képességfejlesztésre törekszik intellektuális, képzeleti, érzelmi, kommunikációs és fizikai síkon. Eszménye a kiegyensúlyozott személyiség, aki az emberi közösség részeként kiemelkedő alkotói tevékenységre képes. A vallásos nevelés az egész képzést áthatja, és tudatosan mozdítja elő a hit és a kultúra közötti párbeszédet. "A nevelési folyamat elismeri az intellektuális, érzelmi és lelki növekedés fejlődési szakaszait, és segít minden egyes növendéket abban, hogy mindezeken a területeken fokozatosan fejlődjön az érettség felé. Így a tanmenet inkább a személyre összpontosul, mint a végzendő tananyagra. Minden növendék... az egyéni képességeinek és személyisége sajátosságainak megfelelő ütemben fejlődjön, és érjen el eredményeket. A szabadság felelős használatának fokozatos elsajátítását megkönnyíti a diákok és tanárok közötti személyes kapcsolat... A cura personalis (személyes törődés) alapvető jellegzetessége marad a jezsuita nevelésnek. 3 " A helyi adottságoknál leirtanak megfelelően a Gimnázium és Kollégium nagy súlyt helyez a diákok környezetének ismeretére és elsősorban a családi háttér alapján a szülőkkel való kapcsolattartásra. Ezek alapján alakítja ki a Program feladatait az egyéni kisérés terén, illetve erősíti a tanárok saját elkötelezettségének növekedését a tanári lelki napok és pedagógiai fórumok útján. 2. A kiváló képzés: személyiség és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok "A jezsuita nevelésben a kiválóság kritériumát az iskolai élet minden területére alkalmazzuk: a cél a személy minden dimenziójának lehető legteljesebb kifejlesztése; ehhez kapcsolódik az értéktudat és a mások szolgálatára való elkötelezettség kifejlesztése. Ez az elkötelezettség a szegények szükségleteit helyezi előtérbe, és kész az önérdekről való lemondásra az igazságosság előmozdítása érdekében." 4 A kiváló képzés olyan típusú és szintű nevelés biztosítása a diákok számára, amely legjobban megfelel a helyi társadalom szükségleteinek. A magis mint a 'több és jobb' célul történő kitűzése nem jelent összehasonlítást, sem egy abszolút színvonalhoz mért előrehaladást, hanem minden személy egyéni képességeinek lehető legteljesebb kifejlesztését. Iskolánk így nem a kiválóak iskolája, hanem a mindenkiből legtöbbet kihozó kiváló iskola kíván lenni. A jezsuita nevelés egyik hagyományos célja az elkötelezett vezetők képzése. Ez nem egy társadalmi-gazdasági elit nevelését jelenti, hanem a szolgálatban kiváló emberek képzését. E szolgálat Isten iránti hitbeli elkötelezettségen alapszik. 3. A pedagógiai program végrehajtását segítő tárgyi és személyi feltételek Az első öt évben iskolánkban kiépült a számítástechnika szakterem, a könyvtár, a földrajz - természetismeret, rajz szakterem, a zeneterem, a tornacsarnok és tanuszoda. A hatodik évtől - a harmadik iskolaépület átadásával három szakteremmel gazdagodott az iskola, melyekben fizika, biológia, kémia előadók kerültek kialakításra. Végül újabb teremmel bővült a számítástechnika oktatása, valamint önálló nyelvi blokkok alakultak ki a német, francia és angol nyelv tanítására, illetve multimédiás előadóterem és egy kisebb művészeti kézműves műhely került kialakításra. Ezek az adottságok megteremtik a tárgyi feltételeket egy igényes, bontott osztályokkal számoló képzéshez. 1994-1996 között felépült a Kollégium első épülete, majd 2001-ben átadásra került a Xavéri Szent Ferenc Épület, melyben a fiúk, az előző Szent Erzsébet épületbe pedig a lányok nyertek elhelyezést. 3 A Jezsuita Nevelés Jellemzői, #42-43. 4 A Jezsuita Nevelés Jellemzői, #107.ff. 7

A kollégium mindkét épülete rendelkezik háló-, tanuló-, foglalkoztató- termekkel, számítástechnikai laborokkal és a szabadidő eltöltéséhez szükséges közösségi könyvtár és klubhelységekkel. Kollégista növendékeink igénybe veszik a sportpályát, a tornacsarnokot, a tanuszodát, valamint az étkezést biztosító éttermet. Épületegyüttesünk a legkorszerűbb berendezési tárgyakkal és felszereléssel rendelkezik. A vallásos élet gyakorlására növendékeink rendelkezésre áll az Isteni Ige temploma, a Szent Ignác kápolna, valamint a Szent Erzsébet épületben kialakított oratórium. Ezek által a kollégium gondoskodik a növendékek nyugodt pihenéséről, az egyénei visszavonulás lehetőségéről és az iskolai felkészülés feltételeiről. A pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök, felszerelések beszerzése megtörtént. Ezek jegyzékét melléklet tartalmazza. 3.1 Személyi feltételek A tanulók A tanulók szellemi és szociális háttere a) A családok szétesése miatt a pedagógusra fokozott felelősség és teher hárul. Ahol hiányzik az anyai vagy apai minta, kevés a gyerekre fordított idő, vagy hiányzik a keresztény értékrend, ott különösen megnő a gyerek szeretet-, törődés- és elfogadás-igénye. b) Diákjaink egyrészt korán találkoznak a felnőtteket érő hatásokkal, másrészt csak igen későn szembesülnek a felelősség és a másokért végzett munka tapasztalatával. Intézményünknek így különösen is feladata, hogy egyidejűleg óvjon a romboló tapasztalatoktól, illetve szoktasson rá a rendezett, fegyelmezett életre, és arra, hogy tetteinknek következményei vannak. Kiemelt figyelmet kell fordítani a rohamosan változó szórakozási és fogyasztási kultúra hatásainak ellensúlyozására. c) Problémákat vet fel a nevelő számára, hogy a kollégiumba érkező diákok korai életkorban találkoznak a felnőtteket érő negatív hatásokkal, ugyanakkor igen későn szembesülnek a felelősségvállalás és a másokért végzett munka tapasztalatával. d) A felvételi illetve a különbözeti vizsga lehetővé teszi, hogy a gimnáziumba olyan diákok kerülhessenek, akiknek adottságai megfelelnek társadalmunk kihívásának a továbbtanulásra felkészítő középiskolával szemben, illetve akik készek az egyházi nevelés befogadására. Az iskola tudatában e kivételezett helyzetnek igyekszik megfelelni az ebből adódó elvárásoknak. A tanulók létszáma A Gimnázium felmenő rendszerben bővült. A felfejlesztett iskola tanulói létszáma 600-650 főre emelkedett. A Kollégium két, helyileg különálló részleggel rendelkezik. A Xavéri Szent Ferenc épületben 85 fiú, a Szent Erzsébet épületben 55 lány kaphat elhelyezést. A növendékek 10-től 18 éves korig korosztályoknak megfelelő csoportokban szerveződnek. Nemenként 10-13, 14-16, és 17-18 éves korú növendékekből állnak a csoportok. Ezt a csoportosítást az életkori sajátosságok és a nevelői tapasztalatok tették indokolttá (gondolkodás fejlődése, az érzelmi élet alakulása, a társas kapcsolatok, pszicho-szexuális fejlődés alakulása). A tanulók nevelését szakképzett nevelőtestület végzi. A diák és a szülei A szülők elvárása: A Gimnázium és Kollégium katolikus oktatási és nevelési intézmény. Ennek szellemében teljesíteni kívánjuk a keresztény szülők kérését, ami arra irányul, hogy segítsük hozzá gyermekeiket a természetes boldogság felismeréséhez, és adjuk át nekik személyi fejlődésük legfogékonyabb korszakában azokat a hit-erkölcsi alapokat, melyek segítségével megannyi ember megtalálta már az élet értelmét. A keresztény szülőkkel együtt látjuk, hogy az ifjúság elidegenülése a hittől mély krízist idézett elő önbecsülésükben, jövőlátásukban, felelős közösségi magatartásukban. Valljuk, hogy semmi más nem képes annyira megbékéltetni az embert önmagával és embertársával, mint az evangélium hiteles megélése. 8

A gyerek jogai: A gyermek, ill. ifjú jogai az egyetemes emberi jog részét képezik. A nevelési programban és főleg annak megvalósításában nagy hangsúlyt kell fektetni a gyermekek és fiatalok azon jogaira, amiket a Köznevelési törvény valamint a Katolikus Iskolák Nevelési Kongregációja és a legújabb egyházi megnyilatkozások alapján a rendi gimnázium is saját Küldetésnyilatkozatában és Házirendjében deklarál. Ezeknek megfelelően: A fiatalnak elemi joga, hogy erkölcsi útmutatást kapjon és ezt olyan nevelőktől, akik maguk is ezeket az értékeket követik. A fiatalnak elemi joga, hogy személyiségének egyedi és megismételhetetlen voltát tiszteletben tartva kapjon támogatást élethívatása megtalálásában és az isteni világrenddel való személyes, belső harmónia kialakításában. A fiatal elemi joga hitének megvallása, valamint vallásának egyéni és közösségi gyakorlása. A fiatalnak elemi joga, hogy a lehetőségek szerinti legkorszerűbb és a legteljesebb tudományos támogatást elnyerje és így meg legyen minden esélye olyan jól képzett, alkotó emberré válni, aki saját életének és majdani családja életének biztonságot, értelmet és boldogságot tudjon adni. 3.2 A tanári és nevelőtestület A tanári kar létszáma a) A gimnázium az igazgató és három helyettese mellett mintegy 50 főállású és több óraadó státuszban lévő pedagógussal számol. b) A kollégiumi igazgató a kollégium vezetője, jogállását a magasabb vezetői beosztásra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. A kollégiumi igazgatóhelyettes részt vesz az intézmény vezetésének munkájában. A kollégiumban a pedagógiai munka irányítását, szervezését megfelelő képzetséggel rendelkező csoport-prefektusok látják el, a főprefektusok (1-1) irányításával, akik a kollégium igazgatójának tartoznak felelősséggel. A nevelői munkakört képzett és keresztény értékrendet való nevelőtanárok látják el. Az intézményben a lelki gondozást az intézményi lelkész és a szerzetes közösség látja el. c) Az első két évfolyamban napközis programot biztosít az intézmény. Ezen felül minden tanítási napon könyvtári szolgálat is van, egy főállású könyvtárossal. A tanári kar és a nevelőtestület összetétele: Gimnáziumunk tanári kara felmenő rendszerben került felvételre. A keresztény szellem szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. Az új pedagógusok felvételénél mindig azt mérlegeljük, hogy a konkrét feladatra a képzettség, rátermettség és az iskola szellemiségének való megfelelés mennyire valósul meg. A jezsuita jelenlét A Gimnázium és Kollégium rendi intézmény, melynek működtetője a Jezsuita Rend Magyar Rendtartománya. Ez lehetővé teszi, hogy a keresztény iskolák között sajátos hagyományt és szellemiséget képviselhessen. Annak érdekében, hogy e szellemiség valósággá válhasson a rend fontos feladatának tekinti, hogy a tanárok és nevelők soraiban mindig jezsuiták is tevékenykedjenek. Egy rendi iskola esetében a lelkiségből adódik a pedagógiai elvek sajátos formája és az intézmény identitása. Az itt szolgáló jezsuiták feladata, hogy közösségük és állandó személyes jelenlétük által egyre jobban megvalósulhasson az iskola sajátos nevelési eszménye. 9

4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A fenti elvek alapján a személyiségfejlesztést az alábbiak határozzák meg intézményünkben: a) A Gimnázium és Kollégium programja adjon érték- és tapasztalatorientált követelményrendszert az iskolai és kollégiumi élet minden területén. Fejlessze így különösképpen is a diákok önismeretét, együttműködési készségüket és eddze akaratukat. Ennek érdekében szervezünk és ajánlunk fel önismereti csoportok, iskolai lelkigyakorlatok és lelki napok, az iskolai programba beépített és külön vállalható szociális és karitatív munkák, nyári és egyéb táborok sorát. b) Az Intézmény programja adjon teret sokoldalú, a teljes embert kihívások elé állító iskolai és kollégiumi életnek a tanulásban, a játékban, a teremtő és szolgáló munkában. Ennek érdekében az intézmény vezetése tegye lehetővé, erősítse és ellenőrizze az alábbi formák folyamatos, magas szintű működését: szakkörök, művészi és sportkörök, önképző és tudományos diákkörök. c) A Gimnázium és a Kollégium járuljon hozzá a diákok életmódjának, szokásaiknak, értékekkel való azonosulásuknak fokozatos és folyamatos meggyökereztetéséhez. Ennek érdekében: Az intézmény vezetése tekintse alapvető feladatának az ilyen értékeket hordozni képes és akaró pedagógusok kiválasztását, integrálását és megtartását az intézményben. Az intézmény vállalja és követelje meg diákjaitól és munkatársitól a Pedagógia Programban és annak kiegészítő dokumentumaiban lefektetett elvek és értékek követését, vizsgálja azok kudarcait, és törekedjen azok minél inkább érthető és követhető formáinak folytonos közös keresésére. Ezt elősegítendő az intézmény vezetése teremtsen az aktuális kérdéseknek megfelelő fórumokat és munkacsoportokat a szent ignáci reflexió jegyében. Az egyéni kísérés alapvető keretét adja a Diák Tanácsadó Team, mely magába foglalja a tanulásmódszertan, pályaorientáció, ifjúságvédelem, DÖK és az iskolalelkész munkáját. 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok és szociális érzékenység A másokért-élő-ember nevelési ideálját kitűző programunk fontos megvalósulási területe a közvetlen közösségfejlesztés. Azt a folyamatot értjük ez alatt, melyben az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot egyre teljesebben megéli, azt keresztény értékrend alapján megteremti a diák. E fejlesztés elemei között kiemeljük az alábbiakat: A tanulókban segítsük elő a hon-és népismeret, valamint a kirándulások útján a harmonikus, pozitív és élményjellegű kapcsolat kialakulását a természeti és társadalmi környezettel. A tanulók a korosztályokra kialakított programok útján közvetlenül és tapasztalat-centrikusan kapcsolódjanak be a közvetlen (intézmény és környéke) és a tágabb környezetük értékeinek megőrzésébe és gyarapításába. Ismerjék meg és tanulják meg becsülni hazájuk és a tágabb Európa kultúráját, Egyházuk hitét, közösségi életét és hagyományait. (Ld. a hagyományőrzésről és az iskolai kirándulásokról szóló részt.) Erre építve tanulmányaik és intézményen kívüli programjaik, külföldi kapcsolataik segítsék őket abban, hogy legyenek nyitottak és megértők minden más értéket képviselő szokás, életmód, kultúra és vallás iránt. Különösképpen is kapcsolódjanak be a város és régió egyházi iskoláin keresztül is az ökumenikus mozgalom munkájába, és vállaljanak felelősséget a kereszténységet nem ismerő kortársaik felé. Az európai és a világ más tájain élő hagyományok megismerésére használják a jezsuita iskolarendszer adta kapcsolatépítés lehetőségeit. 10

Tanuljanak meg kritikusan gondolkodni és tenni minden értéket, személyt vagy közösséget sértő véleménnyel és cselekedettel szemben. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok keresztényi kezelése és megoldása terén. Ennek kereteit teremtse meg a tantervbe épített társadalomtudományi oktatás, a csoportdinamikai csoportok tevékenysége és a szociális munkák tapasztalata. Kommunikációs kultúrájuk kialakulást segítse elő az intézmény önálló ismeretszerzésre, véleményformálásra és kifejezésre segítő atmoszférája, melyben a vélemények és érvek kifejtésének, értelmezésének és megvédésének képességei alakulhatnak ki. Ezzel neveljen olyan felnőtteket, akik az új információs környezetben el tudnak igazodni, azt kritikus módon használni képesek. A fenti célok elérése érdekében gimnáziumunk önálló szociális programot dolgozott ki (Szeretetszolgálat), melyet az újabb tapasztalatok folyamatosan alapján egészít ki. 6. A diákok részvétele az iskolai döntési folyamatokban A Köznevelési Törvény (20011/CXC. tv.) 48. alapján valamennyi tanulónak jogában áll: megfelelő módon és formában véleményt nyilvánítani az iskola életét érintő kérdésekben. Ez Diákönkormányzaton keresztül történhet szervezett formában. A tanulók jogainak érvényesítésére és érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjedhet. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint tevékenykedik. Rendkívüli Diákközgyűlést, mint az intézmény tanulóinak legmagasabb tájékoztató-tájékozódó fórumát, az intézményi Diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény és kollégium igazgatója kezdeményezhet. Évente egy alkalommal kötelező a diákközgyűlés összehívása. A DÖK-öt segítő tanár összehangolja a diákközösség munkáját és biztosítja működési feltételeit. A diákvezetőket felkészíti, munkájukat értékeli, és javaslatot tesz elismerésükre. Irányítja és összehangolja a tanórán kívüli megmozdulások (ünnepségek, versenyek, kulturális események, stb.) szervezését. A DÖK számára az intézmény külön helységet ad át. Ebben a berendezést (bútor, számítógép, stb.) az iskola biztosítja. A DÖK tevékenységéhez az intézmény éves költségvetésében forrást különít el. A Diáksággal való kapcsolattartás érdekében az Iskolaszék ülésére a DÖK egy képviselője mindig meghívást kap, illetve havonta egy megbeszélést szervezünk az iskola vezetése és a DÖK képviselői között. E megbeszélések nyilvánosak, azokra kérdést bármelyik fél javasolhat. A DÖK feladatai. a diákság (tanulócsoport, diákkör, stb.) érdekeit képviseli az igazgató, nevelőtestület előtt;. igény szerint szervezi a tanórán kívüli diákéletet. meghatározó szerepet vállal a diákok közösségformálásában. A Diákönkormányzat tevékenységét a saját SZMSZ-ük szerinti vezetőség koordinálja, a Diákönkormányzatot a nevelőtestület, az igazgató, illetve a Szülői Szervezet irányába a Diákönkormányzat elnöke, vagy az arra felkért személy képviseli. A diákönkormányzat munkájának segítésére az igazgató a diákok véleményének figyelembe vételével segítő pedagógust bíz meg. A diákönkormányzat tevékenységének kereteit a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A DÖK-nek véleményezési joga van:. az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt;. a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt;. a házirend elfogadása előtt;. a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál;. a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél, elfogadásánál; 11

. a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésénél, megszervezésénél;. az iskolai sportkör működési rendjének megállapításánál;. az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásánál;. a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításánál;. az adatkezelési szabályzat elkészítésénél;. az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. A Diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:. saját működéséről;. Diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról;. hatáskörei gyakorlásáról;. egy tanítás nélküli munkanap programjáról;. a Diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről;. amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. 7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai Elvárások a pedagógusoktól a) A pedagógus a nevelés minden pillanatában értéket közvetít. Felelősségének tudatában legyen nyitott minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelői munkájába. Ez munka a tudásvágyon alapszik és nagy önfegyelmet, illetve önismeretet igényel. Ugyanakkor a tanárnak a diákok előtt vállalnia kell teljes személyiségét és korlátjait is. A tanár élete összhangban kell, hogy álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Legyen felkészült, megbízható, gyerekszerető és megértő személy, akinek egymással összhangban álló szavai és tettei tanúságtételként jelennek meg a diákok előtt. A gimnáziumban csak olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát. b) A pedagógia munka alapjának az alábbi alapelveket tekintjük és várjuk el minden tanártól és nevelőtől: Összehangoltság a tantestület munkájával: a tanártárs munkájának elismerése, diákok előtti megvédése, szakmai és emberi segítése a Pedagógia Programban megfogalmazott elvek alapján. Fokozatosság: a tanulókkal való foglalkozás minden területén, így a tanulási módszer megválasztásában, a tananyag átadásában, a növekvő számonkérésben a fokozatosságra törekszünk, különös tekintettel a korosztályi, illetve szükség esetén egyéni adottságokra. Következetesség: A nevelés és oktatás körülményeit úgy válasszuk meg, hogy azok betarthatók legyenek, az egyén kibontakozását segítse elő. Igazságosság: Az igazságosság megsértése sérti leginkább és leggyakrabban az emberi lelket. Az egyenlőséget tanár csak ott bírálhatja felül, ahol valaki érzékenyebb, sérültebb az átlagosnál, gyengébb a többieknél, de ebben az esetben sem a közösség rovására. E kivétellel csak abban az esetben élhet a pedagógus, ha nagyon jól megismerte minden érdekelt rábízott gyermeket. Óvó szeretet és felelősség: a tanárra bízott diák szüleinek és a jövőnek féltett kincse. Érte minden szempontból felelősséggel tartozik a pedagógus. Meghallgatásával, egyéniségének tiszteletben tartásával, a tiszta lappal indulás lehetőségének újra és újra történő megadásával és minden rendelkezésre álló segítséggel kell emberségének fejlődése szolgálatában állni. 12

c) Személyi feltételek és elvárások Az intézményben a nevelési és oktatási feladatokat a köznevelésről szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár végzi, aki elfogadja a keresztény hitet és vallási életet, rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai, lelki, vallási, hitbeli ismeretekkel rendelkezik, vállalja a lelki továbbképzését, képes a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában, keresztény hitével, életpéldájával, egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a növendékei előtt, megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe, személyes jelenlétével folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben résztvevő személyekkel, intézményekkel, szakmai tevékenysége során együttműködik az intézmény nevelőtestület vezetőivel és tagjaival, figyelembe veszi a lelki vezetőjének útmutatásait. Az intézmény feladatvállalása a nevelőtestület felé Az intézmény vezetésének feladata a fenti elvárások emberi, környezeti, anyagi feltételeinek adottságainkhoz mért lehető legjobb biztosítása, így többek között a) keresztény, kreatív és közösségi munkastílus megteremtése; b) annak tiszteletben tartása és tudomásul vétele, hogy a világi tanárok családjaik felé való kötelezettsége folytán nem követelhető meg a szerzetesi élet időbeli bevetettsége stb. c) minőségi bérpótlékot fizetése a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés címén a kiemelkedő munkát teljesítő pedagógusok számára III. A PEDAGÓGUS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Közvetlen felettese: igazgató, igazgató helyettesek Fegyelmi felelősségre vonása az igazgató jogkörébe tartozik. Munkaideje: heti 40 óra. A Jezsuita Gimnáziumban vállalt jogok és kötelezettségek harmonikus és méltányos rendjének kialakítása céljából intézményünk a következő elvárásokat állítja pedagógusai elé: a) Növendékeink az igényes elvárás-rendszert akkor képesek szívvel-lélekkel megvalósítani, ha azt valamennyi tanár egységesen és mély meggyőződéssel tárja eléjük. A tanárok tevékenységükkel integrálják a keresztény hitet és kultúrát munkájuk egészébe. Az oktatás igényessége érdekében a tanár az oktatói tevékenység érdekében a) folyamatosan és a korosztálynak megfelelően oktasson; b) a Pedagógiai Programból következő és a Minisztérium által lefektetett elveknek szaktárgyában a legmagasabb szinten igyekezzen megfelelni. c) Ennek érdekében kötelessége és joga személyes adottságainak rendszeres fejlesztése és 13

folyamatos önképzése. b) Értékelés: Az értékelés következetessége, objektivitása, arányos időbeli megoszlása az egyik legfontosabb motiváló tényező a diák tanulásához. Ezért fontos, hogy a) a tanár legalább havi egy érdemjegyet adjon; b) az értékelés formájának változatossága által legyünk tekintettel arra, hogy melyik diák inkább verbálisan és melyik írásban tudja jobban kifejezni magát; c) törekedjék az egységes értékelés megteremtésére az évfolyamon illetve a szaktárgyon belül; d) a tanár az érdemjegyet az ellenőrzőbe azonnal írassa be, írja alá, az elektronikus naplóba írja be. c) Nevelés és oktatás egységének tudatosítása érdekében a pedagógus a) tartsa és tartassa be a házirendet az órán és a szünetekben. b) Vegyen részt beosztása alapján - az ügyeletben; az ügyeletes tanár mindig a diákok között mozogjon. Kilengéseiket a fokozatosság elve szerint észrevételezze. A szünet a nevelés és a gyerekekkel való emberi kapcsolattartás különleges színtere. Az ügyelet elmulasztása miatt kialakult károkozásért, súlyosabb fegyelmezetlenségért vagy balesetért az ügyeletes tanár a felelős. c) Vállalja az iskola minden diákjának nevelését, támogatását és személyes kisérését. Nevelje a tanulókat kulturált viselkedésre, beszédstílusra, öltözködésre, szabadidő eltöltésre, kitartásra és önfegyelemre a saját példája által is. d) Fokozottan figyeljen arra, hogy az órákat pontosan kezdje és fejezze be. Ehhez fontos, hogy a napi első tanítási órája előtt legalább 15 perccel érkezzen meg a munkakezdés helyszínére. e) Az étkeztetés nem csupán étkeztetés, hanem közösségi kultúrára, asztalkultúrára való nevelés, melyre ezért minden pedagógus különös figyelmet fordítson. d) f) Minden pedagógus különös figyelmet fordítson a tanulók kompetenciáinak fejlesztésére, fejlődésüket kísérje figyelemmel és ezáltal tudatosan támogassa az esélyegyenlőségi programunk megvalósulását. Segítse a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítsa számukra azokat a lehetőségeket, amelyeket a szakértői vélemény alapján a szülőkkel együtt igényelnek. e) Programokon való aktív részvétel a) Az iskolai időn kívüli programok (H1, közösségi szombat, diákmise, lelkigyakorlat; ünnepélyek, iskolai kirándulások, stb.) intézményünk munkatervének szerves részét képezik. Ezért az azokon való tevékeny részvétel része a pedagógusi feladatkörnek. b) A tanár vegyen lelkiismeretesen és aktívan részt a tanári és munkaközösségi megbeszéléseken, tantestületi konferenciákon és egyéb iskolai, szakmai és lelkiségi rendezvényeken. f) Pontos adminisztráció: Folyamatos naplóvezetés a DINa-ban az egész tanév során:hiányzások beírása minden órán g) Tantestület építése közös feladat: A harmonikus iskolai légkör az eredményes iskolai munka elengedhetetlen feltétele. Minden tanár igyekezzen hozzájárulni az evangéliumi örömhírt sugalló, dinamikus és derűs légkörhöz, mind a tantestület, mind a diákok és szülők körében. A kollegialitás példa a diákok és a szülők előtt egyaránt úgy, hogy közben legnagyobb tisztelettel viseltessünk kollégáink magánélete iránt. 14

h) Munkakör: A konkrét munkakört a munkaszerződés és az igazgató által adott egyedi feladatok szabályozzák. A munkaköri leírás módosításának jogát - a körülményekhez igazodva - a munkáltató fenntartja. i) A pedagógus a munkaköréhez kapcsolódó, leltárral átvette eszközök és anyagok vonatkozásában a MkT szabályozásának megfelelően, anyagi felelősséggel tartozik. 1. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.1.Jogok, kötelezettségek és feladatok: 1.1.1. Jogai: - Értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatása után. - Javaslatot tehet az iskolai jutalmak odaítélésére. - Véleményezheti az osztályban tanító pedagógusok kiválasztását. - Javaslatot tehet az osztályfőnök-helyettes személyére. - Elbírálhatja a tanulók vétségeit a házirend alapján. - Szervezheti, koordinálhatja és irányíthatja az osztályban folyó pedagógiai és nevelőmunkát. 1.1.2. Feladatai: Személyes törődés és közösségépítés: - Személyesen törődik a rábízott diák fejlődésével, figyelemmel kíséri és elősegíti teljes emberi növekedésüket. - Elérhető a diákok számára, intézkedik, visszajelez, megfelelő feladatot ad és értékeli az eredményt. - Korán avatkozik be azon diákok érdekében, akiknek több figyelemre és segítségre van szükségük a tanulás, a magatartás, a lelki és érzelmi, a szociális élet és a morális élet terén, stb. - Mindent megtesz, hogy a diákok ne veszítsék el a tanulási kedvüket, ne érezzék, hogy lemondanak róluk. - Szükség esetén a nevelési igazgatóhelyettessel konzultálva nevelési szakszolgálatokhoz fordul segítségért. - Időben megelőzi a lehetséges zaklatást diák-diák, diák-tanár, tanár-diák részéről. - Az iskolai prevenciós eljárásokat lásd vészjel - alkalmazza a diákokkal való munkájában. - Feladata az osztályban a tanítást és tanulást, valamint a jellemes magatartást segítő légkör kialakítása. Mindent megtesz, hogy a diákok tiszteljék, elfogadják, szeressék és segítsék egymást a növekedésben. - Az ignáci szabadságfogalom keretei között fejleszti a diákok képességét a szabad döntésre segít a diáknak meglátnia a személyes szabadság igazi akadályait, mint a divat nyomása, az élvezetek túlzott keresése, hedonista magatartás, kifáradás, önpusztító életmód, túlzott elvárások, stb. 15

- Programokat szervez, amelyekkel segíti diákjai lelki, szellemi, érzelmi, morális, esztétikai és szociális képességeinek fejlődését. - Jelenlétével és intézkedésével vigyáz az osztálytermek és az diákok által használt helységek épségére, valamint a felszerelésre. - Megismeri tanítványai családi helyzetét, - Követi a diákok iskolán kívüli elfoglaltságait; - Segíti a hátrányos helyzetű tanulókat, és előmozdítja osztályában a legtehetségesebb diákok tehetséggondozását; - A tanulók hiányzásait nyomon követi, az igazolásokat két héten belül a digitális naplóba felvezeti. - A tanulók tanulmányi eredményeit figyelemmel kíséri. - Időt fordít az osztályközösség fejlesztésére, hogy minden diák biztonságban érezze magát, tiszteljék és szeressék egymást a közösségben. - Szervezi és segíti az osztályában a diákönkormányzat munkáját. - Közösségi feladatokat határoz meg diákjai számára az osztályközösség építésére (diákvezetők, hetesek, tízórai, programszervezők, osztály-honlap, sportprogramok, tanulást segítő feladatok, stb.) - Évente legalább kétszer kirándulást szervez az osztályának, a kirándulás megszervezése során figyel a tanulók igényeire és szükségleteire, valamint a szülők és az iskola elvárásaira. - Szervezi osztályának részvételét a lelki napokon, iskolai kulturális programokon, iskolai sportnapokon, osztály- vagy évfolyam miséken, a H1 programokon, stb. - A 9. évfolyamban az osztályfőnök részt vesz a szeretetszolgálat szervezésében, mentorként segíti a diákokat és adminisztrálja az elvégzett szolgálatot (2016 után meghatározott óraszámú közösségi szolgálat az érettségire bocsátás feltétele). - A szalagavató és a ballagás időszakában szervezi az osztály közösségi szolgálatát (díszítés, teremrendezés, takarítás stb.) - Iskolai ünnepségek során az évfolyamnak megfelelő feladatok ellátását szervezi az osztályában. - Pályaorientációt segítő programokat szervez, illetve felügyeli a diákok pályaorientációs napokon való részvételét. Tartja a kapcsolatot az iskola pályaorientációs felelősével. 1.1.3. Adminisztráció: - szeptember 15-ig kitölti/frissíti a naplót - szeptember 20-ig ellenőrzi az anyakönyvet, pontosítja az éves létszámnak megfelelően; - A digitális naplót havonként ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét. - A naplót és a tájékoztató füzetet (ellenőrzőt) havonként egybeveti, a hiányokat pótolja. - A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti. - Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység, stb.). 16

- Az osztályban tanító tanárok munkáját segíti és óralátogatásai során figyelemmel kíséri. - Értékeli az osztályában folyó tanítási és tanulási folyamat feltételeit. Jelzi felettesének, ha azt tapasztalja, hogy a diákok nem kapják meg a megfelelő oktatást, illetve emberi törődést a tanórákon, illetve a foglalkozásokon. Szintén jelzi, ha az alkalmazott tanítási stratégiák nem segítik hatékonyan a diákok tanulmányi előrehaladását, illetve képességfejlődését. - Évről évre összeállít egy tanulói jellemzést a diákról, amely tartalmazza azon tanulási feltételeket (tanulói típus, tanulási képességek, tanulási módszerek, tanulási zavarok, stb) amelyek ismeretében hatékonyabb tanítási és tanulási terveket készíthetnek a szaktanárok. - Részt vesz az osztályfőnöki szakmai munkacsoport munkájában. - Tartja a kapcsolatot az ifjúságvédelemért felelős tanárral. - Félévkor tájékoztatja a szülőket a diákok elért félévi eredményéről. - Évvégén elvégzi a zárási feladatokat és kitölti az előírásoknak megfelelően az anyakönyvet és megírja a bizonyítványokat. A pótosztályfőnök ebben a munkájában is segítse. - Frissíti az anyakönyvet, megfelelő záradékokkal jelzi a változásokat. Az oktatási igazgatóhelyettes útmutatása szerint jár el, az iskola titkára segítségét kérheti. - Az osztályfőnök jelzi az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekményt. 1.1.4. Szülőkkel való kapcsolattartás: - Érdemi választ ad a szülőknek a tanulók iskolai életével kapcsolatos kérdésekben. - A szülők felelősségének tiszteletben tartásával az iskola értékrendjének keretei között együttműködik a szülőkkel a gyermekek nevelésében. - A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. - A szülők vagy az osztályban tanító pedagógusok vagy diákok 50%-ának kérésére soron kívül a szülők és diákok képviselőinek bevonásával osztályértekezlet összehívását kezdeményezi. 1.1.5. Nevelési értekezletek és beszámolók készítése: - Negyedévente az éves munkatervben meghatározott időpontban beszámol osztályának fejlődéséről a nevelési értekezleten, fogadóórát, illetve szülői értekezletet tart. - Év végi osztályfőnöki beszámolót készít az osztályközösség és az osztályba tartozó tanulók éves fejlődéséről. Figyelemmel kíséri a több figyelmet követelő diákok fejlődését. 1.2.A társ-osztályfőnök - Az osztályfőnök munkája támogatására olyan kollegát kérjen fel, aki az osztályában tanít, diákjaival és az osztályfőnökkel jó munkakapcsolatban áll. - A társ-osztályfőnök feladata, hogy mind az osztály adminisztrációjában, mind az osztályprogramokon az osztályfőnökkel egyeztetve segítse annak a folyamatos munkáját, - A társ-osztályfőnök feladata, hogy betegség vagy hosszabb távollét esetén teljes körűen helyettesítse az osztályfőnököt, - A társ-osztályfőnök az osztályfőnökkel egyeztetve átveheti egyes diákokkal való kiemelt, személyes törődés feladatát. 1.3.Általános rendelkezések: 17

Az osztályfőnök jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. Az osztályfőnök jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani és betartatni a rábízottakkal az intézményben; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. 1.4.A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Gimnáziumunk Alapító Okiratában megfogalmazottan vállalja Sajátos Nevelési Igényű (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, látás-, hallás- és mozgássérült) diákok integrált inkluzív nevelését. Meggyőződésünk, hogy ez segíti egyrészt a tanulóink, tanárok és szülők toleranciájának kialakulását, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy a valamilyen szempontból tanulási vagy fizikai problémákkal küzdő gyermekek képesek legyenek beilleszkedni egészséges társaik közé, esélyt kapjanak arra, hogy önálló felnőtt életet éljenek. Ennek érdekében az iskola vállalja, hogy a fizikai és kommunikációs akadálymentesítés eszközeit megteremti, másrészt a tantestület képzését megkezdi, hogy feladatukat minél teljesebben ellássák. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység és a tehetséggondozás Gimnáziumunkban minden oktatói-nevelői munka tehetséggondozás, hiszen alapvető célunk, hogy diákjainkból "kihozzunk" minden személyes adottságot és talentumot. A szűkebb értelemben vett tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. Minden diák tehetséges valamiben. Ennek kibontása nem eredmény centrikusan, nem csak versenyeken képzelhető el, hanem folyamatként kell vizsgálni, mindenkit saját adottságaihoz viszonyítva. Iskolánkban nem elégséges az, ha egy diák csak egy részterületen ér el eredményt, de képtelen teljes tehetségét kibontakoztatni. Az egész személyiséget fejlesztjük: önismereti, kommunikációs, tanulás-módszertani és személyiségfejlesztő tréningeken. A diákok személyiségfejlesztését a pedagógusokon kívül - pszichológus segíti. Délutáni és hétvégi tehetséggondozó műhelyfoglalkozásokon érdeklődési körüknek megfelelő irányított és szabadon szerveződő csoportokban tanulnak együtt diákjaink. A diákok tehetséggondozása nemcsak az iskolában tanórai és tanórán kívüli keretek között történik, hanem a kollégiumban is, és az iskolai és kollégiumi tevékenység szorosan összekapcsolódik. Ezen tevékenységek során fejlesztjük anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs képességeiket., kreativitásukat, szóbeli kifejezőkészségüket, problémamegoldó készségüket. Sokoldalú sporttevékenység során fejlesztjük a fizikai képességeik mellett a társas, szociális képességeiket. A diákok tehetségének sokoldalú fejlesztése, és a megalapozott pályaválasztása eredményeként tanulóink az érettségi után egyetemeken és főiskolákon tanulnak tovább. A kétszintű érettségi vizsga bevezetését követően gimnáziumunkban nagy hangsúlyt fektetünk a kompetencia alapú képzésre. A tehetséggondozó programunk képessé teszi őket emelt szinten érettségizni, sikeres 18