Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda BESZÁMOLÓ 2007/2008-as nevelési- és oktatási év munkájáról Gyomaendrıd 2008
TARTALOMJEGYZÉK 1. Gazdálkodás 1.1. Pályázatok - benyújtott pályázatok - elnyert pénzeszközök, azok felhasználása, fejlesztési területe 1.2. Fejlesztési, felújítási munkálatok, azok összege 1.3. Minıségfejlesztésben végzett tevékenységek, azok tárgyi megjelenése 1.4. Ellenırzések 1.5. Dokumentáció 1.6. Gazdálkodás összegzı áttekintése 2. Tanügyigazgatás 2.1. Gyermek- és tanulói létszámadatok 2.2. Tanügyi dokumentáció 3. Személyi és tárgyi feltételek 3.1. Személyi (alkalmazotti) feltételek 3.1.1. Nevelés-oktatás feladatellátása 3.1.2. Technikai személyi állomány 3.1.3. Továbbképzés 3.1.4. Innováció 3.2. Tárgyi feltételek 4. Neveltségi helyzetkép 4.1. Rendszeres óvodába, iskolába járás 4.2. Magatartás 4.3. Neveltségi tudatossági vizsgálatok 4.3.1. Szocialitás mérésének eredménye az 1. évfolyamon 4.3.2. A tanulók szociometriai helyzete az. 5. évfolyamon 4.3.3. A polgári értékek mérésének eredménye a 7. évfolyamon 4.3.4. A tanulók szociometriai helyzete a 8. évfolyamon 4.4. Gyermek- és ifjúságvédelem 4.4.1. Kiemelt óvodai mutatószámok 4.4.2. Kiemelt iskolai mutatószámok 5. Oktatás - képzés 5.1. Szorgalom 5.2. Tanulmányi teljesítmény 5.2.1. Kitőnık 5.2.2. Követelményrendszert alulteljesítık 5.3. Versenyeztetés - versenyeredmények 5.4. Tudásszint- és képességmérések 5.4.1. Mérések az 1-4. évfolyamokon 5.4.2. Mérések az 5-8. évfolyamokon 5.4.3. SZTE mérései 5.4.4. OKÉV mérések 5.5. Beiskolázás - továbbtanulás 5.6. Nevelési értekezlet 2
6. Szolgáltatás 6.1. Nevelési - oktatási ismeretközvetítés 6.2. Napközi egésznapos ellátás 6.3. Csoportfoglalkozáson- tanórán kívüli foglalkozások 6.4. Testnevelés, sport 6.4.1. Sporttevékenység 6.4.2. Sporteredmények 6.4.3. A tanulók fizikai állapotának mérése 6.5. Speciális oktatás 6.5.1. Integrációs és képesség-kibontakoztató program mőködtetése (IPR) 6.5.2. Sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók ellátása (SNI) 6.5.3. Magántanulók 6.6. Szabadidıs tevékenység 7. Szervezet és vezetés 7.1. Intézményi arculatformálás 7.2. Szervezetépítési tevékenység 7.3. Kommunikáció 7.4. Intézményi Minıségirányítási Program mőködtetése (IMIP) 7.5. Ellenırzési tevékenység 7.6. Munkaközösségek 7.7. Munkacsoportok mőködése 8. Kapcsolatrendszer 3
1. GAZDÁLKODÁS 1.1. Pályázatok Intézményünkben a pályázatokkal kapcsolatos valamennyi teendıt pályázati kiírások figyelése, írása, megvalósítása, elszámolása és a belsı monitoringja egy háromtagú munkacsoport végzi, kiterjesztve tevékenységét az alapítványra és a sportegyesületre is. A tanév során 27 pályázat került benyújtásra, melybıl eddig 14 projekt támogatásban részesült, 8 pályázat elbírálása folyamatban van, és 5 pályázatot elutasítottak. A nyertes pályázatok megítélt támogatási összege: 9.954.900,- Ft. A támogatások intézményünk mőködésének hat részterületét segítik: - tanulói ösztöndíjak, - tanulói egészségnevelési- és szabadidıs programok támogatása, - programfejlesztések, - eszközfejlesztések, eszközbeszerzések, - módszertani továbbképzések, - bérjellegő kifizetések. Jelentısebb támogatásban részesített pályázataink: - A Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz benyújtott pályázatunk keretében tudtuk folytatni az iskolai egészségfejlesztési és drogprevenciós programunkat az idei tanév során is. - A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány támogatásával immár negyedik alkalommal rendezhettük meg városi szinten a Wesselényi Sportnapot, melynek keretében a város általános iskolái között úszóversenyt, ügyességi vetélkedıt hirdettünk. - Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány támogatásával oktatást segítı multimédiás programokat, nem szakrendszerő oktatáshoz továbbképzés támogatását, intézményi rendezvények támogatását igényeltük. - A Tempus Közalapítvány támogatásával folytathatták, illetve kezdhették el diákjaink az Útravaló ösztöndíjprogramot, melynek keretében támogatásban részesültek az Út a középiskolába alprogram által. - Jelentıs támogatást kaptunk Gyomaendrıd Város Önkormányzatától a nagyenyedi testvériskolai diákjainak csereüdültetéséhez; a már hagyományos nyári foglalkoztató tábor biztosításához; intézményi rendezvények megszervezéséhez; sportegyesületünk tevékenységéhez. - Uniós pályázati alapból a HEFOP 2.1.9 program a Halmozottan hátrányos helyzető tanulók lemorzsolódásának csökkentése nyári fejlesztı- és szabadidıs tevékenységének megvalósításával keretében harmadik uniós pályázati projektünk került támogatásra. A tanév során zártuk a HEFOP 3.1.3. program keretében futó Kompetencia-alapú oktatás bevezetése a Kis Bálint Általános Iskolában és a HEFOP 2.1.5 program keretében futó Az Integrációs Pedagógiai Rendszer kiterjesztése a gyomai városrész intézményfokozatai között címő nyertes projektjeinket. Mindkét program igen eredményese volt, szakmai zárásuk elfogadott, a záró pénzügyi jelentések és az utolsó elszámolások a nyárra tehetık. Viszonylag zavartalan volt a pénzügyi támogatás folyósítása. Az ilyen nagy horderejő pályázatok megvalósítása és elszámolása komoly terhet ró a munkacsoportra. Az idei nevelési- és oktatási évben pályáztunk az Ökoiskola címre, mely pályázatunk eredményesen zárult. A cím azoknak az iskoláknak az állami elismerését szolgálja, melyek átgondoltan, intézményesítetten foglalkoznak a fenntarthatóság pedagógiájának gyakorlati megvalósításával. 4
Szintén az idei nevelési- és oktatási évben nyújtottuk be elıször pályázatunkat az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz a Teljesítmény motivációs pályázati alapra. A teljesítménymotivációs pályázati alapból azok az intézmények igényelhetnek támogatást, melyek már legalább két éve mőködtetik a Pedagógus teljesítményértékelési rendszerüket. Az Esélyegyenlıséget, felzárkóztatást segítı támogatási alapból a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek széleskörő támogatására kerülhetett sor. A TIOP 1.1.1 program keretében támogatott pályázatunk által további pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztésére kerülhet sor, az úgynevezett Intelligens Iskola program keretében. Ez nemcsak az informatikai készségek, hanem a többi közismeretei tárgyba beépülı Infokommunikációs Technológia (IKT) támogatású pedagógiai módszertan által - a többi kulcskompetencia fejlesztéséhez szükséges infrastruktúrát is jelentıs részben biztosítja. 1.2. Fejlesztési, felújítási munkálatok Épületfelújítási munkálatokra elkülönített költségvetési keret nem állt rendelkezésre, így csak a tisztító- és állagmegóvó karbantartási munkálatokat tudtuk elvégezni, illetve pénzmaradvány terhére, valamint az éves költségvetésen belüli átcsoportosítással, és átgondolt, racionális gazdálkodás melletti megtakarításból tudtuk az égetıen fontos munkálatokat elvégezni. Elsısorban az óvoda épületében kellett jelentısebb munkálatok elvégzésérıl gondoskodni, hogy önkormányzati óvodaként fel tudjuk venni a versenyt a vállalkozásban mőködtetett óvodák feltételrendszerével. Így került sor: Óvoda épületében: - Csoportszobák bıvítésére falkiemelésekkel. (A csoportszámok csökkentése, illetve a csoportlétszámok bıvülése tette szükségessé.) - Főtéskorszerősítésre, illetve a Katona József Mővelıdési Központtól való főtésleválasztásra, gyermekmosdókban főtıtest elhelyezésére. (Mindez az intézkedés már a fél főtési idény alatt is jelentıs költségvonzatú energiamegtakarítást eredményezett, valamint enyhített a főtı-karbantartói feladatellátás idıbeni szervezésén. - Folyosói burkolatok teljes cseréjére. (Balesetmegelızési és esztétikai célokat egyaránt szolgál.) - Tálaló konyha fal- és padlóburkolatának cseréjére. (Közegészségügyi szempontok indokolták.) - Csapadékvíz elvezetését szolgáló ereszcsatornák javítása, illetve elvezetése közvetlen az épülettıl. (A kifolyók közvetlenül az épület alá, illetve innen az épület alatti pincébe vezették az esıvizet.) - Udvari részen kerítés emelése. - Teljes festésre és mázolásra a belsı helyiségekben. (A falazások, valamint a főtéskorszerősítés, illetve az állag miatt elengedhetetlen volt.) Az óvoda épületében nagyon fontos lenne még a WC-k és a mosdók felújítása, vízöblítı tartályok felszerelése. (Alapvetı elvárás, hogy az óvodás gyermek WC-használat után le tudja húzni azt, de a most meglévı golyóscsapokat még egy felnıttnek is elég kezelni.) A másik égetıen fontos teendı, még a tél beállta elıtt, a folyosói ablakok teljes cseréje. Az ablakok jelenlegi állapota erısen balesetveszélyes, és ki-be nyitogatásra alkalmatlanok, ugyanis az ablakszárnyak és az ablakkeret fája több helyen porladva elkorhadt, s lyukas. 5
Hısök úti épületben: - A négy éve átadott és használatba vett ROP-os beruházás által felújított és bıvített iskolaépületben elengedhetetlen volt a belsı tisztító festések és mázolások elvégzése, hiszen csak így tartható meg az épület és helyiségeinek állaga. Jókai úti épületben: - Tisztító festésre került sor a tantermekben, illetve a mosdóban. - Udvari részen a kerítés felújítása valósult meg. Fı úti iskolaépületben és a Napközi konyhán: - Tisztító festés történt. 1.3. Minıségfejlesztésben a mőködtetés terén végzett tevékenységek Az intézményi étkeztetésben a HACCP minıségbiztosítási rendszert 2004 májusától mőködtetjük. A rendszer mindennapos mőködtetése és annak dokumentálása a veszélyelemzési és kockázatértékelési folyamat leírásaiból következik. Felülvizsgáltattuk a napközi konyha minıségirányítási rendszerét és annak leírásait. 1.4. Ellenırzések A 2007/2008-as nevelési- és oktatási évben a Békési Többcélú Kistérségi Társulás belsı ellenıre végzett ellenırzést, a normatív állami hozzájárulások és kötött felhasználású normatív támogatások 2007. évi igénybevételének dokumentáltságát, valódiságát és megalapozottságát vizsgálta. Az intézménynél a normatív állami hozzájárulások, és a kötött felhasználású normatív támogatások 2007. évi igénybevételének és elszámolásának dokumentáltsága megfelelı, megalapozott, valós adatokat tartalmazó volt, negatív megállapítást nem tartalmazott a jegyzıkönyv. Nehézséget az év közbeni óvodai feladatbıvüléshez kötıdı normatíva lehívásához szükséges adatszolgáltatás jelentett. Átfogó tőzvédelmi ellenırzést folytatott le a Szarvasi Tőzoltóparancsnokság, az ellenırzés során mindent rendben találtak, a jegyzıkönyv negatív megállapítást nem tartalmazott. A HEFOP 2.1.5 programhoz kapcsolódóan is megtörtént egy átfogó eljárásrendi, szakmai és pénzügyi ellenırzés az Irányító Hatóság által, mely csak pozitív megállapításokat tartalmazott. ÁNTSZ ellenırzés iskolánk napközi konyháján két alkalommal történt, mely a mőködtetéssel kapcsolatos jelentıs negatív megállapítást nem tartalmazott. Jelenleg, a nevelési- és oktatási év zárási idıszakában valósul meg a négy évet átfogó, az ÖMIP-ben foglaltaknak megfelelı törvényességi- és szakmai ellenırzés. 1.5. Dokumentáció A gazdálkodás eljárásrend alapján folyik, áttekinthetı, naprakész dokumentáció mellett. 1.6. Gazdálkodás összegzı áttekintése Az intézményünk jóváhagyott éves költségvetése a pályázati támogatások bevételei, illetve az óvodai feladatbıvülés miatti módosítások kivételével a tervezet szerint alakult, illetve pénzmaradványt eredményezett. Mindez racionális foglalkoztatás és bérgazdálkodás, valamint a dologi kiadások mérséklése mellett valósulhatott meg, így kerülhetett sor az elızıekben felsorolt felújítási munkálatokra. 6
2. TANÜGYIGAZGATÁS 2.1. Gyermek- és tanulói létszámadatok A 2007/2008-as nevelési- és oktatási évben a létszámadatok a következıképpen alakultak: - Összes létszám: 681 (+94) fı o Óvodás létszám: 125 (+4) fı Kossuth úton: 114 (+3) fı Csárdaszálláson: 11 (+1) fı o Tanulói létszám: 546 (+90) fı - Tanulócsoportok (osztályok) száma: 24 - Tanulócsoportok (osztályok) átlaglétszáma: 26,5 tanuló/osztály - Óvodai csoportok száma: o Kossuth úton: 4 átlaglétszám: 29,3 gyermek/csoport o Csárdaszálláson: 1 átlaglétszám: 12 gyermek/csoport o Összesen: 5 átlaglétszám: 25,8 gyermek/csoport - Sajátos nevelési igényő SNI-s gyermek- és tanuló (szakértıi bizottság szakvéleménye alapján): 48 tanuló + 4 óvodás 7,6 % (óvodában: 0,3 %; iskolában: 8,8 %) - Magántanuló (klinikai javaslatra szakértıi bizottság szakvéleménye alapján): 3 tanuló 0,05 % - Magatartási-, tanulási- és beilleszkedési nehézséggel küzd BTM-s tanuló (nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján): 42 tanuló 7,7 % Tanulási problémával küzd összesen: 90 tanuló 16,5 %, - Integrációs Pedagógiai Rendszerben programjában résztvevı gyermek- és tanuló: 58 fı 8,5 % (halmozottan hátrányos helyzető HHH-s gyermek- és tanulók: 62 fı 9,1 % - Napközis ellátást igénylı tanuló: 227 (+68) fı 50,7 % - Napközis csoportok száma: 10 csoport - Napközis csoportok átlaglétszáma: 29,5 tanuló/csoport Az évközbeni gyermek- és tanulói mozgás nem volt jellemzı. 2.2. Tanügyi dokumentáció A tanügy-igazgatási feladatkör részét képezi a tanügyi dokumentáció, melynek vezetése pontosan, naprakészen történik. A gyermek- és tanulói létszámadatok az igényelt normatívákkal megegyeznek. A csoportfoglalkozások, tanórák és egyéb foglalkozások dokumentáltsága; a gyermek- és tanulóbalesetek, diákigazolványok, anyakönyvek, bizonyítványok, beírási naplók vezetése; beiskolázások nyilvántartása a szabályozásnak megfelelıen történt a nevelési- és oktatási év során. A szöveges értékelés megkönnyítésére az OKM által kifejlesztett és ajánlott szoftvert alkalmaztuk. Az elektronikus tanulói nyilvántartás, a tanulói azonosító számok kezelése nem okozott fennakadást. A Taninform szoftver adatfeltöltése megtörtént. A tanügyi dokumentációt nagymértékben megnöveli a tankönyv- és étkezési támogatási jogosultság alátámasztásának dokumentációja, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények érvényességének naprakész nyomon követése. A gyermekvédelmi támogatás módosulása nem igazán kedvezıen hat a kapcsolódó intézményi feladatellátásokra (étkezési térítési díjak befizetése, halmozottan hátrányos helyzető tanulók nyilatkozata). 7
3. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK 3.1. Személyi (alkalmazotti) feltételek A 2007/2008-as nevelési- és oktatási évben a feladatellátást 81 fı (+1 fı kirendelt munkavállaló) intézményi dolgozó biztosította. Valamennyi engedélyezett álláshely be volt töltve. A napi nevelı-oktató feladatellátás zavartalanul folyt. 3.1.1. Nevelési - oktatási feladatellátása Az óvodai feladatbıvülés következtében alkalmazotti létszámnövekedés történt. A nevelıoktató tevékenységet 8 (+1 fı kirendelt munkavállaló) fı óvodapedagógus és 45 fı iskolai pedagógus látta el. Az iskolai szakfeladaton valamennyi álláshelyet határozatlan idejő kinevezéssel, teljes munkaidıs, megfelelı végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezı közalkalmazott tölt be. Óraadókat nem alkalmazunk. Egy kolléganı gyermekgondozási szabadságon van, helyette szerzıdéses jogviszonyú pedagógust foglalkoztattunk. A szakos ellátottság teljes körő iskolánkban. A kéthavi tanítási idıkeret alkalmazása mellett a túlóra-kifizetések száma jelentısen lecsökkent, csak a tantárgyfelosztásban is szereplı, állandó túlórák kerültek elszámolásra. Az óvodai szakfeladaton volt szerzıdéses jogviszonyú munkatárs, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelıen. A gyakornoki státuszt nem alkalmaztuk, hiszen valamennyi, a három évnél kevesebb gyakorlattal rendelkezı óvodapedagógus szeptember 1-jét megelızıen került állományba. Az irányítási, szervezési és ellenırzési feladatokat az igazgató mellett egy fı igazgatóhelyettes látta el, valamint tagintézmény-vezetı és a munkaközösség-vezetık segítették. Ilyen gyermek- és tanulói létszám, valamint a feladatbıvülés és feladatellátás mellett indokolt lenne 2 fı igazgatóhelyettes alkalmazása. A napi nevelı-oktató munka szervezése, a teljes körő jogszabályfigyelés és annak naprakész alkalmazása, a folyamatos pályázati munka, a módszertani fejlesztések, valamint a rendezvényszervezések, tehát a teljes körő mőködtetés túlmutat a vezetık napi munkaidején. 3.1.2. Technikai személyi állomány A technikai feladatellátást 28 fı biztosította a következı megoszlásban: - adminisztratív dolgozó: 5+1 fı (gazdasági vezetı, élelmezésvezetı, iskolatitkár, munkaügyi ügyintézı-pénztáros, könyvelı), - konyhai dolgozó: 5,5 fı - pedagógiai asszisztens: 1 fı, - rendszergazda: 1 fı, - dajka: 4+1 fı - takarítónı: 6,5 fı, - főtı-karbantartó. 3 fı. A technikai állományban foglalkoztatott munkatársak táppénzes távolléte esetén feladatátcsoportosítással tudtuk biztosítani a folyamatosságot. (hosszabb ideig volt táppénzen 1 fı dajka és 1 fı takarítónı.) A napközi konyhánkon nagy segítséget jelentett, hogy állandó gyakorlati helyként szolgált a Bethlen Gábor Szakképzı Iskola egy tanulójának. További segítséget jelentett a két fı közmunkás a tanév utolsó két hónapjában. 3.1.3. Továbbképzés Az át- és továbbképzések szervezésénél, a beiskolázásoknál elsıdleges szempont a Továbbképzési programunkban is leszabályozottak szerint a hosszú távú szakos-ellátottság 8
(szakos-utánpótlás) biztosítása, illetve a felvállalt feladatokhoz elengedhetetlen módszertani ismeretek továbbképzéseken történı elsajátítása. A tanév során négy pedagógus kolléga folytatott tanulmányokat újabb diploma megszerzéséért az e célú, kötött felhasználású állami normatív támogatás terhére, valamint egy fı szakértıi képzésen vett részt pályázati finanszírozás keretében: - 1 fı rajz szakon (végzett) - 1 fı informatika szakon (végzett) - 1 fı informatika, valamint környezetismeret mőveltségterületeken - 1 fı szakvizsgát tett (végzett) - 1 fı esélyegyenlıségi szakértıi területen (végzett) Augusztus hónapban 15 fı vesz részt 30 órás SDT képzésen. Ezzel a Sulinet Digitális Tudásbázis ismeretanyagának közvetítése válik lehetıvé a tanórákon a meglévı infrastruktúra felhasználásával. 3.1.4. Innováció A szakmai, pedagógiai és intézményfejlesztési innováció igen sok területen megjelent a tanév során intézményünk életében. Legjelentısebb pedagógiai innovációk a kompetencia-alapú oktatás kiterjesztése, valamint az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása területén történtek intézményünkben. Mindkét szakmai-módszertani fejlesztés HEFOP pályázati program támogatási keretében valósult meg. A kompetencia-alapú oktatást kiterjesztettük a 2., 6. és 8. évfolyamokra is az 1., 5. és 7. évfolyamok mellett matematika, szövegértés-szövegalkotás, valamint szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületeken. Ezáltal a pedagógiai kultúra és a tanítási módszerek átalakítása történik, mely figyelembe veszi az életkori-, az egyéni tanulási- és az eltérı szociokulturális háttér különbözıségeibıl fakadó sajátosságokat. A kompetencia-alapú módszertani elemek alkalmazása segíti a nem szakrendszerő oktatás által fejlesztendı kulcskompetenciák megalapozását is egyben, valamint lehetıvé teszi az info-kommunikációs ismeretközvetítést. Széleskörő módszertani elemek felhasználását, többirányú szemléltetést, valamint ismeretközvetítést és -megerısítést tesz lehetıvé a Sulinet Digitális Tudásbázis alkalmazása. Az intézményünkben 4. éve eredményesen alkalmazott és folyamatosan továbbfejlesztett Integrációs Pedagógiai Rendszer gyakorlati alkalmazására kifejlesztett intézményi programot a HEFOP 2.1.5 pályázati program keretében kiterjesztettük a városrész Margaréta Óvodájára és a Bethlen Gábor Szakképzı Iskolájára. Ezáltal az intézményfokozatok közötti együttmőködés keretében a 3-18 éves korú, halmozottan hátrányos helyzető gyermekek összehangolt, az intézményfokozatok közötti átmenetet segítı hátránykompenzálása vette kezdetét. A pályázati program keretében kidolgozásra került az óvodai és a középiskolai mőködtetési program, ennek részeként többek között Feladatgyőjtemény és Játékgyőjtemény. Intézményünkben az óvodás korú, halmozottan hátrányos helyzető gyermekeket is mindkét feladat-ellátási helyen bevontuk a programba nevelési év közben. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazására kifejlesztett mőködtetési programunkat minisztériumi megkeresésre fel kívánják venni a Jó gyakorlatok közé, melynek szakértıi véleményezése és eljárása folyamatban van. Negyedik éve veszünk részt a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja által végzett longitudinális (követı jellegő fejlıdés-vizsgálat) felméréseiben, valamint a hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatására kidolgozott (tudásalapú társadalom kihívásainak megfelelı) programok kipróbálásában. 9
3. 2. Tárgyi feltételek Tárgyi feltételrendszerünk igen eltérı képet mutat épületegységenként. Az óvodai feladatellátás eszközei részben biztosítottak. Nevelési év közben az iskolai pályázatok keretébıl átcsoportosított forrásból a nevelést-oktatást segítı eszközök és játékok beszerzésére került sor, illetve szintén pályázati támogatásból udvari játékokat vásároltunk. Az iskolai fejlesztı szobákban meglévı fejlesztı játékokból, a mozgáskoordinációt segítı fejlesztı eszközökbıl, tornaszerekbıl is került át az óvodába, hogy a gyermekek fejlesztése helyben történhessen. A csoportszobák bútorzatát szükséges lesz fokozatosan felújítani. A Hısök úti iskolaépület eszközellátottsága teljes körő. Mindez lehetıvé teszi a széleskörő ismeretközvetítést és -elsajátítást, a tanulók eltérı szociális hátterébıl adódó hátrányok kompenzálását. Mindezt segítik a fejlesztı szobák, informatikai szaktantermek, a gyógytestnevelési tornaszoba, a belsı és külsı közösségi tér, az udvari mini sportudvar és játszótér. A különbözı színtereken biztosított nevelési feladatellátást erısíti az esztétikus belsı és külsı környezet. Az 5-8. évfolyamok osztályainak elhelyezése változatlanul csak két épületben (Jókai és Fı út) valósulhatott meg. Mindkét épületben, de fıként a Jókai úti és a Fı úti épület udvari tantermeinek mőszaki állaga nagyon leromlott, 60 %-uk szükségtanterem. A vizes, dohos tantermek komoly veszélyt jelentenek a tanulók egészségére is, hiszen egyre több a tartós betegként diagnosztizált aszthmás gyermek. (Tankönyv- és étkezési támogatásra jogosító, a tartós betegség jogcímet alátámasztó adatok alapján.) Az eszközfejlesztés pályázati források terhére folyamatos volt a tanév során ezeknek az épületegységeknek a tantermeiben is. Újabb öt mobil aktív táblával sikerült pályázati forrásból bıvíteni a meglévık számát, így már 10 tanteremben nyílik ısztıl lehetıség ezek alkalmazására. Az Intelligens Iskola program keretében támogatott pályázat keretében teljes körővé válik az informatikai eszközfelszereltség valamennyi évfolyam számára. Pályázati forrásból megvásároltuk az iskolai orvosi szoba legszükségesebb berendezési tárgyait és eszközeit. A Fı úti épületben van folyamatban egy szükségtanterem átalakítása orvosi szobának, ezzel eleget teszünk a 11/1994. MKM rendelet 7. sz. mellékletében szereplı rendelkezésnek. 4. NEVELTSÉGI HELYZETKÉP 4.1. Rendszeres óvodába, iskolába járás A tanulói mulasztások alakulása a 2007/2008-os nevelési- és oktatási évben: Mulasztott napok száma Igazolt Igazolatlan Összesen Átlag 1-4. évfolyam 2.628,5 40,6 2.669,1 11,6 5-8. évfolyam 3.777,8 42,8 3.820,6 12,1 Összesen 6.406,3 83,4 6.489,7 11,8 A mulasztott napok átlaga minimális csökkenést mutat az elızı tanévhez képest alsó és felsı tagozaton egyaránt. Csupán 13 tanuló (2,4 %) nem mulasztott egyetlen napot sem. Az igazolatlan hiányzásokat jelentıs mértékben sikerült visszaszorítani, de még így sem lehetünk elégedettek, hiszen 34 tanuló mulasztott igazolatlanul. Alsó tagozaton elsısorban a szülı felelıssége állapítható meg, hiszen 8 tanuló maradt távol igazolatlanul 40,6 napot a 10
tanév során, közülük 2 fı notórikusan. Felsı tagozaton 24 tanuló mulasztott igazolatlanul összesen 42,8 napot. Az igazolatlan távolmaradások megszüntetése érdekében 25 tanuló szülıjének 42 alkalommal lett felszólítás kiküldve, illetve 3 tanuló szülei 1-1 alkalommal lettek feljelentve. Ezen intézkedéseket minden esetben megelızték az osztályfınöki megkeresések, a családlátogatások. (Ilyen esetben az osztályfınök és az ifjúságvédelmi felelıs közösen keresték fel a szülıket.) Több esetben a Térségi Humánsegítı Szolgálat közremőködését is kérte az ifjúságvédelmi felelıs. Az igazolt távolmaradások csak részben adódnak betegségbıl, nagyon jelentıs a különbözı társintézmények, egyesületek, klubok programjai keretében történı hiányzás. A tanórák védelme sajnos egyáltalán nem érvényesül, nincs tiszteletben tartva. 4.2. Magatartás Iskolai szinten a magatartási átlag: 4,02-1-4. évfolyamokon: 4,01, - 5-8. évfolyamokon: 4,02. Az osztályok magatartási átlagának szélsıértékei: 3,39, ill. 4,50 (mindkettı felsı tagozatos osztály). Általánosságban megállapítható, hogy az igazolatlan hiányzások mellett jelentısebb magatartási vétség nem történt intézményünkben. A tanév során tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására nem volt szükség, elegendı intézkedést jelentett a tanulóval és a szülıvel történı elbeszélgetés, illetve az ifjúságvédelmi felelıs bevonása. A kedvezıtlen társadalmi hatások, az elvárás- és értékrendek módosulása, a család, mint alapvetı nevelési színtér szerepének lazulása ellenére is tanulóink iskolai magatartása megfelelınek mondható. Ebben jelentıs szerepe van a változatos szabadidıs foglalkozások biztosításának, iskolai rendezvények és programok szervezésének, a viszonylag magas felügyeleti óraszámnak, a pedagógiai asszisztens foglalkoztatásának, valamint az épületegységenkénti nevelıi felügyeleti rendszernek. 4.3. Neveltségi tudatossági vizsgálatok A mérések az Intézményi Minıségirányítási Programban meghatározott indikátorrendszer alapján történtek, az Éves munkatervben rögzítettek szerint. 4.3.1. Szocialitás mérésének eredménye az 1. évfolyamon Szeptemberben, közvetlenül a tanévkezdéskor olyan szociális motívumokat mértünk, amelyek az iskolai léthez és fejlıdéshez nélkülözhetetlenek (DIFER mérés része): - írásmozgás-koordináció: az írástanítás feltétele - relációs szókincs, amely az eredményes szóbeli kommunikáció elemi feltétele - beszédhanghallás készsége, amely az eredményes olvasástanítás fontos feltétele összefüggés-megértés, a következtetés és az elemi számolás, amelyek szintén az értelmi fejlıdés feltételei. A tanulók e képesség tekintetében jelentıs különbséget mutatnak. A teljes elsı osztályos populációra vetítve a tanulók: o 19%-a érte az optimum szintet, o 30%-a a befejezı szintet, o 22%-a haladó szintet, o 29%-a pedig elemi vagy kezdı szinten van. 11
Összegzés: Sajnos az elmúlt évekhez képest a két szélsıérték közötti szakadék növekedését láthatjuk: az optimumon teljesítık aránya 3%-kal csökkent és az elemi szinten teljesítık aránya 2%-kal nıtt. Mindez megerısíti a szociális kompetenciák fejlesztésének igényét, hiszen évrıl-évre emelkedı tendenciát mutat iskolakezdéskor azon 1. évfolyamos gyermekek száma, akik életkorukhoz képest lemaradtak a szociális kompetenciáikban, fejlesztésüket még 5-6 éves korban el kellene kezdeni. (Finommotorikus mozgáskoordináció, figyelem koncentráció, feladattartás és feladattudat, kapcsolat a társakkal és felnıttekkel, köszönés, stb.) 4. 3. 2. A tanulók szociometriai helyzete az 5. évfolyamon Valamennyi 5. évfolyamos osztályközösség újonnan szervezıdött. A négy év alatt kialakult osztályközösségeket a 4. tanév végén fel kellett bontani, s újra kialakítani, hogy az osztályok összetételének (HHH-s, SNI-s és BTM-s tanulók) százalékos aránya megfeleljen a törvényi rendelkezéseknek. 5.a osztály: Az osztály létszáma 26 fı. Az osztályfınök tapasztalatai szerint az elsı idıkben a régi barátokhoz való kötıdés nagyon erıs volt. A tanulók negatív megnyilvánulásai, mint ellenségeskedések, torzsalkodások a közös programok hatására megoldódtak. Az osztályban lassan alakulnak a mikroközösségek, de vannak még kissé magányos helyzetőek. 5. b osztály: Az osztályban 25 tanuló van. Az osztályközösség 3 részre osztható: az egyikbe a fiúk taroznak, itt kölcsönös baráti kapcsolatok vannak, egyetlen kisfiú nem illeszkedett még be a közösségbe. A lányok 2 csoportra oszlanak, de a két csoport nem határolható el élesen egymástól. A kezdeti ellenségesebb hangulatot az osztályfınök megoldotta, egyre nagyobb összetartást tapasztal. 5. c osztály: Az osztály 26 fıbıl áll, 1 tanuló hiányzott a mérés idején. A tanulók 3 osztálytársukat alig vagy egyáltalán nem választották. Az osztályfınök örömmel számolt be arról, hogy a 3 osztályból összeállított osztályában a tanulók szívesen választottak olyan tanulót is a bizalmi területen, akit még szeptemberben egyáltalán nem is ismertek. Célul tőzte ki azt is, hogy a peremhelyzetben lévı tanulókat olyan helyzetbe juttassa, ahol a társaik jobban megismerhetik ıket. Összegzés: A három osztály koherenciája megfelelı szintő, a szociális kompetencia fejlesztését ennek ellenére mindhárom osztályfınök fokozottan kívánja erısíteni. 4.3.3. A polgári értékek mérésének eredménye a 7. évfolyamon Az idei tanévben is fokozottan követte a tantestület a polgári értékek és attitődök vizsgálatát, ugyanis ezen évfolyam tanulóinak jelentıs része a szociális kompetenciát fejlesztı programban vett, ill. vesz részt. Az eredmények az itt folyó ez irányú munka eredményességét bizonyítják. A különbözı társadalmi csoportok elfogadási mutatói nıttek kb.10-15%-kal, ami a teljes populációt tekintve óriási lehetıségeket nyújt a folytatásra. /Az elfogadási hajlandóság növekedését jelenti a diszkriminancia-index csökkenése./ A teszt négy részbıl állt: Bevezetıje utasítást tartalmazott a teszt kitöltéséhez. Második része háttérkérdéseket tartalmazott a differenciált elemzéshez. 12
Harmadik része tartalmazta az intenzitás skálát meghatározó kérdéseket a diszkriminációs index megállapításához. A negyedik részben voltak a nyílt és zárt válaszokat tartalmazó kérdések a demokratikus értékek témakörébıl. Néhány tanulócsoport helyzetének változása az elmúlt 4 tanévben 1 ábra: Diszkriminancia index változása a 2004/2005-ös tanévtıl a 2007/2008-as tanévvel bezárólag (A hétfokú skálán az 1-es a teljes elfogadottságot, a 7-es a teljes elutasítást jelenti.) 7 6 5 4 3 2 2004_05 2005_06 2006_07 2007_08 1 0 kínai árus romániai magyar menekült táborban élı külföldi Összegzés: Az elızı évekhez képest nem változtak az eredmények, az osztályokat hasonló problémaérzékenységő tanulók alkotják. A kismértékő javulás a jelenlegi társadalmi körülmények között pozitív visszajelzés a tantestület munkája felé. 4. 3. 4. A tanulók szociometriai helyzete a 8. évfolyamon 8.a osztály Az osztályból 22 tanuló töltötte ki a tesztet. Az igazságosság, bizalmi viszony és az aktivitás megítélésében 2 olyan lányt és 1 fiú diákot választottak, akik a 4 év során mind tanulmányi, mind közösségi munkájukban kiemelkedıen szerepeltek. A 8. év végére az egész osztály egy kiegyensúlyozott, örömteli közösséggé alakult. A csoport koherenciáját az is mutatja, hogy 3-4 fıs kis mikroközösségek ezer szállal kötıdnek egymáshoz. 8. b osztály A tesztet 18 tanuló töltötte ki, 3 diák hiányzott. Az osztályban több lánckapcsolat is fellelhetı, magányos tanuló nincs. 2 központi helyzető tanuló van, ezt kitőnı tanulmányi eredményüknek, szervezı képességüknek és szorgalmuknak köszönhetik. 8.c osztály Az osztályközösség 2 év alatt erısödött meg. Személyes és bizalmi viszonya minden tanulónak megfelelı, így lehetısége van megbeszélni a problémáit valakivel. A legigazságosabbnak az osztály legjobb tanulóját választották. 13
Egy olyan pont van az osztályban, ami kissé aggodalomra adhat okot: a legnépszerőbbnek olyan tanulót választottak, akinek magatartása egyáltalán nem példamutató, de a család jó anyagiakkal rendelkezik. 8. d osztály Az osztály a negyedik év végére kitőnı közösséggé alakult. Nincsenek klikkek, 4 központi helyzető leány volt az osztály közösségi és tanulmányi életének mozgatója. Egy olyan tanuló volt akinek beilleszkedésével kisebb problémák voltak, de ıt is befogadták. 4.4. Gyermek- és ifjúságvédelem 4.4.1. Kiemelt óvodai mutatószámok Tanulási, magatartási problémával küzdı gyermekek Óvodás összlétszám Sajátos nevelési igény Tanulási-, magatartásiés beilleszkedési nehézség Hátránnyal küzdı gyermekek Intézményi szempontok alapján Veszélyeztetett Ktv. 12.. alapján Hátrányos helyzető Halmozottan hátrányos helyzető Túlkoros gyermekek (visszamaradt) Védelembe vett gyermek 135 fı 4 fı - fı - fı 47 fı 10 fı 4 fı 1 fı 100 % 3 % - % - % 34,8% 7,1 % 3 % 0,7 % 4.4.2. Kiemelt iskolai mutatószámok Tanulási, magatartási problémával küzdı tanulók Tanulói összlétszám Sajátos nevelési igény Tanulási-, magatartásiés beilleszkedési nehézség Intézményi szempontok alapján Hátránnyal küzdı tanulók Ktv. 12.. alapján Túlkoros tanulók Védelembe vett tanulók Veszélyeztetett Hátrányos helyzető Halmozottan hátrányos helyzető 546 fı 48 fı 42 fı 23 fı 170 fı 52 fı 148 fı 8 fı 100 % 8,8 % 7,7 % 4,2 % 31,1% 9,1 % 27,1 % Intézményünkben gyermek- és ifjúságvédelmi feladatellátás szervezett keretek között, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs irányításával történik, melyben további jelentıs feladatokat látnak el a csoportvezetı óvónık, az osztályfınökök és a szaktanárok. Az elmúlt években bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások hatásainak következtében: - A családok anyagi, egzisztenciális helyzetének romlása negatívan hat a gyermeknevelésre. - Társadalmi mértékben felborultak bizonyos értékrendek, fıleg azok, amelyek a nevelési feladatokkal függnek össze. Így az intézmény feladata és jelentısége megnıtt a gyermek- és ifjúságvédelem területén. Ezek a problémák fıként az iskolában éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyermek eredményeit, viselkedését, a felnıttekhez, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. Alapvetı célunk e tevékenység során korunk veszélyforrásaival szemben az óvodásaink, tanulóink személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, mely képessé teszi ıket a helyes ítéletalkotásra, a negatív jelenségek elutasítására a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelızése, illetve segítségnyújtás annak megszüntetésében. A tevékenység alappillérei: 1,5 % 14
- felderítı tevékenység, - prevenciós, megelızı tevékenység, - jelentkezı problémák kezelése, megszüntetése. Felderítı tevékenységeink A nevelési év elején elkészült minden óvodás gyermekrıl és tanulóról a Felderítı lap csoportonkénti, illetve osztályonkénti bontásban, mely valamennyi, a gyermeket, tanulót érintı és befolyásoló szociális tényezıt feltárta. Ennek ismeretében szervezıdött az éves ifjúságvédelmi és osztályfınöki célzott tevékenység. A felderítést segítı különféle méréseink: - Valamennyi iskolaelıkészítı foglalkozáson résztvevı (nagycsoportos korú) óvodás gyermek, valamint 1. évfolyamos tanuló DIFER mérése a tanulási zavarok feltárása érdekében. - Az 1. évfolyamon az Környezeti- és egészségnevelési program bemeneti mérései a hatékony mőködtetés érdekében. - Szociometriai és neveltségi mérés 5. évfolyamon a társas kapcsolatok, az énkép, az egyéni értékek felderítése céljából. - Életmód, életvitel mérése a 4. évfolyamon az Egészség- és környezetnevelési program felsı tagozatos mőködtetéséhez. - Az egészségnevelési és drogprevenciós elıteszt (5. évfolyam) elsısorban az egészségre káros élvezeti szerek fogyasztásával, megítélésével, a kapcsolódó általános ismeretekkel összefüggı. A felderítést szolgálták a családlátogatások, melyeket elsısorban a csoportvezetı óvónık és az osztályfınökök végeztek, de gyakran fıként problémás esetekben munkájukat segítette a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs is. Prevenciós tevékenység A prevenciós tevékenységünk megvalósult a csoportfoglalkozásokon, a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon, a szervezett szabadidıs foglalkozásokon, programokon, valamint a kapcsolódó különbözı mőködtetett programokon, így: - drogmegelızı tevékenység pályázati alapból, - egészségnevelési program, - osztályfınöki órák tananyaga, - IPR-s program mőködtetése, - fejlesztı foglalkozások, - Útravaló ösztöndíjprogram Út a középiskolába részprogramjába történı bekapcsolódás. Problémák kezelése A nevelési- és oktatási év során problémát jelentett: o Igazolatlan hiányzás, o Enyhébb magatartási (fıként viselkedési) problémák, o Esetenként dohányzás, o A tanulók egymás közötti tettlegessége, durvaság, trágár beszéd, esetenként a nevelıkkel szembeni szemtelenség, csúnya beszéd, o Étkezési díjhátralékok, o Személyi higiénia (két tanuló testvérpár esetében állandó tetvesség). Jelentkezı problémák megelızésére és kezelésére mőködtetett programok: 15
o 2001. szeptemberétıl, immár hetedik éve mőködtetjük intézményünkben pályázati forrásból az Egészségnevelési- és drogprevenciós programot. o 2004. szeptemberétıl mőködtetjük szervezett keretek között a halmozottan hátrányos helyzető tanulóink számára az Integrációs Pedagógiai Rendszert, melyet a nevelési év során kiterjesztettünk óvodásainkra is, a Kossuth úti és a csárdaszállási feladat-ellátási helyeken egyaránt. A jogosultság- és igényfelmérést, valamint a helyzetelemzést követıen a széleskörő mőködtetéshez többféle, csoportfoglalkozáson, tanórán-, tanórán kívüli-, szabadidıs- és egyéni foglalkozásokon megvalósítható mőködési programokat dolgoztunk ki és alkalmazzuk ezeket. A kapcsolódó 3 havonkénti értékelı megbeszéléseken a gyermekek és a szülık többsége szívesen vett részt. Nyíltan beszéltek örömeikrıl, gondjaikról, problémáikról. Szívesen vették és igényelték is a lehetséges megoldási javaslatokat, tanácsokat. o A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel küzdı gyermekek és tanulók részére fejlesztı foglalkozásokat biztosítottunk heti rendszerességgel, célirányosan. Az iskolai szakfeladaton egy fı fejlesztı pedagógus teljes munkaidejében, míg az óvodai szakfeladaton két fı szakképzett óvodai fejlesztıpedagógus 2-2 órában biztosította a fejlesztést. o A sajátos nevelési igényő gyermekek és tanulók habilitációs- és rehabilitációs foglalkozásokban részesültek gyógypedagógus, pszichológus, gyógytornász, valamint logopédus vezette, célirányos, egyénre szabott fejlesztési terv szerint. Sikerült valamennyi SNI-s óvodás gyermekre is kiterjeszteni a teljes körő ellátást, még a csárdaszállási telephelyen lévı 4 fı SNI-s gyermek ellátását is megszerveztük rendszeres kijárással. o 2006. szeptember 1-jétıl intézményünkben bevezettük a kompetencia-alapú oktatást, melyet ebben a tanévben felmenı rendszerben folytattunk tovább. A kulcskompetenciák közül így az 1. és 2. évfolyamokon a szövegértés-szövegalkotás és matematikai, az 5., 6. és 7., 8. évfolyamokon pedig a szociális, életviteli és környezeti kompetenciákat fejlesztjük kiemelten. 5. OKTATÁS - KÉPZÉS 5.1. Szorgalom Iskolai szintő szorgalom átlag: 3,70-1 - 4. évfolyam: 3,83-5 - 8. évfolyam: 3,58 A két szélsıérték: 3,10 és 4,46 A szorgalom átlaghoz viszonyítva a tanulmányi átlag alakulása: - iskolai szintő tanulmányi átlag: 3,87-4. évfolyam átlaga: 3,92-5 - 8. évfolyam átlaga: 3,83 Az osztályok tanulmányi és szorgalom átlagának összevetését tartalmazó táblázat: Osztály Szorgalom átlag Tanulmányi átlag 4.a 3,66 3,81 4.b 3,92 4,04 5.a 3,60 4,09 16
5.b 3,58 3,69 5.c 3,33 3,97 6.a 3,27 3,45 6.b 4,30 4,50 6.c 3,64 3,97 7.a 3,11 3,39 7.b 4,29 4,33 7.c 3,42 3,60 7.d 3,50 3,90 8.a 3,63 3,75 8.b 3,95 3,99 8.c 3,10 3,41 8.d 3,47 3,70 5.2. Tanulmányi teljesítmény Az osztályok tanulmányi átlagát az elızı táblázat mutatja. Az 1-3. évfolyamokon a szöveges értékelések eredménye: Osztály Kiválóan Jól Megfelelıen Felzárkóztatásra szorul teljesített teljesített teljesített 1. a 2 13 11 1 1. b. 4 8 12 3 2. a - 8 5 6 2. b 4 10 6 5 2. c 1 12 9 2 3. a 4 7 5 4 3. b 3 10 6-3. c - 6 9 4-1-4. évfolyam (ténylegesen a 4. évf.) tanulmányi átlaga: 3,92-5-8. évfolyam tanulmányi átlaga: 3,83. 5.2.1. Kitőnık Kitőnı tanulók számának alakulása: 39 fı (7,1%) az elmúlt évihez képest növekedett (+0,7 %-kal). - 1-4. évfolyamon: 22 tanuló (9,6%) - 5-8. évfolyamon: 17 tanuló ( 5,4 %) 5.2.2. Követelményrendszert alulteljesítık Iskolai szinten öt tanuló (0,9 %) nem teljesítette a követelményrendszert, közülük hárman javítóvizsgára kötelezettek, további két tanuló a nagyfokú hiányzás miatt osztályozó vizsgát tehet. Két tanuló szülıi kérésre ismétel az 1. évfolyamon. 17
5.3. Versenyeztetés versenyeredmények Házi és városi versenyek alsó tagozaton MEGNEVEZÉS INDULÓK SZÁMA HELYSZÍN RENDEZİ Darvas Tibor versmondó verseny 22 fı Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda DÖK Darvas Tibor versillusztrációs verseny Darvas Tibor prózaíró verseny Az alsó tagozatos munkaközösség házi versenye (matematikából és magyar nyelvbıl) 50 fı 4 fı 3. o: 20 fı 4. o: 30 fı DÍJAZOTT TANULÓK SZÁMA DÍJAZOTT TANULÓK ARÁNYA 9 fı 41% Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda DÖK 15fı 30% Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda DÖK 3 fı 75% Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Alsó tagozatos munkaközössége 50 fı Minden tanuló kiválóan teljesített Aranyfonál mesemondó verseny Várostörténeti vetélkedı 23 fı Városi Könyvtár 12fı 50% 3-4 osztályos csapat Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda 1. helyezett csapat 100% Beranek Ottóné szépíróverseny Békés fogászat rajzversenye Minden tanuló füzetét megnézték 18 fı Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda DÖK Évfolyamonként 3-3 díjazott ----------- Békés Fogászat Gyomaendrıd 18 fı Minden tanuló díjat kapott Ki a fogtündér? 19 fı Békés Fogászat Gyomaendrıd Minden tanuló jól teljesített és díjban részesült Kiemelten jól teljesített: 4 fı (21%) 18
Összegzés: A házi és városi versenyek részvételi adatai arra mutatnak, hogy nagyon sok tanulót megmozgatnak. Ezeknek a pedagógiai értéke az, hogy azon diákjaink is szívesen versenyeznek, akik más alkalommal nem mérettetik meg magukat.. Az elızı évekhez képest jelentısen, 30%.-kal nıtt az induló tanulók aránya. Területi, megyei és országos versenyek az alsó tagozaton MEGNEVEZÉS INDULÓK SZÁMA HELYSZÍN RENDEZİ DÍJAZOTT TANULÓK SZÁMA DÍJAZOTT TANULÓK ARÁNYA Bendegúz Ifjúsági Nyelvész Verseny 18 fı Bendegúz Gyermek és Ifjúsági Akadémia_ Szeged 2 fı megyei versenyen 1 fı az országos versenyen 17% Bendegúz Levelezı Versenyek TITOK környezetismereti verseny Mi leszek, ha nagy leszek? regionális rajzverseny Matematika: 8 fı Anyanyelv: 7 fı Természetismeret: 1 fı Bendegúz Gyermek és Ifjúsági Akadémia_ Szeged Minden tanuló kiválóan teljesített 40%-uk arany fokozatot, a 60%-uk ezüst fokozatot ért el. 19 fı TITOK Oktatási BT. Budapest 3 fı, ebbıl 1 fı 3. helyezett 16% 5 fı Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsaba Minden tanulót díjaztak Kiemelt helyezések: 2 fı 40% Vésztı: területi versmondó verseny Mezıerény: Területi Versmondó Verseny 1. o: 2 fı 3. o: 3 fı 4. o: 3 fı 4-4 fı évfolyamonként Szabó Pál Általános Iskola Vésztı Minden tanulónk díjazott lett 100% Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Könyvtára Mezıberény 2 fı évfolyamonként 50% Arany János Magyar nyelvi tesztverseny 5 fı TITOK Oktatási BT. Budapest 1 fı jutott az országos döntıbe 19
Szivárvány Újság versenyei 1 fı Apáczai Kiadó Budapest Az országos döntıbe jutott 1 fı A versenyzı a középmezınyben végzett Zrínyi Ilona matematika verseny 17 fı MATEGYE Alapítvány Kecskemét A megyei versenyen díjazott 1 fı 1-100. helyig 3 fı (30 %) 100. hely felett (70%) Összegzés: Tanulóink kiválóan szerepeltek minden versenyen, azonban több olyan versenyen és pályázaton is indultak, ahonnan semmilyen visszajelzést nem kaptunk. Egyébként átlagosan az indulók 50%-a ért el valamilyen helyezést, ez még az indikátorrendszer elıirányzott vállalásait is meghaladja. Házi és városi versenyek felsı tagozaton MEGNEVEZÉS INDULÓK SZÁMA HELYSZÍN RENDEZİ DÍJAZOTT TANULÓK SZÁMA DÍJAZOTT TANULÓK ARÁNYA DarvasTibor versmondó verseny 25 Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda DÖK 15 fı **** DarvasTibor versillusztrációs verseny 150, ebbıl 50 fı a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Iskola tanulója DarvasTibor prózaíró verseny 22 Kazinczy Szép magyar beszéd verseny iskolai 15 fı fordulója Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny A Városi Könyvtár vers és prózamondó versenye 16fı 5 fı Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda DÖK 7 fı **** Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda DÖK 6 fı **** Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda 6 fı 40% A mezıberényi területi versenyre továbbjutott: 4 fı Kis Bálint Általános 8fı 50% Iskola és Óvoda Városi Könyvtár 4 fı 80% 20
Várostörténeti vetélkedı 2 csapat Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Kémia háziverseny 8fı Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda reál munkaközössége A Bethlen Gábor Szakképzı Iskola Mőveltségi Versenye 4 csapat Összegzés: A felsı tagozat is magas részvételi aránnyal, és eredményesen zárt. Területi, megyei és országos versenyek felsı tagozaton A Bethlen Gábor Szakképzı Iskola Gyomaendrıd Mindkét csapatunk 1. helyezést ért el Minden tanulót díjazott a szaktanár Mivel egyetlen iskolaként szerepeltünk mind a négy csapatunkat díjazták. 100% **** 100% MEGNEVEZÉS INDULÓK SZÁMA HELYSZÍN RENDEZİ Simonyi Zsigmond Mezıberény, Helyesírási Verseny 3 fı Békésszentandrás (ELTE Magyar Tanszéke) Bendegúz Nyelvész Verseny Bendegúz Gyermek és 1 fı Ifjúsági Akadémia_ Szeged Helytörténeti komplex területi verseny, Mezıberény 11 csapat Anjou Liliom a magyar címerben 105 csapat Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Könyvtára Mezıberény Törökbálint Önkormányzata, Bálint Márton Általános Iskola és Gimnázium DÍJAZOTT TANULÓK SZÁMA DÍJAZOTT TANULÓK ARÁNYA 3 fı 100%+a megyei döntın 2 fı díjazott 1fı a megyei döntıbe jutott 100% csapat 2. helyezés 100% 1 csapat: 5 fı 100% Kerek Emese komplex történelmi és néprajzi verseny 130 csapat/ 2 csapat az iskolánkból Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark Ópusztaszer Középmezınyben végzett mindkét csapat ------------- 21
Megyei történelem verseny 14 fı, ebbıl továbbjutott 2 Szombathely: Vas megyei Pedagógiai Intézet 1 fı 50% fı Kálti Márk Történelmi tesztverseny 12 TITOK Oktatási BT. Budapest 1 fı 100% Országos 6.helyezés Teleki töri verseny 50 csapat Teleki Blanka Gimnázium Csapat 6. helyezés (régiós verseny) 100% Német nyelvi verseny 24 fı/ 5 fı Szolnok megyei Pedagógiai Intézet 1 fı 20% Angol nyelvi Verseny 35 fı Szolnok megyei Nincs továbbjutó ------- Kazinczy Szép magyar beszéd verseny területi fordulója Zrínyi Ilona matematika Verseny Pedagógiai Intézet 4 fı Mezıberény Önkormányzata, Kisújszállás Önkormányzata 28fı MATEGYE Alapítvány Kecskemét 4 fı 2 fı megyei díjazott, ebbıl 1 fı az országos döntıbe jutott. 100% Egy fı az országos döntıbe jutott, ahol aranyérmet nyert Varga Tamás Matematika Verseny 7 fı Hétvezér Általános Iskola Székesfehérvár 1 fı 100% Informatika versenyek 2 fı Békés megyei Pedagógiai Intézet Mindkét tanuló a versenyen a középmezınyben szerepelt ------------ Kvízesés Az összes induló kb: 1500 fı Iskolánkból: 70 fı ANTSZ versenye: Füstmentes osztályok Békés Megyei Vízmővek Zrt. és a Vásárhelyi Pál Mőszaki szakközépiskola Békéscsaba A döntıbe jutott (1. forduló: 38 fı) 2. forduló: 8 fı 48 osztály, ebbıl 2 csapat az iskolánkból Esélyegyenlıség Virágai 16 tanuló Esélyek Háza Battonya Oklevéllel jutalmazták a munkákat Békési Virágünnep Békési Faiskola 3 fı Békés 50% 50% ANTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete 1 csapat 50% --------------- Semmilyen visszajelzés nem érkezett -------------- 22
****Itt az arányok hamis képet festenének, mert minél több tanuló indul, annál nagyobb pedagógiai értékkel bír, de a statisztikai mutatók romlanak. Összegzés: A tanulóink igen jól teljesítettek, átlagosan több mint 50%-uk továbbjutott a következı fokozatba, és az országos döntıbe jutott tanulók 68%-a helyezést ért el. ( IMIP elvárás: 25%-50%) Nyelvvizsga eredmények Negyedik éve folyik a nyelvvizsga elıkészítı foglalkozások szervezése a 7. és 8. évfolyamokon angol és német nyelvbıl. A foglalkozásokat a három bontott nyelvi óra mellett heti két-két órában biztosítjuk teljesen térítésmentesen, nyelvkönyvet is biztosítva. Ebben a tanévben német nyelvbıl 3 tanuló tett eredményes alapfokú szóbeli nyelvvizsgát felkészítı tanáraik: Dubis Ferencné és Ökrös Katalin. Angol nyelvbıl alapfokú szóbeli nyelvvizsgát 5 tanuló, továbbá szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát további 4 tanuló tett felkészítı tanáraik: Mészárosné Stef Ilona és Szilágyi Mónika. Egy tanuló a középfokú c típusú nyelvvizsgát is tejesítette angol nyelvbıl. 23
5.4. Tudásszint- és képességmérések 5.4.1. Mérések az 1-4. évfolyamokon 5.4.1.1. DIFER mérés az 1. osztályokban Mért képességek: o Az írásmozgás-koordináció: az írástanítás feltétele. o A relációs szókincs, amely az eredményes szóbeli kommunikáció elemi feltétele. o A beszédhanghallás készsége, amely az eredményes olvasástanítás fontos feltétele. o Az összefüggés-megértés, a következtetés és az elemi számolás, amelyek szintén az értelmi fejlıdéshez elengedhetetlenek. A tanulók DIFER vizsgálatok szerint jelentıs különbségeket mutatnak. Az 1. a osztályban 6 tanuló nem éri el azt a szintet, amit egy iskolába lépı tanulónak fontos lenne. Ez az ott tanuló diákok 22%-át jelenti. A másik osztályban összesen van 11 ilyen tanuló, az ott tanulók 42%-a. Így különösen fontos, hogy ez az osztály is bekerült a kompetencia-alapú oktatási programba. Kifejezetten aggasztó az elemi számolási készség fejletlensége: a tanulók 50%-a elemi szinten van még. A mért területek egészére vetítve és a teljes elsı osztályos populációt tekintve: a tanulók 23%-a érte el az optimum szintet, a 30%-a a befejezı szintet, 22%-a haladó szintet, 32%-a pedig elemi vagy kezdı szinten van. A DIFER mérések eredményei négy tanévet tekintve Elemi és kezdı Haladó szint Befejezı szint Optimum szint 2004/2005 18% 30% 20% 32% 2005/2006 17% 29% 24% 30% 2006/2007 10% 22% 34% 34% 2007/2008 29% 22% 30% 19% Összegzés: A rövid stagnáló idıszak után sajnos csökkent a befejezı vagy optimum szinten teljesítık aránya. 5.4.1.2. Olvasási képességmérés az Apáczai Kiadó tesztjeivel Iskolánk már több éve részt vesz az Apáczai Kiadó olvasás felmérésében. Az iskolánk a 4. évfolyamon 72, 11%-ot ért el, ez kissé magasabb, mint az összes iskola átlaga (71, 35%) ez a mérésbe bevont 1073 osztály átlaga. A harmadik évfolyam eredményei is dicséretre méltóak. Itt az 1262 iskola adatait tekintve 80,09%-os eredmény született. A mi iskolánk ennél is kissé jobb, 81%-os. 24
Eredmények az Apáczai Kiadó tesztjeinek segítségével %-os megoszlás 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 77 91 75 72 3.a 3.b 3.c 4.a S1 5. 4. 1. 3. Bemeneti mérés az 1. évfolyamon környezeti nevelésbıl 1. kérdés 4 helyes választ vártunk: Az uzsonnás táskában legyen: uzsonna; víz vagy tea, pohár, papírszalvéta. 4 helyes választ 13 tanuló adott: 25 % 3 helyes választ 30 tanuló adott: 59% A 30 tanuló közül 11 az uzsonnát nem rajzolta be, 1-2 esetben hiányzott csak a pohár vagy a víz (tea). A 11 tanuló az összes tanulók 22%-a. Az elmúlt évekhez hasonlóan a tanulók arra gondoltak, hogy az uzsonna a szalvétában van. Feladat: Különösebb teendı ezzel kapcsolatban nincs. 2. kérdés 2 helyes választ vártunk: Az üres tejes pohár és az összegyőrt papírszalvéta kerüljön a szemetes vödörbe. 31 tanuló adott két helyes választ: 61% 6 tanuló bejelölte ugyan mindkét helyes választ, de ık az uzsonna maradékát is a kukába dobták: 12% Feladat: Tudatosítsuk a kicsi gyerekekben, hogy az uzsonna maradékát haza lehet vinni, hasznosítani lehet! (Pl.: Az otthoni állatokkal megetetni.) 3. kérdés 4 helyes választ vártunk: A kerékpár, a lovas kocsi, a villamos és a csónak nem szennyezi a levegıt. Mindössze 2 tanuló volt, aki csak helyes választ adott: 4 %. 20 gyermek megjelölte a 4 helyes választ, de mellette sok helytelen választ is adott: 39% Tapasztalat: mind a 4 év alatt az derült ki, hogy ez volt számukra a legnehezebb kérdés. Feladat: Erısíteni kell a tanulókban, hogy melyik jármő nem szennyezi a levegıt, és melyik szennyezi igen nagymértékben! Ez feladatunk a felsı tagozaton is. Örvendetes, hogy a kerékpárt 43 tanuló jelölte meg: 84 % A mi vidékünkön a kerékpáros közlekedés nagyon elterjedt, amit nagyon helyesnek tartunk! 25
4. kérdés 3 helyes választ vártunk: - a fáról hullanak a levelek (kopaszodik); - a földön avar van; - a hulló levelek színesek. 3 helyes választ mindössze 13 tanulótól kaptunk, 25 % 2 helyes választ 12 tanuló rajzolt, 24% Zömmel 1 helyes választ adtak, 18 tanuló, 35% Többnyire az avart nem rajzolták a fa alá; 25 tanuló: 49 % Feladat: Jól megfigyeltetni a természet jellemzıit, szépségeit a sétákon, a kirándulások alkalmával, esetleg képeken és a beszélgetések során. 5. kérdés 2 helyes választ vártunk: a) a virágoknak napfényre és elegendı vízre van szükségük; c) télen etetni kell a madarakat 34 tanulótól kaptuk meg mindkét választ, 67 % Csak az a) válasz volt jó 12 tanulónál, 24% Csak a c) válasz volt jó 7 tanulónál, 14% Egyetlen kisgyermek volt, aki mind a négy választ bekarikázta 2% Sajnos, 9 tanuló a d) választ is bejelölte, 18% (A papírt felesleges felszedni, mert úgyis kifújja a szél az utcára a szemetes edényekbıl.) Feladat: A szemetelés sajnos, nagyon jellemzı az országunk népére! A gyerekeket már pici korukban nevelni kell a rendre és tisztaságra, hogy a környezetére vigyázzon! Hihetetlen, de ez nagyon nehéz feladat. Ezt a célt tőztük ki magunk elé a Környezetvédı Kommandó munkájával is a felsı tagozaton, de nagyon pici lépésekkel tudunk haladni! A kérdıívet 4. éve adjuk ki az 1. évfolyam tanulóinak, de a következı tanévben új kérdéssort szeretnénk készíteni. A szükség úgy kívánja, hogy a 3. és 5. kérdéssel továbbra is foglalkoznunk kell a megújult feladatlapon is. Néhány prioritás helyzete az elmúlt 4 tanév során: Mért terület 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 A szelektív hulladékgyőjtés 76% 31% 55% 78% fontossága A környezetkímélı 31% 55% 60% 61% jármővek ismerete Összegzés: Fontosnak tarjuk, hogy tanulóink a fejlesztı programjaink, valamint az iskolánk környezeti nevelés programja hatására egyre környezettudatosabbak. Az Ökoiskola cím elnyerése, s a hozzá kapcsolódó tevékenységek sora is nagyon jól szolgálja a környezettudatos magatartást. 5.4.1.4 Bemeneti mérés az 1.évfolyamon egészségnevelésbıl 26
A kérdıívet az elsı évfolyamba járó 52 tanulóból 51 tanuló 94% töltötte ki. Hasonló az arány a szülık tekintetében is. 1. Rajzolj annyi fogkefét, ahányszor naponta fogat mosol! Osztály 1. fogkefe 2. fogkefe 3. fogkefe 4. fogkefe 5. fogkefe 1.a 15 10 - - - 1.b 8 8 2 4 2 A gyerekek szívesen fogyasztanak édes íző ételeket, ezért szükségesnek tartom a szülıkben tudatosítani a napi kétszeri fogmosás szükségességét. 2. Rajzold le azt a gyümölcsöt, amit leggyakrabban eszel! Osztály Alma Körte Egyéb Banán Narancs 1.a 19-4 2 1.b 13 3 6 2 Örvendetes, hogy a gyerekek a hazai tájakon termesztett almát eszik leggyakrabban. 3. Milyen innivalót hozol az iskolába? Osztály Tea Üdítı Víz Nem hoz 1.a 19-6 - 1.b 4 6 8 6 A szervezetnek napi 1,5 2 liter vízre van szüksége, ezért fontos a délelıtti folyadékbevitel is. Az 1. a osztályban sokan 76% hoznak teát, itt javasolhatja az osztályfınök a szülıknek gyermekük egészségének megırzése érdekében a teát mézzel és citrommal ízesítsék. 4. A felsoroltak közül melyik ételfélét szereted a legjobban? Sült burgonya, hamburger Pörkölt, sült hús Osztály Édesség, sütemény Fızelék Tésztafé lék 1.a 10-6 9-1.b 4 4 5 9 2 A szülık sokat tehetnek gyermekük egészséges táplálkozási szokásainak kialakításáért. Fontos tudniuk, hogy vannak olyan élelmiszerek, ételek, italok, amelyeket naponta többször kell fogyasztani gyermeküknek, hogy az egészséges fejlıdést biztosítsák, még akkor is, ha ez nem tartozik a kedvenc ételük közzé. Összegzés: 4 tanév távlatában az alábbi eredményeket mutatja egészségnevelési programunk ( fókuszban: az iskolai folyadékfogyasztás) 27
Az egészségnevelési program bemeneti méréseinek adatai négy tanévben Italfajta 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08 tea 35% 39% 28% 47% üdítı 30% 27% 36% 12% ásványvíz, rostos lé 20% 21% 20% 29% semmi 15% 13% 16% 12% 5.4.2. Év végi mérések a felsı tagozaton 5.4.2.1. Társadalomtudományi munkaközösség év végi mérései Mért terület Legjobb Eredmény (%- Osztály(ok) os) Eredmény (%-os) Leggyengébb Osztály(ok) helyesírás 89 6. b 60 8. c feladatmegoldás 85 6. b 46 7. c szövegértés 86 6. b 60 5. a, 8. d fogalmazás 83 6. b 59 6. a olvasás 81 6. b 64 5. a, 5. b Irodalmi feladatsor 74 6. b és a 8.a 54 6.a,7.a Összegzés: A felsorolt osztályok közül a legjobban a 6.b osztály teljesített, ami a tanulók kitőnı szorgalmának és motiváltságának is köszönhetı. A leggyengébben teljesítık között több osztály is volt, szerencsére egyetlen olyan sem akadt, amelyik minden területen gyengén teljesített volna. a 6.b teljesítményei %-os megoszlás 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 89 85 86 83 81 74 helyesírás feladatmegoldás szövegértés fogalmazás olvasás Irodalmi feladatsor 28
5.4.2.2.Természettudományi munkaközösség év végi mérései 5.4.2.2.1. Matematika tantárgyi mérés az 5. évfolyamon A munkaközösség saját munkaterve alapján minden évben egy évfolyamra fókuszál mérésében. Az idei tanévben a kiválasztott célcsoport az 5. évfolyam volt. Összteljesítmény alakulása 100,0 %-os megoszlás 90,0 80,0 70,0 60,0 66,1 70,7 69,0 50,0 5.a 5.b 5.c Az összteljesítmény megfelelı mindhárom osztályban, az 5.b osztályé kissé jobb. Eredmények alakulása feladattípusok szerint %-os megoszlás 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 70,4 63,7 53,6 alapmőveletek mértékváltás szöveges feladat Összegzés: Az alapmőveleteket jól oldották meg a tanulók, de a folyamatos gyakoroltatást továbbra sem lehet nélkülözni. 5.4.2.2.2. Környezeti neveléssel kapcsolatos kimeneti mérés A tanulóknak globális és helyi problémákkal, környezetvédelemmel, energiatakarékossággal, valamint az iskolai nevelımunka színtereivel (Környezetvédı Kommandó, esztétikus környezet) kapcsolatos kérdésekre válaszoltak. Tanulóink szinte minden kérdésre megfelelı válaszokat adtak. A Környezetvédı Kommandó vezetıje kiemelkedıen jó eredménynek értékeli, hogy a megkérdezettek 97%-a ismeri és követi a Kommandó munkáját (7. kérdés). A környezettudatos közlekedés formáit (5. kérdés) a tanulók 83%-a ismeri. 29
A globális problémák iránt 85%-a érzékeny (1. kérdés). Az energiatakarékosság fontosságát a tanulók 90%-a ismeri (3. kérdés). Rákérdeztünk lakóhelyünk nevezetességire (2. kérdés), valamint a szelektív hulladékgyőjtés helybeli megvalósulására is, ezt a tanulók 85%-a tartja fontosnak. Lakóhelyük büszkeségeibıl legalább 4-et a tanulók 90%-a tud felsorolni. A környezeti nevelés hatékonysága 2007/08-as tanévben (kimeneti mérés) %-os megoszlás 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 feladatszám 8.a 8.b 8.c 8.d Összegzés: Az iskola környezetvédelmi neveléssel kapcsolatos programja eredményes (Pedagógiai Program melléklete). A megkérdezett végzıs tanulóink megfelelı tájékozottságot mutatnak a helyi és globális problémák megoldásának irányába. Az eredmények megerısítik a nevelıtestületet abban, hogy a környezettudatos magatartás kialakítása jó irányba halad, a megkezdett munkát ilyen irányban kívánjuk folytatni. 5.4.2.2.3. Egészségneveléssel kapcsolatos mérések A kérdıívet a 83 tanulóból 75 tanuló (90%) töltötte ki. A kérdések a lefekvés idıpontjára, a napi elsı étkezésre, az étkezések számára, a tanulási idıre, a délutáni elfoglaltságokra, a szabadidıre, közérzetükre és a baráti körökre vonatkoztak. A tanulók minél jobb teljesítményének elérésére és egészségtudatának fejlıdése érdekében intézményünkben 3 éve az egész tanévet átfogó egészségnevelési és környezetnevelési program folyik. Programjainkkal próbáljuk ellensúlyozni az otthoni körülmények helytelen szokásai közül azokat, amelyek kedvezıtlenül befolyásolják a tanulók testi és pszichés fejlıdését. (Pl.: helyes napirend kialakítása, táplálkozás, pihenés.) Sajnos ezek a tényezık az elmúlt években sem csökkentek, így egyre nagyobb teher hárul az intézményben zajló oktató és nevelıi munkára. Mind társadalmi, mind szociális problémákból adódóan az életmóddal összefüggı ismeretek elsajátítását egyre jobban az iskola kell hogy magára vállalja. I. Lefekvés idıpontja Idıpont 8 óra 9 óra 10 óra Késıbb Fı (%-os megoszlás) 2 (2,6%) 22 (29%) 32 (43%) 17 (22%) 30
A tanulók 32%-a fekszik le idıben. 43%-uk 10 órakor, vagy még késıbb (22%). Sajnos, ezért nem ritka jelenség a tanulóknál a tartósan fennálló fáradság jelensége sem. Ez hosszabb távon a teljesítmény csökkenésében mutatkozik meg. II. Étkezési idı Idı Tanítás elıtt Elsı szünet Második szünet Fı (%-os megoszlás) 30 (41%) 23 (31%) 20 (27%) A rossz életmódbeli szokásoknak köszönhetıen a tanulók 41%-a étkezik tanítás elıtt. Az alacsony vércukorszint csökkenti a figyelmet. Elsı szünetben étkezik elıször a tanulók 31%-a, a második szünetben 27%-a. III. Étkezések száma Alkalom 1 2 3 4 5 6 vagy több Fı (%-os 4 9 19 30 8 1 2 megoszlás) (5,3%) (12%) (25%) (10%) (10%) (1,3%) (2,6%) A napi ötszöri étkezést csak kevesen, mindössze a tanulók 10%-a tartja be. Sokkal jellemzıbb a napi 4- szeri (40%) vagy a háromszori (25%) étkezés. Az étkezések számának nem kívánt mértékő csökkenése jellemzı a 14 éves korosztályra. IV. Tanulási idı Óra 1 2 3 vagy több Fı (%-os 31 (47%) 31 (42%) 9 (12%) 1 (1%) megoszlás Sajnos erre a délutáni tevékenységükbıl nem sok idıt fordítanak a 8. osztályos tanulók. Saját bevallásuk szerint 47%-uk mindössze egy órát, 42%-uk 2 órát, 12%-uk 3 órát tölt tanulással. Nehéz meggyızni azt a 47%-ot arról, igaz hogy felvételt nyert a középiskolába, de ez még nem jelenti azt, hogy számára befejezıdött az általános iskolai tanulás. V. Különóra Elfoglaltság Iskolában Iskolán kívül Idı óra/hét Zene 4 (5%) 15 (20%) 32 Mővészetek 1 (2%) 10 (13%) 24 Korrepetálás javítás 18 céljából 12 (16%) 4 (5%) Tehetséggondozás 13 (17%) 7 (9%) 38 Felvételi elıkészítı 29 (38%) 6 (8%) 64 Sportkör 15 (20%) 25 (33%) 115 Összesen 74 (98%) 67 (89%) 291 óra 0,77 óra 31
Délutáni elfoglaltságukat tekintve a tanulók 98%-a az iskolában lévı programok valamelyikét választja. Korrepetálást javítás céljából: 16% Tehetséggondozást: 17% Felvételi elıkészítıt: 38% Sportkört: 20% Fıleg ezeket a tanórán kívüli programokat választják. Iskolán kívüli sportokat a tanulók 33%-a választja, az iskolán kívüli mővészeti foglalkozásokat a tanulók 13%-a. A délutáni elfoglaltságuk egy tanulóra vetítve hetente 0,77 óra, azaz 45 perc. Tanulással 1 max. 2 órát tölt (89%-uk). Mivel tölti a tanuló a délutánjait? VI. Szabadidı Tevékenység Naponta Hetente Ritkán Soha Olvasás 14 (17%) 15 (20%) 33 (44%) 8 (11%) Tévé, video 56 (75%) 11 (15%) 4 (5,3%) - Magnó, CD 49 (65%) 13 (17%) 4 (5,3%) 3 (4%) Számítógép, Tévéjáték 53 (71%) 11 (15%) 3 (4%) 1 (1,3%) Sportolás, séta 32 (43%) 26 (35%) 12 (16%) - Buli, disco - 10 (13%) 48 (64%) 11 (15%) Olvasni nem igazán szeretnek. 17%-uk olvas naponta a tanulóknak. TV-t, videót néz (75%). Számítógép, tévéjáték (71%) jelenti a szabadidı hasznos eltöltését sokuk számára. A sportolást, sétát, napi rendszerességgel 43%-uk, heti rendszerességgel 35%-uk végzi szabadidejében. VII. Közérzet Tünetek Naponta Hetente Ritkán Soha Fejfájás 2 (2,6%) 20 (27%) 45 (60%) 6 (8%) Gyomor és hasfájás 2 (2,6%) 6 (8%) 49 (65%) 14 (17%) Hátfájás - - 33 (44%) 32 (43%) Kedvetlenség 5 (7%) 23 (31%) 33 (44%) 12 (16%) Idegesség 12 (16%) 26 (35%) 29 (39%) 6 (8%) A felmérésbıl az derül ki, hogy szeretnek iskolába járni, együtt lenni társaikkal, szünetekben jókat beszélgetni. Nem érzik nyomasztónak az iskolai terhelést. A tünetképzıdés fejfájás, gyomor és hasfájás, kedvetlenség nem jellemzı a tanulókra. Az idegesség napi rendszerességgel 16%-ra; heti rendszerességgel 35%-ára jellemzı. Véleményünk szerint ezt a társak tolerancia hiánya okozza a gyerekeknél. VIII. Baráti kör Nincs 2 (2,6%) Osztálytársak 46 (61%) Iskolán kívüli barátok 16 (21%) Egyéb 11 (15%) 32
A 13. életévtıl a kortársak szerepe egyre fontosabbá válik, ezért nagy jelentıségő, hogy a baráti körét az osztálytársak jelentik a tanulók 61%-ának. Összegzés: A kimeneti értékeket, mint indikátorokat csak második éve figyeljük, így errıl még nincs érdemleges adatunk. 5.4.2.2.4. Drogprevenció helyzete az iskolában A program kezdeteként, a most belépı 5. osztályok tanulói tesztet töltöttek ki. A felmérés azt mutatja, hogy a pályaválasztáshoz még nem érettek a tanulók. Elsısorban a divatszakmákat írták (ügyvéd, orvos, számítástechnikus, fodrász, kozmetikus). Kevesen írták a hagyományos szakmákat (cukrász, asztalos). Megjelentek a különleges foglalkozások is (autóversenyzı, táncmővész, focista). Többen üresen hagyták, mert még nem tudják, hogy mit szeretnének csinálni. Az egészséges életmódhoz tartozik a mozgás is, ezért kérdés irányult arra, hogy a gyermekek milyen rendszeresen vesznek részt testedzésen. Egyáltalán nem sportol, mert betegsége miatt felmentett 0 tanuló. (Ez az adat örömet okozott, mert 2-3 évvel ezelıtti felmérésben még a tanulók 6%-a jelölte azt, hogy egyáltalán nem sportol.) Csak testnevelés órán 13%. (Ezért is jó, hogy megemelkedett a testnevelés óraszáma.) Alkalmanként sportol 23%, hetente 1-2 alkalommal 32%, és a tanulók 32%-a jelezte, hogy hetente 3-szor vagy többször vesz részt valamilyen sportfoglalkozáson. A felmérésekbıl kiderült, hogy a tanulók 80%-a teljes családban, mindkét szülıjével él, 19% csak az egyik vér szerinti szülıvel, míg 1%, az, aki nagyszülıvel, vagy egyéb rokonnal. Egy tanuló, pedig állami gondozott. A tanulók a következı százalékos kimutatás alapján már kipróbálták a dohányzást: A dohányzás elıfordulása a tanulók között 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 15% 85% 2% 98% 4% 96% 1% 99% kipróbálta nem próbálta kipróbálta nem próbálta kipróbálta nem próbálta kipróbálta nem próbálta 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08 Az elızı évhez képest 3%-kal csökkent a dohányzást kipróbáló tanulók száma. A dohányzást azonban 96%-ban károsnak tartják, de 4% nem foglalkozik vele, nem érdekli. Kértük a gyerekeket, hogy írják le, hogy szerintük egy velük egykorú fiatal miért gyújt rá? Itt a válaszok több mint a felénél már megjelent a menınek érzi magát tıle. Sokan írták a kíváncsiságot és a környezet hatását is (mert a szülık, a felnıttek is dohányoznak). 33
A FOGYASZTOTTÁL-E MÁR ALKOHOLT kérdésre a válaszok a következık voltak: Alkohol fogyasztása a tanulók között 100% 90% 80% 77% 73% 70% 60% 50% 56% 44% 53% 47% 40% 30% 23% 27% 20% 10% 0% Még nem fogyasztott Már fogyasztott Még nem fogyasztott Már fogyasztott Még nem fogyasztott Már fogyasztott Még nem fogyasztott Már fogyasztott 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08 Az alkoholt kipróbálók száma is nıtt - 20% - az elızı évihez képest. Az alkoholfogyasztást is a tanulók 79%-a tartja károsnak, de 11% nem foglalkozik vele. Az alkoholfogyasztás elkezdésének lehetséges okait kutató kérdésnél nagyon hasonló válaszokat kaptunk, mint a dohányzásnál: legtöbben a menınek érzi magát típusú válaszokat adtak, de itt is megjelenik a felnıtt minta, valamint a problémája van. 34
A 10. kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy Magyarországon büntetik-e a kábítószert fogyasztó személyt? 100% 80% 60% 40% 20% 0% 85% Magyarországon büntetik-e a kábítószert fogyasztó személyt? 15% 88% 12% 92% 8% 96% 4% igen nem igen nem igen nem igen nem 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08 Kérdés volt, hogy honnan, kitıl hallottak elıször a kábítószerrıl. Legtöbben, szinte mindenki megjelölte az iskolát, a DADA órákat. Többen a tévét, rádiót emlegették. Sokan a szüleiktıl hallottak errıl, de jelentıs a kortársak szerepe is. A kábítószer fogyasztásról is érdeklıdtünk a diákok körében. Fogyasztottak-e már kábítószert a diákok? 2004/05. 2005/06. 2006/07. 2007/08. nem és nem is akarok nem, de kipróbálnám nem és nem is akarok nem, de kipróbálnám nem és nem is akarok nem, de kipróbálnám nem és nem is akarok nem, de kipróbálnám 0% 0% 0% 2% 100% 100% 100% 98% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 120% Kitértünk a szülık drogfogyasztási szokásaira is. A drog győjtıszót abszolút tág értelmezésben értjük. Ide soroltuk a kávét, teát is. 35