INFORMÁCIÓS FÜZET Az emelkedett koleszterinszint és a szív-érrendszeri betegségek közötti összefüggések Az orvos figyelmébe: Ez a kiadvány azon betegeknek adható, akiknek (kezelő)orvosa koleszterinfelszívódás gátló kezelést rendelt. 1
Magyarországon minden második haláleset szív- és érrendszeri betegségekkel hozható összefüggésbe. Az emelkedett koleszterinszint a szív- és érrendszeri betegségek elsőrendű fontosságú kockázati tényezője. MAGAS A KOLESZTERINSZINTJE? Az első lépés az, hogy megtudja: mit jelent ez, és miért káros a magas koleszterinszint. A koleszterin a vérünkben található egyik zsírfajta, és a szervezet több életfunkciójának fenntartásához elengedhetetlenül szükséges. A koleszterinszint a közhiedelemmel ellentétben elsősorban nem az étrendtől, a táplálék zsírtartalmától függ, hanem az esetek nagyrészében attól is, hogy az ember mája mennyi koleszterint termel. A koleszterin körülbelül 20%-a táplálékkal kerül a szervezetbe, a többi 80%-ot pedig a szervezet saját maga állítja elő a májban. A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyület, többek között az alábbi nélkülözhetetlen funkciói vannak: részt vesz a sejtmembránok felépítésében, az epesavak egyik alkotója, számtalan hormon előállításának és a D-vitamin szintézisének egyik kiindulási anyaga. A koleszterin tehát nélkülözhetetlen az élethez. Azonban ha túl nagy a koleszterinkínálat, és a sejtek nem tudják felhasználni a rendelkezésre álló mennyiséget, akkor az egyensúly felborul, és a felesleges koleszterin az erek falában kezd lerakódni. Ez a folyamat más rizikófaktorokkal együtt okozza az érelmeszesedést (ateroszklerózis), 2 ami tulajdonképpen az erek falának megkeményedését jelenti. A koleszterin fehérjékhez kötve (ún. lipopro teinek formájában) van jelen vérünkben. A laborvizsgálatok során három különböző koleszterinértékkel találkozunk: az összkoleszterin mellett mérjük az LDL illetve a HDL-koleszterin mértékét. Az LDL molekula szállítja a vérben az összkoleszterin 2/3-át, s ez az LDL-koleszterin az, amely az erekben lerakódva meszesedést okoz ( rossz koleszterinnek is nevezik, ami élettani-orvosi szempontból pontatlan, de jól megjegyezhető). Kezdetben csak az erek rugalmassága csökken, majd ahogy a koleszterinréteg vastagszik, ún. plakkok alakulnak ki az érfal belső rétege alatt. A plakkok megvastagodva az érbe domborodnak, érszűkületet okoznak, ami csökkent véráramláshoz, sőt elzáródáshoz vezethet, mely szívkoszorúér esetében szívizom elhaláshoz (szívinfarktus) vezet. Ha a plakk túlságosan megvastagodik, akkor az érfal anyagcseréje megváltozik, ezért a plakkot fedő réteg megrepedhet - ez az ún. plakkruptúra. A plakk felszínén véralavadék képződhet, amely tovább szűkíti az eret, illetve leválva elsodródó vérrögöket (emboliát) képezhet. Ez a távolabbi, vékonyabb erek teljes elzáródásához is vezethet. Minél sérülékenyebb egy plakk, annál nagyobb eséllyel következhet be a fenti események valamelyike. Az érelmeszesedés rendszerbetegség, a szervezet egészét érinti. Az érintett erek ellátási területétől függően a szív (szívroham), az agy (szélütés), vagy a végtagok keringészavarában jelentkeznek. A HDL az összkoleszterin mintegy 15 %-át szállítja. Védőfaktort jelent az érelmeszesedéssel szemben. Védelmet nyújt, mert megakadályozza az LDL lerakódását az erekben, sőt a meszes 3
érfalból a már lerakódott koleszterint is képes eltávolítani. A védő hatású HDL-koleszterin szintje sokszor öröklött adottság, de a fizikai aktivitás emelheti a vérben a HDL-szintet (pl. a maratoni futók HDL-koleszterin szintje magas). Zsír és szénhidrát szegény diétával is mérsékelten befolyásolható a HDL-koleszterin mennyisége. E védőfaktor szintje nőkben a változó kor beköszöntéig magasabb, mint a férfiakban. Ez magyarázza, hogy a nők ritkábban és mintegy 10 évvel később kapnak általában infarktust, mint a férfiak. A HDL-koleszterin normál értéke férfiak esetében nagyobb, mint 1,0 mmol/l, nők esetében pedig nagyobb, mint 1,3 mmol/l. Értelemszerűen az a jó, ha a vérben magas a HDL- és alacsony az LDL-szint. A koleszterin mellett egy másik zsírféleség, a trigliceridek említése is fontos. A triglicerid a szervezet számára energiát biztosít, tehát kis mennyiségben szükséges, azonban nagy mennyiségben egészségkárosító hatású, ugyanis ezáltal nőhet a szívbetegségek előfordulásának esélye. Magas trigliceridszintet okozhat az elhízás, a kezeletlen cukorbetegség, pajzsmirigy betegség, vesebetegség vagy túlzott alkoholfogyasztás, illetve bizonyos gyógyszerek is. Ezért fontos, hogy emelkedett trigliceridszint esetén törekedjünk az ideális testsúly megtartására, zsírok, szénhidrátok és cukrok bevitelének korlátozására és a rendszeres testmozgásra.a triglicerid kevésbé hajlamosít az érelmeszesedésre, mint a koleszterin, és diétával is jobban befolyásolható. Ha ezt a három értéket (LDL- koleszterin, HDL-koleszterin és triglicerid) a normális szinten, illetve a különböző rizikócsoportoknak megfelelő szinten, az úgynevezett célértéken tartjuk, akkor a vérzsírok vonatkozásában megtettük a legtöbbet az érelmeszesedés kivédésére. Már lezajlott érelzáródásos stroke vagy szívinfarktus esetén az alábbi célértékek az irányadóak: Összkoleszterin LDL-koleszterin HDL-koleszterin Triglicerid Szív-érrendszeri eseményt követően a célértékek 3,5 mmol/l alatt 1,8 mmol/l alatt Nők: 1,3 mmol/l felett Férfiak: 1 mmol/l felett 1,7 mmol/l alatt TEGYEN MEG MINDENT, HOGY ELÉRJE A KITŰZÖTT CÉLÉRTÉKET! EZZEL HOZZÁJÁRULHAT A SZÍVINFARKTUS, A SZÉLÜTÉS ÉS AZ ÉRELMESZESEDÉS KIALAKULÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉHEZ. koleszterin (plakk) lerakódás vér (vérzsír) koleszterin érfal MAGAS-E A MAGAS, MI AZ A KOLESZTERIN CÉLÉRTÉK? Különböző európai, amerikai és magyar ajánlások kockázati kategóriákat állapítottak meg, így azt is, hogy kinek, mikor ajánlott koleszterinszint csökkentő kezelést adni és milyen célértéket ajánlott elérni. Ne a laborpapíron levő csillagokat nézze! Minél betegebbek az erek, és minél több egyéb érkárosító rizikófaktor áll fenn, annál alacsonyabb az elérni kívánt koleszterin célérték. A szív-érrendszeri betegségek kialakulásának fontos rizikótényezője a vér magas koleszterinszintje mellett, a dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az örökletes hajlam is. Amennyiben Ön már átesett valamilyen szív-érrendszeri eseményen (stroke= szélütés, infarktus=szívroham, perifériás érelzáródás miatti műtét), az igen nagy kockázatú állapotnak minősül. Minél több és nagyobb kockázati tényező áll fenn, annál alacsonyabb a kezelés során elérendő vérzsírokra vonatkozó célérték. Ennek elérése esetén jelentősen csökkenthető a szív-érrendszeri betegségek előfordulásának kockázata. Tanácskozzon kezelőorvosával! Tisztázzák, mekkora az Ön érbetegség rizikója és az ahhoz tartozó koleszterin célérték. a szívet ellátó fő erek (koszorúerek) az érben lerakódó koleszterin beszűkíti az eret, mely rátapadó vérlemezkékkel teljes elzáródást okozhat véráramlást gátló koleszterin (plakk) lerakódás 4 5
Hogyan csökkentse koleszterinszintjét? Ugyan a koleszterin kisebbik része kerül csak a táplálékkal szervezetünkbe, mégis több táplálkozási és életmódbeli tényező befolyásolja koleszterin-anyagcserénket: lehetőleg fogyasszunk kevesebb magas zsírtartalmú ételt (pl. vörös húsok: marhahús, disznóhús), kerüljük a telített zsírsavakat (állati zsíradékok), fogyasszunk növényi olajokat (olivaolaj, repceolaj, tökmagolaj), a súlyfelesleg csökkentése és a rendszeres testmozgás segít visszaállítani a koleszterin-anyagcsere egyensúlyát, fogyasszunk sok növényi rostot, fogyasszunk kevesebb cukrot, napi 2dl vörösbor fogyasztása kedvezően hat az érelmeszesedésre, a rendszeres, túlzott alkoholfogyasztás növeli azt. érdemes figyelembe venni, hogy egyes gyógyszerek (pl. néhány fogamzásgátló) is emelhetik a koleszterinszintet. Amennyiben Önnek gyógyszeres kezelésre is szüksége van, a kezelés megkezdésének feltétele az életmód megváltozatása (diéta, testmozgás), melyet a gyógyszeres kezelés alatt is folytatni kell. Küzdeni kell a túlsúly-elhízás ellen diétával és mozgással. Magas triglicerid-szint esetén fel kell hagyni az alkoholfogyasztással. A dohányzást abba kell hagyni, de vigyázni kell, mert a leszokás hatására növekedhet a testsúly. A GYÓGYSZERES KEZELÉS A koleszterin kb. 20%-a kerül táplálék útján a szervezetbe. A többi a májban termelődik. Könnyen érthető tehát, hogy sok esetben pusztán diétával nem lehetséges a koleszterin célértékek elérése. Ilyenkor gyógyszeres kezelésre van szükség. A koleszterinszint nehezen befolyásolható állapot, ezért orvosi tanács szükséges a kezelés megválasztásához. Jelenleg több korszerű koleszterincsökkentő gyógyszerkészítmény áll rendelkezésünkre. Ezek a gyógyszerek befolyásolhatják a koleszterin bélből való felszívódását, illetve a májban a koleszterin-képződést. Fontos tudnia, hogy a koleszterinszint csökkentő gyógyszeres kezelésnek csak a gyógyszer alkalmazása alatt van hatása. Ha abbahagyja a gyógyszer szedését, körülbelül két héten belül ismét megemelkedik a koleszterinszint. Ezért nagyon fontos, hogy a tünetmentes időszakban is folytassa a kezelést. Jelenlegi nemzetközi és hazai terápiás gyakorlatban is a leginkább elterjedt koleszterincsökkentő vegyületek a sztatinok, melyek a májban csökkentik a koleszterin képződést, ezáltal akár 30 %-al mérsékelhetik az összkoleszterin és 50 %-al az LDL-koleszterin szintjét. Az első sztatin vegyület a 70-es évek végén jelent meg, később számos újabb és hatékonyabb sztatin követte. Ezek a vegyületek alapvető hatásukban azonosak, de hatékonyságuk, lebomlási sebességük, hatástartamuk, más gyógyszerekkel való együtthatásuk változó, így a gyógyszerválasztást és a gyógyszer adagolását is egyénre kell szabni. Az alapkutatások a sztatinok koleszterinszint-csökkentő hatásán kívül a gyógyszercsoport számos más pozitiv biologiai hatását is bizonyították. A sztatinok gátolják az érfalkárosodást, lassítják, sőt visszafordíthatják a plakkok képződését, stabilizálják a meglévő plakkokat. Másik lehetőség a koleszterinszint csökkentésére a bélből való felszívódás gátlása, ezek a szerek, melyek a zsírok bélfalon át történő szállítását lassítva a vérben megjelelő koleszterin szintjét csökkentik. Erre azért lehet szükség, mert a bélből nemcsak a táplálékkal bevitt koleszterin szívódik fel, hanem a májban termelődő vagy a májba bejutó koleszterin egy része is az epével a bélbe ürül, és ismét felszívódik. Emiatt a bélből felszívódó koleszterin mennyisége igen jelentős. A gyógyszer hatékonyságát rendszeres laboratóriumi kontrollvizsgálatokkal lehet és kell ellenőrizni. Amennyiben egy hatóanyaggal nem sikerül elérni a kívánt célértéket, kombinált hatóanyagú gyógyszer alkalmazására kerülhet sor. A hatékony gyógyszeres kezelés új egyensúlyi állapotot alakít ki, de elhagyása után a koleszterinszint ismét kórosan magassá válik. Fontos tudni tehát, hogy a koleszterin-csökkentő terápia élethosszig tartó kezelést jelent. 6 7
AMIT A TERÁPIÁRÓL MÉG TUDNI KELL Ha kezelőorvosa koleszterincsökkentő gyógyszer szedését javasolja és a gyógyszer mellett bármilyen mellékhatásnak tűnő dolgot észlel, konzultáljanak! Fontos, hogy az orvos által javasolt gyakorissággal történjen labor ellenőrzés (vérvizsgálat). Ezzel igazolható, hogy eléri-e és tartja-e a kívánt célértéket. Emellett, esetleges, nem érezhető mellékhatások rizikóját is minimálisra csökkenti. Kezdetben gyakoribb (általában a terápia elkezdését követő 4 6 héttel), majd ritkább laboratóriumi ellenőrzés szükséges. Minél hosszabb ideje használja az adott gyógyszert, annál kisebb a gyógyszer okozta mellékhatás esélye. Évek után már nem is a gyógyszer miatt, hanem a gyógyszer hatását befolyásoló esetleges betegségek kizárására történik a biztonsági kontroll. A gyógyszer nem megszünteti a betegséget, csak kezeli. Folyamatos szedéssel biztosíthatók tartósan a kívánt koleszterin célértékek. A gyógyszer szedése ne maradjon el, ne szakadjon meg! Szünet tartása nem csak szükségtelen, hanem veszélyes is. Ezek a gyógyszerek nemcsak a koleszterinszint, de az érfali gyulladás csökkentésével is segítenek. Ha a gyógyszert kihagyja, az érfali gyulladás fellángolhat. Ha valamilyen átmeneti betegség (lázas állapot, fertőzés) kezelésére új gyógyszer szedését javasolják, tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét minden tartósan szedett gyógyszeréről, így a koleszterincsökkentő szeréről is. A gyógyszeres kezelés lehetséges mellékhatásai Mint bármely gyógyszer a koleszterincsökkentő is okozhat nem kívánt mellékhatásokat. A betegtájékoztató minden lehetséges problémát felsorol, a gyakoribbtól az egészen ritka esetekig. Ez nem azt jelenti, hogy a kezelés szabályainak betartása mellett nagy lenne a mellékhatások rizikója. Aspecifikus mellékhatások (bármelyik gyógyszer szedésekor jelentkezhetnek) allergia (bőrkiütés, viszketés és egyéb általános allergiás tünetek) hajhullás gyomor- és bélrendszeri panaszok (gyomorfájás, haspuffadás, hasmenés, székrekedés) Specifikus mellékhatások (ezek jellemzőek a koleszterincsökkentő készítményekre, melyek laborvizsgálattal kizárhatók) izomfájdalom és -gyengeség májfunkciós eltérések (a gyógyszer szedése előtt szükséges ellenőrizni) E két utóbbi esetben mindenképpen tájékoztatnia kell kezelőorvosát, szükséges lehet laboratóriumi vizsgálat, a gyógyszer elhagyása, illetve áttérés másik hatóanyaggal való kezelésre. MIT TEHET ÖN A TERÁPIÁJA HATÁSOSSÁGÁÉRT? A koleszterinszint csökkentésére alkalmazott gyógyszerek csak folyamatos, megszakítás nélküli terápia esetén fejtenek ki a koleszterinszintre, valamint a szív- és érrendszeri rizikóra eredményes hatást. Gondolta volna, hogy a betegek kb. 55 75% nem tartja be pontosan a gyógyszeres terápiára vonatkozó előírásokat? Ha gyógyszerét, illetve gyógyszereit az előírásoknak megfelelően, rendszeresen alkalmazza, terápiája is sokkal nagyobb valószínűséggel éri el a várt eredményt. Kontrollvizsgálatok, mikor forduljon orvoshoz? A magas koleszterinszint veszélye abban rejlik, hogy általában nem okoz tüneteket. Ezért fontos, hogy az eredményes kezelés érdekében rendszeres kontroll vizsgálatokon vegyen részt. Magas koleszterinszint esetén a kontroll vizsgálat viszonylag egyszerű, éhgyomri vérvétellel meghatározható a koleszterin értéke. Emellett a társuló rizikófaktorokat is ellenőrizni kell, mert az elhízással előbb-utóbb együtt jár a magas vérnyomás, a magas vércukor- és magas trigliceridszint és az alacsony HDL-koleszterinszint. Ezek mellett a testsúlyt és a haskörfogatot is ellenőrizni kell. Ez utóbbiakat akár otthon, Ön is elvégezheti. Egy év folyamatos terápia után a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenése is egyértelművé válik. A szív és érrendszeri megbetegedések (köztük a stroke és az infarktus) a vezető halálokok között szerepelnek hazánkban. Több rizikótényező mellett az egyik legfontosabb a koleszterin. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő életmóddal, étrenddel és szükség esetén a megfelelő gyógyszeres kezeléssel lehetőség van ezeknek a sokszor halálos kimenetelű betegségeknek a megelőzésére. Az anyagot lektorálta: Dr. Pados Gyula Ph.D. c. egyetemi docens, főorvos lipidológus, obezitológus 8 9
JEGYZETEK 10 11
A beteg figyelmébe: A kiadvány megjelenését az MSD Pharma Hungary Kft. tette lehetővé. Az itt közölt információk a szerző(k) nézeteit tükrözik, melyek eltérhetnek az MSD Pharma Hungary Kft. álláspontjától, és nem helyettesítik a beteg kezelőorvosának véleményét. Az Ön egészségi állapotával vagy kezelésével kapcsolatban az elsődleges információs forrás a kezelőorvosa kell, hogy legyen, ezért ha bármilyen kérdése merül fel, lépjen kapcsolatba kezelőorvosával. MSD Pharma Hungary Kft. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 8. Telefon: 06-1-888-5300, Fax: 06-1-888-5388, hungary_msd@merck.com A dokumentum lezárásának ideje: 2015. augusztus 5. CARD-1154970-0019 12