SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT S E M M E L W E I S I G N Á C H U M Á N S Z A K K É P Z Ő I S K O L A Hatályba lépés: 2013. szeptember 2.

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2-4. I. BEVEZETÉS 5-6. 1. Az SZMSZ célja, tartalma 5. 2 Az intézmény működésének jogszabályi háttere 5-6. 3. Az SZMSZ hatálya 6. II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 6-9. 1. Intézményi azonosítók 6. 2. Az intézmény tevékenységei 7-9. III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. A szervezeti egységek megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata 10. 1. 1. Az intézmény szervezeti felépítése, szervezeti ágrajza 10. 1. 1. Az iskola vezetési szerkezete 10. 2. A vezetői munka rendje 2. 1. A vezetők közötti feladat- és hatáskörmegosztás és az ezekhez tartozó felelősségi szabályok 11-13. 2. 2. A helyettesítés rendje 11-14. 2. 3. A kiadmányozás szabályai, illetve az aláírás rendje 14-15. 2. 4. Az intézmény képviseletének szabályai 15. 2. 5. A vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formái 15-16. 2. 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 16-21. 3. A pedagógusok közösségei 3. 1. A nevelőtestület 22. 3. 2. A nevelőtestület tagjaiból szervezett közösségek 23-25. Benne: Szakmai munkaközösségek 23-25. 3. 3. A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak 25-26. 4. A tanulók közösségei 26-27. 5. A szülői szervezetek 27-28. 6. Az iskolaszék 27. 7. Az intézményi tanács 27. IV. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁI 1. 1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái 1. 1. 1. A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje 27-33. 1. 1. 2. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők 33-34. közötti kapcsolattartás rendje, formái Benne: A diákönkormányzathoz szükséges feltételek biztosítása 34. 1. 1. 3. Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás 34. formái és rendje 1. 1. 4. A vezetők és az iskolai szülői közösség közötti kapcsolattartás rendje, formái 34-36. 1. 1. 5. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formái 36. 1. 1. 6. A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formái 36. 1. 2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 1. 2. 1. A pedagógusok és a tanulói közösségek közötti kapcsolattartás rendje, formái 37-38. 1. 2. 2. A pedagógusok közösségei és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendje, 38-39. formái 2

1. 2. 3. Az iskolaszék és az egyéb intézményi közösségek kapcsolattartásának rendje 39. 1. 2. 4. A pedagógusoknak a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartás rendje 39-41. 1. 2. 5. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és 41-42. kapcsolattartásának rendje 2. A külső kapcsolatok rendszere, formái és módjai 42-49. 2. 1. Általános szabályok 42. 2. 2. A kapcsolattartás formái, módja 43. 2. 3. A külső kapcsolatok rendszere Benne: gyermekjóléti szolgálatokkal A gyakorlati képzést biztosítókkal Intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval 43-49. 45. 45. 46. V. A MŰKÖDÉS RENDJE 1. Az intézmény működési rendje 1. 1. A tanítási év rendje 49-50. 1. 2. A tanulók fogadásának rendje, nyitva tartás 50. 1. 3. Az iskola munkarendje 51-52. 1. 4. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje 52. 1. 5. A pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak munkarendje 52-55. 2. A belépés és a bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak 55-56. jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 3. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei 3. 1. A tantárgyfelosztásban rögzített egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások 56-57. 3. 2. A tantárgyfelosztásban nem rögzített, időszakos egyéb foglalkozások 57-58. 4. A felnőttoktatás formái 58-59. 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 5. 1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje 59-60. 5. 2. Az ünnepélyek, megemlékezések formái 60. 5. 3. Iskolai rendezvények 60. 5. 4. Az iskolai hagyományok ápolásának formái 61. 6. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága 6. 1. Az intézményi dokumentumok közzétételének módja, megtekinthetősége 61-62. 6. 2. Az intézményi dokumentumokkal kapcsolatos további tájékoztatás biztosításának 62. rendje 7. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 7. 1. A tanulók iskola-egészségügyi ellátása 62-63. 7. 2. Az iskolában dolgozó alkalmazottak egészségügyi ellátása 63. 8. Az intézményi védő, óvó előírások 8. 1. A tanulói balesetek megelőzésének feladatai 63. 8. 2. A dolgozók feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén 63-64. 8. 3. A dolgozók és a tanulók munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatása 64-65. VI. ELJÁRÁSRENDEK 1. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend 65-66. 2. A rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 2. 1. A bombariadó esetén szükséges teendők 66. 2. 2. Az egyéb rendkívüli események bekövetkeztekor szükséges teendők 66-67. 2. 3. A katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási 67-68 rendje 3. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai 3. 1. A fegyelmi eljárás szabályai 68-69. 3. 2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai 69-70. 3. 3. A fegyelmi tárgyalás szabályai 70. 3

4. Az elektronikusan előállított dokumentumok kezelésének rendje 4. 1. Az intézményben elektronikusan előállított dokumentumok fajtái 70-71. 4. 2. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 71. 4. 3. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési 71-72. rendje 5. A vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának 72-73. szabályai 6. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 73. 7. A pedagógus számára használatba adott informatikai eszközök 72. 8. A nevelési-oktatási intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai 73. 9. Az állami nyelvvizsga-bizonyítványnak az iskolai tanulmányokba való 74. beszámítása 10. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje 74. 11. A kereset-kiegészítés feltételei 75. VII. A HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök 75. 2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, valamint a feladatok 75-77. ellátásával megbízottak beszámoltatására vonatkozó rendelkezések 3. A szülői szervezet véleményezési joggal való felruházása 77. V. MUNKAKÖRILEÍRÁS-MINTÁK 77-96. VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 96-97. MELLÉKLETEK 1. sz. Iratkezelési szabályzat 2. sz. Az iskolai könyvtár Szervezeti és működési szabályzata 4

I. BEVEZETÉS A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a SEMMELWEIS IGNÁC HUMÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA 1194 Budapest, Csengő utca 1. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) határozza meg. (Nkt. 25. (1) bek.) 1. Az SZMSZ célja, tartalma Az SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az intézményben. Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) a 20/2012. (VIII. 30.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: R.) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (továbbiakban: Kt.) egyes részei 2013. szeptember 1-jéig 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről (Tpr.) a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól További, az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 2007. évi CLII. törvény egyes vagyontételi kötelezettségekről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2002. évi IX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MÜM rendelettel 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 5

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (kimenő rendszerben) 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (felmenő rendszerben) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehatásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről Az oktatási miniszter 10/2003. (IV. 28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról (kimenő rendszerben) A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet (felmenő rendszerben) 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 16/2004. (V. 18.) OM GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 3. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, az intézményben dolgozó GSZ alkalmazottakra, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1. Intézményi azonosítók a) Az intézmény neve: Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola b) Székhelye: Budapest, XIX., Csengő u. 1. c) Telephelye(i): - d) Az intézmény létrehozásáról szóló határozat száma: nem áll rendelkezésre a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az intézményt a Budapest XIX. kerületi Tanács VB alapította 1965-ben Általános Iskola és Egészségügyi Szakközépiskola néven e) Az intézmény törzskönyvi azonosítója: 492-412 f) Az alapító okirat kelte: első: 1992. (keltezés nélküli) utolsó módosítás: 2012. október 31. hatályba lépés: 2012. december 30. g) Az alapító okirat azonosítója: 2289/2012. (X. 31.) h) Az alapítás időpontja: 1965. (Budapest XIX. kerületi Tanács VB alapító okirat nélkül), illetve 1230/C/1992. VII. 55. Főv. Kgy. határozat (első alapító okirat) i) OM azonosító: 035297 j) Címkód: 371106 k) KSH azonosító: 15492416 8531 322 01 l) PIR azonosító: 492412 m) Adóalanyiság: nem adóalany 6

n) Adószám: adószámmal nem rendelkezik p) Bankszámlaszám: bankszámlaszámmal nem rendelkezik A költségvetési szerv fenntartója, irányító, felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest, V. Szalay u. 10-14. A költségvetési szerv működési köre: Pest megye, Budapest A költségvetési szerv besorolása: Jogállása: önálló jogi személy Gazdálkodás szerinti besorolása: önállóan működő költségvetési szerv Önállóan rendelkezik a munkáltatói jogokkal, a személyi juttatás és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzataival. Gazdálkodási feladatait a Fővárosi Önkormányzat által az oktatási ágazathoz alapított gazdasági szervezet látja el. 2. A költségvetési szerv tevékenységei a) Alaptevékenységei Szakágazati besorolása: 853100 általános középfokú oktatás Alap szakfeladat: 853121-1 nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Feladatmutató: a tanulók létszáma (fő) Forrás: költségvetési támogatás További szakfeladatai: Szakfeladat: Feladatmutató: Forrás: Szakfeladat: Feladatmutató: Forrás: 562913-1 iskolai intézményi étkeztetés intézményi étkezést igénybe vevők létszáma (fő) költségvetési támogatás és az étkezők által befizetett térítési díj 562917-1 munkahelyi étkeztetés az étkezést igénybe vevők létszáma (fő) az étkezők által befizetett térítési díj Szakfeladat: 853122-1 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Feladatmutató: sajátos nevelési igényű tanulók létszáma (fő) Forrás: költségvetési támogatás Szakfeladat: Feladatmutató: Forrás: Szakfeladat: Feladatmutató: Forrás: 853124-1 szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) az iskolarendszerű felnőttoktatásban részt vevő tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás, illetve a jogszabályok szerinti térítési vagy tandíj 853131-1 nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) a tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás Szakfeladat: 853132-1 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) Feladatmutató: sajátos nevelési igényű tanulók súlyozott létszáma (fő) Forrás: költségvetési támogatás Szakfeladat: 853211-1 szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Feladatmutató: a tanulók létszáma (fő) Forrás: költségvetési támogatás, illetve a jogszabályok szerinti térítési vagy tandíj 7

Szakfeladat: Feladatmutató: Forrás: Szakfeladat: Feladatmutató: Forrás: Szakfeladat: Feladatmutató: Forrás: Szakfeladat: Feladatmutató: Forrás: Szakfeladat: Feladatmutató: Forrás: Szakfeladat: Feladatmutató: Forrás: Szakfeladat: Feladatmutató: Forrás: Szakfeladat: Feladatmutató: Forrás: Szakfeladat: Feladatmutató: Forrás: Szakfeladat: Feladatmutató: Forrás: Szakfeladat: Forrás: 853212-1 sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon a tanulók súlyozott létszáma (fő) költségvetési támogatás, illetve a jogszabályok szerinti térítési vagy tandíj 853214-1 szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás, illetve a jogszabályok szerinti térítési vagy tandíj 853221-1 szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon a tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás, illetve a jogszabályok szerinti térítési vagy tandíj 853222-1 sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon a sajátos nevelési igényű tanulók súlyozott létszáma (fő) költségvetési támogatás, illetve a jogszabályok szerinti térítési vagy tandíj 853224-1 szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás, illetve a jogszabályok szerinti térítési vagy tandíj 853231-1 emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon a tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás, illetve a jogszabályok szerinti térítési vagy tandíj 853232-1 sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon a sajátos nevelési igényű tanulók súlyozott létszáma (fő) költségvetési támogatás, illetve a jogszabályok szerinti térítési vagy tandíj 853234-1 emelt szintű szakközépiskolai felnőtt-szakképzés a tanulók létszáma (fő) a jogszabályok szerinti tandíj 855917-1 középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés a foglalkozásokon részt vevők létszáma (fő) költségvetési támogatás, illetve a jogszabályok szerinti térítési díj 855918-1 sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése a foglalkozásokon részt vevők súlyozott létszáma (fő) költségvetési támogatás, illetve a jogszabályok szerinti térítési díj 910121-1 könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása költségvetési támogatás 8

Alap-, illetve speciális feladatai: A szakértői bizottság szakértői véleménye alapján különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő, a többi tanulóval együtt nevelhető tanulók ellátása. A Fővárosi Közgyűlés Oktatási bizottságának 127/2005. (VI. 1.) OB számú határozata szerint kötelező felvételt biztosító iskola. b) A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek: Szakfeladat: Feladatmutató: Forrás: Szakfeladat: Feladatmutató: Forrás: Szakfeladat: Feladatmutató: Forrás: 856000-2 oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása a foglalkozásokon részt vevők létszáma (fő) a jogszabályok szerinti térítési díj 856099-2 egyéb oktatást kiegészítő tevékenység a foglalkozásokon részt vevők létszáma (fő) a jogszabályok szerinti térítési díj 931204-2 Iskolai, diáksport-tevékenység támogatása a foglalkozásokon részt vevők létszáma (fő) költségvetési támogatás c) Vállalkozási tevékenység Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. d) Szakmai képzés Ágazat: Szakmacsoport: egészségügy szociális szolgáltatások környezetvédelem-vízgazdálkodás egészségügy szociális szolgáltatások környezetvédelem-vízgazdálkodás Az új osztályok, szakmacsoportokon belül indítandó szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. e) A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló nemzeti vagyon Budapest XIX. kerület 166906/72 helyrajzi szám alatt felvett, 5992 m2 területű, valóságban Budapest XIX. Csengő u. 1. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata. Vagyoni értékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, járművek) használata leltár szerint. A költségvetési szerv feladatellátására szolgáló vagyonnal való rendelkezési jogot a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben szabályozott módon és feltételekkel az oktatási ágazathoz alapított gazdasági szervezet gyakorolja a gazdasági szervezetek mindenkor hatályos alapító okiratában rögzítetteknek megfelelően, a közte és a költségvetési szerv között létrejött együttműködési megállapodás figyelembe vételével. 9

III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata Az intézmény szervezeti ágrajza: 1. 1. Az iskola szervezeti egységei és engedélyezett létszáma: (jelen SZMSZ elfogadásakor) - iskolavezetőség (3 fő, illetve a mindenkori fenntartói döntés alapján) - nevelőtestület - pedagógusok (az éves tantárgyfelosztás alapján) - szakmai munkaközösségek (hat) - a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak (2 álláshely, illetve a mindenkori fenntartói döntés alapján) - tanügyi adminisztrációs közalkalmazottak (2 álláshely, illetve a mindenkori fenntartói döntés alapján) - a tanulók közösségei (650 fő nappali tagozat, 150 fő felnőttoktatás) - szülői szervezet (közösség) Az engedélyezett szakmai létszám az éves tantárgyfelosztás függvényében tanévenként változhat. 1. 2. Az iskola vezetési szerkezete: Az iskolavezetés tagjai (vezetők): - intézményvezető, - általános intézményvezető-helyettes (jelen SZMSZ elfogadásakor a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos oktatás gyakorlatioktatás-vezetői feladatait is ellátja), - szakmai intézményvezető-helyettes (jelen SZMSZ elfogadásakor az egészségügyi és a szociális szakmacsoportos oktatás gyakorlatioktatás-vezetői feladatait is ellátja). 10

A döntés-előkészítő testület (iskolavezetőség) tagjai a vezetőkön kívül: - a közalkalmazotti tanács elnöke és tagjai - szakszervezeti titkár, - a diákönkormányzatot segítő tanár, - gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott pedagógus, - a szakmai munkaközösségek vezetői. 2. A vezetői munka rendje 2. 1. A vezetők közötti feladat- és hatáskörmegosztás - Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek jogállását a magasabb vezető közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. - A vezetők feladat- és hatáskörét részletesen a munkaköri leírások szabályozzák, amelyek szerint az alábbi feladat- és hatáskör-megosztás érvényesül a vezetők között: 2. 1. 1. Az intézményvezető az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, feladat- és jogkörét alapvetően a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint a fenntartó által meghatározott munkaköri leírás és a fenntartó által kiadott szabályzatok, rendelkezések szabályozzák. 2. 1. 2. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett átruházza A) az általános intézményvezető-helyettesre - a természettudományi és a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos tantárgyakat tanító pedagógusok és külső előadók közvetlen irányítását, - a pedagógusok adminisztrációs munkájának megszervezését és ellenőrzését, - a pedagógusok szabadságolási nyilvántartásainak vezetését és továbbítását a gazdasági ügyintéző felé, - a tanulókkal kapcsolatos tanügy-igazgatási ügyek koordinálását a tanulói jogviszony kivételével, - a környezetvédelmi szakmacsoportos oktatás megszervezését, szakmai irányítását és felügyeletét, - az óraadói megbízások előkészítését és az abban foglaltak teljesítésének ellenőrzését a környezetvédelmi szakmacsoportos oktatás vonatkozásában, - a TÁMOP-projekt fenntarthatósági időszakában a Petrik TISZK-kel való koordinációs feladatok ellátását, B) a szakmai intézményvezető-helyettesre - az egészségügyi és a szociális szolgáltatások szakmacsoportos oktatás vonatkozásában a szakoktatók és a külső előadók, valamint a testnevelő tanárok közvetlen irányítását, - az intézményvezetői jogkört a felnőttoktatásban részt vevő tanulók tekintetében a tanulói jogviszony megszűnésének kivételével, - az egészségügyi és a szociális szolgáltatások szakmacsoportos oktatás, valamint a mindennapos testedzés megszervezését, szakmai irányítását és felügyeletét, - a nevelő és oktató munka egészséges feltételeinek felügyeletét, - a felnőttoktatáshoz tartozó tanügy-igazgatási és adatszolgáltatási feladatok ellátását, - az óraadók megbízásainak előkészítését és az abban foglaltak teljesítésének ellenőrzését az egészségügyi és a szociális szolgáltatások szakmacsoport vonatkozásában, - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésében az iskolaorvos és a védőnő munkájának segítését, ellenőrzését, - a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megrendezésének koordinálását, - a TÁMOP-projekt fenntarthatósági időszakában a Humán TISZK-kel való koordinációs feladatok ellátását. 11

2. 1. 3. Az iskola operatív irányításával kapcsolatos feladatmegosztás A) Tervezés döntés-előkészítés a) A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, illetve az iskolai szabályzatok, programok elkészítése és módosítása az intézményvezető feladata, aki e munkája során rendszeresen konzultál a vezetőkkel, az elkészült tervezeteket, mielőtt a nevelőtestület elé terjesztené, egyezteti az iskolavezetőség tagjaival. b) Az intézményvezető a speciális szakértelmet kívánó döntések előkészítésével, illetve az iskolai dokumentumok egyes részeinek kidolgozásával megbízhatja az adott területért felelős, kompetens vezetőt, aki e munkáját az intézményvezető irányítása és folyamatos egyeztetés mellett végzi. c) Az egészségfejlesztési programok megvalósításának ütemezése a szakmai intézményvezetőhelyettes, a környezetnevelési programoké az általános intézményvezető-helyettes feladata. d) A szakmai fejlesztési tervjavaslatok készítésében közreműködnek a szakmacsoportos képzésért felelős vezetők, akik javaslatot tesznek a szakmai szertárak, a demonstrációs termek és a laboratóriumok tervszerű fejlesztésére. e) A nevelő-oktató munka személyi feltételeinek biztosítása a fenntartóval előzetesen egyeztetve az intézményvezető felelőssége, a létszámtervezést, a pályáztatást, illetve a pályázók meghallgatását és kiválasztását az iskolavezetés tagjai közösen végzik. A külső előadók esetleges alkalmazására a szakmacsoportos oktatásért felelős vezetők tesznek javaslatot. f) Az éves iskolai terveket (munka-, ellenőrzési, beiskolázási stb.) az iskolavezetőség és a munkaközösség-vezetők javaslatai alapján az intézményvezető állítja össze. g) Az éves tantárgyfelosztás megtervezésekor a vezetők a következő feladatmegosztás szerint segítik az intézményvezető munkáját: - egészségügyi és szociális szakmacsoportos tantárgyak szakmai intézményvezetőhelyettes, - természettudományi és környezetvédelmi szakmacsoportos tantárgyak általános intézményvezető-helyettes. h) A tanítási órák helyettesítési rendjét a nappali tagozaton az általános, a felnőttoktatásban a szakmai intézményvezető-helyettes dolgozza ki. i) Az osztályok állandó terem- és szekrénybeosztását a szakmai, a tanítás órák terembeosztását az általános intézményvezető-helyettes állítja össze. B) Szervezés a) A vezetők a napi szervezési, tanügy-igazgatási és adminisztrációs feladatokat (levelezés, helyettesítések kiírása stb.) az ügyeleti beosztás, illetve a helyettesítési rend szerint látják el az SZMSZ-ben, illetve a munkaköri leírásukban meghatározott hatáskörrel. b) Az oktatómunka megszervezése a következő feladatmegosztás szerint történik: - a tizedikes és a tizenegyedikes tanulók tantárgyválasztása során - a tanulók és a szülők tájékoztatása intézményvezető, - a jelentkezések megszervezése, a nyilatkozatok dokumentálása és összesítése általános intézményvezető-helyettes, - a felnőttoktatás óráinak megszervezése, ütemezése, a helyettesítés biztosítása szakmai intézményvezető-helyettes, - a bemutató-órákat és az óralátogatásokat a tantárgyért felelős vezető szervezi meg és ütemezi munkaközösség-vezetőkkel együttműködve. c) A záróvizsgák előkészítéséért és törvényes lebonyolításáért az intézményvezető a felelős, munkáját az alábbi területeken segíti az általános intézményvezető-helyettes: - az érettségi írásbeli vizsga tanulói csoportjainak és ügyeletének beosztása, - az érettségi vizsga megfelelő körülményeinek (segédeszközök stb.) biztosítása. d) Az évközi vizsgák megszervezése és lebonyolítása az alábbi feladatmegosztás szerint történik: - javítóvizsga (ütemezés, ügyelet, terembeosztás, vizsgabizottságok, dokumentáció) általános intézményvezető-helyettes, - osztályozó vizsga (ütemezés, a tanuló, illetve a szülő értesítése, ügyelet, vizsgabizottságok, dokumentáció) magántanulók esetében az általános intézményvezető-helyettes, egyébként a tantárgyért felelős vezető, 12

- különbözeti vizsga (ütemezés, a tanuló, illetve a szülő értesítése, ügyelet, vizsgabizottságok, dokumentáció) a tantárgyért felelős vezető, - kisvizsgák munkaközösség-vezetők a tantárgyért felelős vezető irányítása mellett. e) A mérések megszervezése és lebonyolítása az alábbi feladatmegosztás szerint történik: - országos kompetenciamérés általános intézményvezető-helyettes, - iskolai egységes, évfolyamszintű mérések munkaközösség-vezetők a tantárgyért felelős vezető irányítása mellett. f) A versenyek megszervezése és lebonyolítása az alábbi feladatmegosztás szerint történik: - külső és az iskolai tanulmányi versenyek a munkaközösség-vezetők a tantárgyért felelős vezető irányítása mellett, - sportversenyek, kulturális és egyéb vetélkedők szakmai intézményvezető-helyettes, - a versenyeredmények nyilvántartása, illetve a jutalmazások előkészítése a szakmai intézményvezető-helyettes feladata. g) Az iskola szabadidős programjainak koordinálása, illetve a diákönkormányzat tevékenységének segítése a szakmai intézményvezető-helyettes feladata. h) Az iskola pályázati tevékenységét a fenntartóval történt egyeztetést követően - a vezetők a következő feladatmegosztás szerint végzik: - az oktatómunka fejlesztését segítő pályázatok munkaközösség-vezetők az intézményvezető irányítása mellett, - az egészségneveléssel kapcsolatos pályázatok szakmai intézményvezető-helyettes, - a környezetneveléssel kapcsolatos pályázatok általános intézményvezető-helyettes, - kulturális pályázatok munkaközösség-vezetők intézményvezető irányítása mellett, - sportpályázatok testnevelők a szakmai intézményvezető-helyettes irányítása mellett, - tanulói ösztöndíjpályázatok a gyermek- és ifjúságvédelmért felelős pedagógiai asszisztens a szakmai intézményvezető-helyettes irányítása mellett. i) A vezetők a beiskolázási tevékenységet az intézményvezető irányítása mellett a következő feladatmegosztás szerint végzik: - a felvételi eljárás lebonyolítása intézményvezető, - a beiskolázási rendezvények megszervezése szakmai intézményvezető-helyettes, - a szakmacsoportos oktatás bemutatása a területért felelős intézményvezetőhelyettes. j) Az iskolai rendezvények előkészítését, megszervezését és lebonyolítását a vezetők az alábbi feladatmegosztás szerint irányítják és ellenőrzik: - iskolai ünnepélyek, megemlékezések szakmai intézményvezető-helyettes, - a diákönkormányzat által szervezett programok szakmai intézményvezető-helyettes, - a mindennapos testneveléssel kapcsolatos programok szakmai intézményvezetőhelyettes, - az egészségneveléssel kapcsolatos programok szakmai intézményvezető-helyettes, - a környezetneveléssel kapcsolatos programok általános intézményvezető-helyettes, - kirándulások, túrák, táborok általános intézményvezető-helyettes. k) A tanulók egészségügyi ellátásával, illetve a munka- és balesetvédelmével kapcsolatos feladatokat az intézményvezető felelőssége mellett az SZMSZ 7-8. fejezetében meghatározott munkamegosztás szerint végzik a vezetők. l) A tanulók szociális juttatásaival kapcsolatos ügyek koordinálása az intézményvezető feladata. m) A TÁMOP-projektek fenntarthatósági időszakában a közös programok és a szakmai munka szervezésének koordinációs feladatait a Humán TISZK vonatkozásában a szakmai, a Petrik TISZK vonatkozásában az általános intézményvezető-helyettes látja el. C) Kapcsolattartás A vezetők és az iskola szervezeti egységei közötti, illetve a külső szervekkel való kapcsolattartás az SZMSZ IV. fejezetében meghatározott feladatmegosztás szerint történik. D) Ellenőrzés értékelés a) A vezetők a pedagógiai munka belső ellenőrzését az SZMSZ 6. fejezetében meghatározott feladat- és hatáskör-megosztás szerint végzik. b) Az iskola pedagógiai munkájának értékelését, illetve a jelentések, beszámolók és a statisztikai kimutatások elkészítését a következő feladatmegosztás szerint végzik a vezetők: - éves beszámoló intézményvezető, 13

- a pedagógiai munka általános értékelése a félévi és az év végi nevelőtestületi értekezleten intézményvezető, - a szakmacsoportos oktatás helyzetének értékelése a félévi és az év végi nevelőtestületi értekezleten a területért felelős intézményvezető-helyettes, - a félévi és év végi tantárgyi statisztikai kimutatások elkészítése általános intézményvezető-helyettes, - a jelenléti fegyelemmel és a magatartással kapcsolatos statisztikai kimutatások, jelentések elkészítése szakmai intézményvezető-helyettes, - a szakmacsoportos oktatásra vonatkozó kimutatások, jelentések elkészítése a területért felelős intézményvezető-helyettes. 2. 2. A helyettesítés rendje és az ehhez kapcsolódó felelősségi szabályok a) Az intézményvezető akadályoztatása esetén az általános intézményvezető-helyettes látja el az intézményvezetői feladatokat, az ő akadályoztatása esetén a szakmai intézményvezetőhelyettes. Az egész iskolavezetés akadályoztatása esetén a helyettesítést a munkaközösség-vezetők látják el az alábbi sorrendben: - a magyar munkaközösség vezetője, - a társadalomtudományi munkaközösség vezetője. b) A helyettesítő vezető, illetve pedagógus felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével és a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. c) Az intézményvezető hosszabb távolléte esetén az intézményvezető feladatokat megbízás alapján kell elláttatni. Ha az intézményvezető a szükséges intézkedéseket nem tudta megtenni, a vezetői feladatokat az SZMSZ-ben fentebb meghatározott rendben kell ellátni. d) A vezetőket akadályoztatásuk esetén a munkaköri, illetve az ügyeletes vezetői feladataik ellátásában az alábbi rend szerint helyettesítik: - az általános intézményvezető-helyettest a szakmai intézményvezető-helyettes, akadályoztatása esetén a fenti rend szerint, illetve a környezetvédelmi szakmacsoportos oktatás tekintetében a természettudományi munkaközösség vezetője, - a szakmai intézményvezető-helyettest az általános intézményvezető-helyettes, akadályoztatása esetén a fenti rend szerint, illetve az egészségügyi szakmacsoportos oktatás tekintetében az egészségügyi munkaközösség vezetője. e) A Térségi Integrált Szakképző Központok Koordináló Testületében az intézményvezető tartós akadályozatása esetén vagy eseti jelleggel írásbeli meghatalmazás alapján a következő rend szerint helyettesítik a vezetők: - Humán TISZK - szakmai intézményvezető-helyettes, - Petrik TISZK - általános intézményvezető-helyettes. f) A TÁMOP-projektek fenntarthatósági időszakában a közös szakmai rendezvényeken és megbeszéléseken az intézményvezetőt a Humán TISZK-ben a szakmai, a Petrik TISZK-ben az általános intézményvezető-helyettes helyettesítheti. 2. 3. A kiadmányozás szabályai 2. 3. 1. A kiadmányozás, illetve az aláírásra való jogosultság rendje: a) Az intézményvezető kiadmányozási jogát a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I. 15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, az iskola képviseletében általában minden kiadmányt (hivatalos iratot) az intézményvezető ír alá, a fokozott biztonságú elektronikus aláírásra kizárólag az intézményvezető jogosult. b) Az intézményvezető kiadmányozási, aláírási jogosultságáról a kötelezettségvállalásnál a KILIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata rendelkezik. c) Az intézményvezető hosszabb távolléte esetén az intézményvezetői feladatokat megbízás alapján kell elláttatni, így a megbízott vezető az intézményvezető teljes kiadmányozási, aláírási jogkörét gyakorolja. d) Az intézményvezető tartós távollétében ha a kiadmányozás vagy az ügy elintézése nem tűr halasztást az általános intézményvezető-helyettes gyakorolja az intézményvezető 14

kiadmányozási jogkörét, ha lehetőség van rá, az ügy vagy az irat tartalmának az intézményvezetővel való előzetes egyeztetése és engedélye alapján. e) Ha az intézményvezető tartós távollétében az általános intézményvezető-helyettes is tartósan távol van, a szakmai intézményvezető-helyettes gyakorolja a kiadmányozási, aláírási jogkört a d) pontban meghatározottak szerint. f) A fent előírtakon túlmenően a kiadmányozás, aláírás jogkörét az intézményvezető az alábbiak szerint ruházza át: - a szakmai szervezetekkel való levelezés, jelentések, beszámolók szakmai ügyekben hatáskör szerinti intézményvezető-helyettes, - az évközi vizsgák jegyzőkönyvei hatáskör szerinti intézményvezető-helyettes, - jelentkezések a tanulmányi versenyekre hatáskör szerinti intézményvezetőhelyettes, - szakmai elemzések, beszámolók, jelentések munkaközösség-vezetők, - iskolalátogatási igazolás osztályfőnök (távollétében az osztályfőnök-helyettes), - munkavállalási engedély diákmunkához osztályfőnök, - pedagógiai vélemény a tanulókról osztályfőnök. g) A d-f) pont szerint átruházott hatáskör tovább nem delegálható. 2. 3. 2. A kiadmányozás módja: a) Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt (hivatalos iratot) csak hitelesen lehet továbbítani. Akkor hiteles a kiadmány, ha - a kiadmányozó saját kezűleg aláírta, - feltüntette a beosztását, - az aláírás mellett szerepel az intézmény hivatalos bélyegzőlenyomata, - az iratot iktatószámmal látták el. b) Ha az intézményvezető tartós távollétében az intézményvezető-helyettes végzi a kiadmányozást, a saját kezű aláírása mellett fel kell tüntetnie, hogy az intézményvezető nevében vagy megbízásából történt a kiadmányozás. c) Nem minősül hivatalos iratnak, ezért tilos az intézmény fejléces papírjára írni, illetve az intézmény bélyegzőlenyomatával ellátni - a pedagógusok szülőknek szóló leveleit, tájékoztatását stb., - a tanulók szabadidős programjainak szervezéséhez kapcsolódó leveleket, megrendeléseket stb., - egy tanulócsoport vagy osztály nevében intézett olyan levelezést, megrendelést stb., amely a szülők számára fizetési kötelezettséggel jár. d) A kiadmányozás, iratkezelés részletes szabályait az SZMSZ mellékletét képező Iratkezelési szabályzat tartalmazza. 2. 4. Az intézmény képviseletének szabályai a) Az intézményt hivatalosan általában az intézményvezető képviseli, az iskolavezetés tagjai, illetve az egyes pedagógiai területekért felelős pedagógusok az SZMSZ 4. fejezetében meghatározott feladatmegosztás szerint látják el ez irányú tevékenységüket. b) Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. c) A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A tájékoztatás vagy nyilatkozat megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni az intézmény jó hírnevére és érdekeire. d) Nem adható tájékoztatás vagy nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. 2. 5. A vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formái a) Az iskolavezetés tagjai közvetlen kapcsolatban állnak egymással, munkájukat az iskolai munkatervvel összhangban az intézményvezető koordinálja. 15

b) A vezetők munkájuk összehangolása érdekében minden hétfőn, a tanév elején rögzített időpontban operatív megbeszélést tartanak, amelyen beszámolnak egymásnak az előző héten végzett munkáról, illetve egyeztetik és ütemezik a következő hét feladatait. c) Az intézményvezető rendkívüli vezetői megbeszélést hív össze: - az iskola működését befolyásoló, váratlan esemény bekövetkeztekor a gyors intézkedés érdekében, - az előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő ügyekben konzultációs céllal, - a sürgős tájékoztatást vagy beszámoltatást igénylő kérdések megbeszélése végett. d) Az iskolavezetés az iskolai dokumentumok, szabályzatok, programok kidolgozásakor és módosításakor, illetve a különböző tervek készítésekor rendszeresen tart konzultációs megbeszélést, amelyre meghívja az érintett szervezeti egységek vezetőjét, illetve tagjait. e) A vezetők az éves munkatervben ütemezett témák szerint havonta kibővített iskolavezetőségi értekezleteket tartanak, amely döntés-előkészítő, illetve beszámolási-beszámoltatási feladatokat lát el. f) A vezetők a hatáskörükön kívül eső, tudomásukra jutott iskolai ügyekről különösen, ha azok intézkedést igényelnek lehetőleg azonnal tájékoztatják az illetékes vezetőt, az egész iskolát vagy a tanulói jogviszonyt érintő ügyekről, illetve a munkáltatói jogkörbe tartozó kérdésekről az intézményvezetőt. 2. 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 2. 6. 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja, feladatai A belső ellenőrzés célja, hogy - biztosítsa a pedagógiai munka minőségét, - növelje a nevelő-oktató munka eredményességét és hatékonyságát, - nyújtson segítséget a tanítási-tanulási folyamat optimalizálásában, - segítse elő az iskola hatékony működését, - garantálja a jogszabályi előírások, a törvényesség betartását. Feladata, hogy - az iskolavezetés kapjon minél átfogóbb és árnyaltabb képet az iskolában folyó pedagógiai munkáról, - a folyamatos visszajelzések révén segítse a pedagógiai munka színvonalának növelését, - nyújtson segítséget az esetleges hiányosságok feltárásában, ismétlődésük kiküszöbölésében, - a problémák, illetve azok okainak, körülményeinek diagnosztizálása révén segítse elő a pedagógiai munka eredményességét növelő eljárások kidolgozását, alkalmazását, - biztosítsa a helyi tantervekben meghatározott, egységes követelmény- és értékelési rendszer érvényesítését, - segítse elő a Pedagógiai programban meghatározott fejlesztési célok megvalósulását, - segítse a korszerű pedagógiai eljárások és módszertani kultúra elsajátítását és alkalmazását, - az eredményeknek az elérendő célokkal való összehasonlítása és az összefüggések elemzése révén adjon megbízható képet arról, hogy reális-e a célrendszer, illetve segítse a minél hatékonyabb beavatkozást, esetleg a célok korrekcióját. 2. 6. 2. Az ellenőrzés általános elvei a) Az ellenőrzésnek tervszerűen és hatékonyan kell átfognia az iskola pedagógiai munkájának egészét, szervesen illeszkedve annak folyamatába. b) Az ellenőrzés során törekedni kell arra, hogy a tanév során az iskolavezetés lehetőleg minden osztály, illetve minden pedagógus munkájáról sokoldalú és árnyalt információkat szerezzen, illetve folyamatos visszajelzéseket adjon. b) Az ellenőrzés adott tanévre vonatkozó kiemelt szempontjait, módszereit és ütemezését az éves munkaterv, illetve a Pedagógiai program hangsúlyos feladatainak és fejlesztési irányainak függvényében a tanév elején ki kell dolgozni, és a nevelőtestület számára nyilvánossá kell tenni. Az ellenőrzési tervet az intézményvezető dolgozza ki a munkaközösség-vezetők javaslatai alapján. c) Az ellenőrzés tapasztalatait minden esetben értékelni kell, az érintett pedagógussal egyénileg meg kell beszélni, illetve szükség esetén a munkaközösség tagjaival konzultációt kell tartani. 16

Az értékelés általában szóban történik, de indokolt esetben feljegyzés is készíthető, amelyet az érintett pedagógusnak is át kell adni, aki észrevételét rávezetheti a feljegyzésre. d) Az értékelés alapvető követelményei: - objektivitás a személyes érzelmek, illetve a pedagógiai munkával össze nem függő körülmények kizárása, - tényszerűség a konkrét helyzet vizsgálata, az általánosító és a minősítő megállapítások kerülése, - megbízhatóság sokoldalú információkra való alapozás, - következetesség a normákhoz és a kijelölt szempontokhoz való igazodás, - szakmai kompetencia az ellenőrzést az ellenőrzött területhez leginkább értő vezető végezze, - komplex megközelítés az összefüggések elemzése az okok és a következmények feltárásával, - folyamatba ágyazottság a kiindulópont és a konkrét helyzet összehasonlítása, az eredmények és az elérendő cél együttes vizsgálata, - kiegyensúlyozottság, arányosság a fontossági sorrend szem előtt tartása, a lényeges kérdések kiemelése, - segítő, javító szándék a korrekció lehetőségeinek és a fejlődés irányainak megfogalmazása. 2. 6. 3. Az ellenőrzés ütemezése a) Minden tanév elején szeptember 15-éig ellenőrzési terv készül, amelynek összeállítása a munkaközösség-vezetőkkel való előzetes egyeztetés után az intézményvezető feladata. Az ellenőrzési terv az iskolai munkatervvel összhangban tartalmazza az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit, kiemelt szempontjait és ütemezését. Az ellenőrzési tervet a nevelőtestülettel ismertetni kell, illetve egy példányát a tanári szobában el kell helyezni. b) Indokolt esetben rendkívüli ellenőrzést kérhetnek az intézményvezetőtől a szakmai munkaközösségek, a szülői közösség, illetve saját órájának látogatását a pedagógus. c) Az óralátogatások célcsoportját vagy célterületét a havi ütemterv tartalmazza, az érintett pedagógusokkal az iskolavezetőség legalább egy héttel korábban egyezteti a pontos időpontot. Probléma esetén az iskolavezetőség ettől eltérően is látogathat foglalkozásokat, de az óralátogatást legkésőbb az előző nap be kell jelentenie. d) A tanórán kívüli foglalkozások látogatottságának, a folyosóügyelet és a helyettesítések ellátásának ellenőrzése szúrópróbaszerűen is történhet, a pedagógusok adminisztrációs munkáját rendszeresen ellenőrzi az iskolavezetés. e) A munkaközösség-vezetők és az osztályfőnökök a hatáskörükhöz tartozó ellenőrző tevékenységüket saját munkaterveikben ütemezik, az óralátogatások időpontját előzetesen egyeztetniük kell az érintett kollégákkal. 2. 6. 4. Az ellenőrzés területei - a pedagógusok szakmai munkájának minősége, hatékonysága, eredményessége, - az egyes tanulócsoportok vagy évfolyamok kompetenciáinak és tárgyi tudásának mérése, neveltségi helyzetének feltárása és a problémák diagnosztizálása, - az egyes tantárgyak tanulmányi helyzete, - az iskolai és a munkaközösségi munkatervben meghatározott feladatok végrehajtása, - a tanórán kívüli foglalkozások megtartása, illetve a tanulók általi látogatottsága, - tanmenetek, foglalkozási tervek helyi tantervnek való megfelelése, - a záróvizsgákra és a tanulmányi versenyekre való felkészítés, - a pályázatok megvalósulása, - a nevelő-oktató tevékenység írásbeli dokumentációja, adminisztrációs munka, - a munkarend betartása (munkába érkezés, órakezdés- és befejezés), - a folyosóügyelet és a helyettesítések teljesítése, - a tantermek rendje, a taneszközök állapota. 17

2. 6. 5. Az ellenőrzés formái, módszerei A) A tanítási órák látogatása a) A vezetők általában a hatáskörükbe tartozó tanárok, illetve gyakornokok óráját látogatják, a bemutató órákon lehetőség szerint minden vezető részt vesz. Ha a vezető nem szakos pedagógus, az óralátogatást lehetőleg úgy kell megszerveznie, hogy az órára az érintett munkaközösség-vezető is elkísérhesse. b) Az óraelemzések szempontjai (az ellenőrzés céljának megfelelően változhatnak): - az egységes követelményrendszer megvalósulása, - a tantervi követelmények teljesítése, - az óra felépítése, illetve annak tudatossága, tervezettsége, - a tanár irányító szerepe, a tanulók aktivizálása, - a tanulói önállóság, öntevékenység érvényesülése, - a fegyelmezett munka biztosítása, - az alkalmazott módszertani eljárások, azok hatékonysága, korszerűsége, - az oktatási segéd- és taneszközök használata, szemléltetés, - az értékelés lehetőségeinek kihasználása, - az értékelés összhangja a Pedagógiai Programban előírtakkal, - a kreativitás, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, - a differenciálás elvének érvényesülése a célokban, a követelményekben, a tananyagtartalomban, a módszerekben és a képességfejlesztésben, - a készségfejlesztés hatékonysága, - a tanulók otthoni munkájának előkészítése, a házi feladatok kijelölése, - az óra hatékonysága, eredményessége. B) Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások látogatása Az elemzés szempontjai a tanítási órákon leírtakon kívül: - a tanulók egyéni szükségleteinek és képességeinek figyelembe vétele, - a foglalkozás céljának való megfelelés (felzárkóztatás, képességfejlesztés, tehetséggondozás), - hatékonyság a tanulók részvételi aránya. C) Az évközi vizsgák látogatása a) Az évközi vizsgákat (osztályozó, különbözeti, javító) és az érettségi tárgyakból szervezett kisvizsgákat a munkaközösség-vezetők és az iskolavezetés tagjai a köztük lévő munkamegosztás szerint látogatják, lehetőség szerint olyan időtartamban, hogy minél objektívebb képet szerezhessenek a tanulók felkészültségéről. A munkaközösség-vezető a vizsgán tapasztaltakról beszámol a felelős vezetőnek. b) Az elemzés szempontjai: - a törvényesség betartása, - a vizsga megszervezésének körülményei, - az egységes követelményrendszer megvalósulása, - a tantervi követelmények teljesülése, - a tételsor összeállítása, - a tanulók felkészültsége, - a pedagógus kérdezési technikája. D) Beszámoltatás a) A pedagógiai munka belső ellenőrzése megvalósulhat közvetett formában is, a pedagógusok, az osztályfőnökök és a munkaközösség-vezetők beszámoltatásával. A beszámoltatás ütemezését az iskolai munkaterv és az ellenőrzési terv tartalmazza, de probléma esetén az iskolavezetés más alkalommal is beszámoltathatja az érintett pedagógust az időpont előzetes egyeztetésével. b) Az iskolavezetőségi értekezleten számolnak be a munkatervben ütemezett módon: - a vezetők a hatáskörükbe tartozó feladatok előkészítéséről, illetve elvégzéséről, 18

- a munkaközösség-vezetők a munkaközösségük munkájáról a megadott szempont alapján, - a feladatcsoportok vezetője vagy egy feladattal megbízott pedagógus a munka előkészítéséről, illetve elvégzéséről, - az osztályfőnökök az új osztályok beilleszkedéséről, helyzetéről, - a végzős osztályok osztályfőnökei a záróvizsgákra való felkészülés helyzetéről, - a nyelvi munkaközösség vezetője a fenntartó által finanszírozott nyelvtanfolyamokon végzett munkáról, - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott pedagógus a gyermekvédelmi tevékenységéről, - a feladatfelelősök az adott időszak szabadidős tevékenységéről, - a diákönkormányzatot segítő tanár a diákönkormányzat által szervezett programok előkészítéséről, illetve megvalósulásukról, - a könyvtárostanár a könyvtár helyzetéről, látogatottságáról és a könyvtárismereti órák tapasztalatairól. c) A nevelőtestületi értekezleten az iskolavezetés tagjain kívül részletes beszámolót tart a félév, illetve a tanév során végzett pedagógiai munkáról és annak eredményeiről: - a munkaközösség-vezetők, - a diákönkormányzatot segítő tanár, - gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott pedagógus, - az ODK-tanár. d) A nevelőtestület érintett tagjaitól az adott terület jellegétől függően szóbeli vagy írásbeli beszámolót kérhet az iskolavezetés a következő esetekben: - az intézményvezetői beszámolók, jelentések elkészítéséhez egy részterületre vonatkozóan, - komplex vizsgálat esetén a mérések és a háttértényezős kérdőívek eredményeinek összesítéséről, értékeléséről, adott szempontú elemzéséről, - a külső vagy iskolai tantárgyi mérések eredményeinek értékeléséről, elemzéséről, - a munkaközösségi értekezleten elhangzott értékelésekről, javaslatokról, problémákról, illetve az előzetesen kiadott szempontokkal kapcsolatban kialakított véleményről, - a szülői értekezleteken elhangzott javaslatokról, problémákról, illetve az iskola működését érintő kérdésekben a szülők által kialakított véleményről, - az iskola tanulóinak nagyobb csoportját vagy az iskola működését érintő kérdésekben a diákönkormányzat által megfogalmazott véleményről. E) A pedagógiai munka belső ellenőrzése a tanulók munkáján, illetve eredményein keresztül a) A pedagógiai munka belső ellenőrzése megvalósulhat a tanulói teljesítmények adott szempontú vagy átfogó vizsgálatával, elemzésével, összehasonlításával, értékelésével. Ennek formái: - az országos kompetenciamérések eredményeinek összehasonlító elemzése, - a témazáró dolgozatok eredményeinek elemzése, - az osztály- vagy évfolyamszintű belső mérések elemzése, - a félévi és az év végi tanulmányi eredmények statisztikai szempontú elemzése, - komplex vizsgálat feladatlapok, illetve háttértényezős kérdőívek segítségével. b) A mérés-vizsgálat az alábbi területekre terjedhet ki: - kulcskompetenciák, - egy műveltségi terület, - egy adott tantárgy, - neveltségi szint, - szociokulturális háttér. c) A mérés-vizsgálat szempontja szerint lehet: - fejlődésorientált a jelenlegi állapotnak egy korábbihoz való viszonyítása, - normaorientált az iskolai teljesítményeknek az országos standardekkel való összehasonlítása, - kritériumorientált a tanulók teljesítményének a pedagógiai programban meghatározott célokhoz, követelményekhez való viszonyítása. d) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének közvetett módja a tanulók munkáinak (dolgozatainak, házi feladatainak) ellenőrzése. Az ellenőrzést munkaköri feladatként 19

általában a munkaközösség-vezető végzi, de probléma esetén az iskolavezetés bekérheti az érintett pedagógustól a tanulók dolgozatait. F) Az adminisztrációs munka ellenőrzése a) A pedagógusok munkaköri leírásukban meghatározott adminisztrációs munkájának ellenőrzése a vezetők közötti feladatmegosztás alapján, az SZMSZ 6.6. fejezetében leírtak, illetve az ellenőrzési terv ütemezése szerint folyik. b) Az ellenőrzés során tapasztaltak értékelése az ellenőrzött területtől függően történhet: - szóban, az érintett pedagógussal való megbeszélés formájában, - az osztálynaplóba való bejegyzéssel, - általánosan jellemző hiányosságok vagy hibák esetén a nevelőtestületi értekezleten, vagy az információs füzeten keresztül, - rendkívüli esetben feljegyzés készül. c) A pedagógus a vezetők által észlelt hiányosságokat köteles lehetőleg még aznap pótolni, illetve a hibákat kijavítani, és ennek tényét a vezetőnek jelenteni. 2. 6. 6. A belső ellenőrzésre jogosult vezetők közötti feladatmegosztás a) A pedagógiai munka ellenőrzésének teljes körű megszervezéséért, folyamatos és hatékony működéséért, valamint az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosításáért az intézményvezető a felelős. b) Az ügyeleti beosztás szerinti vezető ellenőrzi az iskola napi munkatevékenységét, a pontos munkavégzést, a tanári és a diákügyelet, gondoskodik róla és ellenőrzi, hogy a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások az SZMSZ-ben, illetve az iskolai Házirendben rögzített szabályok szerint folyjanak. c) A vezetők ellenőrző tevékenysége a munkaköri leírásban rögzített területre vonatkozik. Az intézményvezető közvetlenül vagy beszámoltatás útján ellenőrzi a munkájukat, de a súlyos mulasztást kötelesek azonnal jelenteni. A) Az intézményvezető ellenőrzési területei - folyamatosan ellenőrzi az alapdokumentumok (törvények, rendeletek, szabályzatok) betartását, végrehajtását, - havonta történő beszámoltatással ellenőrzi a vezetők munkáját, - folyamatában ellenőrzi a vállalt feladatok, megbízatások teljesítését, - az iskolai munkaterv szerint beszámoltatja a szakmai munkaközösségeket, illetve a feladatcsoportokat a végzett munkáról, - folyamatában ellenőrzi a gyakornoki program megvalósulását, - látogatja a pedagógusok óráit, - évente többször szúrópróbaszerűen ellenőrzi az iskolai szabályok betartását, - folyamatosan ellenőrzi a mulasztó tanulók szüleinek jogszabályok szerinti értesítését, - legalább negyedévente beszámoltatja a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a szabadidőfelelősi feladatokkal megbízott pedagógust a végzett munkájáról, - folyamatában ellenőrzi a tanulói balesetek megelőzését célzó tevékenység végrehajtását, - folyamatában ellenőrzi a titkárság adminisztrációs munkáját, - évente többször ellenőrzi a tanügyi-igazgatási és az adminisztrációs feladatok végrehajtását (az osztályfőnökök adminisztrációs munkája, az osztálynaplók, a törzslapok, a bizonyítványok kitöltése, vezetése), - a munkaközösség-vezetők jóváhagyása után ellenőrzi a magyar, a társadalomtudományi és az idegen nyelvi vizsgatételeket, illetve a tanmeneteket, - folyamatában ellenőrzi a tankönyvrendelés és ellátás megszervezését, lebonyolítását, - az összesítés elkészülte után ellenőrzi a normatív és a kedvezményes tankönyvtámogatásra való jogosultság megállapítását, - szúrópróbaszerűen ellenőrzi az iskolai könyvtár rendjét, a tankönyvkölcsönzés dokumentálását és a könyvtári állomány feldolgozottságának állapotát, - beszámoltatja az egyes tanulói közösségeket helyzetükről, problémáikról. 20