SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMI- SZERIPARI 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 3. 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, Pf. : 37. OM: 202 745 Web: www.hbmgi.sulinet.hu; e-mail: hbmgi@hbmgi.info 06-52-561-046 FAX.: 06-52-561-047 Intézmény neve: SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI Intézmény székhelye, címe: 4220 Hajdúböszörmény, Radnóti M. u. 3. Intézmény OM azonosítója: 202745 Intézmény fenntartója: Vidékfejlesztési Minisztérium Intézmény vezetője: Papp István Intézményvezető helyettesek: Molnár Magdolna Ilona (közismeret), Végh Attila (szakképző), Ficzere Róbert (gyakorlati oktatásvezető), Bodóné Monori Anikó (gazdaságvezető)
PEDAGÓGAI PROGRAM (2013. március) (kiegészített, módosított változat) Részei: I. Nevelési Program II. Helyi Tanterv Szakközépiskola tanterve Szakiskola tanterve Szakképző évfolyamok tanterve Érettségi témakörök Nyíló világ program: életpálya-építési kompetencia fejlesztés programja Arany János Kollégiumi Program előkészítő évfolyamának tanterve Felelős:. Papp István igazgató PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 2
Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. (Szent-Györgyi Albert) I. NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 3
Tartalomjegyzék PEDAGÓGAI PROGRAM... 2 I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 Tartalomjegyzék... 4 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYBA LÉPÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK... 8 3. HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK... 9 3. HELYZETELEMZÉS... 9 3.1. Alaptevékenysége:...9 3.2. Az iskola rövid története... 11 3.3. Képzési szerkezet... 14 4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 16 4.1. Iskolánk cél- és feladatrendszere... 17 4.1.1. Sokoldalú általános műveltség biztosítása korszerű szemlélettel... 17 4.1.2. Jó kommunikációs készség kialakítása... 18 4.1.3. Tudományos ismereteken alapuló alkotó gondolkodásra nevelés... 18 4.1.4. A különféle területeken megmutatkozó tehetség kibontakoztatása... 18 4.1.5. Közép és emelt szintű érettségire, továbbtanulásra, való felkészítés... 19 4.1.6. Célunk egyéni és közösségi emberi értékek kialakítása... 19 4.1.7. Önmagával és környezetével összhangra törekvő személyiség kialakítása... 19 5. TANULÓINK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATAINK:... 20 5.1. A személyiségfejlesztés színterei... 21 5.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 22 5.2.1. Az értelmi nevelés... 22 5.2.2. Erkölcsi nevelés... 23 5.2.3. Esztétikai nevelés... 23 5.2.4. Testi nevelés... 23 5.2.5. A családi életre nevelés... 24 5.2.6. Az állampolgári nevelés... 24 6. KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSE... 24 6.1. A Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Hajdúböszörmény Város intézményeiben című TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0031 számú pályázatban vállalt feladatok:... 25 6.2. A kompetencia alapú oktatás implementációja fenntartása a pályázatban vállalt időszakban... 25 6.3. A Kompetencia-alapú oktatás lényege... 26 6.3.1. A kompetencia-területek bemutatása... 26 6.3.2. Új oktatásszervezési eljárások... 29 7.DIGITÁLIS KÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7.1. Általános útmutatás... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7.2. Vizsgarend... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7.3. Az intézményhálózat felépítése és működése... Hiba! A könyvjelző nem létezik. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 4
8. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 30 8.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:... 30 8.1.1. A közösségfejlesztés célja... 31 8.1.2. A tanulói közösségfejlesztés színterei... 31 8.1.3. Az osztályközösség megszervezése, formálása... 33 8.1.4 A pedagógusközösség formálása... 34 8.2. Nevelői módszerek a közösségfejlesztésben... 34 8.2.1. Az önkormányzás képességének kialakítása... 35 8.2.2. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése... 35 9. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK... 36 9.1. Szűrés, diagnosztizálás... 36 9.2. A megelőzés módjai:... 36 9.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségeket több módszerrel enyhítjük:... 37 9.3.1. A pedagógusok feladatai... 37 9.3.2. Együttműködés kortárs csoportokkal... 38 9.3.3. Speciális programok kialakítása... 38 9.3.4. Konfliktuskezelés... 38 10. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK... 39 10.1. A tanulók képességeinek kibontakoztatása... 39 10.1.1. A képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 39 10.1.2. Tehetség felismerés, tehetséggondozás... 39 10.2. Feladataink a képesség kibontakoztatásában, a tehetségfejlesztésben... 40 10.3. A képességfejlesztés és tehetséggondozás formái... 40 10.3.1. Tanórán... 41 10.3.2. Tanórán kívül... 41 11. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 42 11.1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő kérdések... 42 12. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK... 44 12.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 44 12.2. Célok és feladatok... 46 12.3. A megvalósítás... 47 13. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉG... 47 13.1. Arany János kollégiumi programok... 48 14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK... 49 14.1. Infrastrukturális háttér: eszköz, ingatlan, és a humán erőforrás... 49 14.2. A helyi tantervi program végrehajtásához szükséges oktatástechnikai és taneszközök... 50 15. A SZÜLŐ, A TANULÓ, AZ ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 50 15.1. Kapcsolat a fenntartóval, szülőkkel, dolgozókkal, tanulókkal, iskolaszékkel, intézményekkel... 50 15.2. Kapcsolat a tantestület és a kollégiumi nevelők között... 52 16. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM... 52 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 5
16.1. Az intézmény egészségnevelési tevékenységének kiemelt elsődleges feladatai:... 53 16.2. Másodlagos és harmadlagos megelőzés, a már meglévő betegségek és hatásainak feltartóztatása, vagy lassítása:... 54 16.3. Az egészségnevelés az intézmény minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.... 54 16.4. Az intézményi egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:... 55 17. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM... 56 17.1. A környezeti nevelés alapelvei:... 57 17.2. A környezeti nevelés célkitűzései:... 57 18.A HELYI TANTERVEKHEZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANTÁRGYI SEGÉDLETEK, ÉS ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI:... 59 18.1. Alapelvek a tankönyvek kiválasztásához (A tankönyvellátás szabályzata a Pedagógiai Program mellékletét képezi:... 60 18.2. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának eljárási szabályai:... 60 19. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI... 61 19.1. Az intézménybe való belépés feltétele:... 61 19.2. A magasabb évfolyamba lépés feltételei:... 61 19.3. A középiskolai átjárhatóságot igénybevevő tanulók fogadásának feltételei:... 62 20. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA... 63 20.1. A beszámoltatás... 63 20.2. A tanulók dicséretének és jutalmazásának szempontjai:... 63 20.3. A magatartás értékelése... 64 20.3.1. A tanulók magatartási osztályzatainak követelményei:... 65 20.4. A szorgalom értékelése... 65 20.4.1. A tanulók szorgalmi osztályzatainak követelményei:... 66 21. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 67 22.NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERTETÉSÉRE SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK, MULTIKULTURÁLIS NEVELÉS.... 67 23. IPR PROGRAM (INTEGRÁCIÓS ÉS KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ PEDAGÓGIAI RENDSZER)... 69 23.1. Az alkalmazás feltételei... 69 23.1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei... 69 23.1.2. Célrendszer megfogalmazása... 70 23.1.3. Az iskolába való bekerülés előkészítése, heterogén osztályok kialakítása... 70 23.1.4. Együttműködések partnerségi kapcsolatok kiépítése... 71 23.2. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei... 71 23.2.1.Az önálló tanulást segítő fejlesztés... 71 23.2.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése... 73 23.2.3. Szociális kompetenciák fejlesztése... 74 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 6
23.3. Multikulturális tartalmak... 77 23.3.1. A kisebbség kultúrája létező, megismerhető és megérthető.... 77 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 7
1. KÜLDETÉS SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI A Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Hajdúböszörmény városának egyik leggyorsabban fejlődő, biztos alapokon álló szakképző intézménye. Olyan iskola, mely a hagyomány és innováció egyensúlyára épít: büszke a múltjára, s annak vívmányaira alapozva mindig nyitott az újra, alakul, formálódik, fejlődik, választ ad a kihívásokra, befogadni képes. A klasszikus pedagógiai módszereket az új kompetencia-alapú oktatással s a modern technikai vívmányokkal ötvözve elismert, a szűkebb régióban megbecsült gyakorlatorientált szakképzést, valamint az érettségire magas színvonalú felkészítést biztosít tanulóinak. Névadójának, Széchenyi Istvánnak a szellemiségét szem előtt tartva diákjait a magyar állam tevékeny, hasznos állampolgáraivá szeretné nevelni, akik toleránsak, nyitottak, ugyanakkor kritikusak a társadalmi folyamatokra. Az idegen nyelvek és kultúrák megismerésével tudatos európai, ill. világpolgárrá válhatnak anélkül, hogy elfelejtenék múltjukat, gyökereiket. Napjaink információs társadalmának rendkívüli ütemben bővülő ismeretanyaga elengedhetetlenné teszi az egész életen át tartó tanulásra, a folyamatos képzésre való képesség kialakítását. Az iskola olyan tudás és értékrend közvetítését szorgalmazza, amely hatékonyan szolgálja tanulói személyes fejlődését, mindazon készségek erősítését, melyek révén képessé válnak új ismeretek befogadására és alkotó alkalmazására. Ily módon - a családdal közösen - fontos szerepet vállal abban, hogy a rá bízott diákok sikeresen állják meg helyüket az életben, a munka világában. Az iskola egyik legfőbb értéke a diákok és tanárok összetartozása. Ennek szellemében őszinte, becsületes, művelt, dolgos embereket szeretne nevelni, akik hosszú évek múlva is büszkék lesznek arra, hogy egykor széchenyis diákok voltak. 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYBA LÉPÉSÉVEL KAPCSOLATOS REN- DELKEZÉSEK 1. A program hatályba lépése: A fenntartói elfogadást követően 8 napon belül. 2. Hatályossága: Törvényi rendeletmódosítás illetve fenntartói határozatmódosítás által előírt feltételek szerint 3. Felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás: A tantestület kezdeményezésére a DÖK és az SZMK véleményének kikérésével, az alkalmazotti közösség jóváhagyásával bármikor módosítható. Kötelező felülvizsgálata 2014 augusztusában történik. Amennyiben módosításra kerül sor, a módosított dokumentumot el kell fogadtatni a fenntartóval. 4. Nyilvánosságra hozatala: A Pedagógiai Program nyomtatott formában hozzáférhető az igazgatói irodában, a tanári szobában és az iskolai könyvtárban. Az Pedagógiai Program elektronikusan hozzáférhető az iskolai honlapon a következő címen: www.hbmgi.info PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 8
3. HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK 20/2012. EMMI r. 7. (1) a) aa-ak) az 1993. évi LXXIX. többször módosított törvény a közoktatásról, 2011. évi CXC törvény Törvény a nemzeti köznevelésről az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről,2011. évi CLXXXVII. törvény Törvény a szakképzésről a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet A kerettantervek kiadásáról és jogállásának rendjéről a többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, a 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról,az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet, 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelete az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról 30/2012. (IV.27.) NEFMI rendelet a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja és a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja támogatásának igénylése, döntési rendszere, folyósítása, elszámolása és ellenőrzése részletes szabályairól 3. HELYZETELEMZÉS NEVE: Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola ALAPÍTÁSÁNAK ÉVE: 1938 SZÉKHELYE: 4220 Hajdúböszörmény, Radnóti Miklós u. 3. Telefon: 06/52 371-062 Fax: 06/52 561-047 E-mail:hbmgi@hbmgi.hu Honlap:www.hbmgi.info/www FENNTARTÓJA: Vidékfejlesztési Minisztérium JOGKÖRE: Önállóan működő és gazdálkodó 3.1. Alaptevékenysége: Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola alaptevékenységébe tartozik: szakiskolai nevelés-oktatás felnőttoktatás PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 9
a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók neveléseoktatása a sajátos nevelési igényű tanulók tekintetében különleges bánásmódot igénylő tanuló aki szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi- érzékszervi értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos szakképző tevékenység, szakiskolai nevelés és oktatás sajátos nevelési igényű képzés keretében az általános műveltség megalapozása szakmai előkészítés az első négy évfolyamon felkészítés érettségi vizsgára illetve felsőfokú tanulmányok megkezdésére Az intézmény az alábbi szakmacsoportokra készít fel: szakiskolai képzés: mezőgazdaság, élelmiszeripar, szakközépiskolai képzés: mezőgazdaság környezetvédelem-vízgazdálkodás, közgazdaság élelmiszeripari Alapfeladata: Szociális hátrányokkal küzdő gyermekeknél a hátrányok kompenzálása. Hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítése a szakiskolában. Az esélyegyenlőség biztosítása. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált iskolai nevelése-oktatása a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján. Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátás. A fogyatékosság típusa szerint: mozgásszervi- érzékszervi értelmi beszédfogyatékos több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos Beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek integrált iskolai nevelése-oktatása a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján. A tanulók nevelése egészséges, kulturált életre, közéletiségre. Differenciált képességfejlesztés. Az intézmény az érvényben lévő törvényi rendelkezéseknek megfelelően biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket. Szakkörök, diákkörök, tanfolyamok szervezése. Iskolai sportkör működtetése. Gyógytestnevelés szervezése. Iskolai könyvtár működtetése. Tanulók étkeztetése, munkahelyi vendéglátás. Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjának működtetése. Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjának működtetése Az intézmény képviselője: az iskola igazgatója PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 10
Az iskola működő Alapítványa: Széchenyi Alapítvány Az iskola OM azonosítója: 202 745 Alapító Okirat száma:648/2009. (XII. 17.) Önk. sz. határozata kelte: 2009. december 17. Az engedély kiállítója: Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának polgármestere: Kiss Attila és jegyzője: Dr.Ficsor László AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI TERÜLETE: Hajdúböszörmény város közigazgatási területe és vonzáskörzete. AZ ISKOLA TÉNYLEGES BEISKOLÁZÁSI KÖRZETE:Hajdú-Bihar megyén kívül több szakmában kiterjed a szomszédos megyékre is, így Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj- Zemplén,Békés, Szolnok és Heves megyékre. 3.2. Az iskola rövid története 1920-as évek második felében vetődött fel az igény, hogy a böszörményi fiatalok az elemi iskola elvégzése után további képzésben vegyenek részt, mely elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozott. A Mezőgazdasági Szakiskola alapításának éve 1938. Induláskor nem folyt gépészképzés, csak a mezőgazdálkodással kapcsolatos mindennapi életre készített fel. Az iskola a 6 elemi elvégzése után biztosított tanulási lehetőséget. Mezőgazdasági továbbképző (ismétlő) iskola volt. Nem kellett minden nap iskolába járni. Egyenletesen elosztva az osztályok külön jártak szakmai és elméleti oktatásra. A város fiataljai közül sokan jártak a kullogó -ba. A nevét onnan kapta, hogy a város legszélén volt és oda kellett kikullogni. Az iskola alapításakor az udvarban lévő tantermek, az istálló, a disznóakol, valamint a lovarda biztosította a képzés feltételeit. Az istálló mellett volt a szénatartó, valamint a gazdasági felszerelések raktára, ahol a kocsit, szekereket, egyfejes ekét, sövényboronát, vasboronát, fahengert stb. tároltak. Az istállókban lovakat, magyar szürke marhát, az akolban mangalica sertést tartottak. Ezek mind az iskola tulajdonát képezték. A lovászok és tehenészek oktatóként is tevékenykedtek a gyakorlat során. 8-10 tanár tanította a fiatalokat, nők és férfiak egyaránt. 1946-ban lányok részére háztartási tanfolyamokat szerveztek, ahol háztartásvezetési, főző, szabó, varró ismereteket szereztek. 1947-48-ban az ifjúsági képzés mellett felnőttek részére gazdatanfolyamok indultak, melyek zömmel télen a mezőgazdasági munkák szünetében zajlottak. A mezőgazdasági gépészképzés tulajdonképpen 1948-ban indult, az iskola neve Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola lett. Ebben az iskolában 2-3 hónapos felnőtt betanított munkás tanfolyamok folytak. A hallgatók traktorvezető, munkagépkezelő, kombájnvezetői ismereteket szerezhettek. 1958-tól 2 éves mezőgazdasági gépész szakmunkásképzés lett az elsődleges oktatási szakirány A termelőszövetkezetek megalakítása után nagy igény merült fel gépszerelő szakmunkások iránt. Ezért 1961-1965-ig féléves mezőgazdasági gépszerelő szakmunkásképző tanfolyamok indultak felnőttek részére. A hároméves ifjúsági szakmunkásképzés 1965-ben indul be. Növénytermesztő gépészeket iskoláztak be évente 2 osztállyal. Mellette felnőtt tanfolyamokat is tartottak. Ekkorra elterjedtek a mezőgazdasági nagyüzemek és egyre inkább igényelték a jó szakmai ismeretekkel rendelkező emberek munkáját. Az egyre növekvő tanulólétszám miatt 1970-ben megépült a korábban korszerűnek mondható emeletes tanügyi épület 6 tanteremmel. Egyre több vidéki tanuló jelentkezett az iskolába, ami felvetette a diákotthoni elhelyezés kérdését. A régi oktatási épületet átalakították diákotthonná a vidékről idejáró tanulók számára. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 11
A régi épületek mellett az udvar hátsó részében megépült 1965-1972. között 2 db fémszerkezetű, kitöltő falazattal ellátott műhely is, mely szintén a gyakorlati képzést szolgálta. 1976-ban tanulók munkáját is felhasználva átadták az új tornatermet, melyhez öltöző, szertár és szociális helyiségek is tartoznak. Ebben az időben már nem foglalkoztak állatokkal, így a felszabadult istálló épületében konyhát és raktárt rendeztek be. 1980-tól a város termelőszövetkezetei egyre inkább bekapcsolódnak a képzésbe. Mind az öt tsz fogadott tanulókat, ahol a diákok gyakorlati képzése folyt. 1985-ben megépült az új konyha és ebédlő épülete. 1989-ben a 122. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetből átkerült iskolánkba a mezőgazdasági gépszerelő szakmunkásképzés is, hiszen növénytermesztő-gépész és a mezőgazdaságigépszerelő szakmák egymáshoz közel állóak és sok szálon kötődnek egymáshoz. 1991. szeptember 1-jén a korábbi növénytermesztő-gépész és mezőgazdasági gépszerelő szakmák összevonásából megindult a mezőgazdasági gépszerelő és üzemeltető szakmunkásképzés. A szakmunkásokhoz hasonlóan a Földművelésügyi Minisztérium gondozásában kísérleti jelleggel kezdődött meg a mezőgazdasági gépjavító és karbantartó szakközépiskolai szak. Ez a profilváltás jobban megfelelt az átalakuló mezőgazdaság termelési igényeinek. Az iskola neve: Széchenyi István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet lett. 1992-től az átalakulás tovább folytatódott. Három újabb szakma képzése indult el iskolánkban. Általános kertész szakmunkás, általános állattenyésztő szakmunkás és vadászvadtenyésztő szakközépiskolai osztályok indultak, melyek a mai napig működnek. 1996-ban indult a szakmunkások szakközépiskolája 2 éves intenzív nappali képzés, mely igen nagy népszerűségnek örvend. 1997-ben indult a parkgondozó kerti munkás speciális szakiskolai képzés, illetve 1998 ban a technikus képzés (vadász, környezetvédelmi). 1997-ben átadásra került a mintegy 50 millió forintos beruházással készült 5 tantermet és 4 csoportfoglalkoztatót magába foglaló új épületszárny. A 2000/2001-es tanévben szakképzésünk tovább bővült. Európai üzleti asszisztens képzés indult nappali rendszerben, levelező tagozaton pedig a mezőgazdasági menedzser aszszisztens felsőfokú szakképzés folyt. 2002-ben a növekvő kollégiumi férőhelyigények kielégítésére átadták a kibővített ebédlőt és az új, 250 férőhelyes kollégiumot. A technikus képzés keretében a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karával együttműködve bekapcsolódtunk a felsőfokú akkreditált szakképzésbe. Jelenleg folyik a Nyíregyházi főiskolával kialakított együttműködés keretében a felsőfokú informatikai statisztikus és gazdasági tervező, valamint a pénzügyi és számviteli ügyintéző képzés. 2005 őszétől a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása érdekében sikerült beindítanunk az Arany János Kollégiumi programot, mely egy előkészítő évfolyam után az érettségi vizsgát tűzi ki célul a gyerekek elé. A nagy érdeklődésre való tekintettel a 2007/08-as tanévtől a hátrányos helyzetű szakiskolai tanulók számára is lehetőséget kínál az Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program, melyre szintén sikeres pályázatot nyújtottunk be. 1999-től a régió igényeit kielégítve, rendszeressé vált a különböző felnőttképzési tanfolyamok szervezése, mely tevékenységünk akkreditációja 2006.-ban megtörtént. 2009-ben az UMVP képző szervezet címet nyerte el iskolánk a felnőttképzés területén. Az intézmény nyilvántartásba vételi száma: 09-0049-04. A további kihívásoknak való megfelelés érdekében lezajlott az intézmény akkreditációja 2006-ban. Az akkreditációs lajstromszámunk AL-1303. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 12
Leonardo pályázat keretében hetedik alkalommal készítjük elő ebben az évben a tanulók nyári külföldi gyakorlatát. Szintén Leonardo program keretében tejfeldolgozási tananyag kidolgozását végezzük 4 másik nemzettel együttműködve. Iskolánk felismerve a lehetőséget, bekapcsolódott az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ által szervezett szakmák oktatásába. Jelen pillanatban beiskolázási gondjaink nincsenek, sőt az iskola tanulólétszámának további emelkedésére számítunk. A gyakorlati oktatás teret vesztett a tangazdaság KFT létrehozását követően. A jól működő TSZ utódok azok, akikkel tudunk együttműködni ezen a téren. Az iskolától többletmunkát és anyagi áldozatot követel a gyakorló bázis biztosítása, ahol tanulóink felkészülhetnek a családi gazdaságok működtetésére. Ehhez a pályázati források folyamatosan szűkülnek. Decentralizált szakképzési forrásból sikerült a gépész képzéshez munkagépeket, a dísznövénykertész képzéshez mintegy 10 M Ft értékben növényházat és gombatermesztő házat beszereznünk. Átvett szakképzési hozzájárulásból erdészeti és kertészeti eszközöket szereztünk be. 2007 ben aktívan részt vettünk az Észak Hajdúsági Szakképzés Szervezési Társulás létrehozásában. Ezzel a kor kihívásához alkalmazkodtunk és továbbra is fogadhatunk szakképzési támogatást, igaz most már a TISZK en keresztül. 2009 év végén mintegy 19 M Ft értékben szereztünk be eszközöket. Targoncát az erdész képzéshez, szerszámokat, hegesztő berendezést, plazmavágót a gépész képzéshez, mikroszaporító labort a dísznövénykertész képzéshez. Regisztrált TISZK-ként alkalmasak voltunk a TÁMOP 2.2.3 pályázati felhíváson indulni. A pályázatunk a második fordulóban támogatást nyert és 2012. január 15-ig egy 475 M Ft összértékű szak- és felnőttképzési szervezetfejlesztést valósíthattunk meg, felkészülve ezzel a TISZK-ként működésre. Ezen pályázat készítésében és a projekt megvalósításában is igyekeztünk Hajdúböszörmény és ezen keresztül iskolánk helyzetét erősíteni a TISZK-en belül. 1992. óta az iskola kezelésében volt 210 ha tangazdasági terület. Ezt a volt SZÖVÁL telep kb. 50 %-ának megvásárlásával bővítettük (FVM-es pályázatból). A telep mellett pedig 85 ha szántót béreltünk a Nemzeti Földalapkezelőtől. Hajdúböszörményben, 2009-ben öt helyszínen indulhatott meg a kompetenciaalapú oktatás bevezetése a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 3.1.4.) keretében meghirdetett és sikeresen elnyert 79 millió forintos támogatási összegből. Egy óvoda és egy általános iskola mellett a Széchenyi István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium egyrészt a szakközépiskolában matematika és szövegértés, másrészt a kollégiumban szociális és életviteli kompetenciaterületen vállalta fel mind a pedagógiai-módszertani eszköztárának, mind a tanulóinak a fejlesztését. A program alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. 2010. szeptemberében indult az első kísérleti tanév a hajdúböszörményi Hajdúsági Digitális Középiskolában, ahol 60-80, diák (Felnőtt) kezdhette meg tanulmányait. Mára már három évfolyamon(9-11) folyik az érettségire előkészítő középiskolai oktatás. Az iskolában alkalmazott innovatív képzés az Internet segítségével megvalósuló, sajátos iskolarendszerű távoktatási modellel biztosítja hallgatóinak az oktatást. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 13
3.3. Képzési szerkezet Szakma megnevezése Végzettség OKJ szám Képzési idő (év) alapképzés, szakképzés SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS Mezőgazdasági szakmacsoportos képzések 54 623 01 0000 Erdész technikus 8. ált. 4+(2) év 00 00 XXXI. Mezőgazdasági gépész ágazat Erdészeti és vadgazdálkodási technikus 54 623 01 4+(1) év 8. ált. Mezőgazdasági gépésztechnikus 54 521 05 4+(1) év Környezetvédelem vízgazdálkodás szakmacsoportos képzések Természet- és környezetvédelmi technikus 00 00 54 850 02 0000 8. ált. 4+(2) év XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat Környezetvédelmi 8. ált. 54 850 01 4+(1) év technikus Gépészet szakmacsoportos képzés Mező- és erdőgazdasági gépésztechnikus 00 00 54 525 02 0000 8. ált 4+(2) év Közgazdasági szakmacsoportos képzés Pénzügyi számviteli 52 344 01 0000 8. ált. 4+(2) év ügyintéző 00 00 Élelmiszeripar szakmacsoportos képzés XXXVI. Élelmiszer ágazat Élelmiszeripari technikus érettségi 54 541 02 4+(1) év Arany János Hátrányos Helyzetű Tanulók Kollégiumi Programja Szakközépiskola szakképző évfolyama (érettségi után) Mezőgazdasági szakmacsoportos képzés Erdész technikus érettségi 54 623 01 0000 00 00 2 év XXXI. Mezőgazdasági gépész ágazat Erdészeti és vadgazdálkodási technikus érettségi 54 623 01 2 év Mezőgazdasági gépésztechnikus 54 521 05 2 év PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 14
Erdészeti szakmunkás Környezetvédelem vízgazdálkodás szakmacsoportos képzések Természet- és környezetvédelmi technikus 00 00 54 850 02 0000 érettségi 2 év XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat Környezetvédelmi érettségi 54 850 01 2 év technikus Gépészet szakmacsoportos képzés Mező- és erdőgazdasági gépésztechnikus 00 00 54 525 02 0000 érettségi 2 év Közgazdasági szakmacsoportos képzés Pénzügyi számviteli 52 344 01 0000 érettségi 2 év ügyintéző 00 00 Élelmiszeripar szakmacsoportos képzés XXXVI. Élelmiszer ágazat Élelmiszeripari technikus érettségi 54 541 02 2 év SZAKISKOLAI KÉPZÉS Mezőgazdasági szakmacsoportos képzés 8. ált. 31 621 03 0010 Állattenyésztő 3 év isk. 31 04 33 622 01 1000 Dísznövénykertész 10. évf. 3 év 00 00 Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Zöldségtermesztő Dísznövénykertész 8. ált. isk., 10. évf. 8. ált. isk. 8. ált. isk., 10. évf. 8. ált. isk. 8. ált. isk., 10. évf. 31 623 01 1000 00 00 31 521 01 0010 31 03 31 521 20 0010 31 04 31 622 01 0010 31 04 3 év, 2 év 3 év 3 év, 2 év 3 év 34 622 01 3 év Erdészeti szakmunkás 34 623 01 3 év 8. ált. Kertész 34 622 02 3 év isk. Mezőgazdasági gépész 34 521 08 3 év Élelmiszeripari szakmacsoportos képzés 8. ált. 31 541 01 1000 Húsipari termékgyártó isk., 10. 00 00 évf. 3 év, 2 év PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 15
Tejtermékgyártó Élelmiszeripari szakmunkás Húsipari termékgyártó 8. ált. isk. 8. ált. isk. 8. ált. isk., 10. évf. 33 541 07 1000 00 00 3 év 34 541 02 3 év 34 541 03 3 év, 2 év 4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPEL- VEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskolában folyó nevelőoktató munka pedagógiai alapelvei olyan értékek, amelyek a társadalmi, gazdasági, kulturális létünkben gyökereznek és a várható jövő irányába mutatnak, így támaszt jelenthetnek ahhoz, hogy tanítványaink boldog, sikeres felnőttekké váljanak. A korszerű műveltség néhány követelménye áthatja az iskolai oktatásunk szinte valamennyi elemét. Az egységes követelmények elősegítik a tantárgyak közti válaszfalak ledöntését, biztosítják a tanítástanulás szemléleti egységét, következésképpen a tanulók személyiségének fejlődését. Elsődleges célunk az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése. Ennek szellemében kerül kidolgozásra a Helyi tanterv, megjelenik a tantárgyi programokban, tanórán kívüli foglalkozásokon. Iskolánk ezt a munkát az alábbi kiemelt értékek közvetítésével végzi: Gondolkodás, értelem fejlesztése Egyéni képességek fejlesztése Tisztességre, erkölcsre nevelés Rendre, fegyelemre nevelés Felelősségérzet kialakítása A tudás tisztelete A munka szeretete Művészeti értékek tisztelete Nemzeti érzések tisztelete Európaiság-érzés Társadalmi beilleszkedés Egészséges életmód Anyanyelvi ismeretek oktatása Idegen nyelv tanítása Ezen értékek alapján tanítványainktól elvárjuk, hogy: Stabil ismeretekkel, jó tanulási módszerekkel rendelkezzenek. Képesek legyenek a szükséges információk megszerzésére, kezelésére és feldolgozására. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 16
Képesek legyenek önálló problémamegoldásra. Kellő önfegyelemmel és önismerettel rendelkezzenek. Legyen kialakított saját a társadalmi normákhoz igazodó értékrendszerük, ismerjék a társadalmi együttélés szabályait. Legyenek önálló életvitelre képesek. Megfelelő szinten kommunikáljanak idegen nyelven. Legyenek nyitottak más kultúrákra és szokásrendszerekre. Testi adottságaiknak megfelelő képességekkel rendelkezzenek. 4.1. Iskolánk cél- és feladatrendszere Eddigi tevékenységünk felülvizsgálata alapján az alábbi célokat tűzzük magunk elé: A fiatalok legyenek nyitottak a klasszikus kultúra, mindenekelőtt a humán diszciplinák iránt, legyenek hajlandók megdolgozni a művészi élményért és megőrizni azt a klasszikus kultúrkincset, amit az emberiség az évezredek során felhalmozott. E szándék akkor vezethet eredményre, ha pedagógusaink tudomásul veszik iskolánk ifjúságának rejtett vonásait, többek között művészi igényeit, szükségleteit, ízlését, öltözködési szokásait. Ellenükre, fentről rájuk erőltetve ugyanis ezen a területen nincs esély az értékek elfogadtatására. Fontos, elérendő cél, hogy fiataljainkban alakuljon ki a stabil értéktudatra épülő erkölcsi tartás. Napjainkban sajnos csak az anyagi javak, a pénz és a személyi érdek körül kikristályosodó értékrend dominál. A fiatalok jelentős része ennek alapján fordul el mindattól, ami rövid időn belül és látványosan nem térül meg, elsősorban a humán és humanisztikus, az esztétikai, mentálhigiénés értékektől. Pedagógiai gyakorlatban a saját értéktudat kialakításához szükséges képességek fejlesztésénél a teoretizálásra, moralizálásra, őszinte igazságkeresésre, életkori sajátosságaiknál fogva készek a fiatalok. Ezt a fogadókészséget kell kihasználni. Fontos, hogy a fiatalok képesek legyenek saját állásfoglalás kialakítására és az önálló problémakezelést lehetővé tevő autonómiára. Az autonómia és ezzel együtt az önmegvalósítás igénye leginkább a két alapvető intézmény, a család és az iskola között elégülhet ki. Fontos tehát, hogy a fiatalok tudatába mennyire épültek be a családi, illetve az iskolai követelmények. E fontos célfeladat elérése szükségessé teszi a család és az iskola jó együttműködését. Be kell láttatni a fiatalokkal, hogy a dolgok nem csupán történnek velük, ők is felelősek saját sorsukért, életútjukért, személyiségük alakulásáért. A megfelelő én erő kibontakoztatása, a belső kontroll kialakítása fontos pedagógiai feladat. Tudatosítani kell az egészségmegőrzés fontosságát, a rendszeres testedzést, a megfelelő szintű mentálhigiénés kultúra kialakítását. Ezek mind hozzájárulnak a belső egyensúly, a harmónia megteremtéséhez, a testi és lelki egészség megőrzésének kialakításához. Céljaink: 4.1.1. Sokoldalú általános műveltség biztosítása korszerű szemlélettel A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: Az iskola rendelkezésére álló órakeretből a lehetőségek figyelembe vételével biztosítjuk a szakköri óraszámot. A könyvtári állományt gyarapítjuk(könyv és CD). Ösztönözzük és támogatjuk az IKT eszközök alkalmazását a tanítási órákon. Szaktantermek és szertárak számítógéppel történő bővítését szorgalmazzuk. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 17
Tanárainkat a számítógép használatára ösztönözzük Szaktanáraink a diákok számára olyan feladatokat jelölnek ki, amelyek számítógép és Internet használatot kívánnak. Széleskörű Internet hozzáférés biztosítunk a tanulók és tanárok számára. Színház, hangverseny, mozi, kiállítások látogatási igényének felkeltése mellett megteremtjük az ezeken való részvétel lehetőségét. A tanárok szaktudásukat és tanulás-módszertani ismereteiket bővítik és korszerűsítik, a továbbképzési tervet ennek megfelelően alakítjuk. 4.1.2. Jó kommunikációs készség kialakítása A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: Magas szinten használja minden tanuló: anyanyelvét, legalább egy idegen nyelvet, az informatika kommunikációs rendszerét. Minden tanár feladata, hogy tanóravezetésében lehetőséget adjon a diákoknak a szóbeli megnyilatkozásokra. Egy idegen nyelvet magas óraszámban oktatunk. Az emelt szintű csoportokban tanuló diákokat nyelvvizsgára és/vagy emelt szintű érettségire készítjük fel. Külföldi kapcsolatainkat továbbra is fenntartjuk (Leonardo programok). Informatikát, szakiskola 9. évfolyamában a magyar, matematika tárgyakat csoportbontásban oktatjuk. Az iskolai számítógépek használatát tanórán kívüli lehetővé tesszük. 4.1.3. Tudományos ismereteken alapuló alkotó gondolkodásra nevelés A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: Az ismeretközvetítés az életkori sajátosságok figyelembevételével történik. Az alapvető gondolkodási műveleteket megismertetjük a tanulókkal és tanórákon gyakoroljuk. Tanórán és tanórán kívül egyre több problémamegoldó és önálló gondolkodást igénylő feladatot adunk. A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok (prevenciós programok), Az önálló tanulási képességet kialakító programok (tanulásmódszertan). 4.1.4. A különféle területeken megmutatkozó tehetség kibontakoztatása A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: Különböző orientációjú osztályokat szervezünk. Széleskörű szakköri és diákköri kínálatot biztosítunk. Tehetségeinket a versenyeken való részvételre ösztönözzük, számukra a versenyeken való részvétel lehetőségét megteremtjük. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 18
4.1.5. Közép és emelt szintű érettségire, továbbtanulásra, való felkészítés A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: Kidolgoztuk az iskolai mérés-értékelés szabályzatot. A tanulók felzárkóztatását, egyéni fejlesztését tanórán belüli tanulásszervezéssel és kötelező órakereten felüli foglalkozásokkal oldjuk meg. Emeltszintű érettségire választható órakeret biztosításával - a tanulók többségének igénye szerinti tantárgyakból készítünk fel angol és történelem tárgyakból. Lehetőséget biztosítunk előrehozott érettségi vizsga letételére. Az érettségi vizsgaidőszakban minden vizsgatárgyból felkészítőket szervezünk. 4.1.6. Célunk egyéni és közösségi emberi értékek kialakítása A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: A fenti cél elérése minden tanítási órának és minden tanórán kívüli tevékenységnek feladata. E cél elérését feladata minden tanárnak személyes példaadással segíteni. Tanulóink sikerélményhez juttatását meghatározó motivációs eszközként használjuk. A közösségi élet rendezvényeinek megszervezését a diákokkal közösen végezzük, amelynek színtere a Diákönkormányzat. Támogatjuk a diákok önszerveződését, segítjük önkormányzatuk munkáját. A közösséghez tartozás élményét az iskolai, helyi és nemzeti hagyományok ápolásával erősítjük. 4.1.7. Önmagával és környezetével összhangra törekvő személyiség kialakítása A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: Rendszeres tömegsportot biztosítunk az iskolánkban a diák sportkör lehetőségeinek kihasználásával. Mozgósítunk a tömegsport rendezvényeken való részvételre. Kirándulásokat, kerékpártúrákat, vízi táborokat, sí táborokat szervezünk. Osztályfőnöki és biológia órákon az egészségnevelést a helyi tanterv szerint tanítjuk, bevezetjük az egészségnevelés modult. Védőnői fogadóórák, mentálhigiénés tanácsadás aktív igénybevételét szorgalmazzuk. Tudatosítjuk a különböző egészségkárosító szerek károsító hatását és használatuk jogi kockázatát. Az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismerésére irányítjuk tanulóink figyelmét. A tantárgyakban megjelenő környezettel, természettel, egészséggel kapcsolatos tananyagot kiemeljük. Környezettudatos életmód elemeinek szocializációját végezzük (pl. hulladékszelekció, természetbarát termékek használatára való ösztönzés, természeti környezet védelme, lakó és iskolai környezet közös megóvása). PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 19
II. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A személyiség az adott egyén gondolkodását és viselkedését meghatározó pszichikai tényezők organizációja, komponensrendszere. A személyiség az emberi tevékenység révén alakuló és fejlődő pszichés képződmény, amely egyedi és sajátos. Az egyén lelki-szellemi életének sajátos összjellege, a jellemző tulajdonságok összerendezett egysége, amelyik a környezethez való alkalmazkodás során cselekvéseinkben nyilatkozik meg. Célunk a fiatalokat olyan oktatásban részesíteni, és személyiségüket úgy fejleszteni, hogy képesek legyenek vállalni a felelősséget saját életük irányításáért. Másodsorban, oly módon képezni a fiatalokat és fejleszteni személyiségüket, hogy felelősséget vállaljanak majd saját maguk megvalósításáért egészségi, anyagi, érzelmi és szellemi téren egyaránt. Ezeken kívül oly módon képezni és fejleszteni a fiatalok személyiségét, hogy képesek legyenek saját fejlődésüket egész életükben figyelemmel kísérni és értékelni, autonóm személyisséggé válni, A személyiség fejlődése folyamatos, az egész életen át tartó fejlődés során különböző szintek alakulnak ki, ezáltal az egyén egyre önállóbbá, egyre kreatívabbá válik. Az iskola legfontosabb feladata a személyiség fejlesztése, mivel a személyiség erkölcsi, akarati tulajdonságainak a megerősítése, szokásrendszer szintű stabilizálása feltétele a tanulásnak, az általános és a speciális képességek fejlesztésének. A nevelés, a fejlesztés feladatait az iskola életének valamennyi megnyilvánulásában, késztetésében, valamennyi tantárgy oktatásában érvényre kell juttatni. A tanulói személyiség fejlesztés szempontjából az öt személyiségfaktor közül a következő hármat helyezzük előtérbe: Együttműködés: olyan viszonylatrendszer, amely feltételezia másik fél elfogadását, a türelmes, a megértő, a mások problémáival azonosulni tudó, segítő és problémamegoldó magatartást. Magában foglalja a pontosságot, a megbízhatóságot, az ön- és mások megismerésének a képességét, a célkitűzések elérése érdekében való akarást (akaraterő), a nehézségek leküzdésének, az olykor testi fájdalmakkal is együtt járó fájdalom elviselésének a képességét s az ehhez szükséges tűrőképességet is. Lelkiismeret:a szocializációs folyamat különböző fejlődési szintjén szerveződő morális elvek és erkölcsi normák alapján működő belső szabályozórendszer. A lelkiismereti komponensek szerveződésében meghatározó az önismeret, az önbecsülés és mások emberi értékeinek, teljesítményének a megismerése, elismerése és értékelése. Nyitottság:tágabb értelemben a világ dolgainak a befogadási képességét, az arra való hajlandóságot jelenti. A világra nyitott személyiséget a fogékonyság, a problémaérzékenység, az eredetiség (amely lehetővé teszi, hogy bizonyos dolgokat másképpen lássunk), könnyedség (képessé tesz bennünket arra, hogy a régi ismeretektől elszakadjunk, hogy a régiekhez újakat asszociáljunk), ellaboráció (az a képesség, hogy új struktúrát hozzunk létre), az átfogalmazás képessége (lehetővé teszi, hogy dolgokat másképpen interpretáljunk) jellemzi. 5. TANULÓINK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATA- INK: Elsősorban a mindennapi élethez és a munkavégzéshez is nélkülözhetetlen képességek fejlesztése kerül az előtérbe, nevezetesen az idegen nyelvi kommunikáció, az informatikai PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 20
készségek és képességek, az egész életen át tartó tanulás, az együttműködés és a szolidaritás. Fontos szerepet kapnak a személyes minőséggel kapcsolatos képességek, azaz a felelősség, az önértékelés, az önirányítás és önmenedzselés is. A fent kifejtett értékek tudatos pedagógiai összekapcsolása a politikai kultúra, a tanított ismeretek és a fejlesztendő kulcskompetenciák szintjén egyaránt kívánatos. A helyi, nemzeti, európai és globális értékek, tartalmak, képességek egységes, egyenértékű térbeli kiterjesztéséről, dimenziójáról van szó. 1. Legfontosabb az önismereti nevelés, amely meg kell, hogy előzzön minden más nevelési feladatot. Feladat: pozitív énkép kialakítása, egyéni aktivitás fejlesztése, döntési képesség fejlesztése 2. A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 3. A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 4. A tanulók érzelmi /emocionális/ nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása, az egymás iránti tisztelet, megbecsülés fejlesztése. 5. Testi nevelés Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, fejlesztése. 6. Környezeti nevelés Feladat: környezeti tudatosság kialakítása, fejlesztése. Környezetvédelmi tevékenység és környezettudatos életvitel fontosságának hangsúlyozása. 7. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységeiknek gyakoroltatása. 8. A tanulók akarati nevelése Feladat: A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 9. A tanulók nemzeti és állampolgári nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Ezzel egy időben, ezek mellett, megjelenik a multikulturalitás is. 5.1. A személyiségfejlesztés színterei Tanórák keretében: interaktív kommunikáció szemléltetés /video, CD ROM-ok/ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 21
külső előadó Internet Szakkörök Iskolai sportkör Tanulmányi, kulturális verseny, házi bajnokságok Egyéb: tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, kulturális és sportrendezvények látogatása, szabadidős tevékenység, Kollégium 5.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Értelmi nevelés Erkölcsi nevelés Esztétikai nevelés Munkára nevelés Családi életre nevelés Testi nevelés Állampolgári nevelés 5.2.1. Az értelmi nevelés A nevelés része az oktatás, amely elsősorban a tudást közvetíti. Az oktatásban is kölcsönhatás van a tanárok és a tanulók között, és sem a felnőttek, sem a gyerekek nem csupán ésszel vesznek részt benne, hanem jelentősek érzelmeik, motivációik, kapcsolataik. Az ismeretek, a kialakuló képességek a gyerekek egész személyiségét formálják, és egész életére hathatnak. Az iskolai oktatásban különösen nagy jelentőségű: a teljesítményorientáció az értékelés a siker és kudarc lehetőségei motiváció A kívánt hatások eléréséhez fel kell kelteni az érdeklődést, a kíváncsiságot. Az inger csak akkor motivál tevékenységre, ha találkozik a gyerekek meglévő tapasztalataival. Szükséges a meglévő tapasztalatok felszínre hozása, felelevenítése. A tapasztalatszerzés lehetőségei, színterei A nevelés formájának és céljának megfelelően ezekből kell válogatni. A tanórákon: magyarázat szemléltetés /képek, video, CD-romok, számítógépes animáció stb./ kísérletek bemutatása külső előadó meghívása Internet Egyéb lehetőségek: PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 22
múzeum- és színházlátogatás séták osztálykirándulás iskolai ünnepségek kortárs kapcsolatok könyvtárlátogatás versenyek tömegkommunikáció A tanórákon, foglalkozásokon fontos feladat a lehetőségek szerinti differenciálás, a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez való igazodás. 5.2.2. Erkölcsi nevelés A legfontosabb a nevelő magával hozott emocionális kínálata: a jóakarat, jóindulat, érzelmi melegség, következetesség. A gyerekek alapvető szükséglete az elfogadás, a bizalom, a gondoskodás, a figyelem érzése. Az erkölcsi nevelés főbb színterei: osztályfőnöki óra óraközi szünetek osztálykirándulás szabadidős programok kollégium A tudás elsajátítása igaz, hogy egyéni, de az iskolában közösségben, csoportban zajlik, ezért soha nem szabad figyelmen kívül hagyni a nevelés társas jellegét. Az erkölcsi nevelés során törekedjünk alakítani a gyermekekben a példakép és eszménykép szükségességét. A példaképben és eszményképben meghatározott minőségű, részletesen kimunkált magatartási minták testesülnek meg. A példaképben ez a minta viszonylag konkrét, míg az eszményképben elvontabb és általánosabb formában adott. Elfogadtatásuk esetén szükségletként funkcionálnak. Az iskolában átélt, látott felnőtt-felnőtt, felnőtt-gyerek, gyerek-gyerek kapcsolatok modellként szolgálnak a tanuló későbbi életére is. 5.2.3. Esztétikai nevelés Lehetőségek, színterek: az iskola épületeinek és udvarának rendje, tisztasága, díszítése osztályterem rendje, tisztasága, teremdíszítés ünnepek alkalmával a külsőségekre való fokozottabb figyelés szóbeli megnyilatkozás a nagyobb közösségek előtt 5.2.4. Testi nevelés PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 23
A testi nevelés leggyakoribb színterei: testnevelés óra sportköri tevékenység versenyekre való felkészülés, a verseny túrák, osztálykirándulás séták egyéb diákkörök A sport a megfelelő gyűjtőfogalom a testedzésre. A sport magában foglal minden testgyakorlatokkal végzett testkultúrával kapcsolatos tevékenységet, függetlenül attól, hogy azt milyen céllal és milyen szervezeti keretben végzik. Annak, hogy valaki sportol-e, tehát az az egyetlen kritériuma, hogy bizonyos rendszerességgel valamelyik sportágban kifejt-e fizikai aktivitást bizonyos ideig és bizonyos intenzitással. 5.2.5. A családi életre nevelés A családi életre nevelés iskolánkban a 9. évfolyamon elkezdődik. Az ifjúsági védőnő rendszeresen tart minden osztályban az osztályfőnöki órákon előadásokat, bemutatókat. Az osztályfőnöki órák rendszeres témája a családi élet valamilyen vonatkozása. A családi életre nevelés lehetősége jelentkezik még egyéb tanórákon is, pl. magyar irodalom, történelem, biológia stb. A nevelés eszközei: bemutatók videofilmek beszélgetés kirándulás az egészségnevelés összes formája 5.2.6. Az állampolgári nevelés Színterei: Történelem óra Osztályfőnöki óra Ünnepségek (iskolai, városi) Múzeumlátogatás Honismereti verseny Diákkörök Témahét 6. KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSE A magyar közoktatás az elmúlt évtizedekben, főként a 90-es évek kezdetétől nagy változásokon ment keresztül, mind a rendszer hatékonyságát, mind irányítását és finanszírozását PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 24
tekintve. A 2000-ben elvégzett kompetencia-alapú PISA mérés eredményei világítottak rá először arra, hogy a 15 éves korosztály mintegy 20 százaléka súlyos olvasási, és a matematikai nehézségekkel küzd, amit a 2006-os vizsgálat is megerősített. Ugyancsak évek óta elégedetlenek a munkaadók az oktatásból a munkaerőpiacra kilépők felkészültségével. Mindezek a negatív jelzések, illetve a hazai mérések eredményei is az oktatás korszerűsítését sürgették. Hajdúböszörményben, ebben a tanévben öt helyszínen indult meg a kompetenciaalapú oktatás bevezetése a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 3.1.4.) keretében meghirdetett és sikeresen elnyert 79 millió forintos támogatási összegből. Egy óvoda és egy általános iskola mellett a Széchenyi István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium - egyrészt a szakközépiskolában matematika és szövegértés, másrészt a kollégiumban szociális és életviteli kompetenciaterületen - vállalta fel mind a pedagógiai-módszertani eszköztárának, a pedagógusok módszertani kultúrájának, a tanulók készségeinek, képességeinek a fejlesztését. A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés megvalósítására törekszik. Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. (sulinova) 6.1. A Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Hajdúböszörmény Város intézményeiben című TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0031 számú pályázatban vállalt feladatok: A program alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. Iskolánk az elmúlt évtizedben sorra kapcsolódott be olyan országos illetve az Európai Unió által támogatott, az oktatás színvonalát fejlesztő programokba, melyek lehetőséget adtak az intézményi innováció kiterjesztésére, valamint partnereink elégedettségének növelésére. A fenti célok megvalósulását az alábbi részcélok támogatják: - a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a iskolánkban (ehhez szükséges újszerű tanulásszervezi eljárások bevezetése pl. projektalapú oktatás, kompetenciaalapú tananyagok, taneszközök, egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása); - a pályázó intézményekben szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése, differenciálás); - a digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása (a TIOP pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés, IKT-eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása). 6.2. A kompetencia alapú oktatás implementációja fenntartása a pályázatban vállalt időszakban Célunk a NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja. A tevékenységet úgy valósítjuk meg, hogy az a következő kötelező elemeket tartalmazza: PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus 25