Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő Békés megye 427 26317 fő megkérdezett cégek száma db foglalkoztatotti létszámuk fő
Negyedéves munkaer?-gazdálkodási jelentés NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS DÉL-ALFÖLD 2009. III. NEGEDÉV Foglalkoztatási adatok A dél-alföldi régió lakónépessége 2009. január 1-én 1 327 ezer fő volt, melyből aktív korú (15-74 év), a lakosság 77%-a, 1 016 ezer fő. A régió legalább 5 főt foglalkoztató gazdasági szervezeteiben 2009. I. negyedévében 260,5 ezren álltak alkalmazásban, ezen belül a fizikaiak létszáma 151,6 ezer, a szellemieké 108,9 ezer fő volt. Jelen negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésünkben 1566 A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET BEMUTATÁSA A megkérdezett cégek és az általuk foglalkoztatottak száma 2009. június 30. Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő Békés megye 427 26317 fő cégek száma db foglalk.létszám fő munkáltató vett részt, illetve szolgáltatott adatot, melyek 2009. június 30-i foglalkoztatotti létszáma összességében 92,9 ezer fő volt. Ezen érintett cégek jellemzően kisfoglalkoztatók, ahogy régiónk munkaadóinak túlnyomó többsége is e kategóriába sorolható. Legtöbb foglalkoztatott ugyanakkor a nagy és közepes létszámkategóriájú cégeknél áll alkalmazásban mintánkban, e cégek foglalkoztatják ugyanis a látókörünkbe került munkavállalók 39, illetve 40%-át. Nagyfoglalkoztatóink legnagyobb számban feldolgozóipari cégek, főként az élelmiszeripar, italgyártás és a gépipar területéről, de az egészségügy; oktatás; a szállítás, raktározás; a mezőgazdaság és a kereskedelem, javítás ágazataiból is több nagyfoglalkoztató adataival számolhattunk, földrajzi elhelyezkedésüket tekintve legnagyobb számban 2 megyeszékhelyről, így Szegedről és Kecskemétről. Több-kevesebb nagyfoglalkoztató jelzéseivel találkoztunk ugyan a munkaerő-piaci körzeteink többségében, viszont a régió 10 körzetéből nagyfoglalkoztató továbbra sem került / kerülhetett a mintánkba. 1566 cég és 92,9 ezer fő foglalkoztatotti adataival számoltunk felmérésünk során Aktivitási adatok 2009. I. negyedév Megnevezés Dél-Alföldön Országosan 2008. 2009. Változás * 2008. 2009 Változás* foglalkoztatottak ezer fő 486,3 467,5-3,9 3 844,2 3 764,1-2,1 munkanélküliek 47,4 54,6 15,2 332,6 402,8 21,1 gazdaságilag aktívak 533,7 522,1-2,2 4 176,8 4 166,9-0,2 gazdaságilag inaktívak 489,3 494,1 1,0 3 538,5 3 529,8-0,2 alkalmazásban állók száma ** 269,6 260,5-3,4 2 738,2 2 672,0-2,4 aktivitási arány % 52,2 51,4-0,8 54,1 54,1 0,0 foglalkoztatási ráta 47,5 46,0-1,5 49,8 48,9-0,9 munkanélküliségi ráta 8,9 10,5 1,6 8,0 9,7 1,7 Forrás: KSH stadat * %, illetve százalékpont ** I.. negyedév 2 oldal
Negyedéves munkaer?-gazdálkodási jelentés A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk megoszlása a Dél-Alföldön Létszám-kategória Válaszoló szervezetek Foglalkoztatottak száma megoszlása száma megoszlása Mikro (0 9 fő) 437 28% 2 330 3% Kis (10 49 fő) 715 46% 17 039 18% Közepes (50 249 fő) 356 23% 37 451 40% Nagy (249 fő felett) 58 4% 36 122 39% Összesen 1566 100% 92 942 100% A megkérdezettek legnagyobb számban 424 gazdasági egység a feldolgozóiparból kerültek ki, ahogy a régió gazdaságában is ezen ágazat szerepe meghatározó. Felmérésünkben bár tízzel mérséklődött ezen ágazat megkérdezettjeinek a száma, továbbra is túlreprezentáltnak tekinthető, amit a cégek heterogén profilja bizonyos szintig indokol is. A közszféra foglalkoztatásban betöltött szerepe továbbra is igen fajsúlyos, úgy a közalkalmazottak, mint a köztisztviselők vonatkozásában (a közszférában foglalkoztatják az alkalmazásban állók mintegy harmadát). A közigazgatás kisebb súlyt képviselt felmérésünkben a régió foglalkoztatásában betöltött tényleges szerepénél; az oktatás területének merítési köre viszont bővebbre sikeredett, a kettő kompenzációjaként a közszférából nyert mintánk megfelelő pontosságúnak tekinthető. Jelentős foglalkoztatóként említhető régiónkban a kereskedelem területe is, az alkalmazásban állók 12%-ának munkalehetőséget biztosítva. (Felmérésünkben alulreprezentáltnak bizonyult az ágazat, akárcsak az építőipari szektor, valamint a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területe.) A mezőgazdaság a jó termőhelyi adottságokból is adódóan mind a mai napig kiemelkedő helyet foglal el a Dél-Alföld nemzetgazdasági ágainak sorában, s a vidéki településeink nagy részénél alapvető megélhetési forrást, esetleg kiegészítő kereseti lehetőséget is biztosítva. Az agráriumban foglalkoztatják régiónkban az alkalmazásban állók 7%-át. reprezentáltság A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ágak Alkalmazásban állók száma (KSH 2009.I.negyedév) [ fő ] A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány [ % ] Mezőgazdaság, vadgazdálkodás 17 471 7 929 45,4 Bányászat 250 1 0,4 Feldolgozóipar 71 339 31 861 44,7 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 787 2 114 27,1 Építőipar 12 099 2 721 22,5 Kereskedelem, javítás 30 552 7 630 25,0 Szálláshely szolg, vendéglátás 8 204 1 321 16,1 Szállítás, raktározás, kommunik. 11 355 4 681 41,2 Pénzügyi tevékenység 2 654 1 006 37,9 Ingatlanügyletek, gazd.szolg, egyéb 1 15 373 5 655 36,8 Közigazgatás, védelem, társadalombizt. 23 487 6 957 29,6 Oktatás 34 602 13 358 38,6 Egészségügyi és szociális ellátás 25 350 7 708 30,4 Összesen 260 523 92 942 35,7 1 összevonva, TEÁOR 03 08 megfeleltethetőség érdekében 3 oldal
Negyedéves munkaer?-gazdálkodási jelentés A korábbi jelzések realizálódása, az álláskeresők létszámadatai 2009. II. negyedévének munkaerő-piaci folyamatai, s ezen belül is a foglalkoztatási tendenciák a várakozások szerinti irányba változtak, bár a változás mértéke mérsékeltebbnek bizonyult a prognosztizáltnál: egy negyedévvel korábban erre az időszakra elsősorban a szezonális foglalkoztatás időszakának köszönhetően 1,9 százalékos foglalkoztatotti létszámnövekedést jeleztek (akkor megkérdezett) munkáltatóink, s régió nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 2 figyelembevételével korrigált előrejelzéseink ennél jelentősebb, 2,9%-os növekedést irányoztak elő. Jelen megkérdezettjeinknél az elmúlt negyedévben bekövetkezett létszámnövekedés mértéke ennél szerényebb, 1,8%-os volt. Azon munkáltatóinknál, akik mindkét megkérdezésünkre válaszoltak, mindössze 1,3%- os létszámnövekedés következett be, az e körben jelzett 2,2%-os bővülés helyett az elmúlt negyedévben. A foglalkoztatás ilyen irányú tendenciája az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában szereplő álláskereső állományban is jelentkezett, mivel a Dél-alföldi régióban a második negyedév végén regisztrált 79 ezer 900 fős álláskereső létszám 4%- kal volt kevesebb az egy negyedévvel korábbinál. E mérséklődés azonban érezhetően elmaradt az elmúlt év hasonló időszakának tendenciáitól. (Az akkori időszaki csökkenés 10%-os volt). 2009. II. negyedévében összességében 28 700 fő kérte nyilvántartásba vételét a régió munkaügyi kirendeltségének valamelyikében (regisztrációba lépők száma), 400 fővel kevesebben a megelőző negyedévinél, miközben az év ezen időszakában a korábbi években ennél nagyságrendekkel (5-8 ezer fő) nagyobb csökkenés volt kimutatható. az elmúlt negyedévi jelzések a tényszámok tükrében álláskeresők létszámváltozása, összetétel adatok A nyilvántartott álláskeresők főbb megoszlási adatai 2009. június iskolai végzettség nem egyéb összetétel adatok <= 8 általános: 36,6% Férfi: 51,5% Tartósan állásnélküli: 24,7% Szakmunkás: 35,7% Nő: 48,5% Pályakezdő: 8,3% Érettségizett: 23,7% 50 éves és idősebb: 20,5% Diplomás: 4,0% Munkaerő-gazdálkodási felmérésünk immár négyéves múltra tekint vissza, így lehetőségünk van az egy évvel korábbi jelzések tényszámokkal való összevetésére is. A 2008. első félévének végén megkérdezett, és jelenleg is válaszoló munkáltatóink még az akkori gazdasági állapotoknak megfelelően mérték föl lehetőségeiket, és ezek alapján 0,9 százalékos bővüléssel számoltak. Az időközben bekövetkezett gazdasági folyamatok válsághatás azonban foglalkoztatóinkat is elérték, és a bázis időszakinál 5,8 százalékkal kevesebb foglalkoztatotti létszámmal kellett számolniuk. A KSH adatai szerint a régióban foglalkoztatott 15-74 éves korú népesség száma 3,5 százalékkal csökkent 2009. II. negyedévében az egy évvel korábbiakhoz képest, a foglalkoztatási ráta 1,4 százalékpontos csökkenése, és a munkanélküliségi ráta 1,7 százalékpontos emelkedése mellett. az elmúlt évi jelzések a tényszámok tükrében 2 2008. I-IV. negyedévében 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 4 oldal
Negyedéves munkaer?-gazdálkodási jelentés A következő három hónap várható tendenciái Felmérésünk eredménye szerint 2009. szeptemberének végére a Dél-Alföld foglalkoztatotti létszáma érdemben nem változik: munkáltatóink az év III. negyedévére általában jellemző kis mértékű emelkedéssel ellentétben ez alkalommal stagnálással, minimális, 0,1%-os mérséklődéssel számolnak a június 30-i állapothoz képest. Régiónk megyéi e tekintetben szinte azonosan nyilatkoztak: Bács-Kiskunban stagnálást, Csongrád és Békés megyében minimális (0,1 százalékpontos, illetve 0,2 százalékpontos) mérséklődést jeleztek megkérdezettjeink. Összességében a korábbi negyedévinél mérsékeltebb kiáramlást: 3634 fős kilépő létszámot (munkaviszony megszűnést); és mérsékeltebb beáramlást: 3546 fős belépő létszámot (munkaviszony létesítést) jeleztek a vizsgált cégek a Dél-Alföldön. Eddigi tapasztalataink szerint azonban a tényszámok rendszerint magasabbak az előrejelzetteknél. A legjelentősebb negatív irányú létszámváltozást a mezőgazdaságból jelezték (-450 fő), de további csökkenéssel számol a feldolgozóipar is, bár mértékét tekintve lényegesen szerényebbel, mint a korábbi negyedévben. Mérséklődő foglalkoztatotti létszámot jeleztek az egyéb közösségi és személyi szolgáltatások területéről 3 hónap múlva várható létszámváltozás a 2009. június 30-i adatokhoz képest [ % ban ] Bács-Kiskun megye + 0,0 1 év múlva Csongrád megye - 0,2% Békés megye - 0,1% is. A régió nemzetgazdasági ágainak többsége ugyanakkor érdemi változást nem vár a következő negyedévtől. Kivétel ezalól az imént említetteken felül a közigazgatás, ahol elsősorban a közjellegű, így közhasznú és közcélú, főként szaktudást nem igénylő munkáknak köszönhetően mintegy 6%-os bővüléssel számolnak. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások területén pedig 3%-os növekedést várnak az egy negyedévvel korábbihoz képest. A mikroszervezetek továbbra is optimisták bár kevésbé, mint a korábbi megkérdezéseinkkor, a cégek méretének növekedésével pedig az optimizmus is alábbhagy. Míg a mikroszervezetek 3,3%-os növekedést irányoztak elő a következő negyedévre, addig a kis cégek 1,4%-os, bővüléssel számolnak. A közepes cégek stagnálást jeleztek, a nagyoknál viszont (-1,0%-os) mérséklődésre lehet számítani. (Azt azonban látni kell, hogy mintánkban a mikroszervezetek bázisindexei már a pár fős létszámmozgásra is érzékenyen reagálnak, szemben a többi létszám-kategóriával. Mert míg a mikroszervezetek átlagosan 3,3%-os létszámbővítést irányoztak elő, ami létszámban összességében alig 80 főt jelent, addig a nagy cégek 1,0%-os csökkenése ennél lényegesen magasabb, 380 fős változást takar.) a foglalkoztatottak számának csökkenése várható -4-2 -1 0 2 4 5 oldal
Negyedéves munkaer?-gazdálkodási jelentés A régió nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 3 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint a régió foglalkoztatotti létszáma 2009. szeptemberének végére stagnál, minimálisan 0,2 százalékkal emelkedik a júniusi adatokhoz képest, így az elmúlt évi foglalkoztatotti létszámhoz viszonyított elmaradás a negyedév végére várhatóan nem mérséklődik, kis mértékben még tovább is nőhet. várható változások a régió egészében Felvételek Jelen felmérésünkkor felkeresett és választ is adó 1566 munkaadó 23%-a tervez létszámbővítést a megkérdezést követő három hónapon belül. A munkaerő felvételt tervező cégek legnagyobb számban egyszerű szolgáltatási jellegű munkakörökben jeleztek felvételt, így nagyobb számú (nettó 200 fős) igény mutatkozik segédmunkások iránt, s mintegy 180 fős igény takarítók, és hasonló jellegű egyszerű foglalkozásúak iránt. Javulás várható a védelmi szolgáltatási foglalkozások; az élelmiszergyártók, - feldolgozók és tartósítók; a vegyipari alapanyag- és termékgyártók, gépkezelők; valamint a könnyűipari gépkezelői és gyártósor mellett dolgozók pozíciójában is. A szellemi foglalkozásúak közül pedig az irodai jellegű foglalkozásokban, a pedagógusok, valamint az ápolók körében mutatkozik említésre méltó igény (20-20 fő). Az azonban egyértelműen megállapítható, hogy a jelzett felvételi várakozások elmaradnak az elmúlt év hasonló időszaki adatától. a cégek 23%-a növekvő létszámmal számol Leépítés A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek 13 százaléka számol létszámcsökkenéssel az elkövetkező három hónapban. (Egy évvel ezelőtt a megkérdezett cégeink 11%-a nyilatkozott hasonlóképpen.) Munkaviszony megszűnések legjelentősebben a mezőgazdasági foglakozásokban, így a növénytermesztők és az egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak körében várhatók a jelzések szerint (összességében nettó -450 fő), de nagyobb számú csökkenést prognosztizálnak munkáltatóink az egyéb feldolgozóipari gépkezelői és gyártósor mellett dolgozói munkakörökben (-170 fő), a raktározási foglalkozásokban (-80 fő), a ruhagyártók (-60 fő), valamint a fémmegmunkálók, felületkezelők (-40 fő) körében is. romló pozíciójú foglalkozások a negyedév során Ellentétes irányú létszámmozgások Pozitív és negatív irányú létszámmozgást jeleztek több munkakörből is, ahol a felvételek és elbocsátások egyenlege ugyan szerényebb, de a fluktuáció a cserélődő létszám, esetleg a lejárt határozott idejű szerződések meghosszabbítása már említést érdemelő létszámot érint. Ilyen foglalkozásként említhető a járművezetői munkakör, ahol a mintegy 90 fős pozitív és negatív irányú mozgás egyenlege nem éri el a 10 főt, de minimális pozitívumot mutat az alapfokú iskolai, óvodai és egyéb tanintézeti oktatók; az anyagmozgatók, és a kereskedelmi foglalkozásúak jelzett létszámigénye is. Az e munkakörökben jelzett létszámmozgás 30-60 fős nagyságrendet érint). Negatív egyenlegű ugyanakkor a mezőgazdasági gépvezetők be és kiáramlásának eredménye. 3 2009. I. negyedévében a 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 6 oldal
97,8% 99,1% 99,9% 99,5% 98,2% 99,3% 97,5% 99,2% 99,6% 100,1% 98,9% 99,3% Negyedéves munkaer?-gazdálkodási jelentés Év közben várható trendek a Dél-Alföldön 100,5% 100,0% 99,5% 99,0% 98,5% 98,0% 97,5% 97,0% 96,5% 96,0% A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján várható foglalkoztatási tendenciák [az előző év hasonló időszaki adatának %-ában] 2008.09 =>2009.09 2008.12 =>2009.12 2009.03 =>2010.03 2009.06 =>2010.06 Békés Bács-Kiskun Csongrád Dél-Alföld Az egy év múlva várható trendek Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésünk alapján a dél-alföldi régió munkáltatói a távlati terveik tekintetében további létszámcsökkentéssel számolnak, bár várakozásaik a múlt felmérésünkkorinál már kevéssé pesszimisták: a régió foglalkoztatotti állományát 2010. júniusának végére a jelenleginél 0,6 százalékkal alacsonyabbra prognosztizálták. Ezen eredmény elsősorban a versenyszféra egyes területeinek, így főként a mezőgazdaságnak a negatív várakozásait tükrözi, de ide sorolhatnánk a feldolgozóipar területét és a közszférát is. A kereskedelem és vendéglátás ágazataiból ugyanakkor bővülési jelzések érkeztek, akárcsak az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások területéről. A megkérdezett cégeink 24%-a növekvő foglalkoztatotti létszámot jelzett 2010. első félévének végére, s 18%-uk csökkenéssel számol. A számadatokból azonban az látszik, hogy a növekedést tervező cégek tömegében kisebb létszámbővítéseket terveznek, amekkora mint csökkenéssel számol a kisebb számú, de várhatóan romló foglalkoztatási pozíciójú cég. A megkérdezett cégeink nagytöbbsége ugyanakkor a szinten tartást ítéli reálisnak. 1 év múlva várható létszámváltozás a 2009. június 30-i adatokhoz képest [ % ban ] Bács-Kiskun megye - 1,1 1 év múlva Csongrád megye - 0,7% Békés megye + 0,1% a foglalkoztatottak számának mérséklődése várható -4-2 -1 0 2 4 7 oldal
Negyedéves munkaer?-gazdálkodási jelentés A cégek méreteit tekintve a mikroszervezetek továbbra is optimisták, 4%-ot meghaladó növekedésben bíznak. Míg a kis cégek stagnálást irányoztak elő, addig a nagy, de főként a közép méretű cégekről ez nem mondható már el. Az előbbiek 0,4%- os, az utóbbiak 1,3%-os csökkenéssel számolnak az elkövetkezendő egy év során. A régió 3 megyéje közül Békés kivételével a mostaninál alacsonyabb foglalkoztatotti szint várható 2010. júniusának végére. Bács-Kiskun megyében 1,1%-os, Csongrád megyében pedig 0,7%-os csökkenéssel számolnak mintánkban, míg Békés megyében 0,1%-os emelkedéstől eltekintve érdemi változást nem jeleztek megkérdezettjeink. A régió nemzetgazdasági ágankénti foglalkoztatási szerkezetének 3 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint a régió foglalkoztatotti létszáma egy év múlva várhatóan 0,4%-kal mérséklődik, tehát a régió egészében hajszálnyival mérsékeltebb csökkenés várható, mint megkérdezetti körünkben. várható változások a régió egészében A RÉGIÓ ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA 2009. április júniusi időszakban munkaügyi szervezetünkhöz régiós szinten 15 000 főre vonatkozó állásajánlat érkezett, így az időszak elején meglévő 4 900 álláshellyel együtt tizenkilencezer-kilencszáz álláshelyet tudtunk felkínálni a negyedév során a Dél- Alföld munkát kereső lakosságának, ezerkétszázzal többet, mint egy negyedévvel korábban. Az időszaki álláshelyek 40%-a Békés megyei munkavégzésre irányult, 34%- uk Bács-Kiskun megyei, s 26%-uk Csongrád megyei munkahely volt. Az állások 55%-ához támogatást is igényeltek munkáltatóink, 45%-uk viszont anyagi segítséget nem igényelt. A bejelentett állások között a közigazgatás (40%) mellet a feldolgozóipar munkaerőigénye volt a legmagasabb (11%), de ezernégyszáz főt meghaladó munkaerő-igény érkezett az egyéb közösségi és személyi szoláltatások, valamint az építőipar és a kereskedelem területéről is. Az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások 1300 fős időszaki létszámigénye a bejelentett állások 7%-át képviselte, s 1 százalékponttal kisebb súllyal bírt az agrárágazat területe. 19 900 felkínált álláshely a negyedév során 8 oldal
Negyedéves munkaer?-gazdálkodási jelentés EGYÉB A RÉGIÓ MUNKÁLTATÓI KAPCSOLATAIVAL, AZOK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Szolgáltatások, eszközök igénybevételének gyakorisága Jelen felmérésünk során megkérdeztük munkáltatóinkat arról is, hogy melyek azok az ÁFSZ szolgáltatások és támogatási formák, amelyek legfontosabbak a cégük számára. Kértük, hogy rangsorolják a felsorolt 11+1 szolgáltatást, 1-gyel jelölve a legfontosabbat *, s 12-vel a legkevésbé fontosat. Megkérdezett munkáltatóink egyértelműen legnagyobb jelentőségűnek a bérjellegű támogatásaink igénybevételének lehetőségét tartják, s második legfontosabbként említik a munkaerő közvetítést. Munkáltatóink 23%-a a START-kártyák által nyújtott lehetőségeket tekinti meghatározónak, s 14%-uk a foglalkoztatási jogszabályok ismertetését rangsorolta első helyre. leggyakrabban bértámogatás és munkaközvetítés miatt keresik fel szervezetünket munkáltatóink Leggyakrabban igénybevett szolgáltatások Egyéb Speciális válságkezelő... Járulékkedvezmény KKV... Létszámleépítéssel kapcsolatos... Bérjellegű tám... START kártya Tájékoztatás a munkanélküliek össze... Munka melletti képzést... Foglalkoztatási jogszabályok... Tájékoztatás a munkaerő-piacról EURES Munkaközvetítés 1. legfontosabb 2. legfontosabb 3. legfontosabb 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% [ a megkérdezettek %-ában ] A kérdéscsoportba bevont szolgáltatások közül az Uniós munkaközvetítés (EURES) bír a legkisebb fajsúllyal megkérdezett munkáltatóinknál, s a létszámleépítésekkel kapcsolatos segítségnyújtás, a speciális válságkezelő munkaerő-piaci programok, valamint a kis és közepes vállalkozások, továbbá a civil szervezeteknek nyújtható járulékkedvezmények lehetősége is viszonylag alacsony prioritást kaptak. A munka melletti képzés támogatásának lehetőségével is ritkán élnek munkáltatóink * Egy cég több területet is a legfontosabbnak ítélhetett 9 oldal
Negyedéves munkaer?-gazdálkodási jelentés Jelentősebb közmunka, közhasznú munka programok A közmunkaprogramokban elsősorban hátrányos helyzetű térségekben regisztrált álláskeresők, vagy szociális segélyezettek vehetnek részt, így ez a lehetőség azoknak az embereknek segít, akik átmenetileg kiszorultak a munkaerőpiacról. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázati felhívásai alapján 2009. évben a következő közmunkaprogramok kerültek támogatásra: 2009. évben meghívásos pályázatok kerültek kiírásra. A 2008/10 Téli közmunkaprogram 2008. év végén meghívásos rendszerben két hónappal meghosszabbításra került, amely a Dél-alföldi régióban 1170 álláskereső számára 2009. február 15-ig biztosított foglalkoztatási lehetőséget. 2008/12 Kórházak közmunkapályázat alapján a Dél-alföldi régióból három munkáltató nyert támogatást. A pályázat alapján 2009. április 1-től 33 közmunkás kezdhette meg a képzéssel támogatott, 2009. december 31-ig tartó közmunkaprogram megvalósítását. A 2009/2. Erdőművelő meghívásos körmunkaprogramban a Dél-alföldi Erdészeti Zrt. támogatást nyert pályázata alapján 73 közmunkás 6 hónapos foglalkoztatása kezdődött meg 2009. április 15-én. A közmunkaprogramok 2009. október 15-ig tartanak. A 2009/3. Nemzeti parkok meghívásos közmunkaprogramban elnyert támogatás segítségével a közmunkások a nemzeti parkok területén a nyílt térségeket és az erdőket ápolják, szemetet gyűjtenek, irtják a parlagfüvet, valamint a parkok igazgatóságainak tulajdonában álló ingatlanokat teszik rendbe. A Körös-Maros Nemzeti Park pályázata alapján 23 fő, a Kiskunsági Nemzeti Park pályázata alapján 29 fő, így összesen 52 hátrányos helyzetű álláskereső 6 hónap időtartamú foglalkoztatására került sor 2009. április 1-től. A 2009/4. Vasút-tisztasági közmunkaprogram pályázatán Vésztő város önkormányzata, mint gesztor nyert támogatást. A pályázat keretében lehetőség nyílt a nagy forgalmú hazai és nemzetközi vasútvonalak közvetlen környezetének megtisztítására és parlagfű-mentesítésre, az állomások és környékük parkosítására. A pályázat alapján 2008. április 15-től 108 álláskereső 6 hónap időtartamú foglalkoztatása vált lehetővé. A közmunkaprogram 2009. október 14-ig tart. A támogatásban részesült 25 közmunkaprog ram összesen 1436 közmunkás foglalkoztatásá t tette lehetővé. A közmunkaprogramokban dolgozó regisztrált álláskeresők közül a szociális segélyezettek aránya legalább 40%- ot tesz ki. Csoportos létszámleépítések. Azok megelőzésére tett intézkedések A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központhoz 2009. második negyedévében összesen 14 végleges csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett, amely összesen 1 380 fő munkavállaló munkaviszonyának megszűnését eredményezte. A munkavállalók közül 1 353 fő tartozik lakóhelye alapján a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ illetékességi területéhez. A csoportos létszámleépítéssel érintett 1 353 munkavállaló közül: 918 főnek rendes felmondással, 435 főnek közös megegyezéssel, 14 csoportos leépítési bejelentés az első negyedév során 10 oldal
Negyedéves munkaer?-gazdálkodási jelentés Ágazati megoszlás szerint közülük a járművillamossági készülék gyártásában, a ruházati nagykereskedelemben, és a húsfeldolgozásban foglalkoztatott dolgozók emelhetők ki. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2009-ben is kiemelten kezelte a munkahelyteremtést, melynek elősegítése érdekében két pályázati kiírást is megjelentetett. Az MPA-2009-1 munkahelyteremtő beruházások támogatása című pályázati felhívásra régiónkból 33 db pályázat érkezett, 252,9 millió Ft össz támogatási igényt jelezve, mely 206 fő foglalkoztatását célozta meg, ebből 202 fő álláskereső, 207 fő foglalkoztatási létszám megtartása mellett. A 33 db pályázó közül 6 az érdemi döntést megelőzően vesszavonta pályázatát. Ennek eredményeképpen 27 db pályázat került felterjesztésre a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felé, melyek támogatási igénye összességében 209,7 millió Ft, mely 173 új munkahely létesítését tartalmazza, 177 fő megtartása mellett. A Minisztérium döntése alapján 18 pályázat került támogatásra, amely 114 új munkahely teremtését jelenti 139 fő megtartása mellett, a megítélt támogatás 138,2 millió ezer Ft. A 18 támogatott pályázó közül 2009. június 30-ig 3 támogatottal kötött a munkaügyi központ hatósági szerződést, a szerződéskötések folyamatban vannak. Munkahelyteremtés támogatása: 33+3 beérkezett pályázat Az MPA-2009-2 kódjelű magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő támogatására 3 db pályázat érkezett, amely 11,7 millió Ft támogatási igényt jelentett 6 új munkahely létesítésére, 10 fő megtartása mellett. A beérkezett pályázatok az érdemi döntés előtt visszavonásra kerültek. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének, foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének 2009. évi központi programjának célja, a recesszió által érintett nagy vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának megtartása, a csoportos létszámleépítések megelőzése, a munkáltatói likviditási problémák kezelése. A program rendelkezésére álló 700 millió Ft központi forrás terhére 2009. január 26.- tól 2009. szeptember 30-ig élhetnek forrásbiztosítási kérelemmel a munkaügyi központok. A támogatási konstrukció célcsoportját, az egy telephelyen legalább 50 főt érintő csoportos létszám-leépítési szándékot bejelentő munkáltatók képezik. 2009. évben munkaügyi központunk 5 esetben nyújtott be forrásbiztosítási kérelmet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részére 1 092 fő létszámleépítésének megelőzése céljából, amelynek támogatási igénye 398,1 millió Ft volt. A Minisztérium 4 munkáltatóra vonatkozó kérelmet támogatott, a központi keret terhére 283,2 millió Ft támogatással, amelyhez 58,7 millió Ft decentralizált keret kiegészítés társult. A pályázók közül 1 munkáltató visszalépett, amely következtében 113,9 millió Ft támogatás (központi keretből 85,4 millió Ft, decentralizált keretből 28,5 millió Ft) meghiúsult. Munkahelymegőrzés támogatása iránt meghirdetett pályázati lehetőségek kihasználása Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál címmel támogatási programot hirdetett. Az átmeneti 11 oldal
Negyedéves munkaer?-gazdálkodási jelentés gazdasági visszaesés foglalkoztatási hatásainak mérséklése, az érintett munkavállalók munkahelyének megőrzése, valamint a gazdasági visszaesésből fakadóan átmenetileg megszűnő álláshelyek számának a minimalizálása érdekében indított program keretében az érintett munkavállalók munkahelyének a megtartásához azok a jogképes - kivéve: költségvetési szerv és intézményei, non-profit szervezet, természetes személy - munkáltatók nyújthattak be pályázatot, amelyeknek a gazdasági visszaesés következtében munkavállalói létszámukat átmenetileg nem képesek megtartani. A pályázati felhívás 2009. november 5-ig folyamatos beadási határidővel került meghirdetésre, amelyet 2009. február 27-én zároltak. Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz a Dél-alföldi régióból 162 pályázat került benyújtásra 2 482 főre vonatkozó 2,4 milliárd Ft támogatási igénnyel. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz benyújtott pályázatok közül 2009. évben 162 pályázó, 1 128 fő munkahelyének megőrzéséhez 613,3 millió Ft támogatásban részesült. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által 2009. január 21-én közzétett Munkahelyek megőrzéséért munkaerő-piaci program keretében az MPA FA válságkezelésre elkülönített 10 milliárd Ft központi keret terhére támogatás nyújtható annak megakadályozására, hogy a vállalkozások az átmenetileg feleslegessé vált munkavállalóikat elbocsássák. A program közvetlen célcsoportja a legalább 3 munkavállalót foglalkoztató, átmeneti gazdasági visszaesésből adódóan nehéz helyzetbe került munkaadók, amelyek foglalkoztatási kapacitásukat a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nem tudják megtartani. A program keretében munkahelymegőrző bérköltség-támogatásra, csökkentett idejű foglalkoztatás esetén munkahelymegőrzést célzó kereset kiegészítésre, valamint újraelhelyezkedést elősegítő bérköltség támogatásra lehet pályázni. Központi munkaerő-piaci program támogatása iránt 2009. augusztus 31-ig régiónk 325 átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadó programtervét terjesztette elő a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal felé, összesen 15 852 munkavállaló munkahelyének megőrzése céljából, 5 042,1 millió Ft támogatási igénnyel. A benyújtott programtervek közül 279 db munkaerő-piaci programterv került elbírálásra, közülük 106 munkáltató kapott támogatást összesen 1 462,5 millió Ft összegben, 8 170 fő munkahelyének megőrzéséhez. OFA a foglalkoztatottság megőrzésének támogatása átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknak Átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók Munkahelyek megőrzéséért központi munkaerő-piaci program Rendezvények, események 2009. június 17-én Szűcs Erika, miniszteri biztos Pusztaföldvárra, Gyulára, majd Békéscsabára látogatott az Út a munkához program keretében. A jó gyakorlati példák megtekintése után délután egy fórum keretében tájékoztatta az érdeklődőket a program részleteiről. 2009. július 14-19. között Baján rendezték meg az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóját, az EFOTT-ot. A fesztivál keretében az EURES szolgáltatások mellett a munkaügyi szolgáltatásokat is bemutattuk az érdeklődőknek. 2009. július 23-án Herczog László, szociális és munkaügyi miniszter Kecskemétre látogatott az Út a munkához program keretében. A fórumon a jó 12 oldal
Negyedéves munkaer?-gazdálkodási jelentés gyakorlati példákat mutatták be. A fórum résztvevői a DaRMK területén működő települési önkormányzatok képviselői, közfoglalkoztatás-szervező menedzserek, regionális képzőközpontok vezetői, családsegítő központok képviselői, agrárkamarák képviselői, DaRMK kirendeltség-vezetői vettek részt. Herczog László, szociális és munkaügyi miniszter 2009. július 30-án Dusnokra látogatott. Látogatása során a kalocsai kirendeltség megtekintése mellett egy sikeresen pályázó munkahelymegőrző támogatásban részesült céget is meglátogatott. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ pályakezdők és 50 éven felüliek részére ÁLLÁSBÖRZÉT rendezett 2009. augusztus 27-én. Az állásbörze legfontosabb célja volt, hogy minél több fiatal, minél hamarabb állást találjon magának. Az állásbörzén valamennyi kirendeltségünkön az állásközvetítésen túl, szolgáltatásainkkal is vártuk a fiatal álláskeresőket. A régióban közel 4800 érdeklődő jelent meg a 27 kirendeltségen. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ 2009. november 5-18. között 4 időpontban és 4 helyszínen rendezi meg a Pályaválasztási Vásárt. A rendezvények mellett a régió mind a 27 kirendeltségén üzemlátogatások valósulnak meg. 13 oldal
Mellékletek Módszertan Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a Magyar Köztársaság munkaügyi szervezete, amely 2004 és 2007. között jelentős modernizáción ment keresztül. A modernizációs folyamatban olyan új eszközöket kísérletezünk ki és vezetünk be, amelyek több információval szolgálnak partnereinkről, és több hasznos információt adnak vissza számukra a környező munkaerőpiacról. Új eszközeink közül az egyik meghatározó a negyedévente elvégzett, gyorsan kitölthető, egy oldalas felmérés, a munkaerő-gazdálkodási adatlap, mely ezalkalommal a 2009. június 30-i, valamint az egy negyedévvel, illetve az egy évvel későbbi foglalkoztatotti állományra kérdez rá. Az adatfelvétel időszaka: 2009. július 21 augusztus 14. A felmérésben kirendeltségeinkkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, így a mérés eredménye és az itt bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak, azaz nem jellemzik régiónk munkaerőpiacának egészét. Elemzésünk a válaszadó szervezetek válaszain alapul. Célja az Önök tájékoztatása és partneri kapcsolatunk fejlesztése. Fogalmi meghatározások Munkaerő-felmérés fogalmai (KSH fogalmi rendszere) A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést, a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; azok a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.
Mellékletek Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmi rendszerében: Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során a szabad mozgás és beutazás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján szabad beutazási és tartózkodási joggal rendelkező személy álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát.
Táblázatok TEÁOR A mintavételi kör megoszlása nemzetgazdasági áganként és cégméret szerint létszám-kategória Mikro Kis Közepes Nagy Összesen db % db % db % db % db % mezőgazdaság,vadgazd., halászat 46 28% 71 44% 42 26% 3 2% 162 100% bányászat 1 100% 0 0 0 1 0% feldolgozóipar 80 19% 204 48% 118 28% 22 5% 424 100% villamos energia 2 10% 6 30% 10 50% 2 10% 20 100% építőipar 33 30% 60 55% 17 15% 0 0% 110 100% kereskedelem, javítás 115 40% 143 49% 28 10% 3 1% 289 100% szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 37 48% 33 43% 7 9% 0 0% 77 100% szállítás, raktározás, posta, távközlés 13 30% 21 49% 4 9% 5 12% 43 100% pénzügyi közvetítés 1 10% 4 40% 4 40% 1 10% 10 100% ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 52 49% 41 39% 11 10% 2 2% 106 100% közigazgatás, kötelező TB 7 6% 56 48% 53 45% 1 1% 117 100% oktatás 11 17% 21 32% 27 41% 7 11% 66 100% egészségügyi, szociális ellátás 5 9% 20 34% 22 38% 11 19% 58 100% egyéb közösségi, személyi szolg.. 34 41% 35 42% 13 16% 1 1% 83 100% összesen 437 28% 715 46% 356 23% 58 4% 1 566 100% A mintavételi kör munkaerő-piaci körzetenként válaszadók száma Mikro Kis Közép Nagy összesen db fő db fő db fő db fő db fő Kecskeméti Kirendeltség 30 99 29 746 19 2 281 9 5021 87 8 147 Bajai Kirendeltség 6 44 32 876 14 1 724 4 1 588 56 4 232 Kalocsai Kirendeltség 21 114 39 842 20 2283 1 461 81 3 700 Kiskőrösi Kirendeltség 27 167 46 1 178 13 1 254 0 0 86 2 599 Kiskunfélegyházi Kirendeltség 19 106 31 742 14 1 640 2 693 66 3 181 Kiskunhalasi Kirendeltség 24 124 35 752 10 810 0 0 69 1 686 Bácsalmási Kirendeltség 10 50 15 387 7 573 0 0 32 1 010 Kiskunmajsai Kirendeltség 27 136 17 344 5 716 1 431 50 1 627 Kunszentmiklósi Kirendeltség 16 82 27 718 13 1 283 0 0 56 2 083 Tiszakécskei Kirendeltség 21 105 20 463 10 875 1 445 52 1 888 Jánoshalmi Kirendeltség 10 63 10 248 7 550 0 0 27 861 Bács-Kiskun megye 211 1 090 301 7 296 132 13 989 18 8 639 662 31 014 Békéscsabai Kirendeltség és Szolgáltató Központ 14 68 24 528 17 2 016 2 971 57 3 583 Békési Kirendeltség 10 64 29 764 7 714 4 1 225 50 2 767 Gyulai Kirendeltség 5 32 20 508 9 1 027 4 1637 38 3 204 Orosházi Kirendeltség 20 77 22 513 18 2 081 4 2 814 64 5 485 Szarvasi Kirendeltség 5 24 19 538 12 1 063 1 598 37 2 223 Szeghalmi Kirendeltség 9 48 13 360 12 1 400 1 553 35 2 361 Gyomaendrődi Kirendeltség 14 76 29 665 19 1 928 0 0 62 2 669 Mezőkovácsházi Kirendeltség 9 48 29 706 19 1 732 1 871 58 3 357 Sarkadi Kirendeltség 9 47 12 229 5 392 0 0 26 668 Békés megye 95 484 197 4 811 118 12 353 17 8 669 427 26 317 Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ 18 115 56 1317 32 3 647 15 15 376 121 20 455 Csongrádi Kirendeltség 24 114 25 526 10 1 271 0 0 59 1 911 Hódmezővásárhelyi Kirendeltség 24 145 25 501 15 1 451 3 1090 67 3 187 Makói Kirendeltség 11 69 23 563 16 1 924 3 1 421 53 3 977 Szentesi Kirendeltség 22 119 33 682 8 664 2 927 65 2 392 Kisteleki Kirendeltség 13 75 34 773 11 1055 0 0 58 1 903 Mórahalmi Kirendeltség 19 119 21 570 14 1 097 0 0 54 1 786 Csongrád megye 131 756 217 4 932 106 11 109 23 18 814 477 35 611 Dél-alföldi régió összesen 437 2 330 715 17 039 356 37 451 58 36 122 1 566 92 942
Táblázatok A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként TEÁOR jún. 30. + 3 hónap + 1 év fő fő változás % fő változás % mezőgazdaság, vadgazd., halászat 7 929 7 479-5,7 7 547-4,8 bányászat 1 1 18 feldolgozóipar 31 861 31 658-0,6 31 708-0,5 villamos energia 2 114 2 107-0,3 2 086-1,3 építőipar 2 721 2 752 1,1 2 724 0,1 kereskedelem, javítás 7 630 7 669 0,5 7 688 0,8 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1 321 1 315-0,5 1 324 0,2 szállítás, raktározás, posta, távközlés 4 681 4 677-0,1 4 680 0,0 pénzügyi közvetítés 1 006 1 001-0,5 979-2,7 ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 3 001 3 097 3,2 3 062 2,0 közigazgatás, kötelező TB 6 957 7 371 6,0 6 943-0,2 oktatás 13 358 13 407 0,4 13 352 0,0 egészségügyi, szociális ellátás 7 708 7 718 0,1 7 670-0,5 egyéb közösségi, személyi szolg. 2 654 2 602-2,0 2 631-0,9 összesen 92 942 92 854-0,1 92 412-0,6 A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként TEÁOR jún. 30. + 3 hónap + 1 év fő fő változás % fő változás % Kecskeméti Kirendeltség 8 147 8 233 1,1 8 259 1,4 Bajai Kirendeltség 4 232 4 192-0,9 3 994-5,6 Kalocsai Kirendeltség 3 700 3 662-1,0 3 708 0,2 Kiskőrösi Kirendeltség 2 599 2 616 0,7 2 651 2,0 Kiskunfélegyházi Kirendeltség 3 181 3 263 2,6 3 302 3,8 Kiskunhalasi Kirendeltség 1 686 1 696 0,6 1 692 0,4 Bácsalmási Kirendeltség 1 010 993-1,7 883-12,6 Kiskunmajsai Kirendeltség 1 627 1 531-5,9 1 546-5,0 Kunszentmiklósi Kirendeltség 2 083 2 078-0,2 1 886-9,5 Tiszakécskei Kirendeltség 1 888 1 892 0,2 1 879-0,5 Jánoshalmi Kirendeltség 861 869 0,9 879 2,1 Bács-Kiskun megye 31 014 31 025 0,0 30 679-1,1 Békéscsabai Kirendeltség 3 583 3 437-4,1 3 333-7,0 Békési Kirendeltség 2 767 2 817 1,8 2 659-3,9 Gyulai Kirendeltség 3 204 3 191-0,4 3 134-2,2 Orosházi Kirendeltség 5 485 5 496 0,2 5 704 4,0 Szarvasi Kirendeltség 2 223 2 243 0,9 2 223 0,0 Szeghalmi Kirendeltség 2 361 2 384 1,0 2 425 2,7 Gyomaendrődi Kirendeltség 2 669 2 740 2,7 2 683 0,5 Mezőkovácsházi Kirendeltség 3 357 3 336-0,6 3 543 5,5 Sarkadi Kirendeltség 668 608-9,0 652-2,4 Békés megye 26 317 26 252-0,2 26 356 0,1 Szegedi Kirendeltség 20 455 20 385-0,3 20 259-1,0 Csongrádi Kirendeltség 1 911 1 936 1,3 1 886-1,3 Hódmezővásárhelyi Kirendeltség 3 187 3 160-0,8 3 159-0,9 Makói Kirendeltség 3 977 3 990 0,3 3 966-0,3 Szentesi Kirendeltség 2 392 2 419 1,1 2 416 1,0 Kisteleki Kirendeltség 1 903 1 856-2,5 1 899-0,2 Mórahalmi Kirendeltség 1 786 1 831 2,5 1 792 0,3 Csongrád megye 35 611 35 577-0,1 35 377-0,7 Dél-alföldi régió összesen 92 942 92 854-0,1 92 412-0,6
Táblázatok A mintavételi körben várható létszámmozgások a Dél-Alföldön 2009. III. negyedévében FEOR főcsoportonként FEOR főcsoport belépő fő kilépő fő Egyenleg technikusok és hasonló műszaki fogl. 32 17 15 gazdasági, pénzintézeti ügyintézők 46 31 15 egészségügyi foglalkozások 51 14 37 egyéb ügyintézők 23 11 12 szociális és munkaerőpiaci fogl. 19 10 9 pedagógus foglalkozások 30 10 20 kulturális, sport, művészeti és vallási fogl. 4 2 2 igazságszolg., élet- és vagyonvédelmi fogl. 0 0 0 egyéb magasan képzett ügyintézők 6 9-3 gazdasági, jogi és társ.tudományi fogl. 21 15 6 műszaki és természettudományi fogl. 30 10 20 egészségügyi - egyetemi, foisk. képzetts. 14 4 10 kul., sport, művészeti, vallási -felsofokú k 11 0 11 szakképzett pedagógusok 86 57 29 szociális - egyetemi, főisk. képzetts kapcs. 5 1 4 építőipari foglalkozások 69 73-4 vas- és fémipari foglalkozások 166 209-43 élelmiszeripari foglalkozások 151 103 48 könnyűipari foglalkozások 64 110-46 háziipari, vegyesipari és raktár. fogl. 20 96-76 bányászati foglalkozások 0 0 0 irodai jellegű foglalkozások 79 58 21 ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalk. 16 31-15 mobil gépek kezelői 143 143 0 egyéb helyhez kötött gépek kezelői 8 15-7 feldolgozóipari gépek kezelői 206 302-96 erdő- és vadgazdálk. foglalk. 0 0 0 mezőgazdasági foglalkozások 36 436-400 halászati foglalkozások 4 1 3 növényvéd., növény-eü-i és talajvédelmi 1 2-1 egyszerű szolgált. jellegű fogl. 1964 1584 380 egyszerű mg-i és erdőgazd. foglalk 41 107-66 kereskedelmi, vendéglátóipari foglalk. 83 65 18 nem anyagi jellegu szolgáltatási foglalk. 87 65 22 közlekedési, postai és hírközlési foglalk. 2 1 1 gazdasági, költégv. szervezetek vezetői 27 26 1 törvényhozók, országos igazg., érdekképviseleti vez. 0 1-1 területi, helyi önkorm., közig., igazságsz. 0 1-1 gazdasági, költségv. kisszervezetek vezetői 1 14-13 összesen 3546-3634 -88
Ábrák
Ábrák
Ábrák 1 év múlva várható létszámváltozás a 2009. június 30-i adatokhoz képest munkaerő-piaci körzetenként [ % ban ] 1 év múlva Kunszentmiklós Gyomae. Szeghalom Kecskemét Tiszakécske Sarkad Szarvas Békés Kiskőrös Csongrád Szentes Kiskunfélegyháza Békéscsaba Gyula Kalocsa Kiskunhalas Kiskunmajsa Kistelek Szeged Hódmezővásárhely Orosháza Mezőkovácsháza Jánoshalma Mórahalom Makó Baja Bácsalmás -4-2 -1 0 2 4 Készítette: Laurinyecz Anikó Jóváhagyta: Dr. Nagy Ágnes főigazgató
Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály