Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség... 6 Alkalmazott módszertan... 8 Helyzetfelmérés (Az egészségi állapot meghatározói)... 11 Földrajzi környezet... 11 Elhelyezkedés, megközelíthetıség... 12 Demográfiai jellemzık... 13 Gazdasági helyzet... 15 Foglalkoztatottság... 16 Infrastruktúra állapota... 17 Kommunikáció-média... 17 Közbiztonság... 18 Közintézmények, közszolgáltatások... 19 Önkormányzatiság... 20 Kisebbségi önkormányzattal való kapcsolat... 21 Közoktatási intézmények... 22 Sport-, és szabadidı-létesítmények... 25 Mővelıdés, kultúra... 26 Egészségügyi intézményrendszer... 26 Közösségi aktivitás, civil szervezetek... 28 Hagyományos települési rendezvények... 29 Egészségi állapot, egészségmagatartás... 30 0-18 éves korosztály... 30 Felnıtt lakosság... 33 Problématérkép (kihívások, problémák, pozitívumok)... 36 I. helyben megoldható, nem forrásigényes, vagy kis forrásigényes problémák... 39 II. helyben megoldható, jelentıs forrás bevonását igénylı problémák... 39 III. Helyben nem megoldható problémák... 40 Összefoglaló értékelés:... 40 Értékek, pozitívumok... 41 Egészségtervünk, egészségfejlesztési stratégiánk alapelvei... 42 Rövidtávú, konkrét céljaink 2011-2012... 44 Középtávú céljaink 2011-2013... 44 Globális, hosszú távú céljaink 2011-2015... 45 Éves Cselekvési terv/beavatkozási terv... 46 A hátrányos helyzető célcsoportok bevonása... 55 Visszacsatolás, eredmények nyomon követése, értékelése a program során... 55 Indikátorok... 56 Kommunikáció, egészségkommunikáció... 57 Fenntartási terv... 59 Felhasznált dokumentumok:... 60 2
Elıszó Dunabogdány természeti erıforrásait, helyben elérhetı közszolgáltatásait, demográfiaitársadalmi, gazdasági lehetıségeit, a település fejlıdési irányait, a helyi közösségek állapotát, értékrendjét számba véve, közepes lélekszámú, kedvezı helyzető, fejlett helyi társadalommal rendelkezı agglomerációs település, ahol jó élni! Jó élni, mert az itt élık olyan környezetben élhetnek, ahol van lehetıség a kikapcsolódásra, feltöltıdésre. Mert emberközelibb a kis közösség, tudunk egymásra figyelni, jobban számon tartjuk egymást. Nagyon sok kulturális lehetıség közül lehet választani, ahol az emberek jól érzik magukat, s ez az egészségre is kihat. Mert összetartó a közösség, még odafigyelnek egymásra az emberek. Mert az országos viszonyokhoz képest nagyobb az emberek cselekvési készsége. (helyi vélemények) Az önkormányzat, mint tulajdonos és fenntartó, aktív szerepet vállal az itt élık életkörülményeinek alakításában, a kiszolgáló intézményhálózat mőködtetésében. Az elfogadott településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok és feladatok között kiemelkedı célként szerepel az egészséges életmódra nevelés, a sport, a szabadidıs tevékenységek lehetıségeinek bıvítése, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztése. Ezt kiegészítve alapvetı célként szerepel a település kiegyensúlyozott gazdasági helyzetének fenntartása. A település célja továbbá a természet- és környezetkímélı, illetve a táji értékeket megırzı tevékenységek, területhasználatok támogatása, a település karakterét, illetve a tájképet negatívan befolyásoló tevékenységek, létesítmények tiltása. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a lakosság cselekvı, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az egészséges életre való felkészítés beruházás a jövıbe és hosszú távon egy mainál sokkal egészségesebb lakosság ígérete. A fiatalok körében legjobbak a kedvezı változás esélyei, és a program megvalósításával hatással lehetünk a családok életére is. A fenti célok érdekében Dunabogdány jelentıs saját erıforrásokat fordít, de a pályázati lehetıségekkel is aktívan él. A 2011. negyedik negyedévében elnyert TÁMOP-6.1.2. életmódpályázat ennek a célnak az elérésében segíti az Önkormányzatot, a helyi közösségeket. A települési egészségterv az elnyert Társadalmi Megújulás Operatív Program Egészségre nevelı és szemléletformáló életmódprogramok pályázat kötelezı eleme. Jelen egészségtervvel e pályázati kötelezettségünknek is eleget teszünk. A program fı célkitőzése olyan életmód-programok megvalósítása, melyek lehetıvé teszik a lakosság egészségi állapotának és életminıségének javítását ezzel hozzájárulva az elkerülhetı halálozások, megbetegedések, fogyatékosságok megelızéséhez, csökkentéséhez. Az aktivitások lehetıvé teszik az egészségügyi, szociális és kulturális intézményhálózat, illetve a civil szervezetek, szervezıdések, kisebbségi önkormányzat munkájának összehangolását, együttmőködésük fenntartását. A pályázat megvalósításával erısíteni szeretnénk a helyi aktivitást, önszervezıdést, mely a programok továbbélését teszi lehetıvé, s hozzájárul újabb helyi közösségek létrejöttéhez. Az önkormányzat a programok megvalósításának helyszíneit a pályázatot követıen továbbra is biztosítja. 3
Az egészségterv elkészítésében részt vettek a település önkormányzatának képviselıi, intézményeinek vezetıi, az Általános Iskola, a Német Nemzetiségi Óvoda, háziorvosok, Iskola-egészségügyi Szolgálat szakemberei, helyi civilszervezetek képviselıi, bevont egészségfejlesztési szakértık. Jelen egészségterv Dunabogdány Község képviselıtestülete közös akaratát tükrözi, és a képviselık elkötelezettek jelen egészségtervben foglaltak végrehajtására. Dunabogdány, 2012. január 06. Pályi Gyula polgármester 4
Bevezetés Egészségtervünk elején ismertetjük a terv elkészítésének általános módszertanát, összefoglaljuk az egészségterv mőködésétıl remélt önkormányzati, közösségi, egyéni hasznokat. Az Egészség meghatározó részben jellemezzük a település, illetve a kistérség legjellemzıbb természeti, környezeti, infrastrukturális, társadalmi, demográfiai, egészségi állapotra, kulturális és közösségi életre vonatkozó jelenleg fennálló adottságait, lehetıségeit. (Helyzetelemzés). A meglévı adottságokból kirajzolódó problématérképben megvizsgáljuk a probléma település és kistérségi szintő lehetséges következményeit, illetve a beavatkozási lehetıségeket a település szintjén. Az adottságok, problémák, kompetenciák ismeretében rögzítésre kerülnek a stratégiai értékek, rövid-, közép-, hosszú távú céljaink. A Cselekvési Program a 2011-2013. között konkrétan megvalósításra kerülı programokat, célcsoportokat, tevékenységek és várt eredményeket összegzi. Az egészségfejlesztési tevékenységeink eredményességének értékelését, az elvárt eredményeket foglaljuk össze a Visszacsatolás, eredmények nyomon követése, értékelése fejezetben. A lakosság széles körő tájékoztatása, megnyerése, bevonása kulcsfontosságú a részvétel és az aktivitás szempontjából, ezért a folyamatos kommunikációra, egészségkommunikációra is nagy hangsúlyt fektetünk. (Kommunikáció, egészségkommunikáció). A megkezdett programok, elért eredmények támogatások utáni fenntartása kötelezıen elvárt feladat valamennyi projektgazda számára. A Fenntarthatóság fejezetben végiggondoljuk azokat a lehetıségeket, késıbbi tevékenységeket, amelyek hozzájárulhatnak a fenntartáshoz. Miért az egészségtervek? Az egészségterv a mindennapi élet színtereiben való gondolkodás, tervezés - több, mint 16 éve a nemzetközi és hazai gyakorlat és tapasztalatok alapján elismert stratégiai keret és módszer, mely lehetıséget ad arra, hogy - jelen esetben Dunabogdány Község Önkormányzata számba vegye, értékelje és az egészség érdekében a település fejlesztési terveihez igazítva mozgósítsa, hosszú távon fenntartsa a település (illetve bármely más színtér) rendelkezésére álló erıforrásokat, lehetıségeket, igényeket, eszközöket. A színtereken (színtér minden olyan hely, ahol emberek bizonyos csoportjai rendszeresen valamilyen közös céllal együtt vannak pl. település, településrész, oktatási intézmények, munkahely, civil szervezet) megvalósuló programok célja, hogy az egészség érdekében kialakuljon egy széles körő partnerségi/ágazatközi együttmőködés, megerısödjenek a közösségi akciók és a civil szféra szerepe. A színterek között kiemelkedıen fontos szerephez jut a település, mint egészséges élettér, így ezen keresztül jelentıs feladatok hárulnak a fejlesztésért felelıs települési önkormányzatokra, kistérségi társulásokra. Gyakran tapasztalható, hogy egészségterv alatt csak az egészségügyi vonatkozású tényezık befolyásolását - pl. egészségügyi szőrések, orvosi beavatkozások és rehabilitációs programok a betegséggel küzdı célcsoportokban - tőzik ki célul. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az egészségterv nem egy egészségügyi fejlesztési terv. Sokkal inkább egy ágazatokat, rendszereket együttesen az egészség érdekében irányba állító, összehangoló terv, melyben az egészségügynek is fontos, de nem egyedülálló helye, szerepe van. 5
Az egészségterv egyszerre: átfogó és összetett, a település lakosai életminıségének, életfeltételeinek javítását szolgáló stratégia, folyamatosan felülvizsgált (ciklikus) fejlesztési folyamat, stratégiatervezési eszközként egy dokumentum, melyet az adott színtér szereplıi és partnereik a közösség felhatalmazásával közösen készítenek el, módszer arra, hogy egy településen (kistérségben) élık összegezzék lehetıségeiket, erıforrásaikat, beazonosítsák a problémáikat, lássák, hogy mi az, amit helyben orvosolni lehet, és azt közös akarattal végre is hajtsák. A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség Esetünkben egészségnyereségnek tekintünk minden olyan külsı környezetre, egyénekre, közösségre irányuló beavatkozás során létrejött változást, ami az egészségi állapot változásán keresztül vagy az életminıség javulását, vagy az egészségben eltöltött életévek számának növekedését okozza. Jelenleg az egészség fejlesztésébe befektetett és megtérülı források mérhetıségének szakmai elıfeltételei még nem állnak rendelkezésre, ennek ellenére egyértelmő, hogy egy település lakosainak egészségébe való befektetések bizonyos jellemzıkben már rövid távon is, de hosszú távon különösen kamatoznak. Rövid távon megjelenı eredmények: 1. Dunabogdány képviselı-testülete, nemzetiségi önkormányzat, intézményeinek vezetıi, az egészségügy, gazdasági élet szereplıi, aktív civilek és az egyház képviselıi közösen gondolkodnak és dolgoznak azért, hogy a helyi munkahelyteremtés, gazdasági-, oktatási-, kulturális infrastruktúrafejlesztés mellett az egészség-, és közösségfejlesztést, valamint az egyéni életvezetési készségek fejlıdését segítı források és programok is hozzáférhetıek legyenek a településen élı emberek, kis és nagyközösségek számára. 2. Célkitőzéseiben kapcsolódik és támogatja a település fejlıdés érdekében meghatározott fejlesztési irányait. 3. A tervezési-megvalósítási folyamat lényeges eredménye az egyének, közösségek tanulási folyamatának megerısítése, képessé tétele. A közösségi folyamat során a lakosok, szervezetek és intézmények elsajátítják a valódi párbeszéd, a megismerés, megértés, együttmőködés módját. Megismerik az önszervezıdés, a civil szervezetek, kisközösségek létrehozásának folyamatát és az átlátható, korrekt mőködését. Fejlıdik a problémaérzékenység és a kritikai gondolkodás. Az egyének képessé válnak programokban és projektekben gondolkodni, forrást teremteni, rálátni a saját életükre és folyamatosan keresni a következı helyes lépés logikáját. 4. A közös egészség-tervezésnek és közös munkának köszönhetıen kialakulóban van az a partnerségi csapat, akik a rendelkezésükre álló erıforrásokat, potenciálok összeadva, egymást kiegészítve, segítve aktivizálják a célcsoportokat, energiájukkal, idejükkel, tudásokkal részt vesznek a célok elérésében. A folyamat hatására erısödik a település humán-kapacitása, mely az adott színtér, ezen esetben a település teljes lakosságának egészségéért, optimális és általános jól létéért irányított, célzott változtatásra kész. 5. A végrehajtott programok az egyének szintjén már rövid (fél-1 év) távon is jelentıs mértékben hozzájárulnak az egyéni életvezetési készségek, képességek fejlesztéséhez, ami segítséget jelent egy egészségesebb életmód kialakításában, 6
fenntartásában. Az egyének attitődje az egészségesebb választások irányába tolódik, javul az egészségi állapot, munkavégzı képesség. 6. Közösségi szinten a rendszeres programok, együttlétek hatására erısödik a közösség támogató, védı szerepe, ami az egyik legjelentısebb védıfaktora az elmagányosodásnak, befelé fordulásnak, önpusztításnak, lelki eredető megbetegedések súlyosabbá fordulásának. 7. A helyi társadalom életét érintı döntésnek közvetlenül vagy közvetve egészséghatása is van, ezért gazdaságilag is hasznos lenne a különbözı döntések egészséggel összefüggı hatásait mérlegelni. A 11 hónapos program ideje alatt szeretnénk, ha az egészség, mint kiemelt szempont, megjelenne a döntés-elıkészítésben, és integrálódna a település fejlesztési terveiben. 8. Több éves, ismétlıdı tervezési folyamatként hozzájárul ahhoz, hogy a változások rögzüljenek, a közösségi minták megerısödjenek, új egyéni attitődök és közösségi értékek alakuljanak ki. 9. A fentiek eredményeként fejlıdik a helyi demokrácia, miközben az emberek felhatalmazást kapnak, hogy saját egészségük érdekében tervezzenek, igényeket fogalmazzanak meg és közös megoldásokat valósítsanak meg. 10. Az egészségterv magasabb szinten és hosszabb távon több települési egészségtervvel együtt megalapozza a szentendrei kistérség egészségtervét, és a dunabogdányi terv fenntarthatóságának garanciája erısebbé válik. 11. Az önkormányzatokra vonatkozó 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról II. fejezet 8. (1) bekezdésében foglaltak szerint a települési önkormányzat feladata többek között: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a településtisztaság biztosítása; a foglalkoztatás megoldása; az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése. Az egészségterv, illetve a benne megnevezett programok, tevékenységek segítik a települést az önkormányzati törvény elvárásainak teljesítésében is. 7
Az egészségterv megvalósítja a Népegészségügyi Program településekre, kistérségekre vonatkozó legfontosabb hosszú távú célkitőzéseit is: Az egészségfejlesztési terv a településfejlesztési tervek szerves részévé váljon valamennyi magyarországi településen. Az egészségtervek terjedjenek ki a településen és a kistérségben lévı legfontosabb intézményekre. A kistérségek egyeztetett egészségterv birtokában végezzék fejlesztési tevékenységüket. A települések és térségek egészségfejlesztési koncepciójának kialakításába vonják be a civilszférát és az üzleti szférát. A mindennapi élet szinterein megvalósuljon az egészséget támogató politikai gyakorlat, hatékonyan érvényesüljenek az egészségmegırzés és megelızés módszerei. 12. Nem utolsó sorban az egészségterv megléte hozzásegítheti a települést, illetve intézményeit olyan további életminıség-javító hazai és uniós források elnyeréséhez, ahol kiindulási feltétel lehet az egészségterv megléte. Alkalmazott módszertan Az egészségtervek készítésének ötlete az ENSZ Egészségügyi Világszervezetétıl (WHO) származik. Az Egészséges Városok mozgalom keretében Európa számos országában és városában készült és készül egészségterv, elsısorban az önkormányzatok kezdeményezésére és koordinációjával. Hazánkban 1994-tıl kezdıdıen terjedt el az egészségtervek gyakorlata, így napjainkban már bizonyos pályázati kiírások elıfeltétele. Az egészségterv készítésének mára jól kialakult gyakorlata, a gyakorlat következtében folyamatosan fejlıdı módszertana van. Magát az egészségterv-koncepciót a 90-es évek második felétıl rendszeresen vagy alkalmanként tanítják a hazai felsıoktatásban is. Az egészségtervek életképességének, sikerének elengedhetetlen eleme, hogy a települési önkormányzat vezetıje és képviselıi személyesen elkötelezettek legyenek, vagy azzá váljanak az egészségnek, mint értéknek a fontossága mellett. Ugyanilyen mértékben nélkülözhetetlen a település, vagy kistérség lakosságának bevonása, akarata, elkötelezıdése is. A közös elkötelezıdés és a megvalósításban való aktív részvétel alapvetı feltétele, hogy az érintettek - az önkormányzatok és érintett intézményrendszereik, ideértve az egészségügyi alapellátás, az oktatás-nevelés, egészségmegırzés szereplıit, a szociális ellátó hálózatot, mővelıdési vagy a sport- és szabadidıs intézmények, az egyházi és karitatív szervezeteket is, a formális és informális civil szervezeteket, helyi vállalkozókat, továbbá bármilyen öntevékeny helyi csoportot, vagy szereplıt, a célcsoportokat - a tervezéstıl a fenntarthatóságig közös együttmőködésben vegyenek részt a folyamatban. Az egészségfejlesztés érdekében megkezdett közös célok, akarat, munka jelentıs pozitív hozadéka a település kisközösségeinek, teljes közösségének természetes fejlıdése, erısödése is. A partnerségi együttmőködést, illetve a megvalósítás során a folyamatos kapcsolattartást, motiválást, tájékoztatást segíti, ha a színtéren belül alakul egy csapat (nevezhetı ez egészségkörnek, partnerségi csoportnak, egészségfórumnak, egészség vagy egészségfejlesztési-teamnek, vagy a közösség által megfelelınek talált bármi másnak) amely csapat meghatározott rendszerességgel egyeztet, folyamatosan képviseli célcsoportja érdekeit, igényeit, átláthatóan tájékoztatja az érintetteket, részt vesz az aktív szervezésben, mozgósít, számon tartja az eredményeket, visszacsatol, ha kell, módosításokat javasol, stb. A közös team-munka elınye, hogy a tagok kompetenciái, képességei, erıforrásai összeadódnak, a különféle érdekek megjelenhetnek, közös a felelısség, lehetıség van a feladatok szétosztására, csökken a kifáradás, kiégés esélye. Mi magunk is szeretnénk, ha létrejönne egy helyi egészség-csapat, melynek tagjai 8
lennének a programban résztvevı intézmények vezetıi vagy képviselıi, a projektmenedzsment tagok, aktív képviselık, civil tagok, háziorvos, védını. A módszertanra jellemzıje az alulról felfelé építkezés, azaz egyrészt a helyi szinten kezelhetı problémák, feladatok saját szinten tartása és megoldása, illetve az ezen túl mutató problémák megfelelı szintre delegálása (szubszidiaritás elve). A problémák egy része operatív, gyors beavatkozást, más részük hosszabb idı alatt megvalósítható szisztematikusan tervezett és irányított beavatkozást igényel a sikeres megoldás érdekében. A Probléma-térkép fejezetben lehetıség szerint megjelöljük azokat a problémákat, amely helyi kompetenciában kezelhetık, illetve amelyek bármeghatározóak, de helyben sem forrás, sem kompetencia nincs a kezelésükre. Másrészt jelenti a különbözı színterek egymásra épülését is. A szereplık és az általuk feltárt problémák egy idıben, egyszerre vannak jelen. Egy jól mőködı egészségterv módszertanában jelen vannak az esélyegyenlıség, átláthatóság, partnerség, demokratikus mőködés alapelvei is. Mivel ezek egészségfejlesztési stratégiánk meghatározó értékei, ezért részletesebben ott szerepelnek. További jellegzetesség, hogy egy-egy elkészült egészségtervre nem szabad úgy tekinteni, mintegy statikus, örökérvényő tervre. Épp attól lesz élı és mőködıképes a terv, ha meghatározott rendszerességgel (pl. 1-2 év) végiggondolásra, és ha szükséges aktualizálásra, módosításra kerülnek benne az adott idıszakra vonatkozó adottságok, lehetıségek (helyzetfelmérés), a késıbbi helyzethez kötıdı problémák, szükségletek (problématérkép), a stratégiai célok, az aktuális idıszak cselekvési programjai, a megvalósításhoz rendelkezésre álló források, a várt és elért eredmények, stb.. Akkor válik hasznossá, ha hozzájárul ahhoz, hogy a településfejlesztési törekvéseiben is megjelennek az egészségcélok. Ezt a módszertan az egészségtervek ciklikus mőködésének nevezzük. A 11 hónapos egészségfejlesztési programsorozat alatt az eredménykövetéssel lehetıségünk lesz mind a módszertan tökéletesítésére, mind az egészségterv aktualizálására. Összefoglalva, az általunk is alkalmazott legjellemzıbb módszertani elvárások az alábbiak: Az irányított változtatási folyamatban partnerként mőködjenek együtt a szakemberek és a célcsoportok. Az állapotleírás az egészséget befolyásoló faktorok alapján reális és egyedi képet adjon a színtérrıl, célcsoportokról, külsı, belsı feltételekrıl, meghatározókról. A közösséget, színteret érintı problémák kerüljenek egyértelmően megfogalmazásra, és csoportosításra kompetencia és forrásigény alapján. Saját kompetenciába tartózó problémák megoldását célzó programok kerüljenek tervezésre, melyek megvalósítása és értékelése során olyan ismétlıdı gyakorlatot alakul ki, amely: o biztosítja a közösség tagjainak a folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív közremőködés lehetıségét; o erısíti az egyének, közösségek autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelısségérzetét is; o hozzájárul az adott településen, közösségben az emberek életminıségének, egészségének javításához; o változásokat indít el a közösségek kialakulás érdekében o közösségi erıforrásokat mozgósít o segíti a ciklikus mőködést. 9
Egészségtervünk a fenti szempontok figyelembevételével, a napjainkban szakmailag elfogadott módszertani ajánlásokra, valamint pályázati elvárásokra ( Fejleszthetı egészség - Módszertani útmutató egészségtervekhez, Országos Egészségfejlesztési Intézet 2009; Községi egészségterv - Módszertani útmutató, Fact Alapítvány, Pécs, 1998.; Egészségfejlesztés és közösségfejlesztés a színtereken. OEFI 2004.; TÁMOP- 6.1.2.LHH Tervezési Útmutató, 2009.) épülve került elkészítésre. Az egészségfejlesztési irányok megfelelısségéhez esetenként használjuk az Európai Bizottság által támogatott Getting Evidence Into Practise európai projekt keretén belül kifejlesztésre került European Quality Instrument for Health Promotion (EQUIHP) egységes, az egészségfejlesztési programok minıségnek értékelését és fejlesztését elısegítı eszközt, módszertant is. 10
Helyzetfelmérés (Az egészségi állapot meghatározói) A Dunabogdányban élı lakosok egészségi állapotának meghatározásában jelentıs szerepet töltenek be az egészség alapfeltételei és forrásai, úgymint a település gazdasági-társadalmikulturális-szociális környezete, az oktatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, az egészséges életkörülményekhez (ivóvíz, levegıtalaj minıség, stb.), munkalehetıségekhez, kultúrához való hozzáférés, a közösségi kapcsolatok megléte, erıssége, valamint az egyének egészségmagatartása, életmódbeli szokásai, az egyének genetikai adottságai. Az egészség tökéletesítésének ezen alapvetı elıfeltételek alkotta, biztos alapon kell nyugodnia. Az egyén egészségi állapotát alapvetıen a genetikai állománya és az életmód határozza meg, melyekre hatnak még külsı tényezık, a fizikai és a társadalmi környezet. A középpontban az adott biológiai kóddal, genetikai tényezıkkel rendelkezı egyén áll, körülvéve az egészségre hatással lévı, módosítható tényezıkkel. Az elsı rétegben személyes viselkedési formák és életstílusok helyezkednek el, hiszen ezekkel javíthatjuk vagy károsíthatjuk az egészségünket. Az egyént barátai és a közösségei normái is befolyásolják, így a második réteg ezeket a hatásokat tartalmazza. A harmadik rétegbe strukturális tényezık tartoznak: a lakás, a munkakörülmények, az alapvetı fontosságú szolgáltatások és ellátások hozzáférhetısége. A negyedik rétegbe a társadalom mőködésének egészét érintı befolyásoló tényezık kerültek. Földrajzi környezet Településünk földrajzi elhelyezkedése kitőnı, frekventált. A fıváros és a Szentendrei-sziget felıl érkezve a település Visegrád kapuja, ezért fıleg turista szezonban jelentıs az átmenı forgalma. Kimagasló táji adottságai és agglomerációs elhelyezkedése miatt jelentıs, de átalakulóban lévı üdülési potenciállal bíró település. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a község közigazgatási területén belül 2 természeti területet tart nyilván: A Róka-hegy gyepeit és a külterületi Duna-parti ártéri ligeterdı sávot. A ligeterdı sáv egyben az elfogadás alatt álló Európai Uniós Natura 2000 program által kijelölt területek listáján is szerepel. A hajóállomástól indulnak a hegyek felé vezetı turistautak. Közeli félnapos kirándulási célpontok: a Mester-rét és a Vízverési-rét, de hosszabb túra is tehetı a Pap-hegy és a Len-hegy oldalában 400-500m magasságban, a Visegrád fölötti Nagy-Villámi kilátóig és a visegrádi Fellegvárig. A terület vízrajzi viszonyait a Szentendrei-Duna-ág, illetve az abba torkolló kisebb patakok határozzák meg. A Duna árvizei nyár elején és végén jelentkeznek, ekkor a víz szintje átlagosan 2-3 méterrel emelkedik meg, bár néha elıfordul az 5 méteres 11
szintemelkedés is. A talajvízszintet a parti sík részeken a Duna mindenkori vízállása befolyásolja, aminek függvényében több árvizes belterületi rész van, ahol a talajvízelvezetést még meg kell oldani. A vízbázisok védelmének biztosítása, a vízvezeték rendszer biztonságos üzemeltetésének és ezzel összefüggésben a mőszaki állapotának javítása szerepel a településfejlesztési célkitőzések között. A község jelentısebb mesterséges állóvize a Bergmann-tó, mely horgásztóként üzemel, és amit a Kalicsa-patak felduzzasztásával alakítottak ki. A hegyoldalban több forrás található, pl. Kossuth-, Külenberg-, Büdös- és József- forrás. Talaj-, és levegıszennyezettség, zajszennyezı-, radioaktív anyagot kezelı-, biológiailag szennyezı, kockázatot jelentı létesítmény és hulladéklerakó nincs. A településen a legjelentısebb levegıszennyezés, valamint a káros mértékő zaj és rezgés forrása a közúti közlekedés. A legerısebb terhelés a 11-es fıút belterületen átmenı forgalmából adódik. Dunabogdány központjának forgalomcsillapítása megtörtént, ennek ellenére szükség van a közlekedési zöldfelületek fejlesztésére. A közlekedéshálózat fejlesztésénél a környezetkímélı közlekedési formákat (gyalogos, kerékpáros, lovas, vízi stb.) is elınyben kell részesíteni, amelyek elkülönítve a közúti forgalomtól csökkenthetik a közlekedés okozta környezeti terheléseket. Illegális hulladéklerakás elıfordul, de felszámolásáért tesznek. Porkibocsátó kockázatot és zajszennyezési forrásként a Kıbánya került említésre. Elhelyezkedés, megközelíthetıség A több mint 700 éves Dunabogdány Pest megyében, Budapesttıl 35 km-re, északra, a 11. sz. fıközlekedési út mentén, a festıi szépségő Dunakanyarban található község. Északról a szentendrei Duna-ág, Kisoroszi, keletrıl Tahitótfalu, délrıl egy rövid szakaszon Leányfalu és Szentendre, nyugatról Pilisszentlászló és Visegrád közigazgatási területe fogja közre. Bogdány elsı okleveles említése 1286-ben történt. Bogdán tulajdonképpen személynévi eredető, és jelentése Isten ajándéka. A szentendrei kistérség tagjaként jelentıs szerepet tölt be a szentendrei kistérség gazdasági, társadalmi, kulturális, idegenforgalmi életében és munkájában. Teljes közigazgatási területe 2549 ha. A belterülethez (162 ha) kapcsolódnak észak-nyugatról, illetve délrıl a hegylábakra felkúszó, átalakulóban lévı egykori zártkerti tömbök (196 ha). A település külterülete 2191 ha. A község viszonylag könnyen megközelíthetı a 11. sz. fıúton autóval vagy az Esztergom-Szentendre-Budapest vonalon óránként közlekedı helyközi autóbusszal. A fıút a Szentendrei út vonalán csatlakozik Budapest úthálózatához. Budapest-Budakalász és Szentendre területén 4 sávos, egyéb szakaszokon 2 sávos az út kiépítése. Az útvonal Szentendre után végig a Duna partján vezet érintve Leányfalu, Tahitótfalu, Dunabogdány, Visegrád, Dömös, Pilismarót és Esztergom belsı területeit. A 11 sz. fıút Budapest-Esztergom-Tát II. rendő fıút egyike Magyarország legterheltebb fıútjainak, ezen keresztül közelíthetık meg a Pilis-hegység attraktív turisztikai pontjai (Pilisszentlászló, Lajos-forrás, stb.), illetve a Dunakanyar irányában elhelyezkedı települések: Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Dunabogdány és Visegrád. Sajnos a meglévı tömegközlekedés hiányos, színvonala folyamatosan csökken. Helyi tömegközlekedés nincs, de a kistérség más településeirıl Dunabogdányban tanuló diákok eljutását egy Visegrád-Dunabogdány vonalon közlekedı kistérségi iskolabusz segíti. A helyzet javítása érdekében a közlekedésfejlesztési tervek között szerepel az átmenı 12
forgalom csillapítása, a közlekedésbiztonság, növelése, a kerékpáros forgalom elısegítése, tömegközlekedés feltételeinek javítása. Nyáron komppal és hajóval is elérhetı a település. A komp Visegrádnál, Leányfalunál, Vácnál közlekedik. MAHART járatok Esztergom-Visegrád-Szentendre-Budapest vonalon. A Dunánál lévı yachtkikötı is segíti a megközelíthetıséget. Kisoroszival révállomás köti össze. 2008. második félévében az EUROVELO6 vagy más néven a Folyók útvonala (Franciaország, Svájc, Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Bulgária, Románia) kerékpárút részeként a kisoroszi rév területének kivételével, jelentıs önkormányzati ráfordítással elkészült jó minıségő, dunabogdányi kerékpárút, ami Tahitótfalu közigazgatási határától (Kalicsa-patak), a 11-es fıközlekedési út Duna felıli oldalán az Arany János utcáig húzódik, ott lekanyarodik a Duna partra, majd végig a folyó partján, a Kıkeresztnél lévı ösvényig halad a Kisoroszi révig. A kerékpárút hálózat további fejlesztése is szerepel a településfejlesztési tervek között, de a mostani infrastruktúra is lehetıséget ad a kerékpározás és a természet kedvelıinek, hogy a dunabogdányi szakaszon is jó minıségő, biztonságos kerékpárúton hódoljanak ennek az egyre népszerőbb és javasolt szabadidı eltöltésnek. Demográfiai jellemzık A Duna-parti település állandó lakosainak a száma meghaladja a 3000 fıt. (3208 fı 2011 évi önkormányzati adat). A lakosságszáma, elsısorban a fıvárosból betelepülıknek köszönhetıen évente 100-120 fıvel nı. Pozitívum, hogy az elvándorlás szinte egyáltalán nem jellemzı az itt élık között. A település statisztikai adataiból megállapítható népességszám-változás jól tükrözi a településtörténeti folyamatokat. A népességszám a századfordulón érte el maximumát, amikor a településen (383 fıvel) 13%-al többen laktak, mint napjainkban. Az elsı világháború körül a népességszám elıbb egy kisebb, majd a második világháborút követı kitelepítések következtében, másodszor jelentıs mértékben csökken. A népesség növekedést a 60-as évek lakásállomány növekedése sajnos csak kisebb mértékben tudta követni. Ennek következménye, hogy a településen a hetvenes évektıl bekövetkezett népességfogyás ellenére a lakásállomány növekedésnek indult, egészen a 80-as évekig. Ebben az idıszakban a helyiek sorra eladták a falu határában lévı gyümölcsöseiket, így a fıvárosi lakosság Dunabogdányban telket és hétvégi házat vásárolhatott, illetve építhetett. Az üdülıépületek aránya jelenleg is jelentıs a településen, hozzávetılegesen 27-30%-a a lakásállománynak. 2001-ben a lakóépületek 99%-a magántulajdonban volt. A lakosság legjelentısebb részét a fiatal felnıttek (19-39 évesek) adják. A 18-59 éves korosztály 51,5%-a, 988 fı, ebbe a korszegmensbe tartozik, de jelentıs a felnıtt, még nem nyugdíjas lakosok száma is (893 fı). Lényegében ugyanazokat a demográfiai hullámokat regisztrálhatjuk, mint általában Pest megyében, de a fiatal férfiak 20-24 éves korcsoportja a pest megyei kistelepülésekhez hasonlóan jelentısebb az átlagnál. Az iskoláskorú gyermekek (6-17 évesek) aránya a település teljes lakosságszámához viszonyítva 11,8%. Halmozottan hátrányos helyzető gyermek aránya alacsony a településen. A településen az általános iskolás sajátos nevelési igényő gyermekek arányszáma az országos átlagot nem haladja meg. Az SNI tanulók aránya a községben lakó gyermekek, tanulók körében 6%, az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minısített tanulók aránya 2%. Az értékek egyik esetben sem haladják meg az országos átlagot (7% illetve 5%), tervszerő fejlesztésükre mégis kiemelt figyelmet kell fordítania a fenntartónak. Törekedni kell arra, hogy minél többen kapcsolódjanak be a középfokú képzésbe, azt sikeresen befejezzék. A demográfiai mutatók alapján az óvodás és iskoláskorú gyerekek számának növekedése prognosztizálható. 13
Az állandó lakosok 70-80%-a német nemzetiségő és katolikus vallású, de jelentıs a szlovákiai magyarok aránya is, akik többségükben református vallásúak. A romák aránya a településesen nem jellemzı, becsült arányuk 1-1,2% (kb. 40 fı). 2010-ben 41 újszülött született, csecsemıhalálozás nem volt. 32 fı halt meg, azaz a természetes szaporulat 9 fı volt abban az évben. Dunabogdány állandó lakosságából fı arány 0-2 évesek száma 65 2,1% 3-5 évesek száma 92 2,9% 6-14 évesek száma 265 8,5% 15-17 évesek száma 102 3,3% 18-59 évesek száma 1916 61,3% 60 év felettiek 686 21,9% Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +) +350 A dunabogdányi 60 év felettiek aránya 21,9%, a 0-17 éves korosztályé 16,8%, ami a lakónépesség folyamatos elöregedését mutatja a folyamatos lakosságszámnövekedés ellenére. Az elöregedési tendenciához hozzájárul, hogy a 18 év feletti továbbtanulók egy része az ország távolabbi pontjain folytatja tanulmányait, és annak befejezése után nagy részük nem is tér vissza lakóhelyére a munkalehetıségek szőkössége, munkahelyek hiánya miatt. Ez a tendencia és korstruktúra megegyezik a szentendrei kistérségi átlaggal, bár kedvezıbb, mint a pest-megyei és magyarországi átlag, ami a fiatalok magasabb arányának köszönhetı. (1.táblázat). 14
1. sz. táblázat: A 15 év alatti lakosság aránya és az Öregedési Index a Szentendrei kistérségben, Pest megyében, a Közép-magyarországi Régióban és Magyarországon 2008-ban 0-14 éves korcsoportúak aránya (%) Öregedési Index (%) Szentendrei kistérség 16.70 80.46 Pest megye 16.63 81.32 Közép-magyarországi Régió 14.17 115.20 Magyarország 14.75 107.43 Az aktív munkaképes korosztály 60-65%-a ingázik az otthona és munkahelye között, illetve a romló gazdasági körülmények miatt többet kell dolgozniuk az életszínvonal megırzéséért. Ezek hátrányos következménye, hogy kevesebb idı jut a családra, közös programokra, kikapcsolódásra, feltöltıdésre. Gazdasági helyzet A 80-as évek óta bekövetkezett gazdasági-, és társadalmi átalakulások jelentıs változásokat eredményeztek a helyi népesség életében is. Ez egykor jelentıs mezıgazdasági terület aránya ma mindössze 894 ha, a termıterület 43%-a. A településre elsısorban a szántóföldi kultúrák termesztése, az önellátó és árutermelı kertgazdálkodás, a zöldség- és gyümölcstermesztés és az istállózó állattartás a jellemzı. A szılı és a gyümölcsös területi részaránya igen alacsony, mindössze 5,3%, összesen 112 hektár körüli. Egykori szılı- és borkultúra, valamint a gyümölcstermesztés mára háttérbe szorult, felvirágoztatásának a magas aranykorona értékő termıterületek ellenére nincs realitása. A cseresznyések fokozatosan elöregednek, erdısülnek (Irtásföld), vagy beépítésre szánt területté válnak (Öregsvábhegy). A fennmaradt gyümölcsösök termelési potenciáljának megırzése szerepet játszhat a település turisztikai vonzerejének növelésében. A településen állattartó telep nem található. Kisebb állatállományt tartanak a külterületi farmokon (Tüzép melletti farmok ). A község lakóterületein jellemzı a háztáji állattartás. Egyre kisebb az aránya azoknak a családoknak, akik szılı- és gyümölcstermesztésbıl, kıbányászatból és kıfaragásból élnek. A mezıgazdasági vállalkozások száma 8 (1 földmővelés, 1 halgazdálkodás, 2 erdıgazdálkodás, 4 növény-, és gyümölcstermesztés). Mivel Dunabogdány Önkormányzata fontosnak tartja a nagy hagyományokkal rendelkezı kıbányászati tevékenység fenntartását, ezért a 2011-2014. évi gazdasági programjában minden lehetséges erıforrásával segíti további kis és középvállalkozások letelepedését. Az aktív munkaképes korosztály nagy része a közeli városokban - jellemzıen Budapesten, Szentendrén és Visegrádon - dolgozik. Mivel a település idegenforgalmi szempontból frekventált helyen található, ezért a kereskedelem és szolgáltató gazdasági ágazat, valamint az üdülıövezet építési igényét kielégítı építıipar kiemelt szerepet kapott. A település ipari jellegő fejlesztését korlátozza a Duna-Ipoly Nemzeti Park által védett terület, valamint a Dunabogdányi távlati ivóvízbázis kijelölt védıterülete. A település természeti és táji adottságai inkább a mezıgazdasági, illetve az üdülési hasznosításnak kedveznek, ezért a település további ipari fejlesztése nem javasolt. Ez alól kivételt képezhet az üdüléshez kapcsolódó különbözı, a táji értékeket nem károsító környezetkímélı feldolgozó és kiszolgáló ipari tevékenység támogatása, amely a helyi vállalkozási fejlesztések egyik formája lehet. A 2011-14 évi gazdasági program tervei között szerepel egy kisebb zöldség-gyümölcs és virágpiac kialakítása a hajóállomási buszforduló környezetében, ezzel is ösztönözve a helyi önellátást. 15
Az Önkormányzat elı kívánja segíteni a Szentendrei szigeten tervezett biogazdálkodási programokba bekapcsolódást is. A településen létrejött vállalkozások nagyrészt kisvállalkozások, többsége kis létszámot foglalkoztat, családi alapokon mőködik. 100 fınél több fıt foglalkoztató vállalkozás nincs. 10-100 fı közötti munkáltatók a költségvetési intézmények: Polgármesteri Hivatal, és a részben önálló gazdálkodó Óvoda, Iskola, Mővelıdési Ház. A 10 fınél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások száma 350 körüli (310 szolgáltatás, 22 kereskedelem, 9 ipar, 2 turisztika). A kis vállalkozások száma az elmúlt évek alatt jelentıs növekedést mutatott. 13 kiskereskedelmi üzlet mőködik, amibıl 5 élelmiszerbolt. Jelenleg 28 szállás-, és vendéglátóhely (3 étterem, 2 cukrászda, 2 kocsma, 9 kávézó, 3 panzió, 7 magánszállás, 2 turistaszállás) kínál nívós szolgáltatást, családias hangulatot, kellemes környezetet a látogatóknak, vendégeknek. Az egy évre esı vendégéjszakák száma 1300-1500 között mozog. A kereskedelmi és vendéglátó egységek elsısorban a 11-es fıútra illetve a Duna partra mint rekreációs területre szervezıdtek. A dunai szabad strand a környékén az egyetlen, amelynek finom homok borítja a partját, hétvégi pihenıket, fürdızıket is vonz. 1 gyógyszertárral is rendelkezik a település. Foglalkoztatottság A rendszerváltást követıen megjelenik a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma csökken, az inaktív keresık száma (pl. akik nyugdíj mellett is dolgoznak) növekszik, a mezıgazdaságban dolgozók száma fokozatosan csökken. (2001-ben a mezıgazdaságban a foglalkoztatottaknak alig 4%-a dolgozik.) A helyben foglalkoztatottak száma kb. 350 fı, alapvetıen a kisipari tevékenységet, szolgáltatást nyújtók dolgoznak a lakóhelyükön. Az aktív foglalkoztatottak 80%-a (kb. 1400 fı) lakóhelytıl távol dolgozik. Az ingázás sok idıt elvesz a családtól, közösségtıl, ezért a családoknak egyre kevesebb idejük van közös programokra, ami nem kedvezı tendencia. A tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztése, illetve a turizmus-turisztikai programok/szolgáltatások fejlesztése javíthat ezen a tendenciát. E számok alapján a településen a foglalkoztatottak aránya az aktív népességen belül 85-90%, ami kedvezıbb a szentendrei kistérségi átlagnál (szentendrei kistérségben foglalkoztatottak aránya az aktív népességen belül: 61,3%). Regisztrált álláskeresık, tartós munkanélküliek Az összes munkanélküli becsült aránya kb. 8% körüli, míg a regisztrált munkanélküliek (tartósan álláskeresık) aránya a gazdaságilag aktív korú népességen belül 3,8%. Mindkét arány alacsonyabb az országos átlagnál. 16
A Szentendrei Munkaügyi Kirendeltség 2011.október 31-i Dunabogdányra vonatkozó adatai szerint a regisztrált álláskeresık száma 36 férfi és 37 nı, összesen 73 fı. 78%-uk maximum 12 hónapja, 22%-uk több mint egy éve álláskeresı. Az álláskeresık 11%-a pályakezdı. A korcsoportos bontásból látható, hogy különösen magas a 41-45 évesek (19%), valamint az 56-60 évesek (25%) aránya. Az álláskeresık között a szakmunkások (40%) és a szakközépiskolát végzettek (20,5%) képviselik a legnagyobb hányadot. Foglalkozásukat vizsgálva a betanított munkások és a szakmunkások képviselik a munkanélküliek 71%- át. Közmunka programba bevontak száma 2011-ben rövid idıtartamra (4 órás) összesen 5 fı, hosszú idıtartamra (8 óra) összesen 3 fı, 2011/2012 téli közfoglalkoztatás (6 óra) 4 fı volt. Infrastruktúra állapota A település széles, jól mőködı közintézményi-, közszolgáltatási hálózattal rendelkezik, ami a páratlan természeti adottságok, a hagyományok és közös értékek mellett nagymértékben hozzájárul Dunabogdány megtartó-, és vonzerejéhez. A 70-es évektıl a 80-as évekig terjedı nagyarányú lakásépítés hiányos infrastruktúra mellett valósulhatott meg, ezért a rendszerváltást követı 10 év egyik legfontosabb önkormányzati feladata a teljes infrastruktúra kiépítése volt. Ma már elmondható, hogy a meglévı lakóterületeken a teljes közmőhálózat - a vízellátás, a szennyvízcsatornázás, a gázellátás, a villamosenergia-ellátás és a hírközlés hálózata kiépült. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 100%; háztartási villamos energiahálózatba bekapcsolt lakások aránya 100%; vezetékes gázfogyasztásba bekapcsolt lakások aránya 90%; közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 70%; rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya 100%; közvilágítás elérhetısége a közterület arányában 100%. 3 szelektív győjtıhely segíti a környezetvédelmet. A belsı úthálózat a fıúttal részben párhuzamos, részben a hegyek irányában, merıleges a fıútra. A régi utcák keskenyek és részben meredekek, az újabb utcák már megfelelı szabályozási szélességgel rendelkeznek, de csak részben kiépítettek. A belterületi utak nagy része (kb.80-85%) szilárd burkolatú, a többi un. makadám út. Járda a közutak arányában 56%-os kiépítettségő. A belsı úthálózat-fejlesztése szerepel a hosszú távú fejlesztési tervek között. A belsı területeken lényeges feladat a közösségi terek felélesztése, a közterületek fejlesztése (burkolatok, közvilágítás, utcabútorok). Kommunikáció-média Integrált szolgáltatású digitális hálózat (ISDN), nagy sávszélességő internet elérhetı. A mobiltelefonnal rendelkezık száma évrıl évre nı. A Danubia Televízió (kábeltv) adása Dunabogdányon kívül még 10 településen, Visegrád, Tahitótfalu, Kisoroszi, Pócsmegyer, Kismaros, Szokolya, Verıce, Zebegény, Szob, Börzsönyliget, fogható. Kábel-televízióval rendelkezı háztartások száma 600, azaz a háztartások közel 2/3-ában fogható. A település havi rendszerességgel megjelenı kiadványa a Bogdányi Híradó. Az önkormányzati újság 1990 óta a település hagyományait folytatva a falu széles rétegeit érintı, közérdekő információkat, kulturális írásokat tartalmaz. Az újságban magyar és német nyelven írt híradások, cikkek egyaránt megtalálhatók. Mivel 1400 példányban készül havonta, ezért minden dunabogdányi családhoz, háztartásba jut egy újság. A lakosság, illetve a településen kívül élık széleskörő tájékoztatásához az önkormányzati honlap, a www.dunabogdany.hu is nagymértékben hozzájárul. 17
Közbiztonság A rendırségi feladatokat a Szentendrei Rendırkapitányság Visegrádi Rendırırse látja el. A helyi körzeti megbízott jó kapcsolatot alakított ki a helyi lakossággal és a polgárırséggel. A rendırség létszámhiánnyal és nem túl fejlett technikai eszközökkel rendelkezik. Kisebb bőncselekmények, lopások, betöréses lopások elıfordulnak, de szervezett bőnözést a területen nem tapasztaltak. A térség kiemelt nemzetbiztonsági szempontok szerint is minısített, fokozott ellenırzés alatt áll. A falu nem rendelkezik hagyományos értelemben vett település-központtal, a település életét funkcionális értelemben a 11. számú fıút képezte tengely szervezi. Lényegében a Dunával párhuzamosan futó tengely határozza meg a település szerkezetét és ezen a tengelyen található meg a közszolgáltatások legnagyobb része. Az önkormányzat 2007-ben elfogadott gazdasági programja középtávra, 2011-ig, tartalmazta a részletes elemeket, ugyanakkor kijelölte a fejlesztése fı irányvonalait 2015-ig, amelyek a gazdálkodás, településfejlesztés, oktatás, civil szervezetek, mővelıdés, sport. A kitőzött feladatok következetes végrehajtásának köszönhetıen az elmúlt 5 évben több közintézmény megújult, kibıvült, átalakult, fejlıdött, de további fejlesztések is szerepelnek a hosszú távú tervek között. Egy 2009-ben elvégzett lakossági igényfelmérésben a kulturális, szociális, egészségügyi, oktatási helyzetrıl, az elérhetı szolgáltatások színvonaláról, a legfontosabb közintézmények állapotával kapcsolatos elégedettségrıl megkérdezték a lakosságot, annak érdekében, hogy az itt élık által legszükségesebb problémák minél elıbb megoldást kapjanak. A felmérés eredményei röviden összefoglalva a következık: Mennyire tartja fontosnak életminısége, illetve a kistelepülésen való élet szempontjából a gazdag, pezsgı kulturális életet? A megkérdezettek 50%-a (47 fı) nagyon fontosnak, 25,6%-a (24 fı) fontosnak tartja, 22,3%-a (21 fı) szerint fontos, de szerintük vannak fontosabb problémák is és 2,1%-a (2 fı) gondolja úgy, hogy ez egyáltalán nem fontos. Milyen szolgáltatás helyben történı elérését, igénybevételét tartja leginkább fontosnak a településen? A kérdıívet kitöltık 44,7%-a (42 fı) a kulturális rendezvények, 17%-a (16 fı) a sportolási lehetıségek, 17%-a (16 fı) a zenei rendezvények, 10,7%-a (10 fı) az Okmányiroda, 5,3-5,3%-a (5-5 fı) pedig a szórakozás és a Könyvtár helyben történı elérést tartja leginkább fontosnak. Mennyire ért egyet az alábbi mondattal: Az önkormányzatnak feladata a lehetı legjobb minıségő, Dunabogdány lakosai számára elérhetı sportolási infrastruktúra biztosítása? A megkérdezettek 43,6%-a (41 fı) teljes mértékben egyetért, 44,7%-a (42 fı) egyetért, de nem ingyenesen és 11,7%-a (11 fı) szerint pedig az önkormányzatnak egyáltalán nem feladata a sportpálya gondozása, fejlesztése. Mennyire tartja fontosnak a helyi nemzetiségi kisebbség intézményi feltételeinek javítását? A megkérdezettek 34%-a (32 fı) nagyon fontosnak tartja, 28,7%-a (27 fı) fontosnak tartja, 30,9%-a (29 fı) szerint fontos, de vannak fontosabb problémák is, míg 6,4%-a (6 fı) egyáltalán nem tartja fontosnak. Jelölje meg azt az intézményt/épületet, amelynek az állapotával leginkább elégedetlen a településen? 18
A válaszolók közel 42%-a a Mővelıdési Házat, 38,8%-a az orvosi rendelıt, 9,2% az iskolát, 6% az óvodát, és 4% a Polgármesteri Hivatalt tartotta a leginkább felújításra szorulónak. Az Önkormányzat az igényfelmérés eredményének ismeretében részben elnyert infrastrukturális pályázatok, részben saját erıforrások segítségével évekkel korábban felújította a Mővelıdési Házat, az orvosi rendelıt és az iskolát is. A legfontosabb fejlesztési/fejlesztendı területek fontossági sorrendjét: Dunabogdány belterületi útjainak és járdáinak fejlesztése (59,5%); az egészségügyi infrastruktúra (54,8%) és közoktatás (54,4%) fejlesztése; a gyermekek és fiatalok szabadidıs tevékenységeit szolgáló fejlesztések megvalósítása különösen a településközpontban (41%) vezeti. Utánuk következik a szociális szolgáltatások fejlesztése (39,2%); a fiatalok sportolási lehetıségeinek biztosítása (34,2%) és a kulturális szolgáltatások fejlesztése (31,2%). A felmérés eredményei nagymértékben meghatározták a település-, és gazdaságfejlesztési középtávú programot. Az igényfelmérésre alapuló fejlesztéseket a lakosság teljes mértékben támogatták, hiszen ezek az ı bevonásukkal, megkérdezésükkel zajlottak és zajlanak. Az elnyert TÁMOP-6.1.2. egészségpályázat is a jelentısen segíti, színesíti különösen a gyermekek és fiatalok szabadidıs, egészséges fejlıdésüket támogató lehetıségeit. Közintézmények, közszolgáltatások A település valamennyi alap közintézménnyel (Önkormányzat, Nemzetiségi Önkormányzat, Óvoda, Általános iskola, teljes körő alapellátás 2 felnıtt-, 1 gyerek háziorvos, védını, fogorvos -, Iskola-egészségügyi Szolgálat, Mővelıdési ház és Könyvtár, Tanuszoda, Sportcsarnok, Polgármesteri Hivatal, egyházak, gyógyszertár, temetık, posta rendelkezik. Az Okmányiroda Visegrádon (8 km) mőködik. A településen a Bölcsıde, Házi gyermekfelügyelet, Családok átmeneti otthona közszolgáltatás nem biztosított, a Nevelési tanácsadás 20 km-re érhetı el. Közszolgáltatások Dunabogdányban Közszolgáltatások Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú mővészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztı felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Helyben Más településen, éspedig... (km) KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK X X X X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK X X X X X Szentendre 20 km A szolgáltatás ellátatlan 19
Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsıde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK X X X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK X X X A feladatellátás fenntartói háttere Közszolgáltatások Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága Többcélú Társulás Megyei önkormányz at Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás X Alapfokú mővészetoktatás X Gyógypedagógiai tanácsadás X Korai fejlesztés és gondozás X Fejlesztı felkészítés X Nevelési tanácsadás X Logopédiai ellátás X Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás X Gyógytestnevelés X Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsıde Családi napközi* alapítványi fenntartású Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona Önkormányzatiság Dunabogdány Község Önkormányzata nemzetközi testvérkapcsolatot tart fenn a németországi Leutenbach településsel. A partnerkapcsolat nem csak az önkormányzatok együttmőködése, hanem élı testvér-települési kapcsolat is, a lakosság és az iskolák tanulói között is. A képviselı-testület (polgármester és 6 képviselı) feladatai megvalósítása során nagymértékben számít a lakosság önszervezıdı közösségeinek közremőködésére is, velük együttmőködési kapcsolatot tart fenn különösen rendezvényeken való kölcsönös részvételben, vélemények, javaslatok kérésében, kidolgozásában, önkéntességben. A Polgármesteri Hivatal épülete az utóbbi években felújításra került. Mőszaki állaga jónak tekinthetı. A hivatal munkájában egyre nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a kistérségi szintő település menedzsment, amely a település fejlesztési terveinek megvalósításához képes partnereket keresni a helyi társadalom szereplıi közül, illetve a térség hasonló problémákkal küszködı településeinek körébıl. Hatékonyabbá téve ez által a fejlesztési eszközök megszerzésére irányuló törekvéseket. 20