Hetesi Mese - Vár Óvoda Pedagógiai Programja
A pedagógiai program jogszabályi háttere: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról Az óvoda hatályos Alapító Okirata Nevelőtestületi határozatok oldal 2
Pedagógiai Programunk címe: Személyiség formálása játékos tevékenységekkel Hitvallásunk A kisgyermek, amit hall elfelejti, amit lát, már inkább megjegyzi, de amiben tevékenyen ő is részt vesz, az bizonyára bevésődik az emlékezetébe. Kodály Zoltán oldal 3
1. Bevezető A nevelőtestület úgy döntött, hogy a társulás megszűntével visszatér saját maga által írt nevelési programjához. Ezt a programot dolgozza át az új Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjához valamint a 2013. szeptember 1-vel hatályba lépő tőrvényekhez igazodva, a helyi sajátosságok valamint az eddigi tapasztalatok figyelembevételével, de szakmai önállóságából fakadóan az óvodai nevelés sokszínűségére támaszkodva. Alapító okiratunk 2014.08.04.-én módosításra került, így Pedagógiai Programunkat kiegészítettük az alapító okirathoz igazodva. 2016 novemberében felülvizsgáltuk Pedagógiai Programunkat és a hiányzó részekkel kiegészítettük. 2018. októberében az új Óvodai Nevelés Országos Alapprogramhoz igazítottuk. 2. Az óvodánk jellemző adatai Az intézmény neve: Hetesi Mese- Vár Óvoda Az intézmény székhelye: 7432 Hetes Vikár Béla u. 1. Az intézmény fenntartója: Hetes-Csombárd Községi Önkormányzatok Óvodai Társulás Társulási Tanácsa 7432 Hetes Rákóczi u. 34. Az intézményalapító okiratának kelte: 2014.08. 04. Az intézmény OM azonosítója: 202671 Az intézmény elérhetősége: Mobil: 06/308262913 oldal 4
Email: mesevarovi@kapos-net.hu Csoportok száma: kettő Micimackó csoport Lepke csoport Nevelés nyelve: magyar Hitoktatás lehetősége: vallási nézettől függetlenül választható 3.1. Helyzetelemzés 3. Az óvoda bemutatása Óvodánk földrajzi elhelyezkedését nézve Somogy megyében, Kaposvártól 15 km-re Hetes községben található. 1957-ben a volt Somssich kastélyban kezdte meg működését. Az akkori óvoda egy csoportos volt, óvónője Kovács Sándorné Kun Veronika volt, aki 36 évig, nyugdíjazásáig végezte tevékenységét. 1982-ben nagyrészt társadalmi munkával egy új kétcsoportos óvodát építettek az átalakított kastélyhoz. Pár év elteltével harmadik csoport beindítására is szükség volt a magas gyermeklétszám miatt. 2002-2003-as tanévben a demográfiai változások miatt újra kétcsoportos lett intézményünk. 2007-2008-as tanévváltozást hozott az óvoda életében. A gyermeklétszám annyira lecsökkent, hogy csak egy csoporttal működhetett tovább és a fenntartó önkormányzat úgy döntött, hogy társulást hozott létre Somogysárddal és így a Somogysárdi Hétszínvirág óvoda tagintézménye lettünk. A gyermeklétszám kedvező alakulásának köszönhetően az óvoda 2012-2013-as tanévtől újra két csoporttal működik. A 2013-2014-es tanév hozta a legnagyobb változást intézményünk életében, hiszen az eddig mindig valahova csatolt intézmény önálló gazdálkodású lett és ekkor kapta meg a Hetesi Mese- Vár Óvoda nevet. 3.2.Személyi feltételek A teljes nyitva tartás alatt a nevelőmunka kulcsszereplői az óvodapedagógusok, akiknek elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell értékű, mely a gyermeki személyiséget övező bizalom kialakításához szükséges. Kiegyensúlyozott légkörben, valamennyi munkatársunk folyamatos együttműködésével, összehangolt munkánkkal biztosítjuk a befogadó szellemiségű, inkluzív nevelést alkalmazó óvoda működését. A korszerű pedagógiai munka sokoldalú, tájékozott, képzett oldal 5
óvodapedagógusokat igényel, ezért elengedhetetlen számunkra az önképzés, külső továbbképzés. Pedagógusok száma, iskolai végzettsége Sorszám Feladatkör Létszám Iskolai végzettség 1. óvodavezető, óvodapedagógus 1 Szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető 2. Óvodapedagógus 1 Szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető 4. Óvodapedagógus 2 Főiskola A nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak száma, feladatköre és iskolai végzettsége: Sorszám Feladatkör Létszám Iskolai végzettség Szakképzettség 1. Dajka 1 Szakmunkásképző Szakképzett dajka 2. Dajka 1 8 általános Szakképzett dajka Nevelőmunkát közvetlenül nem segítő alkalmazott Sorszám Feladatkör Létszám Iskolai végzettség Szakképzettség 1. Konyhai kisegítő 1 Szakmunkásképző Gyors és gépíró Konyhai kisegítő A beszédjavításra szoruló gyermekeket hosszú évek óta utazó logopédus látja el. Az SNI, BT M-es gyermekek ellátását utazó gyógypedagógusok, konduktorok segítik. Az alkalmankénti karbantartási feladatokat és az udvarrendezést, fenntartónk karbantartója és az önkormányzat közhasznú munkásai végzik. 3.3.Tárgyi feltételek A szakmai értékek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez az anyagi szükségletek biztosítása az egyik legnehezebb feladat. A fenntartó lehetőségeihez mérten igyekszik biztosítani az oldal 6
óvodai munkánkhoz szükséges feltételeket. Folyamatosan figyelemmel kísérjük pályázati lehetőségeinket és ezek kihasználásával is törekszünk munkafeltételeink javítására. Csoportszoba: Az intézmény 2 csoportszobával rendelkezik, melyek tágasak és világosak. Bútorzatának egy része még régi, de lehetőségeink szerint folyamatosan cseréljük a gyermekek igényeihez és életkori sajátosságaihoz igazodva. A csoportszobák töltik be az étkező és pihenő szerepét is. Nagyon szeretnénk, ha lenne lehetőség egy külön étkezőre. Pályázati forrásból a világítás korszerűsítése, valamint a nyílászárók cseréjére is megtörtént. Önkormányzati támogatásból a parketta felújítására is sor került. Folyosó: A folyosó az öltöző szerepét is betölti, elegendő helyet biztosítva az öltözködéshez. Minden gyermeknek külön jellel ellátott szekrényrésze van, melyet egységesen függöny takar. Az öltözőszekrényeket felújították, az öltözőpadok pótlása folyamatban van. A folyosó ajzat is cserére került, biztosítva ezzel is az esztétikusabb környezetet. Mosdó: A mosdóhelység teljes felújításon esett át pályázati forrásból, így esztétikus és higiénikus körülményeket teremtve a gyermekek számára. Mosdóhelyiségben a WC-k elkülönítését az intimitást figyelembe véve új válaszfalak beépítésével alakítottuk ki. Vezetői iroda: Sajnos helyhiány miatt több funkciója is van ennek a helységnek. Itt folyik a logopédiai fejlesztés, a BTM gyermekek, valamint az idei évtől az SNI gyermekek felzárkóztatása is. Ebből is látszik, hogy nagyon nagy szükségünk lenne egy fejlesztőszobára. Az iroda bútorzata és technikai felszerelése felújításra vár. Az intézményben megtalálható mozgásfejlesztő eszközök a gyermekek mozgásigényének kielégítésére megfelelő, ám néhány tornaeszköz beszerzésével még hatékonyabb mozgáskoordinációs tevékenységet végezhetnénk. A manuális fejlesztő játékokból is sok megtalálható az intézményben, de mivel ezeket a gyermekek napi szinten használják így kopnak, törnek, ezért pótlásra, felújításra szorulnak. Udvar: Az udvar maga tágas, megfelelő mennyiségű mozgásra ad lehetőséget, ám balesetveszélyes. Amit igazán sajnálunk, hogy a gyönyörű fenyőfákat- melyek a meleg nyári napon árnyékot, védelmet biztosítottak a gyermekek számára- betegségük és balesetveszély elkerülése miatt ki kellett vágni. Ezáltal az udvar nagyon kiesnek látszik. Nagyon fontos feladatunknak tartjuk, hogy az udvart minél előbb széppé tegyük, természetesen a fenntartó valamint a szülők segítségével. Az Önkormányzat támogatásának köszönhetően új játékok kerültek az udvarra, de még szükség lenne az EUS követelményeknek megfelelő játékok beszerzésére. oldal 7
Az óvoda szakkönyv ellátottsága jó, folyamatos bővítésére törekszünk. Audiovizuális eszközök megtalálhatóak az intézményben. /TV, CD, DVD lejátszó, magnó, számítógép/, Óvodánk önálló konyhával nem rendelkezik, az ételt az iskola konyháján készítik, és onnan tolják át zsúrkocsin, a tízórait, uzsonnát helyben készítjük el. Tálalókonyhánk erre a célra megfelelően felszerelt. 4. 1. Gyermekkép 4. Gyermekkép óvodakép Az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Minden gyermek egyedi, egyszeri és csak saját képességeinek vizsgálatával lehet meghatározni fejlettségi szintjét. A képességek az emberben a nekik megfelelő tevékenységek célszerű gyakoriasával alakulnak ki. A már kialakult képességek részt vesznek a további tevékenységek lebonyolításában és ezen keresztül éreztetik hatásukat. A tevékenységek és a képességek egymástól elválaszthatatlanok." (Lénárt Ferenc) Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik nyitottak, bátrak, szeretettel fordulnak a felnőttek és társaik felé sikeres együttműködésre képesek tisztelik, óvják környezetüket, benne eligazodni képesek 4. 2. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő- oldal 8
személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja: elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is) Az óvodai nevelés alapelvei: a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről a nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását 5. 1. Az óvodai nevelés általános feladatai 5. Az óvodai nevelés feladatai Az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés oldal 9
az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása egyéni bánásmód, differenciált képesség fejlesztés és készség fejlesztés alkalmazásával a gyermeki személyiség fejlődésének nyomon követése 5. 2. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; az étkezés - különösen az egészséges táplálkozás szorgalmazása - só, cukor és magas zsírtartalmú ételek mellőzése a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. gyermekek nyugodt körülmények közti pihenésének biztosítása A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése Táplálkozás az étkezés mindig azonos időben történjen, a táplálkozás feltételes reflexei erősödjenek az étkezés kulturált lebonyolításához elengedhetetlen az ízlésesen terített asztal Feladatunk: segítsük javaslatainkkal az étrend összeállítását, hogy az ételek minősége a gyermekek szükségleteinek megfelelő legyen szervezzünk esetenként vitamin napot, gyümölcsökkel, salátákkal vegyük figyelembe a gyermekek táplálkozási szokásaiban jelentkező különbségeket Testápolás, öltözködés szolgálja a gyermekek tisztasági igényének alakulását oldal 10
ezen tevékenységek segítsék a gyermek és az óvónő bensőséges kapcsolatának elmélyítését Feladatunk: törekedjünk családi és óvodai szokások összehangolására törekedjünk az önálló testápolás és öltözködés elérésére szervezzünk életkornak megfelelő sétát, kirándulásokat biztosítsunk az évszaknak megfelelő változatos tevékenységeket, mozgásformákat a szabadban és a csoportszobában egyaránt Pihenés, alvás célja az egészséges testi fejlődés elősegítése, biztosítsa a csendet, nyugalmat, feltöltődést. Feladatunk: alvás előtt a csoportszoba levegőjének cseréjét szellőztetéssel biztosítsuk alvás előtt a mesélés nyugtató hatását minden nap alkalmazzuk Gyermek egészségének védelme, prevenciós feladatok Feladatunk: a megbetegedett gyermek szülőjét minél előbb értesítsük a gerincoszlop és elváltozásainak megelőzése érdekében figyeljünk a gyermekek helyes testtartásának kialakítására biztosítsuk szabadlevegőn való tartózkodást időjárástól függően A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges környezet biztosítása Csoportszoba a játék, foglalkozások, étkezés színtere, alvás helye legyen barátságos, világos, otthonos és tiszta berendezése gyermekméretű bútorokból álljon Öltöző biztosítsa a gyermek kényelmes öltözését minden gyermeknek saját jelével ellátott helye legyen Mosdó a szerelvények méretei a gyermek méreteihez megfelelőek legyenek a WC-k egymástól legyenek elválasztva minden gyermeknek jellel ellátott fogkeféje, törülközője legyen oldal 11
kézmosáshoz a szappan és a körömkefe biztosítva legyen Az óvoda udvara legyen árnyékos és napos, füves és betonos felület is mászó és egyensúlyozó berendezései segítsék a gyermekek mozgásfejlődését A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: a gyermekek önállóan tisztálkodjanak, fogat mossanak, öltözködjenek a zsebkendőt önállóan használják önállóan döntsék el, mennyi ételt fogyasztanak, önállóan merítsenek és töltsenek folyadékot készségszinten használják a kanalat és a villát, gyakorolják a kés használatát esztétikusan terítsenek és kulturáltan étkezzenek segítsenek az ágyak önálló visszarakásában cipőfűzőjüket önállóan kössék meg ügyeljenek környezetük rendjére az eszközökkel óvatosan bánjanak 5.3. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Ezért szükséges, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; az óvoda alkalmazottai és a gyermek közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; az óvoda nevelje a gyermeket a másság elfogadására, megértésére A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, oldal 12
hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére és értékeinek védelmére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet töltsön be. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Feladat: érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól óvodáskor végéig a társakhoz és felnőttekhez való pozitív érzelmi viszony kialakítása, egymás és a felnőttek elfogadása tolerancia és empátia képességinek kialakítása élménybefogadás képességének kialakítása, a rácsodálkozás, kreativitás, kíváncsiság közösségformáló erejének kihasználása az óvodába lépés előtt családdal való kapcsolat felvétele, megismerkedünk a családdal, gyermekkel a beszoktatás ideje alatt a csoportban dolgozó felnőttek egész nap a csoportban tartózkodnak, szeretetteljes magatartásukkal segítik a beszoktatás folyamatát a játék nyújtotta lehetőségek kihasználása, a viselkedési magatartások gyakorlása, a szociális készségek alakítása a kialakult szokásrendekkel segítjük elfogadni a csoport viselkedési szabályait, melyhez a kapcsolatteremtésben az egyéni bánásmódot alkalmazzuk az ünnepi készülődések, az ünnepelni tudás érzelemfokozó, hangulati elemeinek megteremtése A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: Ragaszkodnak óvodájukhoz, kisebb társaikhoz, felnőttekhez A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályainak betartása Érdeklődnek társaik és barátaik iránt, szeretettel köszöntik egymást Tisztelettel viselkednek a felnőttek és az óvoda dolgozói iránt Észreveszik, hogy kinek, miben és hol van szüksége segítségre Résztvevőén érdeklődnek egymás iránt, érdeklődéssel hallgatják egymást Közös ünnepek, ünnepélyek erősítik a gyermekek közösséghez való tartozását oldal 13
5.4. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítanunk. Az anyanyelv legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. Fontosnak tartjuk, hogy nyugodt, természetes helyzetet, teret adjunk a gyermekek közlési vágyának. A test közeliség elemi szükséglet, ezért személyes segítségnyújtás közben jó lehetőség nyílik arra, hogy beszélgessünk a gyermekekkel. A szerep vagy dramatikus mintha" játékos párbeszédei, a társas játékok, mozgásos játékok szabály megfogalmazásai mellett tudatosan szervezett nyelvi játékok is sikerélményhez juttatják a gyermekeket. A gyermekek beszédértési, beszédhallási, beszédtechnikai szintjét folyamatosan figyelemmel kísérjük. Szükség esetén a beszédértést GMP teszttel, a beszédhallást GOH teszttel, a hangok vizsgálatát képolvasással, a mondatszerkesztést összefüggő beszédben (mese, történet önálló elmondása) figyeljük meg. A gátlások oldására a báb varázslatos ereje" nagy segítséget nyújt. Az anyanyelvi nevelés szerves része a képeskönyvek nézegetésén keresztül a könyvek szeretetére, az olvasó emberré való nevelésre való törekvés. Az óvoda környezetében megtalálható könyvek (mese, vers, természetismeret stb.) az ismeret és irodalmi élménynyújtáson túl az esztétikai ízlés formálásához is hozzájárulnak, lehetőséget nyújtanak a szókincs gyarapodásához. Különös gonddal ügyelünk arra, hogy a hozzánk érkező gyermekek a szép, udvarias beszéd legfontosabb elveit, szabályait megismerjék és a kapcsolataikban gátlások nélkül jelenjenek meg az odaillő verbális és non verbális kommunikáció elemei. Tevékenységeiknek és szerepvállalásuknak megfelelő beszédet alkalmazzák. Intézményünkben heti rendszerességgel logopédus segít a kiejtési problémákkal küszködő gyermekeknek. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: oldal 14
egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás alkotóképesség) fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Az értelmi képességek fejlesztését az alábbiakban látjuk: megismerő tevékenységek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése új ismeretek biztosítása, amely tapasztalatokon alapul spontán szerzett ismeretek rendszerezése az alkotó gondolkodás fejlesztését szolgáló tevékenységek biztosítása a gyermekek egyéniségének és egyediségének figyelembe vételével differenciált fejlesztés A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: tudnak céltudatosan észlelni, megfigyelni képesek szándékos figyelemre 10-15 percig felismerik, hogy az egész részekre bontható, részekből az egész felépíthető meglátják az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket következtetéseket tudnak levonni munkatempólyuk, feladattartásuk életkoruknak megfelelő képesek a kivárásra, feladattudatuk kialakult 6. Az óvodai élet megszervezésének elvei 6. 1. Személyi feltételek Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. Ezért a nevelési év kezdetekor felmérjük, hogy, kik azok akik segítségre szorulnak. A Szakértői Bizottsághoz elküldjük őket vizsgálatra a szülő beleegyezésével, majd a kapott szakvélemény alapján biztosítjuk számukra a megfelelő fejlesztő pedagógust, akivel közösen törekszünk a gyermek készségeihez és képességeihez igazodva történő fejlesztésére. A migráns gyermekek óvodába történő felvétele után oldal 15
lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. 6. 2. Tárgyi feltételek Az óvoda épülete, udvara, berendezése a gyermekek nevelését, fejlesztését szolgálja. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. A tárgyi feltételek javítása érdekében igyekszünk minden lehetőséget megragadni./pályázat, önerő, támogatás/ 6.3. Az óvodai élet szervezése, tervezése A gyermekek óvodában eltöltött idejét úgy szervezzük, hogy mindvégig érezzék, a számukra legfontosabb érzelmi biztonság veszi őket körül. A gyermekek a csoportba sorolását az adott év lehetőségei szerint végezzük, mivel mindkét csoport vegyes életkorú. A nevelési évet csupán szervezési és tervezési szempontok alapján két szakaszra bontjuk. Szeptember 1-től, május 31- ig és június 1-töl, augusztus 31-ig egy időegységként kezeljük, hiszen nyáron csoportösszevonás van. 6. 4. A nevelés időkerete A napirend keretei között biztosítjuk a gyermeki szükségletek kielégítését, megszervezését. Az óvodapedagógusok készítik el, nagy időkeretet biztosítanak, a helyi sajátosságokból kiindulva. A napirend a közös mosdó helység, valamint a közös öltöző használatához igazodik. Napirendünk ezek figyelembe vételével három fő részből áll. A délelőtti az óvoda nyitásával kezdődik, szervezése kötöttebb. Ezen belül kerülnek megszervezésre a kötetlen és kötelező tevékenységek. A déli kötött, az ebéd. Délutáni szervezése kötetlenebb, amely a délutáni pihenéssel kezdődik, tartalmazza az uzsonnát és az óvoda zárásával fejeződik be. A jó napirend kialakításával a folyamatosságot és rugalmasságot valósítjuk meg. Fontosnak tartjuk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A heti rend a tevékenységek szervezése szempontjából az óvodai csoportok zökkenőmentes működését segíti. Kiindulási pontunk a sportcsarnokban levő szabad időpontok, valamint a két csoport tevékenységeinek változatos összeállítása. Ugyanaz a foglalkozás, ill. tevékenység ne legyen a csoportokban, azonos időben valamint a logopédiai foglalkozás időpontjában. Az óvodai nevelőmunka tudatos tervező munkát igényel és követel meg, amelyben a tervszerűség és a fokozatosság elveinek kell érvényesülnie. Éves szinten - nevelési év- végig kell gondolni, hogy melyek azok a szokások, képességek, ismeretek, amelyek sokoldalú tevékenységek segítségével alakíthatók, fejleszthetők, átadhatók a gyermekeknek. A tevékenységek tervezése kéthetes ciklusban történik (verselés, mesélés,, - ének, zene, énekes játék,gyermektánc - oldal 16
rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, - mozgás, - külső világ tevékeny megismerése) A gyermek a játékba ágyazott változatos tevékenységek gyakorlása során tanul. Ebben a folyamatban az óvónő az egyes gyermek tanulási képességeinek alakulását követi és segíti. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki, az adott tanévhez igazodva. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magában foglalja. A dokumentálással kapcsolatos óvónői feladatok: Kötelező a csoportnapló vezetése ahová a következők kerülnek dokumentálásra: éves terv készítése heti ütemterv készítése féléves nevelési terv készítése, értékelése heti rend, napirend összeállítása gyermekcsoportot érintő statisztikai adatok 7. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai A játék a kisgyermekkor legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék örömforrás, a gyermek elemi pszichikus szükséglete. Átszövi az egész óvodai nevelésünket, visszatérő módon kiemelt jelentőségű. Az óvoda napirendjében, időbeosztásban is meg kell mutatkoznia. Cél: Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Feladat: a játékhoz szükséges feltételek biztosítása a 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével a szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása, szabad játék túlsúlyának érvényesülése oldal 17
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: A gyermekek képesek több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni A gyermekek a játékhoz szükséges teret, helyet önállóan alakítják, biztosítják A gyermekeknek biztosított, hogy a játék során önállóan döntsenek mivel, kivel és hogyan szeretnének játszani A játékhoz sok félkész eszköz, a gyermekek fejlettségének megfelelő játékeszköz áll rendelkezésükre Lehetőségük van a gyermekeknek barkácsolásra és az elkészített eszközök játékban történő használatára A játékban felmerült szükségleteknek megfelelően sokoldalúan, sokféleképpen használhatják fel az eszközöket 7. 1. Játékfajták Gyakorló vagy funkciójáték: Játékszerekkel, különféle anyagokkal végzett gyermeki manipulációk. Véletlen mozgásból, cselekvésből fakadnak. Az újszerű cselekvések ismétlése során szerzett örömök miatt a gyermekek nehezen hagyják abba. E játék elsősorban a gyermekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére szolgál. Építő játék: A gyermekek a különféle hasábokból, konstrukciós játékokból és építőelemekből építményeket, játékszereket, tárgyakat hoznak létre. A spontán készült építményeket fokozatosan felváltja a bonyolultabb alkotások létrehozása az elképzelt tárgy pontos megközelítése, a játékelemek biztos kezelése. Szerep (utánzásos) játék: A szerepjátékban a gyermekek tapasztalataikat, eddigi ismereteiket, elképzelésüket, hozzá fűződő érzelmeiket és élményeiket jelenítik meg. A felvállalt szerepben állatok és emberek is lehetnek - e szerepen keresztül ábrázolják a valóságból merített számukra lényeges mozzanatokat. E játék segíti leginkább a gyermekek közötti társas kapcsolatok fejlődését, aláfölérendelt szerep elfogadását. Dramatikus játék: Elsősorban irodalmi élmények szabadon választott, kötetlen formában történő feldolgozása a dramatikus játék. A mesék, vagy a szerepben ábrázolt személyek tipikus vonásait ábrázolják. Elsősorban óvónői kezdeményezésre történnek azok a dramatikus játékok, amelyek segítenek oldal 18
az emberi kapcsolatok formálásában, helyes viselkedési minták elsajátításában, negatív élmények feldolgozásában. Mozgásos játék: Domináns eleme az aktív mozgás. E játékban a gyermek rendszerint közös erőfeszítéssel, kölcsönös együttműködéssel változó helyzetekből. adódó lehetőségek kihasználásával vesznek részt. A mozgásos játékok tartalmának gazdagsága, a feladatok változatossága és életszerűsége, a mozgások széles skálája, intenzitása és szellemi fejlesztő hatása miatt fontos az óvodai nevelésben. Szabályjátékok: A játéktevékenység meghatározott eredmény elérésére irányul. A szabályok betartása morális magatartási követelményeket visz be a gyermek tevékenységébe. Óvodánkban a gyermek érdekében az alábbi szabályokat alkalmazzuk: a játékok a gyermekek számára elérhető helyen vannak, szabadon levehetők, egymásnak átadhatók, de a játéktevékenység lezárása után helyükre kell őket tenni a játékeszközökkel csak úgy lehet játszani, hogy magukban és másokban nem okozhatnak kárt a játékeszközök elkérésénél a kérem, légy szíves, köszönöm, tessék, szavak használatát próbáljuk kialakítani - de az elutasítást is el kell tudniuk viselni agresszivitásnak és rongálásnak nem adunk teret a játékban, ezért az óvónőnek joga van beleavatkozni, ha konfliktus agresszióba torkollik az óvónő akkor is bekapcsolódik a játékba, ha a gyermekek igénylik, ha a játék megakadt, ha konfliktust nem tudják megoldani, ha a kialakult szabályok sérülnek. 7. 2. Vers-mese A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének a kialakítására. A mese képi és konkrét formában feltárja a gyermekek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyait, a lehetséges megfelelő viselkedésformákat. A mesék, népmesék, mondókák, versek hallgatása, mondogatása közben az irodalmi élmény érzelmeket vált ki a gyermekekben. A játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókák, versek hozzájárulnak a gyermekek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. oldal 19
Az óvodában szerzett esztétikai, irodalmi élmények, a magyar gyermekköltészet, és a népi hagyományok feltárják a gyermekek előtt a megfelelő viselkedésformákat, a belső érzelmi viszonyokat, melyek a fejlődő személyiséget befolyásolják. A gyermek mindennapi mesehallgatása lelki szükséglet. A kisgyermek belső képalkotásának, élményfeldolgozásának és önkifejezésének egyik formája. Cél: A mesék csodáin és a versek ritmusán keresztül a gyermek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása és erkölcsi fejlesztése. Az igényes irodalmi művek közvetítésével az irodalmi fogékonyság kialakítása, a külvilág megismerése, a világkép alakítása és az anyanyelvünk szépségének megláttatása az örömteli társas élményeken keresztül. Feladatunk: Igényes irodalmi anyag összeállítása.(népi, klasszikus, kortárs irodalmi művekből) az egyszerű szerkezetű meséktől a több szálon futó bonyolultabb mesékig. Az irodalmi anyag változatos legyen minden korosztálynak megfelelően évszakhozhagyományokhoz jeles napokhoz kapcsolódóan. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érezze magát, és ebben az intim állapotban belső képvilágot jelenítsen meg. Teremtsünk megfelelő hangulatot a gyermekeket elvarázsoló meseélmény, öröm, pozitív és negatív töltetű érzelmek befogadására, eljátszására. Segítsük elő a mese és a valóság kettős szimbólum tudat kialakulását. Törekedjünk arra, hogy a mese erkölcsi tartalma beépüljön a gyermekek személyiségébe. Segítsük elő az erkölcsi ítéletek alkotását, a jó és a rossz megkülönböztetését. A mese fejlessze a gyermek érzelmi értelmi, erkölcsi, fejlődését, esztétikai irodalmi fogékonyságát, anyanyelvi fejlődését, szókincsbővítését. Életkorilag feleljen meg az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Élje meg a mese által a valóságban szerzett pozitív és negatív élményeit. Ébressze rá a mese a gyermekeket mélyebb realitásra, mágikus világképre és a csodákra. Teremtsünk lehetőséget a gyermeknek saját vers és mesealkotásra, annak mozgással vagy ábrázolással történő kombinálására, a mese eljátszására önkifejezésük megvalósítására. oldal 20
Teremtsünk lehetőséget arra, hogy a gyermekek kedvenc meséit videón vagy DVD-n is megnézhessék. Adjunk lehetőséget bábozásra, a jelmezek maszkok viselésére beöltözésére önálló dramatizálásra. A mesélés, mondókázás és verselés mindennapos legyen, mivel a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme Az irodalmi élmény beszédfejlesztő hatására törekedjünk Az anyanyelv gazdagságának ismertetésével fejlesszük a beszédészlelés képességét a mesékben előforduló kifejezésekkel, nyelvi fordulatokkal. Ezáltal gazdagítjuk a gyermekek nyelvi kifejezőkészségét. A mese-vers előadása mindig példaértékű legyen. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat Várják és igénylik a mesehallgatást Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét Tudnak meséket, történeteket kitalálni, saját szavaikkal kifejezni, mozgásban megjeleníteni A gyermekek a meséket nyugodtan, figyelmesen hallgatják 7. 3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Óvodánkban a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, gyermektáncok örömet nyújtanak a gyermekeknek. Felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek- néptáncok, a népi játékok a hagyományok megismerését továbbélését segítik elő. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, énekes játék, gyermektánc részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. oldal 21
Zenei anyagunk egymásra épülő, jól felépített rendszer, amely tartalmaz ritmusfejlesztő, hallásfejlesztő játékokat is. A zenehallgatási anyag, nemzetiségi és migráns gyermekek nevelése esetén tükrözi a nemzetiségi hovatartozásukat. Célunk: A közös éneklés az énekes játék, gyermektánc, a zene örömének megéreztetése, megszerettetése. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozza a zenei anyanyelvet, a zenei ízlésvilágukat, esztétikai fogékonyságukat. Feladatunk: Megfelelő légkör kialakításával az érzelmi motiváltság biztosítása. A gyermekek minél több olyan zenei élményhez juttatása, amely megalapozza a zenei anyanyelvet, fejleszti gondolkodásukat és kommunikációs képességeiket. A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a beszédtechnika fejlesztése lehetőséget kínál a szókincsbővítésre és a beszédhibák javulására. A gyermekek zenei képességének (hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, harmonikus, szép mozgásának), kreativitásának fejlesztése a néptáncokkal és népi játékokkal. A zenei képességfejlesztéssel örömteli, érzelmekben gazdag szép, tiszta éneklésre szoktatjuk a gyermekeinket. Az óvodapedagógusok játékos, dalos, táncos kedve hassa át a mindennapjaikat. Az önkifejezés újabb lehetőségét kínálja fel a zenei improvizáció (mozgás rögtönzése zenére, dallam, ritmus variációk kitalálása). Anyagunkat igyekszünk igényesen összeállítani énekes hangszeres zenei darabokból, régi és mai zenei szemelvényekből. Alkalmanként szervezünk élő, hangszeres bemutató előadást gyermekeink számára. Az óvodapedagógusok zenei műveltségük tiszta hangjuk, mozgáskultúrájuk minta, követendő példa az óvódás gyermekeink számára. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat Gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát Tudnak figyelmesen zenét hallgatni Igényükké válik a gyermekek mindennapos tevékenységében az éneklés, énekes játék, zenélés. oldal 22
7. 4. Rajzolás, festés, mintázás és kézi munka Az ábrázolás különböző fajtái (festés, mintázás, rajzolás, képalakítás, építés, kézi munka) fontos elemei és eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. Törekednünk kell arra, hogy a gyermekeket megismertessük műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal mindezen élmények feldolgozása kerüljön be és épüljön be a gyermekek művészetek iránti fogékonyságának fejlesztésébe. Kerüljön előtérbe a természet, a környezet a világ megismerésében- a látási, mozgási, tapintási, szaglási hallási érzékelés összerendezése, bővüljön az élményanyag, a tapasztalatszerzés a tér, forma szín egységében. Fontos tartalmi eleme a gyermekek alkotó, befogadó képességének, fantáziájának, élményeinek, kreatív gondolkodásmódjának kibontakoztatása az esztétikumra való érzékenység fejlesztése. Ismertessük meg a gyermekeket különféle népművészeti ágakkal, adjunk lehetőséget arra, hogy a kismesterségeket és kézműves technikákat kipróbálhassák. Az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Az ábrázoló tevékenység és ennek öröme fontos a kreatív önkifejezés, és esztétikai élmények befogadására. Az óvodapedagógus egész nap folyamán biztosítson teret és változatos eszközöket az ábrázoló tevékenységhez, keltse fel a gyermekek érdeklődését a tevékenység iránt, teret adva alkotási vágyának. Feladatunk, hogy a gyermekeket megismertessük a különböző anyagokkal, az eszközök használatával. Alkalmazzuk a komplexitást a mindennapokban (természeti élmények tapasztalatok szerzése-képi megjelenítés) másrészt az irodalom, ének zene, mozgás (mint művészeti területen szerzett élmények megjelenítése) Használjuk ki az ábrázolási technikák széles skáláját, törekedjünk a gyermekek környezetesztétikai érzékenységének és alkotó aktivitásának kibontakoztatására, tehetségek bátorítására. Óvodán belül és közösségi rendezvényeken i adjunk lehetőséget a gyermeki munkák bemutatására. Cél: A gyermekek élmény - és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér, forma, szín-képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Feladat: a gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése a 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségileg differenciált fejlesztése a tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket a gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása, színhasználatukban érvényesítik a kedvenc színeiket oldal 23
örülnek alkotásaiknak, közösen elkészített kompozícióknak plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek téralakításban és építésben közösen vesznek részt rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak benne gyönyörködni önállóan és közösen is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket 7. 5. Mozgás A mozgás az óvodáskorú gyermekeknek lételeme, ezért naponta több órát mozognak gyermekeink a levegőn. A gyermekek szabad mozgását a délelőtti és délutáni udvari játék és séta során is biztosítjuk. Ezáltal fejlődik a gyermekek testi, téri és tájékozódó, alkalmazkodó képessége, erősödik akarati tulajdonsága úgy, hogy közben a szabad mozgáskedve megmarad. Az óvoda udvara fontos színtere a nagymozgások fejlesztésének, hiszen a tér kínálta lehetőség és a mozgásfejlesztő eszközök is ezt szolgálják. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad a megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. Sokféle mozgáselemet ismernek meg a gyerekek, amit játékos formában szívesen ismételgetnek. A mozgás segíti a gyermekek alaklátásának, észlelésének fejlődését, a formaállandóság mozgás közbeni fejlesztését, a szabályjáték gyakorlati alkalmazását. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében megóvásában. Felerősítik és kiegészítik az egészséges életmódra nevelés hatását. különös tekintettel a gyermekek állóképességének és teherbíró képességének fejlődését. Kiscsoportos gyermekekkel meg kell szerettetnünk a tornázást, mozgást. Fokozatosan kell elérnünk, hogy a gyermekek elfogadják a testnevelés foglalkozáson való aktív részvételt. Középső és nagycsoportban a testnevelés fokozatos növelésével, a gyakorlatok pontos, fegyelmezett, kitartó részvételére kell törekednünk. A testnevelés foglalkozásokon az alábbi gyakorlatokat végezzük, végeztetjük: atlétikai jellegű gyakorlatok: járás, futás, ugrás, dobás torna jellegű gyakorlatok: szabadgyakorlatok, talajgyakorlatok, természete támaszgyakorlatok, egyensúlyozó járások, szekrényugrások labda gyakorlatok eszköz gyakorlatok: karika, bot, zászló, szerpentin testnevelési játékok A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítését. Cél: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség : akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. oldal 24
Feladat: a 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása a különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban és ügyességi játékokban Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végrehajtani Szeretnek futni Tudnak labdát helyben vezetni Kialakul a gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása 7. 6. A külső világ tevékeny megismerése A gyermek személyiségének, specifikusan emberi tulajdonságainak fejlődésében a környezet nem egyszerűen a fejlődésit szolgáló millió, hanem a fejlődés forrása." (D.B.Eikonyin: Gyermeklélektan) A külső világ tevékeny megismerésére nevelés egyik lényeges jellemzője a gyermeket körülvevő világ felfedezési, megismerési lehetőségeinek sokoldalú biztosítása. Ez vonatkozik a módszerek, helyszínek, a megközelítési módok és a szervezeti keretek sokoldalúságára egyaránt. A világ megismerhető analisztikus /rész/ és holisztikus /egész/ módon, értelmi /tudományos/ és érzelmi /művészi/ töltésű megközelítéssel, csoportszobában és a szabadban. Ismerjék meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez tartozás élményét. A gyermekek a természethez való kötődését és az élőlények megszerettetését szolgálják azok a valódi történetek is, amelyeket az óvónő a megfigyelések során elmond, ezeket irodalmi és zenei alkotásokkal színesíti, így valósítva meg a komplexitás elvét. Az óvónő a közeli valamint a távolabbi természet megfigyeltetésével, a kézzel fogható tapasztalat szerzés örömével, az óvó-védő tevékenység eredményeként a gyermekek emocionális alapokon eljutnak annak belátásához, hogy az élőlényeket és azok környezetét óvni és védeni kell. (1996. 53. Szám 64. 1. bekezdés valamint 54-55. Magyar Közlöny) Az óvodapedagógus kezdeményezője lehet minden olyan családokkal együtt történő munkálkodásnak: amely alakítja, növeli a környezet iránti érzékenységet (Takarítási Világnap - szeptember 23.) oldal 25
amely a harmonikus környezet létrehozására ösztönöz (Környezetvédelmi Világnap - június 5.) amely erősíti a hovatartozás érzését (hazánk nevezetességeit megismerő közös kirándulások szülőkkel) A természetvédelmi lényegét egy kínai bölcs mondása hűen tükrözi: Ha a jövő évről akarsz gondoskodni-, vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz - ültess fát, Ha terved egy életre szól - embert nevelj!" Mindezt óvodánkban úgy valósítjuk meg, hogy az általunk nevelt gyermekekben megalapozzuk az élő és élettelen természet minél színesebb megismerésével a természet szeretetét, tisztaságának, szépségének óvását és védelmét. Az a gyermek, aki nemcsak megismeri, hanem meg is barátkozik az őt körülvevő természettel, annak törvényszerűségeivel, később belülről jövő késztetésként óvja - védi a természetet, megértve azt, hogy az ember a természet elválaszthatatlan része. A környezeti nevelésen belül az alábbi témakörökkel ismertetjük meg a gyermekeket: Óvodánk és óvodánk környéke. Család Felnőttek munkája Testünk Évszakok (ősz, tél, tavasz, nyár), jeles napok, néphagyományok Napszakok Közlekedés Állatok Növények Színek Anyagok ismerete 7. 7. Munka jellegű tevékenységek Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek kiaknázását, amely a játékból indul ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik a gyermekek. Munka közben alakul a gyermekek kitartása, segítségnyújtás igénye mely által hasznos tagjává válik a közösségnek. Megtalálja helyét a csoportban, óvja, védi, gondozza a környezetében levő növényeket. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és a munka jellegű játékos tevékenység. A felnőtt utánzásából ered. A gyermek számára elsődleges minta a felnőtt. Vele azonosul, ezért fontosnak tartjuk a sokféle munkatevékenységet, amelynek cselekvő részese a gyermek.gyermekeink minden olyan munkát végezhetnek, amihez kedvük van és oldal 26
testi képségeik veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani, önállóan végezhetnek környezet szépítő munkát, játékok tisztítását, mosását. Az alkalomszerű munkákat a gyermekek önálló vállalkozás alapján végezzék, ne érezzék kényszemek. A gyakori dicséret és elismerés hatásával elérhetjük, hogy a gyermekek szívesen vegyenek részt a munkában. Fontos, hogy megfelelő méretű, mennyiségű és minőségű eszköz és szerszám álljon rendelkezésre a feladatok végrehajtásához. Az óvónőnek a munkához való viszonya példát mutat a gyermeknek, aki a gyermekek önpróbálkozása mellett a munkafogásokat - technika, sorrendiség - is megmutatja és bemutatja; A tevékenység során beszélgetésben mindig kitérünk a balesetek megelőzésére. Ha szükséges a dajka segítőtársként a balesetek megelőzése érdekében segítséget nyújt. A gyermekek utánzásos tanulással tőle is tanulják a munkafogásokat." Fontos, hogy a munkavégzés ne csak időszakonként jelentkezzen, hanem rendszeres és folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvoda mindennapjaiba. Főbb munkafajták: Önkiszolgálás Az óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy jelentőségű. A gyermekek magukkal kapcsolatos teendőket - testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendjének tisztántartása - a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak meg önállóan elvégezni. A gyerekek saját képességeik szerint, kortól függetlenül végzik az önkiszolgálással kapcsolatos feladatokat. Naposi munka Közösségért végzett tevékenységi munka, melyben az önkéntesség dominál, jelképek segítik a feladatvállalást és a megbízatások teljesítését. A naposi munka keretei közé tartozik a terítés, teremrendezési feladatok, környezet rendjének rendben tartása, segítés a felnőtteknek és társaknak, eszközök kiosztása foglalkozásokhoz. A kicsiknél választható forma, de a nagyobbaknak kötelező feladat. Mindennapi élettel kapcsolatos munka E területhez tartoznak az állandó és alkalomszerű munkák - udvartakarítás, játékjavítás, egyéni megbízatások, mosdófelelős, üzenetek teljesítése, ünnepi készülődés, teremdíszítés, játékok helyrerakása, teremrendezés, ajándékkészítés. Környezet - növénygondozás : Tevékenység során a gyermekek megismerkednek egyes munkafolyamatokkal, technikákkal - megfigyelhetik munkájuk eredményét. Az óvoda udvarán virágoskert gondozása folyamatos feladat. A csoportszobában az élősarok kialakítását a gyermekekkel közösen végezzük és ápoljuk. A gyermekek környezetében levő felnőttek kedvvel végzett munkája mintául szolgál a gyermekeknek és egyben meghatározója a későbbi munkához való pozitív viszony kialakulásának. A kisgyermekkel mindent elérhetünk, személyes példa és tett által." (Brunszvik Teréz) oldal 27