TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014.
WENFIS Mérnök Irda Kft. Székhely: 2100 Gödöllő, Antalhegyi út 55. Telephely: 2100 Gödöllő, Méhész köz 5. E-mail: inf@wenfis.hu www.wenfis.hu TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015 2019) Készítette: WENFIS Mérnök Irda Kft. Németh Balázs környezetmérnök Gaál Mária környezetmérnök Gödöllő, 2014. nvember 14. Mészárs Szablcs ügyvezető A dkumentáció szerzői jgi védelem alá esik, a dkumentáció bármely részének, vagy a dkumentáció egészének máslása és skszrsítása kizárólag a szerzők engedélye alapján történhet. Cpyright 2
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 6 1.1. A környezetvédelmi prgram készítésének előzményei... 6 1.1.1. Jgi alapk... 6 1.1.2. A környezetvédelmi tervezés... 7 1.1.3. A környezetvédelmi prgram célkitűzései és a várt eredmények... 8 1.1.4. A környezetvédelmi prgram felépítése... 9 1.1.5. A prgram készítése srán figyelembe vett dkumentumk...10 2. Tiszaújvárs bemutatása...11 2.1. Tiszaújvárs történeti, társadalmi adttságai...12 2.1.1. Történet...12 2.1.2. Demgráfia...14 2.2. Tiszaújvárs környezeti bemutatása, éghajlati adttságai...15 2.2.1. Dmbrzati, földtani, talajtani adttságk...16 2.2.2. Vízrajz...17 2.2.3. Éghajlati adttságk...17 2.3. Tiszaújvárs települési, infrastrukturális és gazdasági adttságai...20 2.3.1. Településszerkezet...20 2.3.2. Infrastruktúra, közszlgáltatás, közszlgáltatók...20 2.3.3. Gazdaság...27 3. A település környezeti állaptának felmérése és a flyamatk, hatásk értékelése 35 3.1. Levegő minősége, állapta...35 3.2. Felszíni- és felszín alatti vizek minősége, állapta...41 3.2.1. Felszíni vizek...42 3.2.2. Felszín alatti vizek...42 3.2.3. Víziközmű...43 3.2.4. Csapadékvíz elvezetés...54 3.3. Zöldterület gazdálkdás...54 3.3.1. Zöldterület gndzás...54 3.3.2. Fatelepítési prgram...55 3.3.3. Erdőterület, erdőgazdálkdás...56 3.3.4. Játszóterek karbantartása...57 3.4. Természet-és tájvédelem...57 3.4.1. Természetvédelem...58 3.5. A települési épített és mesterséges környezet védelme...62 3.5.1. Tiszaújvárs műemlék jegyzéke...63 3
3.6. Hulladékgazdálkdás...65 3.6.1. Hulladékgazdálkdási létesítmények és szlgáltatásk...66 3.6.2. Kevert települési szilárd hulladékk gyűjtése...67 3.6.3. Szelektív hulladékgyűjtés...67 3.6.4. Lakssági hulladékgyűjtő udvar...69 3.6.5. Lakssági veszélyes hulladékk gyűjtése...72 3.6.6. Bilógiailag lebmló hulladékk gyűjtése...73 3.6.7. A begyűjtött hulladékk ártalmatlanítása...74 3.7. Energiagazdálkdás, energiafelhasználás...76 3.7.1. Tiszaújvárs energiafgyasztása...76 3.7.2. Tiszaújvárs energiatermelése...76 3.7.3. Önkrmányzati érdekeltségű épületek energiahatéknyságának növelése...78 3.7.4. Közvilágítás krszerűsítése...78 3.7.5. Energiatakarékssági támgatási rendszerek...79 3.8. Közlekedés- és szállításszervezés...80 3.9. Zaj és rezgés...82 3.9.1. Tiszaújvárs zajvédelmi helyzete...82 3.9.2. Zajfrrásk...83 3.10. Havária...85 3.10.1. Katasztrófavédelmi sztályba srlás...85 3.10.2. Mnitring és Lakssági Riasztó Rendszer (MLaRi)...86 3.10.3. Külső Védelmi Terv...87 3.10.4. Tiszaújvárs Veszélyelhárítási Terve...90 4. Tiszaújvárs által 2007-2013 időszakra kitűzött környezetvédelmi célk és prgramk értékelése és megvalósulása...91 5. Tiszaújvárs 2014 2019 évi környezetvédelmi kncepciója a célk meghatárzása... 103 6. Tiszaújvárs települési környezetvédelmi prgramja (2014 2019)... 106 6.1. Települési környezet tisztasága akcióprgram... 108 6.1.1. A prblémák megldását és az értékmegőrzést szlgáló prgramk... 110 6.2. Levegőtisztaság-védelmi akcióprgram... 111 6.2.1. A prblémák megldását és az értékmegőrzést szlgáló prgramk... 113 6.3. Közlekedési akcióprgram... 120 6.3.1. A prblémák megldását és az értékmegőrzést szlgáló prgramk... 121 6.4. Felszíni- és felszín alatti vizek akcióprgram... 125 6.4.1. Felszíni vizek... 125 6.4.2. Felszín alatti vizek és ivóvízellátás... 126 6.4.3. A prblémák megldását és az értékmegőrzést szlgáló prgramk... 127 4
6.5. Csapadék- és szennyvíz hálózat kezelési akcióprgram... 130 6.5.1. Csapadékvíz... 130 6.5.2. Szennyvíz... 131 6.5.3. A prblémák megldását és az értékmegőrzést szlgáló prgramk... 132 6.6. Hulladékkezelési akcióprgram... 133 6.6.1. A prblémák megldását és az értékmegőrzést szlgáló prgramk... 134 6.7. Zöldterület-gazdálkdási akcióprgram... 140 6.7.1. A prblémák megldását és az értékmegőrzést szlgáló prgramk... 142 6.8. Táj-és természetvédelmi akcióprgram... 143 6.8.1. A prblémák megldását és az értékmegőrzést szlgáló prgramk... 144 6.9. Épített környezet védelme akcióprgram... 145 6.9.1. A prblémák megldását és az értékmegőrzést szlgáló prgramk... 146 6.10. Energiagazdálkdási akcióprgram... 147 6.10.1. A prblémák megldását és az értékmegőrzést szlgáló prgramk... 148 6.11. Környezeti zaj-és rezgés akcióprgram... 150 6.11.1. A prblémák megldását és az értékmegőrzést szlgáló prgramk... 151 6.12. Környezeti havária esetek kezelése akcióprgram... 152 6.12.1. A prblémák megldását és az értékmegőrzést szlgáló prgramk... 153 6.13. Környezeti tudat-és szemléletfrmálás akcióprgram... 154 6.13.1. A prblémák megldását és az értékmegőrzést szlgáló prgramk... 155 7. A prgram finanszírzási igénye, lehetséges frrásk... 156 8. Az akcióprgramk ellenőrzése, mnitring... 158 9. Prgramösszesítő... 160 5
1. Bevezetés A környezet védelmének általáns szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. -a alapján az önkrmányzatk a környezet védelme érdekében, összhangban a Nemzeti Környezetvédelmi Prgrammal önálló települési környezetvédelmi prgramt kell kidlgzzanak az illetékességi területükre, melyet a képviselő testület rendelettel hagy jóvá. 1.1. A környezetvédelmi prgram készítésének előzményei 1.1.1. Jgi alapk 1.1.1.1. Magyarrszág Alaptörvénye Legmagasabb szinten az Alaptörvény biztsítja az egészséges környezethez való jgt, az alábbiak szerint: XX. cikk (1) Mindenkinek jga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jg érvényesülését Magyarrszág genetikailag módsíttt élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hzzáférés biztsításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sprtlás és a rendszeres testedzés támgatásával, valamint a környezet védelmének biztsításával segíti elő. XXI. cikk (1) Magyarrszág elismeri és érvényesíti mindenki jgát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt kz, köteles azt - törvényben meghatárzttak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tils Magyarrszág területére szennyező hulladékt behzni. 1.1.1.2. A környezet védelmének általáns szabályairól A környezet védelmének általáns szabályairól az 1995. évi LIII törvény (a tvábbiakban kvt.) rendelkezik. A törvény részletezi a környezet védelmének érdekében különböző szinteken részt vevők feladatait és kötelezettségeit. 6
A kvt. 46. írja elő a helyi önkrmányzatk környezetvédelmi feladatait: A települési önkrmányzat a környezet védelme érdekében a) biztsítja a környezet védelmét szlgáló jgszabályk végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatkat; b) önálló települési környezetvédelmi prgramt dlgz ki a 48/E. -ban fglaltak szerint, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatk megldására önkrmányzati rendeletet bcsát ki, illetőleg határzatt hz; d) együttműködik a környezetvédelmi feladatt ellátó egyéb hatóságkkal, más önkrmányzatkkal, egyesületekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állaptát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékztatja a laksságt; f) a fejlesztési feladatk srán érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapt javítását. 1.1.2. A környezetvédelmi tervezés A környezetvédelem tervezési rendszerét a kvt. 40. és 48/A. írja elő. A Törvény tvábbá kimndja, hgy tervezés srán az alacsnyabb szinten létesített terveknek a magasabb szintű tervekkel összhangban kell állniuk. 1.1.2.1. Nemzeti Környezetvédelmi Prgram A tervezés rendszerének alapját a 6 évente megújuló, középtávra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Prgram (NKP, átfgó környezetvédelmi terv) alktja. 1.1.2.1.1. Az NKP 4 rövid bemutatása A dkumentum alapvető célja a vnatkzó jgszabályknak megfelelően a magasabb szintű prgramk célkitűzéseivel kherens pntk felvázlása és a következő ciklusban történő megvalósítása. A 2008 2013 időszakra szóló NKP III a prgram írásának időpntjában már nem vlt hatálys, ellenben a következő 2014 2019-es ciklusra vnatkzó NKP IV ugyan már 2013 őszén véglegesítve lett, annak elfgadása még várat magára. A letölthető verzió minden ldalának fejlécén az alábbi mndat lvasható A dkumentumt a Krmány nem tárgyalta, ezért nem tekinthető a Krmány álláspntjának. Nincs infrmációnk más elfgadtt, vagy készülő dkumentumról, így e prgram célkitűzéseit srljuk fel röviden. 7
A célk felvázlására a NKP 4 SWOT elemzés felhasználása útján juttt. Az elvégzett analízis 3 stratégiai célt határztt meg a következő 6 éves időszakra: Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Célként a jó életminőséget garantáló környezeti elemek biztsítása. Feltételei a megfelelő környezeti infrastruktúra, a környezet-egészségügyi feltételek javítása, valamint a lakóhelyi természeti és épített környezet megfelelő összhangja. Természeti értékek és erőfrrásk védelme, fenntartható használata. Öklógiai skféleség csökkenésének megállítása, valamint a stratégiai jelentőségű természeti erőfrrásk védelme. Az erőfrrás takaréksság és a hatéknyság javítása, a gazdaság zöldítése. Cél a természeti erőfrráskkal való takaréks gazdálkdás, a környezetszennyezés megelőzése, és a fenntartható használat kialakítása. A laksság növekvő jólétének biztsítása a környezetterhelés csökkentése mellett, a fgyasztói magatartásk megváltztatása, e fgyasztás és a gndlkdás a fenntarthatóság felé történő előmzdítása. 1.1.2.2. Brsd-Abaúj-Zemplén megye környezetvédelmi prgramja Brsd-Abaúj-Zemplén megye környezetvédelmi prgramja a Nemzeti Környezetvédelmi Prgrammal összhangban került elkészítésre az 1999-2002-es időszakra. Jelen Prgram írásakr a tervezési időszakra vnatkzó - és így figyelembe vehető megyei környezetvédelmi prgram nem állt rendelkezésre. 1.1.3. A környezetvédelmi prgram célkitűzései és a várt eredmények A környezetvédelmi prgram alapvető célja, hgy az önkrmányzat áttekintse eddigi, a környezetvédelem területéhez kapcslódó tevékenységét és feltárja az esetleges hiánysságkat, illetve javítsa a környezetvédelmi feladatk ellátásának hatéknyságát. A prgramtól várt eredmények: Az esetleges fennálló környezeti prblémák megldása és a környezeti prblémák kialakulásának megelőzése. A fenntartható fejlődés szempntjait figyelembe vevő stratégia kialakítása, melynek eredményeképpen a település egészséges és színvnalas életkörnyezetet biztsít a laksságnak, a művi és természeti értékek megőrzése mellett. 8
1.1.4. A környezetvédelmi prgram felépítése Tiszaújvárs Környezetvédelmi Prgramja a 2014-2019 közötti időszak legfntsabb környezetvédelmi célú teendőit mutatja be, alapt biztsítva a 6 évre szóló környezetvédelmi tevékenységhez, kiindulási alapt adva a megldandó környezeti prblémák aznsítása és a javító intézkedések elindítása érdekében. A környezetvédelmi törvény szerint a települési környezetvédelmi prgramnak kapcslódnia kell az aktuális Nemzeti Környezetvédelmi Prgramhz, így Tiszaújvárs Környezetvédelmi Prgramja figyelembe vette a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Prgram (2014-2019) című jelen prgram írásakr még egyeztetés alatt álló és nem elfgadtt - dkumentum a település szempntjából fnts célkitűzéseit és intézkedési terveit. A környezet védelmének általáns szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48/E. (1) alapján a települési környezetvédelmi prgramnak a település adttságaival, sajátsságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban tartalmaznia kell a) a környezeti elemek állaptának bemutatásán és az azt beflyásló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést; b) a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célkat, valamint környezeti célállaptkat; c) a célk és célállaptk elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a flyamatban lévő, illetve az előirányztt fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcslats feladatkat), valamint azk megvalósításának ütemezését; d) a kitűzött célk megvalósításának szabályzási, ellenőrzési, értékelési eszközeit; e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pnt szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett frrásk megjelölésével. Tiszaújvárs helyzetképének és környezeti állaptának ismertetése után a környezeti prblémák összefglalása található. Ez alapján kerültek kidlgzásra az 1995. évi LIII. törvény (46-48. ) előírásaival összhangban: a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési prgrammal, valamint a légszennyezéssel, b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, c) a zöldfelület-gazdálkdással, d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, e) az ivóvízellátással, 9
f) a települési csapadékvíz-gazdálkdással, g) a kmmunális szennyvízkezeléssel, h) a településihulladék-gazdálkdással, i) az energiagazdálkdással, j) a közlekedés- és szállításszervezéssel, k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkársdás csökkentésével kapcslats feladatkat és előíráskat tartalmazó környezetvédelmi prgram részek. 1.1.5. A prgram készítése srán figyelembe vett dkumentumk A település környezetvédelmi prgramjának készítésekr az alábbi törvények, dkumentációk meghatárzó jelentőséggel bírtak: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általáns szabályairól 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről Tiszaújvárs Önkrmányzati Környezetvédelmi Prgramja ÖKP (2000) Tiszaújvárs Várs Önkrmányzati Környezetvédelmi Prgramjának Felülvizsgálata (2007) Tiszaújvárs településrendezési terv felülvizsgálata (2008) Tiszaújvárs környezeti állaptát rögzítő tanulmány (2008) Tiszaújvárs Integrált Vársfejlesztési Stratégiája (2010) Tiszaújvárs Településfejlesztési Kncepciója (2010) Tiszaújvárs belterület frgalmtechnikai felülvizsgálata (2011) Tiszaújvárs Képviselő-testületének Gazdasági Prgramja (2011-2014) Tiszaújvárs település fenntartható energia akcióterve SEAP (2013) Tiszaújvárs településszerkezeti terve valamint szabályzási terve és helyi építési szabályzata (2013) Tiszaújvárs település plgári védelmi szervezetének megalakítási terve (2013) Tiszaújvárs települési veszélyelhárítási terve (2014) 10
Tiszaújvársi Szennyvíztisztító Telep Üzemeltetési Szabályzata Tiszaújvársi Vízmű Üzemeltetési Szabályzata 10/2013. (VI.05.) önkrmányzati rendelete Tiszaújvárs Építési Szabályzatáról Tiszaújvárs Önkrmányzata Képviselő-testületének 11/2004. (V.01.), 18/2001. (VI.08.) rendeletével módsíttt 39/2000. (XI.10.) rendelete a környezetvédelemről Tiszaújvárs Önkrmányzata Képviselő-testületének 14/2012. (V.31.), 25/2011. (XII.01.), 19/2005. (VIII.31.) rendelettel módsíttt 24/2004. (VII.01.) rendelete a helyi értékek védelméről Tiszaújvárs Helyi Fenntarthatósági Prgramja (Lcal Agenda 21), a Települési környezetvédelmi prgram készítésével párhuzamsan készül. 2. Tiszaújvárs bemutatása Tiszaújvárs Brsd-Abaúj-Zemplén megyében (2-1. ábra), a Sajó-Tisza trklattól D-re, a Tisza partján helyezkedik el. Tiszaújvárs Tiszaújvárs 2-1. ábra: Tiszaújvárs elhelyezkedése Tiszaújvárs Várs közigazgatási területét a 2-2. ábra szemlélteti. 11
2-2. ábra: Tiszaújvárs és közigazgatási területének térképe A Várs közigazgatási határával 10 db település is szmszéds: Kesznyéten, Tiszadb, Tiszagyulaháza, Plgár, Tiszapalknya, Oszlár, Hejőkürt, Nemesbikk, Sajószöged, Sajóörös 2.1. Tiszaújvárs történeti, társadalmi adttságai 2.1.1. Történet Az egykri Tiszaszederkény falut először 1268-ban említi íráss emlék, egy klevél Villa Scederkyn néven. Az ősi települést az időjárás és a történelem viharai egyaránt megtépázták, a török hódltság alatt teljesen elnéptelenedett. Lrántffy Zsuzsanna vlt az, aki 1651-ben 32 hajdú családdal újratelepítette a falut. A várs címerében ezért jelenik meg a hajdúk vitézségére utaló kardt tartó kar és a fejedelemasszny jelképe; a szőlőlevél. A mai várs a II. világhábrú utáni szcialista ipartelepítési prgram keretében jött létre, ugyanis a térség kedvező feltételeket biztsíttt a villamsenergia-ipar, a vegyipar, majd később a kőlajipar kialakítására is. A várst (ill. elsődlegesen az erőművet) először a Sajó völgyébe tervezték, de mivel a flyó biznytalan vízellátása nem tudta ellensúlyzni a közeli szénbányák előnyeit, a Tisza mentén került kiépítésre. Fejlődése négy, jól elkülöníthető szakaszra bntható. 1952-1970: az ipar- és a vársalapítás krszaka, 1970-1978: a kmplex beruházásk időszaka; 1978-1995: a tvábbfejlesztés időszaka; 1995-től: egy újabb dinamikus fejlődés időszaka. 12
A várs egyik alappillérének számító Tiszai Hőerőmű építése 1953-ban kezdődött meg Tiszapalknya település határában. Már ekkr - 1952-1953 frdulóján - határztt a krmány egy Tisza vidéki vegyi kmbinát létrehzásáról és a hzzátartzó lakótelep építéséről, hiszen erre is adttak vltak a lehetőségek: Közeli energiabázis (hőerőmű) Vízellátás Fgyasztópiac Éghajlati tényezők A 200 MW teljesítményű erőmű 1959 decemberében került átadásra, és 1 évvel később már teljes kapacitással működött, amely akkriban Magyarrszág legnagybb hőerőműve vlt, és a villamsenergia-igény 20%-át látta el. A Tiszai Vegyi Kmbinát (TVK) építését 1960-ban kezdték meg, flyamatsan épült, és 1965. nvember 29-én avatták fel hivatalsan, a már 1961 óta üzemelő (festékgyári üzemegység) vállalatt. A település 1966-ban vársi rangt kaptt, 1970-ben befejeződött az első 10 ezer lakst befgadó lakótelep építése, melyet a 70-es években egy újabb követett. 1970-ben Lenin születésének 100. évfrdulója alkalmából a települést Leninvársra keresztelték. 1978-ban a TVK-nak már közel 6 ezer dlgzója vlt. Ebben az időszakban az egyik kiemelkedő iparágazat a festékipar vlt, amely 1976 és 1980 között az akkri magyar festékgyártás 40%-át adta, és 20%-ban külföldre is exprtált. Az új hőerőmű 1977-ben került átadásra. A '70-es évek végén kezdték meg a Tiszai Kőlajfinmító (TIFO) építését is, melyet 1980. któber 31-én adták át, így a várs és a környék ipari bázisa egy újabb kmplexummal bővült. A lakóépületek mellett gyrsan fejlődött az infrastruktúra is. Bölcsődék, óvdák, általáns és középisklák épültek, művelődési közpnt, könyvtár jött létre. A nylcvanas években lelassult a fejlődés üteme, bővült visznt a kereskedelmi hálózat, és megkezdődött a családi házak építése. Ez utóbbi a kilencvenes években nagy lendületet vett, egy új vársrész jött létre Kertvárs néven. 1991-ben új nevet választtt a település és arculatváltást határztt el Tiszaújvárs. Az ipari park létesítése és a családi házak építése mellett átalakultak, megszépültek a közterületek, parkk és új, a várs mai idegenfrgalmát meghatárzó létesítmények (Termálfürdő, Sprtcentrum) jöttek létre. 13
2.1.2. Demgráfia Tiszaújvárs laksságának száma a 2007-es előző felülvizsgálat óta lassú ütemben, de flyamatsan csökken, a születésszámmal együtt a halálzásk száma is alacsny. A laksságszám csökkenésének valószínűsíthető ka a természetes fgyás mellett a várskörnyéki agglmeráció fejlődése és a szmszéd településekre való költözés. 2-1. táblázat: Az állandó népesség száma (2007-2013) Állandó népesség száma (fő) 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 18 039 18 021 17 982 17 934 17 919 17 911 17 821 A laksság nemenkénti megszlása szerint a nők magasabb számban képviseltetik magukat a településen. 2-2. táblázat: A laksság nemenkénti megszlása életkr összesen férfi nő 0-2 502 249 253 3-5 533 252 281 6-14 1 568 792 776 15-18 760 394 366 19-24 1 289 679 610 25-44 5 869 2 848 3 021 45-54 2 239 1 042 1 197 55-64 2 644 1 167 1 477 65-2 417 894 1 523 összesen 17 821 8 317 9 504 Új tendenciaként megfigyelhető az idős népesség számának flyamats növekedésével párhuzamsan a gyermekkrúak számának csökkenése, azaz a laksság elöregedése. A 18 év alatti laksság száma (3.363 fő) lényegesen meghaladja a 65 év feletti laksság (2.417 fő) arányát. 14
2-3. ábra: A népesség krelszlása Tiszaújvárs sajáts krszerkezetét jellemzi, hgy az aktív krúak száma magas (12.041 fő), így ez a csprt egyszerre, nagy tömegben fg ráterhelődni nyugdíjazásakr az ellátórendszerre. 2.2. Tiszaújvárs környezeti bemutatása, éghajlati adttságai A várs térségének Magyarrszág Kistájainak Katasztere 1 alapján vett tájbesrlási adatai: Nagytáj (makrrégió): Alföld Középtáj (mezrégió): Közép-Tiszavidék Kistáj csprt (szubrégió): Közép-Tisza-ártér Kistáj (mikrrégió): Brsdi-ártér A kistáj 88 mbf. és 96 mbf. közötti magasságú, É-i részén ármentes részekkel taglt, egészében ártéri szintű tökéletes síkság. A gyenge lejtésvisznyk miatt gyakriak a rssz leflyású területek, uralkdóak a nagy kiterjedésű lápsk. A kistáj É-i részén ahvá a vizsgált település is tartzik a táj egyhangúságát a max. 5-6 m-re kiemelkedő, gyakran egymásba nőtt futóhmk-frmák szakítják meg. Száraz, gyér leflyású terület. 1 Magyarrszág Kistájainak Katasztere, Másdik kiadás, MTA Földrajztudmányi Kutatóintézet, Budapest, 2010 15
2-4. ábra: Brsdi ártér kistáj térképe 2.2.1. Dmbrzati, földtani, talajtani adttságk A térség általáns gelógiai felépítése a lemélyített földtani fúrásk alapján ismert. A triász alaphegységet a földtani szerkezetkutató fúrásk kb. 1.560-1.840 m mélységben érték el. Az alapkőzetre ligcén, micén és pannnkri üledéksr települt, melyeket helyenként andezit és rilit rögök szakítanak meg. Az e fölötti levantei agyags rétegekre a pleisztcén durva üledék települt, hrdalékkúpt képezve. A teljes hrdalékkúp mintegy 1.250 km 2 kiterjedésű, átlags vastagsága 100 m-re tehető. Legnagybb vastagsága a Tisza vnalában Plgárnál kb. 300 m. A Tisza csak a kavicsterasz kialakulásának legvégén jelent meg a területen, medre a kavicsteraszba vágódtt, melyben lerakódtt saját finmszemű iszap-hmkliszt-hmk anyagú hrdaléka. Az üledéksr váltakzó rétegeiben többféle, egymástól eltérő talajfizikai jellemzőjű réteg található. Gyakran az azns típusú rétegek 50-100 méter távlságn belül kiékelődnek. Fúrásk adatai alapján a felszínt kb. 4-6 m vastagságban agyag, agyags lösziszaps képződmény brítja. Alatta kb. 6-l0 m vastag durva hmk, kavics, kavicss hmk található, mely a felső vízadó réteget képviseli. Ezen képződmények alatt a hrdalékkúp rétegei találhatók, melyeket a felső vízadó rétegektől minimum 3 m, átlagsan 8-10 m vastagságú vízzáró agyag választ el. A fúrásk adatai utalnak a vízzáró réteg nem összefüggő kiterjedésére, lencsézettségére. A kistájra jellemzően talajtani visznykat részben a Tisza allúviumain, részben löszös üledékeken kialakult talajk jellemzik. 16
2.2.2. Vízrajz 2.2.2.1. Felszíni vizek A Tisza völgyében, közvetlenül a Sajó trklat alatt helyezkedik el a Várs. A Tisza vízgyűjtő területe mintegy 157000 km 2, vízállása erősen ingadzó. Átlags vízhzama Szegednél 820 m 3 /s, de mértek már 3820 m 3 /s-t is. A Tisza medrének alakulását, méretét völgyük esése és annak építőanyaga, valamint a vízbőség szabja meg, de a duzzasztók, és az árvízvédelmi töltések révén mára a flyó alföldi szakaszán elvesztette természetes jellegét, a hidrlógiai tulajdnságk jórészt a műtárgyak hatása alatt állnak. A Sajó átlags vízhzama 60 m 3 /s, hrdaléka jelentős mennyiségű kavicst, valamint iszapt tartalmaz. Esése magyarrszági visznylatban nagy, átlagsan 45 cm/km. 2.2.2.2. Felszín alatti vizek A gelógiai felépítés szerint az első vízvezető réteg feküje kiékelődik, és a másdik vízadó réteggel közvetlen kapcslatban van. A terület szerkezeti felépítése azt biznyítja, hgy a hrdalékkúp teljes összletében tárlt vízmennyiség egységes vízrendszernek tekinthető, melyet bármely pntján megcsaplva, azns vízkészlet kerül felhasználásra. A csapadékkal közvetlen kapcslatban álló talajvíz a területen a felszín közelében helyezkedik el, száraz időszakban is ritkán süllyed 5 m-rel a terepszint alá. A talajvíz szélső ingadzása nagybb 3 4 m-nél. A Sajó és Tisza közelében érvényesül azk leszívó és duzzasztó hatása, a 700 1000 m-es parti sávn túl a talajvízjárás a csapadék éves periódusát követi. A talajvízszint és a flyók vízjárásának összefüggése azt mutatja, hgy szélső esetekben a két víznívó különbsége 3,4 7,4 m között váltzik, de shasem egyenlítődik ki. 2.2.3. Éghajlati adttságk Tiszaújvárs hőmérsékleti és csapadékvisznyait általánsságban az Atlanti óceáni és a kntinentális hatásk határzzák meg. Éghajlata mérsékelten meleg és az rszágs visznykhz képest inkább a szárazabb kategóriába tartzik. Az évi napfénytartam 1900 és 1950 óra közötti. A napsütéses órák száma az elméletileg lehetséges napfénytartam 50 %-át sem éri el. 17
Nyara az rszág déli-délkeleti részeihez képest hűvösebb, de a nyár derekán időnként szubtrópusi frróság is előfrdul. A téli hőmérsékleti visznyk igen szeszélyesek: zrd száraz szakaszk és enyhe csapadéks időszakk gyakran váltgatják egymást. Az évi átlags középhőmérséklet alacsnyabb az rszágs átlagnál, 9,7 C. A januári középhőmérséklet -2,5 C, a júniusi +20 és +20,5 C. Az évi közepes hőmérsékleti ingadzás 22,5 23 C. A hőségnapk száma (30 C feletti léghőmérséklet esetén) évi átlagban 20, a fagys napké (0 O C alatt) 110 körül alakul. Az első fagyk a vidéken któber 25, az utlsók április 15 körül jelentkeznek. Az évi abszlút maximumk 33 C, az abszlút minimumk átlaga -18 C. A glbális sugárzás, a felszín 1 m 2 -ére jutó sugárzó energia évi összege 4300 4400 MJ. A brult napk száma amikr a felhőzet 80 %-t meghaladó, átlagsan 120 nap/év. A derült napk száma 50, ilyenkr a felhőzet nem éri el a 20 %-t. Az évi csapadékösszeg skévi átlaga 570-600 mm körüli, ami alacsnyabb az rszágs átlagnál, elszlása nagyn egyenetlen. Ez jellemző éven belül, valamint az egyes évekre is. Tavasztól őszig gyakri a zivatar, ami skszr kiadós záprral, időnként felhőszakadásszerű esővel jár. A zivatars napk száma az rszágs átlagt meghaladja. A hótakarós napk átlags évi száma 36 nap átlags maximális 16 cm-es vastagsággal. A térség a mérsékelten erős légáramlású éghajlati területek közé tartzik. Az É-i, az ÉK-i, a Ny-i és a DNy-i a leggyakribb négy szélirány. Az átlags szélsebesség 2,5m/s körüli. A szél iránya és sebessége a területen rendkívül váltzats, ami a taglt dmbrzati felület következménye. A leggyakribbak az észak-északkeleti szelek, ugyanakkr a völgyek irányába eső, szélcsatrnaszerű áramlás is jellemző. Az Északi-Kárpátk szélvédő és szélirány-eltérítő hatása erősen érvényesül. Az átlags szélsebesség kevéssel 2,5 m/s feletti. Magyarrszág téli és nyári félévi uralkdó szélirányait a 2-5. ábra szemlélteti, az ábrán Tiszaújvárst pirs pnttal jelöltük. 18
2-5. ábra: Magyarrszág uralkdó szélirányai Látható, hgy rszágs léptékben a területen egész évben az északi szelek a jellemzők. Az várs közvetlen környezetét vizsgálva a szélirány gyakriságának elszlása némiképp módsul. Ahgy a 2-6. ábra is mutatja, mind a fűtési, mind a nem fűtési időszakkban az északi - keleti-északkeleti irányk közötti szelek a leggyakribbak, ezeket a déli - délnyugati irányk közötti szelek gyakrisága követi. A szélcsend szintén gyakri, 10-12 %-ban frdul elő. WNW W NW Szélirány gyakriság [%] N NNW 12 NNE 10 8 6 4 2 0 NE ENE E WSW ESE SW SE SSW S Nem fűtési időszak SSE Fűtési időszak 2-6. ábra: Szélirány gyakriság 19
A szélsebesség átlagsan 2,2 2,3 m/s közötti a fűtési illetve a nem fűtési időszakban. A jellemző széliránykhz tartzó szélsebesség az északi szelek esetében 7,3-10,7 m/s, a déli szelek esetében pedig 6,7-10,1 m/s. 2.3. Tiszaújvárs települési, infrastrukturális és gazdasági adttságai 2.3.1. Településszerkezet A várs 3 fő részből áll. A legrégebbi része Tiszaszederkény, mely a Sajó-Tisza trklat közelében fekszik. A tervszerűen épített Tiszaújvárs, valamint a Tisza partján elhelyezkedő Tisza-part vársrész. A 35-ös úttól délre elhelyezkedő Iparterületet a főút mentén telepített véderdők választják el a lakóterületektől. Közigazgatási területe: 46,04 km 2 4604,2 ha Ebből belterület: 18,447 km 2 külterület: 27,148 km 2 zártkert: 0,447 km 2 A település területének fele termelés alól kivett terület, egynegyede szántóföld, a fennmaradó területek jelentős része gyep (legelő, rét) ill. erdő. A kert, gyümölcsöskert és szőlő területek 0,5 %-nál kisebb arányban vannak jelen. 2.3.2. Infrastruktúra, közszlgáltatás, közszlgáltatók Tiszaújvárs infrastrukturális ellátttsága 100 %-s. A víz-és villamsenergia-hálózat a teljes vársban kiépült, a laksság rákötése 100 %-s. A vezetékes gázhálózat a laksság 96%-a számára elérhető. A lakótelepeken távhő- és gázszlgáltatás együttesen van, gázt főzéshez használnak. A lakásk 78,5%-ában be van vezetve a távhő, melyek mindegyike a melegvízhálózatba is be van kapcslva. A távhővel elláttt lakásk száma Tiszaújvársban 5519, a lakásk térfgata 733 267 légköbméter, az éves felhasznált összes hőmennyiség kb. 267.000 GJ. A fűtőerőmű biztsítja több közintézmény és a rendelőintézet távhőellátását is. A lakssági felhasználás a termelt hőnek kb. 80%-át adja. A keringetett fűtési frróvíz váltzó tömegáramú keringtetését a Tisza-Therm Kft. a Tiszaújvársi Fűtőműből végzi. A fűtési- és használati melegvíz szlgáltatató rendszer 20
működtetését 24 órás diszpécserszlgálattal és részben távfelügyeleti rendszer segítségével a TiszaSzlg 2004 Kft. A szennyvizek elvezetésére és a csapadékvizek tvábbítására elválaszttt rendszerű csatrnák szlgálnak. A közművesítést tekintve a közpnti belterület teljes közműellátttságú. A Tiszaújvárs közellátásának és a környezetvédelmi prgram (társadalmi, gazdasági szempntkat is figyelembe véve) szempntjából a meghatárzó szlgáltatók az alábbi fejezetekben kerülnek rövid ismertetésre, bemutatásra. 2.3.2.1. TiszaSzlg 2004 Kft. Tiszaújvárs Önkrmányzatának Képviselő Testülete 2003. któber 31.-én döntött az önkrmányzati tulajdnú gazdasági társaságk átalakításáról, mely határzat alapján a Sajó Vízmű Kft-be történő belvadással megszüntette a T-Cntractr Kft., a Tisza Távhő Kft. és a Tiszaújvárs Termálfürdő Kft. működtetését és létrehzta a jgutód a TiszaSzlg 2004 Tiszaújvársi Közüzemi és Fürdő szlgáltató Krlátlt Felelősségű Társaságt (rövidített nevén: TiszaSzlg 2004 Kft.). Létrehzásakr a TiszaSzlg 2004 Kft. fő feladata a jgelőd szervezeteknél meglévő tevékenységek gazdaságs és hatékny flytatása, azaz a hsszú távú és magas színvnalú távhő szlgáltatás, ingatlangazdálkdás egyéb- és szabadidős szlgáltatásk nyújtása. A társaság tevékenységi köre 2006. július 01-től kibővült a Tiszaújvársi Ipari Park ingatlan fejlesztésével, kezelésével és frgalmazásával kapcslats tevékenységekkel. A TiszaSzlg 2004 Kft. fő tevékenységei: Tiszaújvársi Ipari Park infrastruktúrális beruházásainak szervezése, illetve az ipari parki területek hasznsítása Termál és Strandfürdő működtetése Szlgáltató üzletág működtetése (távhő: Tisza-Therm Fűtőerőmű Kft.) Szálláshely szlgáltatás 2.3.2.1.1. Termál Fürdő A 2001-ben rszágs gyógyfürdővé minősített létesítmény 1200 méter mélyről jövő, 65 Cs, visznylag magas sókncentrációjú nátrium-klrid és hidrkarbnát tartalmú termális ásványvizet hasznsít. A víz elsősrban ízületi, idült nőgyógyászati és urlógiai betegségek kezelésében hatékny. A fürdő éves frgalma: kb. 300.000 fő. 21
A Termálfürdő termálkútjainak üzemeltetése a szabályzatban megfelelő módn történik. A termálfürdő kútjainak mintavételezése a fürdő vízjgi üzemeltetési engedélyének előírásai alapján történik, vízkémiai és bakterilógiai vizsgálatk akkreditált labratóriumban történő elvégzésével. A termál-és strandmedencék fürdővizének vizsgálata a krmányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (ÁNTSZ) által előírt paraméterekre és gyakrisággal történik, a termálmedencék esetében kéthavi, a strandmedencék esetében havi rendszerességgel. A fürdő medencéiből távzó használtvíz vízkémiai vizsgálata az Önellenőrzési tervben meghatárztt gyakrisággal történik, évente 4 alkalmmal akkreditált labratóriumban. A termálfürdő kútjainak hidrgelógiai védőidmának mdellszámítását és a belső védőterület kijelölését a 12912-7/2005. sz. vízjgi üzemeltetési engedély tartalmazza. Az engedélyben szereplő T1 termálkút műszaki kk miatt nem üzemel, jelenleg figyelőkútként funkcinál. Pótlására a melléfúrással került kialakításra a T5 termálkút teljesen azns vízadó réteggel és szűréssel. 2-3. táblázat: A kutak adatai T1a T2 T4 T5 Fúrás éve 2000 1998 2000 2008 Terepszint feletti magasság (mbf) 95,08 94,24 94,59 94,1 Talpmélység (m) 94,62 658 1261,0 1177,0 Q-H adatk 2009-ben (l/min m) Kiflyó víz hőmérséklete ( C) Kitermelhető víz mennyisége (m3/év) Szivattyú típusa, helye Védőterület Szerelvények (kútfej) Megjegyzés 850 12,9 1200 18,3 177 18,4 324 23,4 580 23,9 760 29,2 280 29,7 460 41-32,6 65,7 57,5 C 55.000 120.000 180.000 (T4 és T5 együtt) K64-8 búvárszivattyú, -8 m SP16-8 búvárszivattyú, - 30 m Tiszaújvárs 1235/1 hrsz. területén SP46-8 búvárszivattyú, - 97 m SP46-8 búvárszivattyú, - 150 m Tiszaújvárs 674/684 hrsz. területén impulzusadó vízóra (2 elzáró szerelvény között), mintavételi csap, nymásmérő manméter Kézi és autmata indítása a gépházból lehetséges. A fürdő üzemeltetése srán a medencék üzemeltetéséhez szükséges elengedhetetlen mennyiségű víz kerül kitermelésre, a kútfejek elszennyeződésének elkerülése érdekében a belső védőterületen és az üzemi terület mindkét kút telephelyén védőkerítés került kiépítésre. 22
A fürdő jövőbeni tervei között elsősrban állagmegóvás és új élményelemek kialakítása szerepel, új termálkút kialakítása nem várható. 2.3.2.1.2. Strandfürdő A Strandfürdő mintegy 7 hektárs területén öt medence, napzásra alkalmas zöldterület, sprtpályák, játszótér és kereskedelmi pavilnsr biztsítja a kikapcslódását. 2.3.2.2. Tisza-Therm Fűtőerőmű Kft. 2002-ben Tiszaújvárs hsszú távú távhőellátását biztsító fűtőerőmű megépítése és hsszú távú (20 éves) hőtermelés biztsítása érdekében Tiszaújvárs Önkrmányzata a Tiszaszlg 2004 Kft-vel egy zöldmezős beruházás keretében megvalósuló, a várs igényeire alapztt önálló fűtőerőmű megépítésére és hsszú távú üzemeltetésére írt ki pályázatt, melyet a Sinergy Kft. nyert el. A Sinergy Kft. a beruházás megvalósítására egy 100%-ban a tulajdnában álló prjekttársaságt alapíttt, a Tisza-Therm Kft.-t. A Tiszaújvárs távhőellátásáhz szükséges hőenergiát a Sinergy 20 éves futamidejű szerződés keretében termeli meg, a fűtőerőművet saját személyzettel üzemelteti. A beruházással srán két gázmtr, valamint hárm frróvíz-kazán került beépítésre, így egy technlógiájában krszerű, működésével a kapcslt hő- és villamsenergia-termelés gazdasági és környezetvédelmi előnyeit kihasználó létesítmény valósult meg. Az elmúlt években megkezdődött a távhőszlgáltatói vezetékhálózat krszerűsítése is, melynek keretében a régi, elöregedett vezetékeket új, krszerű, előszigetelt csövekre cserélik. Jelenleg a 16.830 fm nymvnal hsszúságú hálózat kb. 25 %-a került krszerűsítésre, mely a következő években tvábbi flytatásra kerül. 2010 óta a várs település teljes távhőhálózata távfelügyeleti rendszerbe van kötve, flyamats adatszlgáltatást és ezáltal gyrs beavatkzási lehetőséget biztsítva az üzemeltetés srán. A panelprgram keretében a hagymánys hőközpntk új, mdern blkk-közpntkra cserélése mellett a felújíttt társasházak fűtési rendszerei is mdernizálásra kerülnek, többek között autmatikusan működő szelepek és krszerű szivattyúk alkalmazásával. A távhőhálózattal érintett területeken az Önkrmányzat a távfűtés alkalmazását preferálja az új ingatlank esetében és szrgalmazza a krábban levált ingatlank újra csatlakzását. 2.3.2.3. Tiszaújvársi Vársgazda Nnprfit Kft. Tiszaújvárs Önkrmányzatának Képviselő Testülete a 9210-2/2004. 229/Ökt. sz. Határzatában döntött arról, hgy 2005. március 1-vel megalapítja a Tiszaújvársi 23
Vársgazda Kht-t (2009. január 15-től Tiszaújvársi Vársgazda Nnprfit Kft.) a vársüzemeltetési feladatk ellátására. Fő tevékenysége eredetileg a közterületi zöldfelületek áplása és takarítása, valamint a hátránys helyzetű tiszaújvársi laksk fglalkztatásának elősegítése vlt. Az ellátandó feladatk köre az alapítás óta kiegészült a temetők üzemeltetési feladatainak ellátásával, Fglalkztatási Irda működtetésével, Intézményi telephelyek és Sprt-Park Kft. területgndzási munkálataival. 2012. március 1-től a Kft. tevékenységi köre kiegészült a közterületek karbantartási feladatainak ellátásával, a vársi rendezvényeken színpad, mbil WC-k és tribünök kihelyezésével, nemzeti ünnepek lbgózásával ill. a karácsnyi díszkivilágítás és a közterületi karácsnyfák kihelyezésével. 2012. december 1-től a Kft. üzemelteti a Tiszaújvársi Élelmiszer Piact és Vásárcsarnkt ill. a Tisza úti vásárt és ellátja a TIK telephelyeinek karbantartási munkáit. 2.3.2.4. Tiszaújvársi Sprt-Park Nnprfit Kft. Székhely: 3580 Tiszaújvárs, Teleki Blanka út 6. Telephelyek: 3580 Tiszaújvárs, Deák Ferenc tér 16. (Deák téri uszda) 3580 Tiszaújvárs, Dhány utca 28. (Tiszaszederkényi Trnaterem és Sprtudvar) A Tiszaújvársi Sprt-Park Nnprfit Kft. tulajdnsi döntés alapján 2009. június 30-án teljes körű jgutódlással jött létre, kiválással a TiszaSzlg 2004 Kft-ből Tiszaújvárs Önkrmányzata sprt- és szabadidős szlgáltatásainak biztsítása céljára. A Társaság által végzett főbb tevékenységek: a helyi egyesületek részére edzéslehetőség biztsítása a bajnki mérkőzésekhez, versenyekhez a versenyszabálykban előírt technikai feltételek megteremtése a Sprtcentrum flyamats fejlesztése, áplása. Plgármesteri Utasításkban fglalt feladatk ellátása (nyilváns ajánlattételi felhívásk készítése, törvényjavaslatk heti rendszerességgel történő figyelemmel kísérése, stb.) A Sprtcentrum fő sprt létesítményeit 2-4. táblázat és 2-7. ábra mutatja be. 2-4. táblázat: A Sprtcentrum fő sprt létesítményei 24
A Sprtcentrum fő létesítményei triatln klubház I. sz. labdarúgó edzőpálya súlyemelő csarnk (edzőterem, szauna) II. sz. labdarúgó edzőpálya kajak-kenu tanmedence III. sz. labdarúgó edzőpálya labdarúgó klubház műfüves labdarúgó pálya atlétikai klubház asztalitenisz csarnk edzőterem rendezvényház játékcsarnk görkrcslya-, gördeszkapálya uszda, szauna lábtenisz pálya, streetball labdarúgó-, atlétikastadin strandröplabda pálya tenisz csarnk szabadtéri teniszpályák 2-7. ábra: A Sprtcentrum helyszínrajza 2.3.2.5. Tiszaújvársi Intézményműködtető Közpnt (TIK) Az Intézmény 2008. július 1-ei alapítása óta az alábbi tevékenységi köröket látja el: építményüzemeltetés: intézményi épületek takarítása, ingatlank kezeléses és üzemeltetése, gépjármű üzemeltetés, prtaszlgálat biztsítása, főző és melegítő knyhák üzemeltetése 25
intézményi épületek felújítása nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése óvdai intézményi étkeztetés isklai intézményi étkeztetés tanulók kllégiumi étkeztetése rendezvényi étkeztetés időskrúak átmeneti ellátása bölcsődei ellátás szciális étkeztetés számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység történelmi hely, építmény, egyéb látványsság állagmegóvása 2.3.2.6. Tiszaújvársi Humánszlgáltató Közpnt Főbb tevékenységei: Időskrúak és fgyatékssággal élők személyes gndskdását nyújtó alapellátás kapcsán a Gndzási Közpnt az időskrú laksság részére biztsít személyes gndskdást nyújtó alapellátást az alábbi frmákban: szciális étkeztetés házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nappali ellátás Az Ezüsthíd Gndzóház átmeneti időre bentlakáss, teljes körű ellátást nyújt azn időskrúak és 18. életévüket betöltött beteg személyek részére, akik önmagukról betegségük miatt vagy más kból tthnukban időlegesen nem képesek gndskdni. A Napsugár Bölcsőde a gyermekjóléti ellátás keretében napközbeni ellátást nyújt a családban nevelkedő gyermekek részére, ha szüleik munkavégzésük, vagy egyéb k miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gndskdni. A Családsegítő Szlgálat keretén belül működik a Családsegítő Szlgálat, a Gyermekjóléti Szlgálat és a Hajléktalank Átmeneti Szállása. 26
2.3.2.7. Derkvits Kulturális Közpnt A Derkvits Kulturális Közpnt 2000. július 1-én jött létre jgutódlással a Derkvits Művelődési Közpnt (alapítás éve: 1967), a Vársi Könyvtár (alapítás éve: 1975) és a Vásárhelyi Pál Általáns Művelődési Közpnt (alapítás éve: 1987) összevnásával. A Közpnt feladata a közművelődési, ktatási intézmények, munkahelyek közművelődési tevékenységének segítése ill. gyűjti, feltárja és bemutatja a várs krábban Tiszaszederkény múltjának tárgyi, szellemi emlékanyagát és dkumentálja a térség történetét. A Közpnthz tartzó intézmények: Hamvas Béla Vársi Könyvtár Tiszaszederkényi Fiókkönyvtár Tiszaparti Fiókkönyvtár Tiszaszederkényi Művelődési Ház Vársi Kiállítóterem Helytörténeti Múzeum 2.3.2.8. ÉRV Zrt. A többségi állami tulajdnú Északmagyarrszági Reginális Vízművek Zrt. (tvábbiakban: ÉRV ZRt.) az északkelet-magyarrszági régió meghatárzó víziközmű-szlgáltatója. Fő tevékenysége a víztermelés, -kezelés, -elsztás és a szennyvíz gyűjtése, kezelése, együttesen víziközmű-szlgáltatás. Működési területe Heves-, Nógrád- és Brsd-Abaúj-Zemplén megyére terjed ki, összességében több, mint 700 ezer ember egészséges ivóvízzel való ellátásáról gndskdik. A környezet védelme érdekében a vízterhelő anyagk eltávlítására minden szennyvíztisztító telepen elsődleges (mechanikai), másdlags (bilógiai) és néhány telepen harmadlags (krszerű műtárgyas) szennyvíztisztítást alkalmaznak. 2.3.3. Gazdaság A várs kedvező közlekedés-földrajzi elhelyezkedése mellett a több évtizedes múltra visszavezethető ipari hagymányk miatt is kiemelkedő helyzetben van gazdasági szempntból. Országs szempntból is stratégiai fntsságú iparágak képviselői találhatóak meg a településen. 27
Jelenlegi legnagybb fglalkztatói a JABIL Circuit Kft., a TVK Nyrt. és a MOL Nyrt. A jelentősebb gazdasági szereplők tevékenységük alapján a vegy-, műanyag- és energiaipar ágazatba srlhatóak. A várs kis-és középvállalkzásai is a műanyag feldlgzásra specializálódtak. 1997-ben zöldmezős beruházásként alakíttták ki a Tiszaújvárs Ipari parkt, mintegy 140 hektárs területen. A mezőgazdaság a település gazdasági életében nem rendelkezik meghatárzó szereppel. A vársban a fglalkztatttak száma 15.500 fő. A munkanélküliek száma elmarad mind a megyei, mind az rszágs adatktól. Tiszaújvárs legnagybb fglalkztatói: JABIL Circuit Gyártó Kft. (2.949 fő), TVK Nyrt. (1.160 fő), ARRK Hungary Kft. (289 fő), MOL Nyrt. (256 fő), TMK Autmatika Kft. (235 fő), TRANS SPED Kft. (227 fő), Tiszatextil Kft. (218 fő), TISZASZOLG 2004 Kft. (99 fő). A fenti vállalkzásk tevékenysége jelenti, fejti ki a legnagybb környezeti hatást a településre. Az alábbi fejezetekben a társaságk bemutatása történik. 2.3.3.1. Ipari Park A tiszaújvársi Ipari Park közlekedési és lgisztikai szempntból igen kedvező adttságkkal rendelkezik. Az Ipari Park előtt vezet el Misklct, Debrecent és Nyíregyházát összekötő 35- ös számú főútvnal is. Az Ipari Parkt működtető TiszaSzlg 2004 Kft. fejlesztési tervei alapján a terület teljes infrastruktúrával történő ellátása valamint egy Innvációs és Technlógiai, illetve Lgisztikai Közpnt (egy ipari vasúti vágány 1 fő és 2 mellékvágánnyal) várható. A régióban 3 repülőtér működik, melyek közül legjelentősebb a nemzetközi teher és charter járatkat fgadó Debreceni repülőtér. Az Ipari Park területének hasznsítása érdekében Tiszaújvárs Önkrmányzatának Képviselő-testülete határzatban döntött a befektetői telkek árának irányárának csökkentéséről ill. a középtávú adóstratégia keretében az iparűzési és építményadó évenkénti fkzats csökkentéséről. Az intézkedések eredményeképpen az érdeklődők és telekvásárlók száma is növekedett 2014. évben. Az Ipari Park területén működő vállalkzáskat a 2-5. táblázatba fglaltuk összes a 2-8. ábra mutatja a Park helyszínrajzát. 2-5. táblázat: Az Ipari Park legjelentősebb vállalkzásai Vállalkzás neve Jabil Circuit Gyártó Kft. Küpper Hungaria Kft. MAN Kft. Tevékenység Nymtattt áramkörök gyártása Autóalkatrész gyártása Gépjármű értékesítés és márkaszerviz 28
Vállalkzás neve MIVAS Kft. Tiszaújvárs-Transz Kft. SCA Packaging Kft. LaPlast Műanyagipari Kft. KARSAI Műanyagtecnikai Hlding Rt. Gál és Társai Kft. Elektrvit Kft. Áltaszer Kft. Tevékenység Háztartási és elektrms berendezések áruháza Szállítás, fuvarzás Csmaglás Műanyag fólia és csmaglóanyag gyártása Műanyag termékek gyártása, feldlgzása Fémmegmunkálás Villams gépek, szerelvények javítása, frgalmazása Kazángyártás- felújítás, fémmegmunkálás *: Jelenleg már nincsenek az Ipari Park területén 2-8. ábra: Az Ipari Park helyszínrajza, vállalkzásk 2.3.3.2. Tiszai Vegyi Kmbinát Nyrt. Tiszai Vegyi Kmbinát Nyilvánsan Működő Részvénytársaság (TVK), amely a MOL-csprt tagja, az egyetlen magyar lefin- és plilefin gyártó üzem Magyarrszágn. A vállalat több mint 50 évvel ezelőtt alakult, a plilefin gyártás az 1970-es években az első LDPE üzem beindításával kezdődött. Napjainkra a vállalat kiemelkedő fntsságú plilefin gyártóvá nőtte ki magát a mdern gyártóberendezések és a legújabb technlógiák alkalmazásával. 29
A Tiszai Vegyi Kmbinát Nyrt. a 219/2011. (X. 20.) Krm. rendelet - a veszélyes anyagkkal kapcslats súlys balesetek elleni védekezésről - alapján a felső küszöbértékű üzemek közé besrlt. Kapacitás növelés A Petrlkémiai Fejlesztési Prjekt keretében 2002 és 2005 között hárm jelentős területen került növelésre a termelés. Az etiléntermelő kapacitás egy új lefingyár létesítésével csaknem megduplázódtt (620 kt-ra nőtt). A nagysűrűségű plietilént előállító kapacitás kétszeresére (400 kt-ra) bővült. Intenzifikálás keretében pedig a pliprpilén-gyártó kapacitás is nőtt. Egyedi területrendezési előírásk A TVK építési területén egyedi előírásk kerültek megállapításra. A szabályzás a TVK területét egy egységben kezeli, ezáltal a beépítési mutatók betartása mellett lehetőséget biztsítva a területfejlesztésre ill. a beépítettség növelésére. Ahhz hgy az egyes telkek számára az övezeti paraméterek által megengedett beépítési mutatók betartása lépjen elő kötelezettségként a telkek tulajdnsának meg kell kötnie a TVK Nyrt-vel az egyesített építési övezetre vnatkzó megállapdást [ Megállapdás a TVK Iparterület üzemeltetésére ]. Környezetvédelmi tevékenység Energiahatéknyság Mivel a TVK kizárólag a BAT előírásainak megfelelő technlógiákat használ, a széndixid kibcsátás csökkentést az energiafelhasználás hatéknyságának javításával lehet elérni. Ennek érdekében a felhasznált gőzmennyiség csökkentésére az utóbbi években többek között az alábbi beruházáskat hajttták végre: F-1005 kemence knvekciós zónájának cseréje (hőátadás javítása) kndenz leválasztók cseréje (hőveszteség csökkentése) gőzbetáplálás ptimalizálása (gőzmennyiség csökkenése) Levegőtisztaság-védelem Az üzemek technlógiai légszennyező anyag kibcsátása az emisszió mérések megállapításai alapján megfelelt az érvényes kibcsátási határértéknek. A helyhez kötött pntfrrásk ellenőrzését a jgszabályi és a hatósági előírásk szerinti gyakriságú időszaks méréssel végzik akkreditált labratóriumkban. 30
A környező településeken található immissziós mérőállmásk rögzítik a levegő szennyezettségét, melynek mértékét az Észak-magyarrszági Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (ÉMI-KTF) ellenőrzi és állapítja meg. Hulladékgazdálkdás A hulladékk kezelése az európai uniós nrmáknak megfelelően szabályztt, a veszélyes és nem veszélyes hulladékk naprakész nyilvántartása egységsrsan, képződési flyamatk szerinti megbntásban történik. 2013-ban 7,3 ezer tnna hulladék képződött, ebből 6,6 ezer tnna került átadásra hasznsításra, illetve ártalmatlanításra. Víz- és talajvédelem Az ivóvíz szlgáltatás biztsítása érdekében saját ivóvíz termelő-, tisztító- és elsztó rendszert működtetnek, melyet felszín alatti frrásból látnak el. A MOL Nyrt. TIFO ivóvíz ellátása szintén a TVK vízmű telepen előállíttt ivóvízből történik. A TVK Ipartelep és a MOL TIFO ipari víz ellátását biztsító AES Tisza Erőmű Kft. 2012. március 31-én utlsó üzemelő blkkját is leállíttta, így 2012. április 1-jétől kezdődően üzemszerűen a Tiszapalknyai Erőmű TVK által üzemeltetett vízrendszerén keresztül történik a TVK Ipartelep és a MOL TIFO ipari víz ellátása. 2013-ban szennyvízellenőrző vizsgálatk nem állapítttak meg határérték feletti kncentrációjú szennyezőanyag kibcsátást a befgadóba (Tisza flyó) vezetett tisztíttt szennyvízből, így 2013. évi kibcsátás után bírság kiszabására nem került sr. 2013-ban kiadásra került a TVK és TIFO szennyvíztisztítók vezetékrendszerét kiegészítő, a TVK tisztítttszennyvíz-vezetékét a TIFO utótisztító tórendszerével közvetlenül összekötő új, megkerülő vezetékszakasz vízjgi létesítési engedélye. Kármentesítés A környezetvédelmi hatóság által előírt kármentesítési kötelezettségek: flyamatban lévő tájrehabilitációs feladatk flyamatban lévő talaj- és talajvíz kármentesítési feladatk kiegészítő vizsgálatk végzése mnitring tevékenység kármentesítéseket követő utóellenőrzési feladatk Flyamatban lévő kármentesítési prjektek: Sajó csatrnától délre található mésziszaptárzók és szennyvíz vésztárzók rekultivációja, tájba illesztése: a krábbi kármentesítő rendszerhez kapcslódó 31
ülepítő kazetták kiürítése és felszámlása. Kivitelezés kezdte: 2012. Befejezés várható időpntja: 2015. Salak- és pernyelerakó rekultivációja: a TVK által 2000-ben létesített salak- és pernyelerakójának lezárási feladatainak kivitelezése. Az utógndzási feladatk ellátására a TVK által a lezárást követő 30 évre évente 3 millió frint céltartalék került elkülönítésre. Kiegészítő vizsgálatk végzése: a TVK-TIFO Ipari kmplexum területének a hatóság részére benyújttt tényfeltárási dkumentációja alapján a hatóság a tényfeltárás és a flyamatban lévő kármentesítési műszaki beavatkzásk flytatását írta elő 2017. június 30-ig. Kármentesítéseket követő utóellenőrzési feladatk: az új vízlágyítói terület utóellenőrzése ill. az AKZO Nbel területének ellenőrzése. 2.3.3.3. MOL Nyrt. Tiszai Finmító A MOL Nyrt. Tiszai Finmító (MOL Nyrt. TIFO) az rszág másdik legnagybb kőlajipari feldlgzó és tárló létesítménye, tevékenységét az ISO 9001:2000 Minőségirányítási rendszer, az ISO 14001:2004 Környezetközpntú irányítási rendszer, az OHSAS 18001:1999 Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztnsági irányítási rendszer követelményei szerint végzi. A MOL Nyrt. Tiszai Finmító a 219/2011. (X. 20.) Krm. rendelet alapján felső küszöbértékű üzem. A Finmító területén az alábbi üzemek működnek: Gázlaj kénmentesítő és kénkinyerő üzem Metil-tercier-butiléter gyártó üzem Tárlási üzem Vasútüzem Vízgazdálkdási üzem Villams üzem Kalrikus üzem Az üzemek flyamats üzemmódban működnek. A feldlgzásra kerülő nyersanyagk és keletkező termékek mindegyike fkzttan tűz- és rbbanásveszélyes, kisebb részük rákkeltő és mérgező hatású. Így az egészségre és a környezetre is veszélyt jelentenek. A Ml Nyrt. TIFO rendszereinek üzemeltetési biztnságát a telepítés, az alkalmaztt technlógia biztsítja. A Finmítót a sűrűn laktt településtől több kilméter távlságra - a 32