Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla



Hasonló dokumentumok
a NAT /2009 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba

a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A baktériumok szaporodása

Baktériumok tenyésztése

Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2.

A MIKROORGANIZMUSOK A TERMÉSZETBEN

Mikroorganizmusok patogenitása

KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA. Bevezető előadás

A BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT(2)

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK

Mikroorganizmusok patogenitása

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (7) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

NEM STERIL TERMÉKEK MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATA: VIZSGÁLAT MEGHATÁROZOTT MIKROORGANIZMUSOKRA

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (6) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04.

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Laboratóriumi vizsgálatok és szaktanácsadás

BMEVEMBA779 Biomérnöki számítás és tervezés 1

Évelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége).

MIKROBIOLÓGIA. Dr. Maráz Anna egyetemi tanár. Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Archenius egyenlet. fehérje denat. optimum

Penészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái

Zöldségfeldolgozás-, hús-, tejipari mikrobiológia

Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 5.

A medencék vízminősége - a német filozófia

MÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF

LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK

a NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A medencék vízminsége - a német filozófia

IPARI ENZIMEK 2. Proteázok. Alkalikus proteázok. Pécs Miklós: Biotermék technológia fejezet: Ipari enzimek 2.

Kocák tejtermelési zavara és ami mögötte van dr. Dobos László

4. SZERVES SAVAK SZERVES SAVAK. Felhasználása. Citromsav. Termelés. Történet. Pécs Miklós: Biotermék technológia

A mórahalmi székhelyű SeqOmics Biotechnológia Kft. Élelmiszerbiztonsági Laboratóriuma vállalja

Táplálék intoleranciák laboratóriumi vizsgálata vérből és székletből

4/1998. (XI. 11.) EüM rendelet az élelmiszerekben előforduló mikrobiológiai szennyeződések megengedhető mértékéről


Mindennapjaink mikrobiológiája. Avagy az otthoni tudomány

Baktériumok biokémiai vizsgálata

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem tavasz

ÉLELMISZERIPARI ISMERETEK. Cukorrépa (Beta vulgaris var. saccharifera) Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus

Házikerti. komposztálás. telei

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

IPARI ENZIMEK IPARI ENZIMEK ENZIMEK ALKALMAZÁSAI MEGOSZLÁS IPARÁGAK SZERINT IPARI ENZIMEK PIACA IPARI ENZIMEK FORRÁSAI

A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni.

Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH /2014 nyilvántartási számú (4) akkreditált státuszhoz

Élelmiszerbiztonság mesterfokon. Kis vízaktivitású élelmiszerek Növekvő mikrobiológiai kockázat?

A mustok összetételének változtatása

Mikrobiális ökológia

Gelencsér Tímea. Peszticidek alkalmazása helyett ellenálló GMO-k létrehozásának lehetőségei. Készítette: Budapest, 2004

Borászati mikrobiológia és kémia vizsgakérdések 2012.

Tápanyagfelvétel, tápelemek arányai. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V.

Élelmiszer-technológiai adalékok

Ásványi anyagok. Foszfor (P)

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

0,25 NTU Szín MSZ EN ISO 7887:1998; MSZ 448-2:1967 -

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. BŐVÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Laboratóriumi Osztály SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK 2013

Ivóvízvizsgálati eredmények, határértékek

A prokarióták. A biológia tudománya az élők világát két alapvető birodalomra osztja: a prokariótákra és az eukariótákra.

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

11. A talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása. Dr. Varga Csaba

TUMORELLENES ANTIBIOTIKUMOK

Az élelmiszerek romlásos jelenségei

A biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban.

II. Biomérnöki műveletek. 1. Bevezetés

a NAT /2006 számú akkreditált státuszhoz

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

Tápanyag-gazdálkodás

A biológia tudománya az élők világát két alapvető egységre ún. doménre, birodalomra - osztja: a prokariótákra és az eukariótákra.

Fejlesztési irányvonalak az élelmiszeripari műanyag csomagolások területén

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

1.1. A baktériumok változatos anyagcsere-folyamatai

VÉDELEM. VÉDELEM JÓ KÖZÉRZET Szárítás Vízszigetelés Hôszigetelés Védelem Dekoráció VÉDELEM JÓ KÖZÉRZET JÓ KÖZÉRZET. Felületképzô rendszer

Baktériumok szaporodása különböz anyagokon. Dipl.-Ing.Eckhard Vo, Wendel GmbH. Dipl.-Ing. Christian Störch, Herborn

A talajok kémhatása. ph = -log [H + ] a talaj nedvesség tartalmának változásával. a talajoldat hígul vagy töményedik,

Tejtermékek szabályozása

A baktériumok genetikája

a NAT /2008 számú akkreditált státuszhoz

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT

C. MEMBRÁNFUNKCIÓT GÁTLÓ ANTIBIOTIKUMOK I. POLIÉNEK (GOMBAELLENES ANTIBIOTIKUMOK) Közös tulajdonságok. Az antifungális hatás összehasonlítása

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1

a NAT /2008 számú akkreditált státuszhoz

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

2. Fejezet. és típusai. Az agrokemikáli. Prof. SÁRDI Katalin Neptun kód: MNNOM01K171

Átírás:

Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája Mohácsiné dr. Farkas Csilla

Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az élelmiszer tulajdosnágai) Külső tényezők Általános források: Tápanyagigény Kémiai összetétel: Tárolás körülményei: -talaj, víz, levegő Környezeti igény: -tápanyagok, vitaminok, ionok -hőmérséklet, ERP, légtérösszetétel Specifikus források: -Hőmérséklet, av, ph, stb. Fizikai-kémiai jellemzők: Feldolgozás körülményei: -Nyersanyagok (ép és romlott), szállító, feldolgozó eszközök Szaporodási sebesség -av, ph, -Előkészítő műveletek Közvetítők: Kölcsönhatás: Fizikai szerkezet -Tartósító műveletek -ember, állat (rovarok, madarak, rágcsálók) -szimbiózis, -antagonizmus Biológiai szerkezet

Környezeti tényezők hatása

1. Tápanyagok Mikroorganizmusok igénye: víz energia forrás nitrogén forrás vitaminok ásványi anyagok Penészek < Élesztők < Gram-negatív baktériumok < Grampozitív baktériumok

Energia forrás: cukrok ( - egyszerű és összetett szénhidrátok) alkoholok -szerves savak aminosavak (zsírok)... Nitrogén forrás: NO 3-, NH 4+, (N 2 ) aminosavak peptidek fehérjék

Vitaminok a szükségletek nagyon változók, de általában nagyon kis mennyiségben igénylik Ásványi anyagok K, Na, Ca, Mg, Mn, Cu, Zn, Fe Alegtöbb termékben nagy mennyiségben megtalálhatók.

Élsztők és penészek a szénhidrátban gazdag élelmiszereket kedvelik Baktériumok a fehérjében gazdag élelmiszereket kedvelik

2. Hőmérséklet Csoport Hőmérséklet ( C) Minimális Optimális Maximális Termofil 40 50 80 Termotróf 20 35 50 Mezofil 5 30 45 Pszichrotróf -5 20 35 Pszichrofil -10 15 20 T növekedés anyagcsere

Adaptáció az extrém hőmérsékletekhez: membrán: több telítetlen zsírsav a pszichrofilekben több telített zsírsav termofilekben fehérjék: több α helix a hidegen működő enzimekben több fehérjék közti kötés (hidrofób vagy ionos) a termofilekben

A legtöbb mikroba mezofil (a kórokozók is) A penészek szélesebb hőmérsékleti tartományban nőnek, számos növekszik hűtési hőmérsékleten is Az élesztők pszichrofil és mezofil tartományban nőnek Pszichrotróf és pszichrofil baktériumok: Pseudomonas, Alcaligenes, Flavobacterium, Arthrobacter fajok Termofil baktériumok: Bacillus és Clostridium fajok Hőmérséklet csökkentése: szaporodás gátlás, pusztulás Hőmérséklet emelkedése: pusztulás (vegetatív sejtek 70-80 C-on)

3. Vízaktivitás a v - hozzáférhető víz Nedvesség tartalom a mikroorganizmusok számára hasznosítható/hozzáférhető víz aránya az élelmiszerrel egyensúlyban lévő és a tiszta víz azonos hőmérsékleten mért gőznyomása hányadosa A legtöbb friss élelmiszer -a v > 0.99 a v = p/p 0 0 1 Tiszta víz Víz nélkül ERP%= 100a v Víztartalom csökkentés (fagyasztás, szárítás) Oldott anyagok hozzáadása (sózás, cukrozás)

a v - Brix a v 25 C 1.000 0.990 0.980 0.960 0.940 0.920 0.900 0.880 0.860 Oldott anyag koncentráció (szacharóz) Brix 0 15.45 26.07 39.66 48.22 54.36 58.45 62.77 65.63

a v -a mikroorganizmusok növekedése Optimális a v : 0.995-0.980 Baktériumok > gombák a v minimum Gram-negatív baktériumok Gram-pozitív baktériumok Patogén baktériumok Élesztők Penészek 0.95-.096 0.90-0.94 (0.86)-0.94-0.95 0.62-0.92 0.61-0.90 a v < min a v : a sejt elpusztul vagy dormans marad

Az a v hatása a szaporodásra a sejtnek pozitív turgor nyomást kell fenntartania Energia igényes Növekvő lag fázis Csökkenő toxin képződés Csökkenő sejthozam Változások a sejtmembrán összetételében Fehérje szintézis A citoplazmatikus a v beállítása

Alacsony vízaktivitású környezetben Vízvesztés ozmózissal bekoncentrálódás sejt összezsugorodik, plazmolizál Cukrok: kisebb molekulasúlyú gátlóbb Sók: nagyobb molekulasúlyú gátlóbb Cukortűrés > sótűrés (max. 60-65% cukor, 20% só) Adaptáció az alacsony vízaktivitáshoz: baktériumok: aminosavakat és ionokat akkumulálnak penészgombák: több értékű alkoholokat akkumulálnak pl. glicerin, arbitol szerepük: ozmoregulátorok, védik az enzimeket, tartalék tápanyagok

Alacsony a v -val szembeni rezisztencia A legalcsonyabb vízaktivitás, ahol még patogén baktériumok nőnek: a v 0.86 Staphylococcus aureus a v ~ 0,75 a v ~ 0,8 halofil baktériumok Aspergillus spp. Penicillium spp. a v ~ 0,8 ozmotoleráns élesztők (60-65% cukortűrés) Debaryomyces hansenii Zygosaccharomyces bailii Zygosacch. rouxii Zygosacch. lentus a v ~ 0,6-0,65 xerofil penészek Aspergillus glaucus Monascus bisporus

a v Minél több az oldott anyag (magas Brix), annál szárazabb a termék Élesztő- és penészgombák alacsony vízaktivitás értékekmellettis nőnek Baktériumok több szabad vizet igényelnek

Élelmiszerek csoportjai a v alapján 0,98 a v és e felett friss hús és hal friss gyümölcsök és zöldségek tej és más italok konzerv zöldségek, konzerv gyümölcsök könnyű lében élelmiszer patogén baktériumok és a legtöbb romlást okozó az extrém xerofilek és halofilek kivételével 0,98 és 0,93 a v között fermentált, főzött kolbászok sajt konzerv gyümölcsök sűrű lében kenyér az összes élelmiszer patogén a felső tartományban 0,93 és 0,85 a v között száraz és fermentált szalámi (magyar, olasz) szárított marhahús nyers sonka édesített sűrített tej csak Staph. aureus és néhány penész (mikotoxin képződés lehetséges)

Élelmiszerek csoportjai a v alapján 0,85 és 0,6 a v között közepes vízaktivitású termékek szárított gyümölcsök liszt, cereáliák dzsemek mogyorók patogének nem, xerofil, ozmofil, halofil organizmusok 0,6 a v alatt cukorka félék, csokoládé méz kekszek, szárított tojás, zöldség mikrobák nem tudnak szaporodni, de életképesek maradnak hosszú ideig

4. ph ph befolyásolja: - enzim működés -tápanyagok transzportja a sejtbe

Optimum ph ph 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 penészek élesztők baktériumok

Optimum ph Minimum/maximum ph ph 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 penészek élesztők baktériumok

Optimum ph ph 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 penészek élesztők baktériumok Bacillus coagulans Alicyclobacillus Tejsavbaktériumok Acetobacter Gluconobacter Escherichia coli Salmonella spp. Yersinia enterocolitica Staphylococcus aureus

Optimum ph Minimum/maximum ph ph 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 penészek élesztők baktériumok Bacillus coagulans Alicyclobacillus Tejsavbaktériumok Acetobacter Gluconobacter Escherichia coli Salmonella spp. Yersinia enterocolitica Staphylococcus aureus

Alegtöbb kórokozó nem növeszik 4.6 ph alatt Clostridium botulinum

Pufferoló képesség Az alcsony fehérjetartalmú termékeknek nincs pufferkapacitása, nem állnak ellen a ph változásnak mikroorganizmusok növekedése befolyásolja a tartósítószerek hatékonyságát

ph Élesztő- és penészgombák jól növekednek ph 3-8 között A legtöbb patogén baktérium nem nőph 4.5 alatt, de túlélhetnek

5. Oxidációs/Redukciós viszonyok (Eh) Erősen oxidáló közeg ~ Pozitív redoxpotencial Eh pl. gyümölcs juice-ok aerob mikroorganizmusok igénylik (+300 mv felett) Erősen redukáló közeg ~ Negatív redoxpotencial Eh pl. állati szövet SH csoportok növényi szövet aszkorbinsav, redukáló cukrok anaerob és aerotoleráns mikroorganizmusok igénylik (-300 mv alatt) Redox fékező kapacitás: az él. mennyire áll ellen az rh-t megváltoztató hatásoknak

Élelmiszerek redoxpotenciálja Élelmiszer ph Eh (mv) Búza (egész szem) 6.0-320 --360 Máj, nyers 7.0-220 Nyers hús 5.7-60 --150 Nyers, darált hús 5.9 +225 Tej 6.9 +200 -+340 Citromlé 2.2 +383 Szőlőlé 3.9 +409 Körtelé 4.2 +436

6. Kölcsönhatások Szimbiózis (az egyik mikroba kedvező hatást gyakorol a másikra) Tápanyag termelés ph, Eh-változtatás Antimikrobás hatású anyagok lebontása, semlegesítése Az élelmiszer fizikai vagy szerkezeti sajátságainak megváltoztatása

Antagonizmus 6. Kölcsönhatások Tápanyag kimerítés ph, Eh-változtatás Antimikrobás hatású anyagok termelése

Mikroorganizmusok közötti kölcsönhatások Típus Kölcsönhatás* Következmény Kompetíció - - Populációk nagysága mérsékelődik, mivel egyaránt az azonos korlátozó tápanyagtól függenek Amenzalizmus - 0 Az egyik populáció korlátozódik, a másik nem; az utóbbi dominánssá válik Parazitizmus + - Az egyik mikroorganizmus a másikon élősködik, azt károsítja Kommenzalizmus + 0 Az egyik populációra előnyös hatás a másikat nem érinti Mutualizmus + + A populációkra kölcsönösen előnyös hatás; a laza kapcsolattól a szoros szimbiózisig terjedhet * - káros, + előnyös, 0 közömbös kölcsönhatás

Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az élelmiszer tulajdosnágai) Külső tényezők Általános források: Tápanyagigény Kémiai összetétel: Tárolás körülményei: -talaj, víz, levegő Környezeti igény: -tápanyagok, vitaminok, ionok -hőmérséklet, ERP, légtérösszetétel Specifikus források: -Hőmérséklet, av, ph, stb. Fizikai-kémiai jellemzők: Feldolgozás körülményei: -Nyersanyagok (ép és romlott), szállító, feldolgozó eszközök Szaporodási sebesség -av, ph, -Előkészítő műveletek Közvetítők: Kölcsönhatás: Fizikai szerkezet -Tartósító műveletek -ember, állat (rovarok, madarak, rágcsálók) -szimbiózis, -antagonizmus Biológiai szerkezet

7. Antimikrobás anyagok Biológiai eredetű, kis koncentrációban is hatékony szerves vegyületek -Antibiotikumok -Bakteriocinek -Fitoncidok -Állati eredetű antimikrobás anyagok - Fűszerek, illóolajok

8. Biológiai szerkezet védelmet nyújt a mikroorganizmusok behatolása és a romlás ellen pl. gyümölcsök -kutikula dió félék -héj állatok bőre tojáshéj

Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az élelmiszer tulajdosnágai) Külső tényezők Általános források: Tápanyagigény Kémiai összetétel: Tárolás körülményei: -talaj, víz, levegő Környezeti igény: -tápanyagok, vitaminok, ionok -hőmérséklet, ERP, légtérösszetétel Specifikus források: -Hőmérséklet, av, ph, stb. Fizikai-kémiai jellemzők: Feldolgozás körülményei: -Nyersanyagok (ép és romlott), szállító, feldolgozó eszközök Szaporodási sebesség -av, ph, -Előkészítő műveletek Közvetítők: Kölcsönhatás: Fizikai szerkezet -Tartósító műveletek -ember, állat (rovarok, madarak, rágcsálók) -szimbiózis, -antagonizmus Biológiai szerkezet

Gázösszetétel Oxigén obligát aerob -O 2 függés pl. penészek, Bacillus spp., Pseudomonas spp. fakultatív anaerob -tolerálják az oxigén jelenlétét, de nem függnek tőle pl. Enterobacteriaceae,. aerotoleráns anaerob - tolerálja az oxigén jelenlétét (0.01-0.03 bar) levegőben (0.2 bar) pl. tejsavbaktériumok obligát anaerob -oxigén toxikus pl. Clostridium spp.

MAP = módosított légterű csomagolás SZLT=Szabályozott Légterű Tárolás CO 2, N 2 -aerobok növekedését gátolja CO 2 késlelteti a gyümölcsök érését, romlását

Széndioxid Növekedésgátló hatás: kölcsönhatás a sejtmembránnal enzimreakciók és szintézisek gátlása oxigén eltávolítása gyenge savak a belső ph csökkentése Penészek Pseudomonas spp. Aerobok Ellenállás Élesztők Tejsavbaktériumok (Fakultatív) anaerobok

Relatív páratartalom Ha relative száraz élelmiszerek (alacsony a v -val) nedvességet vesznek fel a környezetből, hamarabb megromlanak. Ha magas vízaktivitású termékeket alacsony RP mellett tárolnak, felületük kiszárad. Ez növeliaz eltarthatóságot, de rontja a minőséget.

Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az élelmiszer tulajdosnágai) Külső tényezők Általános források: Tápanyagigény Kémiai összetétel: Tárolás körülményei: -talaj, víz, levegő Környezeti igény: -tápanyagok, vitaminok, ionok -hőmérséklet, ERP, légtérösszetétel Specifikus források: -Hőmérséklet, av, ph, stb. Fizikai-kémiai jellemzők: Feldolgozás körülményei: -Nyersanyagok (ép és romlott), szállító, feldolgozó eszközök Szaporodási sebesség -av, ph, -Előkészítő műveletek Közvetítők: Kölcsönhatás: Fizikai szerkezet -Tartósító műveletek -ember, állat (rovarok, madarak, rágcsálók) -szimbiózis, -antagonizmus Biológiai szerkezet

Az ökológiai tényezők kölcsönhatásai A mikrobák szaporodását-pusztulását több tényező együttesen határozza meg Az egyik tényező kedvezőtlenné válása megnöveli az igényt a másik tényező iránt A hőkezelés eredményességét befolyásolja a ph, a vízaktivitás stb.

Akadály elmélet Az külső és belső faktorok kombinálása a mikrobás növedés kontrollálására Kombinációban az egyedi kezelések kisebb dózisai is elegendők az azonos mértékű gátláshoz

Stabil termék Alacsony ph Alacsony tápany. Tart. szer CO 2 Alacsony ph Alacsony tápany.tart. szer CO 2 Romlás Extra akadály szükséges