2. Fejezet. és típusai. Az agrokemikáli. Prof. SÁRDI Katalin Neptun kód: MNNOM01K171

Átírás

1 2. Fejezet Az agrokemikáli liák osztályoz lyozása és típusai Prof. SÁRDI Katalin Neptun kód: MNNOM01K171

2 Vegyi és s ipari eredető anyagok használata a mezıgazdas gazdaságbangban Növénytermesztésben sben használat anyagok mőtrágyák növekedésszabályozók pl. nitrofenolok talajjavítók pl.mész növényi nyi hormonok pl. auxinok defóil iláló szerek, desszikánsok baktérium oltóanyagok növényvédı szerek szerek egyszerő vagy összetett pl. reglone anyagok és s trágy gyák sz,, enzimek, talaj szabályoz lyozó pl. Rhisobium repellens és attraktáns ágensek gyom-,, rovar-,, gombairtó Állat-tartásban használt anyagok ipari eredető fehérje, vitamin, és állatorvosgyógyászati szerek. (pl. antibiotikumok, antioxidánsok) nsok) Általánosan használt anyagok mőanyagok, tisztítószerek szerek stb.

3 Az agrokemikáli liák csoportosítása sa definíci ció: : olyan vegyi anyagok, amik a növénytermesztn nytermesztésben sben és s az állattenyésztésben sben alkalmaznak a nagyobb hozam vagy termelési biztonság g elérése érdekében fı fajtáik: A.) NövényvN nyvédıszerek egy vagy több t hatóanyagot anyagot tartalmazó készítmények a növények n nyek et károsk rosító szervezetek ellen. Több mint 900 típus t és s formula Károsítók, rovarok és s más m állatok, gyomnövények, nyek, gombák, mikroorganizmusok, baktériumok, vírusok. v B.) Talaj kezelésére alkalmazott kemikáli liák - olyan vegyszerek, amik pozitív v hatással vannak a növények n nyek növekedn vekedésére, és s a egészs szségi állapotukra. Ezt a talaj fizikai és s biológiai tulajdonságainak a megváltoztat ltoztatásával érik el, pl: talajmővel velés, porozitás, levegıztet ztetés, aggregátum képzk pzıdés, vízkapacitv zkapacitás), vagy a szerves anyag tartalom növeln velése, ioncserélı képesség g megnöveked vekedése, mikrobák ellenáll llóképességének növelése C.) MőtrM trágyák Általában szervetlen sók, s amik tápanyagtartalmuk t révén r n növelik n a talaj termékeny kenyéségt és a növények n nyek termésstabilit sstabilitását. t. D.) Hormonok, és s hormon analógok E.) Egyéb agrokemikáli liák

4 A.) A növényvédıszerek csoportosítása sa Algicidek: uszodák, tavak, víztárokók algamaentesítésére Algagátlók: víz alatti szerkezetek megvédése az algáktól. Pl: hajók feneke Antimikrobiális vegyületek: baktériumok és vírusok ellen Attraktáns vegyületek: rovarok vagy rágcsálók csapdába csalására Biocidek: Mikroorganizmusok elpusztítására Fertıtlenítı és csíraılı szerek: az inaktív állapotban (spóra) lévı mikroorganizmusokat is elpusztítja Fungicidek: gombairtó, egy vagy többsejtő gombák ellen Gázosító szerek: épületek, raktárak, magtárak, egyéb zárt terek károsító- mentesítésére Herbicidek: a gyomnövények szabályozása vagy elpusztítására

5 Inszekticidek: rovarok és más ízeltlábúak elpusztítására Miticidek: állati és növényi atkák elpusztítására Biológiai növényvédı szerek: olyan mikroorganizmusok vagy ragadozó rovarok, pókok, atkák, amik a károsítókat (mikroorganizmusok, gyomok, rovarok) betegítenek vagy pusztítanak el. Csigairtó szerek Nematicidek: féregírtók Ovicidek: rovarok, és atkák tojását pusztítja el Repellensek: riasztó szerek, rovarok, és magasabbrendő állatok ellen használható Rodenticidek: rágcsálóírtók

6 B.) Talajban alkalmazható vegyületek Mész és s dolomitpor a savany talajvizsgálaton laton alapul. Perlit vulk a savanyú talajok lúgosl gosítására. Adagolása vulkáni üveg, amit hıvel h eredeti térfogatt rfogatának hússzorosh sszorosára ra növelnek, porózus termesz tıközeg, t fıleg f kertészetben használj lják. Enzimes talajkezelı szerek Egyéb b talajkezelı szerek: jav : javítják k a talaj agronómiai szerkezetét, t, víz v és s levegıgazd gazdálkodását. Nedvesítı anyagok Felületakt letaktív v anyagok

7 C.) MőtrM trágyák a termésnövelı anyag/trágya eredete szerint ÁSVÁNYI TRÁGYÁK (N, P, K, Ca, Mg stb, sói, kivéve karbamid) Ipari hulladék, szennyvíziszap szilárd folyékony - granulált - valódi oldatok - por - szuszpenziók Szerves anyagok, trágyaanyagok istállótrágya -zöldtrágya -növényi maradványok -komposzt

8 Fıbb mőtrm trágyák k a szánt ntóföldi növénytermesztn nytermesztésbensben A.) Egyszerő mőtrágyák (Egy tápelem) Makro tápelemek Mikro tápelemek N, P, K, Mg, Ca, S B, Fe, Mn, Mo, Cu, Zn etc. B.) összetett mőtrágyák (több tápelem) N + P + K + Ca + Mg + S (+ mikroelemek) egy adott növény idényéhez beállított tápelemarányok

9 D.) Hormonok és s növényi n nyi regulátorok Növekedésszabályozó anyagok: olyan vegyületek, amik a növényi n nyi növededést serkentik vagy visszafogják, a virágz gzás és s a szaporodást st is beleértve Anti auxinok Auxinok 2,4 Diklór fenoxi ecetsav α-nafténsavnsav Citokininek Ethilén inhibítorok és s kikapcsoló Gibberelinek Abszcizinsav Növekedés s gátlg tlók, lassítók és s stimulálók

10 Defóli liáns E.) További agrokemikáli liák a leveleket elpusztítja, tja, általában a betakarítás s megkönny nnyítése a cél. Desszikáns Növényi szövetek elpusztítása, sa, általában az állomány egyenletes szárad radását segítis tis. Rovar növekedn vekedésszabályozó hormonok Gyakori vedlést, vagy vedlés s hiány nyát t okozzák, k, esetleg a bebáboz bozódást gátoljg tolják, így a rovarkértev rtevık pusztulását okozzák. k. Attraktánsok Rovarok csalogatására szolgáló anyag, általában szexferomonok Repellensek Riasztó anyagok: Rovarok, madarak, emlısök k ellen Kemosterilizáló szerek kémiailag sterilizálj lják k az állatokat

11 TERMINOLÓGIA Mezıgazdas gazdasági gi hulladék: a mezıgazdas gazdasági gi tevékenys kenység során n keletkezı,, tovább már m r nem hasznosíthat tható anyagok Légszennyezıdés: s: a légkl gkörbe kerülı,, az élı szervezetekre ill. környezetre k potenciális veszélyt jelentı kémiai vagy biológiai hatású anyagok Légköri kiüleped lepedés/ s/depozició: a földi f eredető,, de légkl gköri folyamatok által száll llított anyagok kiüleped lepedése a szilárd vagy vízi v felületre. letre. Komposzt: Az állati vagy növényi n nyi eredető anyag a bakteriális lebontást követk vetıenen

12 Emisszió: a légkl gkörbe kibocsátott gáznemg znemő vagy szilárd anyag Eutrofizáci ció: A növényi n nyi tápanyagok t (fıként N és s P) feldúsul sulása sa az élıvizekben, ezáltal csökken az oldott oxigén n mennyisége és romlik a vízi v ökoszisztéma állapota. Veszélyes anyagok: tényleges vagy potenciális egészs szségi károsodk rosodást st vagy környezeti k kockázatot okozhatnak.

13 Foszfor által okozott eutrofiz fizáció: algásod sodás Photo: Rothamsted Experimental Station.

14 Kimosódás: s: a szerves vagy szervetlen szennyezıanyagok kikerülnek a talaj szilárd fázisf zisából és s bejutnak a víz-fázisba v zisba az oldódás, deszorpció vagy komplexképz pzı folyamatok révén, melyet a ph, redox viszonyok, valamint a (micro)biológiai aktivitás s befolyásol. Nem-pontszer pontszerő szennyezıdés: s: diffúz z jellegő,, a földmf ldmővelés által létrejl trejövı anyag-transzport, természetes folyamatok által, mint pl. esı,, felszíni elfolyás s vagy a felszín n alatti vizekbe törtt rténı beszivárg rgás. A helyes földhasznf ldhasználattal lattal és s agrotechnikával/management mérsékelhetı.